Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-13 / 188. szám

r »#3. AUGUSZTUS 13. NAPLÓ r Uj módszerek a partmunkaban / Pártbizottságunk legfanto- sab feladatának tartja, hogy végrehajtsa a VIII. pártkong­resszus határozatait, az élet minden területén. Ennek ren­deli alá a jó munkamódszer megfelelőbb munkastílus ki" alakítását is, mely a járás sa­játos helyzetét figyelembe ve­szi. Ebben a törekvésünkben segítenek bennünket a Köz­ponti Bizottság útmutatásai, a megyei pártbizottság észrevé­telei, javaslatai, valamint a többi járási pártbizottság ta­pasztalatai. Úgy érezzük, hogy eddigi munkánk során helyesen éltünk önállóságunkkal. A VIII. pártkongresszus óta nagy figyelmet szenteltünk a vá.asztott pártszervek munká­jának megjavítására, a kollek­tív vezetés még szélesebb ki­bontakoztatására, melyet kez­deti eredményeink bizonyíta­nak. Uigy látjuk — mivel az u lobbi időben fokozódott a pártbizottsági tagok részvétele a pártéletben — sokka], job­ban ismerik járásunk problé­máit, a pártapparátus, a vb. tevékenységét, aktívabban vesznek részt a pártbizottsági ülések elé kerülő kérdések megvita tásábain. Legutóbbi pártbizottság! ülé­sünkön megpróbáltuk bevezet­ni az interpellációt, tehát a pártbizottsági tagok és meg­hívottak a napirendtől függet­lenül bármilyen problémára választ kérhetnek. A pártbi­zottság tagjai éltek 'ezzel a le­hetőséggel, tehát feltétlenül hasznosnak ítéljük meg beve­zetését. A megyei pártbizott­ság javaslata alapján időnként napirend nélküli vb-üléseket is tartunk, amelyeken sok hasznos problémát lehet kötet lenül megbeszélni; A VIII. pártkongresszus óta sok kísérlet történik pártunk­ban a párimunka társadalma­sításával kapcsolatban. Párt­bizottságunk a PB. osztályai mellett úgynevezett szakbi­zottságokat hozott létre, mely­nek tagjai kiváló párttag és pártonkívüdi szakemberek. A bizottságok munkaterveik alapján különböző vizsgálato­kat végeznek, és rendszerint értékes segítséget nyújtanak a pártbizottság osztályainak. A bizottságokba bevont szakem­bereket nem kötjük le állan­dó jellegű feladatokkal, ne­hogy visszaessék saját mun­kájuk és ez éreztesse hatását az általuk vezetett üzemben, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban vagy hivatalban. Pártbizottságunknak az a véleménye, hogy a pártmunka társadalmasításában az lenne a legnagyobb eredmény, ha minden párttagunk rendszere­sen végezne prtmunkét. Érté­kelésünk alapján járásunk párttá-'- nak mintegy 30—10 száza'*’ ■ végez. rendszeres pártmunkát, ugyanakkor nagyobb részének megbízatása van pártszerveze­tekben, tömegszervezetekben. Fontos feladatunknak tartjuk párttagjaink aktivizálását, ezen keresztül alapszervezete­ink erősítését. Pártunk Központi Bizottsága és a megyei bizottság lehető­séget adott kísérletezésekre a pártapparátus felépítését ille^ tőén. Ezzel a lehetőséggel _ mi is éltünk, mert pártapparátu­sunk felépítésében eszközt ’átunk annak eléréséire, hogy a követelményeknek megfelelően jobban, konkrétabban dolgoz­zunk, több helyszíni segítsé­get adjunk az alapszervezetek­nek. Hosszú éveken keresztül te­rületi elven alapult pártappa­rátusunk felépítése. Körzetek­re osztottuk fel a községeket, pártszervezeteket. Ezeket a körzeteket egy-egy pártbizott- sáigi elvtárs segítette. Erre a termelőszövetkezetek, politi­kai, gazdasági, szervezeti meg­erősítése érdekében volt szük­ség. Később az osztályok mun­káját erősítettük a járási párt bizottságon, mert már nem- teák a mezőgazdaság, hanem a fejlődő ipari üzemek problé­mái is jelentkeztek és külön feladatként az ideológiai kul­turális tevékenység megjaví­tása a különböző szerveik, tö­megszervezetek munkájának javítása a termelés pártellen­őrzése stb. is. A pán, bizottságon minden osztály megmaradt. Azonban a politikai munkatársak egy ré­széből instruktor! hálózatot hoztunk létre. Az instruktorok többsége a mezőgazdaság te­rületén dolgozik. Ketten az üzemi pártszervezetek instruá- lását látják el. Ezzel a rend­szerrel az egész járásban meg­felelő ellenőrzést tudunk gya­korolni az alapszervezetekben és megadjuk mindazt a segít­séget, amelyre a feladatok megvalósítása érdekében fel­tétlenül szükség van. A termelőszövetkezetek ösz- szevonásával új helyzet ala­kult ki a járásban. Tizenöt összevont termelőszövetkeze­tünkből tizenkettőben lehető­ség nyílt a termelőszövetkezet által függetlenített párttitkár munkábaállításába. A tsz füg­getlenített titkárokkal kezdet­től ugyanúgy foglalkoztunk, mint a pártapparátus többi tagjaival. Rendszeresen részt- 1 vettek az apparátus értekezle­tein havonként előre meghatá­rozott terv alapján titkári ér­tekezletet tartunk részükre. A járási bizottságok instruktorai nagy segítséget nyújtottak az összevont tsz-pártszervezetek létrehozásában. A párttitká­rok munkája ezen keresztül sokat javult. Közben fokozato­san gondoskodtunk politika; képzésükről,, ami azt ered­ményezte, hogy egy részük ön­állóan is képes dolgozni. Fel­vetődött tehát a kérdés, hogy ezeken a helyeken szükség van-e az instruktor! rendszer fenntartására. Megállapítot­tuk, hogy instruktori segítség­re a jövőben csak ott van szükség, ahol még nem meg­felelő a pártszervezet munká­ja. a titkár új ember, vagy nincs elég tapasztalata, gyen­ge a tsz, stb. Mi tehát az in­struktori munkát csak átmér netileg tartjuk szükségesnek. A felszabadult instruktorok­kal a JB. osztályait erősítjük. Az MB és saját tapasztala­taink is azt bizonyítják, hogy többet kell foglalkoznunk párt szervezeteink munkájával, emelni kell az alapszerveze­tek vezetésének színvonalát. A termelési kérdések megoldását á pártmunka oldaláról a kom­munisták mozgósításával kel! elősegíteni,* pártosabban kell dolgoznunk, mint eddig. Ná­lunk is gyalcram előfordult, hogy a pártszervezet mellőzé­sévé! egy-egy gazdasági veze­tésen keresztül próbáltunk a problémákat megoldani. Ezt pártszervezeteink, párttitkára- ink sérelmezték is. Az eddigi helytelen tapasztalatokat meg­beszéltük, levontuk a tanulsá­gokat és megjelöltük azokat a tennivalókat, melyek végre­hajtásával javulást kívánunk elérni a pártszervezetek erő­sítésében. Járásunkban a pártalapszer- vezetek szervezeti tevékenysé­gével eddig sem volt különö­sebb baj. Pártalapszervezete- imk évek óta féléves terveik alapján rendszeresen tartj áh rendezvényeiket. Különösen azóta van ez így, mióta összevont tsz-pártszer- vezeteink vannak. A fő hiá­nyosságokat azonban tartalmi vonatkozásokban látjuk. Ke­vés helyi problémát, megol­dásra váró feladatot tűznek napirendre. A beszámolók gyakran csak a gazdasági ve­zetők beszámolóira szorítkoz­nak. Sokszor előfordul, hogy egymástól függetlenül azonos kérdésekről tárgyalnak külön külön a tsz, a tanács, a párt- szervezet Kevés pártszerve­zetben fordul elő, hogy a na­pirendre kerülő kérdéseket a vezetőségi ülés vagy taggyű­lés elé terjesztést megelőzően, hozzáértő elvtársakból álló brigád vizsgálja meg. Az utóbbi időben pártbizott­sági üléseken végrehajtó bi­zottsági ülésen, titkárj érte­kezleteken, apparátusi ülése­ken ezeket a kérdéseket foko­zatosan napirendre tűzzük, s igyekszünk felszámolni a hiá­nyosságokat. Ebben értünk már el némi eredményt, pél­dául a pártszervezetek máso­dik félévi üléstervei sokkal jobbak az előzőeknél, több az önálló, a községek sajátos problémáival foglalkozó napi­rend. A beszámolókból kitű­nik. hogy a pártalapszerveze- teink már összehangolják ter­veiket a tanácsokkal, tsz-ek- kel, tömegszervezetekkel. A gyakorlat is bizonyítja: sok­kal kevesebb a ’párhuzamos­ság, mint vált; Ténylegesen a gyakorlat, eredményeink fogják eldönte­ni, hogy erőfeszítéseink nem bizonyulnak hiábavalónak. Gyors fordulatra nem számí­tunk, de' úgy érezzük, hogy jó úton járunk és ha következe­tesen harcolunk a jelenlegi hiányosságok ellen, sikerül je­lentős javulást elérni párt­munkánkban, pártszervezete­ink erősítésében. Marenics János, a Siklósi Járási Pártbizottság első titkára. MOSAS A DUNÁN Még mindig divat a Duna menti lakóknál a folyóvízben mo­bäs. A sok csapkodás faverőkkel nem sokat használ a ruhák­nak — mégis a régmúlt kedves emlékét szívesen idézzük: már érdekességként is... Több nyelvű képes ismertető Ezidáig csaknem húsz kiadványban ismertette a Pécsi Idegenforgalmi Hiva­tal városunk nevezetessé­geit, s a közeljövőben újabo két leporellót jelentetnek meg. Az egyik kiadvány az eddiginél tetszetősebb for­mában hívja fel a figyelmet arra, hogy mit érdemes ok­vetlenül megtekinteni a vá­rosunkba érkező idegenek­nek és hol tölthetik el leg­hasznosabban a turisták ide­jüket. Első ízben jelenik meg olyan képes ismertető, amely kizárólag csak a Me­csek természeti szépségeit, kiránduló- és szórakozó­helyeit fogja egy csokorba A művészi képeket kísérő ismertető szöveg nem csu­pán magyar, hanem c- "ősz- angol, német, cseh és len­gyel nyelven is megtalálha­tó lesz. A «3 jöv$ Ahol már nem kapálnak — Nő a termés Kukorica után a burgonya? Jó-e vegyszert használni vagy sem, — ezt a vitát a na­gyobb termelőszövetkezetben dolgozó szakemberek régen el­döntötték, mégis hadd álljon itt egy konkrét bizonyítéka a vegyszerezés előnyeinek. A napokban felkerestük a Görös- gali Állami Gazdaságot és a helyszínen néztük meg a vegyszerezés hatását. Azért választottuk ki a görösgali gazdaságot, hogy ne érjen bennünket a vád: „Mindig a bólyiakkal hozakodnak elő!”... DRAGA vagy olcsö? Az állami gazdaság 8300 hold földjéből már több éve 1200 holdat vetnek be kukori­cával. Az 1200 holdon az utol­só három évben a következő mennyiségben használtak vegy szert, illetve alkalmazták a vegyszeres gyomirtást: 1961- ben 250 holdon, termés: 18 mázsa szemeskukorica, 1962- ben 600 holdon, termés: 21.5 mázsa szemeskukorica, 1963- ban 1100 holdon, termés: tervezett 22 mázsa. Mint a fenti számiból láthat­juk, a gazdaság évről évre növelte a vegyszeres gyomir­tás alá fogott területet, s ma már lényegében véve meg­szüntette a kukorica kapálá­sát. Kovács Lajos igazgató sze­rint akkor kaptak nagy ked­vet vegyszer alkalmazásához, amikor az első év jó ered­ményt hozott. Akkor még az úgynevezett SIMAZIN-nal és ARTAZIN-nal gyomírtottak. „A talajba való bemosodása tökéletes volt és nagyon jó szerkezetet hagyott maga j után” — így emlékszik vissza I az állami gazdaság igazgatója az első esztendőre. A KIFOGÁST ALAN HUNG AZIN A magyar ipar által gyártott HUNGAZIN, a svájci vegyszer örököse, éppen olyan kiváló hatást biztosít, mint elődje. Erről még ebben az eléggé száraz időjárásban, a kevésbé csapadékos évben is meggyő­ződhetünk. Az állami gazda­ság kukoricatáblái valóban gyomtalanok. — Milyen módom alkalmaz­zák a vegyszert? — érdeklőd­tem Vadál Béla főagronómus­tóL — Általában a vetés előtt, az első simítózás után szórjuk ki a földekre az RS—09-es permetezőgéppel holdankint 350 liter vízben 4,5 kilogramm Hungazint oldva feL Tapasz­talataink szerint, ha a vetés után némi csapadékot kap, ak­kor különösen kiváló hatást nyújt. A kukoricát nálunk az egyelésen kívül nem éri kéz, vagy gép. egészen szedésig. Tapasztalataink szerint a vegy szer a növény fejlődésére sti­muláló hatással van, elősegíti növekedését. Ugyanakkor nem rontja a talaj szerkezetét, s a vízgazdálkodását sem befolyá­solja károsan.; .. egy kis költség­számítás — Sokam kifogásolják, hogy drága a vegyszer, s a kapálás nem kerül annyiba. Mi erről a főagromómus véleménye? — Végezzünk számítást, il­letve győződjön meg a dolog­ról saját maga! A több évre visszamenő költségszámítások azt mutat­ják, hogy a HUNGAZIN hasz­nálata nem olcsó dolog. Az egy katasztrális holdra szük­séges mennyiség ára 686 fo­rint. Kapálás 1 holdra (első) 200 forint II—III. 300 forint, ösz- szesen: 500 forint. Ezek szerint tehát a HUN­GAZIN drágább, mint a ka­pálás. A látszat legalábbis ezt mutatja. De csak a látszat! Mert ha mélyebben „belené­zünk” a kimutatásokba, az is kiderül, hogy a HUNGAZIN Már a második éviben „kifizeti magát”. A második évben ugyanis már nem szükséges olyan mennyiséget a földre szórni, mint az elsőben. A ku­korica talaja így is gyomtalan marad, s feleslegessé teszi a kapálást. AMIT NEM LEHET MEGFIZETNI A Gőrösgaü Állami Gazda­ság 1200 holdas kukoricatáblái megmunkálásához pontosan 12 ezer munkanapra lenne szük­ség, csak a kapálást véve ala­pul. A kapálás olyan dolog­időben (május, június, július) jelentkezik, amikor más fon­tos mezőgazdasági munkák vannak, s amit nem lehetne elvégezni kellően, ha kapálni kellene. A HUNGAZIN hasz­nálata tehát ebben az esetben, mint feltétlen nyereség, idő és munkabér-megtakarítás jelent­kezik. És amit minden parasztéra bér tud: a kapálás derékfájdí- tó, nehéz munka. Nem szíve­sen végzi egyetlen tsz-tag sem. Ha pedig géppel végzik, akkor is erőt köt le, üzemanyagot fogyaszt Jobb attól megmene­külni! Ám, hogy a vegyszeres gyomirtás hátrányát se felejt­sük ki, meg kell említenünk, hogy a hungazinos földbe két év pihentetés után lehet csak gabonát vetni. A vetésforgó összeállításánál tehát erre ügyelni kell De „ez legyen a legnagyobb baj”, akkor nyu­godtan alkalmazhatja minden tsz. MIT HOZ A JÖVÖ? Idén már a Bogádmind­szenti Állami Gazdaságban si­kerrel „vetették be” a burgo­nyaföldek gyomtalanításának szerét is. A kísérletek nagyon biztatóak. A burgonya, a bor­só, de még más növényfélesé­gek is rövidesen megszabadul­nak emberi erő nélíkül a gyo­moktól, s sok helyen végleg k i küszöbölödik a kapálás mun kája. Ez a jövő, ebben az irányban halad a mezőgazda­ságban alkalmazott vegysze­rezés tudománya. A termelőszövetkezetek te­hát alkalmazzanak minél több HUNGAZIN-t, minél több vegyszert. Nem kidobott pénz az! Szüts István Gyakorlott központifűtés­szerelőt felvesz a Pécsi Porcelángyár i 1,. és amikor a második ki­rályfi is kudarcot vallott, így szólt az öreg király legkisebb fiához: öreg vagyok már fiam, benned van minden re­ményem ... S mondani sem kell. hogy a szerencsés harmadik, a légid- | sebb királyfi valóra váltotta apja reményeit, legyőzte a | hétfejű sárkányt, s megmen­tette a tündérszép királykis- iasszonyt. Mert a mesében a legtöbbször a legkisebb, a har­madik gyerek a szerencsés. . Varga Miska nem tudom miket gondolhatott magában, amikor hasonló meséket hal­lott, de három évvel ezelőtt ő is azt mondta, sikerülnie kell. S nem sikerült. Nem vették fel .a bányaipari technikumba, jmondván, hogy előbb végezze \ el a vájártanuló iskolát. Így aztán a legkisebb Varga gye­rek fogta a kérvényét, majd | egy idő múlva a cókmókot és I,-szerencsét" próbált. ; — Kiváló eredménnyel vé­geztem el az iskolát. S egyől- ialán nem volt furcsa a bá­nyában. Akik a tanbányában dolgoztak, azoknak nehezebb \volt. De mi már az intézetből jidejártunk a Széchenyi-akná- j ra. Megszoktuk a környezetet, a bányaviszonyokat. \ — S mint segédvájár meny­nyi ideje dolgozik? — Ebben a hónapban kezd­tem. Szabadságon voltam. Most a 104-es csapatban va­gyok fenntartási munkán. A barátom annak •idején tanbá­nyában dolgozott. Neki nehe­zebb, mert itt más a kőzet, meg a gépesítés is. Egy napig a Kerekes csapatnál voltam, ott már rakodógéppel dolgoz­nak. Szocialista brigád. — Hallottam, vasárnap is lent voltak a bányában. — Igen. A Vili. szint első keleti keresztvágattól nyugat­ra a -4-es telepi alapvága't 3500-as TH-gyűrűkkel való biztosítását, kihajtását végez­tük. 30 csille készletet hóz­tunk fel, egy méter húsz cen­tit haladtunk előre. Négy ne­gyedben ez öt méterre megy. így meglesz a havi 100 mé­ter... Ha nem látnám magam mellett ülni ezt a magas, sző­ke legénykét, nem is hinném, hogy egy 17 éves fiatalember magyaráz a munkájukról, akit annak idején fiatal korára való tekintettel csak nagy üggyel-bajjal vettek fel a vá­jártanuló intézetbe. De Miska a tanulásban és a munkában is kiváló volt mindig. — Sikerülnie kell — ezt mondta újra akkor is, amikor a Bányaipari Technikumba másodszor a felvételét kérte. Sikerült. Szeptembertől nap­pali tagozatra jár, s megválik a bányától. r— Egy időre, mert szeret­nék majd idejönni gyakorlati munkára és a technikum el­végzése után is. De akkor még nem véglegesen. Megpróbálom a bányaműszaki egyetemet is... Ha azt sikerült elvégez­ni, nem bánnám, ha ide ke­rülnék. — És a testvérei? — A bátyám, a Lad szin­tén Pécsre jön az egyetem jogtudományi karára. Ö úgy indult a felvételinek, hogy nem is bánná, ha nem sike­rülne, mert egy évet dolgoz­na, legalább keresne. Nem volt „szerencséje”. Felvették. A nővérem Pesten dolgozik a Május 1. Ruhagyárban. A pa­pám agronómus a lábadi gaz­daságban. Én ezt a szakmái választottam és nagyon szere­tem. S nemcsak a bányát, hanem a munkatársait is, sőt a kö­vetkező harmadéves tanulókat is. Ez abból derül ki. hogy róluk is beszél a -saját tapasz­talatain keresztül. Mint har­madévesek már szakmánybán dolgoztak. S a teljesítmény 40 százalékát számolták el ré­szükre, abból fizették az inté­zet díjait, szállást, étkezést. — Mi csak félévtől kaptuk | ezt, de úgy hallottuk, hogy Várpalotán, Oroszlányban az év elejétől így dolgoztak a harmadévesek. Nálunk voltak olyan hangok is, hogy a kö­vetkező harmadévesek csak ösztöndíjat kapnak. Ez nem éppen ösztönző. Igaz, engem ez már nem érint, csak úgy elmondom... Miskát valóban nem érinti, hiszen az e havi keresete már kétezer forinton felül' lesz, s a technikumi „beruházást” sa­ját erejéből teremti meg. Mé­gis szól, hátha időben lehet­ne segíteni a többiekén, Ö a legkisebb Varga gyerek meg­válik a bányától. „Szerencsés legény”, elértei amit három évvel ezelőtt akart. Nagy ki­tartással, hallatlan szorgalom­mal. Erről árulkodnak azok a kis szénszemecskék is, ame­lyek kimoshatatlanul beivód­tak a kezefejébe. Elkísérik az iskolapadba és egyszer majd újra vissza a Széchenyi-akná- I ra. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom