Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-11 / 187. szám

Űj módszerrel 1000 tonna szén naponta Nemrégiben hírt adtunk Kossuth-banyai tudósításunk­ban, hogy a 10-es széntelepben újfajta fejtési móddal terme­lik a szenet. Az újfajta mód­szer lényege az, hogy egy paszta „önmagától” hullik a kaparószalagokra. Ezt neve­zik cseh rendszerű hálós fej­tési módnak. A Kossuth-bá- nya széntelepeinek adottságai lehetővé tették a cseh rend­szerű hálós fejtés Üzemszerű alkalmazását. Nagy Dezső frontmester szo­cialista brigádja már a kez­det kezdetén szép eredménye­ket ért el. A brigád tagjai zömmel fiataűok, jól összeszo­kott kollektíva. A termelé­kenység napról napra megfe­lelően emelkedett, s jelenleg „beállt” a napi 1000 tonnás termelés. Az egy főre jutó ki­termelt szén mennyisége el­érte az öt és fél tfonnát. A brigád műszakbeosztása négy negyedben történik, ami le­hetővé tette a biztonságosabb feltételek megteremtését és a nagyobb előrehaladási sebes­ség elérését. A bányaüzem IV. szintjén újabb hálós fejtésre készíte­nek elő egy telepet, amely hasonló méretű lesz, mint a jelenleg üzemelő. Az új telep­ben szeptember első napján kezdik él a termelést. XX. ÉVFOLYAM ARA: SO FILLÉR 187. SZÄM Üdvözletek, vélemények az atomcsend-szerzödés lasglötése alhaimálsál Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bereczky Al­bert nyugalmazott református püspöknek az állam és a re­formátus egyház jó viszonyá­nak kialakításában végzett jelentős munkásságáért, vala­mint a nemzetközi és a hazai béke munkában végzett tevé­kenységéért 70. születésnapja alkalmával a Munka Érdem­rend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelein voltak a re­formátus egyház püspökei és főgondnokai Grotewohl távirata Hruscsovhoz Berlin. Otto Grotewohl, az NDK Minisztertanácsának elnöke táviratot intézett Nyi- kita Hruscsov szovjet minisz­terelnökhöz. A Német De­mokratikus Köztársaság — hangoztatja a távirat — igtYn nagy jelentőséget tulajdonít a részleges atomtilalmi szerző­désnek, és reméli, hogy elő­mozdítja a béke megszilárdí­tását, valamint a nemzetközi feszültség csökkentését. Moszkva. A nemzetközi kereskedelem a jószomszédi vi­szony, a kölcsönös bizalom megteremtésének, a világbéke megszilárdításának jó mód­szere Grigorjev többek kö­zött megemlíti, hogy a nyuga­ti sajtóban az utóbbi időben olyan cikkek jelennek meg, amelyek a Nyugat és a szocia­lista országok nezmetközi ke­reskedelmi kapcsolatai bővíté­sének kilátásait tárgyalják. A Washington Fost például „Az amerikai—szovjet kereskede­lem” című cikkében rámuta­tott, hogy amennyiben a most megkötött szerződés más te­rületeken is megegyezéshez vezet, a kereskedelmi szakem­berek szerint végül is csök­kenteni fogják a Szovjetunió­val folytatott kereskedelem útjában álló amerikai akadá­lyokat. * Kanada miniszterelnöke L. B. Pearson, Kanada kormánya és népe nevében táviratot in­tézett Nyikita Hruscsovhoz. A távirat többek közt így hangzik: „a moszkvai tárgya­lások megmutatták, hogy az őszinte és. együttes erőfeszíté­sek minden érdekelt fél szá­mára kedvező megegyezéshez vezethetnek. Remélem — írja Pearson —, hogy e tárgyalá­sokat további erőfeszítések követik majd a megegyezés jelenlegi fokának további emelése végett”. A kanadai miniszterelnök szerint „a tartós béke csupán a fegyverzet általános és el­lenőrzött csökkentése és a vi­tás kérdések békés rendezését célzó hatékony intézkedések egyidejű elfogadása mellett szavatolható." „Őszintén remélem — írja befejezésül Pearson —* hogy nem történik semmi olyasmi, ami elhomályosíthatná e cél elérésének döntő jelentőségét a küszöbönálló hónapokban?. * B. L. Luna (Mexikó). Az Emberi Jogok Nemzetközi Frontjának elnöke Hruscsov­hoz intézett táviratában rend­kívüli sikernek nevezi a moszkvai szerződést és megál­lapítja, hogy az a nemzetkö­zi enyhülést szolgálja. Luna üdvözli a szovjet kor­mányt „azért a fontos hozzá­járulásért, amellyel elősegítet­te a szerződés létrejöttét”. Bonn is csatlakozik Bona. Bosk amerikai kül­ügyminiszter és a kíséretében lévő amerikai diplomaták szombaton csaknem este nyolc óráig tanácskoztak a nyugat­német vezetőkkel: Adenauer kancellárral, Erhard alkancel- lárral és Schröder külügymi­niszterrel, valamint a nyugat­német kormány szakértőivel. A tanácskozás befejezése után Von Hase államtitkár közölte: A tanácskozások eredményeként olyan „sze­rencsés megoldást” találtak, ami lehetővé teszi, hogy Nyn- gat-Németország csatlakozzék a moszkvai atomcsend-egyez- ményhez. Részieteket az ál­lamtitkár nem volt hajlandó közölni. 17/ utak, isiál: ók, három fineveí&k Nagy építkezések termelőszövetkezeteinkben Aki azt hinné, hogy jövőre már a tsz-ekben nem lesz olyan nagyarányú ’ építkezés, mint az elmúlt években, az téved. Az 1964-es esztendő is a nagy tsz-építkezések éve lesz. Az augusztusban lefoly­tatott tervtáxgyalások során a termelőszövetkezetek bejelen­tették igényeiket, amelyek­nek — a lehetőség szerinti — kielégítését a megyei tanács szorgalmazza. A nemrég nyil­vánosságra került adatok sze­rint 1964-ben nem kevesebb, mint 62 millió 400 ezer forint A Tettyei Kőbánya dolgozói is igyekeznek behozni az építőanyagipar téli lemara­dását. Különösen a zúzott kő minőségének megjavításában értek el dolgozóik szép ered­ményeket. Az illetékesek szerint a Tettyei Kőbánya nem ad már hosszú ideig követ, a bányát lassanként felszántólják. Addig is azonban jó követ „törnek” itt a Mecsek ol- <UUbaa- (Foto: Motil Emi)) összegű hosszúlejáratú hitelt kapnak Baranya termelőszö­vetkezetei. A hitelt 20 év alatt kell visszfizetni. ami rendkí­vül kedvező. Ha a 62 millió forint elosz­tását közelebbről szemügyre vesszük, akkor látjuk, hogy főleg a baromfi- és szarvas­marhatenyésztés épületeinek kibővítésére adott államunk pénzt a szövetkezeteknek. A hosszúlejáratú hitel megoszlá­sa a következő: Épületek korszerűsítésére 1 millió, járulékos beruházásra 3,3, baromfitenyésztésre 7,5, szőlő-gyümölcstermesztésre 1,5, istállóépítésre 15 millió forint. Az egyes járásokból H le­het emelni a homorudi tsz-t* ahol 30 férőhelyes sertésfiaz- tatót. 100 férőhelyes növan- dékistállót, 126 férőhelyes bor- junevelőt, valamint 800 folyó­méter villanyvezetéket építe­nek. A bólyi Kossuthban 80 férőhelyes tehénistálló s egy 6000 literes tejház örvendez­teti meg a tagokat 1964-ben. Villánykövesden sertésfiaz- tatót, hizlaldát, s külső-belső víz-villanyszerelést avatnák. Villányban 126 férőhelyes bor- júínevelőt építenék. A sellyei járásból Felső- szentmártonban tehénistállói' Sellyén ugyancsak gépszín és borjú nevelő épül. Magyarte­leken 5000 férőhelyes tojóház építéséhez kezdenek majd hozzá s nagyon jól felhasz­nálhatják a 80 férőhelyes te­hénistállót is. Szigetváron az tTj Élet Tsz 5000-es tojóházat avat jövőre s 20 ezres csibenevelőt. Rózsa­fa 80 férőhelyes tehénistálló s 126 férőhelyes borjúnevelő építésére kapott hitelt, A tsz-ek jövő évi beruházá­sait nemcsak hosszúlejáratú hitelből fedezik, hanem az állam is ad térítés nélküli se­gítséget. Teljesen állami hi­úéiból 5,8 kilométer hosszú I tsz bekötőutat építenek és 34 i kilométeres távvezetéket. Megkezdődött az őszi vetőmagakció A Földművelésügyi Minisz­tériumban adott tájékoztatás szerint az őszi vetőmagakció keretében 6600 vagon fémzá­rolt, nemesített búzát, 500 va­gon rozsot, 2000 vagon őszi árpát adnak ki központi kész­letekből a termelőszövetkeze­teknek és az egyéni terme­lőknek. Az idén a tavalyi 1,1 millió holdról 1,5 millió hold­ra növekszik az intenzív bú­zafajták terület«. A nemesített vetőmagok ki­szállításának a tavalyinál is korábbi határidőt szabtak: az ősziárpa-vetőmagot augusztus 31-ig. a rozsot szeptember 10-ig, a hazai és külföldi bú­zafajtákat folyamatosan, de legkésőbb október 1-ig minde­nütt ki kell szállítani a ter­melő üzemekbe. A vetőmag­szaporító gazdaságokból, il­letve tisztítótelepekről a ne­mesített vetőmagvak szállítá­sát a Dunántúlon megkezd­ték. Túlórázás helyett Jobb munkaszervezést S ok gondot okoz a vállalatok vezetőinek a kitűzött gazdasági feladatok maradéktalan teljesítése. A tervteljesítés, az export-megrendelések határ­idejének betartása, az előre nem látott karbantartások és meghibásodások kijavítása, a különböző átszervezések nyomán fellép» megnövekedett adminisztrációs feladatok elvégzése sok esetben a rendelkezésre álló munkaóra­mennyiséggel nem biztosítható. Nehezíti helyzetüket a megfelelő képzettségű szakemberek hiánya is. Ezért fordul elő oly gyakran, hogy a vállalatok kénytelenek igénybe venni a dolgozók túlmunkáját. Persze van olyan jelenség is, hogy a munkafegyelem megjavítása, az átgondoltabb munkaszervezés helyett inkább ezt a könnyebbnek tűnő megoldást választják. A túlmunka igénybevételének kereteit —■ a gazdasági érdekeket és a dolgozók szociális védelmét figyelembe- véve — a Minisztertanács és a SZOT közös határozata szabályozza. Ennek értelmében egy dolgozó egy hónap alatt túlórabizonylattal legfeljebb 8 óra túlmunkát végez­het, melyért megfelelő díjazás illeti meg. Megyénkben az az általános tapasztalat, hogy a vál­lalatok többségükben csak indokolt esetben rendelnek el túlmunkát és a bizonylat alapján végzetteket díjazzák is. Vannak azonban olyan esetek, amikor a vállalat előtt álló gazdasági nehézségek miatt figyelmen kívül hagyják a törvényes rendelkezéseket a túlmunkák elrendelésénél. Az MSZMP Pécs városi Bizottsága nemrégiben kilenc vállalatnál megvizsgálta a túlmunka igénybevételénél a törvények betartásának helyzetét. A vizsgálat általában pozitív tapasztalatokat adott, de feltárta azokat a nehéz­ségeket is, melyekkel egyes vállalatok küzdenek. A Sopiana Gépgyárban egyes esetekben a miniszter az export-megrendeléseik határidőre történő teljesítése ér­dekében — figyelembe véve a gyár szakmunkás-problé­máit, szűkös munkaóra-keretét — engedélyt adott a havi 8 órát meghaladó túlmunka igénybevételére. A gyár ve­zetői az idei export-terv teljesítéséhez, a meglévő nehéz­ségekre hivatkozva, kérték a minisztert és a szakszerve­zetet, hogy 30 személynek 30 túlórát engedélyezzenek egy zöldborsó-vonal elkészítéséhez. Mielőtt az engedélyt meg­kapták, már meg is kezdték a túlmunka igénybevételét. Később a kórt engedélyt nem kapták meg és így a túl­munka Igénybevétele törvénytelenné vált. T ötto vállalat esetében megállapították, hogy való­ban elkerülhetetlen volt a túlmunka igénybe­vétele, mert nehéz helyzet állt elő a munkator­lódása, a szakmunkáshiány miatt. A kemény tél elsősor­ban a közlekedési vállalatokat állította nehézségek elé, amit fokoztak az útépítések által előállt gépkocsi-meghibá­sodások. így a 12-es Autóközlekedési Vállalatnál, a Pécsi Közlekedési Vállalatnál a javításnál dolgozó szerelők kö­zül többen majd 1 heti munkaidejüknek megfelelő túlmun­kát végeztek az elmúlt hónapok során. E túlmunka igény- bevételéhez a vállalatok nem rendelkeztek engedéllyel és annak ellenére, hogy a munkát csak így tudták elvégezni, jogtalan volt. A szakszervezeti bizottságok is nehéz helyzetben vannak. Látják a vállalatok előtt lévő nehézségeket és megértik a túlmunka szükségét, ugyanakkor védeniök kell a dolgozók érdekeit is. Még akkor is ha sok dolgozó ezt nem érti meg és szívesen fogadja a fizetésen felüli kereseti lehetőséget, annak ellenére, hogy ez a pihenése rovására történik. Mindez fokozott felvilágosító munkát követel meg a szakszervezeti aktivistáktól. A pártbizottság vizsgálata megállapította, hogy az üzemekben edég gyakori a túlmunka igénybevételének az a módja, amikor annak elrendeléséről bizonylatot nem állítanak ki, hanem szóbeli utasítás alapján kötelezik a dolgozókat elvégzésére. Ez az eljárás vállalati szempont­ból előnyös* mivel az ilyen túlmunkával a felettes ható­ságok félé nem kell elszámolná, az nem díjazható és így a válaáat béralapját sem érinti. Bevett szokás, hogy ilyen­kor a dolgozóknak „csúsztatásos” formában biztosítanak szabadidőt. Ez az eljárás azonban a dolgozók érdekeit a legdurvább módon megsérti és sok helyen azok fizikai és szellemi erejének teljes kifárasztásához vezet A legtöbb esetben az adminisztrációban dolgozók munkáját veszik igénybe ebben a formában, különösen zárások, mérlegké­szítések, bérszámfejtések alkalmából. Az a tény, hogy néha egy női munkaerőnek „jól jön” a házi munkák el­végzéséhez egy-két „csúsztatott” nap, nem indokolja, hogy a szakszervezeti bizottságok szemet hányjanak fe­lette. H iába volna, ha éthaUgatnánfc, hogy a túlmunka igénybevételénél sok olyan probléma jelent­kezik, melyek megoldása nem egyszerű. Túl­munka elvégzéséi-e, még a 8 órán felüli mennyiségben is, a jövőben is szükség lesz! Az építőiparban, a szállításnál a tél okozta lemaradás behozása érdekében a dolgozók túlmunkáját is igénybe kell venni. Azonban ennek biz­tosításánál a vállalatok vezetői, a szakszervezeti bizott­ságok elsősorban a törvényes utat keressék. Indokolt eset­ben ez az út járható. De még inkább járható minden vállalatnál a munkaszervezés tökéletesítésének, a munka­fegyelem megszilárdításának útja, mely értékes órák meg­takarítását teszi lehetővé. Előre is gondoljanak a gazda­sági vezetők és a napjainkban jelentkező szakmunkás­hiányt tervszerű ipari tanuló-képzéssel igyekezzenek csök­kenteni. így folyamatosan eltűnhetnek a túlórázás árny­oldalai ja, Mitzki Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom