Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-07 / 183. szám
r 1S68. AUGUSZTUS t 3 Kádár elvfárs beszéde a nagygyűlésen (Folytatás az L oldalról.) dűl igaz és helyes álláspontját, népünk érdekeit képviseljük és fejezzük ki. Nenány szót szeretnék szó'fii a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt vezetői közötti vitáról, amely az egész nemzetközi kommunista mozgalom és a kínai vezető elvtársak vitája. Mi a kínai vezető elvtársak álláspontját elutasítjuk. Elutasítjuk mindenekelőtt elvi meggyőződésből, mert megítélésünk szerint a kínai vezető elvtársaknak a legutóbbi időszakban nyilvánosságra hozott állásfoglalása nem marxista— leninista, hanem dogmatikus és szektás. Elítéljük és elutasítjuk gyakorlati 'okokból, mert Leninnel együtt azt valljuk, hogy a szocialista forradalomnak soha sincs szüksége forradalmi frázisokra, mindig többet ér egyetlen hétköznapi, gyakorlati tett, amely előbbre viszi a szocialista forradalom ügyét, mint száz forradalmi frázis. (Taps.). — Eb'téljük a kínai vezetők frakciós módszereit, azt, hogy mindenütt, ahol erre alkalr műk nyilaik, megkísérlik a bomlasztást a<z egyes testvér- pártokon bélül. Mélyen elítéljük ezt, mert az efféle eljárás nem tartozik a kommunista pártok vitamódszerei közé és nem vezethet jóra. A vita a kínai elvtárssakikai nem tegnap kezdődött, de korábban nem a nyilvánosság előtt folyt, őszintén meg kell mondani azt is, hogy nekünk, az egység híveinek bizonyos tekintetben meg volt kötve a kezünk. Az utolsó lehetőségig türelemmel voltunk, mert nem akartuk mélyíteni a vitát. Azt akartuk, hogy a vezetők közötti nézeteltérés ne terjedjen ki a tömegekre. Mi volt az eredmény? Az, hogy a kínai elvtársak eljárásunkat rosszul értelmezték, ők mindenféle útan-módon terjesztették véleményüket, állásfoglalásukat. Központi Bizottságunk helyesen járt el, amikor a lehetőségek határáig nem folytatott nyűt vitát. Minden hasonló esetben így fogunk eljárni, mert kötelességünknek tartjuk az egység védetaiezését, ebből indulunk ki. Nem módszerünk, hogy . egy vitás kérdésből azonnal nyilvános vitát, presztízskérdést csináljunk, mert véleményünk szerint így nehezebb a kérdések elvtársias tisztázása és rendezése. Aki tehát türelmetlenkedett, mert sokáig nem kapott tájékoztatást' bocsásson meg nekünk és kérem, utólag értsék meg eljárásunk indítékait. Most más a helyzet. Ha a kínai elvtársak vitázni akarnak, nyugodtan vitatkozunk velük, mert meggyőződésünk, hogy ha ezeket a kérdéseket őszintén, világosan párttagságunk és népünk élé tárjuk, akkor pártunk és népünk a mi marxista—leninista állásfoglalásunkat fogja támogatni, nem pedig a szektás, dogmatikus pozíciókat. (Nagy taps.). Ehhez azt is hozzáfűzöm, amiről a Központi Bizottságban már beszéltünk, hogy most, miután nézeteltéréseink Sajnos olyan stádiumba jutottak, hogy a nyilvános vita szükségszerű és elkerülhetetlen, meg fogjuk védelmezni és mindenütt képviselni fogjuk igazságos és helyes álláspontunkat. Amit a kínai vezetőknek meg kell érteniok Természetesen nem akarunk arra berendezkedni, hogy a magyar munkásosztályt és a magyar népet reggeltől estig és estétől reggelig egyes kínai vezetők dogmatikus frázisaival traktáljuk. Az a véleményünk, hogy amit az elvi vita megkíván, azt tegyük meg, egyébként pedig igazi forra- dalmi feladatainkkal, szocialista iparunk; fejlesztésével, termelőszövetkezeteink és mezőgazdaságunk erősítésével>t a tudományos kutatás fejlesztésével, kultúrpolitikánkkal foglalkozzunk; azokkal a feladatokkal, amelyeknek megoldásával a leforradalmibb és a leghelyesebb választ adjuk mindenféle dogmatikus frázisra. Ezzel akar népünk foglalkozni! (Nagy taps.). Szeretnék egy másik kérdést is felvetni Központi Bizottságunktól, állami életünk vezetőitől párttagságunk, mun kásosztályunk, népünk nagyon sok szépet és jót hallott kínai teetvérpártunkról, annak történelmi harcairól, Kína nagyszerű népéről. Szeret ném megmondani elvtársak, hogy ebből semmit sem vonunk vissza. Meggyőződésünk szerint a Kínai Kommunista Párt nagy történelmi harcot vívott, helyes irányvonal alapján nagy utat tett meg. A kínai nép nagyszerű nép, testvérünk a Kínai Népköztársaság. a szocialista világrendszer országai közé tartozik. Mi változatlanul tisztelettel és megbecsüléssel vagyunk a kínai testvérpárt tömegei, a nagy kínai nép iránt és szilárd meggyőződésünk, hogy ha most van is nézeteltérésünk a kínai vezetőkkel, ez történelmi értelemben átmeneti jelenség, ami elmúlik és mi Kína testvéri népével együtt jutunk el a kommunizmus kapujáig és a kommunista társadalomba. (Taps.). A kínai vezető elvtársaknak terifiészetesen meg kell érteni ök egy-két dolgot. Az elvi nézeteltéréseken túl például azt, hogy bár kínai testvérpártunk — taglétszámát tekintve — hatalmas párt, a kínai vezetőknek is tudniuk kell, hol végződik az ő pártjuk, és hol kezdődik más ország munkás- osztályának pártja1. Ne akarják a kínai vezetők átvenni a Magyar Szocialista Munkáspárt tagságának marxista képzését, mert ebből semmi jó sem származna. (Taps.). Ezt bízzák a .mi párttörvényeink szerint megválasztott és erre jogosult szervre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságára. (Nagy taps.). Volt egy kis konfliktusunk sajnos, állami vonalon is a kínai ‘ elvtársakkal. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 14-én »Megjelent levelét ugyanis mi [ Magyarországon — ahogy mindenki tudja — akkor nem nyomtattuk ki, mégpedig azért, mert pártunk Központi Bizottságának megítélésére tartozik, hogy más pártok dokumentumaiból mit, mikor tart célszerűnek kinyomtatni. Úgy véljük, mivel nem mi voltunk a címzettek, az elemi illendőség is megkívánta, hogy a címzett határozza meg, mikor és hogyan szándékozik vitatkozni a feladóval. Meggyőződésünk, hogy a kommunisták, a kommunista pártok egysége kizárólag a marxiz- mus-leninizmus elvi alapjain jöhet létre, erősödhet és fejlődhet. S ez az egység nem erősödhet, csak gyengülhet, ha dogmatikus és szektás nézetek alapján akarjuk megteremteni. (Taps). Elvtánsak! Néhány évvel ezelőtt pártunk és népünk harcba szállt az 1956-os ellen- forradalmi felkeléssel, hogy helyreállítsa Népköztársaságunk törvényes rendjét, helyreállítsa szocialista államunkat és tovább haladjon a szocialista társadalom építésének útján. Ez volt a harc fő kérdése. Mi azonban nemcsak a revizionizmussal és az ellen- forradalmi felkelés kirobbantóival szálltunk harcba, hanem a személyi kultusszal is és mindazzal, amit a személyi kultusz jelent, a szocialista törvények megsértésével, a dogmatizmussal, a szektaria- nizmussal, az élettől és a néptől való elszakadással. Ez harcunk belső logikája és törvénye. Harcbaszálltunk a törvénytelen perek gyakorlatával, a megalapozatlan gazdasági tervezéssel és általában mindazzal, ami a személyi kultusz káros maradványa. Változatlanul az a feladatunk, hogy dolgozzunk a párt- élet, a magyar közélet demokratizálásáért, a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztéséért és további kibontakoztatásáért. Aki most a személyi kultusz és a személyi kultusz módszereinek ügyvédjeként lép fel a Nemzetközi Kommunista Mozgalomban, az ne számítson ránk, mert nekünk, pártunknak és népünknek untig elege volt a személyi kultuszból, s azt nem akarja viszontlátni. (Nagy taps). A személyi kultusz elleni harccal is a szocialista építésért, népünk békéjéért és jólétéért küzdünk. Ami a világbékéért folytatott harcunkat illeti, most bizonyos oldalról vitatják, hogy az helyes-e? Márpedig ha elhatároztuk, hogy felépítjük a szocialista társadalmat, ha elhatároztuk, hogy népünk életét még gazdagabbá tesszük, fokozzuk jólétét, hogy sok mindent megteremtünk, ami ma még nincs meg, akkor ehhez< a harchoz az is hozzátartozik, hogy megőrizzük népünk, és a népek békéjét. Hogyan lehet a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozni, a népnek jobb életet biztosítani, ha egyszersmind nem óvjuk meg, nem erősítjük a béke általános ügyét? Aki Magyarországon a szocialista társadalom erőteljes és lendületes építésének á híve, annak ugyanakkor a béke hívének keli ler^nie, mert a kettő egymástól elválaszthatatlan. Továbbra is as államok békés egymás mellett élése elvét támogatjuk Mit jelent a háború elkerülhetőségének elve? Marxista- leninista álláspontot, amely a jelen korszak tudományos elemzésén alapszik és amelynek egyik fő tétele, hogy az imperializmus . természete ugyan nem változott, de az imperializmus és a népek helyzete változott, azért korunkban a világháború többé nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Ilyen viszonyok között minden kommunistának, minden forradalmi munkáspártnak legelső feladata harcolni a béke megőrzéséért, a békés egymás mellett élés elvének győzelemre viteléért. (Taps). Azért vagyunk a béke megőrzésének és a békés egymás mellett élés elvének hívei, mert bízunk szocialista társadalmi rendünk fölényében, hisszük, hogy a szocialista rendszer erejével és a szocialista országok alkotómunkájával az imperialistákat rá tudjuk kényszeríteni a békés egymás mellett élésre. Hisz- szük, hogy rendszerünk erejével, , népeink alkotó munkájával a gazdasági versenyben is fölénybe kerülünk és győzelmet aratunk a kapitalista társadalmi rend felett. Vita folyik néha még arról is, hogy hány szocialista ország van. Vitázni persze lehet s mi vitatkozunk is a jugoszláv elvtársakkal pártjaik programjának egyes tételeiről, de végeredményben az ésszerű utat járjuk. A szocialista Jugoszlávia szomszédunk, és ha normális viszonyra törekszünk az Egyesült Államokkal, miért ne törekednénk sokkal inkább normális és jószomszédi viszonyra a szocialista Jugoszláviával, amely itt van mellettünk, határos velünk és sorsközösség is összeköti népeinketl Ha tehát az átmeneti nézeteltérésektől eltekintünk, mindenképpen már 14 olyan ország van a világon, ahol a társadalmi rendszer alapja szocialista. Nagyszerű dolog ez! (Taps). Elvtársak! A békés egymás mellett élés eszméjét Lenin adta a kommunistáknak, s a XX. kongresszus fejlesztette tovább a megváltozott erőviszonyoknak megfelelően. A kongresszus óta eltelt hét esztendő minden ténye ennek az elvnek az igazságát, erejét és nagyszerűségét bizonyítja. Nagyon jól tudjuk, hogy a békés egymás mellett élés elve a különböző társadalmi rendszerű. országok békés egymás mellett élésére vonatkozik, de egyben harcot is jelent az ideológia, a gazdasági verseny területén és sok egyéb területen. Mi továbbra is az államok békés egymás mellett élése mellett vagyunk és bízunk abban, hogy az ideológiai vitában, a gazdasági versenyben a szocialista társadalmi rendszer legyőzi a kapitalista rendszert, az imperializmust. Gondoskodunk biztonságunkról Elveink mellett kitartunk, de biztonságunkról és a honvédség megfelelő színvonaláról gondoskodunk, mert erre az érvek sorában feltétlenül szükség van. Ilyesmivel ugyan nem jó tréfálni, de úgy áll a dolog, hogy az imperialista vezetőknek hiába dugjuk az orruk alá, mit mondott Marx, Engels, meg Lenin (derültség), nemigen veszik figyelembe, mert ha figyelembe Vennék, nem imperialisták, hanem kommunisták lennének. Ha viszont eléjük tesszük Marx, Engels, meg Lenin írásait és tudják, hogy az eszmék mögött valóságos, kézzelfogható erő áll, rögtön tüzetesen kezdik tanulmányozni Marxot is, Engelst is és Lenint is. (Élénk derültség, taps). Moszkvában a három tárgyaló ország, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselői aláírták a részleges atomcsendre vonatkozó egyezményt. (Nagy taps.) Alkalmunk volt már a tárgyalás közben is kifejezni véleményünket. Helyeseltük, hegy a tárgyalások megkezdődtek, örülünk, hogy a megállapodás létrejött és a Iáinak. Bejelenthetem, hogy a legközelebbi napok egyikén a Magyar Népköztársaság is alá fogja írni ezt az egyezményt. (Hosszantartó nagy taps.) Tudatában vagyunk annak, hogy ez részeredmény. De ez is fontos. Először is a légkör nem szennyeződik tovább, s ez az egész emberiség érdeke. Másodszor: a megállapodás egy lépés előre az atomfegyverkísérletek teljes betiltása, mindenfajta atomfegyver megsemmisítése, az általános és teljes leszerelés, a hidegháború felszámolása felé. Józanul tudjuk mérlegelni azt az utat, azt a nagy harcot és erőfeszítést, amely még az emberiségre vár. amíg elérhetjük az atomfegyver teljes betiltását és megsemmisétését, az általános és teljes leszerelést a hidegháború teljes felszámolását és a tartós béke kivívását. De azért tfessíük meg az első lépést, hogy utána megtegyük a többit. Az atorocsend- egy ezimén yt így értelmezzük és ezért helyeseljük. A világ békeszerető népei üdvözlik a megállapodást. Ez érthető is, hiszen oly sok évi harc után végre most megtermetté első gyümölcsét azoknak az embereknek az erőfeszítése, akik a béke ügyéért a Föld minden országában küzdöttek. Biztos, hogy ez a siker új erőt ad százezreknek, millióknak, hogy még nagyobb egységben, még nagyobb erővel harcoljanak a békéért, hogy ezen az úton új és új győzelmeket arathassanak a népek. A megállapodást ellenzik az Egyesült Államok és Nvugat-Németország leg- reakciósabb körei, ellenzik a francia nagyhatalmi sovinizmus megszállottjai és sajnálatos módon ellenzi ezt a megegyezést a Kínai Népköztársaság kormánya. Persze, az indító okok különbözőek. A lényeg azonban az, hogy a Föld összes országaiban mindazok a politikái áramlatok, társadalmi rétegek és körök üdvözlik ezt a megállapodást, amelyek hívei a békének. Üdvözöljük mi is, mert a mi országunk, a mi népünk is a békepolitika, híve. (Nagy taps.) Kedves Elvtársak! Befejezésül építőmunkánkkal veretnék foglalkozni. Azt hiszem, sem külpolitikai „eidé- sekről, sem a mi párt- és kor- mányüldöttségünk szovjetunióbeli útjáról nem lehet szórni anélkül, hogy ne beszélnénk belső építő munkánkról. Párttagságunk, öntudatos dolgozóink őszinte és meg- győződéses hívei irányzatunknak Azt várják tőlünk, hogy a nemzetközi fórumokon, a pemze^íőzi kommunista mozgalom összejövetelein és a külpolitikai aktusokon is a helyes, - marxista—leninista vonal mellett és a békét szolgáló javaslatok mellett adjuk le pártunk, kormányunk szavazatát. Pártunk szavazatának súlya a nemzetközi kommunista mozgalomban és kormányunk szavazatának súlya a külpolitika kérdéseiben egyenes arányban áll népünk belső harcának, belső építő munkájának eredményeivel. Építőmunkánk tehát nemcsak népünk egyre jobb életének előfeltételeit teremti meg, hanem nemzetközi jelentősége is van. Az igazság az, hogy például vezető amerikai körök a Magyar Népköztársaságot és még inkább annak kormányát ma semmivel sem szeretik jobban, mint Í956- ban. Most mégis másképpen néznek reánk. Miért? Mert meggyőződtek arról, hogy a Magyar Népköztársaság él és erősödik az ő óhajaiktól és kívánságaiktól teljesen függetlenül, s ezt a tényt tudomásul veszik. A Szovjetunióban tett hosz- szú utunkon természetesen vártuk a hazai híreket is. Amikor például megérkeztek hozzánk a Statisztikai Hivatal adatai népgazdasági tervünk első félévének teljesítéséről nagyon na°v figyelemmel olvastuk. A második félév feladatai Iparunk az év első felében tervét csak 99 százalékra tudta teljesíteni. Mi mégis azt tartjuk: figyelembe véve, hogv a nagyon hosszú, nem várt tér miatt egész népgazdaságunk hallatlan nehézségek közepette kezdte az első negyedévet, az eredmény nem rossz. Amikor láttuk a statisztikai jelentésből, hogy 1 az iparban, a szállításban az elmaradás jelentős részét leküzdöttük, a mezőgazdaságban az időszerű munkákat ki- elé 'ítő eredménnyel végezték, a felvásárlási terv az első félévben megvalósul, külkeres- keuelmi mérlegünk az első leievben a várakozásnál jobb volt, az állami iparban az egy munkásra eső átlagbér csaknem 3,3 százalékkal, a kifizetett összes munkabér pedig 7 százalékkal ,növekedett, s a lakosság összes pénzbevétele 7 százaiéival, a kiskereskedelmi forgalom 7 százalékkal emelkedett az egy év előttihez képest, azt mondtuk, hogy az első félév mégis eredményes volt. az év előttünk álló részében nagyon komolyan kell dolgoznunk. A tennivalóikat Központi Bizottságunk tegnap nyilvánosságra hozott határozata pontosan megszabja. Véleményem szerint, ha a második negyedben kibontakozott lendületet tovább tudjuk fejleszteni, minden lehetőségünk megvan, hogy ért az évet — amely egyébként ötéves tervünk középső és sok tekintetben kulcsesztendejé — a gazdasági építésben is nagyon jó eredménnyel zárjuk. Ehhez mozgósítanunk kell erőinket. S ha megengedik, ezúttal erőink felsorolását pártunkkal kezdem. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt méltónak bizonyult történelmi küldetésére, amelyet- mint a magyar munkásosztály f rrf.önl mi élcsapatának be kell töltenie. Pártunk marxista—leninista párt, ‘ ideológiailag, politikailag és szervezetileg egyaránt egységes. Egészségesen fejlődik és erősödik, vezeti és irányítja, társadalmunk, országunk életét, népünk tevékenységét. Visszatekintve az elmúlt évekre és erőt merítve abból, milyen hallatlan nehézségeket küzdöttünk le, abból, hogy belső rendünk megtámadhatatlan. a Magyar Népköztársaság nemzetközi presztízse barátok, közömbösök és ellenségek előtt hatalmasam növekedett, ’ pártunkra az a feladat vár, hogy még ■nagyobb energiával, elvileg még szilárdabban és következetesebben vezesse új és új győzelmekre a gazdasági és a kulturális építést. A párt a md fő erőnk! (Taps.) Növekszik népi államunk szervezett ereje is. A jelenlegi egészséges, jó viszonyok közepette a párt nem egyedül, nem izoláltan dolgozik, -hatnem úgy. hogy nyugodtan és nagymértékben támaszkodhat tömegszervezeteinkre, a szakszervezetekre, a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, a nőtanácsokra és a többi társadalmi és tömegszervezetekre. Pártunk építhet és számíthat a Hazafias Népfront-mozgalomra, ■ annak bizottságaira, aktivistáira. Nagy erőt jelentenek az öntudatos* élenjáró dolgozók, a szocialista brigádmozgalom résztvevőinek sokszázezres serege, azok az emberek, akik nemcsak szavakkal, hanem cselekedetekkel és a példamutatás erejével is erősítik népünkben a szocialista gondolkodást, a társadalmi felelősségtudatot, és segítik építőmunkánkat. Bizton támaszkodhatunk arra az erőre, amely** interóa- • ■■ k, in nacionalista kapcsolataink jeleate- nek. Elsőként említem a most még szilárdabbá vált magyar—szovjet barátságot, harcunk egy fő támaszát (nagy taps), a szocialista országok »népeinek, a nemzetközi kommunista mozgalomnak egyesített erejét, a függetlenségért harcoló egykori gyarmati népek és a szabadságukért még harcoló gyarmati népek egyesített erejét, a békéért harcolók egyesített erejét. Ez népűink harcának rendkívül fontos támasza. A belső építés kérdéseiről . szólva, még egyszer megemlítem a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. örvendetes, hogy az elmúlt ülésszakon törekvéseink általános irányában* az együttműködésünk bővítésére irányuló szándékban egyetértés volt közöttünk, és jó lehetőségek vannak arra, hogy okos és helyes politikával, elgcindo- lásaink egyeztetésével, a KGST-ben tömörült országok népgazdaságát külön-külön és valamennyit együtt ' gyors iramban fejlesszük. Ha összehasonlítjuk Magyar- ország helyzetét valamely tőkés ország helyzetével, megállapíthatjuk, hogy ^nálunk néphatalom van, a nép életszínvonala a múlthoz képest jelentékenyen ■ növekedett Tény, hogy például a lakbér, a közlekedési díjak tekintetében, a társadalombiztosításban, a kultúrában és számos más vonatkozásban rendkívül nagyot léptünk előre, és sokkal többet vívtunk ki népünk számára, mint amiről egy kapitalista ország dolgozói egyáltalán álmodozhatnak. Magyarországon ' az étejroi- szerárak átlagosan alsóm-■«•*>»>. bak. mint a tőkés országokban De az igazsághoz tartozik az is — ha fejlett tőkés ■v1 '’okkal hasonlítjuk össze (Folytatás a 4. oldalon)