Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-06 / 182. szám

«mc mmd »«8. AUGUSZTUS 1 1 I «*i • r » « ,v*, Í • f I #• » •» * % t . • Ismerd meg hazádat mozgalom — zőldség- ftleségek részire Kitűnő hatással van a zöldbab a tejtermelésre! Ezt nem én állítom: a kákicsi példa bizonyítja. Vásárol­tak ugyanis 48 mázsa zöld­babot a sellyei MÉK kiren­deltségtől, mázsánként 16 forintért és ezt etették a te­henekkel. Meglepődtek az eredményen: máról holnap­ra két-három literrel nőtt a tehenek tejtermelése. Az ember e példa alap­ján már-már hajlandó len­ne kimondani: termeljünk zöldbabot a teheneknek. Ámde Zámbó István, a Bikali Állami Gazdaság igaz­gatója panaszkodik: a gaz­daság tehenei a világért sem ették meg a zöldbabot. Pedig ők is vettek. Aztán odaadták a juhoknak, azok. megették. Elpusztítottak kö­rülbelül két vagonnal. Józsa István, a mohácsi Üj Barázda elnöke is pa­naszkodik: — Mi is vettünk huszonöt mázsát. Nem eszik a tehe­nek. Nincsenek hozzászok­va ehhez az új takarmány­hoz. Uj takarmányhoz?! Valóban, új takarmány van a láthatáron! A zöld­bab. Zöldbab a jászolban, de nincs zöldbab a vendég­lőkben. Vagy ha van is, volt is, akkor is konzerv, tavalyi. Igaz is: azt az álla­tok nem fogyasztották volna el. Annál kényesebbek. Ez az egyik takarmány. Mert van ám másik is, Diós- viszlón ugyanis csúcsos ká­posztát ettek a tehenek, rit- ka csemegét. Itt termesz­tik egyedül az országban a csúcsos káposztát. A szak­embereknek annyira meg­tetszett ez a káposztafajta, hogy Szentesre vittek belőle kísérletezni. Ott kísérletez­nek vele, itt meg megetet­ték, mert a kereskedelem­nek sem kellett. A tehenek viszont nagyon jóízűen fo­gyasztották. Még megérjük, hogy a diósviszlói csúcsos káposz­tából is takarmánykáposzta lesz. Több mint 1400 vagon árut értékesített a MEK és ebből 30 vagonnal ettek meg az állatok. A többi „emberi fogyasztásra” ment. Ez a harminc vagon pedig mi egy ilyen gazdag országnak, mint amilyen a mienk. Sem­mi. Mert ez sem kerül töb­be. mint az utaztatás. Bevezették ugyanis a zöld­ségféléknél az „Ismerd meg hazádatt” mozgalmat. Kö­rülhordozták az országban. Elhozzák például Tiszakécs- kéről a zöldbabot Sellyére és ott eladják mázsánként 16 forintért. Mintha ezt nem tehették volna meg Tisza- kécskén is. Jön, megy a zöldség eb­ben az országban. A MÉK fogadja, mert fogadni kény- Uitn, ugyanakkor a mutat­kozó többlettermésre nem tud szerződést kötni, mert az eredetileg leszerződöttel sem tud mit kezdeni. Sok tehát a zöldség? — Aligha! Mert mi lenne, ha egyszer felkészülnénk a több zöldség fogadására? Ha pél­dául lenne Pécsett egy hiífŐ- ház, ha lenne több konzerv­gyár. A válasz egyszerű: több zöldség jutna az embe­reknek itthon is, meg kül­földön is. Ha másként nem, konzervben elennénk az ál­latok elől a zöldséget. Ránk nem kellene úgy tukmálni a tél kellős közepén pél­dául a zöldbabot, mint ahogy a bikali és mohácsi tehenekre kellett nemrég. Szál aj János Az ÉM Betonelemgyártó Vállalat Pécsi Betonáru - gyára hirdi üzemébe ne­héz fizikai munkára férfi sepédmunkásokat alkalmaz. Étkezést és ^zállást . biztosítunk. Je­lentkezés a hirdi üzemben A szezon végi kiárusítás első napfa Sárga, türkisz, fehér, piros zászlók, rajtuk felirat: nyár­végi kiárusítás, 20—30 száza­lékos árengedmény. A Pécsi Állami Áruház Kossuth Lajos utcai oldalán a hűvös szél meg-meglobogtatja ezeket a zászlókat. Alattuk emberek százai, s talán minden túlzás nélkül mondható, ezrei jár- nak-kelnek a kirakatok előtt, az ajtókon tódulnak be és ki a vásárlók. A közelben, a- Tünde nőidivat-üzletben szintén ember emberhez ér. Kilenc óra után már sorban álltak a \ vevők, hogy megro­hamozzák a pultokat. — Két kartársnőnk is beteg, s így is 10 ezer forint értékű árut ad­tunk már el — mondja Mol­nár József né, miközben cso­magolja a fehérneműt. — Raktárunkon 500 ezer forint értékű női divatcikket táro­lunk, s ha szükséges, után­pótlásról is gondoskodunk. Két asszony áll a kirakat előtt. Nézegeti a nylon rövid pizsamát, sóhajt egy kicsit, majd még egyet, s barátnőjé­hez fordul: — Mondd, ha ebben a pi­zsamában meglát a férjem, tíz evvel fiatalabbnak gondol, ugye? A 32. sz. Ruházati Boltban nui:s akkora tömefc mint a női ruhaboltokban. Érthető is, hiszen férfiruhákat árulnak itt, egy-egy tétel nagyobb ösz- szegű, mint az előző boltok­ban. Az üzletvezető. Angyal István áfeonban nem panasz­kodik : — Kilenckor nyitottunk, és másfél óra alatt 30 ezer fo­rintot forgalmaztunk, csak a szezonárukból. A konfekció­ban különösen a vászon- készítményeket keresik, csak, sajnos, nagy méretből nem szolgálhatunk. A kötött divatáruk kedvelői valószínű, hogy megtalálják számításaikat, hiszen 5 ezer ing, pulóver közül válogat­hatnak, Aki viszont zokniból fogyott ki, most kreppnylon 'agy ílórféléből Választhat. A nagy forgalomra jellemző, hogy a boltnak mind a 18 dol­gozója munkába állt már reg­gel, s csak zárás után hagy­ják el a helyiséget. Jónéhány vendéget kiszolgálhatnak, hi­szen raktárukon egymillió fo­rintnál nagyobb értékű kész­letet találni a leértékelt áruk­ból. A Ruházati Bolt 31. számú árudájában főleg a női és gyermekcipőket viszik a vásárlók. A 150 ezer forint értékű készletből két óra alatt 14 ezer forintnyit vittek haza a vevők. — Volt olyan vevőnk, aki először úgy tervezte, hogy csak egy gyermekcipőt vesz, de annyira megtetszett neki még kettő, hogy azokat is le- blokkoltatta — meséli Móré István boltvezető. — Kívüle mások is voltak, akik az ere­deti egy helyett kettőt vettek. Vidéken is felkeresték a j boltokat. Mohácson a 128-os j boltban különösen a férfi j nylon inget, panama és pup- lin inget, zoknikat vásárolták a város és a környék lakói. — Nálunk is rossz »olt reg- 1 gél az idő, de a strandcikkek- ; nek így is van keletjük. A 300 | vevő nagyrésze, úgylátszik, bí- i zik még a jó idő eljöttében, s j táskákat, fürdőruhákat vet-1 tek — számol be az eddigi tapasztalatokról Pál Jánosné üzletvezető. — A 180 ezer fo­rintos árukészlet jócskánmeg- csappant, mert 20 ezer forint­nál többet vásároltak reggel 8 órától nálunk a vevők. Csúcsforgalom van itt is. mind a 6 dolgozó a pult mö­gött válaszol a kérdésekre, adja-veszi és teszi a kért árut. B. S. Megkezdődtek Bolyban a jubileumi ünnepségek Vasárnap megkezdődtek Boly fennállásának 870. évforduló­jára rendezett ünnepségek. A résztvevők a község vezetői­vel és az úttörőkkel felvonul­tak a főutcán a parkban fel­állított szabadtéri színpadhoz. Ünnepi nagygyűlés kezdődött. Bősz János vb-elnök köszön­tötte a megjelenteket, majd felkérte a díszelnökséget, hogy foglalja el helyét a színpadon. Megjelent Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke, Takács József, a mohácsi já­rás vb-elnöke, Centa Gyula, a járási tanács titkára. -A dísz­elnökségben részt vett a leg­idősebb bólyi kultúrmunkás is. a 83 esztendős Morschauser Vilmos. A jubileumi ünnep­ségsorozatot Palkó Sándor elvtárs nyitotta meg. Felidéz­te Bóly község múltját, életé­nek jó és rossz napjait. Szólt az eddig elért kimagasló gaz­dasági és kulturális eredmé­nyeiről. Délután került sor a régé­szeti és néprajzi kiállítás meg­nyitására a bólyi József At­tila művelődési házban. A mú­zeumi tárgyak, a viseleti ha­gyományok és a különféle régi munkaeszközök jól szemlél­tetik a falu történetét. A ki­állítás látogatóinak Málík László, a honismereti szak­kör vezetője elmagyarázta részletesen a leletek szárma­zását. mesélt a régi Bolyról. A jubileumi ünnepség első napja sportdélutánnal és tánc­estével folytatódott. A televízió műsora augusztus 6-An, kedden: 18.35: Hírek. — 18.40: Aranyér­mes úttörők. Részletek az or­szágos kulturális szemle műso­rából. — 19.00: Kisfilm. — 19.30: TV-híradó. — 19.45: Szép álmo­kat, gyerekek! — 19.55: Lehet-c még többet, jobbat? Riportfilm a zöldség- és gyümölcsfelvásár- lásról. — 20.15: Az áldozat közbeszól. IV. Az NDK Televí­zió magyarul beszélő bűnügyi filmje (Csak 14 éven felüliek­nek!) — 21.00: Parabola. Külpo­litikai műsor. — 21.20: A ma­gyar hárfástrió játszik. — 21.40: Hírek. TV-híradp. — BÉKASZÁJ szelvényű eső- vizcsatomát épít a Pécsi Viz- és Csatornaművek a Bercsényi utcában a 6-os út készítésével kapcsolatban. Ezzel megszűnte tik azt, hogy nagy esőzések ese­tén a lefolyó víz akadályozza a főúti közúti forgalmat. — AZ 1962. ÉVRŐL szóló, im­már hagyományossá vált Sta­tisztikai Évkönyvet szeptember közepe táján jelenteti meg a Statisztikai Hivatal Baranya me­gyei Igazgatósága. Az- évkönyv részletesen beszámol a megye eredményeiről. — TERMELÉSI tanácskozások kezdődnek ma, kedden a Pécsi Bőrgyárban és augusztus 7-ig tartanak. Ez alkalommal a mű­helyek dolgozói értékelik a II. negyedévi tervteljesítést és ugyanekkor választják meg az új üzemi tanács tagjait is. — „KÖNNYŰ nyári melódiák” címmel augusztus 10-én este 8 órakor operettműsort adnak a Pécsi Nemzeti Színház művé­szei a Fegyveres Erők Klubjá­ban. — A MEGYERI ÜTŐN a fő­gyűjtő építését, valamint a KISZ lakótelep elkészítését au­gusztus 20-a után kezdi meg a Pécsi Víz- és Csatornamüvek. — A 780 METER HOSSZÚ szennyvízcsatornát, amely a Székely Bertalan úton át hozza majd a szennyvizet a mecseki tüdőszanatóriumtól, szeptember 1. helyett már augusztus 20-án átadja a Pécsi Víz- és Csator­namüvek felajánlásként. Halált okozott az ittas motoros Ki tudná megszámolni azt a sok intő szót, újságcikket, rádió-riportot, előadást, amely a gépjárművezetők figyelmét már felhívta: ittasan ne ülje­nek gépkocsira, motorra, né veszélyeztessék sem a maguk, sem más testi épségét, életét. A figyelmeztetés úgylátszik nem mindenütt talál meghall­gatásra. Nem törődött vele Schubert János, a 12-es AKÖV szerelője sem és augusztus 4-én, vasárnap késő este itta­san ült motorjára. A Pécs— Mohács közötti úton a 14-es kilométerkő közelében kábult fejjel nem vette észre a gya­logosan haladó Szűcs Jánosné belvárdgyulai lakost és a sze­rencsétlen asszonyt elütötte. Szücsné a mentőautóban meg­halt. Az asszony egyedül nevelte 10 éves fiát. Szücsné az életét, a kisgyermek pedig az anyját vesztette el egy ittas motoros miatt. Gárdonyi Géza Pécsett A kalendárium 1882. augusztus ' 30-át mutatott. A nyárvégi verő­fétnybem, a Mecsek országútján, egy városi szekér döcögött. Rajta világos szürke ruhában, barna, garabonciás diákköpenyben egy 19 éves fiatalem­ber ült. Lábai elzsibbadtak már a sok üléstől; Szőlősgyörökről, Tabról, Len­gyeltótiból. öreglakról hosszú és fá­radságos volt az út Pécsig..: Elbúcsúzott a szekér gazdájától, le­szállt a kocsiról és gyalog folytatta útját. Időnként meg-megállt, elgyö­nyörködött a tájban, majd leereszke­dett a városba. Később naplójába a következőket jegyezte be: ,,A Mecsek gyönyörű vidékére értünk, alig győz­tem betelni a természet, szépségével. Üdelombozatú fák borítják az . egész hegyet, melyen nagyszerűen kövezett hófehér országút kígyózik. Gyalog men­tünk. Szedtünk az út mellett földi szedret. A hegyről lefelé a bányatele­pek téglaházai pirosultak elénk. Szép, igen szép vidék”. Ez a fiatalember Ziegler Géza — a későbbi Gárdonyi Géza — népiskolai tanító volt. Azért jött Pécsre, hogy szerencsét próbáljon, hátha felveszik tanítónak. Végigjárta a várost, de út­ja éppen olyan eredménytelén volt, mint Lengye ltot ibam. öreglakon, vagy édesanyja lakóhelyén: Szőlósgyörökön. pécsi tartózkodását fel akarta hasz­* nélnd arra, hogy tanítói oklevelé­ben természettudományi osztályzatát kijavítsa. A mai Kossuth Lajos utcá­ban bekopogtatott Schultz Imréhez, a pécsi tanítóképző igazgatójához. A beesett mellű, csupasz arcú. vöröshajú „tekintetes úr” azonban barátságtala­nul fogadta. ■— Ha javítani akar, akkor az egész képesítő vizsgálatot újból ki kell ál­ma — mondotta neki — s akármilyen jeles oklevele is van, nálam növény­tanból úgyis megbukna. — Miért? Az ön növénytana talán nem Linée elvein alapszik? — kérdez­te Gárdonyi, majd elkeseredetten tá­vozott. Mérgében évek múlva az „Egri ' csiEagok”-ban megtette a legellenszen­vesebb regényalaknak: Móré László­nak. A kalendárium 1897. november " 17-ét mutatott. Pontosan. 15 év telt el Gárdonyi Géza pécsi tartózko­dása óta. A Mecsek, a pécsi emlékek még mindig frissen éltek benne. El­határozta, hogy kétkötetes törté­nelmi regényt ír, amely a Mecseken kezdődik, Eger várának ostromával végződik, főhőse pedig egy pécsi ko­vácsmester fia lesz. Ezért Egerből 1897. november 13-án levelet írt Pécsre Majorossy Imre polgármesternek. Megírta, hogy regényt készül írni és ennek főhőse Bornemísz- sza Gergely lenne, aki — amint azt Ti­nódi Lantos Sebestyén döcögő penná­jával megírta — Pécs város szülötte, pécsi kovács fja Levelében a polgár­mestert arra kérte, hogy a főid alól is (ezt a 3 szót levelében kétszer is aláhúzta), de kerítsen neki egy olyan írást, könyvet, vagy levelet, amelyből kibetűzhető miami a Gergő gyerek múltjából Majorossy Imre polgármester azon­ban hiába kutatott Bornemissza Ger­gelyről szóló írások után, nem talált egyet sem. Válaszlevelében Gárdonyi­nak csak annyit írt: .,A Gergő gyerek végleg eltűnt”. Gárdonyi ekkor Pécs után Becs felé fordult, a császári le­véltárban kutatott tovább. Ilyen előz­mény után látott hozzá Gárdony; 1897 telén az „Egri csillagok” című kétkö­tetes regényének megírásához. A pé­csi kovácsmester fiát, Bornemissza Gergelyt, mint a regény főhősét any- nyira_ megszerette, hogy regényének legelőször nem is az „Egri csillagok”, hanem a „Gergő diák” címet adta és csak később változtatta meg. A regény cselekméfnve Pécsett kezdődik. A me­cseki patak vizében fürdik a 7 eszten­dős fiúcska: Bornemissza Gergő és a nála 2 évvel fiatalabb Cecei Éva. „Az a kis falu. ahová a két gyerek való — írja regényében a Mecsek egy völgyében rejlik”. Pécsi vonatkozású Gárdonyi Géza első, 23 éves korában írt regénye is az „Álmodó szerelem”, Ennek a re­génynek a főhőse: „Pajnádi Sándor, aki Pécsre kerül gyógyszerészsegéd­nek. Itt találkozik a szép Herminával, akit sok bonyodalom után mégis fele­ségül vesz. Ugyancsak pécsi vonatko­zású Gárdonyi 1894-ben írt „Lámpás" című könyve is. Ennek a regénynek a főhősét egy pécsi kötélverő munkás neveli. G árdonyi 1886. január 1-én Győ­rött megindította a „Tanitóba- rát” című folyóiratot, hogy tanítói mű­ködése alatt szerzett tapasztalatait a lap hasábjain megjelentesse, az ország közvéleményének figyelmét a népta­nítók megdöbbentő sorsára, a népok­tatás elhanyagolt állapotára felhívja s a tanítók szemét felnyissa,> öntudatu­kat kialakítsa. Amikor a „Pécsi Nép­tanoda” c. pedagógus lap támadást in­tézett az ő lapja ellen, Gárdonyi Pécs és a megye tanítóinak elküldte a „Ta­nítóbarát” első számát. Ennek követ­keztében egymásután jelentkeztek a pécsi és a baranyai előfizetők. A „Pécsi Néptanoda” előfizetőinék szá­ma viszont erősen megcsappant. Szerkesztője: Schneider István, lap­ja 1887. évfolyamának egyik számá­ban panaszkodott, hogy egy Ziegler Géza nevű néptanító elviszi előle az előfizetőket. Gárdonyi ekkor azt üzen­te neki, hogy inkább 6 is előfizet lap­jára, csak ne szüntesse azt be. Gár­donyi lapja: a ,.Tanítóbarát”, állan­dóan foglalkozott a baranyai népta­nítók helyzetével. A „Gatyás pedagó­gusok" c. egyik cikkében a baranyai Öcsárd községben lefolyt iskolai záró­vizsgát ismertette. Élesen támadta Gárdonyi a pécsi pedagógus lapot azért, mert az Gönczy Pál jubiláló kultusz államtitkárt magasztalta. Ualála előtt néhány évvel pécsi *■ kirándulók jártak Egerben. Fel­keresték a már nagy beteg „egri re­metét”: Gárdonyi Gézát, aki szeretet­tel fogadta őket otthonában és szívé­lyes üdvözletét küldte a pécsieknek. Pusztai József — ÜZEMI tanácsokat válás» tanak a Pécsi Kesztyűgyárba™ augusztus 10-ig a termelési tar nácskozások keretében. — ZENÉS fagylaltdélutánt rent deznek augusztus 8-án, csütör­tökön délután 6 órakor a Fegy­veres Erők Klubjának kerthez lyiségében. A rejtett számozású asztalhoz ülök ingyen belépőt kapnak a klub augusztusi mű­soraira. — SZOCIALISTA brigádveze- tűi értekezletet tartanak ma/ kedden délután 2 órakor a Pé­csi Bőrgyárban a szakszerve­zeti bizalmiak és a műszakiak részvételével. — A LENIN TÉR rendezésé­vel kapcsolatban csövízcsator- nát épitenek Jelenleg, mintegy kétszázötven méter hosszúság­ban. — AZ ÖNKÉNTES tűzoltók klubestjét augusztus 9-éh, pén­teken 6 órakor tartják meg Fegyveres fT^k Klubjában. Ez alkalommal ivosleleczkl Sándor tü. őrnagy tart élménybeszámo­lót. — AZ ORFUl hétvégi nyara, lók parcellázási terve elkészült, A harkányihoz hasonló vikend- telepet kívánnak kialakítani Or­tűn is. — IFJÚSÁGI vöröskeresztcs tanárelnökök tanácskozására ke­rül majd sor augusztus máso- dik leiében a Járásokban. — A MEGYE gazdasági, szór ciálts és kulturális életéről szó­ló kiadványát a megyei politi­kai és gazdasági vezetői részé­re most készíti a Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igaz­gatósága. A kiadvány rövidesen megjelenik. — HÉT OJ KUTAT fúrtak a pellérdi víznyelő területen ed­dig és további három kút fú­rása folyamatban van. Ugyan­itt szerelik a villamoshálózatot is, valamint kútházat épít a Pécsi Víz- és Csatornamüvek. „Patyomkin“ istállói Gertién Az állattenyégjtéséről híres ger- dei termelőszövetkezetben július végén minisztériumi küldöttség járt. A magasállású szakemberek délelőtt tekintették meg a ger- delek állatállományát és délután Kozma József, a tsz elnöke, Ba­logh Sándor, a pécsi járási ta­nács föagronómusa jelenlétében úgy tájékoztatott bennünket, hogy a pestiek 10 millió forintos beru­házásról értesítették. Kozma Jó­zsef tsz-elnök még fel Is sorolta, mit kapnak, (kétszer száz férő­helyes tehénistállót, kétszer 100 férőhelyes növendékistállót, ta­karmány előkészít őt. tejházat, ku­tat, stb.). A beruházás kivitelezé­sére két éven belül kerül sor. Balogh elvtár.«, a járási tanács föagronómusa, de valamennyi je­lenlévő, köztük a tsz állattenyész­tési brigádvezetője Is nagyon meg örültünk a hírnek. Az esemény­ről lapunk július 30-1 számában beszámoltunk olvasóinknak. Augusztus 2-án a pécsi járási tanács viszont közölte, hogy va­lótlan a hír, éppen kerethiány miatt a gerdelek nem kaphatnak 10 millió forintot. A 10 milliós beruházás tehát „Patyomkin" falva volt. Helyes dolog az FM. szakembe­rei részéröl egy termelőszövetke­zetet ilyen „hitben” ringatni? . .. Vagy arra gondoltak: Ígérni min­dent lehet? — ts — — A KÉPCSARNOK Vállalat pécsi fiókja a napokban Lip- pón. Szederkényben, Belvárd- gyulán és más községekben járt képeket árusító, autójával. Mint­egy huszonöt festményt és öt­ven rézkarcot adtak el, mint­egy 35 ezer forint értékben. — A MEGYEI KÖNYVTÁR négy dolgozója a közelmúltban miskolci és egri tapasztalatcsere úton járt. A pécsi szakemberek több napon át tanulmányozták a két megyei könyvtár munká­ját. — DR. SZALONTAY Sándor és dr. Timaffy Miklós pécsi or­vosok is előadást tartanak au­gusztus 11—10. között ülésező koppenhágai VI. nemzetközi gerontológiai kongresszuson. Az előadásban a vérlemezke öreg­kori működésének problémáit fogják Ismertetni saját kutatá­saik alapján. — ÍROK MATINÉJA címmel 9-én, pénteken délelőtt fél 10 órakor író—olvasó-találkozó lesz A Tanárképző Főiskola díszter­mében. A találkozón részt vesz Csorba Győző, Bertha Bulcsu, Pákolitz István és Tüsjcés Ti­bor. Az „Írók matinéjá”-t a TIT rendezi a Nyári Szabadegyetem hallgatói számára. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk szombati számában, a második oldalon „Dollár, márka, font” címmel megjelent tudósítás negyedik bekezdésének második fele helyesen Így hangzik: Akik Ausztriába vagy Nyugat-Némer- országba utaznak, 5 dollárnak megfelelő márkát vagy schillin- get kapnak. A Svédországba és Franciaországba utazóknak az utazási Időre szintén 3 dollárt adnak kisebb költségeik fedezé­sére. ídcíjárásjelentés Várható időjárás kedd estis változó felhőzet, több felé zi poreső, zivatar. Mérsékelt, üvatarok idején élénkebb *zé Várható legalacsonyabb éfsza kai hőmérséklet 17—20. legms sasabb nappali hőmérséklet ho iap 26-29 lók között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom