Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-04 / 181. szám
»63. AUGUSZTUS 4. IAPIO 3 Egy kémény halála Mögöttünk: betonlkerftés, előttöaik száz méternyire utolsó perceit éli egy kémény, amely az első világháború kitörésekor kezdte meg békés pipálását. A kemencékben feTöbb ezer mecseki bányamunkás üdül idehaza és külföldön Ezelőtt tíz évvel könnyű volt megállapítani hogy egy üzembén hányán' és merre üdültek. Manapság igen nehéz pontos adatokat szolgáltatni erről. A pécsbányatelepi Széchenyí-aknán néhány perc alatt harminc embert számolt össze az üzemi bizottság titkára, akik valamelyik külföldi társasutazás keretében töltik el a szabadságukat. S hányán töltik még rajtuk kívül külföldön a nyarat? Nehéz lenne megmondani, a belföldi magánnyaralásokról nem is beszélve. t A Mecseki Szénbányászati tröszt ezidáig — az első félévben — 616 szakszervezeti beutalót adott ki a dolgozóknak valamelyik hazai üdülőbe. Nyolcvanhat bányász vett igénybe szanatóriumi beutalót és negyvenegyen utaztak külföldre beutalóval. A trösztnek Bélatelepen — festői környezetben — saját üdülője van. Eddig 134 felnőtt vette igénybe a bélatele- pi nyaralót, ugyanakkor a nyári szezonban háromszáz gyermeket is üdültetnek Béla- telepen. cserélje be *** rádiód SZEPTEMBER 30-IG 1500 Ft feletti rádióvásárlásnál 150,— Ft-tól 550,— Ft-ig terjedi) áron beváltjuk régi készülékét! Felvilágosítás a szaküzletekbcn! héren izzottak a téglák, a Szigeti úton katonák masíroztak, s énekelték: 32-es baka vagyok én ... Évtizedeken át itt magasodott, hozzátartozott a környék panorámájához. Szá- montartották a pilóták, akik a régi repülőtéren fel- és leszálltaik gépeikkel, katonai térképeken szerepelt, s ha az utóbbi években a kemencék üresen ásítoztak is, a kémény kissé ugyan meghajolva, de állt. Két évvel ezelőtt kimondták a végítéletet, s hosszú keresgélés után akadt három bátor jelentkező az ércbányától, akik vállalni merték a leomlasztását. O.tt sürögmek most a kémény körül. Molnár István, a képviselő, feje búbjáig kormosán. ö ment fel tegnap a kémény belsejébe, hogy hozaá- erősítsék a sodronykötelet, mintegy biztosítékul, hogy merre dőljön. Tóth F. Győző és Sári József mérnökök, a szakember Újvári József utasításait hallgatják, aki ma reggel valósággal „idecsöppent” és meg kell hagyni, nagyon jó, hogy itt van. Nyolc évig dolgozott a kéményépítők nél, ott volt, amikor a hőerőmű 100 méteres kéményét felhúzták, s egynéhány omlasz- tást is megért már. Az ő irányításával. bántották ki a kémény déli részét, s ducolták alá a derékvastagságú gerendákkal. A Szigeti út, a Fémipari Vállalat udvara megtelt kíváncsiskodókkal. Most öntik le benzinnel a dúcolásit, s máris lángragyúl. • Utoljára füstöl a kémény. Mikor roppan meg az óriás? Egy perc, két perc? Izgalmas pillanatok. S a sodrony szemlátomást enged, ereszkedik. Ropogva ég a fa, s roppan a kémény, aztán mint egy óriás szálfa, eldől az udvarban, darabokra hullva. Felnőttek, gyerekek szaladnak közelebb. Én a legény- szálláson lévő TV-antennát keresem tekintetemmeL Ezt jelölték meg a dőlés irányául. Pontosan úgy fekszik, az elnyúlt téglahalmaz. Eloltják a parázsló gerendamaradványokat, a Fémipari Vállalat vezetői a kéményboptóklkal együtt megnyugodva hazamennek. A paneflházon az Utol só emelet lapjait emeli be a daru, a Szigeti úton kirándulók kocsijai száguldanak. A jó öreg kémény mindezt már nem látja. Született 1914- ben, a háború napjaiban, s lebontatott 1963-ban, egy békés augusztusi napon. „Béke poraira”. Égető kérdések egy mészégető kemence körül „Kiállta a próbát a szamár- kúti ikeraknás mészégető kemence. Kedvező kő- és szénellátás esetén a régi hatezer tonnás kemencékkel szemben, évi 10—12 000 tonna kiváló minőségű mész égetésére alkalmas.” Ez a kis hír három-négy nappal ezelőtt látott napvilágot a lapunkban. Másnap azt mondja valaki: — Hogyan írogathatnak ilyesmit ősszé, hiszen ez a kemence megbukott, eleve elfuserált beruházás. Nézze meg a telepvezetőt, maholnap ideg- szanatóriumba vonul, kérdezze meg a munkásokat, hogyan vélekednek. Bármi legyek, ha az naponta 100 mázsánál többet termel, talán még annyit sem. Nevetséges, de még kő sincs hozzá. Ezt írja meg. Nos, ha a kis hír ilyen vitára ad alkalmat, hát nézzük, mit mondanak a tények. Ez a négy és fél millió forintos beruházással épült félautomata ikeraknás kemence június elején kezdte meg a próbaüzemelést. Azzal a céllal épült, hogy több és jobb minőségű meszet égessen, mint a körkemencék. Mit , tudunk a tervezőjéről? Előttem egy levél, ami június 26-án kelt a" Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Főosztályán. „A Péntek László vezetésével közreműködő tervezőgárdát a mészégető szakmában, mint az egyik legilletékesebb szaktervezőt ismerik el. Így a személyi kiválasztás szerencsésnek mondható. Külön figyelemmel kell lenni arra, hogy a szamárkúti kemencetípus méreteinél és kapacitásánál fogva olyan megoldás, amely a tanácsi ipar igényeit KISARUHAZ VAJSZLÓN Már javában vásároltak a vajszióiak az új, emeletes kis áruházban, amelyet tegnap délelőtt nyitottak meg a faluban, amikor Zrínyi Miklós a helyi körzeti földművesszövetkezet elnöke a társadalmi munkát' emlegette: — Ezt nem tartja számon senki — mondta — mert ki is gondolna rá éppen a legnagyobb munkában, hogy feljegyezze ki, mennyit dolgozott munkaidőn túl, ' önszántából. A sámodi tsz szerelői pénteken éjjel egy órakor hegesztették a szönyegbemutató állványt í .; a boltiak is sokáig dolgoztak, hogy időre megnyithassuk az áruházat. A tanács hídgyűrűket adott és az áruház előtt befedhettük az árkot..: soroljam még? Mert lenne miről beszélni ... Bizony lenne .:: például arról. hogy Vajszló is, mint min den fejlődésben lévő község követeli a szebb, a választékosabb ellátást. Kinőtte a régi ruházati boltot, már áruház kell másfél milliós árukészlettel, hiszen negyedév alatt egymillióért vásároltak cipőt, ruhát, nyakkendőt és ágyneműt. Ez az áruház 800 000 forintos költséggel épült és már tavaly ét akarták adni a forgalomnak, de az építő ktsz-ek jóvoltából fél évet késtek vele. A megnyitásnál kétszázan szorongtak á bejáratnál. — Mit vettek? Minden kelendő volt... konfekció öltöny és perzsa szőnyeg, nylon fehérnemű és papucs-cipő. Olyan sok volt a vásárló,, köztük a vidéki is, hogy délben ki kellett nyitrii a szemben levő cukrászdát. Itt várták meg a buszt, a Moszkvicsot, a vontatót. aszerint, hogy kit mivel vittek haza az ünnepélyes megnyitóról. Az áruházban egyenruhás lányok is kiszolgáltak. Kereskedelmi iskolások, akik egyhónapos nyári gyakorlatukat Vajszlón töltik. Ök vol tak az alkalmi manökenek is, bemutatták a legszebb női ruhákat és állták a kíváncsiskodó férfiak tekintetét. A megnyitóval kezdődött el a vajszlói kereskedelmi mar- pok programja. Tegnap este színészek műsora, divatbemutatóval, ma gyermekműsor, holnap vásár a vas- és műszaki boltban és egész héten választékos kiszolgálás minden vajszlói üzletben. Ormánság központjában a földművesszövetkezeti kereskedelem is lépést akar tartani a fejlődéssel... Gáldonyi lenne hivatva kielégíteni, így a megvalósítása a helyiipar mésztermelésének műszaki fejlesztésében jelentős eredmény nek számít... ... A szamárkúti ikeraknás kemencénél — amennyiben a most folyó próbatermelés beváltja a számított gazdaságos- sági és kapacitásbeli, valamint kedvezőbb munkakörülmények irányában támasztott várakozásokat — a tanácsi ipar alaptípusává jelöljük ki s ez esetben még további öt ikerakna építését fogjuk kezdeményezni.” Tehát a minisztérium illetékes osztálya elismeri a tervező szaktudását, s felcsillantja azt reményt is, hogy amennyiben a kemence beválik, másutt is építenek. Beváltotta-e tehát a reményeket? Vagy elfuserált beruházás talán? Látszatra az. Évi 10—12 000 tonna meszet vár tőle a népgazdaság. Ez napi 30—33 tonna mészterme- lés. Ennyit még egyik nap sem égettek vele. Július 12-én 280 mázsa, 13-án 220, s az úgynevezett jó héten, ami 12- től 19-ig tartott, összesen 1678 mázsa meszet égettek. Na ugye itt van, mégis csak valótlan volt a hír, hogy kiállta a próbát! — mondhatja bárki. Nézem a technológiai utasításban meghatározott műszaki feltételeket s ezek közül a két legfontosabbat, a szenet és a követ Azt mondja a tervező — hivatkozva a másutt üzemelő hasonló típusú kemencék gyakorlatára —, hogy 5—24 mm- es szemnagyságú 4400 kaló- riás szénnel kell fűteni a kemencét Van ilyen szene a szamárkúti telepnek? Nincsen. Eleinte, azon a bizonyos „jó héten is” még pécsi diószénnel tüzeltek, amit 60 százalékban dudarival kevertek. De elegendő mennyiség nem volt belőle. Közben a szénmosó rekonstrukciója miatt a diószén szállítása megszűnt. Jelenleg aknaszenet rostálnak, keverik a dudarival, de a mai nappal augusztus másodikén mindössze két napi széntartalékkal rendelkeztek. Tehát itt az egyik hiba: Nem tudják biztosítani a kemence folyamatos üzemelését, nem tudják kellő hőfokon tartani. S mi van a kővel ? Itt a kemence a kőbánya tövében. A bányában 50i—100 évre elegendő kőmennyiség van. Az ikeraknás kemencét a technológiai utasítás szerint szennyezés mentes, 12—16 centiméter átmérőjű szemcsé- zett darabos mészkővel kell megtölteni. — Jelenleg annyi kövünk van, hogy vasárnap reggelig talán elég lesz — mondja Pusztai Lajos elvtárs, a telepvezető. — És azután mi lesz?-— Én is ezt kérdezem. Az ami eddig is volt. Nem tudtunk elég mennyiségű és megfelelő minőségű követ biztosítani s ez zavarta a folyamatos üzemelést. — Nem lehet kérem így dolgozni — mondja a kőfejtő brigádvezető. Maholnap azt sem tudjuk, diótörők vagy mákőrlők vagyunk-e. Egyszer 12-es, máskor 16-os, aztán 8-as, vagy 20-as követ kérnek tőlünk. S mindössze tízen vagyunk. Három ember beteg. Ott állunk a kőfal tövében. Tőlünk jó kétszáz méterre van a gurító, ahonnét a követ a kemencébe öntik, a meddő hányó pedig háromszáz méterre. Tiz ember végzi a kőfejtést, a törést, a szállítást. Naponta fejenként legalább 20 kilométert gyalogolnak. De ők látják el kővel a körkemencét is, így naponta 110— —120 mázsa követ kell ki- termelniök és kétszáz méter távolságba elszállítani. Tizenkét tonna kő termelése jut egy emberre napontaY Ennek felét az előírásnak megfelelően apróra kell törniök. Fizikai lehetetlenség. Ilyen módszerekkel nem képesek biztosítani az ikerakna folya matos ellátását. Mi lenne a megoldás ? Nem váratnak a válasz- szal, már mondják is, hogy legalább még 10—15 ember kellene és szét kellene választani a termelést és a szállítást. Itt a rengeteg meddő; attól is folyamatosan meg kellene tisztítani a bányát, és kellene egy rosta vagy egy zúzógép. Ha a kemencében nem tudnak állandó megfelelő hőfokot tartami, ha nem tudják mindig megtölteni kő vei, akkor a mésztermelés megbukott. Készül már ennek a bányának a rendezési terve, s talán egyszer sorra is kerül a jobb munkaszervezés megvalósítása. De addig mi lesz? Azt mondják a telepvezető idegei is felmondják a szolgálatot, ha ez tovább így megy. Ezért sürgős segítséget várnak az Építőanyagipari Egyesülés vezetőségétől, mert kő és szén nélkül valóban megbukik az ikeraknás kemence. És ez a munkásoknak sem és a népgazdaságnak sem érdeke. S ha megnézzük, hogy az egy hónaid próbaidő alatt hányszor álltak víz, villany, szón, kő hiányában, akkor nyugodtan mondhatjuk a kemence kiállta a próbát. Tehát nem a konstrukcióval van baj, hanem jobb munkaszervezéssel kell megoldani a kemencék folyamatos üzemeltetését. Csépányi Katalin A vajszlói kisáruház belülről Megszüntetik a népgazdaság számára szükségtelen növények termesztését Elkés&ult a mezőgazdaság előzetes 1964. évi terve 'A megyei tanácsok és a termeltető vállalatok javaslatainak figyelembe vételével a Földművelésügyi Minisztériumban elkészült a mezőgazdasági termelés előzetes 1964. évi terve. A szántóföldi növénytermesztési terv három fő célt tűz ki: a hazai kenyérgabona-szükséglet teljes kielégítését, a takarmányhelyzet bizonyos mértékű javítását és az ipari növények termelésének növelését. A két első célt főképpen a magasabb terméshozamok révén kell elérni. Az ipari növények termesztésének fejlesztése viszont olyannyira fontos, s most fokozottabban előtérbe kerülő feladat, hogy ezeknek a vetésterületét is bővítik. Ennek érdekében a jövő évben egyáltalán nem, vagy csak az eddiginél kisebb területen termelnek egy sor, a népgazdaság számára szükségtelen és nem eléggé gazdaságos növényt. | A termelési szerződések alapján a mezőgazdasági üzemek eddig több olyan magfélét állítottak elő. amelyek nehezen illeszthetők be a nagy üzemi gazdálkodás kereteibe. Munkaigényesek, géppel nem művelhetők, terméshozamuk kicsi, így termesztésük nem gazdaságos sem a népgazdaságnak, sem az egyes üzemeknek. Közülük tíznek a. termesztését a jövő évtől kezdve teljesen megszüntetik. Ezek nagyrésze olyan kertimag — mint a borágó, a mangold, a feketegyökér — amit árunövényként itthon egyáltalán nem használnak, s eddig a teljes magtermést exportálták, de alacsony devizahozammal. Ezeken kívül nem foglalkoznak a ricinus termelésével sent, mert az ipar számára szükséges n.ennyiség nagy részét eddig is importálni kellett, s kifizetődőbb, ha az egészet külföldrő szerezzük be. A gazdasági magvak között is vannak olyanolt, a bükköny félék, néhány pillangós és hüvelyes — amelynek a devizahozama alacsony. Ezeknek az exportját fokozatosan, a már megkötött szerződések lejártával pedig teljesen megszüntetik, s csak a hazai takar- mánytermesztéshez szükséges mennyiséget állítják elő. Ennek a 12 féle növénynek • a magját jövőre már 100 000 holddal kisebb területen termelik, mint az idén. A vetés- terület csökkentése módot ! ad arra, hogy a megmaradja mennyiséget a legkedvezőbb természeti és közgazdasági viszonyokkal rendelkező tájakon állítsák elő. A felszabaduló 100 000 hold lehetővé teszi a gazdaságosan termelhető és külföldön is jól értékesíthető növények vetésterületének növelését. \ i > f
