Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-28 / 200. szám

( 1963. AUGUSZTUS 28. niAPié 3 Megvalósulnak a peremrészek lakóinak kívánságai Beszélgetés az I. és a III. kerületi tanács titkárával Napróí. napra szépül Pécs belvárosa. Tatarozzák a for­galmas utcáikat, javítják a'z utakat, felújítják a megron­gálódott lakásokat, egymás után cserélik ki az elavult •lámpatesteket korszerű neon világításra. Szépülnek a parkok, új kutakból szök­ken magasra a víz. Mindenki örül ezeknek a változásoknak. De mi történik a város szé­lén, ahol éveken keresztül szinte alig történt valami an­nak érdekében, hogy eltűnje­nek a1 sáros utak, legyen köz- világítás, jó ivóvíz? Erre kértünk választ két ke- rü’eti tanácstitkártól. Pozsgai Józsefet, az I. ke­rületi tanács titkárát egy be­szélgetés közepette találtuk meg. — A szeptember 17-i tanács ülésre készülünk, ahol éppen a kerület kommunális ellá­tottságának helyzetét fogjuk megvitatni. Az állandó bi­zottságok már régóta végez­nek különböző felméréseket az utak, a vízellátás és a köz- világítás helyzetéről. Most éppen az utak problémáiró1 vitatkozunk. Minden lakó­bizottság felmérte saját ut­cáját és jelenleg 280 adatköz­lő lap áll a rendelkezésünk­re, melyek pontos képet ad­nak a kerület útviszonyairól. Bizony sok a probléma, an­nak etfcnére, hogy már évek óta igyekszünk segíteni a helyzeten. A felmérés elő­segíti, hogy kiválasszuk azo­kat a helyeket, ahol a tanács anyagi erejével és a társadal­mi munka segítségével a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni a munkásaitokat. A tanácshoz mintegy négy­száz különböző igény, panasz érkezett be a vízellátás, a közvilágítás és az utak meg­javítása érdekében, melyek komoly miunkát követelnek meg tőlünk. A tanács ez évben kilenc­venezer forintot fordít a ke­rület vízvezeték hálózatának bővítésére. A budai kert­városban és Meszesen mintegy 1 kilométer hosszúságú új ve­zetéket építenek. A közvilá­gítás megjavítására százezer forint áll a rendelkezésükre. A MEGYEVILL segítségével Vasason, Szabolcson, Pécsbá- nyatelepen és Borbáflatelépen sűrítik a világítást, új oszlo­pokat helyeznek eL Az első fél évben több utat hoztak rendbe, újítottak fel. Mesze­sen az Aknász utca 250 mé­teres szakaszon kapott új bi­tumenes burkolatot, a Fran­kel Leó utcában pedig 500 méteren új aszfaltburkolatot építettek. A Pólya utca 100 méteren, a gyárvárosi Csaba utca pedig 400 méteren ka­pott új aszfaltburkolatot. . A Zsolnay utcában a Porcelán- gyár előtt építettek mindkét oldalon új járdát. Bitumenes bevonattal javították fel a Lánc. a Temető, a Torda, az Újvilág utca, a Na.gykozári út, Vasas-n a Somogy és a Ben- cze József utcát, Szabolcson a KV.-na József és a Margit Utca1 Épül az új meszesi kultúrház és Meszes keleti részén szep­temberben adják át a 170 000 forintos költséggel épített^ új gyermek játszó-teret. Pécs- Szabolcson megkezdték a Thököly utca aszfaltburkola­tának és az autóbuszvégállo- —-ás körüli gyalogjáró elkö­ltését, melyre 146 000 fo­ntot fordítanak. Szabói­én a Szabadság utcát hosz- abbítják meg 300 méteres akadárn burkolattal. V<rsas -n a Parcsin. utca kiépí- sére kerül sor. Az útépítése­it a kerület lakossága társa- almi munkában segítette, sint például Pécsbányán a ebreceni Márton utca 200 iéterrel való meghosszabbí- isát, vagy Meszesen a Körös Iga kiszélesítését. 1 Dr. Bojtor János, a III. ke­rületi tanács titkára a város nyugati szélének szépülésórő1 számolt be. — Ez évben nem nagy be­ruházásokat végzünk, hanem sok apró, jogos kívánság meg­valósításának teszünk .eleget. Utakat javítunk, új világító testeket helyezünk el, víz­vezetéket építünk. Mindez ta­lán fel sem tűnik a kerület lakosságának olyan folyamaté san valósul meg. De a nagy feladatok elvégzésénél min­dég éreztük a kerület lakói­nak támogatását, elsősorban a társadalmi munkákon ke­resztül. Ezek értéke nagy­ban növelte a tanácsi beruhá­zások terjedelmét! És már sorolja is a tár­sadalmi munka eredményeit: az Égervölgy fásítását, mely­nek értéke 9 ezer forint, a közel 20 ezer forint értékű parkosításit és szakipari mun­kát, melyet a téglagyári gö­dörben létesített gyermek játszótérnél végeztek, a 30-as a u tóbuszvégállomá s beton­alapjának elkészítését. Meg­épült Kovácstelepen az új víz-körvezeték, melyre a tanács 185 ezer forintot for­dított és a lakosság 50 000 forint értékű földmunka eL végzését biztosította. Ennek befejezése után most a ta­nács közel 300 ezer forint ér­tékben megépíti a Hóvirág utca burkolatát és a két ol­dali járdát, majd a jövő év­ben a Százszorszép útra kerül sor. Most arra van szükség, hogy a körvezeték megépíté­se után a házaikba minél előbb bekössék a vízvezetéket, mert az új útburkolat elké­szülte után a tanács nem en­gedheti meg annak feltöré­sét! A féléves felmérés alapjain 1 egymás után derül ki, hogy mi minden létesült a város­széli településeken fél év alatt. Huszonhat ezer fo­rintot fordítottak a villanyhá­lózat bővítésére, szinte min­den autóbuszvégállomást ki­világítottak. A kerületben 30 ezer forint értékben helyez­tek el szemétgyűjtőiket. A hi­dak és árkok megtisztítására 50 000 forintot használtak fél. Kiépítették a Szigeti ország­úton a vámig a járdát. Előkerültek a jövő tervei is. — Már régebben elkezd­tük az ürögd törpevízmű épí­tését — mondotta Bojtor elv­társ — azonban a kivitelező vállalat, a Víz- és Csatorna­művek mindezideig nem fe­jezte be azt, különböző okok miatt. Előreláthatóan a jövő év elején kerül majd sor az átadására. A Szigeti országút járdaépí­tését Mecsekalja északi ol­dalán folytatjuk a templomig. A fénycsővilágítást a patacsi elágazásig kívánjuk meghosz szabbítalná. Nagy összeget irá­nyoztunk elő a patacsj kul­túrotthon felújítására is, mely nek felhasználását ezideig az épület tulajdonjogának el­döntése akadályozta. Ez a közeljövőben megoldódik és akkor sor óknül a terem kor­szerűsítésére, a födémszerke­zet kijavítására, a színpad és öltöző, a klubszoba és a könyvtár megépítésére. A két kerületi tanácson tett látogatás és tájékoztatás azt bizonyítja, hogy kezde­nek megvalósulni a peremiré- szek lakóinak kívánságai a kulturált életkörülmények megteremtésére és a városszé­leken már eddig is sok min­den történt, sok minden pe­dig előkészületben van! — Mitzki — Megérkeztek az importmozdonyok Mint ismeretes, a MÁV az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően a vontatás kor­szerűsítésére külföldről több villamos és diesel mozdonyt vásárolt. A svéd Nohab cégtől 20 kétezer lóerős diesel mozdonyt, az NSZK-ból hét silicium egyenirányítós, 3200 ló­erős villanymozdonyt rendelt. A svédektől három, az NSZK-ból hat mozdony már meg­érkezett és rendszeresen közlekedik. Az év végéig leszállított további mozdonyokat fo­lyamatosan állítják forgalomba. A személy- és tehervonatok vontatására egyaránt hasz­nálható mozdonyok maximálisan 100, illetve 130 kilométeres sebességgel haladhatnak. Képünkön: személyvonattal érkezett meg a Keleti Pályaudvarra Nohab diesel mozdony. Kérés a mezőgazdasági szakmunkás Halálos közúti baleset Cserbenhagyta áldozatát — Az egész megyét végiglopták Ismét halálos áldozatot kö­vetelt az országút. Till Gyula, a Pécsi Bőrgyár munkása augusztus 26-án, hétfőn éj­jel negyed 11 órakor motor- kerékpáron Szentlőrinc felől Pécs felé hajtott. A kővágó- szöllősi útelágazásnál mint­egy 90 kilométeres sebesség­gel haladt s nekihajtott a Deák Ernő vezette 12-es AKÖV tehergépkocsijának. Az összeütközés következtében Till Gyula a helyszínen meg­halt. * Balogh Gyula káklcsi lakos, hétfőn egylovas kocsijával j Kákicsról Okorág felé haj-; tott. Petro vies József kákicsi lakos a motorkerékpárjával,! amelynek pótülésén Farkas ] Gyula kákicsi lakos foglalt; helyet — előzni akarta a lo- • vaskocsit. Előzés közben a lo-1 vaskocsi mellett haladt el, amikor a kocsi alól az út-; testre, a motor elé ugrott Ba- • logh Gyula Madár nevű ku-! tyája. A motorosok a kutyát; elütötték, de az összeütközés; után az úttestre estek. A bal­eset következtében Petrovics | József súlyos lábtörést szén-; vedett. Amikor Balogh Gyula; az esetet látta és meghallotta, a szerencsétlenül járt motoros] jajveszékelését, a lovak közé; csapott és elhajtott. Balogh Gyulát a rendőrség] őrizetbe vette és eljárást in-] dított ellene. * Fiatalkorú K. János és H. Géza ügyében ítélkezik rövi-; desen a pécsi járásbíróság. K.. Jánost már korábban 6 hóna-1 pi börtönbüntetésre ítélte a j bíróság, de büntetésének ki-; töltését 3 évi próbaidőre fel-! függesztette. A két fiatal június középé-; tői szinte minden héten be-; tört, lopott. Belvárdgyulán a szövetkezeti boltot törték fel és 980 forint készpénzt, zok-; nikat, férfi ingeket loptak —; összesen mintegy 3000 forint. kárt okoztak. A június vége ] i már Harkányban találta őket,' ahol 3 pincét törtek fel és amit találtak, elvittek. A kö- kényi vegyesboltból 1703 fo­rintot vittek el, a kálmáncsai földművesszövetkezeti boltba, a vegyes boltba is betörtek és 3000 forint értékű áruval, ezenkívül 6 karórával távoz­tak. összesen itt közel 15 000 forint a kár. Egy egész sor kerékpárt loptak. Amikor a megyében már „forró” lett lábuk alatt a talaj, Kaposvár­ra utaztak, majd innen Bu­dapestre, ahol elfogták őket. — Ez a kérdés nekünk is igen sok problémát okoz, a mezőgazdasági szakmunkások képzése két formában folyik: a fiatalabb korosztály részére szakiskolai oktatás van, ahol tizenkilenc szakma közül sa­játíthatnak el egyet három év alatt. Az idősebbeknek télen indítunk tanfolyamokat, me­lyek szintén három évesek. Két évi 2x150 órában, a vá­lasztott ággal ismerkednek, a harmadik évben pedig szak­mát tanulnak. Itt a növény- termesztés, állattenyésztés és a kertészet szakágai közt vá­laszthatnak a hallgatók. — Melyik oktatási forma ad nagyobb szaktudást? — Kétségtelen, hogy a szak­iskolák rendszere sokkal meg­felelőbb, ugyanis itt a tanulók évi 3—3 hónapos bentlakásos tanfolyamon vesznek részt, ahol nemcsak szakmai isme­reteket tanulnak, hanem álta­lános műveltségire is szert tesznek. Legfőbb problémánk az, hogy ezekre a szakisko­lákra nincs megfelelő számú jelentkező. A terv szerint 311 tanulóval kell szerződést köt­ni, azonban eddig még csak 202-en jelentkeztek és ebből is 14 a Pécsi Kertészeti Vál­lalat dolgozója. Az állami gaz­daságokból eddig egyetlen egy jelentkezővel sem kötöttünk szerződést, bár megígérték, hogy 20 tanulót küldenek szak iskolára. Ez is kevés ugyan, mert a terv szerint 64 állami gazdaság; dolgozóval kell szer­ződést kötni. — Ml az oka annak, hogy kevesen jelentkeznek? — Szerintem leginkább az, hogy nem nagyon ismerik a lehetőségeket. Legjobb példa erre a mohácsi járás, ahol tervszerűen kezdték meg a szervezést. Megkérdezték a tsz-ek vezetőit, hogy milyen szakemberre lenne szükségük és felhívták a figyelmüket a kínálkozó lehetőségekre. As eredmény: a jelentkezőknek több mint egyharmada a mo­hácsi járásból került ki. Ezen a példán okulva elhatároztuk, hogy körlevelén küldünk a megyékbe a tanítóknak, amely ben felhívjuk a figyelmüket a lehetőségeikre és az olyan tanulókat, akiket nem vettek fel középiskolába, megpróbál­juk a szakiskolába irányítani. A szerződéskötések határide­jét meghosszabbítottuk és az érdeklődők szeptember 1-ig köthetnek szerződést a járási tanácsokon. « — A felnőttoktatásban is vezetnek be újításokat? — Eddig csak helyi tanfo­lyamokat indítottunk, melyek nagyon hosszú ideig elnyúltak, most háromhónapos, bentla­kásos tanfolyam indul, mely­nek végén a hallgatók szak­munkás-vizsgát tesznek. Az oktatás kizárólag az elméleti részekre korlátozódik, hisz a hallgató gyakorlati tudása megfelelő. Ezekkel a tanfolya­mokkal, ha az igényeket nem is tudjuk teljesen kielégíteni, igen sok mezőgazdasági szak­embert képezünk és enyhít­jük a szakmunkáshiányt. Vajda Ági A FARADHAIATLAN ASSZONY Amikor az irodának neve­zett, de raktárhelyiség benyo­mását keltő szobába lépek, éppen telefonál. — Nogyon kérem az elvtár­sakat, ha tudnak, segítsenek rajtunk. Költözködünk, itt a rengeteg áru és lerobbant a teherkocsink. S az egész vá­rosban nem tudunk kuplun­got szerezni... Körülöttünk bútorszövetek, függönyanyagok, egy kosár­ban viseltes nadrágok, arrébb pufajkák, a polcon pedig tar­ka textilanyagok. A telefonnál ősz hajú asszony, Rabinek Jenőné. A textilanyagok ide illenek, hiszen a Ruhaipari Vállalat javító részlege ez, de a kuplung... — Nem is tudom mi lesz velünk, ha nem tudunk sze­rezni ... — És ez miért éppen a ja­vító részleg vezetőjére tarto­zik? — Ugyan, hogy mondhat ilyet. Éppen a javító részleg érdekében szaladgál a kocsi. Gondoltam segítek. Már min­denhova telefonáltam, most éppen a honvédséggel beszél­tem. Talán tudnak segíteni. Nos, éppen ez jellemzi Ra­binek Jenőnét. Most kuplun­got kell szerezni, máskor pe­dig munkát. Akármilyen fur­csán hangzik, de a javító részleg munkája teljesen a mgrendelésektől függ. És azért, hogy a tizenhárom asz- szony ne maradjon munka nélkül állandóan „rendelők után kell járni”. — Óh, most már sokkal könnyebb a helyzetünk, mert sokan csináltattak bútorhuza­tokat, kocsi huzatokat, és aki elégedett, az elmondja a má­siknak ... — Eddig még nem volt pa­nasz. Mindig házhoz me­gyünk, ott veszünk mértéket, ott szabjuk le az egyes dara­bokat, így még azt is látják, hogy mennyi anyag kell hoz­zá. Ugyanakkor elmondjuk, hogy fehérnemű javítást, mű- stoppolást, függönykészítést, fordítást, alakítást is vállal­nak a vállalat boltjai. Már most annyi előjegyzésünk van, hogy a jövő hónap közepéig ki sem látszunk a munkából. Piros műbőr tekercs áll a sarokban. Ebből talán kabá­tok lesznek? — Fogadni mernék, hogy nem találja ki. Kocsivédő huzat. Autókra. Sokan vásá­roltak az utóbbi időben és többen azzal járnak munkahe­lyükre is. Nem mindenütt van garázs. Gondoltuk, készítünk ilyen összegombolható kocsi­védőket. Hótól, esőtől meg­védi a kocsit. Tizenhárom asszony végzi a javítást. De jelenleg négyet találunk a tágas, világos, kor­szerű műhelyben, ahol az asszonyok nadrágokat varr­nak, vasalnak, zakókat ké­szítenek. S a javítók közül egy idősebb néni, ahogy elné­zem, a hatvanat is elhagy­hatta már, nemzeti színű zászlókat varr. Riegler Józsefné, az idős varrónő. A zászlók a bányász­napra készülnek. A kész da­rabot a másikra teszi és pon­tosan körülrajzolja krétával. Nehogy egyik egy kicsit is nagyobb legyen, mint a má­sik. Kicsit talán lassúbb moz­gással, mint a többiek, de pontosan szegegeti őket. Nincs meg még a tíz év, s itt nagyon jó lenni, mert ilyen idős nénit hol becsülnek így meg... Maigiv néni!... Margit néni!... kiáltanak Rabinekné- ért az asszonyok. — Ne tessék elfelejteni, szabadságra megyek.., — Készen vagyok a mérés­sel, leszabtam a mintadara­bot, mehet a gép alá, teljes szabásra — mondja a másik. — Margit néni! Körülbelül mennyi ideig tart a gyűlés? — Fél óra lesz csupán, de ne sajnáljátok az időt, mert nem árt ha képet kapunk ar­ról, hogyan élnek másutt az asszonyok. A Nők Világkong­resszusán, erről sok szó esett. Az asszonyka tovább varr, Rabinekné felém fordul. Meghívtunk két olyan kül­döttet, akik részt vettek a vi­lágkongresszuson. Hát ne­künk mindig csak a termelési problémákkal kell törődni? A legfontosabb ez, de azért más, ha az ember messzebbre is ellát, mint az üzem fala. A szabókés alá tarka szőttes vászon kerül, az egyik férfi­ingnek pedig éppen most si­keredett egy új gallér. Egy kocsi áll be az udvarra, hogy elvigye a két laticel párnát, amit bordó huzatba bújtattak a szorgalmas asszonykezek. Margit nénit telefonhoz hív­ják. Szalad át az úton, s ahogy utána nézek, eltűnődöm: le­hetséges, hogy soha sem fá­radt? Ugyanis az előbb vala­ki megjegyezte: a Margit néni fáradhatatlan. Csépányi Katalin Hétezer-harminc szakmunkásra lenne jelenleg szüksége a mezőgazdaságnak Baranya megyében ... Nagyon elgondolkod­tató ez a hatalmas szám. Jelenleg egy fő sem jut egy erőgép­re, s az öntözéses földművelés, a hatalmas kertészetek, halas­tavak, s nem utolsó sorban az állattenyésztés új és nagyobb tudású szakembereket követel. Vajon lehetséges-e a fejlődő mezőgazdaság igényeit kielégíteni? A kérdésre Litter József­től, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakfelügye­lőjétől kantam választ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom