Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-25 / 199. szám
' **«*. AUGUSZTUS ZI MAPiO 5 wm Ünnepélyes évadnyitó társulati ülés a Pécsi Nemzeti Színházban Üj tagok az együttesben — öt ősbemutató a műsortervben Vasárnap délelőtt tartotta ünnepélyes évadnyitó ülését a Pécsi Nemzeti Színház együttese. Az elnökségben helyet foglalt Gábriel József, a városi tanács művelődési osztály vezetője és Právicz Lajos, az SZMT titkára is. Nógrádi Róbert, a színház igazgatója beszámolójában elmondotta, hogy a színház természete nem tűri, hogy a múlt évi sikereken és babérokon élősködjenek. A tavaly megkezdett munkát, azt a célt, hogy önálló arculatú, érdekes pécsi színházat alakítsanak ki, meg kell valósítani. — Gondolatébresztő, igényes műsortervet igyekeztünk összeállítani t az erre vonatkozó véleménykutatás biztató eredményekkel járt — mondotta. Az igényes, nagy gonddal készült műsorterv öt ősbemutatót ígér. A tehetséges fiatal magyar író, Páli András „Tigris” című darabjával Pécsett mutatkozik be először a közönségnek. Száz éve nem játszották Magyarországon Viktor Hugó: Marie Tudor című romantikus drámáját. Tervezik egy szovjet, egy nyugati darab, valamint egy modern opera ősbemutatóját is. Biztosan örömmel fogadja a közönség O' Neill Amerikai Elektra című drámáját, Shakespeare Hamletját, valamint Darvas József Részeg eső című színművét. Nem panaszkodhatnak az operett kedvelők sem. Ábrahám Pál Hawai rózsája című nagyoperettje, Feydeau: Osztrlgás Mid című zenés vígjátéka, Molnár Ferenc Hattyúja, Johann Strauss Mesél a bécsi erdő és Huszka Jenő Aranyvirág című operettje is szerepel a műsortervben. A tervezett modern opera ősbemutatója mellett műsorra tűzik Verdi Don Carlos, Delibes: Lakmé, Nicolai: Windsori víg nők című operáját, de nem hiányzik majd Leoncavallo: Bajazzók, Verdi: Rigolettó és Puccini; Pillangókisasszony című operája sem. A színház balettkarának tévéit Eck Imre, az együttes művészeti vezetője ismertette. A balettkar négy számból álló bemutatóját a program szerint jövő év március 7-én tartja majd. Az itthoni szereplés mellett külföldi turnéra is készül a balettkar. Októberben Prágában három- Pozsonyban két előadást tartanak. Külföldi meghívásra november—december hónapban Olaszországba utaznak, ahol előreláthatólag 12 alkalommal lépnek színpadra. Január 1, és február 4 között Svájc, Nyugaf-Németország, valamint luxemburgi és ausztriai szereplés található a programban. Természetes a külföldi szereplések mellett továbbra is elsősorban Pécsett és Magyar- országon szeretnék kivívni a színházlátogatók, balettkedvelők elismerését. A színház együtteséből kilencen távoztak el Pécsről, köztük Bakos László, aki negyvenéves munkásság után, 21 éves pécsi színházi tagság után vonult gyugdíjba. Színésztársai forró ünneplésben részesítették Bakos Lászlót, akit a napokban az Elnöki Tanács Munkaérdeméremmel tüntetett ki. Együtt örültek a kollegák Pataki Erzsi és Szabó Samu Kossuth-díjas színművésszel is, akik Munkaérdemérem kormánykitüntetésben részesültek. Ez alkalommal hirdették ki, hogy a színház igazgatósága Bakos László színművészt a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagjává nyilvánította. A színház igazgatója elmon dotta, hogy az együttes új, tehetséges tagokkal erősödött Az 1963—64-es színházi évadra Pécsre szerződött Horváth Zoltán, Szilágyi Sándor és Selymes Judit rendezők. Uj tagja a színháznak Lux Adorján díszlettervező, Bállá Olga színművész és Ágoston Edit operaénekes is. A budapesti Jókai színházból jött Pécsre Labancz Borbála színművész, Gombkötő Erzsébet szólótáncos pedig az Operaháztól szerződött Pécsre. A Pécsi Nemzeti Színházban játszanak az idei színházi évadban a Kaposvárról érkezett Vári Éva, Burányi László, Csányi János és Cserényi Béla is. Verekedő férjet ítélt el a bíróság Bőröcz János vájár, Vasas Il-i laikos, 1963. június 10-án ittasan érkezett haza élettársához. Az asszony, aki éppen az italozás és gorombáskodás miatt nem kötött ezidáig háziasságot az elvált férfivel, szóvátette az ismételt ittasságot. A férfi nem hallgatott rá, hanem újabb italért küldte a kisebbik gyereket. Míg az asz- szony a vacsorát főzte, Böröcz János trágár szavakkal civó- dott vele, majd az ágyhoz vonszolta. Mivel az asszony ellenkezett, a vádlott többször megütötte, majd amikor a földre zuhant, rugdosta és az ajtóhoz lökte. A teljesen kimerült, tépett ruihás, vérző arcú asszonnyal tovább dulakodott, míg az az iszonyattól és fájdalomtól elvesztette az eszméletét Miután az ittas férfi elaludt, H-né áttámolygott a szomszédba, ahonnan, a mentők szállították az idegklánd- kára ,ott három hétig kezelték bordatöréssel, agyzúzódás- sal és egyéb sérülésekkel, sőt még azóta is beteg. A verekedő Böröcz János ügyében az elmúlt napokban hirdetett ítéletet a pécsi járásbíróság. Bűnösnek mondotta ki a vádlottat, különös kegyetlenséggel elkövetett, súlyos testi sértés bűntettében, és ezért egy évi és hat hónapi szabadságvesztésre ítélte. Böröcz Jánost még a tárgyaláson letartóztatták. Az ítélet nem jogerős. hét kérdése Az életszínvonalról, a statisztikai adatok számításáról Megváltozik az ifjúsági kulturális szemle rendszere A hét végén összeül a KISZ operatív bizottsága és részletesen megbeszélik, hogyan bonyolítsák le a következő évben az ifjúsági kulturális szemlét A zsúfoltság elkerülése érdekében már az évad elején, vagyis november —december hónapban megkezdik a selejtezőket. Novemberben a különféle szólisták, szavalók bemutatójára kerül sor, decemberben pedig a színjátszó-csoportok selejtező, jére. A nagy bemutatók a tavaszi hónapokban kezdődnek. Laky András elvtárssal, a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei igazgatóságának vezetőjével az életszínvonal alakulásáról, valamint azokról a különböző statisztikai adatoknak kiszámításáról beszélgettünk, amelyek alapján az életszínvonal változását mérni lehet. — Mit értünk életszínvonal alatt, s hogyan tudjuk ennek változását mérni? Az életszínvonal emelkedését vagy csökkenését rendkívül sok tényező határozza meg számos ezek közül számokkal ki sem mutatható, vagy legalább is nehezen érzékeltethető A köztudatbam legtöbbször a bérek (fizetések) növekedése, csökkenése jelenti az életszínvonal változását, s kevesebben vannak azok, akik a bérek és árak változásának együttes vizsgálatából vonnak le következtetést. Ez utóbbiak már közelebb vannak a lényeghez, de legtöbbször bér alatt kizárólag azt a pénzösszeget értik, melyet a borítékban megkapnak — figyelmen kívül hagyva azo kát a további közvetlen és közvetett juttatásokat —, hogy csak egynéhányat említsek — prémium, nyereségrészesedés, családi pótlék, étkezési hozzájárulás, segélyek, ösztöndíjak, tandíjmentesség, gyógyszerked vezmény, orvosi ellátás stb. amelyek természetszerűen nagy mértékben hatnak az életszínvonal növekedésére. — Hasonlóan a bérek vulgáris szemléletéhez — különösen amikor már országokkal való összehasonlításra kerül sor — előszeretettel hanyagolják el azokat az igen lényeges különbségeket, melyek például a lakbér, közlekedés stb. költségek te: Vi javunkra fenn- á'.lanak. Az elmondottakon kívül számos egyéb tényező tartozik még az életszínvonal fogalomkörébe, ilyen például a lakásviszonyok javulása vágy rosz- szabbodása, az egészségügyi vi szonyok változása, a közlekedés gyorsaságának, kényelmes ségének változása stb. Magyar statisztikai gyakorlatiban a különböző összefoglaló jellegű mutatószámokat számítjuk: az egy főre jutó anyag fogyasztás, a reáljövedelem mutatószáma, intetve indexe, reálbér miutatószáma, illetve indexe, a fogyasztás reálértéke, illetve indexe. Most jó lenni katonának... — Milyen fogalmat takarnak ezek a mutatószámok és kiszámításuk, hogy történik? Az egy főre jutó anyagfogyasztást csak a lakosság egészére vonatkozóan számítjuk ki. Anyagfogyasztás alatt a lakosság által a kereskedelemben vásárolt fogyasztási cikkek közvetlenül a termelőtől vásárolt fogyasztási cikkek, a lakosság saját gazdaságaiban termelt cikkek, valamint a lakosságnak a költség vetés terhére az intézményekben (pl. kórházakban) történő fogyasztásának együttes értékét értjük. A lakosság által a kereskedelemben vásárolt fogyasztási cikkek értékét, valamint a lakosság intézményekben történt fogyasztásának nagyságát, viszonylag könnyen meg lehet állapítani, ezek az adatok statisztikai beszámolási rendszer keretén belül rendelkezésre áilnak. míg a másik két tényező értékének meghatározása csak többoldalú és közvetett, bizonyos mértékig becsléseken alapuló számítások alapján történhet meg. A mutatószám kiszámítása úgy történik, hogy a lakosság évi fogyasztásának értékét elosztjuk az ország népességének évi átlagos számával. Az életszínvonal mérésének következő két összefoglaló jellegű mutatója a reálbér és reáljövedelem index. Mielőtt azonban ezek ismertetésére rátérnék, egy harmadik fogalomnak a névleges (nominal) bér meghatározásával kéül kéz denem, hogy a most már három mutatószám közötti — és a köztudatbam eléggé nem ismert — lényeges különbségek tisztázást nyerjenek. Névleges bérek alatt — kisebb korrekcióktól eltekintve — egy dolgozóra vonatkoztatva azt az összeget értjük, melyet munkájáért kap. Reálbér nek nevezzük a fogyasztási cik keknek a szolgáltatásoknak azt a mennyiséget, melyet az árak adott színvonala mellett egy- egy átlagos nagyságú munkabérrel rendelkező munkás vagy alkalmazott megvásárolhat. A reálbér nagyságát tehát két tényező határozza meg az átlagbérek nagysága, és a fogyasztási cikkek valamint a szolgáltatások ára. A reálbér — ellentétben a névleges bérrel — az árak és a bérek egymáshoz való viszonyát fejezi ki. A reálbér és reáljövedelem között az a lényeges különbség. hogy az elsőt mindig egy keresőre, a reáljövedelmet máméig egy főre (lakosra) számítjuk kd. — A* elmúlt évek során, hogy alakult az életszínvonal országosan? A válasz a munkás-alkalmazotti kategóriára vonatkozóan a reálbér és reáljövedelem mutatószámainak segítségével az alábbiakban szemléltethető: Ev Reálbér Reál) öv. százalékban 1949 100,— 100,— 1957 138,4 158,5 1958 145,5 158,2 1959 153,2 168,9 1960 1 56,4 172,6 1961 156,3 173,5 Ezekből az adatokból a következő főbb következtetéseket lehet levonná: a) A reáljövedelem Indexe gyorsabban emelkedett, mint a reálbérindex. Tekintettel arra, hogy a két mutató közötti lényeges különbség — mint már említettem — az, hogy az egyiket (reálbér) csak keresőkre, míg a másikat kereső-eltartott együtt számítjuk, az eltérést a foglalkoztatási arányokban bekövetkezett változások okozzák. Mint az más módon is kiszámítható, a foglalkoztatottak aránya az összlakosságon, helyesebben a munkás-alkalmazotti kategórián belül lényegesen megnőtt 1949 óta. b) 1949 évhez viszonyítva, az életszínvonal több mint másfélszeresére nőtt. c) Mind a reálbér, mind a reáljövedelem növekvő tendenciát mutat. A növekedés üteme azonban I960 óta las-3 súbbodott. — Hogyan alakult az életszínvonal megyénkben? Az előzőekben ismertetett ■ életszínvonal-számítások bo- | nyolulisága miatt megyére vo- | natkozóan nincsenek meg azok j a feltételek, amelyek alapján ilyen számításokat lehetne végezni. Elég utalni arra, hogy a megye nem egy gazdasági egység, s sokszor a legegyszerűbbnek látszó adatok összeállítása is komoly gondot jelent. Például annak megállapítása, hogy mennyi a megyében a munkás-alkalmazottak száma, csak a népszámlálás éveiben tudjuk, máskor csak következtetések, becslések útján, többek között azért is, > mert a vállalatok, intézmények közül nem egy (posta, vasút, stb.) több megyére kiterjedő hatáskörrel működik, s az adatoknak közigazgatási területre való szétbontása rend kívüli nehézséget okoz. A nehézségek ellenére az elmúlt évben történt kezdeményezés életszínvonal számításira a K. S. H. Baranya megyei Igazgatóság részéről az ipari-építőipari munkásokra és alkalmazottakra vonatkozóan. — Ipari, építőipari dolgozók reálbérének alakulása Baranya megyében. Ev Munkások Munkások és alkalmazottak 1957 100,— 100,— 1958 104,8 104,4 1959 1 09,1 107,9 1960 109,8 108,2 1961 110,4 108,2 Fogyasztói árindexként — a nehézségek miatt — az .rszá gos árindexet használtuk, me-, lyet megyei vonatkozásban két főbb tényező befolyásolhat: a) más mérvű volt az árváltozás a megyében, mint országosan, b) a megye iparában dolgozó munkás alkalmazottak fogyasztáséinak más az összetétele. A munkások közel felét a megyében a bányászok teszik ki, kiknél a nehéz testi munka, a magasabb kereseti viszonyok következtében feltehetően más a fogyasztás ösz- szebétele, mint a többi iparág munkásainál. E két tényező azonban döntő eltérést nem okozhat, s amint láthatjuk a megyére vo natikozó mutatósizám tendenciája azonos az országoséval. — Milyen Összefüggés van a nemzeti Jövedelem, életszínvonal és az anyagi termelés között? Nemzeti jövedelem alatt az anyagi termelés ágaiban egy év alatt létrehozott új értéket értjük. Nagysága közvetlenül függ a népgazdaság társadalmi termékének nagyságától, és az anyagi ráfordítások nagyságától. Tehát minél jobban nő a termelés volumene és minél jobban csökken az anyagi ráfordítások értéke, annál nagyobb ütemben növekszik a nemzeti jövedelem. 1949-hez viszonyítva, a nemzeti jövedelem két és félszeresére növekedett, és 1882- ben túlhaladja a 150 milliárd forintot. A növekedés üteme még sókkal nagyobb is lehetne, ha a két főkomponense közül elsősorban az anyagi ráfordítások mérvét nagyobb mértékben csökkentenénk. Tehát az anyaggazdálkodás, minőségi munka az a terület, amely re nagyobb figyelmet kell a jövőben szemlélnünk. Hazánkban a népgazdaság fejlődése a tervszerű, arányos fejlődés törvényének messzemenő figyelembevétele mellett történik. Ez azt is jelenti, hogy az ötéves tervidőszak végére kitűzött azt a célt, hogy munkások és alkalmazottak egy főre jutó reál- jövedelmét 16—17 százalékkal kell emelni, csak akkor érhetjük el, ha annak — ugyancsak tervezett — feltételeit íh megteremtettük. , Garay Ferenc Európa legjobb férfikórusától zengett a dal szombaton este a Pécsi Szabadtéri Színpadon. A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett Központi Művész- együttese ajándékműsorrail tisztelte meg városunk közönségét. A rendező megyei Kiegészítő Parancsnokság ezúttal az általános közfelfogástól eltérő munkát végzett az együttes vendégszerepeltetésével — kiváló eredménnyel. Jól példázta ez a nagyszerű esemény azt a sokoldalú tevékenységet, amelyet a parancsnokiig a megyében és a városban a haza védelmére hivatott ifjúság körében végez a katonaéletre való előkészítése, a dolgozók és néphadseregünk szoros kapcsolatának ápolása terén. Akik először látták az együt tes műsorát, bizonnyal az új élmény örömével fogadták a színpadról áradó katonás, férfias erőt, és a katonaéletből vett képek, apró mozzanatok játszi derűjét. Azok számára viszont, akik régebben is részesei voltak az együttes nyújtotta élménynek, kitűnt, hogy a közeljövőben 15, éves jubileumát ünneplő együttes immár egyéniségre tett szert, kiforrott, sikerekben gazdag múlttal bíró, híres, rangos követévé vált szocialista kultú ránknak hazánkban és külföldön egyaránt. Kétszázezer kilométert utazott az együttes (ennyivel ötször járthatnák meg az Egyenlítőt!), négyezer előadáson közel hárommillió néző gyönyörködött művészetükben. Amikor arról kérdeztem Kiss István őrnagy elvtársat — az est vezénylő karnagyát — a kar vezetőjét, mondja meg frirte- lenében, melyik előadást tartja legnagyobb élményének, ugyancsak mélyen ráncolta homlokát. Szinte látszott á gondolatok kergetőzése, amikor megállapodni próbált a sok-sok felejthetetlen élmény közül egynéL A katonákat azonban nem lehet zavarba hozni, „A Csajkovszkij-termi Moszkvában — válaszolta — ahol minden számot ismételnünk kellett”. A kiváló együttes — alakulása óta — szüntelen fejlődésben van. A gondos tehetség- kutatástól a hétköznapok katonás fegyelmezeltségű „műhelymunkájáig”, az előadások, turnék, lebonyolításáig, mindenütt megtaláljuk a magas mércét és a művészi igényességet. Egyrészt ennek a szívós, lelkiismeretes belső munkának köszönheti a „polgári” operakedvelő közönség Uoefalvy Róbertét, a budapesti Csongor Józsefet, Bolla Tibort és Tréfáé Istvánt, a pécsi operában! A műsor olyan, mint az együttes: népszerű! Katonákhoz illő módon nem kétes eszmei irányzatok nyüglődé- ses keresgélése, a „vájtfülüek” petyhüdt igényeinek kielégítésére való törekvés jellemzi azt, hanem egészséges társadalom egészséges igényeinek kielégítése. Szerintem ez a „titka” az együttes forró elismerésének. A program első pontja a „Bevonulás” című humoros táncjáték volt, majd Vincze Ottó „Bolero”-)át tolmácsolta a kultúrált hangú Sáros Éva. Az énekkar mindvég lenyűgözően impozáns volt. Műsorán Kodály: Háry János toborzása, a Csínom. Palkóból vett részletek, Gounod: Faustjának katonakórusa, Juhász— Kövest: Katonadal, Novák: Kapuvári katonadalok szerepelt. A tánckar egészében dicsérendő szerepléséből külön ki kell emelnünk a fináléban bemutatott tánckcxmpozációt: Nyikoláj Szmimov Sporttáncát, mint az est egyik legsikerültebb számát. „Jő mulatság, férfimunka volt” ez a szombat esti! A város dolgozóinak nyújtott ajándékműsort hadd köszönjük meg azzal, hogy továbbá sok sikert kívánunk az együttesnek, minden tagjának és ehhez valamnennyiüknek erőt, egészséget! (Ehmann) » VadasI—Behár: Bevonulás — táncjáték.