Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-27 / 199. szám, Első kiadás
2 fUAPLÖ 1963. AUGUSZTUS 27. •• Ünnepélyes évadnyitó társulati ülés a Pécsi Nemzeti Színházban Új tagok az együttesben — Öt ősbemutató a műsortervben Vasárnap délelőtt tartotta ünnepélyes évadnyitó ülését a Pécsi Nemzeti Színház együttese. Az elnökségben helyet foglalt Gubáiéi József, a városi tanács művelődési osztály vezetője és Právicz Lajos, az SZMT titlsára is. Nógrádi Róbert, a színház igazgatója beszámolójában elmondotta, hogy a színház természete nem i tűri, hogy a múlt évi sikereken és babérokon élősköajenék. A tavaly megkezdett mimikát, azt a célt, hogy önálló arculatú, érdekes pécsi színházat alakítsanak ki, meg kell valósítani. — Gondolatébresztő, igényes műsortervet igyekeztünk összeállítani s az erre vonatkozó véleménykutatás biztató eredményekkel járt — mondotta. Az igényes, nagy gonddal készült műsorterv öt ősbemutatót ígér. A tehetséges fiatal magyar író, Páli András „Tigris” című darabjával Pécsett mutatkozik be először a közönségnek. Száz éve nem játszották Magyarországon Viktor Hugó: Marié Tudor című romantikus drámáját. Tervezik egy szovjet, egy nyugati darab, valamint egy modern opera ősbemutatóját is. Biztosan örömmel fogadja a közönség O’ Neill Amerikai Elektra című drámáját, Shakespeare Hamletiét, valamint Darvas József Részeg eső című színművét. Nem panaszkodhatnak az operett kedvelők sem. Ábrahám Pál Hawai rózsája című nagyoperettje, Feydeau: Osztrigás Mici című zenés vígjátéka, Molnár Ferenc Hattyúja, Johann Strauss Mesél a bécsi erdő és Huszka Jenő Aranyvirág című operettje is szerepel a műsortervben. A tervezett modem opera ősbemutatója mellett műsorra tűzik Verdi Don Carlos, Delibes: Lakmé, Nicolai: Windsori víg nők című operáját, de nem hiányzik majd Leoncavallo: Bajazzók, Verdi: Rigolettó és Puccini; Pillangókisasszony című operája sem. A színház balettkarának tévéit Eck Imre, az együttes művészeti vezetője ismertette. A balettkar négy számból álló bemutatóját a program szerint jövő év március 7-én tartja majd. Az itthoni szereplés mellett külföldi turnéra is készül a balettkar. Októberben Prágában három- Pozsonyban két előadást tartanak. Külföldi meghívásra november—december hónapban Olaszországba utaznak, ahol előreláthatólag 12 alkalommal lépnek színpadra. Január 1, és február 4 között Svájc, Nyugat-Németország, valamint luxemburgi és ausztriai szereplés található a programban. Természetes a külföldi szereplések mellett továbbra is elsősorban Pécsett és Magyar- országon szeretnék kivívni a színházlátogatók, balettkedvelők elismerését. A színház együtteséből kilencen távoztak el Pécsről, köztük Bakos László, aki negyvenéves munkásság után, 21 éves pécsi színházi tagság után vonult gyugdíjba. Színésztársai forró ünneplésben részesítették Bakos Lászlót, akit a napokban az Elnöki Tanács Munkaérdeméremmel tüntetett ki. Együtt örültek a kollegák Pataki Erzsi és Szabó Samu Kossuth-díjas színművésszel is, akik MunkaérBöröcz János vájár, Vasas II—i lakos, 1963. június 10-én ittasan érkezett haza élettársához. Az asszony, aki éppen az italozás és gorombáskodás miatt nem kötött ezidáig házasságot az elvált férfivel, szóvá tette az ismételt ittasságot. A férfi nem hallgatott rá, hanem újabb italért küldte a kisebbik gyereket. Míg az asz- szony a vacsorát főzte, Böröcz János trágár szavakkal civó- dott vele, majd az ágyhoz vonszolta. Mivel az asszony ellenkezett, a vádlott többször megütötte, majd amikor a földre zuhant, rugdosta és az ajtóhoz lökte. A teljesen kimerült, tépett ruhás, vérző arcú asszonnyal tovább dulakodott, míg az az A hét végén összeül a KISZ operatív bizottsága és részletesen megbeszélik, hogyan bonyolítsák le a következő évben az ifjúsági kulturális szemlét A zsúfoltság elkerülése érdekében már az évad elején, vagyis november demérem kormánykitüntetésben részesültek. Ez alkalommal hirdették ki, hogy a színház igazgatósága Bakos László színművészt a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagjává nyilvánította. A színház igazgatója elmondotta, hogy az együttes új, tehetséges tagokkal erősödött. Az 1963—64-es színházi évadra Pécsre szerződött Horváth Zoltán, Szilágyi Sándor és Selymes Judit rendezők. Uj tagja a színháznak Lux Adorján díszlettervező, Bállá Olga színművész és Ágoston Edit operaénekes is. A budapesti Jókai színházból jött Pécsre Labancz Borbála színművész, Gombkötő Erzsébet szólótáncos pedig az Operaháztól szerződött Pécsre. A Pécsi Nemzeti Színházban játszanak az idei színházi évadban a Kaposvárról érkezett Vári Éva, Burányi László, Csányi János és Cserényi Béla is. iszonyattól és fájdalomtól elvesztette az eszméletét. Miután az ittas férfi elaludt, H-né áttámolygott a szomszédba, ahonnan a mentők szállították az idegklinikára ,ott három hétig kezelték bordatöréssel, agyzúzódás- sal és egyéb sérülésekkel, sőt még azóta is beteg. A verekedő Böröcz János ügyében az elmúlt napokban hirdetett ítéletet a pécsi járásbíróság. Bűnösnek mondotta ki a vádlottat, különös kegyetlenséggel elkövetett, súlyos testi sértés bűntettében, és ezért egy évi és hat hónapi szabadságvesztésre ítélte. Böröcz Jánost még a tárgyaláson letartóztatták. Az ítélet nem jogerős. —december hónapban megkezdik a selejtezőket. Novemberben a különféle szólisták, szavalok bemutatójára kerül sor, decemberben pedig a színjátszó-csoportok selejtező, jére. A nagy bemutatók a tavaszi hónapokban kezdődnek. Verekedő férjet ítélt el a bíróság Megváltozik az ifjúsági kulturális szemle rendszere Most jó lenni katonának Európa legjobb férfikórusától zengett a dal szombaton este a Pécsi Szabadtéri Színpadon. A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitüntetett Központi Művész- egyiUiese ajándékműsorral tisztelte meg városunk közönségét. A jendező megyei Kiegészítő Parancsnokság ezúttal az általános közfelfogástól eltérő munkát végzett az együttes vendé «szerepeltetésével — kiváló eredménnyel. Jól példázta ez a nagyszerű esemény azt sokoldalú tevékenységet, i ünelyefc a parancsnokság a megyében és a városban a haza védelmére hivatott ifjúság körében végez a katonaéletre való előkészítése, a dolgozók és néphadseregünk szoros kapcsolatának ápolása terén. Akik először látták az együt tes műsorát, bizonnyal az új élmény örömével fogadták a színpadról áradó katonás, férfias erőt, és a katonaéletből vett képek, apró mozzanatok játszi derűjét. Azok számára viszont, akik régebben is részesei voltak az együttes nyújtotta élménynek, kitűnt, hogy a közeljövőben 15. éves jubi• • • leumát ünneplő együttes immár egyéniségre tett szert, kiforrott, sikerekben gazdag múlttal bíró, híres, rangos követévé vált szocialista kultú ránknak hazánkban és külföldön egyaránt. Kétszázezer kilométert utazott az együttes (ennyivel ötször járthatnák meg az Egyenlítőt!), négyezer előadáson közel hárommillió néző gyönyörködött művészetükben. Amikor arról kérdeztem Kiss István őrnagy elvtársat — az est vezénylő karnagyát — a kar vezetőjét, mondja meg hirte- lenében, melyik előadást tartja legnagyobb élményének, ugyancsak mélyen ráncolta homlokát. Szinte látszott a gondolatok kergetőzése, amikor megállapodni próbált a sok-sok felejthetetlen élmény közül egynél. A katonákat azonban nem lehet zavarba hozni. „A Csajkovszkij-termi Moszkvában — válaszolta — ahol minden számot ismételnünk kellett”. A kiváló együttes — alakulása óta — szüntelen fejlődésben van. A gondos tehetség- kutatástól a hétköznapok katonás fegyelmezettségű „műhelymunkájáig”, az előadások, turnék, lebonyolításáig, mindenütt megtaláljuk a magas mércét és a művészi igényességet. Egyrészt ennek a szívós, lelkiismeretes belső munkának köszönheti a ..polgári” operakedvelő közönség IlosA hét Az életszínvonalról, a statisztikai adatok számításáról Laky András elvtárssal, a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei igazgatóságának vezetőjével az életszínvonal alakulásáról, valamint azokról a különböző statisztikai adatoknak kiszámításáról beszélgettünk, amelyek alapján az életszínvonal változását mérni lehet. — Mit értünk életszínvonal alatt, s hogyan tudjuk ennek változását mérni? Az életszínvonal emelkedését vagy csökkenését rendkívül sok tényező határozza meg számos ezek közül számokkal ki sem mutatható, vagy legalább is nehezen érzékeltethető A köztudatban legtöbbször a bérek (fizetésék) növekedése, csökkenése jelenti az életszínvonal változását, s kevesebben vannak azok, akik a bérek és árak változásának együttes vizsgálatából vonnak le következtetést. Ez utóbbiak már közelebb vannak a lényeghez, de legtöbbször bér alatt kizárólag azt a pénzösszeget értik, melyet a borítékban megkapnak — figyelmen kívül hagyva azo kát a további közvetlen és közvetett juttatásokat —, hogy csak egynéhányat említsek — prémium, nyereségrészesedés, ■családi pótlék, étkezési hozzájárulás, segélyek, ösztöndíjak, tandíjmentesség, gyógyszerked vezmóny, orvosi ellátás stb. — amelyek természetszerűen nagy mértékben hatnak az életszínvonal növekedésére. — Hasonlóan a bérek vulgáris szemléletéhez — különösen amikor már országokkal való összehasonlításra kerül sor — előszeretettel hanyagolják el azokat az igen lényeges különbségeket. melyek például a lakbér, k"-’ekedés stb. költségek te: V i javunkra fenn- á'.lanak. Az elmondottakon kívül számos egyéb tényező tartozik még az életszínvonal fogalomkörébe, ilyen például a lakás- viszonyok javulása vagy rosz- szabbodása, a'z egészségügyi vi szonyok változása, a közlekedés gyorsaságának, kényelmes ségének változása stb. Magyar statisztikai gyakorlatiban a különböző összefoglaló jellegű mutatószámokat számítjuk: az egy főre jutó anyag fogyasztás, a reáljövedelem mu'tatószáma, illetve indexe, reálbér mutatószáma, illetve indexe, a fogyasztás reálértéke, illetve indexe. falvy Róbertét, a budapesti Csongor Józsefet, Bolla Tibort és Tréfás Istvánt, a pécsi operában! A műsor olyan, mint az együttes: népszerű! Katonákhoz ülő módon nem kétes eszmei irányzatok nyüglődé- ses keresgélése, a „vájtfülüek” petyhüdt igényeinek kielégítésére való törekvés jellemzi azt, hanem egészséges társadalom egészséges igényeinek kielégítése. Szerintem ez a „titka” az együttes forró elismerésének. A program első pontja a „Bevonulás” című humoros táncjáték volt, majd Vincze Ottó „Bolero”-ját tolmácsolta a kultúrált hangú Sáros Éva. Az énekkar mindvég lenyűgözően impozáns volt. Műsorán Kodály: Háry János to- borzója, a Csínom Palkóból vett részletek, Gounod: Faustjának katonakórusa, Juhász— Kövesi: Katonadal, Novak: Kapuvári katohadalok szerepelt. A tánckar egészében dicsérendő szerepléséből külön ki kell emelnünk a fináléban bemutatott tánekompoziciót: Nyikoláj Szmirnov Sporttáncát, mint az est egyik legsikerültebb számát. „Jó mulatság, férfimunka volt" ez a szombat esti! A város dolgozóinak nyújtott ajándékműsort hadd köszönjük meg azzal, hogy további sok sikert kívánunk az együttesnek, minden tagjának és ehhez valamennyiüknek erőt, egészséget! iEhmann) — Milyen fogalmat takarnak ezek a mutatószámok és kiszámításuk, hogy történik? Az egy főre jutó anyagfogyasztást csők a lakosság egészére vonatkozóan számítjuk ki. Anyagfogyasztás alatt a lakosság állal a kereskedelemben vásárolt fogyasztási cikkek közvetlenül a termelőtől vásárolt fogyasztási cikkek, a lakosság saját gazdaságaiban termelt cikkek, valamint a lakosságnak a költség vetés terhére az intézményekben (pl. kórházakban) történő fogyasztásának együttes értékét értjük. A lakosság áltail a kereskedelemben vásárolt fogyasztási cikkek értékét, valamint a lakosság intézményekben történt fogyasztásának nagyságát, vi- szonyla’g könnyen meg lehet állapítani, ezek az adatok statisztikai beszámolási rendszer keretén belül rendelkezésre állnak, míg a másik két tényező értékének meghatározása csak többoldalú és közvetett, bizonyos mértékig becsléseken alapuló számítások alapján történhet meg. A mutatószám kiszámítása úgy történik, hogy a lakosság évi fogyasztásának értékét elosztjuk az ország népességének évi átlagos számával. Az életszínvonal mérésének következő két összefoglaló jellegű mutatója a reálbér és reáljövedelem index. Mielőtt azonban ezek ismertetésére rátérnék, egy harmadik fogalomnak a névleges (nommál) bér meghatározásával kell kéz denem, hogy a most. mér három mutatószám közötti — és a köztudatiban eléggé nem ismert — lényeges különbségek tisztázást nyerjenek. Névleges bérek alatt — kisebb korrekcióktól eltekintve — egy dolgozóra vonatkoztatva azt az összeget értjük, melyet munkájáért kap. Reálbér nek nevezzük a fogyasztási cik keknek a szolgáltatásoknak azt a mennyiséget, melyet az árak adott színvonala mellett egy- egy átlagos nagyságú munkabérrel rendelkező munkás vagy alkalmazott megvásárolhat. A reálbér nagyságát tehát két tényező határozza meg az átlagbérek nagysága, és a fogyasztási cikkek valamint a szolgáltatások ára. A reálbér — ellentétben a névleges bérrel — az araik és a bérek egymáshoz való viszonyát fejezi ki. A reálbér és reáljövedelem között az a lényeges különbség, hogy az elsőt mindig egy keresőre, a reál jövedelmet mmndiig egy főre (lakosra) számítjuk W. — Az elmúlt évek során, hogy alakult az életszínvonal országosan? A válasz a munkás-alkalmazotti kategóriára vonatkozóan a reálbér és reáljövedelem mutatószámainak segítségével az alábbiakban szemléltethető: ÉV Reálbér Reál j öv. százalékban 1949 100,— 100,— 1957 138,4 158,5 1956 145.5 158.2 1959 153,2 168,9 1960 156,4 172,6 1961 156,3 173,5 Ezekből az adatokból a következő főbb következtetéseket lehet levonni: a) A reáljövedelem indexe gyorsabban emelkedett, miint a reálbérindex. Tekintettel arra, hogy a két mutató közötti lényeges különbség — miint már említettem — az, hogy az egyiket (reálbér) csak keresőkre, míg a másikat kereső-eltartott együtt számítjuk, az eltérést a foglalkoztatási arányokban bekövetkezett változások okozzák. Mint az más módon is kiszámítható, a foglalkoztatottak aránya az összlakosságon, helyesebben a munkás-alkalmazotti kategórián belül lényegesen megnőtt 1949 óta. b) 1949 évhez viszonyítva, az életszínvonal több mint másfélszeresére nőtt. c) Mind a reálbér, mind a reáljövedelem növekvő tendenciát mutat. A növekedés üteme azonban 1960 óta las- súbtodott. — Hogyan alakult az életszínvonal megyénkben? Az előzőekben ismertetett életszínvonal-számítások bonyolultsága miatt megyére Vonatkozóan nincsenek meg azok a feltételek, amelyek alapján ilyen számításokat lehetne végezni. Elég utalni arra, hogy a megye nem egy gazdasági egység, s sokszor a legegyszerűbbnek látszó adatok összeállítása is komoly gondot jelent. Például annak megáVaoí- tása, hogy mennyi a megyében a munkás-alkalmazót! a k száma, csak a népszámlálás éveiben tudjuk, máskor csak következtetések, becslések útján, többek között azért is, mert a vállalatok, intézmények közül nem egy (posta, vasút, stb.) több megyére kiterjedő hatáskörrel működik, s az adatoknak közigazgatási területre való szétbontása rend kívüli nehézséget okoz. A nehézségek ellenére az elmúlt évben történt kezdeményezés életszínvonal számításra a K. S. H. Baranya megyei Igazgatóság részéről az ipari-építőipari munkásokra és alkalmazottakra vonatkozóan. — Ipari, építőipari dolgozóit reálbérének alakulása Baranya megyében. Év Munkások és Munkások alkalmazottak 1957 100,— 100,— 1958 104,8 104,4 1959 109,1 107,9 1960 109,8 108,2 1961 110,4 10®,2 Fogyasztói árindexként — a nehézségek miatt — az orszá gos árindexet használtuk, melyet megyei vonatkozásban két főbb tényező befolyásolhat: a) más mérvű volt az árváltozás a megyében, mint országosain. b) a megye iparában dolgozó munkás alkalmazottak fogyasztáséinak más az összetétele. A munkások közel felét a megyében a bányászok teszik ki, kiknél a nehéz testi munka, a magasabb kereseti viszonyok következtében feltehetően más a fogyasztás ösz- szetéteile, mint a többi iparág munkásainál. E két tényező azonban döntő eltérést nem okozhat, s amint láthatjuk a megyére vo natkozó mutatószám tendenciája azonos az országoséval. — Milyen összefüggés van a nemzeti jövedelem, életszínvonal és az anyagi termelés között? Nemzeti jövedelem alatt az anyagi termelés ágaiban egy év alatt létrehozott új értéket értjük. Nagysága közvetlenül függ a népgazdaság társadalmi termékének magysá- gától, és az anyagi ráfordítások nagyságától. Tehát minél jobban nő a termelés volumene és minél jobban csökken az anyagi ráfordítások értéke, annál nagyobb ütemben növekszik a nemzeti jövedelem. 1949-hez viszonyítva, a nemzeti jövedelem két és félszeresére növekedett, és 1962- ben túlhaladja a 150 milliárd forintot. A növekedés üteme még sokkal nagyobb is lehetne, ha a két főkomponense közül elsősorban az anyagi ráfordítások mérvét nagyobb mértékben csökkentenénk. Teháit az anyaggazdálkodás, minőségi munka az a terület, amely re nagyobb figyelmet kell a jövőben szentelnünk. Hazánkban a népgazdaság fejlődése a tervszerű, arányos fejlődés törvényének messzemenő figyelembevétele mellett történik. Ez azt is ie- lenti, hogy az ötéves tervidőszak végére kitűzött azt a célt, hogy munkások és alkalmazottak egy főre jutó reál- jövedelmét 16—17 százalékkal kell emelni, csak akkor érhetjük el, ha annak — ugyancsak tervezett — feltételeit is megteremtettük. , GarFerenc A Vadasi—Behár: Bevonulás — táncjáték.
