Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-19 / 194. szám
ft A Pt ö 9 T IMS. AUGUSZTUS 19. ORMÁNSÁG 1963 f l, Drávától tat pészakon* húzódó hegyszántirníirtoin-siík- hsi hegyvonula tig járom a felváltat, a földeket Nem vagyok ormánsági, a sellyei járásban te mór csak a felszabadulás után, az ötvenes évek vége felé felé jártaim először. De könyveit nem egyet olvadtam erről a vidékről s keresem az embereket, a tanúkat, hogy megidézhessem a mai Ormánságba. Mint miikor szél kapkod az ember fedd, úgy csapódnak hozzám az emléksarok. Ifjú Kodolámyi János:... a (nagybirtok halál gyűrűjében vergődik e nép. s. a vizenyők miatt a betegségek jobban pusztítanak ... a fele nagybirtok a pécsi Káptalané és a Vallásala- pítványá, nyugati rész DraS- koviché ... az ormánsági nép individualistává, anyagiassá lett, elsorvadt az önzetlenség, a közösségért való áldozathoza tál... a papokat jobbam érdé kelte a sertésárfolyam, mint a nép érdekvédelme ...beezögezebt ajtók, ablakok, gaz fölverte udvarok, kipusztult otthonok, elnéptelenedő iskolák... a múlt század végén még faekével szántottak, s mezítláb jártak, még télen te A templomba is mezítláb mentek el, az ajtóban húzták fel a kézben odáig vitt csizmát ... Ha betegek, nem mennek orvoshoz ... Kotta János „Az Ormánság népesedése” című munkájában érdekes részt idéz Prezemhoffer Antal ajánlatáról: ... nem földosztás kell ennek a népnek, hanem, hogy áttérjen a katolikus hitre ... Kolta megkérdezi, vájjon ez Orvosság lenne arra, hogy 1000-tól 1945-ig 872-vel több ember halt meg, mint ahány született? Kiss Géza az ormánsági paraszt életfelfogását írja le így, egy beszélgetésen keresztül: .. íme jött fiának második gyermeke, s az Apa dohog fiával: Én mögőrizgettem ezt a kis birtokot, hanem ez az állat':! Ha fia felesége gyökeret szúrt volna föl méhébe s teta|nuszba harmadnap belehal, megnyugodott volna (Isten) akaratában. De mert menye becsületes és tiszta: á 1- lat!”... Kiss Géza Kákicsról küldi kétségbeesett segélykiáltáaát 1937-ben a kormányhoz: .. Évtizedek óta figyelem népem mindinkább gyorsuló Ütemű halálba rohanását ... és egyetlen lépés eddig nem történt... Hol marad a törvényhozás?” A törvényhozás csak akkor '-''zott a sellyel járás — vagy etnográfiai néven Or* tnámság — népének életébe, amikor új alkotmányt kapott az égés* magyar nemzet Hogy mennyire anyagi okai voltak az ormánsági „betegségnek” a Morbus Baranyaíj.'isis”-nek, arra legjobb példa, hogy a felszabadulástól 1956-ig 1285 tel többen születtek, mint haltak meg az Oxmóinságban. Ám a végleges megoldást, az individualizmusból való szabadulásit 1900 január 16-a hozta meg itt is. Esen a napon fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése a sely- lyeá járásban. * Tihany! eivtáns a sellyei járási tanács elnökhelyettese ada/totáat tár elém. 1950-ben a járás terG Létén az egy munkaegység értéke 25 forint volt, 1962-ben 20. A tsz- tagoík jövedelme 5 409, 1962- ben 7 660 forint. 1939-ben a járás területén 110 traktor volt, 1962-ben 275. Wtéjn már alig valamivel több, mint 100 holdra jut egy erőgép. Az aratás nagy részét géppel végzik; Idős embert ápolnak, gondoznak, s 902 öre g ember ka p nyugdíjat a termelőszövetkezetektől. * A „birtok" féltése kergette halálba itt az embereket, most — ha lassan is, — de Maiakul az egymás segítése. A Szörényiek hetedikek lettek az országos versenyben, s tagonként 26 ezer forintos jövedelemmel zárták a múlt évet. Géczi Sándor volt 16 holdas gazda Bogádmitndszenten azt mondja: „Nem is álmodtam volna, hogy így is lehet élni” Fia egyébként brigádvezető. Farkas Pál és Berki István Baranyahidvég- ről sok más társával együtt idén nyáron a Balaton mellett üdült. Vas Nándor arra büszke, hogy Sumonyban, ahol igen sok agrárproletár dolgozott, mindönki „tulajdonos” lett A szövetkezet tavaly kiugró eredményeket ért el. * Megy az ember, egyik községből a másikba. NézS a meA baranyahtdvégi Közös XTt Tsz majorja. Két éwet ezelőtt itt még pusztaság volt. Ma a sertésfiaztatóban és stlldőszdlldson 1100 disznót és 129 kocát találhatunk. Ez a járás sertésleadási tervének 10 százalékát képezi. Sellyéi mo;!. Keltő száz személy befogadására alkaltnas. Korszerű előcsarnokkal és büfével ellátott is Uiet. A fotdrniűvessző vetkezetek kiskereskedelmi forgalma hámom év alatt 120 millió forinttal emelkedett, a vendéglátó- iparé 6 millióval. Négy év alatt a sellyel járásban a tsz-tagok 437 motorkerékpárt. 428 mosógépet 747 rádiót 224 televíziót 17 hűtőszekrényt vásároltak. 1901-ben gimnázium nyílt Sellyén. Űj iskola épült: Drá- vasztárán, Sósvertikén, Sely- lyén, Királyegyházfii, Bog&d- mindszientem, Gilvánfán, a járásban 163 pedagógus működik. Az 1982/63-as tanévben 3945 általános iskolai tanuló volt. 1962-ben Sellye után Két- újfalun is megfiyílt a mezőgazdasági technikum levelező tagozata 77 felnőt diákkal. Idén januárban Vajszlón nyílt meg mezőgazdasági technikum 58 hallgatóval. Állandó napközi otthon működik Sellyén, Magyanmecskón, Vajszléin. Óvodák, bölcsődék épültek. Több mint 400-an járnak a járásból középiskolába és egyetemre. Negyvenhat kultúrterem van a járásban, s klubok létesültek. Évente 26 ezer könyvet forgatnak az ol- olvasók. 1958 óta 326 új családi ház épült, amely két akkora községnek felel meg, mint Csány- oszró és Nagycsájny. 1962-ben befejeződött az ormánsági községek villamosítása. Üj utak épültek, több mint 50 „maszek” kocsi van a járásban. Egyszerűen nem lehet Kiss Géza paraszt alakjára nem gondolni, amikor a sellyel rendelőben a jelentkezési lapokat nézi az ember. 1962-bein a nőgyógyászati rendelésen résztvevők száma 576 volt. Több mint egy millióért építettek szülőotthont Sellyén Oj egészségügyi házak K Lrályegyházán, Kisasz- szonyfán, Sósvertikén. Épül Sellyén a járási SZTK rendelő. A szociális otthonbakv 70 zőket, a felszántott tarlóikat, a nagy zöld té)ngerbein hajladozó asszonyokat, lányokat. Hogy van még gond? Van bosszúság és neon kömtnyű még az élet? De hol van miár a régi Ormánság, a „halál- gyűrű”! Kiss Géza azt írta könyve végére: .legyen ez a könyv nagy gyászjelentés, nézzétek a magyar léleknek ez a virága is volt valamikor" Én pedig azt mondom: legyen ez az írás szintén jelentés, de az életbe vetett hitről, az Ormánság népének virágzáséról. Szfits István Rák vára, ismertebb nevén Réka vár régóta foglalkoztatja a környékbeliek, és a pécsiek képzeteiét. A mecseknádasdiak szerint az omladékok alá aranyhintó van elrejtve, báró Malcomes Béla pedig Szent István unokája című könyvében arról ír, hogy a vár keletkezése két brit herceggel áll összefüggésben. Történelmi tény A brit hercegek István királyunk uralkodása idején valami oknál fogva Magyar- országra menekülték ósRákvá rában éltek néhány évtizedig. Az egyik herceg Edward feleségül vette István lányát, Ágotát, s házasságukból született skóciai Szent Marsit, a skótok nemzeti szentje. Az angol hercegek később visszajutottak hazájukba, ahol Edward a trón ura lett. Malcomes a harmincas években ásatásokat folytatott a várban, de az újságok semmitmondó közleményéből aligha lehet valamit megállapítani. Történelmi tény ugyan, hogy a két herceg István király idejében Magyarországon járt, s az Ed- wárd—Ágota házasság létrejött, de hogy Rák várában éltek-e, arról semmiféle írott forrásunk nincs. A pécsi püspöki levéltárban őrzött XIV. századbeli birtokadományozási iratokra támaszkodhatunk csupán, amelyek Püs- pöknádasd (Mecsekmádaed régi neve), határát úgy jelölik meg, hogy annak északi részét a „terra Brittanorum”, a britek földje határolja. Feltételezhető tehát, hogy a terület korábban a brit hercegeké volt, de hogy Rák várában éltek volna, továbbra is bizonytalan. Abban az időben ugyanis szétszórtak voltak az egyházi-földesúri birtokok, így ha a föld még a két hercegé volt is, váruk és lakhelyük akár a Felvidéken is lehetett. Mivel a brit hercegek múltja izgató, és különben is semmit sem tudunk a várról, a1 Janus Pannonius Múzeum a megyei tanács ösztönzésére néhány hétig ásatásokat folytat a várban. A kutatást dr. Papp László, megyei múzeumigazgató vezeti. Mit lát a* ember f Mit is lát az ember a Rák váránál? Néhány száz méteres hegyet, amelyet őserdő- szerűen benőtt a sűrű növényzet. A hegy tétjén is szálfák, bokrok áthatolhatatlan dzsungele található. Csupán a mohával belepett hatalmas terméskövek sokasága kelt feltűnést, bár, ha nőm tudom hol vagyok, még mindig nem gondolok várra. Annáit ugyanis a köveket kivéve, semmi nyoma sincs, semmi kiálló fal vagy omladék, mindent visszafoglalt az erdő. A tapasztalt régész, dr. Papp László kalauzolása után mégis csak előtünedeznck az árulkodó jelek. Például nyomon követhető a vár nyújtott ellipszis alakú külső fala. Nagy, 240x40 méteres területet zártak magukba, bár hogy minek kellett ide várat építeni, nagyon talányos. A magas hegyek közé zárt vár ugyanis távol esett a korabeli főútvonaltól, nem tudta szemmel tartani azt, igy látszólag teljesen haszontalanul trónolt a hegy tetején. A vár pu»»tulá»a Noha már öt napja folyik az ásatás, az eredmények soványok. A hatalmas hasított terméskövekből épült várfalak — amelyek aránylag könnyűszerrel kiszabadíthatók a földrétegből — az égvilágon semmit sem árulnak el a vár keletkezéséről. Építhették István korában is, meg később is. Az a vasszeg, amely a habarcs között meglepő épségben vészelte, át a századokat, formáját tekintve az egész középkorban használatos volt. Az előkerült téglák nagysága annyira váltakozó, hogy a kormeghatározás szempontjából nem támaszkodhatunk rájuk. Az ásatás első napjai tehát növelték a titokzatosságot, csupán annyit sikerült megállapítani, hogy a legtöbb lelet a XV. és XVI. századból származik. (Törött cserépedények stb.). Van néhány tárgy ugyan, amely a XIII. századot sem zárja ki, annál régebbi leletet viszont még nem találtak. A brit hercegekből tehát még nem bizonyosodott be semmi. És arról sem, hogy Attila hún fejedelem, illetve felesége, Réka itt élt ezen a tájon. Ez annyira valószerűtlen (a húnok nem építettek várakat), hogy a régészek csak mosolyognak rajta. A divatos Réka nevet tehát a századforduló hazafias felbuzdulása ragasztotta a várhoz (akkor keletkeztek a Csaba völgye, Csaba kútja stb. elnevezések a Mecseken), ezért jobb lesz úgy hívni a várat, ahogy a környékbeli öregek mondják: Rák vár. A vár pusztulását illetően sokkal biztosabbak vagyunk. A vár déli szárnyán, az egyik nagy teremben égett gerendák sokaságát lehet látni. Üszkös gerendák bukkannak elő a | vár központi részén is, ahol a pálotáépületet äejtlk. A földri •• l-ciyenké.it olyan épen megér ,vt.. a faszenet, mintha tegnap lángoltak volna. Ha az inter az üszkös maradványokra néz, szinte hallja a várlakók kétségbeesett jajveszékelését és a rabló törökök diadaloi dö-ását. A vár a törökök miau pusztulhatott el, mert s.mmi nyom, and a későbbi időkre utalna. Azt viszont tudjuk, hogy a XVIII. század elején, tehát nem sokkal a török kiűzése után a pécsi püspökség bizottsága bejárta a határt, és azt jelentette, hogy sűrű erdővel benőtt romokat találtak. Ha sűrű erdő volt, a várat a törökök nem használták, ami pedig a romokat illeti, néhány évtized múlva eltűntek azok is. A török kiűzése után németeket telepítettek az elnéptelenedett Püspöknádasdra és a környékbeli falvakba. Az új lakók a várban találtak építőanyagot A hatalmas kövek némák, s nem beszélnek arról, milyen vértizzasztó munkába került, míg a várépítő jobbágyok annak idején felcipelték. Úgy dolgozhattak, mint az ókori Egyiptom piramisépítő rabszolgái. Mária Terézia korában már könnyebb volt Akkor már csak le kellett a köveket gurítani. Csak utat kellett vágni az őserdő sűrűségében, s a legörgetett kövek gyorsvonata sebességgel rohantak alá a lejtőn. Aztán kocsira kerültek, s az öreg mecseknádasdi házak, pincék falait vizsgálva könnyűszerrel nyomon követhetjük a Mária Terézia korabeli szekerek nyikorgó útját A földdel egyenlővé tett várat pedig végképp benőtte az enyészet csak a nép emlékezete őrizte a nevét, meg az aranyhintó legendáját, mely a három méteres vastag falak alá, valahová a hegy mélyébe van elrejtve. Még ma is a titokzatos aranyhintóról fag- gátják a várait ásó munkásokat Mikor épült Cseng, sikong a csákány az évszázados köveken. Arany- hintót tündéreket és meseországot nem találunk. Vi- szoüí megtudhatjuk, hogy itt élt-e a két brit herceg ezen a tájon, a köveket faggatva felfedhetjük a várépítők igen keserves, a várurak fényűző életének történetét Ékre jók lesznek az ásatások. Magyar László BESZÉDES FADARABOK Somogy megye egyik kis falujában a fáradhatatlan falusi \ körzetorvosnak hivatása mellett egyetlen szenvedélye volt, a népművészet. így aztán nem is csoda, ha az orvosi lakás egyik legnagyobb büszkesége a gazdag népművészeti gyűj- j temény. A fáradságos mun- I kával összegyűjtött értékeket [elpusztította, szétszórta a háború vihara, de a népművészet, a fafaragás szeretetét magával hozta onnan az [ egyik fiú, dr. Hormai Mihály. | A fiatal orvos a közelmúlt- j ban második díjat nyert fafa- ragványával az egyik megyei képzőművészeti pályázaton. A pécsbányatelepl kórház árnyas kertjében csodálkozva forgatom a rendkívül Ízléses, [szép fa- és csontfaragványo- kat, amelyek közül nem egy olyan finom munkájú, mintha j csipkével takarták volna le. j Furcsa, hagy a vékony kis fa- | ragókést szorító kéz fél órája még a kórház műtőjében ope- j rált. | — Barátaim, ismerőseim .sokszor élcelődnek azon, hogy \szabad időmben miért éppen ilyesmivel foglalkozom, — .mondta elfogódottan Hormai jMihály. Én sem tudok különösebb magyarázatot adni erre, csak egyszerűen nem tudok lemondani róla. Azt hiszem ősi ösztöne az emberiek, hogy a kezébe került ianyagot átformálja, valami 'szebbet, valamilyen beszédesebb formát készítsen az alaktalan tömegből. Aki nem próbálta, nem értheti, milyen nagyszerű érzés, amikor néhány napi, vagy heti munka után a fadarabból szobrocska, virágszirom vagy levélmintás kis doboz stb. lesz. Egyszóval a fadarab beszélni kezd. — Hogyan kapcsolódik ez az időtöltés, ez a szenvedély a munkájához? — Talán azért, mert édesapám is orvos volt, talán másért nem t-udni már, gyermekkorom óta legforróbb vágyam volt, hogy orvos legyek. Sebésznek készültem és remélem sikerül. Most készülök sebészeti szakvizsgára. Napközben dolgozom, operálok, s ha sor kerül rám, inspekció- zok. Ugyanolyan műtét soha sincsen, mindig minden eset más. A legegyszerűbb operáció is tartogathat meglepetést az orvos számára. A fáradtságot én kialszom néhány óra alatt, De ez nem elég. A munkámmal járó idegfeszültség miatt valami többre, tökéletes kikapcsolódásra van szükségem. Es a faragás, az aktív pihenés ezt nyújtja nekem. — Kitől tanult faragni? =3 Csak úgy magamtól. En ■ próbálgattam, Scészítgettem a meglehetősen primitiv szerszámokat is. Ahogy nőttem egyre jobban érdekelt. A Dunántúl minden múzeumát megnéztem, s az antikvárium- í ban is ilyen jellegű irodalom ' után kutatok. Ha csak képről vagy hírből is, de az ország csaknem valamennyi neves faragóját ismerem, tudom mi- I lyen a kezük munkája, j — Kinek a faragványait sze, réti legjobban? \ r— Nehéz választani, de rendkívüli tehetségükért idős és ifjabb Kapoli Antalt becsülöm legnagyobbra. Ez az igazi népművészet, amikor egy tanulatlan juhászember farag olyan csodálatosan szépet, hogy az ember elnémul láttán. [ Beszélgetés közben sorra i megmutatta a még meglévő S munkáit, amelyek közül a legszebbeket elkérték már a testvérek, rokonok. A virág- és I levélmintás súlyos diófa do- ; bozzal nyert díjat a képzőművészeti pályázaton, de legfél- i tettebb kincse mégis a csaknem hártyavékony domborfara gású kobaktükör amelyet saját tervezésű minták mellett italozó betyárok figurája díszít. Rendkívül mutatós a jávorjából készült ivócsanak, amelynek fogantyúját faragott kos képezi. i — Felvetődik a kérdés vájjon van-e valamilyen ki nőt története annak, hogy obb- nyire csikóst, juhászt és kanászt farag a szarva.,agancsokra, szarukürtre, fadobozok tetejére? — Sokáig laktam falun és a nyarakat nagyanyámnál Vadaspusztán töltöttem. Rendkívül szeretem a parasztembereket, s tálán a gondtalan szünidő szép emléke is benne van ezekben a faragásokban. Azt hinné az ember, mindenféle fa egyformán engedelmeskedik a faragókésnek. Egy kis gyakorlat után azon- | ban bárki észreveheti, hogy méltóságteljesebb, nagyobb fa- ragványokhoz a dió és a körtefa legalkalmasabb. Lakkozni sem kell, olyan elegáns a természetes fénye. _— Egyszer kaptam valakitől cédrusfát. Egy férfi és egy nő szobrot, két parasztalakot faragtam belőlük. A cédrus a legjobb, a legkönnyebben formálódik, de azóta sohasem tudtam hozzájutni. Csendes a pécsbányaiel cpi kórház kertje, igazi, vih •■ősre való idő és környezek Az orvos azonban nem ér rá. ’árják a betegek, s a parányi 'r° ' a táska mélyére TV észt! Márta V * Terra Brittanorum A BRIT HERCEQEK LEQENDÁJA NYOMÁBAN RIPORT A RAKVARI ÁSATÁSOKRÓL
