Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

6

KiÄn&

1963. AUGUSZTUS IS. 1

Kossuth-dijas bányászok

Kiss Nagy József

Sudár Ferenc

VÁLLALATOK, KÖZÜLETEK, FIGYELEM!

Elfekvő készletből eladó különféle építőipari gép- alkatrész, kerékpár- és motorkerékpár alkatrész, GMC, Jeep és BMW alkatrész.

É. M. Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat. Pécs, Rákóczi út 56. szám,

anyagosztálya.

Telefon Pécs: 14-16.

hét óv óta naponta száz vagon szenet fejtenek.

Most Sudánt hallgatjuk.

•— Én voltam az első élmunkás a bányában. Micsoda cécó vólt! Repülővel vittek Pestre bennünket. Csark nagyon szegény voltam altkor, sajnos még egy rendes öltönyöm se volt. A vaaasd Lukács Miska javasolta, hogy vegyenek egy sötétkék öltönyt, legalább kinézzek valahogyan.

Aztán a Kossuth-dij története, a képviselőválasztások és a legemlékezetesebbek; az ünnepi beszédek;

. — Magunk között mógcsak tudok beszélni, főleg ha a munkáról van szó. Megmondtam én mindenkinek, de nem hagytak annyiban. Adták a vázlatot a kezembe, tíz oldalasat. A papírt letettem és mondtam magamtól. Jobban sikerült, mintha olvastam volna.

— lokkbb két hetet egyfolytában az arton, mint egy szónoklást, — bólogat hozzá Garat

— Téged meg szekták-« hívni valahova? —» kérdi Rufli Sudórt;

— Nem »*• válaszolja Sudár.

■— Azért kérdem, mert

amióta nyugdíjban vagyok, nálunk se nyitják meg az ajtót. Bár nem sokat tudnánk már segíteni, de mégis.h

— Nézd pajtás, nyugdíjasok vagyunk, nincs már 196 százalék, mint hajdanában :. i Ott van a kis unokám, a Karcsi gyerek, meg a nyuszikáim, eltelik a nap. Fogom a két kosaramat és füvet szedek: i.

— Az unoka a fiadé?

■—> A lányomé. Mind a kettő dolgozik, egész héten nálunk van az unoka. Sokat járok az erdőbe is. Kell a jó levegő, gomba is van ,;,

•— Vargánya van-e?

— De még mennyi! A múltkor egy hétre valót szedtünk.

—* Én is az unokámmal töltöm el a napomat Most kezd járni.

A KÉT NYUGDÍJAS hoszszan beszélget az unokáikról, a gyerekekről, egyeztetik a c nyugdíjukat, vitatkoznak, hogy mennyi fa és szén jár az aknáról. Garai és Kiss Nagy pedig azt vitatja, hogy hányszor „koccantak” össze.

— Emlékszik, hogy letorkolt ; a 12-esben? — kérdi Garat

— Biztos megérdemelte, *— ; néz egyenesen Kiss Nagy.

— Nem is szóltam semmit,; — mosolyog Garai.

— Hol dolgozik most Józsi?

— Hármas szint, második; nyugati hetes té.ep.

— Ott jártam a múltkor.

— Ott? Elég veszélyes hely, hosszú a fejtés .;.

— Örülök i®. hogy ezzel a karral bírom még a bányát.

— Tudja mennyit adunk onnancsillét! Fedrolunk eleget.

— Mi az a fedrolás? — kérdez közbe Sudár.

— Na nézd már a nyugdí- i

jast, még azt is elfelejtette mi ; az fedróíás, — nevetnek egy- szerre. ;

Koccintunk, fújjuk a füstöt és hallgatjuk az egyszerű hétköznapok apró történeteit. Em béri történetek, apró csattanók, tréfák és komoly sorsfordulók, kemény csaták. Színre lépnek egyszerű névtelen csillések és nagynevű politikusok, miniszterek, miniszterelnökök,. első- titkárok..

Ezeknői az emberekről, lók nagyszerű munkájukért kapták meg a legnagyobb elismerést, a Kossuth-díjat, valamikor sokat írtak az újságok, nevüket, munkájukat harsogta a rádió. Sudáir Ferencről filmet is készítettek. A miniszterelnöknél ebédelt, a fotosok visszakérték őket a repülőtéren a gépbe, és mosolyt kértek a sikeres kép érdekében.Persze az idő éljár miniden felett. Egyszer a Kossuth-díja- sak is nyugdíjba mennek. S ugyan mit csinálnak? Lova- goltatják az unokát, gombát szednek az erdőben, füvet tépnek a nyuszikáknak vagy durukkolnak a kisebb fiúnak a kézilabdapályán. S emlékeznek a „régi szép időkre”, a száz méterekre, a 196 százalékra, a mindig titokzatos földalatti folyosókra. Garai József ma is helytáll a fronton, nagyapja 4« évet, alpja 40 évet, 6 maga idáig 36 évet húzott le a fejtésekben. A bányamérnök fontos feladatokat végez nap, mint nap az igazgatóságon.

KIÜRÍTJÜK a poharat és

szedelőaködünk. Garai a harmadik kézfogás után megszólal;

— Ajánlanék én valamit. Én vagyok a legfiatalabb, ötvenegy éves. Megengedik-e, hogy pertut adjunk egymásnak .;. Olyan jól esett, hogy így találkoztunk .;:

Gazdagh István

Meghalt Csekey István

nyugalmazott egyetemi tanár

A magyar és közelebbről a 1 pécsi tudományos élet egyik kiváló egyénisége, szüntelen tevékenységben lángoló életének végére tett pontot augusztus 17-én a kérlelhetetlen halál.

A pécsi egyetem nyugalmazott professzora Szolnokom született. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, ezt követően 12 éven át mint jogakadémiai tanár Kecskeméten működött, majd 1923-tól 1931- ig a tártai egyetem nyilvános rendes tanára volt. Munkásságáért az egyetem a közgazdasági tudományok diszdoktorá- vá avatta. Hazatérve a szegedi, majd a kolozsvári, s a felszabadulás után 1945-től 1951-ben történt nyugdíjba vonulásáig a pécsi egyetem alkotmányjogi tanára volt. Mint az alkotmányjog elismert szaktekin tólyét annakidején az új magyar alkotmány kodiflkációs munkájába is bevonták.

Nyugdíjas éveinek egyik legnagyobb értékű gyümölcse a „Pécs és Baranya bibliográfiája”, moly nemcsak a területet tárgyaló művekre, hanem az időszaki lapokra is kiterjed. Szívós munkával kutatta fel Liszt Ferenc pécsi zongoráját, de ugyanilyen alaposság gal dolgozta fel Harkány történetét, tollából jelent meg Hévíz bibliográfiája és megjelenés plőtt áll hévízi kalauza is. Nagy lelkesedéssel írta meg Liszt baranyai és pécsi tartózkodásának epizódjait. — Számtalan előadása a Pécsi Rádióban és a TIT keretén belül ugyancsak jelezték fáradhatatlan tevékenységét.

Csekey István örökre letette tollát és most véglegesen nyugalomra tért, de itt hagyta tevékeny életének, nemes egyéniségének felejthetetlen emlékét. %

Leiéiben a másfél milliós

íoitószelvény

A lottó 33. játékhetének egyetlen telltalálatos szelvényét Bujdosó Antal okányi lakos, a helyi termelőszövetkezet tagja töltötte ki. Az öt- találatos szelvény tulajdonosát jelenleg a gyulai TBC- szanatóriumban ápolják, a főnyeremény hírére azonban az ünnepekre orvosai szabadságot engedélyeztek számára.

A szerencsés nyertes — aki fiával egyenlően osztja meg a főnyereményt — az OTP sarkáéi fiókjában helyezte letétbe 1 795 328,50 forint értékű 550 578 számú előfizetéses lottó-szelvényét a kifizetésig.

— ISKOLÁMÉT LESZ augusztus 27-töl szeptember 4-ig a Fegyveres Erük Klubjában. A hetet a Pécsi Ruházati Bolt Vállalat rendezi, de nagykereskedelmi vállalatok is részt vesznek és bemutatják mindazokat a ruházati és egyéb cikkeket, amelyek a gyermekek lskolába- járásához szükségesek. Ezekben a napokban többször rendeznek majd eyermekruha-bemutatót.

Az utcán valaki köszönt

Ejnye de ismerős! — tűnődik Szi las János, s hátra si mítja ősz haját. — Ki is lehetett vajon?

A pécsbányai kórház kapujában egy idősebb néni szólítja meg:

— Jó napot kívánok. Ugye meg tetszik ismerni. Én voltam az. akit altatni tetszett.

Megőriztek emlékezetükben a betegek, akik a gyógyulás re menyében jöttek a kórházba. De negyven év alatt hányszor eseteitek időleges „gazdát” az ágyak, hányán mentek el innen gyógyultan, vagy örökre búcsút mondva szeretteiknek. Százak, ezrek fordultak itt meg és nem csoda, ha egy-egy arc ismerős, csak kutatni kell az emlékezetben, mikor is volt itt. mi i® volt a panasz.

Ott ül az íróasztal mellett fehér köpenyben. Egyszerű köz vetlen modora, szívélyes magatartása első látásra tisztelettel tölti el az embert. Vasárnap délelőtt van, augusztus 18-át írunk. Szálas János a kórház gondnoka 50 évet zár

s

Modern népművelési otthon épül Mágocson

Befejezéshez közeledik a mágocsi népművelési otthon építése. A nagyszabású munkát 1961. május 13-án kezdték el, s teljesen kész állapotban mintegy ötmillió forint lesz az egyemeletes, modern népművelési otthon értéke. Bár az építés a községi tanács házilagos munkája, a helyi tanács pénzkiadása csak egymillió forint. A költség többi' részét a különböző szervek segítségével s nagymennyiségű társadalmi munkával fedezik. így a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat 220 ezer forintos támogatást ígért, s ezt az összeget később félmillió forintra növelte. A mágocsi Béke termelőszövetkezet három vagon fát adott a saját erdejéből, s mellette még külön egy vagonnal az állványozásra. A háromszázötven négyzetméter padlózat anyagának nyers fáját a szövetkezeti gazdaság termelte ki. A gép állomás sorozatos szállítással segített, önzetlen munkát végzett a falu tizennégy villanyszerelője is, akik a teljes villamosítást társa dalmi munkában végezték" el. Hasonlóan segítettek a mágocsi kőművesek.

Az épületre egyébként teljes joggal illik a modern jelző. Hiszen már külsejében is erősen ellentétes színekkel hat majd s az emeleti rész egy oszlopsoron állva kissé kinyúlik a levegőbe, ezáltal jó hatást kelt. Hét klubszobája, egy tizenkétszer ötven méteres táncterme, a büféje és a központi csarnoka szintén modern.

Külön ritkaság a népművelési otthon színház- és moziterme. Ez a háromszáz

főt befogadó rendkívül ízléses helyiség a klasszikus görög színházak első díszleteihez hasonlóan forgatható színfalakkal rendelkezik. Emellett két másik érdekessége is van. Az egyiket Stahl László, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat munkatársa tervezte. Eszerint a terem falát farostlemez és textil összetételű burkolat fedi. Ezzel — az eddigi vélemények szerint — a mozi- és színházterem hangvisszaverődése megközelíti az eszményi állapotot A másik különlegessége, hogy külön sort kapnak benne a nagyothalló nézők. Erre a célra tizenöt szék áll a rendelkezésre. Igaz, hogy leghátul, ennek ellenére tökéletesen hallanak majd ezek a nézők, mert a jegypénztárnál egy nagyothalló készüléket adnak nekik. Ezt beviszik magukkal, s a székük mögött lévő kapcsolóba dugják, így közvetlen ösz- szeköttetést teremtenek a hangszóróval.

Igen előkelő lesz a népművelési otthon külső berendezése is. Három lépcsős terasz húzódik majd az utca és az épület között. Valamennyi nagyméretű, kilencszer huszonöt méteres lesz. A legfelső egy nyári táncparkettnek ad helyet A középsőn szökőkút üdíti majd a látványt, a legalsót pedig alacsony növényekkel diszí- tik. S hogy az egész környék és a régebbi épületek is valóban ultramodern hangulathoz igazodjanak, a ktsz új portált épít majd a szemben lévő üzletházára, s a szomszéd magánházak tulajdonosai is modern színre festik a falakat,

le a mal nappal. Olyan ötven évet, amit 1913-ban a bánya kerületi irodájában kezdett iro fiaimként, 1923-ban pedig a Bányakórház irodájában folytatott. Akkoriban 48 ággyal rendelkezett a kórház, s az igaz gatóval együtt összesen hatan láttáik el a betegeket és a kórház adminisztrációs ügyeit.

— Főorvos úr szeretnék kérni valamit — fordult egy nap dr. Harmos Árpád kórházvezető főorvoshoz.

— Parancsoljon, fiam!

— Látom, rengeteg elfoglaltsága van. Az adminisztrációs munka mellett szívesen segítenék. Tessék engem betanítani! Altatásnál, röntgenezés- nél esetleg a házi gyógyszertár ban is segítségére lehetnék.

— Ez derék dolog fiam, boldogan és köszönettel veszem a segítségét

A kórháznak nem volt saját konyhája, a főzést magán szakácsnő végezte. 1924-ben lett saját gazdaságunk. A kertben rengeteg vadgesztenyeía volt. Kiirtottuk és a helyén zöld- ^ séget termesztettünk. Szakács- könyvet állítottunk össze és annak alapján készítettem el a kiszabást, a havi elszámolást. S a gazdasági munka mel lett segítettem a műtőből, a röntgen felvételeknél, a gyógyszertárban.

Ekkor kaptuk az első röntgenkészüléket Felvégeket készítettem, lekezeltem a gépet, leleteket írtam, egyszóval röntgenasszisztens is lettem, — emlékezik vissza.

— No fiam, ma lesz egy nagy műtét — szólt egyik napon a főorvos, s titokzatos mosoly- lyal nézett asszisztensére.

S egy óra múlva mindketten ott guggoltak a röntgenkészülék mellett. Át kell szállítani a másik épületbe, de hogyan szereljék szét, amikor egyetlen hozzáértő szakember nincs te környéken. Már pedig röntgen készülék nélkül ,/negál 1 a tudomány”. Valóban úgy tfirőz- ködtek neki, mint egy komplikált műtét előtt, csak éppen a bemosakodás maradt eb

A különös műtét sikerfiit

Harmincnégyben dr. Harmos Árpád már nyugalomba vonult és utóda egy lelkes fiatal orvos, dr. Fente zi. Pongrác

vette át a kórházat

Jött a háború. Az orvost a frontra szólították, s 1944. november 27-től december 12-ig orvos nélkül volt a kórház.

Betegek jöttek, mentek a Szila* János minden tudását összeszedve gyógykezelte, felvette, elbocsátotta őket, elsősegélyben részesítette, vagy napokig kezelte őket

December 12-én érkezett meg dr. Hegedűs Károly.

Meg ha tot tan szorított kezet Szilas Jánossal.

Kopognak az ajtón.

— Jani bácsi meghoztam az az iratokat — mondja egy magas barna fiatalember.

— Jól van édes fiam, minden rendben.

— Itt dolgozik nálunk, kitűnően érettségizett, -jövőre egyetemre megy.

Az asztalon egy levél,

„Kedves Barátunk!

A Városi Tanács Pénzügyi Osztályának költségvetési cső. portja 50 éves szolgálatod “határkövénél szeretettel köszönt és megérdemelt pihenést kíván. A Te életpályád a szorgalom mintaképe. Ha visszanézel a hosszas évtizedekre láthatod mivé fejlődött a kórház. Ebben a növekedésben a Te szorgalmad energiád is beépült. Távozásod alkalmáyal köszönjük a közös szolgálatban kifejtett munkádat.’'

— Jani bácsi — lép be egy asszonyka is az irodába. Ápoló nőképzöbe megy az ősszel, s a kiiépöpapírt kéri aláírni.

—- Nagyon köszönök mindent és hosszú életet, jó egészséget kívánok.

Egy másik asszonyka jön, ja vítami kell a mosoda teknőjéL S nem resteUi, hogy könnyei végig peregnek az arcán. Nehéz megválni Jani bácsitól.

— Nem is hiszik, milyen nehéz ez az utolsó nap. — mondja s ellágyul a tekintete.

Egy ember ül itt, aki ötven évet élt másokért, aki segített gyógyítani az embereket, s akin begyógyíthatatlan »ebet ejtett az élet, amikor orvos fiát elveszítette.

Virággal köszöntük. A szeretet kedves kis szekfűszálai. piros rózsáit, könnyes tekintetek ..,

Hosszú, boldog életet kívánnak, nyugalmas öregséget.

Az utcán valaki köszön. S újra maga előtt látja a fehérköpenyes férfit, akinek a szava simogatott, kedvessége gyógyított, akinek a kezéből még a pirula sem volt olyan keserű. mert a mosoly, a biztatás édesítette.

Csépányi Katalin

4

Garat József

Kuril Iajoi

— EJ, EJ RUFLI EL VT ARS,

hát bottal? — köszönti Kos- suth-díjas társéit Sudár Ferenc.

— öregszünk, pajtás. Meg az a nyamvadt ízület.. s

— Ez se volt még, hogy így összejöjjünk mind a négyen,

— paroláznak egymással szerkesztőségünk szobájában a pécsi szénmedence Kossuth-dí- jasai, Sudár Ferenc nyugdíjas vájár, Kiss Nagy József bányamérnök, Gairai József front-mester és az ugyancsak nyugdíjas Rufli Lajos vájár.

Rufli Lajos görbébotja jó vitaindítónak bizonyult, mert első dolgük, hogy a kort és a betegségeket egyeztessék, a szilikózis százalékokat, az operációkat és a testet marcangoló más nyavalyákat.

— Csak legalább ót évet dolgozhatnék, — sóhajt Rufli

— akkor nem kellene ez a fráwya boái

A Jegfiataiatob köztük Gar» József, a legendás hírű bányamentő, a kemény kezű frontmester. A legidősebb a tömött bajuszú Kiss Nagy József bányamérnök. Megállapodnak, hogy az a négy-öt esztendő korkülönbaég. mely köztük Wt, most kewd mér jelentőségre szert tenni. Mert húsz, harmine vagy negyven éve» korban, mit számít öt év különbség!

Előkerülnek az emfflékefc, a régi széncsaták és a mái csendes napok;

— Vannak szép emlékek és

vannak csúnyák is. — mondja

Sudár.

— Ha dolgok, események, emlékek lesznek, már nem is csúnyák, — sodorja a bajuszát Kiss Nagy.Kérdezgetik egymást, hogy volt ez, hogy volt az. Sudár odafordul Garathoz:

' — Olvastam a mentésedet pajtás. Hogy bírtad? Mondd már el.

Csendben hallgatják társai. Kiss Nagy előrehajöl és Ga- rainak vállára teszi kezét:

— Erős ember volt maga világéletében, Józsi.

— Hány mentése volt? — kérdezik tőle.

— Tizenhetet hoztam ki élve, s huszonegyet — sajnos halva.

BODROZZUK a cigarettafüstöt és együtt kalandozunk a földalatti vágatokban. Kiss Nagy meséli, hogy 1945-ben a Fereno Józseí-aknát (mai Béke-akna) le akarták zárni, a „Dunagőzös” és a Székesegyház emberei aláírták a megállapodást; kimerült, lezárható. Az országnak viszont szén kellett. Az öreg Vereczkeivel járták az elhagyott vágatokat, fejtéseket Eredménye: tázen- »