Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-16 / 164. szám, Első kiadás

IUAPL<& 19S3. JÚLIUS IS. Közel 300 ezer diáklátogatő a baranyai mozikban Több mint egy éves múltra tekinthet vissza a Baranya me' gyei Ifjúsági Filmbizottság, mely a Művelődésügyi Minisz tórium és a Főigazgatóság kö­zös rendeletére jött létre. Fel­adata a film nevelő lehetősé­geinek felhasználása az oktató munkában. Munkájában a vá rosi és megyei tanács szakem­berei,. a megye és Pécs általá­nos és középiskoláinak veze­tői, és a Moziüzemi Vállalat szakértői vettek részt. Az ok­tatási év befejeztével értékel­ték az Ifjúsági Filmbizottság munkáját. Baranya megyében 1962. szeptemberétől 1963 áp­rilisáig 2376 ifjúsági előadást rendeztek, melyeken közel 300 ezer diák vett részt. Az előadá­sok egy részét vidéken tartot­ták, az ezekre kötött szerző­dések értelmében 16 normál és 53 keskeny-filmes filmszín­házban. A 939 szerződéses elő­adásnak 95 218 látogatója volt. Pécsett 90 ifjúsági előadást tar tottak, melyet több, mint 7200 általános és középiskolás tekin tett meg. -Az általános iskolák alsó és felső tagozatai külön előadásokon láthatták a fil­meket. — A következő évadban igyekszünk a bizottság mun­káját még intenzívebbé ten­ni — mondta Mészáros Bálint, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat műsor és propaganda osztályának vezetője. — Ehhez továbbra is kérjük az iskolák, különösen az általános iskolák vezetőinek aktív közreműkö­dését. Pécsi tervünk az, hogy itt is bevezetjük a szerződéses rendszert. Minőségileg fejleszt lük tovább a vidéki munkán­kat is, a szerződések helyett j filmklub rendszert valósítunk meg, ahol csak lehetőség van \ rá. Még ebben az évben mód- i szertani kiadványt teszünk j közzé, mely nagy mértékben megkönnyíti majd a filmklu- ! bök előadóinak a helyzetét, j Tervbe vettük, hogy filmkörö j két hozunk létre a szigetvári gimnázium országosan úttörő ; munkát végző filmkörének i mintájára. J1 hét kérdése — TERVSZERŰSÉGRE VAN SZÜKSÉG — A SZÁLLÍTÁS KAPACITÁS PROBLÉMAI — A VÁLLALATOK CSÖKKENTSÉK A RAKODÁSI IDŐT — DOMBÓVÁRON HA­LAD MAJD AT A MOSZKVA—RÓMA KÖ­ZÖTTI NEMZETKÖZI GYORSVONAT — Beszélgetés Tóth Jánossal, a MÁV pécsi igazgatóságának vezetőjével Fogat fogért? 4rpád-kori lakóház Szentlőrincen A Pécsi Janus Pannonius Múzeum ‘már ez év tavaszán is végzett ásatást a szerutlő- r;nci téglagyár és strandfürdő közti területen. Az ott lévő - kelta temető feltárása során i akkor bet sír került elő, j Az elmúlt három hétben teljesen feltárták a régészek az ekkori, temető megmaradt részét, ,és a mostani munkáié- j tok során újabb 19 kelta sír­ra bukkantak; A sírok egy részét vastag kőpakolás bori-, | tóttá, és ezek közül kettőn, valószínűleg a sír helyét jelé- ; lő primitív sírkőmaradványt is találtaik. A csontmaradvá- nyok mellett az időszámítás előtti IV.—II.. századból való bronzékszerék, ~ ruhakapcsok, vas lándzsák. és kések is vol- : lak a sírokban. Néhány női j sírba a szövés-fonás ismeretét bizonyító orsó-gombok kerül­tek elő. • Ritka szerencsés eset, . ha &?anylag kis területen . több kornak' a történetére vonat- ! kozó 'adatokat találhák'. Éz j történt' • az' elmúlt ■ hetekben Szentlőrincen, A kelta teme- 1 tő közelében ugyanis, felszín-.í re került egy 3 és fél ezer eves bronzkori lakótelephez ; tartozó gödörház, igen szép cserépedény leletekkel és csantszerszámokkáj, ■ | Adatokat találták a község : árpádkor! történetére vonat­kozóan is. A kutatások során i ugyanis egy ‘ árpádkori házra bukkantak. A házhoz nyílá­sával a, lakótér felé, egy bol­tozott, agyagból készült ke­mence is csatlakozott. Az ér­dekes és értékes leletek fel­dolgozására a jövőben kerül sor. •.. Néhány nappal ezelőtt „perben” állt egymással a Szigetvári Konzervgyár és a Baranya megyei FŰSZERT Vállalat. Persze, nem hivata­los perben, s éppen ezért nagyon nehéz kihámozni, melyiküket terheli a felelős- ség. Tulajdonképpen azzal kéz- dődött minden, hogy a Szi­getvári Konzervgyár veze­tősége panasszal fordult a járási Népi Ellenőrző Bi­zottsághoz. Nem is jól mon­dom, mert konkrétabban ar­ról van szó, hogy „tetemre- hívásra” idézték meg a népi ellenőrző szerveket. Ugyanis nem kevesebb, mint S8 darab ládát és 316 darab félliteres (egész pon­tosan 0,45 literes) konzerves üvegeket törött állapotban kapott vissza a konzervgyár a FŰSZERT Vállalattól. Nem csoda hát, hogy a. konzerv­gyár és a MÁV megbízottja a „göngyöleg” átvételéi meg­tagadva, a járási NEB-et hív­ta meg koronatanúnak. A bizottság természetesen jegyzőkönyvezte a látottakat, amit tanulság képpé n is ér­demes köéhírré tennünk. Ä „feltárt” tagon hamisítatlan háborús képet mutatott. Az ömlesztett két és féldecis, fél literes üvegek minden tö- mítő, védőanyag nélkül öm­lesztve hevertek egymás he­gyén, hátán, s nem hinnénk, hagy létezik a világon olyan restaurátor, aki pontosan megállapítaná, hány üveg tört össze a, berakás, illetve a szállítás alkalmával. A bizottság azt is megál­lapította, hogy a „visszáru” jegyzéken szereplő 258 láda körül „csupán” 155 darab volt sérült állapotban, ami­ből a konzervgyár 88-at lá- dahülladéknaU minősített, vagyis nem volt hajlandó az átvételére. Na, hiszen csak ez kellett a FŰSZERT Vállalatnak. Megszületett egy másik jegy­zőkönyv, amelyben közös megállapodás szerint a kon­zervgyár elismerte, hogy bi­zony ő is küldött vagy 196 darab olyan ládát a nagy- kernek, amit pironkodás nélkül mindennek elnevez­hetnének, csak nem ép ál­lapotban levő ládának. Azonmód meg is nyugtatták 'a „nagykert”, hogy a kifogá­solt ládákat teljes értékben visszaveszik. Ilyenformán • kár volt a nagy fejhajtásért. Kár azért \ is, mert a népi ellenőrző' szervek megtekintették a „nagyker” Rózsa Ferenc ut-! cai göngyöleg iaktárát, ahol | személyesen is meggyőződ- I hettelc arról, hogy a kon­zervgyárból érkező áruk ja- varésze már hiányos, magya­rán mondva roncs állapotban ] lett átvéve. Egészen termé­szetes, hogy a FŰSZERT nem csinált magának külö­nösebb lelkiismereti kér­dést a „göngyöleg” vissza­szállításakor. És mindebből mi következ­het? Nem akarunk senkit sem meggyanúsítani, de el tudjuk képzelni, hogy ilyen­formán a rakodómunkások előtt szinte kínálva kínál­kozott a „bűnre vezető al­kalom”. S ha már az imént azt mondtuk, hogy nem aka­runk senkit sem meggyanú­sítani, akkor kerüljük azt is, hogy tippet adjunk a ra- kodómu nkásoknak. Rossz még rágondolni is, mi történne akkor, ha rá- jömiének, hogy az „ömlesz­tett” küldeményből minden felelősségrevonás nélkül, tet­szés szerint kiválogathatják a „külön boltolás” tárgyat képező üvegeket. Hiszen tudjuk, hogy a ke­reskedelem minden igazolta­tás nélkül köteles visszavál­tani a „betétes” üvegeket. — ás — — A rendkívül zord időjárás, va­lamint a szükséghelyzetben elren delt szállítási korlátozások mi­lyen lemaradásokat okoztak a pécsi igazgatóság területén? Az 1963-as tervév egyébként is komoly feladatokat követelt a szállítástól és a közlekedés - tői, ezen belül a vasúttól. Az első negyedév kedvezőtlen idő­járása, az ebből fakadó fűtő- anyaghiány, valamint az elren­delt korlátozások felborították terveinket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy éppen a zord időjárás miatt komoly árvíz- védelmi intézkedésekre került sor, amely ugyancsak terven felül lekötötte a MÁV vonó és vontatott parkját, a dolgozók munkaerejét. Szállítottunk, de elsősorban az árvízvédelemhez szükséges anyagokat. Amikor az időjárás megjavult és a szállítási korlátozásokat felöl- j dották, az állami tervhez vi­szonyítva 3'84198 tonna, az i operatív tervhez kénest pedig ; 284 442 tonna áru elszállítása-; val voltunk lemaradva. így j álltunk, amikor tavaszodott. — Milyen eredményeket hozott | a tavasz? Sikeriilt-e a lemaradást pótolni? |-— A tavaszi időszakban hí-' hetetlen erőfeszítéseket tét- tünk, hogy behozzuk a lemara-1 dásokat, - illetve valamelyest I mérsékeljük. Az első félév vé- j gére az operatív tervünket tel- j jesítettük, vagyis ledolgoztuk a i 284 ezer tonnás elmaxadásun- kát. Különösképpen a május j hónap hozott szép eredménye­ket, amikor 120 ezer tonna adósságot törlesztettünk. A május hónán szállítási csúcsot is hozott, mert ebben a hónap­ban többet szállítottunk, mint a tavalyi legerősebb október- í ben. — Mi tette ezt lehetővé? — Elsősorban annak köszön­hető. hogy jayult a vasút és a ■ szállító felek közötti együtt-1 működés. A közös érdek egy irányban hatott. A vállalatok­nál a termelésben volt lema­radás, a nyersanyag készletek megcsappantak, a raktárait üresek voltak és így tovább. A vasútnál konkrét intézkedési tervet dolgoztunk ki a tavaszi szállítási feladatok végrehaj­tására. Szaporodott a nagytel­jesítményű mozdonyok száma is, hisz a MÁV összesen 120 darab nagy gőzmozdonyt vásá­rolt a legutóbbi időszakban. Az egy mozdonyra eső teljesít mény növekedett és a teher­vonatok átlagos terhelése a tér vezett 734 tonnáról 758 tonnára ugrott. Külön intézkedéseket tettünk a kocsipark forduló idejének csökkentésére., Ez az idő két részből tevődik össze-: az állomáson és a vonalorr töl­tött időből, amelyből az állo­mási idő 75 százalék. Tehát az állomási, m,unkát kellett első­sorban javítani; a vonatok ösz- szerendezését,. szétrendezését, a ki- és berakodás idejének csökkentését. — Milyen feladataik és milyen kilátásaik vannak a második fél­évre? Teljesíteni tudják-e tervei­ket? ■— Említettem, hogy az ope­ratív tervünket a félév végére teljesítettük, de az állami terv bői 275 ezer tonnás lemaradá­sunk van. így kezdtük el a má sodik félévet. A második félév­ben egyébként is a mezőgaz­dasági termés betakarítása je­* ! PILLANATOK EGY GYÁRBÓL If is gyerek, kis gond, >9*^- nagy gyerek nagy gond” — szokás' mondaná, s ha .ezt az igazságot egy üzem­re vetítenénk, . altkor így hangzana: “! „Kíg üzem, kis gond. nagy üzem, nagy gond.” Felszínesen talán logikus a következtetés. -azonban: „A mi üzemünk, nem tartozik a nagy vállalatok közé, mégis sok a gondunk” — mondják a Mohácsi Gépgyár vezetői. m A tervtel-jeáítést vizs-gái- va a statisztika az első ne­gyedévben 99,9 százalékos eredménytmutat. Májusban 99,8, júniusban pedig 100,4 százalék. Ha csak ezeket a számokat néznénk, akkor a megállapítás ez lehetne: „Jói van, nincs itt semmi hiba.” Pedig van. A gyár ,.szíve” az öntöde. Ha ez a szív jól mű­ködik, akkor az egész „test” él, ha nem, akadozik az egész szervezet. A féléves öntvény- termelés pedig 92,2 százalékos teljesítéssel azt mutatja, hogy a lemaradás, nagy. A lemara­dás nem a gyáriak hibája. Szaknyelven mondva: nincs „leterhelésük”. ( Az öntöde bírná, az emberek a több munkára is készen állnak, de hiába a lehetőség eszközben, emberben — ha nincs ion de­les. Ha pedig az öntödének nincs' rendelése, akkor lazul a munka az .öntödéhez kapcso­lódó részlegeknél is, a forgá­csolóknál, a szerelőknél, a festőknél, a kiszállítóknál. Kevesebb a kereset is. Ápri­listól nem tanácsi vállalat, a Kohó- és Gépipari Miniszté­riumhoz tartoznak. Tán az átszervezéssel kapcsolatos zökkenő lenne a hiba oka? Azt mondják; nem. Pillanat­nyilag országos szinten ki­használatlan az öntödék ka­pacitása. Most dolgoznak azon, hogy ezt a bajt orvosol­ják. Semmi ók a kételkedésre — megoldják majd ezt a prob­lémát. De addig is nyomja őket az alaphiba okozta egyéb feladatok megoldatlan­sága ... ED int például a rnunfaa- verseny porblémá- ja. A gyár dolgozóinak mint­egy hetven százaléka tett vállalást, áll versenyben. Van már brigádjuk, amelyik büsz­kélkedhet a „Szocialista bri­gád” cinm^-és~oenv-«CF- ki­sebb kollektíva pedig vállal­ta, hogy elérik ezt a megtisz­telő ' szintet. A munkás zeretet- tel, a „hozzáállással” tehát nincs hiba. Csak nem tudják pontosan, . mit kell majd az elkövetkező ; hónapokban teljesíteniük. Azt mondják: „ha látnánk magttník előtt a feladatot, akkor üzem­részre, gépre, emberre lehet­ne lebontani az egész gyár­tól követelt munkát.” így azonban csak tapogatnak, , mint a ködbe tévedt ember. | Lótmak-futnak megrendelés után, hogy az eddig meglévő 1500 tonnás megrendelésük­höz szerezzenek még, mert az éves tervük 2100 tonna. Valahogy most még segíte­nek magukon. A IV. negyed­évre előirányzott feladatökat előrehozták a III. negyedév­re. Ez segít egy keveset. De, hogy mi lesz litánia? Széttár­ják a kezüket: „nem tudjuk.” Ez pedig a munkaverseny rovására is mehet. Kár lenne, mert a verseny több pénzt is jelent a borítékban . . ED pgy elképesztő adat: az üzem létszáma 300 fő, és ebből a létszámból a fluk­tuáció aat elmúlt esztendőben j 104 volt! Ebben az esztendő- | ben valamit csökkent, de még I most is magasan meghalad- ! ja az átlagosat, „Ha megkez­dődik a hajózási szezon, so­kan elmennek tőlünk, — vi­lágot látni, meg a könnyebb­nek vélt életmód miatt” — mondják a vezetők. Elmennek — aztán ... Egy levelet tesznek elém. A betűkön látszik, hogy nehéz kéz írta sorok, de írója igye­kezett gondosan kerekíteni a betűket. „Tisztelt Igazgató Elvtárs! Kérem Önt, Igazgató elv­társ. .. hogy segítsen hozzá.., ismét megleljem, amit elvesz­tettem : a nyugalmamat, a biz­tonságos munkáséletet,.. Té­vedtem, amikor otthagytam a gyárat.. . azt hittem, hogy a hajóséletben is megtalálom a j számításomat. .. Igaz, jobban kellett volna akkor gondoil- j kodnom ... ön idősebb em- j bér, Igazgató elvtárs. talán megérti azt, mit jelent csa­lódni. .. Én csalódtam.. . Na­gyon nehéz most isimét azzal a kéréssel előállni, hogy ve­gyenek vissza... Egy életre tanultam...” A párttitkár azt mondja: — Sokat, nagyon sokat be­szélgettünk ezzel az emberrel, én is személyesen. Igyekez­tünk józan gondolkodásra bírni. Megkeresi itt az 1800— 2000—2200 forintját —- biztos állás, nyugdíjáig itt datfioz­hat... Nem! ő megy! Kiha­gyott bennünket s egy időre a családját is. S most ez a levél érkezett. A levél alján piros ceru­zával írt rövid mondat: „Érte­síteni, hogy jöhet” ED [Vléhány évvel ezelőtt még L1 szinte ösztökélni kellett a tanulásra. Ma? Van, aki már 30 éve itt dolgozik, és ebben az évben végezte el a 8 általánost. Gépipari techni­kumba nyolcán járnak, szá­mosán gimnáziumba, általános iskolába. Több pártonkívüli is részt vesz a párt szervezte tanfolyamokon. S egy szép példája a segítésnek. Bogdán György, az üzemben dolgozó cigányok egyike — 6 gyere­kes családapa — önszántából jelentkezett: tanulni altar. „Nem akarok analfabéta ma­radni” — mondta. S hozzálá­tott. Munkaidő után sokszor „túlórázik” az üzemben, és írni, számolni tanul. Ki tanít­ja? A munkatársak! Egyszer az egyik, másszor a másik marad — és vezeti a papíron Bogdán G3rörgy kezét.., — Látom, hogy mennyit megtesznek értem, otthon a csa­ládomnak is elmondom min dig... - ­Garay Ferenc lentős szállítási feladatokat ró a vasútra. Tehát nagy tervsze­rűségre, gazdaságosságra, ko­moly erőfeszítésekre van szili* ség, sokkal nagyobbra, mint a megelőző években. Lehetősé­geink megvannak a tervek tel­jesítésére. még a lemaradás mellett is. Felhasználjuk azel- ső félévben szerzett tapaszta­latokat és külön intézkedési tervet dolgoztunk ki a máso­dik félévre, amelyet a vasút, dolgozóival aktívaüléseken bet széltünk meg. E feladatok kÖ? zött szerepel a forgalom biz­tonságának,-a menetrendszerű-, ségnek, valamint a járműpark., kihasználásának megjavítása. — S a fuvaroztatók lehetőségei** Biztosítva van-e az összhang? — Területünkön a berakás­ra kerülő árumennyiség leg­nagyobb részét a szén, az épí­tőanyag és egyéb ipari anya­gok képezik. Általában vala­mennyi fuvaroztató vállalat szállítási tevékenysége na­gyobb, mint az elmúlt évek­ben volt, s a probléma itt kez­dődik, mert a termelési kapa­citással nem nőtt aranyosan a szállítási kapacitás. Nagyon szükségesnek tart­juk, hogy amikor a termelést bővítik, műszaki fejlesztés í hajtanak végre, vagy új vál­lalatot telepítenek, gondolja­nak a szállítási kapacitás meg­felelő fejlesztésére is. Jelen­leg legfőbb gondunk az épí­tési anyagok időbeni szállí­tása, hogy egyetlen beruhá­zást se kelljen anyaghiány" miatt leállítani, az építési munkákat szüneteltetni. — A vállalatok zömével jó a kap­csolatunk, megvan az össz­hang munkánkban. — Mire lenne szükségé — A járműpark és általá­ban a vasúti kapacitás egyen­letes kihasználása, leterhelé­se megkívánja, hogy a fuva­roztatók egyenletes igényekké: jelentkezzenek. Ezért ki kel­lene küszöbölni azt a helyte­len gyakorlatot, hogy szom­baton, vasárnap és hétfőn alig végeznek szállítási tevé­kenységet a fuvaroztatók. — Mindez elsősorban az építő- anyagiparra vonatkozik. A fuvaroztatóktól azt kérjük, hogy csökentsék a rakodási időt és végezzenek szállítási tevékenységet vasárnap és éj - jel is. Ebben az ifjúsági szer­vezetek, s fiatalság komoly se­gítséget nyújthatna a válla­latoknak, — Milyen új beruházásokat, fel újításokat valósítanak meg az igazgatóság területén? Javul-e -* közeljövőben Pécs—Harkány, Péc —Budapest közötti közlekedés, va lamint a balatoni fürdőhelyek fc! irányuló közlekedés? — Jelenleg építkezési mr kák folynak a Godisa—De bóvár közötti szakaszon, am nek eredményeképpen leli vé válik, hogy Pécsről irá váltás nélkül lehessen a I latonra eljutni, jóval rövid idő alatt, mint régebben. & mos építési munka ' folyik kulturáltabb utazás megter. lése érdekében, az utasellá valamint a vasutas dolge. munka és szociális körüli: nyeinek javítása érdekéi Pécs és HarkányfUrdő kö vonalon egyelőre nem vári semmi változás, talán jö*. — de ezt nem ígérjük —, szaporodik a motoros mos nyok száma. Pécs és Búi: pest között véleményem s rint kielégítő a közieked színvonala. Négy gyors vor- pár közlekedik naponta é: menetidő megfelelő. Kon megközelítésére minden péc gyors- és személyvonathoz v csatlakozás, inkább a kom'. állomás problémáit keilen mielőbb megoldani, hogy a kőbánya ne a szeméi yoldalon rti'-'tVon, hanem az ellenkező Dr Cl ' 'dvái*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom