Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-14 / 163. szám

1983. JÚLIUS 14. ivapiA 3 Kitüntetett vasutasok Tegnap délután az Or­szágházban két pécsi vas­utas lépett az emelvény élé, átvenni a Népköztársaság elnökétől a kormánykitün- tetést A két- pécsi vasutas kitüntetése a kiváló mun­kát végző Pécsi Igazgató­ság eredményeznék elisme­rése is volt, de mégnagyobb elismerése a két pécsi vas­utas személy szerinti, oda­adó, lelk.es, fáradhatatlan munkájának. SOMOGYI FERENC mozdonyfűtő Huszonötödiké körűi befejeződik az aratás A magyar búzákban dolgoztassák az aratógépeket is! Elég nagy a lemaradás a tarlóhántásban Ízlik Somogyi Pereme elvtárs, a Pécsi Fűtőház dolgozója. Mint n.ozdonyfűtő évek óta kiválóan végzi munkáját. Különösen nagy eredményt ért el a vonatok menetrend­szerinti közlekedtetésében, és a széntakarékosságban. Az idei kemény télben pél­damutatóan helytállt, egy alkalommal a havas, fagyott pályán a 424—336-os mozdo­nyával 1280 tonnás szerel­vényt segített továbbítani percnyi pontossággal. So­mogyi elvtáns személyében olyan vasutas nyerte el a magas kitüntetést, akit a munkatársai példaként állí­tanak maguk élé. NÉMETH SÁNDOR mozdonyvezető A kezdeti nehézségeik után • minden aratáskor előfor­dul, hogy az első héten meg­hibásodnak a kombájnok, el­sősorban azért, mert csak ek­kor tudják kitenni őket ter­helési próbának — meggyor­sult az aratás és betakarítás üteme. Általában naponta mintegy ötezer holdról taka­rítják be a gépállomási és termelőszövetkezeti kombáj­nok és aratógépek a termést. Szakemberek véleménye sze­rint az őszi árpa arafása lényegében befejeződött, itt-ott van már csak aratatlan őszi árpa. Az idei aratás alaposan próbára tette a gépállomáso­kat, termelőszövetkezeteket, hiszen összeérett minden: {nem lehetett betartani azt a jrégi sorrendet, hogy most csak őszi árpát aratunk. Ezért van az, hogy például még be sem fejeződött teljesen az őszi árpa aratása, de már a búzának is mintegy a felét learattuk. Az aratást majd­nem teljesen gépek végzik. A tervezett 84 százalékos gé­pi aratás helyett géppel arat­ják a területek mintegy 90 százalékát. Ez jó. Viszont az már kevésbé jó, hogy sok he­lyen állnak az aratógépek csupán azért, mert a termelő- szövetkezet mindent kom­bájnnal akar levágatni. He­lyes, ha kombájnnal arattat- ja az őszi árpát, a San Pas- toret és más intenzív búzát, sőt még a zabot is, de a Fer- tődi vagy más magyar búzát nyugodtan arathatnák kéve­kötő aratógéppel is. Ahol ma­gyar búzák vannak, ott nem helyes egyetlen aratógép ál­lása sem., A másik ilyen probléma az: ! vannak ÁC kombájnjaink, de ja termelőszövetkezetek első- i sorban SZK kombájnokkal j szeretnének aratni. Sajnos, ■ annyi SZK kombájnunk nincs, ■amennyire szükség lenne. ! Igaz, hogy újabbak, jobbak az jSZK kombájnok, de azért nem Engedhetjük meg azt a luxust, hogy most már félre dobjuk 'a magyar kombájnokat. Eze­két is dolgoztatni kell a ter­melőszövetkezetekben, hiszen a Görösgali Állami Gazda­ságban is zömében ilyennel dolgoznak és mégis jó ered­ményeket érnek el. Az összes területnek mint­egy 60—65 százalékát arattuk le edidg. Az aratás jó ütem­ben halad. Ha július 25 körül készek lesznek az aratással, akkor ez lényegé­ben azt jelenti, hogy erre az időre el is csépeltük a ter­mésnek mintegy hatvan szá­zalékát. Ilyen még nem volt Baranyában! A tarlóhántás... Bizony a tarlóhántás nem halad együtt az aratással. A területeknek mintegy hatvanöt százalékát learattuk már, a tarlóhántás­nak viszont mindössze 15—20 százalékát ha elvégeztük. En­nek egyik oka az, hogy áll­nak a diszktillerek. Nagyon helyes, hogy a termelőszövet­kezetek felismerték a nyári mélyszántás jelentőségét. De az már nem helyes, hogy min­denütt mélyszántani akarnak, ott is, ahol majd trágyázni akarnak. A diszktillerekkel jóval nagyobb területet tu­dunk megművelni. Most az a feladat, hogy a tarlót minél előbb megműveljük. Annak eldöntése a termelőszövetke­zet dolga: ahová ismét búza kerül majd, ott már most ve­tőszántást végezzenek, ahol viszont trágyáznak majd, azt ne szántsák le, elég ha diszk- tillerezik. Egy a fontos: men­jenek a diszktillerek is, az ekék is, mégpedig úgy, hogy szeptember 1-ig minden terü­let meg legyen művelve. A legelső területek azok legye­nek, ahova kalászos után is­mét búzát vetnek. Mert lesz ilyen terület bőven. Tavaly még a búzának mintegy 35— 40 százalékát kukorica után vetettük, idén az eddigi jelen­tések szerint a búzának csak mintegy 20 százaléka kerül kukorica után. Ez jó. Viszont tény az is, hogy ez jobb szer­vezést, nagyobb körültekin­tést igényel. Tapasztalatok mutatják: ahol elvégzik a tarlóhántást, a nyári mélyszántást, ott sem sok gondot fordítanak a talaj lezárására. A szakemberek i nagyon jól tudják, hogy ez j milyen fontos. Még aznap le | kell zárni a talajt. Ha más- kor nem, éjjel, hiszen ezt a i munkát, a hengerezést éjsza-; ka is el lehet végezni. Az aratásnak • túl vagyunk már a felén, jó tíz nap múlva vége lesz. De a mezőgazdaságban újabb fel­adatok tornyosulnak. Két-há- rom hét múlva megkezdődik a silózás. És erre is fel kell készülni, mégpedig most — aratás idején. Megvalósulnak a lakosság javaslatai Kultúrházépítés, iskolabővítés, közművesítés a II. kerületi tanács intézkedési tervében Ez év tavaszán a II. kerü­leti tanács határozatot ho­zott, amelynek értelmében in­tézkedési tervet kell készíteni a választások alkalmával tar­tott jelölő- és kisgyűléseken a lakosság által felvetett prob­lémák megoldása érdekében. Az intézkedési terv most ké­szült el és magában foglalja a már megoldott problémákat, továbbá a még ez évben és 1964-ben, 1965-ben megvaló­suló feladatokat, valamint azokat, amelyek egyelőre nem oldhatók meg. A megoldott problémák kö?ött szerepel Kertvárosban a Honvéd tér rendbehozása, felújítása, valamint a Mátyás király utcai iskolában a kály­ha kicserélése. Elkészült a Kispostavölgybe vezető út salakozása. Befejeződött a vil­lamossínek felszedése a Sza­badság úton és megtörtént a Bogár utca salakozása. A Hegyalja utcában a „Las­san hajts!” tábla kitételére a tanács felhívta a rendőrség fi­gyelmét és átiratot intézett a sebességkorlátozás érdekében a Márton utcában. Ugyancsak intézkedtek, hogy a Nagyár­pádi úton az áj autóbusz megállónál táblát helyezzenek el. A rendőrség válaszában arról értesítette a tanácsot, hogy az új KRESZ értelmé­ben „Lassan hajtó!” tábla ki­helyezése nem engedélyezett, a sebességkorlátozás a Belvá­ros területén amúgyis szabály. Még ez évben sor kerül a következő problémák megol­dására: Nagyárpádon megkez­dik a kultúrház építését. A Térképészeti és Geodéziai Vál­lalat a kisajátításhoz szüksé­ges felmésést, vázrajzi meg­osztást már el is készítette. A Dischka Győző utcában és an­nak környékén a közvilágítást megjavítják, a Rákóczi út 50. sz. ház udvarában a dódékat lebontják, Nagyárpádon meg­javítják a járdát és a uidakat, az Ágoston téren sor kerül az orvosi rendelő megjavítására és rendezik a Lenin teret is. Jövőre Nagyárpádon folytatják a kultúrház, építését. Megjavít­ják a közvilágítást a nagy- árpádi úton a csárdától a te­metőig, valamint a Tettye ut­cában. Megjavítják a járdát a Batthányi és a Tettye utcá­NEGYVENMILLIÓ KÖBMÉTER Nem esett érdemtelenül kormányunk kitüntetése N5- meth Sándor elvtársra sem. A Pécsi Fűtőház dolgozója, mint szocialista brigád-tag, a lehető legjobb munkát végzi mozdonyával. Múlt év végén három hónap alatt a legkevesebb időt töltötte ja­vítással, s a nehéz időjárási viszonyok ellenére novem­berben 10, decemberben 13 tonna szenet takarított meg. Ö is a legkeményebb hi­degben egy 1280 tonnás sze­relvényt továbbított menet­rendszerűen, rendívül nehéz pályaszakaszon. Dolgozó társait szívesen tanítja, so­kat foglalkozik a fiatalok­kal. A két kormánykitüntetés mellett azonban meg kell emlékeznünk a többiékről, arról a négy „Kiváló vas­utas” címet elnyert dolgo­zóról, akik a pécsiek közül a legjobb munkát végezték, például Kassai Károly fő- intézőről, Bálint Tibor fel­ügyelőről, az „Érdemes vasutas” címet elnyerő hét pécsi vasutasról, közöttük dr: Makkos Ferencnéről, va­lamint a több minit két év­tizede kiváló munkát végző dr. Horváth Józsefről a MÁV pécsi rendelőintézetének fő­orvosáról, aki az „Érdemes orvos” kitüntető címet nyer­te el. A falu közepétől balra szer- pentin-út vezet fel a mészkő- sziklás kopár hegyre, amely messziről olyan, mintha egy hatalmas saejjő-késsel meg­csonkították volna a végét Már az úton érezni a mósz- kőpor émelyítő — inkább szacharinra emlékeztető — ízét. Horváth József bánya- mester mondja, hogy a kör­nyék lalkói sokat szenvednek a mindenhova behatoló, fi­nom, lisztszerű portók A szél többnyire északról érkezik, és akkor fehér fátylat borít a házakra, kertekre, fákra, bok­rokra, a házak zárt ablakaira. Pécsett — a Mohácsi út kör­nyékén fekete salakpor — Nagyharsányban a mészkő fehér pora... Hiába: ez a bánya átka. De hova kerül a mészkő, a több ezer tonna kő, amelyet hosszú vagon-szerelvények továbbítanak az ország belse­je felé? —• Többnyire cukorgyárak­ba... — Hogyhogy? —• Kevesen tudják, pedig így van. Mészkő nélkül nincs cukor. Az ország valamennyi cukorgyárát mi látjuk el kővel, amelyet aatán mész- tejjé dolgoznak fel, és azt hiszem, a cukorgyártásnál szűrésre, fehérítésre alkal­mazzák. ívben kanyarodó úton föl- kapas^koduhk a szikla-hegy oldalára. Dömperek húznak .el mellettünk, követ szállíta­nak a zúaóhoz, amely óriási — talán három-négy emelet­nyi magas vastraverzien áil, és szállítószalagok nyúlnak ki kétoldalvást, mint egy óriás­bogár két csápja, A zaj olyan iszonyatos, hogy ha ordít az ember a másiik fülébe, akkor sem hallja egyetlen szavát sem. Mutogatok a torkomra, számra és kérdően tárom szét a kezem. Bakó János — idősebb, cserzett arcú férfi, gépkezelő — érti mit kérde­zek; — Nehéz megszokni— olvasom le a szájáról. Nehéz megszokni a zajt és a port. Fönt dömperek billen­tik rá a szalagra a követ, amely sikoltozva csúszik le a vibrátorra, onnét pedig a zú­zó torkába. Néha gyermekfej nagyságú kövek is gurulnak lefelé a két acél-pofa közé, ahol egyetlen ütésre szinte porrá zúzódik az anyag. Fé­lelmetes és meghökkentő. A por pedig olyan sűrű, mintha állandóan köd ülné meg a hegyoldalt. Ez a munka fizikailag nem nehéz, „csupán” jó fül, torok és tüdő kell ahhoz, hogy va­laki bírja ezt az idegtépő munkahelyet. A kereset nem éppen kedvező: ezerhárom— ezemógyszáz havonta, bár ha száz százalékot teljesítene az üzem, ezemyolc—kétezerre rúgna a fizetés. De a száz százalékot az utóbbi hónapok­ban aligha érték el. Az idd kemény tél nagyon megviselte a gépeket s a meghibásodások most jelentkeznek. Itt fönt, a sziklák között nagyon végle­tes az időjárás. — Télen ha volt harminc fok, itt a falon negyvenkettő— negyvenötre süllyedt a hő­mérséklet. Ugyanez az arány pluszban, kánikulában is — mondja a bányamester. A fal hatványozottan veri vissza a déli napsugarakat Barnára sült testek hajladoz­nak fönt a magasban, szin­te apró bogaraknaik tűnnek az emberek. Robbantásra ké­szülnek. Negyven—ötven mé­ter mélységbe lefúmak vidia- késekkel. Egy-agy robbantásra negyvenezer tonna mészkő válik ki a hegy testéből, de utórobbantásokat is el kell végezni, mert a roppant nagy — több tonnás köveket — kü­lönben nem tudják feldolgoz­ni. — A kőjövesztésnéd van-e fizikai munka? — Két év óta nincs. Kapa- ró-gépek emelik az anyagot a dömperekbe. Tulajdonkép­pen mindent gépesítettünk. Csak a takarításit nem... — Milyen takarítást? — A robbantás nem hozza le az összes anyagot. Nézze csak meg azt a csúcsot ott! A csúcs százegynéhány mé­ter-magas. A sziklafal körül­belül ötven fokos szögben hajlik, vagyis félelmetesen meredek. Robbantás után fönnakad néhány szikla-tömb, vagy meglazul, és ezt keli be­takarítaná”. Erre a munkára gépeket nem is lehet alkal­mazni. Négy fiatal lőmester — Nágel Sándor, Szabó Sán­dor, Vida Sándor, Zajácz Gyula — szinte alpinista mó­don ereszkednek le kötelek segítségével a falra, lógnak vagy harminc—negyvén méter magasságban, és vasrudakkai piszkálják le a meglazult — több tonnás — tömböket. Ügyesen csinálják, de hallat­lanul veszélyes munka ez, szerencsére csak hetente egy­szer ha sor kerül rá. Itt az­tán valóban a láb- és kar­izmokra van utalva az em­ber, azon túl, hogy meg kell tanulná a hegymászás forté­lyát. Egy ilyen „takarítás” után bizony alig van kedvük még arra is, hogy egy szót szóljanak. Kimerültek, fárad­tak. A hegy — messziről főleg — félelmetesen impozáns lát­vány. 1905-ben kezdték meg először a bányászatot, azóta „fogy” a nagyharsányi mósz- kőhegy. Fantasztikus gondolat jut az ember eszébe: mikor fogy el a hegy teljesen? Több mint fél évszázada koptatták a csákányok, később a gépek a hegynek nyugati csücskét A még jövesztésre váró kő­készlet mennyisége — előze­tes számítások szerint — 30 —40 millió köbméter ... Túlél „néhány” generációt... Rab Ferenc ban, valamint a Zldina kör­nyékén, ahol útjavításra is sor kerül majd. Kiszélesítik az Ady Endre utcát és folytatják a Lenin tér rendezését. A II. kerületben rendezik az utca­névtáblákat, a Havihegyen és környékén élelmiszerboltot létesítenek, a Székely Berta­lan utcai iskolát pedig bő­vítik. A terv elkészítését a Tervező Vállalat KISZ-bri- gádja vállalta. Az 1965 és az azt követő években járdát építenek a Karmelita-közben, megjavít­ják a Gyuri utat és a Böck János utcai úttestet. Sor ke­rül a Légszeszgyár utca alsó részének a csatornázására. A Szőlő utca helyett viszont a Gergely utcát csatornázzák majd. Közművesítik a Hor- váth-telepet és folytaják a nagyárpádi kultúrház építé­sét. A II. kerületi tanácshoz több olyan javaslat érkezett, amelynek megvalósítására egyelőre nincsen lehetőség. Például: a Fűzfa, Pipacs, Gyöngy, valamint a Felsőhavi utca csatornázására csak ab­ban az esetben kerülhet sor, ha a városrendezés e terület­re fejlesztést irányoz elő. A Majláth utca csatornázására viszont a 6-os út megépítése során kerül majd sor. A Vin­ce utca felső részének bur­kolására egyelőre nincsen le­hetőség. A Bosnyák utcában pedig a szennyvízcsatornát a város felső részének rendezé­se során építik meg. , Indokolatlan kérések A Postavölgybe 22.30 órakor induló autóbuszjáratot a Közlekedési Vállalat nem tudja biztosítani, mert annak kihasználtságára nem lehet számítani. A Postavölgyben eddig létesített 2 autóbuszvá­róhelyen túlmenően további fedett autóbusz váróhelyek lé­tesítésére nem kerülhet sor, mer ilyenek bent a városban sem épülnek. A PKV arról ér­tesítette a II. kerületi taná­csot, hogy a 40-es autóbuszjá­rat célja, hogy a Kossuth te­ret — a pályaudvar érintésé­vel — Uj-Mecsekaljával ösz- szekösse, ezt a járatot a vas­úton túli szakaszra kiterjesz­teni nem áll módjában. A Kertváros melletti oxigénpa- lack-tárolóhely áthelyezése nem szükséges, mivel a tűz­rendészet! hatóság szakvélemé­nye szerint is, robbanás ve­szélye nem áll fenn. A Légszeszgyár utcában le­vő üres teleknek játszótérré való átalakítására a nagy köz­úti forgalomra való tekintet­tel nem kerülhet sor. A Kis Flórián utcában mozgóhíd el­helyezését a forgalom miatt nem lehet megvalósítani. A Vince utcában pedig a támfal helyreállítása nem a tanács feladata, megjavítására az ér­dekelt tulajdonosok kötelesek*

Next

/
Oldalképek
Tartalom