Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-12 / 161. szám
JtÍLIUS 5 Milyen intéz a A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz évente több száz közérdekű bejelentés érkezik. Ezeket a bejelentéseket a népi ellenőrök útján megvizsgáltatják, ritka esetben más szervhez teszik át intézkedés vagy kivizsgálás végett. Az ipar, a kereskedelem, a közlekedés, de különösképpen a mezőgazdaság területéről érkezik be igen sok közérdekű bejelentés. Ez teljesen érthető a mező- gazdaság szocialista átszervezése után, amikor parasztságunk újszerű gazdálkodási >'-mába kezdett, így az előállott hibák lehetősége is nagyobb. Kevésbé ismertek ugyanis a parasztság körében a tsz-törvény, a háztáji föld- jarandóság stb. rendelkezései, ezért igen gyakran fordulnak a népi ellenőrzési bizottsá- goivuoz ilyen és hasonló sérelmeik orvoslása végett. A bejelentésekkel a dolgozók legtöbb esetben felhívják a hatóságok figyelmét azokra a vi-jzásságokra, amelyek a mindennapi életben előfordulnak, a helytelen ügyintézésre, a bürokráciára, de nem utolsó sorban a társadalmi tulajdon védelmére vonatkozóan. A bejelentések ma már mindjobban megalapozottab- bak, konkrétabbak. A VIII. pártkongresszus óta a népi ellenőrzési bizottságok csak a névvel ellátott bejelentéseket vizsgálják meg. Dolgozóink ma már öntudatosak. bejelentéseiket aláírással látják el, még akkor is, ha olyan dologról van szó, mint a mekényesi tsz esetében, ahol egyik tsz-tag bejelentése szerint a gyümölcstelepítés egy része a hanyag kezelés miatt kipusztult. A vizsgálat megállapította, hogy a bejelentés megalapozott, a gyümölcsös kipusztulását a rossz telepítés, a vadkár és a talajművelés helytelensége okozza. A közelmúltban érkezett a dunafalvi termelőszövetkezet egyik tagjától panasz, amely szerint büntetésből a harmados kukoricatermés teljes egészét kérte be a tsz. Természetesen ez szabályellenes, mert az egyharmad részét njunkabér címén kint kellett volna hagyni az illető tagnak. Súlyosbítja az esetet az, hogy ez esetben a tsz ellenőrző bizottság hozott fegyelmi határozatot — törvénysértőn — pedig csupán a fegyelmi bizottságnak tehet javaslatot. Ebben az esetben a Népi Ellenőrzési Bizottság intézkedett, hogy a bejelentővel szemben a törvényben meghatározott módon járjanak el és megkapja az őt megillető részt Igen érdekes bejelentés érkezett a Pécsi Állami Gazdaság kukoricatárolásával kapcsolatban. Az egyik üzemegységben p bejelentés szerint nagymennyiségű kukorica romlott meg. A vizsgálat megállapította, hogy a gazdaság üzemegységében a helytelen, szükségmegoldásként alkalmazott téli tárolás következtében valóban nagyobb meny- nyiségű kukorica romlott meg. Itt a Népi Ellenőrzési Bizottság intézkedett az Állami Gazdaságok Igazgatóságánál, hegy a kukoricát halakkal etessük fel és a mulasztást elkövetők ellen indítsanak eljárást. A közlekedés területéről is érkeznek be panaszok. Egyik bejelentő beadványában felteszi a kérdést, hogy a Pécsi Közlekedési Vállalat milyen jogcímen és milyen rendelet alapján emelte fel az autóbuszbérletjegyek árát átlagosan 10 százalékkal, biztosítás ürügyén. Ez a körülmény a bejelentő szerint árdrágítást jelent. A bejelentést megvizsgálva megállapította a NEB, hogy FÉRFI SEGÉDMUN KASOKAT felvesz a Pécsi Porcelángyár közérdekű bejelentéseket Népi Ellenőrzési Bizottság az Állami Biztosítói és a Pécsi Közlekedési Vállalat utas- baleset-biztosítási szerződést kötött. A szerződés alapján csak a bérletjegyeket biztosítják. A biztosítás összegét a bérlet típusa határozd meg. A havi bérleti biztosítási díj 2 forint, kéthetes bérleté egy forint. Á biztosítás önkéntes, az utast biztosításra kényszeríteni nem szabad, tehát nem kötelező, teljesen az utas szándékától függ. Bejelentés formájában jutott a NEB tudomására, hogy a Komlói Szénbányászati Tröszt 800 köbméter bányafája befülledt. A vizsgálat megállapította, hogy valóban a 800 köbméter bányafa 60 százalékát bányafának felhasználni nem lehet. Ebből az üzem széldeszkát tud készíteni, de egy részét csak tűzifaként lehet használni. A bányafa méretre vágását és szétválogatását, valamint desz kává történő lefűrészelését az anyagellátó üzem végezte el, azonban ez hosszabb időt vett igénybe. A tröszt igazgatója az érdekelt fatelep vezetőkkel szemben a bányafa befülledése miatt fegyelmi eljárást indított, fegyelmi büntetésben és prémiumelvonásban részesítette azokat, akik miatt ez történt A dolgozó asszonyok, háziasszonyok legtöbbször a kereskedelemmel foglalkoznak. Különösen sok a panasz a boltok nyitvatar- tásával, a MÉK áruterítésével, a kenyér késői kiszállításával kapcsolatban. Nemrég a Pécsi Élelmiszerkereskedelmi Vállalat egyik boltja ellen érkezett bejelentés, hogy a Kis- Daindolban lévő egység higiéniája igen sok kívánnivalót hagy maga után. Az üzletben vásárolt élelmiszerek nem tiszták, ezért kérték a bolt megvizsgálását. A vizsgálat megállapította, hogy a panasz helytálló, valóban nem kielégítő a bolt higiéniája és a boltvezetőt figyelmeztetésben részesítették. A napokban egy személyes bejelentés érkezett két gyu- fásdoboz mellékletével. A bejelentő kifogásolta, hogy a vásárolt 40 filléres gyufa nincs megtöltve, illetőleg 48— 50 gyufaszál helyett 25 volt a dobozba^. A vizsgálatot végző népi ellenőrök a boltokban megállapították, hogy a gyári csomagolásban lévő gyu- fásdobozok nem érik el minden esetben az előírt mértéket. igen sok dobozból hiányzik 15—20. A vevők — mint később kiderült — mindenütt szóvátették a gyufásdobozok hiányos tartalmát, azt hitték, hogy az eladó szedte ki a gyufát a dobozból. A vizsgálat megállapította, hogy a gyár a hibás, ezért a NEB intézkedett a felsőbb szintű vizsgálat irányában. A közelmúltban az egyik szociális otthon gondozottja tett bejelentést, hogy nem gondoskodnak az otthonban tiszta ruhák váltásáról, a gondnok férje durva hangnemet használ a gondozottakkal szemben. A kiküldött népi ellenőrök megállapították, hogy a bejelentőnek nem volt igaza, s mint idős ember a legkisebb külső behatásokra is érzékenyen reagál. Igen gyakran jönnek a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz lakáskiutalás ügyében is. A NEB mindig udvarias, szívesen áll a dolgozók rendelkezésére, panaszaik intézésére, de lakáskiutalási ügyekkel nem foglalkozik, arra az illetékes tanács jogosult. Nem egyszer előfordult, hogy apró-cseprő indokolatlan, személyi ügyekkel keresik a NEB-et. Ezek az ügyek olyan kicsinyeskedésből adódnak, amelyekkel a NEB a munka természeténél, komolyságánál fogva nem foglalkozhat. Az elmúlt évben például egy ingerült asszony kereste fel a NEB-et, kérve arra, hogy intézkedjék, az Ágoston téri iskolában ne csengessenek óránként olyan erősen, miután ő a szomszédban lakik és az erős csengetés „idegesíti”. Vagy például egy asszony arra kérte a NEB- et, hogy fogassák össze a bér- házban lévő galambokat a padláson, mert az ott lévő tárgyakat beszennyezik. Természetesen az ilyen dolgokkal és panaszokkal a Népi Ellenőrzési Bizottság nem foglalkozhat. Szívesen foglalkozik azonban a megalapozott, társadalmunkat elősegítő, a társadalmi tulajdont "védő bejelentésekkel. Rétvári Emil lormánykilintetés várományosai RÉGEN JÁRTAM a műhelyükben. Utoljára tavaly februárban, amikor Palkó Lajos már búcsúzófélben tartózkodott a brigádjánál. Egy hónappal később már a Sopiana Gépgyár pártdrodájában találkoztam vele. Ide szólította a kötelesség, hogy a néhány héttel előbbi gondokat ezután nem egyetlen brigádra, hanem az egész üzem gondjaira cserélje fel. A brigádnaplóba pedig látszólag közömbös hangon új bejegyzés került: „Változás történt. Palkó elvtárs a Sopiana Gépgyár párttitkára lett, s így képtelen a „Gagarin-bri- gád” közvetlen vezetésére. De továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy legalább névleges tagja maradjon brigádunknak. Szívesen teljesítettük kérését”. Szalad István az új brigádvezetőjük, s mindmáig méltó utóda Palkó Lajosnak. Sajnos, nem állt módomban, hogy ezért gratuláljak is neki. Egyelőre üres a munka- padja, szabadságon van. Szigeti József helyettesíti, s így ő jegyeztette fel velem a nem mindennapi hírt. A brigád harmadszor is elnyerte a szocialista címet, ami nemcsak azzal növeli a cím értékét, hogy a szocialista brigádok megalakulása óta folyamatosan őrzik, hanem azzal is, hogy ezúttal az oklevél mellé jelvényt is kaptak. Ezután már csak a kormánykitünte- téssel járó díszoklevél következhet. Ilyen pedig nem sok van Baranyában. Természetesen megpályázták ezt is. Nézem a brigádnaplót, hol találom jegyét a minden bizonnyal új vállalkozásnak, azonban nyomát sem találom. Akár két évet is visszalapoz- hatnék, oly egyforma a szöveg mindenütt: „Havi tervünket 100 százalék felett teljesítettük, A „Hattyú-nyak?’ elevátor 12-es szériáját átadtuk, be is csomagoltuk a megadott időre. Baleset nem történt. Selejtünk nincs. Igazolatlan mulasztó nem volt. Stb., stb." Igen, két évvel ezelőtt legfeljebb annyiban különbözött a bejegyzés a mostanitól, hogy a hattyú-nyak elevátor helyet egy másik „furcsaságról”, az exportra készülő „testko- pasztó”-gép 21-es szériájának elkészüléséről, határidős csomagolásúéi írták be jelentésüket a brigádnaplóba. Különben akkor sem történt baleset, igazolatlan mulasztót sem jegyeztek, vagyis „gépiesen” ment minden a maga fegyelmezett, jól olajozott útján. KERESTEM HÄT azt a bizonyos pluszt,' amely jogcímet adott a jelvényes szocialista brigád cím elnyerésére, de „csak” ilyeneket találtam: „Anyagtakarékosság terén lényegesen jobb eredményt értünk el a tavalyinál”. (Alatta a MEO hivatalos igazodása, ami szerint az anyagtakarékosság ellenére sem merült fel minőségi kifogás a brigád munkájával szembeni. Aztán más bejegyzések: „A megtakarítást főként a hulladékanyagok összehegesztésével érték el”. Aláírás: Hopp Ferenc, üzemvezető. Nézzük csak tovább! Hasonlítsunk össze egy-kót év előtti bejegyzést a maival. „1961. június: A tiranai vágóhíd részére határidő előtt két nappal készítettük el a részmunkákat. Igaz, nagy volt a hajtás a határidőért, mert az utolsó héten reggel 6-tól este 10 óráig dolgoztunk, de megérte. A féléves tervet végül is sikerült teljesítenünk”. „1963. június”: — Ez lenne az összehasonlítási alap, ha bejegyezték volna a brigádnaplóba, de csak márciusit találtam. így hát Szigeti Jó-' zsef élőszóval mondja el a bejegyzésre váró adatokat. Többek között a leglényegesebbet. _Ma már elvétve kerül sor „ hajtásra”. Úgy összeszoktunk, mint a jó futballcsapat. Mindenkinek megvan a maga posztja, s csak annyi a különbség, hogy nálunk mindenki csatár. Aztán a futballzsairgont lakatos nyelvre is lefordítja. — Az összeszokást a több éves együttélés, együtt dolgozás hozta magával. A többi, szervezés dolga. Rájöttünk, hogy az időt csakis úgy lehet teljes mértékben kihasználni, ha egy-egy ember ugyanazt a műveletet végzi. Eszerint tehát ki van zárva a kapkodás, a hajtás, mert a következő műveletek kézről kézre járnak. Közibevetek egy megjegyzést: — Dehát itt is, mint mindenütt, akadnak azért emberek, akik nem mindenben tartanak lépést a rutinos, a jól képzett szakemberekkel. — Igen, van ilyen, de azért szocialista brigád a nevünk, hogy áthidaljuk ezeket a prob lámákat. Én például egyik gyakornokunknak segítek az előmenetelben. Azon felül, hogy megvásároltattam vele egy sor olyan műszaki könyvet, amely a mérésektől a reszelésig, majd minden lakatos szakmai ismeretet magában foglal, a gyakorlati munkában sem hagyom magára. Persze én is rá vagyok szorulva a segítségre és ebben legfőbb patrónusom Sza- lontai József, aki már elvégezte a technikumot. Ugyanis művezetői tanfolyamra járok, s főként a műszaki megoldásokban igénylem Szalontai Jóska segítségét. Egyszóval ebben a brigádban minden ember a maga módján, a maga képességeivel segít a másikon. EZEK SZERINT mégiscsak megtaláltam azt a bizonyos „pluszt”, amely a brigádnak nemcsak a jelvényes kitüntetésre adott jogcímet, hanem megalapozta, kilátásba helyezte a nem is olyan majdani kormánykitüntetést is. —s—gy— fiz országút „bajnokai" A rról az útról, amelyen elment tizenhárom ember, már nincs visszatérés. Részben saját, másrészt mások felelőtlensége okozta annak a tizenháromnak halálát, akik immár mint statisztikai adat kerülnek rá a második negyedév baleseti táblázatára. De az „adatok” mögött tegnap még élő emberek álltak, akik egy váratlan pillanatban az úttesten lelték halálukat. A statisztikából azonban az élőknek kell levonniuk a tanulságot. A közúti forgalom — ez különben köztudomású — meghökkentő mértékben megnőtt az utóbbi esztendőkben. Következésképpen felfutott a baleseti grafikon görbéje is, ám ez mégsem lehet természetszerű, hiszen bármennyi gépjármű is foglalja el az utakat, az óvatos ■vezetéssel, a szabályok szigorú betartásával igenis megelőzhetők a balesetek. Csak hogy ehhez józanság kell, önfegyelem es felelősségérzet. A tények azonban sajnos másról beszélnek. Április 1-től június 30-ig 117 baleset történt a megyében, ebből 61 Pécsett! Tizenhárom ember vesztette életét. 91 súlyos, 10 könnyű sérülést szenvedett és csak három esetben nem történt „szerencsére” sérülés. Ez utóbbi adat nyilvánvalóan nem vigasztaló. A kár — pénzben kifejezve — is megdöbbentő: 339160 forint. Mi az oka ennek a sok balesetnek? Egyik oka: gyorshajtás. A város belterületén is, az országutakon is bizonyos k trlátozások vannak érvényben, amelyek szigorúan figyelmeztetik a gépjármű-vezetőket: fontold meg jól, mit teszel, mielőtt nagyobb gázt adsz a motornak! Motorkerékpár számára lakott belterületen a megengedett sebesség: ötven kilométer, személygépkocsi számára hatvan kilométer, Dakott területen kívül bukósisak nélkül ' motorkerékpár nem haladhat 60 kilométeres sebességnél gyorsabban! A személygépkocsik és a motorkerékpárok — amennyiben a motoros bukósisakot visel — lakott területen kívül korlátlan sebességgel hajthat. Csakhogy ... A korlátozást itt a felelősségérzet és a — különben megkövetelt — biztonságos vezetés ténye diktálja Es ez az a pont, amelyen túl már az országút — sajnos sokak előtt — versenypályává alakul. Egyesek egyszerűen nem tudják elszívlelni, hogy saját gépjárművüknél van .még gyorsabb is az országúton. És akkor megkezdődik a hajsza. A „versenyből” természetesen az kerül ki győztesen, aki életben marad. Majerhoffer Tivadar tormási fiatalember 85 kilométeres sebességgel akart előzni motorkerékpárjával kanyarban! — és ez a vakmerőség az életébe került. Veszeti Mihály honvéd — katonai teherkocsival — több személyt és még 32 hordó sört szállított, de a Harkányba vezető úton a Kövesi csárdánál húzódó lejtőn nem tudta a meglódult gépkocsi sebességét lefogni, árokba borultak: Oberling József meghalt, öt személy — közöttük a gépkocsivezető — súlyosan megsebesült. Ugyancsak gyorshajtás okozta vesztét a 28 éves pécsi Göcz Henriknek is a szigetvári országúton. A száztizenhét balesetből 23 esetben a gyorshajtásból eredt a baj. A lakott területen meghatározott 50, illetve 60 kilométeres sebesség-engedmény ugyan „engedmény”, de nem jelentheti azt, hogy a sebességmutató ezeknél alább nem állhat meg. A város szélesebb, egyenesebb útjain — Uj-Mecsekalja, Fürst Sándor út, Szigeti út, Zsolnay út — túlzsúfolt, többhelyütt gyalogos-átkelők vannak, — a józan ész tehát nem is diktálhat mást, mint óvatosságot, azaz, csökkentett sebességet. Minden gépjárművezető tudja — hiszen ez már „szakmai" kérdés is —, hogy a normális, elővigyázatos vezetés aligha okoz balesetet, vagy ha okoz, nagyon ritkán és akkor is inkább a gyalogosok gondatlanságából. A rendőrség 58 esetben indított eljárást olyan személyiek ellen, akik ittas állapotban vezették gépjármüvüket. Az alkohol a legnagyobb ellensége a gyors és pontos koncentrálá s - vak, a reflexeknek, a gyors helyzetfelismerésnek és ítélőképességnek. A gépjárművezetők nagyon jól tudják, hogy az ittasságot milyen szigorúan büntetik, de sokan mégsem tanulnak a példákból. Keményicki József motorkerékpárral Palko- nyára hajt ittasan, — meghalt. Tóth Imre pécsi lakos ittas állapotban vezette motorkerékpárját, elütötte Klett Jánost — meghalt, elütötte Bányai Ferencnél is — súlyosan megsérült. Keresztéig Lajos vásárosdombói lakos motorkerékpárra ült ittasan, az országúton felbukott és meghalt, nemcsak ő. ha nem utasa, Papp Mihály is. Szomorú tények, adatok ezek. Nagymi szívesen hivatkoznak egyesek bizonyos „kapcsolataikra” — tehát isznak vagy bíznak áldott jó szerencséjükben, hogy mii -enő.őrrel dolguk nem volt, hát miért ne igyon? (~1sak a „szerencsében” bízni — ostobaság. Hihetetlen '-J de így van, hogy három hónap alatt 320 szeme! ellen indítottak eljárást azért, mert motorkerékpárt vezette anélkül, hogy jogosítvánnyal rendelkeztek volna. Hatvan mo torker ékpár őst azért büntettek meg, mert előre, a benzintanra ültettek gyereket vagy mert a szűkszoknyás pótutas old'. - vást ülve nyergelte meg a pótülést. A KRESZ — tulajdonképpen törvény minden gépjárm ’. vezető számára. És ha ez így van, — akkor különösen vonatkozik a magángépjárművek tulajdonosaira, mert ha c ’ * 7 baleset közül 79 esetben magánosok okozták a bajt, akkoi tosra vehető, hogy a KRESZ ismerete — legalább is rés-ükről — nem kielégítő. De még a szabályokon túl, ami irat'an. morális törvény: a gépjárművezető kezében emberélet nvv..r- szik. Felelőssége tehát a lehető legnagyobb. Ezt a felelős:; -‘ pedig semmi más nem szentesítheti, mint a gondos elővigyázatosság és a lelkiismeret. Rab PerenÁ vajszlói „szökőkutak" Mintha sok-sok szökőkúttal népesítették volna be a vajszlói határt. Ezek a szökőkutak azonban nem d\§zek. Jól esik a látvány a szemnek, de jól esik az Ókor vize a cukorrépának és a kukoricának iu.
