Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-07 / 157. szám
1983. XÜLTUS t RiAPLÖ 3 Új feladatok a Komló városi páribizoltság élőit Előtérbe került a várospolitikai és kulturális tevékenység A Mecseki Szénbányászati Tröszt július elsejei megalakulásával megváltoztak az MSZMP Komló városi Bizottságának feladatai. Az új szántröszt pártbizottságának létrejöttével a Komlón működő bányaüzemek pártszervezetei ezentúl már nem tartoznak a városi bizottság irányítása alá. A komlói pártbizottság hosszú éveken át elismerésre méltó munkát végzett a gazdasági feladatok maradéktalan megoldása érdekében. Azok a nagyszerű eredmények, melyeket az elmúlt években a komlói bányák dolgozói elértek, elválaszthatatlanok a városi párt- bizottság, az irányítása alatt dolgozó kommunisták; aktivisták tevékenységétől. A szénbányászati tröszt új párt- bizottsága Komlón bátran támaszkodhat a pártmunka régi kereteire, azokra a kommunista vezetőkre, akik a komlói pártbizottság irányítása alatt nőttek íeL A gazdasági fejlődés megkövetelte a két tröszt egyesítését és az új helyzetnek megfelelően kellett kialakítani. a komlói pártbizottság feladatait is. A pártbizottság legutóbbi ülésén erre hozott megfelelő határozatokat. A továbbiakban is nagy feladatai vannak a pártbizottságnak a gazdasági munka segítése terén. A bányaüzemek mellett egy sor más üzem és hivatal, kereskedelmi hálózat jött létre az évek során Komlón. A további pártmunka fő iránya az itt működő párt- szervezetek gazdaságszervező tevékenységének segítése. Az üzemi pártszervezetek fontos feladata, hogy a tél okozta termeléskieséseket év végéig maradéktalanul pótolják. Mozgósítani kell a dolgozókat ennek megvalósítására. Ez komoly erőfeszítéseket követel meg a pártszervezetektől. A városban igen sok szolgáltató üzem működik. Tevékenységük befolyásolja a városban élő nagyszámú bányász ellátását. Ezek segítése a jövőben a pártbizottság legfontosabb feladatai közé tartozik. A város pártszervezeteinek fokozottan kell törődniök a dolgozók életkörülményeinek megjavításával, az üzemegészségügyi és szociális kérdésekkel. A pártbizottság ülése például kiemelte a Helyiipari Vállalatot, ahcj közel 600 nő dolgozik, többségében családos anya, családfenntartó. Komoly gond itt a gazdaságvezetők, a pártszervezet és a tömegszervezetek számára munkakörülményeik figyelemmel kísérése, az úgynevezett második műszak megkönnyítése. A város kereskedelmének, a vendéglátás kulturáltságának figyelemmel kísérése is komoly feladat. A lakosság igényli a gyors kiszolgálást, a megfelelő áruválaszték biztosítását a kereskedelemtől. A vendéglátó iparnak biztosítania kell a megfelelő kultúrált szórakozási lehetőséget. Mindezekkel a jövőben rendszeresen kell foglalkoznia a városi pártbizottságnak. Előtérbe kerülnek a város- politikai és kulturális kérdések, melyek figyelemmel kísérésére az elmúlt években a termelőmunka irányításának számtalan feladatai mellett nem mindig jutott megfelelő idő és erő. Olyan kérdésekről van itt szó, mint a közszolgáltatások további javítása, a közlekedési igények fokozott kielégítése, építkezések kérdése, utak és épületek karbantartása, parkosítások. A kulturális ellátottság terén régebben is jelentkeztek problémák. A város lakossága több kulturális lehetőséget igényel a jelenleginél. Hasonló a helyzet a tömegsport lehetőségeinek biztosítása terén. Az új feladatok elvégzése megköveteli a fokozott támogatást a városban működő tömegszervezetek munkájához, amelyek nagyban segíthetik a pártbizottság sokoldalú tevékenységét. A megváltozott körülmények után is a városi pártbizottság tekintélyes vezető szerve lesz Komlónak, melynek jó munkája kihat a város fejlődésére, dolgozóinak jó munkájára, a politikai hangulat alakulására. A városi bizottság összetétele biztosíték arra, hogy a jövőben is meg tud felelni a követelményeknek és a várakozásnak. 2326 térítésmentes véradó Ülést tartott a Vöröskereszt megyei elnöksége Pénteken ülést tartott a Vöröskereszt megyei elnöksége. Az első félévben legfőbb feladatuk a térítésnélküli véradás megszervezése volt. Hat hónap alatt 2326 személy adott vért térítés nélkül Érdemes megemlíténi, hogy az éves terv 2500 térítésmentes véradót ír elő. Az eredményben jelentős része van annak, hogy behívások helyett kiszállásokat végeztek a véradó állomások dolgozói. Bolyban 144, Ujpetnén 203 személy adott vért egy-egy kiszállás al kalmával. Az eredmények láttán az elnökség elhatározta, hogy szorgalmazzák a kiszaüá- sos véradásokat. A Vöröskereszt másik fő feladata, a tisztasági mozgalom megszervezése. Az eredményeket leginkább a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom szemlélteti. Az értékelés szerint jelenleg 11 998 ház nyerte el Baranyában a legmagasabb pontszámot. Pécsett pedig a közeljövőben kerül sor a mozgalom értékelésére, örvendetes az öregekről való gondoskodás fokozódása, ebben az évben megyénkben 220, Pécsett pedig 55 ünnepélyen emlékeztek meg az öregekről. Pécsváradon az öregek napján adtak át 10 ezer forint szociális segélyt az öregeknek. SzálEókomláinát Új-Mecsekalján Néhány évvel ezelőtt a Baranya megyei Építőipari. Vállalat beruházói még meggondolták volna, hogy az épülőfélben lévő új-mecsekaljai munkásszálloda mellé megtervezzék a második szállót is. De talán ne is említsük a pár év: előtti állapotokat, sünikor sokkal közelebbi példákkal illusztrálhatjuk! Egy évvel ezelőtt júniusban nyílt meg Uj-Mecsekalján az építők korszerűen felszerelt szállodája, amelyről annak idején megírtuk, hogy mi mindenben vetekszik a luxushotelek kényelmével. Akkor még azt hittük, hogy a távfűtéssel, társalgóval, büfével, klubbal, olvasóteremmel, hideg-meleg vizes fürdőkkel, vil- lanytűzhelyes íőzőhelyiségek- kei rendelkező szálló halijában napok alatt kikerül a •.telt házat” hirdető táblai Tévedtünk, mert a megnyitást követő hónapokban tucatszám álltak üresen a négyágyas szobák. A szálló gondnoka szinte hetenként csalódottan jelentgette a gyéren növekvő létszámot, amelyen még a leglelkesebb propaganda is alig-alig tudott segíteni. Halijuk csak, mivel érveltek? Hagyjuk ki belőle a „közhelyeket”, amelyek a kényelemre, a szociális, kulturális lehetőségekre hivatkoztak, s állapodjunk meg az anyagi érdekeltségnél. „A vállalat napi háromszori étkezést biztosít a szálló lakóinak, amiért mindössze hét fo£ nt 30 fillért számol fel, ho- iU tüb» mint 16 forintjába kerül a két-három fogásos ételek előállítási ára”. Természetesen sokkal érdekesebb számot kapunk, ha egész évre vetítjük ki a vállalati hozzájárulás, illetve a megtérülés összegét. Az üzemi étkeztetést (1962-ben) éves szinten 2957 dolgozó vette igénybe, ami a vállalatnak közel 6 millió forintjába került, s amiből a dolgozók visszatérítése alig haladta meg a kétmillió forintot E kedvezményekhez feltétlenül hozzá kell számolni azt is, hogy a dolgozók többsége nemcsak a szállás és az étkeztetés előnyeit élvezi, hiszen legtöbbjük hetenként ha za is utazik családjához. Ha az utazás költségeit is éves szinten értékeljük, ugyancsak több millió forinttal kell számolnunk. A munkásokat nem hatotta meg túlságosan, hogy a vállalat mivel és mennyivel járul hozzá a különélés megkönnyítéséhez. Javarészt úgy könyvelték el mindezt, mint a szerzett joguk eredményét, de végső fokon mégis sökan bizonytalankodtak az egyenes válasz előtt. Legtöbbször azzal érvelték, hogy az új szálló lényegesen drágább a réginél, és ilyenkor még gyakran előkerült a papír és a ceruza: Eddig 56 forint lakbért fizettem, ezután 105-öt? Hát köszönöm szépen. Ha eddig jó volt a régi, ezután is jó lesz”. Később, amikor már néhány „áldozat” nemcsak kipróbálta a költségesebb életformát, hanem be is számolt róla, nem sokat gyengült az ellenállás. Egy kubikos brigád, amely szintén engedett a .kísértésnek” egy hónap múlva otthagyta a szállót és visszatérve régi szálláshelyére így riaszt- gatta a többieket: — Ne menjetek. Itt csizmában is mászkálhattok a szobában, ott meg csak papucsban lehet. Zárdista lányoknak való az, nem nekünk. Szó ami szó, írott és íratlan törvényei vannak a szállodának. Az írott rend pontokba foglalja az „etikettet”, az íratlan meg minden szónál ékesebben és erélyeseben figyelmeztet. A ragyogóan tiszta szobák, szép társalgó, a fotelokkal, képekkel, függönyökkel felszerelt olvasóterem, a szinte tükrösen fénylő folyosók, egyszóval az egész környezet némán is rendre inti a lakókat. Bizony megtörtént már az is, hogy valaki hajnaltájt részegen tért haza, azaz csak stért” volna, ha a portás beengedi. SZIEBERT PUSZTA. Autónk bekanyarodik az állami gazdaság üzemegységét bekötő útra és a távolban feltűnik a hibridkukorica üzem körvonala. Körös-körül — amerre a szem ellát — végtelennek tűnő kukoricatáblák. Ismerősök a gazdaság épületei. Tudom, hogy amikor elhagyjuk a fehér házsorokai az út mentén, a fák lombjai alatt találom az ifjú építők nyári táborát. Évek óta, minden nyáron két hetet töltenek itt a fiatalok. Segítik a gazdaság dolgozóit a hibridkukorica címerezésében. Szokatlan munka ez a városi gyerekek számára, de még egy évben sem vallottak szégyent! A segítség pedig kell. A címer gyorsan bújik ki és még mielőtt virágzik, végezni kell a címerezésséL A napsütötte tábor szinte teljesen üres a délelőtti órákban. A sátrak ontják a magukba szívott meleget, árnyékukban csak a négy táborügyeletes, a két beteg és a táborparancsnok helyettese húzódik meg. Kellemes meglepetés: idén a Sziebert pusztai építőtábor lakói — lányok Vozár Erzsébet, Stefán Katalin és Horváth Zsuzsa ügyeletesek miközben a lemezjátszón egy hangulatos twistet hallgatnak, elvégzik a tábor adminisztrációs munkáját Névsorokat írnak, kimutatásokat készítenek, aztán az üres vizeskannákat gyűjtik egybe, hogy mire a lányok délben visszaérkeznek a táborba, hús víz várja őket Rigó Zoltánná, a táborparancsnok helyettese adja meg az első felvilágosításokat: — Kétszázhetven budapesti diáklány van az építőtáborban. Tizenkét középiskolából jöttek. Többen kellett volna, hogy legyünk, de nagyon váratlanul, mintegy 10 nappal Ma már elmondhatjuk, hogy elvétve akadnak hasonló esetek, s egyre kevésbé van szűk ség a portás szigorú közbelépésére. Pedig nem kell már csalogatni az új lakókat S ha nincs is „telt ház” a szállodában, az is inkább annak tulajdonítható, hogy néhány szobát jó előre az Építőipari Technikum leendő tanulóinak tartanak fenn. Egyszóval kapós lett az új- mecsekaljai munkás szálloda. Olyannyira, hogy a vállalat máris hozzákezdett egy újabb és a jelenleginél is modernebb száz szobás szálló építéséhez, amit 1965—66-ban nyomon követ a harmadik is. Az egymás mellé épülő háztömbök egységes száll ókomtoiná- tot alkotnak majd, amelyben helyet kap egy 1200 személyes hatalmas étterem, nem is beszélve a saját fodrászüzemről és a teljes kényelmet szolgáló legkülönbözőbb szolgáltató boltokról, amelyek mind a szállókombináton belül kapnak helyet A hagyományos szórakozási lehetőségeken kívül (tv, rádió, könyv, rex- biliárd, stb.) máris megkezdték egy fedett tekepálya építését, amely egy éven belül nemzetközi mérkőzésekre is alkalmassá válik. Közeledik hát az idő, amikor a mai követelményeknek esvre kevésbé megfelelő munkásszállásokat korszerű szállók váltják fel, amelyekben a kultúrember minden igényét megtalálják a tegnap még ellenkező, saját kényelmük ellen ágáló munkásemberek. ^ s—gy *előbb kaptuk meg a távirtokat, hogy meg kell kezdeni a munkát. Az időjárás miatt Ugyanis előbb jöttek ki a címerek és sokunknak meg kellett szakítania az elkezdett üdülést. De voltak olyanok is, akiket nem talált meg a távirat. Ezért még most, a munka megkezdése után is érkeznek újabb résztvevők. Amikor hétfőn megjöttünk, itt már minden készen várt bennünket! A sátrak felállítva, berendezve, fürdő, konyha üzemkész állapotban. Gyorsara elhelyezkedtünk és kedden már meg is kezdődött a munka. A LÁNYOK reggel 6-tól 12- ig dolgoznak kint a táblákon. Ezekben a napokban sok a munka, így délután 2-től 6-ig is címereznek a lányok. Bizony ez eléggé fárasztó ebben a nagy melegben. — A jövő héten már kevesebb lesz a munkánk és így a délutáni eímerezésre nincs szükség, több lesz a szabad idő, a pihenés és a szórakozás — mondja a táborparanosnok- hely éltes. — Csak vasárnap ne kelljen dolgozni — veti közbe Vazár Erzsébet — Bolyban játszik a Ferencváros, szeret nénk megnézni a mérkőzést! A kocsink nekivág a kukoricatáblák mellett húzódó agyagos útnak. Az út teteje fényesre csiszolódott a vontatók kerekeitől. — Tegnap nagy eső volt. Egy ideig gyalog jöttünk visz- sza a munkahelyről és bizony jókat huppantunk a csúszós úton — meséli Kovács Ilona, aki mint „idegenvezető” ül elől a gépkocsivezető mellett. Sorba hagyjuk el a táblákat A kukoricák tövében sárguló levelek bizonyítják, hogy erre már megfordultak a lányok, végeztek a munkával. — Itt már mi dolgoztunk tegnap — mutat egy hatalmas táblára Ilonka. A dombnak húzódó táblán katonás sorrendben állnak a címerezett kukoricák, köztük aranyos sárga csíkot húznak a címerüket magasra tartó apasorok. A domb tetején befordul a kocsi a tábla mellett húzódó másik útra. Egy vontató jön velünk szembe, rajta fürdőruhás, barnára sült lányok. — Hova mennek, lányok? hogy maradjak otthon — veti — Itt már végeztünk, megyünk egy másik táblába. Utánunk jönnek a többiek.. AZ UT TARKÄLLIK a lányok színes fürdőruháitól, kendőitől. A sorokból egy-egy csúcsos szalmakala/p emelkedik ki. Nevetgélés, besizélgetés veri fel a határt. Közben a vontató meg-megfordul. és felveszi a sorban érkező brigádokat. — Tizes brigád vagyunk, — mondja egy vidám csoport. — Mi meg a tizenötös — veti közbe egy másik csoport. Az út szélén egy csoport lány ül. A kukoricás kellemes hűsében várják a vontatót. Van egy kis idő, beszélgetünk. — Mi vagyunk az ötös brigád — közli Joó Kornélia, aki a Gömb utcai Közgazdasági Technikum tanulója. Egy brigádban vannak a Gömb utcaiak a Fényes Elek Közgazdasági Technikum diákjaival. Egymás szavába vágva mondják el a véleményüket a táborról, a munkáról. — Nagy a meleg... — Sok a tíz órás munkaidő .. t — Azért érdekes itt, szép emlék lesz ez a tábor... — Nagyon jó a kaja, nem is bírjuk megenni... — Én már tavaly is voltam kukoricát címerezni Dalmandon — jegyzi meg Habony Zsuzsa. — Mondta az anyukám, közbe Szüts Erzsiké, amikor a nehéz munkáról beszélgetünk. — Muszáj volt eljönni — állapítja meg Radó Gabriella és amikor látja, hogy egy kicsit furcsán nézek rá, hozzáteszi. — Ez kiszes kötelesség volt. önként vállaltuk, tudtuk, hogy mit kell csinálnunk! Igen, önként vállalták mind a kétszázhetvenen, hogy a nyári szabadságukból két hetet építőtáborban töltenek. Már megérkezik a vontató és az ötös brigád is felszáll Irány az új munkahely. MI 1$^ ELINDULUNK. Ami kor a Kbcsink bekanyarodik a tábor felé, a hátsó ablakon visszatekintünk. Távol, a rét végén,' új, széles kukoricatábla húzódik. Több száz méter szélességben állnak fel a lányok. Színes, tarka alakjaikat lassan elnyeli a zöldellő tábla. Mitzki Ervyj Kellemes napfürdő a sátrak között.
