Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-30 / 176. szám
ßiÄ, JÜLUJS 39k IVAPLO 5 Hatszáz városfejlesztési javaslat A scronkövetfcezö tanácstagi beszámolókon a népfront városi bizottságának kezdeményezésére a körzeti tanácstagok beszámolnak arról, hogy mi lett a sorsa annak a hatszáz javaslatnak, amelyek a választásokat megelőző gyűléseken merültek fel. Ezeket a: javaslatokat ugyanis gondosan j jegyzőkönyvezték és azonnal továbbították annakidején az j illetékes tanácsi szakigazgatási I szerveknek elintézés, illetve megválaszolás céljából. Elhatározta továbbá az elnökségi ülés, hogy a népfrontaktívák egy részének munkáját a tanácsi államdóbizottsá- gokhoz kapcsolja. Ennek keretében a kereskedelmi állandóbizottsággal közösen széleskörű társadalmi mozgalmat indítanak a kulturált kiszolgálás, kereskedelmi ellátás fejlesztése érdekében. A mozgalmat évenként kétszer — először az idén, november 7-én értékelik. Szeptember 9-én magyar— bolgár emlékestet rendez a pécsi városi népfrontbizottság. A Képzőművészek Baranya megyei Szövetségének javaslatára a modem képzőművészetet megismertető tá rlatlátogafásokat is bevettek a munkatervbe, míg a múzeum javaslatára a népfrontaktlvák segítséget adnak ahhoz, hogy a felszabadulás előtt vezető beosztást betöltő értelmiségiektől össze- gyűjtsék a náluk található, korra vonatkozó dokumentumokat I mi szép városunk Az új városközpont Szentdénesi gondok Éppen levelet diktált. Hellyel kínál és szabadkozik; mindjárt befejezi a levelet és akkor beszélgethetünk. O diktál, én meg nézem mint üti le a billentyűket a gépírónő, A tempó elég gyors. A gyors, rohanó tempót szereti ez a fiatal magas ember, Papp Zoltán, a szentdénesi tsz elnöke. Az apja birtokával együtt fejest ugrott a közösbe. És egyszerre elnöknek. — Mindig, mindenből többet akar. Technikumot végzett, most meg a Keszthelyi Mező- gazdasági Akadémiára jár. Kész a levéU A termésről —- Mi van, a lóbabbal? — kérdem, miközben leül mellém. — Amit a Szovjetunióból hoztam? Három fajtát kaptam Lvovban, Elvetettük. Nagyon szép. Ezzel el is kezdődött * beszélgetés, amely hamarosan az idei termésre terelődik. Az ősziárpa tizenöt mázsát adott, Tizenhat volt a terv. A búza is tizenöt körül lesz. Persze voltak táblák, amelyek húsz mázsát is adták. De az időjárás Szentdénesen sem volt kedvező. — Talán a kukoricák pótolják majd a kiesést! — magyarázza. — Nagyon szépek a kukoricáink. 24 mázsa májusi morzsoltat terveztünk* — És meglesz? Megütközve néz. — Tavaly huszonkilenc mázsát termeltünk májusi mor- zsoltba átszámítva. És mqpt is legalább olyan szépek a kukoricák, mint amilyenek akkor voltak. Tavaly sok kukoricánk volt Még most is van tavalyi abrakunk, szénánk, de még silónk is, Nem lesz takar- mányproblémánk. De, látná csak a cukorrépánkat 100 mázsa a terv. Fölötte lesz. 55 ezer tő van egy holdon. És nem lehet ám látni a nyolcvan holdon sehol sem a talajt És van 27 hold takarmányrépánk is. Ezt a háztáji részére vetettük. Mi már nem etetünk répát, csak a háztájiban. Arca vidám. Mosolyog amikor az eredményekről beszél. Egyszercsak hirtelen elkomo- rodík és azt mondja: — Volna egy tippem. Ezt érdemes lenne megírni . s, Még tavaly beterveztek nekünk egy 96 férőhelyes borjú- nevelőt. Azt mondták: nyugodtan tervezhetünk ml is rá, mert szeptemberre elkészül. As építők —. És elkészül? — Épp ez a probléma, hogy nem. Megértjük; nehéz most az építőipar helyzete. Elvonultak tőlünk az építők és a mi borjúnevelőnket áthúzódó beruházásnak nyilvánítottak. Van nekünk egy jó építő- brigádunk. Felajánlottuk, hogy mi ezzel a brigáddal befejezzük az építkezést. Azt mondták, hogy nem lehet. Meg azt is mondták, hogy a beszerelést mi nem tudjuk elvégezni. Ez igaz, de fel tudnánk építeni és szereznénk mi szerelőt is, ha kellene. Most úgy vagyunk; van építőbrigádunk és mégsincs. Ugyanis a mieink Reménypusztán, Malomban és Vasason építenek. Termelőr.zö- *®öcezetnék, persze, Jó lenne tenni valamit ezekkel az építőbrigádokkal, Talán azt is meg lehetne csinálni, hogy az építőipari vállalat csak irányító szakembert adna. Mert van nak itt kőművesek, csak nem mennek a városba. Ott meg hiány van belőlük. Miért ne foglalkoztathatnánk akkor itt ezeket az embereket? Lelkesen magyaráz. Szinte tűzbe jön, amikor azt mondja: — Nem lesz kész a borjúnevelőnk. Ez nekünk kiesés. Körülbelül nyolcvan darabos kiesés ebben az évben. És ez sajnos jövőre is érezteti majd a hatását Egy szó, mint száz, ha már egyszer megvannak a tez-építőbrigádok, , akkor komolyabb munkát js rájuk lehetne bíznij Kétszáz forint Sok igazság van ebben. Mert hallottam más példát is- Egerágon például — a pécsi járási pártbizottság egyik mun kgtársa mondta el — az építőbrigádnak nem engedték meg, hogy felépítse a tsz sertésólját. Mit tehetett a tesz, elküldte a!z építőbrigádját Szőkédre és ott felépítették a kultúrházat. Ilyenre valóban semmi szükség sincs. — De van ám itt egy másik probléma is — húzza közelebb a székét, -r- Most 30 fillérrrel többet fizetnek annak a tejnek literjéért, amit negatív tehenekül fejnék. Mi nem most kezdtük a selejtezést. Már 1960-ban elkezdtük ezt a munkát. De még mindig van 22 pozitív tehenünk, 22 a 250 darabból! Ezt a 22 tehenet mi teljesen külön tartjuk, a falu másik végén, más gondozó, más- fejő van itt. Külön legelőre is járnak. Csak egy bökkenő van. Egy a takarmá- nyos és egy a brigádvezető. De, hát ide nem állíthatunk be külön brigádvezetőt, meg külön takarmányost. Hát ezért nem kapjuk még a plusz 30 fillért. És így minden nap körülbelül 200 forintot veszítünk. Ha engedélyt kapnánk a 22 pozitív marha meghizlalá- sára, akkor rendben lenne minden. ?. Ha megkapnák az engedélyt .is — morfondírozok magamban kifelé jövet Szent- dénesről. Az ember nem is gondolná, hogy napi kétszáz forint bevétel múlik egy papírom Szalai János tárolt terület képezi majd az új városközpontot, távlatokban pedig a régió központját is. Itt kapnak majd helyet a város és a megye politikai, gazdasági és társadalmi szervei, a közintézményeket irányító szervek, a hivatalok. Egyben itt alakítják ki a város vásárlási és kulturális centrumát is.. Több okból esett erre a területre a tervezők és városrendezők választása. Először a közlekedés kialakulása központi területté léptette elő, hiszen a Rákóczi út, a Gyorsforgalmi út és az észak—déli irányú Bajcsy- Zsilinszky út lehetővé teszik a kedvező megközelítést. Ezenkívül a város földrajzi centrumában helyezkedik el, ugyanakkor kapcsolatban van a hagyományos városrésszel, mindezek alapján kiválóan alkalmas arra, hogy majdan kétszázezer lakosú város központja legyen. A városközpontban nyolctízemeletes irodaházakban helyezik el a közintézményeket. A növekvő idegenforgalom kielégítésére pedig Ifi-—18 emeletes szállodát építenek, a megfelelő étteremmel, cukrászdával és presszóval. A Tízmillió forintos beruházást kap a gerdei tsz Az állattenyésztéséről híres gerdei termelőszövetkezet az utóbbi időben különösen jó eredményeket ért el, magyartarka és svájci állatállományával. Nem az első díj. kitüntetés van a szövetkezet dolgozóinak tarsolyában, amit nagyszerűen tartott állataik nyertek el. A további jó eredmények fokozása végett a gerdei- ek az államtól két év leforgása alatt 10 millió forintot kapnak, amelyből kétszer 100 férőhelyes tehénistállót, kétszer 100 férőhelyes növendékistállót, egy 126 férőhelyes borjú- nevelőt, egy 44 méter hosszú takarmányelől^észítőt, egy 6000 liter tej feldolgozására alkalmas tejüzemet, kutat, hidrog- lóbuszt, valamint bekötőutat építenek. A szövetkezet vezetői nem titkolják, hogy ezzel a beruházással komoly versenytársai lesznek az állattenyésztéséről amúgy is híres Sátorhely—Bólyi Állami Gazdaságnak. régen hiányolt központi áru ház is ezen a területen kap helyet és itt alakítják ki a város zenei központját is. Konzervatóriumot, kisebb zenetermeket építenek és a magasszínvonalú pécsi zeneoktatás számára zeneiskolát is létesítenek, A kulturális igények kielégítésére a központban korszerű, a mai követelményeknek teljes egészében megfelelő mozit építenek, amely már a cinerama minden előnyét biztosítja a látogatóknak. . A várható személygépkocsi forgalom és a parkolási igények kielégítése érdekében már az első ütemben ezer gépkocsinak biztosítanak parkírozó helyet. Ezt oly módon oldják meg, hogy a későbbiek folyamán kialakíthassák a föld alatti parkoló területeket is a régió központban. Az elképzelések szerint a régió központ kialakításával párhuzamosan kiköltözik jelenlegi helyéről a Sopiana Gépgyár és nagycsarnokát a kereskedelem számára adják át, hogy itt biztosíthassák az egyre sűrűsödő lélekszámú belváros jobb ellátását. A központ létesítményeinek nagyságát érzékeltetik az előzetes légköbméter számítások. A szálloda egymagában 54 ezer légköbméteres lesz. Az irodaházak összesen 180 ezer légköbméterre készülnek, míg a bútorház és az állami áruház 70 ezer légköbmétert foglal el. A zenei létesítmények, a konzervatórium pedig 40 ezer légköbméterre készül. A város új központját a következő években fokozatom san és az igényeknek megfelelően alakítják ki. Mivel a város általános rendezési terve 1980-ig készül, így várható, hogy a régió központ is erre az időre már elnyeri végleges képét és impozáns negyede lesz újjászülető városunknak. — %. — h. — 400 irodagép meg a mostoha testyér A Vegyesipari Vállalat ” finommechanikai részlegében egy hónap alatt egy műszerészre 400 irodagép javítása jut. Ez a szám nemcsak arról árulkodik, hogy milyen sok munkájuk van, hanem mutatja azt is- hogy Baranya az irodagépekkel jól ellátott megyék közé tartozik, összehasonlításul említhetjük meg csupán. hogy Miskolcon egy műszerészre 300 gép javítása vár. A pécsi műszerészek nem sokallják ezt a munkát, sőt ennél több javítást is elvégeznének. ha:. 8 .:: ha a Budapesti Iroda- gépjavító Vállalattól a jövőben nem olyan mostohán kapnák az alkatrészeket, mint eddig. Mivel nincs elég alkatrészük, a vállalatok kénytelenek Budapestre küldeni a munka és anyagigényesebb javításokat, vagy Pestről kérni műszerészeket. A. Vegyesipari Vállalat már több ízben kérte a budapestiek segítségét, sőt azt is kezdeményezte, hogy tapasztalatcserére fogadjanak egy-két műszerészt: ígéretet kaptak, segítséget nem. Kétségtelen, hogy . az Iro- dagépjavító Vállalatnak érdeke ..megkaparintani” minden javítást, főleg a munkaigényeseket, hiszen ez jelentős összeget hoz a „konyhára”; De népgazdasági szempontból nézve bárki is kötve hinné, hogy kifizetődik a pesti szerelők vidékre járása, méghozzá olyan városba, ahol hasonló vállalat dolgozik. Illetve csak dolgozna teljes kapacitással, ha több alkatrészt kapna, és módot nyújtanának neki ahhoz, hogy a nagyobb gyakorlattal rendelkező testvérvállalathoz tapasztalatcserére mehessenek. De mit tehetnek, ha a testvér-vállalat ez esetben mostoha. Cs. K. KI A PUTRIBÓL a viskó, bánit kát heverőszerű, modem ágy, absztnaM-mintás gyapjútakaróval Aztán Imre katana-fényképe kiszínezve. Meg falusi búcsúikból származó apró csecsebecsék és Krisztus-kép. Nincs villanyunk... — mondja szomorúan. — Nem jár nekünk sem. újság, se semmi... Petrol mellett Imre sem tud olvasni ... Aztán a rádió. Vennének. De inkább TV-t — Idejárunk István-aknára tévézni. — Miit szerelnek a tévén? — A filmet, meg a játékot. Én főleg a játékot Vehetnénk ám mi ts, van háromezer forintunk a takarékban. Meg aztán Imre kap hűség- jutalmat is, néhány ezret a bányában. Vehetnénk, de nincg villany Amennyire mindutalam igazítja a nyakán a sálait, úgy tér vissza szinte refrénként a bánat: nincs villany ... Ezért menekülnének ebből a „romantikus világból”, ki a putriból, valahova beljebb a város perifériájára,! ahol házat építenének, Imre megkeresi rá a pénzt (havi két és féL— háromezret visza haza) csak telket kapnának. De a tanács azt mondja, csak gyűjtsék a pénz és várjanak. Meddig? Meddig várjanak? Ezt is kérdezte Imre, s azt mondták: egy évig. Vagy két évig. Lehet addig várni? Orsós Imre jó munkás. Dolgozik, rendszeresen, pontosan. Miás embernél ez ha érdem is, de inkább kötelesség. Imrénél több. A huszonhét esztendős Orsós Imre az erdőből akar elmenekülni, a cigányélet tradicionális keservéből. Nem volt könnyű. Ö is hordta vérében — sokáig — az átkot: az örök vándorlást, a nyughatatlansá- got, a munkától való irtózatot. De legyűrte, mert erős volt. Bebizonyította, hogy másutt a helye. Most már még egyet akar lépni — előre. Olyan házat akar, amely téglából van és felkapcsolhatja a villanyt. Amelyiknek nagy ablakai van nak és soha többé nem om- lasztja a falát a víz és a penész. Orsós Imrémé, született Bogdán Anna, fürdőkádban szeretné fürdetni Flórát, Sanyit, meg a többieket. Itt még víz is alig akad. Zárt tűzhelyen akar főzni, mert a nyakán forradás van és a forradás a cigányélet végletes kézjegye. amelyet nem lehet eltakarni a világ valamennyi muszlinkendőjével sem. CSAK TÉGLÁVAL, mészszel és villannyal. Cigánykérdés. Részben eldőlt a bányában, Imre bányásztársai körében, akik felajánlották: segítenek tető alá hozni a házat, szabadidejükben. Csak telek keLL Adjanak hát Orsós Imrének egy parcellát, egy egészen kis parcellát, ahol megvetheti lábát asszonyával és angyal-szép gyerekhadával... ■' ■b Fcrcna A Szabadság utca, a Rákóczi út, a Rózsa Ferenc utca és a Gyorsforgalmi út által ha— Nagyon szép írása van a férjének... — Oh! Az Imre? Tud az írni, olvasni is. Okos ember az én uram... Csak én... én nem ismerem a betűt. Mánfán születtem az erdőben. Senki sem küldött iskolába... A kendőt igazítja a nyakán, s kicsit furának tartam, hogy éppen a nyakát rejtegeti idegen férfi előtt, amikor kebleit csak enyhe pikantériává! takarja a kombiné. De aztán — ahogy kevergetá a lábost a tűz fölé hajolva — döbbenetes forradást fedezek fel félrecsúszott kendője alatt Hát ezt titkolta pironkodva. — Mitől van? — Egészen kicsi voltam még. Ráestem a tűzre. Még Mánfán, az erdőben. Anyám megfőzte a vacsorát, levette a tűzről a fazekat, én meg ráestem a parázsra... TEKINTETE ELBORUL e szerencsétlen emlékre. Ösztönösen tolja el a gyerekeket a tűztél, de ez a mozdulat talán nem is nekik szól, hanem annak a keserves életnek, amely otthagyta nyomát e bájos arcú asszonynak feszes, egészséges, szép bőrén. — Kimegyünk a putriból Én tudom, hogy kimegyünk... Ezt motyogja és takarja nya kát a kendővel. „Kimegyünk a putriból...” — mondja és ez tudat alatt szimbólum is lehet. A putri fala a tavaszon majdnem rájuk omlott. Kicsi lánykából A tíviEzáHt világ utolsó jele. Az árkon túl az erdőben szabad tűzön alumí- niumfazék áll, két téglára helyezve. Lecsót főz- Imre felesége — meg kell hagyni — jókora adagot. Zömök, telt karú, igazán szép fiatal asszony. Szoknya, fönt pedig csak a kombiné, blúzt nem visel, nya kán muszűiníkendő. — Hol a hait gyerek? — Ez a négy itt, kettő meg az erdőre ment... Kicsinyek azok is... — Hány éves maga, Anna? —- Húsz... — Eltűnődik, zavarban van, aztán hozzáteszi:— Vagyis hát huszonöt... — Aha! Fiatalítja magát? — Dehogy! — legyint, aztán hangosan felnevet — Tizennégy éves voltam, amikor Imréhez mentem.,. FLÓRA 1 ÉVES. Anyaszűz meztelen, ül egy teknő vízben a napon. Gyűrűs haja, bőre csokoládé-barna. Gyönyörű gyerek, olyan mint egy Mu- rilló-angyal — feketében. A kö vetkező, fiú, Sanyi a neve, de eUramodott a kutyaól mögé és onnét tekintget ki gyanakodva. Az anyja cigányul hívogatja, kedveskedve; de int a fejével: nem jön. Messziről nézeget, félre billent fejjel. — Iskolás is van? — Van ám. A Tériké, meg a Pisti. Jól is tanulnak. A lánynak négyese volt, Pistinek meg ötöse, ősszel másodikba mennek. L A* ÜTŐN — amely hegyeket, völgyeket szel át — bokáig ér a szürke-fekete por. Jobbról — valahol az erdő fái között — csillék zörögnek lánc pórázra vetve: egyik sor tele szénnel, a másik — üresen, visszatérőben. Sárga és lila színiben vibráló-gőzölgő műhegyet látok távodaibb — salak vagy palabányó: jelzi a bánya közelségét Egészen messze, fönt a csúcson, vékon tűként magasodik a misinai TV-to- rony, itt lent, egy mesébedliő völgyben pedig vertfalú guny- hókbae élnek emberek. Csak a környék mesébeillő. Életük, sorsuk mentes a romantikától. Ezt a világot talán-talán elbírná a festő vászna, de ha a figurák életrekelnének ... Orsós Imre levelet írt Nem találom otthonában, este nyolcig dolgozik István- aknán, az AknamélyítőknéL Ezért csak személytelenül tudom őt megidézni: — Nem akarok többé gúny- hóban lakni. „ — Építeni akarok... Hat gyerm,ekem van... — Szabolcsi altiban, a Vörös Hadsereg út mentén van üres telek ... Kértem a tanácstól... — Felépíteném a házat. Dolgozótársaim mondták: segítenek. — Ennyit a levélrőL Átugrom a nyitott árkot, amelynek fenekén kátrányos, csillogó kábel kígyózik az akua irfeífábá Lehet, hogy víl-
