Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-04 / 154. szám

IW3, JÖLIUS 4* ßlAPLÖ 5 IW lAftA-lÄlÄiiuyß Milk f\$i 0 (v\/j\Ajj \J\j Mostohagyerek ek Utolsó kísérletként a Dunán­túli Napló szerkesztőségéhez fordulunk, s kérjük, egy rég­óta húzódó ügyben segítségüket. 1957 óta egyik kérvényt a má­sik után küldjük az I. kerületi tanácshoz, hogy utcánkban a vízvezetékhálózatot bővítse, s az útburkolatot megjavíttassa. Meg­kíséreltünk már mindent, ta­nácstagokon, lakóbizottságon keresztül, egyénileg is kértük, de eredmény nélkül. Felajánlot­tuk, hogy társadalmi munkától sem riadunk vissza, hisz meg­értjük, hogy problémánk nem egyedülálló, s a tanácsnak is vannak pénzügyi nehézségei. Hét év óta most már fogytán a türelmünk, s úgy véljük, nem szerénytelenség, ha határozott Intézkedést várunk. Nem luxus és nem Is feles­leges kényelem egy fürdőszobás lakás, de nekünk ez úgy lát­szik elérhetetlen marad, mert lakásunkban nincs vízvezeték. Az úttest állapota, a sok lezú­duló esővíz következtében olyan, hogy a taxik például csak a Marx útig vállalják a fuvart. Motorral közlekedni minden túlzás nélkül állíthatjuk, életve­szélyes. A Zsigmond utcai la­kók is adófizetők, s szeretnénk, ha a tanács nem „mostohagye­rekként** kezelné az itt lakókat. A Zsigmond utcai lakók ne­vében: NÉMETH JÄNOS — hajó- és vagonrakodás­hoz — azonnal felvesz a Mohácsi 1. sz. téglagyár. Tamtam a Virágcsokor környékén A Nagyvárad, Kolozsvár, Semmelweis utca lakói, külö­nösen a napi munkában elfáradt dolgozói, korán lepihenő gyerekei két év óta nyaranta vágyakoznak a nyugodt alvás után, de hiába. Hiába, mert a Kolozsvár utcai „Virágcsokor Étterem” kerthelyiségébol a délután 5 órától éjjel 11 óráig játszó zenekar, főleg a nagydob szüntelenül hangzó tamtam­ja áttör a zárt ajtón, ablakon és tépázza az egyébként is zak­latott idegeket. A fenti három utca lakóinak nevében kérem az étterem vezetőjét arra, csökkentesse a hangerösítöt, s leg­alább este 7 óra után kapcsoltassa ki a nagydobot a zenekar művészi munkájából. Nagyon kérjük a „Virágcsokor Étterem” vezetőjének sür­gős intézkedését, TÓTH LÁSZLÓ Nagyvárad utcai lakos. Isméi a párnacsatáról! A június 2^-án megrende­zett szabadtéri' Twist-esten ismét dúlt a pámacsata. Az előadás megkezdése előtt örömmel láttuk, hogy a pár­nákat előadás után kérik a pokrócokra ledobni, de nem dobálózni vele. Láttuk, okul­tak a múlt évi tapasztalatok­ból és igyekeztek elejét ven­ni a csatának. Nem úgy a kö­zönség. Előadás után, amikor megindult a közönség haza­felé, megkezdődött a párna­csata. A megdobált vendég- művészek nyilván nem hagy­ták el kellemes emlékekkel városunkat. így aztán hiába beszélünk arról, hogy a mi városunkba nem lehet akár­milyen műsorral jönni, mert itt kulturáltak az emberek. Lehet, hogv kulturáltak, de viselkedni nem tudnak kul- túremberhez méltóan. Hatha­tós intézkedéseket kell tenni Levelekből röviden Boda Rudolf Szigetvárról kéri, hogy a MÁV a személy- kocsikban helyezzen el olyan szöveget, melyben felhívja a fiatalokat, adják át helyüket az idősebbeknek. „A napok­ban utaztam haza az esti 21 órai vonattal. Beszállásnál két fiatal így szólt hozzám: „Bá- csikám, már foglalt!” Két fia­tal barátjukat várták és én az öreg, pedig állhattam.” * Idős pécsi Mecsek-járók kérik, hogy a tubestetői kör­sétány részén árnyékos hely­re is tegyenek padokat, hogy egy kicsit megpihenhessenek, mivel a tűző napot már nem bírják. * Mikor rendezik a Mezőszél és a Móré Fülöp utcákat — kérdi levelében Kotolák Já­nos Szigeti út 31. sz. alatti lakos. „Szépen fejlődő váro­sunkban ez a két utca is meg­érdemelné, hogy az elhanya­golt, falusias külseje végje megváltozzék” — írja. * Varga Jenő elvtárs Hímes- háza társadalmi munkájával készülő új óvodáról írt: „Ré­gi vágyuk teljesül a hímes- háziaknak: új óvodát épít a község és ezzel a jelenlegi 30 férőhelyes óvodával szemben 100 férőhelyes óvodája lesz a községnek”. * Lámpát a lezárt sorompóra, mert különben balesetet okoz a Budai vámnál — írja Ko­vács István levelezőnk és idé­zi egy szerencsés kimenetelű baleset történetét. A Leonardo da Vinci utca sarkánál, a múzeumkert mel­lett a járdából öt centis vas­rúd áll ki, amelybe a cipőm orra beleakadt. Mások is el­estek már itt. Jó lenne, ha kiszednék a vasrudat — teszi szóvá Benkő Béláné, Janus Pannonius utca 4. sz. alatti levelezőnk. * TEFUK, EPFUK, MÁV- AUT_ és személygépkocsik za­jára panaszkodnak a Kórház téri klinika betegei, akik es­te szeretnének nyugodni, de a rettenetes motorzajtól ez Szinte lehetetlen. De nem tart- lák be a csendrendeletet a 100 éves borozó távozó ven­dégei sem. És végül Nagy harsányból Molnár József gépkocsivezető­től kaptunk a közlekedéssel kapcsolatos levelet! A föld­művesszövetkezeti italboltból hazatérők végigkurjongatják a falut és zavarják az alvók nyugalmát. A gépkocsiveze­tőnek is, másoknak is pihe­nésre van szükségük, hogy másnap munkába állhassanak, de az éjszakai ordítozástól ez gyakran lehetetlen. Ez is za­varja — ha közvetve is — a közúti közlekedés biztonsá­gát. a rendbontók ellen, mert úgy látszik, az sok, hogy a kényel­met, tisztaságot biztosító pár­nák visszajuttatását emberi módon kérik. Nem fontos utá­nozni a nyugati örjöngöket, akik összetörik a sportpalota berendezését, ha extázisba jönnek. Ne a külföldi őr­jöngő fiatalokat utánozzák, ha egy-egy twist kissé jobbon megmozgatja ereikben a vért, hanem viselkedjenek kultu­ráltan. Dr. örlős Andrásné Énekesnmlaraink védelmében Nagyon szeret a család a Mecseken barangolni. Szomo­rúan tapasztaltuk, hogy a Me­csek nagy részén, a régi ma­dárdaltól hangos erdőben csak itt-ott csendül fel egy-egy magányos madár csicsergése, szokatlanul kihalt az erdő idén. A környék lakói elme­sélték, hogy az idei rendkí­vül kemény tél miatt kosar- számra szedték össze a meg­fagyott kis madarakat, így hat megvan a szomorú magyará­zat. A madarhiánnyal szem­ben elszaporodtak a kárté­kony rovarok és hernyók, ez a tény nagy kárt jelent az erdőgazdaságban és a mecse­ki gyümölcsösökben. Mester­séges madárházak, odúk kel­lenének a télre. Ezt a felada­tot vállalnatnák az úttörők A politechnika órákon bébi- z'-nyítottáK, rogy komoly tár­gyakat képesek készíteni Minden vizsgadolgozat mellé egy madárházat is készíthet­nének, és egy közös kirándu­láson elhelyezhetnék őket az erdőben. Máté István MNB előadó Ki a felelős? Az év elején nagyobbmére- tű földmunkáltat indítottak meg a Pécsújhegy felé veze­tő út mentén, az ott lévő ci­gánytelep környékén. A kiter­Lehet-e valamivel kevesebb? A Moziüzemi Vállalat egyes mozilátogatók szerint úgy dön­tött, hogy „Lehet-e valamivel kevesebb” alapon új módszert alkalmaz. Most már úgyis szélesvásznú helyárakkal egy­általán nem szélesvásznú fil­met is vetítenek a Kossuth- moziöan. Az ötlet — ami a helyárak bevételét illeti — úgy látszik bevált, de a nézők mégis szeretnék, ha „széles­vásznú” pénzükért, széles ké­pet nézhetnének. Ugyanerre a témára a bor­kóstoló jellegű István-pincében nem töltik meg a vonalig az egy decis hitelesített pohara­kat, a bor és a vonal között egy centis „űrt” hagynak. A borkóstolónak természetesen így is nagy sikere van, hát még ha az italmérő nem ide­genkedne a pontos méréstől?! KEREKES K. FERENC Pécs, Haltér 1. sz. melt földet az ÉPFU és a TE­FU szállítja el a helyszínről. A gépkocsik a néhány évvel ezelőtt karbantartott utat ve­szik igénybe, sőt tönkre is te­szik azt. A közelmúltban beköszön­tött a régvárt esős idő és ed­dig a gépkocsik által felkavart por elől menekültek az ott közlekedő emberek, most a sár nehezíti meg a köz­lekedést. A nyomok arról árulkodtak, hogy több teheraptó is becsúszott már az árokba, melyet azután úgy Oldottak meg, hogy az utat szegélyező árkot földdel fel- töltötték. Most viszont a kör­nyező hegyekből lezúduló víz elönti az úttestet és még csak fokozza a közlekedési nehéz­ségeket. Szeretnénk tudni, hogy M a felelős azért, hogy ezen az útszakaszon ilyen állapotok uralkodnak. Palotai Jenő Pécsújheigy, Róka u. 8. (jijemteluűuok Árpi egy pillanat­ra farkasszemet néz velünk, aztán riad­tan menekül a kert végébe. Fejét a kerí­téshez szorítja és görcsösen kapaszko­dik a ritka lécekbe. Hiába csalogatja Vajdáné, nem moz­dul. Utána lép hát és ölbe kapja, becéz- getve hozza vissza a ház elé. — Ne félj csilla­gom, nem visznek el! Dehogy engedem el az én csillagomat. Árpit nehéz sza­vakkal meggyőzni. Öt zsenge gyermek­korában durvasággal nevelték és most fél a felnőttektől. Mene­külésre készteti min­denki, aki csak betér Vajdáékhoz Siklós- nagyfalun. Minden mozdulata vád a szü­lők ellen, akikhez so­ha többé nem akar visszatérni. Kilencen voltak testvérek és közülük ötöt nevelő­szülőknél helyezett el az állam. Négy testvér itt él Siklós- nagyfaluban. Kettőt Vajdáék nevelnek — a két fiút — két lány távolabb talált neve­lőszülőkre. Az ötödi­ket Kisharsányban hehlezt.ék el. Vajdáné igazán sze réti a gyerekeket. — Egyet már felvéve'.', most huszonegy éves géplakatos Pesten. — Nősül — mond­ja Vajdáné. Meny­nyit gürcöltem vele, mire ember lett. — ezekből is embert akarok nevelni. Ezekből... Árpi­ból és bátyjából, a Jóskából. Most nincs idehaza, cseresznyéz- ni mentek a határba. Józsi már iskolás, a pofonokban végződő haragon, durvasá­gon kívül már isme­ri a szeretetet is. Megtudja különböz­tetni az anyii s’mo- gatást az idegenek kedveskedő leereszke désétől. Nem egyszer kitör belőle a vágy az édesanya iránt, de aztán elnyomja ezt a sok kellemetlen em­lék, amit hazulról hozott. Anyák napján tör­tént. Az iskolások szí­veket készítettek, ki­színezték, és ráírták: A legdrágább édes­anyának. Józsi is csinált panírszívet és ö ráírta: Édesanyám! Aztán amikor eljö't az ünnepség ideje, nem mozdult el ott­honról. — Mi van veled? Miért nem mégy? — noszogatta Vajdánó, de a fiú csak vem mozdult. ■— Minek, én kinek adjam át a szívet, nekem nem lesz ott az édesanyám! Azért csak elment az ünnepségre, mert a nevelő Mamival megbeszélték, hogy a szívet egy rövid le­vél kíséretében el­küldik az édesanyá­nak. Talán ez majd enyhít az ünnepség idézte szomorú han­gulaton. Nem így tör tént. Az anya még válaszra sem méltat­ta fia kedvességét. Vajdánéhoz hason­ló áldozatos, kedves asszony sok van a siklósi, sellyei járás­ban. Nemrég még csak húsz gyereket neveltek az Ormán­ságban és környékén ma már 59 nevelő­szülő helyettesíti az igazit, aki nem képes túltenni magát egyé­ni érdekein, vagy felelőtlenségből dob­ja el gyerekét, esetleg az ital, dur­vaság miatt nem méltó a gyermekne­velés szent hivatásá­ra. Vaidáéknak nem volt saját gyerekük. Azért vállalta Vaidá- né Árpit, és Józsit is. vedig már megteffe a magáét. Egy fiút felnevelt, most másik kettőt vett helyette. Nem. könnyű velük foglalkozni. A férje beteges, a termelő­szövetkezeiben dol­gozik, ö maga varro- gat, abból tartja a két gyereket. Az ál­lamtól 450 forintot kap és teljes ruháza­tot. Talán nem is ez a nehéz, hanem a gyerekek megszokta- tása, vigasztalása — szinte minden nap. Már a rádiót sem nyithatják fel anél­kül, hogy valamelyik fiú el ne sírná ma­gát. — A múltkor volt egy előadás a rádió­ban, hogy a nevelő­szülők szépen felne­velték a gyereket és akkor jött érte az anyja és visszaköve­telte. Eszre se vet­tem. hogy a gyerek hallgatja, csak egy­szer odabúit hozzám, hogy ...........Ugye Ma­m i, te nem adsz oda engem sohaF’ Gyermeksorsok. — Árpinak, Józsinak, meg a három lány- t est vér ének biztos a iövője. A neve’őszü- lők kitanittatiák. — szakmát adnak a ke­zükbe, akárcsak La­cinak. aki most 21 éve* és csomagot, kill därgat ,utódainak", különösen a kis Ár­pi*. szereti. O tudta értékelni mit jelent felnevelni egy eldo­bott gyereket A makrancos szivattyú Kezdetben volt a TL 400- as. Ez nem valami titkos szám, hanem egy rossz konstrukciói . ttyú fe­dőneve. Ennek a szivattyú­nak az volt a jellemzője, hogy üzemanyagként ben­zint kellett beleönteni és ezt a benzint rosszul hasz­nosította. Erre nemcsak a termelőszövetkezetek, de az illetékesek is rájöttek és cse- Lkec cek. Konstruálta!; ré­gi rossz helyett egy új rosz- szat az MA 40-est. Ez név­ben is, üzemanyag tekinte­tében is különbözött az előbbitől, de van egy közös jellemzőjük: ez is rossz. A mecseknádasdi terme­lőszövetkezet vezetői így gondolkodtak: lesz húsz hold kertészetünk, elég lesz ehhez egy MA 40-es, el­győzzük ezzel. Vettek is egy szivattyút a hozzávaló csö­vekkel, összesen 102 000 fo­rintért. Elkezdték bejárat­ni. Járatták a gépet hely­ben, aztán autóztatták Vil­lányba a gépjavítóhoz. De úgy látszik, hogy ez a gép nagyon vendégszerető: so­kat járt Villányba és a vil­lányiaknak is gyakran meg kellett látogatniok. És a természete! Volt, amikor senkit sem tűrt meg maga ■körül: prüszkölt, köpködte az olajat, füstfelhő mögé bújt és ilyenkor jaj volt an­nak, aki megzavarta magá­nyát. A dühtől felmelege­dett és 20 perc múlva úgy elhal ratott, mintha sohsem szólt volna. Nagyon makacs gép, senkinek sem engedel­meskedik. Pedig kicserél­ték már a dugattyúját, a hengerét is megfúrták, a be­járatás ideje alatt összese* hatszor javították. Most ott áll a víz partján és a semmibe bámul. Sen­ki sem törődik vele. A ter­melőszövetkezet nem veszi át, a húsz hold öntözéses kertészetből pedig száraz kertészet lett. Felajánlották már: kicserélik, adnak he­lyette egy újat, de a me­cseknádasdiaknak nem kell. Éppen eleget ráfizettek már erre miért növeljék a költségeiket! A villányi gépjavítók aZt mondják: mindegyik ilyen rossz. Akkor meg minek ki­cserélni. A napokban voit Véménden is az MA 40-es műszaki átadása. Ha valató nem látta még. milyen patá- liát tud csinálni egy gép annak érdemes íett volna elmenni erre x műszaki át adásra. Mindent csinált az. csak nem harapott. De mit tehet a termelőszövetkezel ha egyszer égetően szüksé­gé van a szivattyúra. Át­vették és úgy határoztak: az egész szivattyút átszere- bk, leveszik róla a diesel motort és egy benzinmotort tesznek fel helyette. Tizennégy tsz rendelt MA 40-es szivattyúkat, az Agro- ker meg mi mást tehet, mint leszállítja. Leszállítja, pedig a vállalat szakembe­rei is meggyőződtek róla, hogy ezek a sz'vattyúk nem jók. Pedig jók lehettek vo ­ll a ezek is, mert az MA 120-asokat, az MA 200-aso- kat és az MA 90-eseket mindenütt dicsérik. A szakemberek azt mond­ják: a hiba ott van, hogy a motor maximális fordulat­számára méretezték a szi­vattyút. A motor ezt a ma­ximális fordulatszámot tíz- tizenöt percig még csak birja, de aztán úgy köpködi az olajat, olyan füstöt ere­get maga körül, hogy félő: riadót fújnak a falvak ön­kéntes tűzoltói és úgy el­árasztják a gépeket vízzel, hogy annak csak hült he­lyet találni. Bár így lenne! Ha ilyenkor ott lenne a szivattyú konstruktőre, az is kapna egy kis hideg zu­hanyt. . Nem is ártana neki és az sem ártana, ha őt ne­veznék ki gépkezelőnek és megkövetelnék tőle: öntöz­zön húsz holdat ezzel a gép pel. Azt hiszem, sok néző­je akadna. 6zalai János SZÍNHÁZ \<Mm A PÉCSI RADIO 1963. júl. 4-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Baranyai nyár ... Zenés össze­állítás. 17.30: Német nyelvű műsor: Hessen! népdalcsokor. A szakmunkás-utánpótlásról. — Kommentár. Keringőegyveleg. Nászajándék. — Mai történet. 18.00: Mecseki visszhang. A műsor tartalmából: Zenélő levelezőlap munkahe­lyeken készült interjúkban el­hangzott kérdésekre. Nyilatkoznak az illetékesek; Negyedórára átadjuk a mikro­font a PIK igazgatójának, Ne­meskéri Gyulának, Lakatos Jó­zsefnek, a Pécsi Bútorház veze­tőjének és Szakonyi Lajosnak. Laki Pálnak, a 12-es Autóközle­kedési Vállalat illetékeseinek, hogy a rádió nyilvánossága előtt mondják el gondjukat, problé­máikat. Zenés utazás Nyugat-Európá­ban. Idegenvezetőnk: Kenedi Mihály, a Nádor Szálló igazga­tója, aki a közelmúltban a nyu­gati országokban járt. Egész sor érdekességet mond el a megte­kintett városokról és az ott élő emberekről. Élesszemű megfi­gyeléseihez stílusos zenét is adunk. Időszerű témák. Itt számolunk be hallgatóinknak a nap esemé­nyeiről, hírekben, riportokban és tudósításokban. összeállításunkban folytatjuk a közelmúltban megkezdett Vas­taps című műsorunkat, mely a Pécsi Nemzeti Színház elmúlt évadjának emlékezetes előadá­sait idézi. A népszerű és szép cigányze­ne kedvelőinek szórakoztatására helyszíni közvetítést adunk a Sopiana étteremből, ahol Dö- römböző Géza és zenekara mu­zsikál. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: A nadrág (este 7 órakor). Tájszínház: A sevillai borbély (este 8 órakor). Siklóson. A Kesztyűgyár Siklósi Üze­me felvesz 8 ált. iskolát végzett és érettségizett fiú­kat kesztyűipari tanulónak Tanulmányi idő 3 év, érett­ségizetteknél 1.5 év. Jelent­kezni a Kesztyűgyár Sik­lósi Üzemében lehet sze­mélyesen. mozi: Park: A nagy manőver (5, 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Jó idő esetén az utolsó előadás a Kert­moziban. Petőfi: Fel a fejjel (fél 5, há­romnegyed 7 és 9 órakor). Kossuth: Éjféli mise (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Algériai napló, Országút a felhők felett. (Előadások 11 órá­tól 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: A fekete Orfeusz (5 és 7 órakor). Istenkút: Rocco és fivérei (7 órakor). Csak 18 éven felülieknek! Jószerencsét (Pécsszabolcs): A nagy kék országút (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Keserű szerelem (7 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Május 1. (Vasas II.): Fekete nemzedék (7 órakor). Kossuth (Mohács): Valahol Európában (6 és 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Különös lány (fél 9 órakor). Táncsics (Miklós): Oldás és kötés (fél 9 órakor, szélesvásznú). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra utáni 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly» Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u. 11« __Telefon: « 55-91, 50-00.______ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. s*. Terjeszti c Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál ég kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— FI* Indexszám: 25 QS4 (

Next

/
Oldalképek
Tartalom