Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
\ AI MSZWÍft XX ÉVFOLYAM Kádár János elvtárs elutazott ^loszkvábél Madár elvtársat Leonyid Brczsnyev búcsúztatta a pályaudvaron Szombaton délelőtt hazautazott Moszkvából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi muitftás-paraszt kormány elnöke, aki részt vett a KGST-országok kommunista és munkáspártjai első titkárainak és kormányfőinek moszkvai értekezletén. Kádár Jánossal együtt utazik Budapestre Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes is. A szovjet főváros kij evi-pályaudvarán Kádár János búcsúztatására megjelent Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja és titkára, a Legfelső Tanács elnökségének elnöke. Ugyancsak szombaton utazott haza Budapestre repülőgépen Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, aJci szintén részt vett a KGST-értekezlet munkájában. A szocialista wüáisiiisier MzIcssk és tervszerűen feiiiűik Közlemény a KOST«orssáj»ok kommunista és munkáspártjai kézponti bizottságai első titkárainak és korinányíőiuek tanácskozásáról Moszkvában 1963. Július 24—SO-lgr tanácskozásra Sítek ossz« a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országaiban működő kommunista cs munkáspártok központi bizottságainak első titkárai és ezeknek az országoknak a kormányfői , A tanácskozás munkájában részt vettek a Bolgár Nép- köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Komán Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak első titkárai, a nevezett országok kormányfők A tanácskozás résztvevői megvizsgálták a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolóját az 1!MS2. júniusi tanácskozáson hozott határozatok megvalósításával kapcsolatban végzett munkáról és megvitatták a tagországok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének feladataik Az éle* maradéktalanul igazolja a júniusi tanácskozáson levont következtetés helyességét arról, hogy o szocialista építés objektív törvényszerűségei, a szocialista országok termelő erőinek gyors fejlődése, valamint ezen országok létérdekeinek közös volta indokolttá teszi az egyes nemzeti gazdaságok közelebbhozását. A KGST-országok együttműködésének tapasztalata arról tanúskodik, hogy a júniusi tanácskozáson helyesen jártak el, amikor jóváhagyták a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveit, A termeiéa növekedésének üteme A tanácskozáson egyöntetűen leszögezték, hogy a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának keretében kifejtett munka eredményeként az 1962. júniusában felvázolt hosszúlejáratú program alapján megtörtént az első lépés a KGST-országok gazdasági és tudományos-műszáki együttműködésének kibővítésére és szilárdítására. A szocialista országok gazdasági együttműködése, amely az egyenjogúság, a szuverenitás szigorú betartása az elvtársias kölcsönös segítség és kölcsönös előny elvei alapján fejlődik, segített a szocialista világrendszemek újabb eredményeket elérni a gazdasági hatalmának megszilárdításában, a tudomány és technika f»'1p«ütésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében, a< kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. A szocialista országok szilárdan tartják az elsőbbséget a gazdaság fejlődésének ütemében. A KGST-országok ipari termelése 1962-ben az előző évihez viszonyítva, kb. kilenc százalékkal növekedett, míg a nyugat-európai tőkés országoké csak négy százalékkal. Különösen jelentősen fejlődött az ipari termelés számos döntő válfaja. Igv például a KGST- orszáeok vili an váram termelése egy év alatt 11 százalékkal, kőolajtermelése 11,5 százalékkal. cementtermelése 10,2 százalékkal műanyagtermelés 20 7 százalékkal, a műtrágyagyártás 15,3 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság most az eddiginél több gépet, műtrágyát vegyszert és egyéb anvaei, műszaki eszközt ken. Növekedett a fogyasztási cikkek. különösen a kultúr- és háztartási cikkek gyártása. Az ipari termelés növekedésének naev részét a munkatermelékenység növekedése alapján érték el. Míg a szocialista világrendszer feltárva hatalmas lehetőségeit továbbra is biztosan és tervszerűen fejlődik, addig a tőkés rendszer fejlődését a bizonytalanság, a kapitalizmus saiátos ellen (mondásainak éleződése jellemzi. Sokoldalú együttműködés Az értekezlet megállapította, hogy a múlt esztendőben bővült és erősödött a KGST-or- szágok két- és sokoldalú együtt működése, sikeresen megvalósultak a korábban megkötött különféle egyezmények. Például az cgyfittonűiködés a Saovjetumió és az NDK között — a vegyipar fejlesztésében, az NDK és Lengyelország között — a bamaszéntermelés fejlesztésében, Románia, az NDK, a CSSZK és Lengyelország között — a cellulózé-kombinát közös építésében. Ez az együttműködés az 1962. júniusi értekezlet után tovább fejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió egyezményt kötött, hogy együttműködik a timföld és az alumínium termelésében, a Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió megállapodott a káKtrá- gyák termelésében való együtt működésről, megegyezés született a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a dunai vízáerőmű tervezésében való együttműködésről, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a dunai vízi erőmű építéséről, a Szovjetunió és KGST-országok többsége között — a kingiraep- pi foszforitbánya építésében való együttműködésről. Határozatokat fogadtak eil a KGST-hez tartozó országok szorosabb együttműködésének megszervezéséről a lengő csapágyak gyártása és elosztása, a közös tehervagonpark megteremtése, a valuta-, a pénz- és bankügyek területén. Megszervezték a nemzetközi szabványügyi intézetet, megkezdte munkáját az egyesült energetikai rendszerek központi diszpécseri igazgatósága. Határidő előtt üzembe he- í lyezték a Barátság olajvezeték | csehszlovákiai és magyaror- í szági szakaszait. A korábban egyesített magyar. NDK, lengyel és csehszlovák energetikai rendszerekbe bekapcsolták a nyugat-ukrajnai energetikai rendszert, s megkezdték a vil- lamosenergia szállítását a Szov jetunióból Magyarországra. A KGST-szervek elkészítették az európai népi demokratikus országok előzetes tüzelőenergetikai mérlegének számításait az 1980-ig terjedő időszakra; ezek a számítások lehetővé tették a problémáknak felderítését, amelyek megoldása további közös erőfeszítéseket igényei. 1962-ben a KGST-mrzágok kölcsönös kereskedelme 1961CFolytatás a (5. oldalon) A Mecseki Földtani Kutató- Fúró Vállalat a pécs—vasasi Rücker-akna körzetében 30— 40 millió tonna, értékes feketeszenet rejtő területre bukkant. A Rücker-aknát már évtizedek óta nem művelik, környékén — mely korábban a DGT urainak vadászterülete volt — a geológiai kutatásokat eredménytelenül fejezték be, a Rücker-aknáról kiinduló kutatóvágatok meddő kőzetben, egy feltételezett őskori folyómedrében végződtek. A közelmúltban korszerű felszereléssel, magfúrógépekkel végzett kutatások azonban megcáfolták ezt a feltevést azzal, hogy a nemlétezőnek hitt Rük56 négytalálalos A 36. játékhétre beérkezett 4 753 635 darab lottószelvény, öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 56 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 63 665 forint. Háromtalálatot 5311 fogadó ért cd, a nyereményösszeg egyenként 336 forint 25 fillér. A kéttalá- latee nyeremények száma 141 062 darab, ezekre egyaránt 12 forint 60 fillért fizetnek. list tartott a Versi SzerziístiBii részt vevő áiü't palikéi tanácskozó tesliiiete A Varsói Barátsági- Együttműködési, Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé 1963, július 26-án Moszkváinkul a pécs— fonyédi gyors Kaposvár és Fonyód1 között felújítják a vasúti pályát, amelyen majd a balatoni gyorsvonatok száguldanak, (Riport az 5. oldalon.) ban megtartotta soronlevő ülését, Az ülésen resztvettek: A Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsitikor, a Bolgár Kommunista Párt Köz ponti Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Sztanko Todorov, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Dobri Dzsurov, nemzetvédelmi miniszter; A Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Czinege Lajos, honvédelmi miniszter és Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes; A Német Demokratikus iKöztársaság részéről: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára- az államtanács elnöke, Willi Stoph, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Erich Ho- necker, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, Karl- Heinz Hoffmann nemzetvédelmi miniszter és Otto Winzer, a külügyminiszter, első helyettese; A Lengyel Népköztársaság részéről: Wladyslaw Gomul- ka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke, Zénón Kliszko, LEMP Központi Bizottságának titkára és Marian Spychalski, nemzetvédelmi miniszter; A. Román Népköztársaság részéről: Gheorghe Gheorghiu Lej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az RNK államtanácsának elnöke, Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnar as, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gaston Marin, az Állami Tervbizottság elnöke, Leon- tin Salajan, a Fegyveres Erők minisztere és Cometiu Manes' cu külügyminiszter; A Szovjet Szocialista Köz- társaságok Szövetsége részéről: N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, A. Gromiko* külügyminiszter és Malinov- szkij marsall, honvédelmi miniszter; A Csehszlovák Szocialista Köztársaságok részéről: Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a CsSzK elnöke, Viliam Siroky, a kormány elnöke, Otakar Simune k, a kormány elnök- helyettese és Bohumir Lomsky, nemzetvédelmi miniszter. A politikai tanácskozó testület ülésén megvizsgálták a Varsói Szerződésben résztvevő államok fegyveres erőinek helyzetével kapcsolatos problémákat. Erről a tárgyról Grecsko marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka tartott beszámolót. A kérdések megvitatása, a ’ezajlott eszmecsere eredményeképpen a testület határozatokat fogadott el. A politikai tanácskozó testület megbeszélései a kölcsönös megértés és a teljes egyöntetűség légkörében zajlottak le. 4 ker-alcnai szén vagyon nyomára vezettek. A „megtalált”, gazdag szénvagyon értékét növeli, hogy a jelenleg is üzemelő Petőfi-akna közelében helyezkedik el és így jelentős része újabb aknák és az ezeket .kiszolgáló létesítmények — szállítópályák — építése nélkül kitermelhető. Érdekességként említíhetőek még a mecseki vasércleletek is. A külszínen és művelésre alkalmas mélységekben 45—40 százalék vastartalmú ércfajtákat találtaik. A Pécstől keleti irányba kiinduló, csapásban elhelyezkedő vasolitos homokköves rétegsor vastagsága 0 5 —1,5 méter között váltakozik, míg az ez alatt található cha- mozdtos vasércréteg vastagsága a nyolc métert is éléri. Harmadik: jelentős leletként Pécs közelében, Eilend térségében a milocén rétegekben rendkívül gazdag vízgyűjtő medencét tártak fel, mely háromszorosan múlja felül a Pécsnek jelenleg legnagyobb mennyiségű vizet szolgáltató tortyogói vízterület tartalékait. Az elíendi vízterület előnyeihez tartozik, hogy nincs mesz- sze Pécstől, távolsága azonos a tortyogói vízterület távolságával. Hepeotnló ionná „talált“ feketeszén a Mecsekbe Vasérctelepek, nagy vízlelőhely Pécs közelében
