Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-27 / 174. szám

\ % ItQiieseniS A világ közvéleménye he­tek óta Moszkvára figyel. Moszkva szinte egy időpont­ban több, rendkívül fontos tárgyalás színhelye volt E tárgyalások közül a világ­lapok legtöbbet kommentál­ták a háromhatalmi atom- csend-tanácskozást A moszkvai megegyezést nemcsak a népek bizonyos csoportja várta, hanem vár­ta és remélte minden dol­gozó ember függetlenül a politikai és vallási hovatar­tozástól. Ugyanakkor most, hogy megszületett a meg­egyezés, tévedés volna azt hinnünk, hogy ez elégedett­séget szül mindenhol és min­denkiben. Arról á táborról, ahol az elégedettség nyilván­való, nem kell részletesen szólnunk, hiszen köztudo­mású, hogy a Szovjetunió és barátai, a munkások, dolgo­zók milliói, bárhol éljenek a földkerekségen, békét akar­nak, a békéért küzdenek, te­hát számukra a moszkvai megegyezés győzelem, ame­lyet újabb győzelmek követ­hetnek. De győzelem ez a megegyezés a burzsoázia jó­zanabb rétegei számára is, amely felismerte, hogy a béke és a háború altrenatí- vája esetén csak az lehet győztes, aki a Igékét választ­ja. Márpedig az atomcsend megteremtése, ha nem is old meg minden kérdést a háború és a béke viszonyla­tában, de feltétlenül hozzá­járulhat a hidegháború eny­hítéséhez. Természetesen hátra van még az egyezmény ratifiká­lása és az lehet, hogy ne­hézséget okoz a nyugati tár­gyalófeleknek, elsősorban Kennedynek. A remények, a találgatások azonban ezen már túlmutatnak és általá­ban akörül forognak, hogy mi következik ezután. Szin­te minden kommentátor egyetért abban, hogy meg­indult valami mozgás és 1963 nyarán úgy tűnik, mintha a diplomácia újabb* szokatlan szakasza következ­ne. És ha sűrűn hallhatók is olyan vélemények, hogy a Szovjetunió által oly rég­óta sürgetett általános és teljes leszerelés még igen messze van, minden olda­lon egyértelműen elisme­rik, hogy a jelenlegi egyez­mény, ha első lépés is, de igen jelentős lépés a nagy cél felé. Magát a meggye- zést kommentálva a londoni rádió például hangsúlyozza, hogy „a kísérletek leállítása megakadályozza a Föld lég­körének további megfertő­zését. Ugyanakkor azt is je­lenti, hogy az érdekelt ha­talmak nem fognak többé csillagászati összegeket köl­teni új fegyverek tökélete­sítésére és a velük végre­hajtandó kísérletekre. Eze­ket az óriási összegeket mind a három ország sokkal hasznosabb célokra tudja majd fordítani... A józan ész és a békére vágyó népek akarata min­den esetre azt diktálja, hogy a jelenlegi eredménynél nem szabad megállni. Ha egyszer megrepedt a' hideg­háború jégpáncélja, most már tovább kell repeszteni, tovább kell olvasztana mert a jelenlegi siker feltétlenül úja’ob sikerek forrása, kiin­dulópontja lehet. Harmadik a magyar párbajtőr-csapat! 422 millió forint a takarékban A Köztársaság téri általános iskola építése befejezéshez közeledik. Egyes szinteken már dolgoznak a takarítók, az előteret a Mélyépítő Vállalat,az iskolaudvart pedig a Kerté­szeti Vállalat rendezi. Menjünk lovábli előre a hidegháború felszámolásának útján! Hruscsov elvtárs válaszai a Pravda és az Izvesztyija tudósítóinak kérdéseire A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői között Moszkvában lefolyt tárgyalások sikeres be fejezésével kapcsolatban a Pravda és az Izvesztyija című lapok tudósítói kéréssel for­dultak Nyikita Hruscsovhoz, hogy válaszoljon több kérdés­re. KÉRDÉS: Hogyan értéke­li ön a légköri, a világűr­beli és a vízalatti nukleá­ris fegyverkísérletek meg­tiltásáról szóló megegyezés elérését? VÁLASZ: A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia között a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról Moszkvában folytatott tárgyalások sike­res befejezése nagy jelentősé­gű nemzetközi eseménye. Most sikerült megegyezésre jutni a légköri, a kozmikus és a vízalatti nukleáris fegy­verkísérletek megtiltásában. Úgy véljük, hogy ez jó kez­det. Szeretnék szerencsét kí­vánni minden jóakaratú em­bernek, aki erőfeszítéseivel elősegítette a nukleáris fegy­verkísérletek megtiltására vo­natkozó megegyezést. Úgy­szintén szeretnék elismeréssel adózni — az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia kor­mányának, e kormányok kép­viselőinek, akiket kormányuk megbízott a tárgyalások foly­tatásával. A nukleáris fegyverkísérle­tek megtiltására vonatkozó megállapodás elérése aM mutatja^ hogy az érdekelt államok akaratával és erő­feszítéseivel, a nagyhatal­mak jóakaratával kölcsönö­sen elfogadható feltételek mellett sikeresen megoldha­tók a nemzetközi problé­mák. Ezenfelül reméljük —< és úgy gondoljuk, ezt a remé­nyünket ma osztja minden ember a világon —, hogy a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről szóló szer­ződés megkötése élő: fogja se gíteni a nemzetközi feszült­ség általános enyhülését, s ez­által kedvező légkört alakít ki régen megérett nemzetközi problémák megoldásához. Természetesen helytelen dolog lenne az elért sikerek alapján ábrándokban ringat­ni magunkat, csökkenteni erő feszítéseinket és elszántságun­kat a béke biztosításáért fo­lyó további harcban. Telje­sen világosan kell látnunk ugyanis azt. hogy a nukleáris fegyverkísérletek megtiltása még nem jelenti a fegyverke­zési verseny beszüntetését, s következésképpen önmagában nem háríthatja el a háború veszélyét. Ez a lépés nem szünteti meg a fegyverkezési terheket, hiszen a fegyverek gyártására az államok óriási anyagi 'eszközöket fordítanak. A fő feladat éppen a fegy­verkezési verseny megszün­tetése, a leszerelés. Csak ezen az úton lehet valóban elhárítani a háború veszé­lyét és megszabadítani az ál lomokat a katonai kiadá­sok súlyától. A szovjet kormány ezért úgy véli, hogy most a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­tiltásáról szóló megegyezés eredményeként olyan kedvező lehetőségek nyílnak, amelyek között előbbre lehet vinni az alapvető nemzetközi kérdések megoldását. Ehhez azonban további olyan erőfeszítésekre van szükség, amelyek lépésről lépésre elvezetnek a béke meg szilárdításához, az emberiség örök álmának, az általános és teljes leszerelésnek a megváló sításához. Ehhez a munkához haladéktalanul hozzá kell lát­ni, mégpedig mindenekelőtt a nagyhatalmaknak. (Folytatás a 4. oldalon) Befejexíe mnnkáját a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai központi bizottsága első titkárainak és kormányfőinek értekezlete Moszkvában, 1963. július 26-án befejezte munkáját a KGST-íagállaniok kommunista- és munkáspártjai központi bizottsága első titkárainak és kormányfőinek értekezlete. Az értekezleten közös közleményt fogadtak el, ennek szö­vegét későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra, A Varsói Szerződés moszkvai értekezletének határozata A Varsói Szerződéshez tar­tozó államokban működő kom­munista- és munkáspártok központi bizottsága első tit­kárainak és kormányfőinek értekezlete meghallgatta Gro- miko szovjet külügyminiszter beszámolóját a Szovjet kor­mánynak az Egyesült Államok és Anglia kormányával az atomfegyver-kísérletek eltiltá­sának kérdésében folytatott tárgyalásairól és helyesli e tárgyalások eredményeit, amely tárgyalásokon megegye­zés született az atomfegyver­kísérletek három közegben — a légkörben, a magas légkör­ben és a víz alatt — való el­tiltását kimondó szerződésről. Az értekezlet véleménye szerint a szerződés élősegíti majd a nemzetközi feszültség enyhülését és pozitív tényező lesz a népeknek a békéért és az új világháború veszélye ei­len vívott harcában. A molnármester A malom udvarán zetorok sorakoznak magasra rakott pótkocsikkal Az árnyékba hú­zóivá rakodók várakoznak, hogy sorra kerüljenek. Egy paprdfcáshangulatú fez- elnök belemarkol a zsákjába, aztán gyors léptekkel a másik kocsihoz fut és onnét is ki­vesz egy marék búzát. — Hát idenézzen! — tárja szét a tenyerét. — Még a vak is látja, mi különbség van a kettő között. A mi földünkön a San Pastora csak öt mázsát ÚJ ÓRIÁS-SZÖKŐKÖT SZEGEDEN A szegedi ünnepi játékok idejére elkészült a város új óriási szökőkútja. A Móra- parkban 800 köbméteres vízmdencéböl a villamos berendezés percenként 8000 liter vizet emel a levegőbe egy nagy, 20 méteres és 580 kisebb sugár bon. hozott. A télen kifagyott, az­után meg rápazaroltuk a sok pétísót, s mivel nem kapott elég esőt, hát kiégett. Az ál­lami Gazdaság Bezosztája bú­zája persze 18—20 mázsát adott holdanként Pedig a ket­tőnk földjét csak egy árok választja el De ha nem hiszi el, hogy a különbség nem a földben, hanem a búzafajtá­ban van. kérdezze meg a mol­nárt. A főmólnár Fa/taldn József fehér ingben jön ki a malom­ból. — Nem vitás — mondja — a Bezosztája hektolitersúlya is jobb. Az eddig idehozott bú­zából a San Pastore 66—68, esetleg 70, a B ez osztójáé pe­dig 78—84. — Nahát én jövőre ebből az olaszból nem vetek, — je­lenti ki (határozottan az elnök, s véget vet a vitának, a rako­dókhoz siet. — Többször is vannak ilyen viták a malomban? — kérde­zem a főmobnárt. — Ez még nem is vita. Néz­ze .igaz, hogy nagyon jó búza a San Pastore. De a kemény telet nem igen bírja. És ha a Bezosztája mindenütt több termést hozott, akkor jövőre biztos ebből vetünk többet. A molnár igen jól isimeri a megye tsz-eit, mert gabona- szállítás közben szóba kerül itt minden. A munkaegység értékétől kezdve addig, hogy a faluban ki vett motorke­rékpárt, vagy televíziót, meg, hogy a traktoros menyasszo­nya mit hozott hozományba. Mert ugye a fejőnő jövedelme majdnem több volt, mint egy i Na £» még mondják, hogy nem egyenjogúak a nők... De ez nem is lenne baj, hanem ott a hiba, hogy a természetfelelős „házon kí­vül” van és nem nyitja meg az esőcsatornákat. Oda is egy ilyen ügyeskezű gépész kel­lene ... Ez a megjegyzés a főmolr námak szól, mert ő itt gépós2 is, meg telepvezető is egysze­mélyiben. Negyven év körüli férfi. — Másodikos elemásta vol­tam, amikor először őröltem. Malomgépész volt az apám is. Voltunk gőzmalomban, vízi­malomban. Egyszer egy olyan malomba kerültünk, amit fű­részporral tüzeltek. De a szom széd gőzmalmós megvásárolta a telep fűrészporát, s így a malom becsukott. Akkor egy vízimalomba ment az apára Pétfürdőre. — Ide segédkoromban ke­rültem először, aztán voltam azóta több malomban is. Feb­ruárban jöttem vissza, s egy régi mestergerendán megtalál­tam azt rovást, amit úgy 39 táján véstem be. Az öreg mestergerenda meg­maradt, de a malomba új be­rendezés került, s a levegőben alig száll a Msztpor. Csupán egy embernek lisztes a ruhá­ja, aki a zsákokat tölti. Az. ablakokon keresztül látni, mint hull a dara, a liszt — több mint 300 mázsa naponta. A molnárlegényt kerestem a Szigeti úti malomban, mes­terre akadtam. Az udvaron egymást váltják a gabonával teli teherautók. A főmolnár kiáll az ajtóba, hófehér az in­ge, s csak a szempilláin tán* cpl néhány lisztszcxnecsk% * fSomlmas földrengés Jugoszláviában ............................................................................................................ . .............JMHWlBSt . , _ i Blllllfl — |f|AfifR.|y XX. ÉVFOLYAM ARA: 50 FILLÉR 174. SZÄM

Next

/
Oldalképek
Tartalom