Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-26 / 173. szám

T963. JULIUS 26. KIAPLÓ 3 •* Újabb községeket kapcsolnak be az autóbusz-forgalomba Az igazgatói alapok sorsáról Baranya nagy térképe függ a falon a 12. Autóközleke­dési Vállalat igazgatójának: Bakán József elvtársnak dol­gozó szobájában. A térképen kis karikák jelzik a megye autóbusz hálózatának fejlődé­sét. Baranya 323 községéből mindössze 82 nincs még be­kapcsolva az autóbusz háló­zatba, de csak azért, mert hiányzik a bekötőút. Az idén, a májusi menetrend változás után kapcsolták be az autóbusz forgalomba Tót- szentgyörgyöt, Nagytótfalut, Máriagyűdöt és Orfűt. Augusz tus végén pedig sor kerül So- mogyhásságy bekapcsolására is. A fejlődés fokát számos mutatószám bizonyítja. Je­lenleg Baranyában több mint 300 autóbusz közlekedik 40 vonalon. A leghosszabb út vonal: Pécs—Szeged, 200 ki­lométer hosszú. A legrövi­debb: Keszü — 9 kilométer, a legsűrűbb járat pedig Pécs —Komló, valamint Pécs— ■—Mohács között van. Pécs— —Komló között naponta 35. Pécs—Mohács közt 26, Mo­hács—Bátaszék között pedig összesen H járatpár közleke­dik. A vállalat ez évi utasszállí- tási terve 22 millió 500 ezer fő. Eddig 11 millió 779 ezer utast szállítottak el, a tavalyi első fél évi 10 millió 941 ezer rel szemben. Ez az utasszállí­tási terv 4 százalékkal való túlteljesítését jelenti. A fej­lődés tehát a bázishoz viszo­nyítva 7,7 százalék. Az eddig elért eredmények mellett az autóbusz-forgalom, illetve hálózat további fejlesz­tése is várható. A vállalatnak ugyanis az a célja, hogy a kis befogadó képességű bódés koj csikat nagyobb kapacitású autóbuszokra cserélje ki. A kocsik kicserélése máris fo- t lyamatban van. összesen 25 bódés kocsit selejteznek ki és ezek közül 15 kicserélése már megtörtént: Az év végéig a jelenlegi 30 személyes kocsik helyett 60 személy befogadására alkal­mas autóbuszokat állítanak majd forgalomba. A válla­lathoz már megérkezett 15 új, nagy autóbusz, és 3 db farmotoros kocsi reprezentatív célokra. Az 5 éves terv so­rán pedig 50 százalékkal nö­vekedik majd a vállalat autó busz-parkja. Ennek előfeltéte­le . természetesen az útviszo­nyok megjavítása. A fejlődés ellenére, gyako­ri az utaslemaradás. Jelenleg a sásdi körzetben fordul elő, hogy az esti autóbuszjárat­ról, a közbeeső rövidebb távú községek között — főleg piaci napokon — néhány utas le­marad és kénytelen gyalogol­ni. A probléma megoldása ér dekében a 12. Autóközleke­dési Vállalat igazgatósága az őszi menetrendváltozásig kidolgozza: melyik közbeeső telephelyes kocsit lehet a vonalon beállítani; Felvetődik a kérdés: van-e lehetőség csuklós autóbuszok beállítására? Ebből a szem­pontból számításba jöhetnek majd a fürdőhelyek: Harkány és Mohács. Jelenleg az a helyzet, hogy at távolsági köz lekedésben csuklós autóbu­szok még nem szerepelnek. Az Ikarusz-gyár foglalkozik a gondolattal, hogy a távolsági vona1akra is elkészítse a csuklós autóbusz prototípusát Ha ez beválik, akkor sor ke­rül majd a sorozatgyártásuk­ra. Addig jelenleg Harkányba és Kozármislenybe pótkocsis autóbuszokat járatnak, mert ezen a két vonalon az útvi­szonyok kedvezőek a pótko­csis autóbuszok számára. A vállalat egyes útvonala­kon gyorsjáratokat indít. Ilyen gyorsjárat közlekedik Pécs— Szeged, Pécs—Mohács, Pécs— —Harkány, és Szekszárd— —Bonvhád között. Ezenkívül még 5—6 útvonalon, átlag 10—15 perccel gyorsították meg az autóbusz közlekedést egyes végállomások kihagyá­sával. Vonathelyettesítö autóbuszt is forgalomba állítottak. Ez Drávaszabolos és Harkány kö­zött közlekedik. Az utasok et töl kezdetben idegenkedtek, de azóta már megszerették és a járat bevált. A Mohács— Vizslák közötti gazdasági kis­vasút vonalán is közlekedtet­nek autóbuszt A MÁV Ku­tató Intézete pedig most vé­gez felméréseket, hogy mi­ként lehetne ugyanilyen autó­busz járatot létesíteni a Szent.egát—Bánfa kisvasút vo nalán is. Lényegesen megjavult az autóbusz- közSekedés a fürdő­helyekre. Orfűre június 30-a, a tó meg­nyitása óta külön járatot állí­tottak be. Ez munkaszüneti napokon reggel 7,45 órakor in dúl Pécsről és Orfűről 19,34 órakor tér vissza. Szó volt ar­ról, hogy az orfűi és az aba- ligeti tó között is ingajáratot létesítenek. Erre a reggel ki­induló kocsik lehetőséget is biztosítanak, de egyelőre még senki sem vette igénybe az ingajáratot. Június 30-a óta Pécs és Orfű között most már nem egy, hanem két autóbusz bonyolítja le az utasforgalmat. Sok pécsi turista már szom baton gyalog teszi meg az utat Ab a ligetre vagy Orfűre, vasárnap, visszafelé viszont az autóbuszt veszi igénybe, ami váratlan utastöbbletet je­lent. Ezért a 12. sz. Autóköz­lekedési Vállalat igazgatósága gondoskodik arról, hogy Aba- ligetröl és Orfűről Pécsre visz szafelé még több kocsi áll­jon az utasok rendelkezésére. Egyébként Abaliget és a vasútállomás között most már 5 autóbusz járat pár van az érdekelt vonatokhoz. Ettől füg getlenül Pécs és Abaliget kö­zött hétköznap két, munka­szüneti napokon pedig öt jár rat közlekedik. De ha szük­sége mutatkozik, akkor to­vábbi autóbuszokat is beállí­tanak a forgalomba. Pécs legközelebbi fürdőhe­lye Harkány. Ide Pécsről ősz szesen 8 járat és szükség ese­tén 2—3 kisegítő kocsi is in­dul. — Sikondára is biztosí­tottak a járatok. Július 14-én például négy autóbusz szál­lította a fűrdőzőket Pécsről Si kandiára. Az autóbusz hálózat nagy­arányú fejlesztése számos orob lémát is felvet, mint amilyen a végleges pécsi autóbusz vég állomás kialakítása, több for galmi telephely létesítése, a szakmunkáshiány megszünte­tése, valamint az alkatrész­hiányok pótlása. A végleges autóbusz-végállomás a Rózsa Ferenc utca és Baj­csy Zsilinszky utca közötti ré szén, a volt nagypiac terüle­Szobanovény-liedyclők baráti köre Július 12-én az Alajos ut­cai Munkásklubban a TIT biológiai szakosztály kereté­ben megalakult a Pécsi Szo- banövénykedvelők Baráti Kö­re. A szakkör korszerű szakmai ismereteket nyújt a szobanö­vények helyes kezelésére, ápo lására. Azonkívül elősegíti tag jai részére a különlegesebb növények, magvak, eszközök beszerzését. Programjában különböző szakelőadások, valamint ki­rándulások szerepelnek, ame­lyen a kör tagjain kívül min­den érdeklődő résztvehet. Kéthetenként az Alajos ut­cai Munkásklubban rendsze­res klubnapokat tartanak, — amelyek szakelőadásokkal egybekötöttek. Akik szeretné­nek tagjai lenni a szakkörnek, klubnapokon adhatják be be­lépési kérelmüket. tén lesz. Terveit a városi ta­nács építési- és közlekedési osztálya készítteti a KPM ál­tal rendelkezésre bocsátott hitelből. Jelenleg 32 olyan autóbusz van, amelyet a volt nagypiac területén már nem tudnak elhelyezni. Ezek az építőipari munkásokat szállí­tó kocsik, amelyek most a 48-as térről indulnak és oda térnek vissza. Ilyen nagy for­galmat lebonyolító autóköz­lekedési vállalat, amely na­ponta 10—15 ezer embert szál lit Pécsről és Pécsre vissza, megérdemelne egy nagyváro-' sias autóbusz pályaudvart a város középpontjában. Autóbusz pályaudvarra len­ne szükség Komlón is, ahová a vállalat 88 autóbuszt helye­zett ki. Ebben az ügyben már tárgyalások folytak a városi tanács és a KPM között, de újabb városrendezési szem­pontok és anyagi kérdések miatt, a komlói autóbusz pá­lyaudvar megépítése függőben van, bár naponta 8—10 ezer dolgozó vár elszállításra Kom­lón. Probléma mutatkozik a szo­ciális ellátottság területén is. Ezen fog segíteni a most épülő komplex-telep. Ez körülbelül tíz esztendeje húzódik, jólle­het azóta az autóközlekedés volumene és vele együtt a munkások és alkalmazottak létszáma már sokszorosára emelkedett. A komplex-telep tervezése újabb módosítások­kal már folyik. Helyes lenne, ha az UVATERV behatóbban foglalkozna a telep tervének elkészítésével. A 12. sz. Autóközlekedési Vállalat tervbe vette, hogy Harkányban mintegy félmillió forintos beruházási költséggel új, korszerű autóbuszállomást létesít. Ennek a tervét az AKÖV készítette, a hitelt pedig a megyei tanács és a KPM biztosította. Építését még ez évben végzi el a Baranya me­gyei Tatarozó Vállalat. Néhány napon belül új, kor­szerű forgalmi telepet létesí­tenek Szigetvárott. Ez 50, il­letve 100 gépjármű üzemelte­tésére lesz alkalmas. Hasonló forgalmi telep építésére kerül majd sor 1964—65-ben Sikló­son is. Sellyén pedig kisebb forgalmi telepet létesítenek majd. ! P. J. Államunk szociális gondos­kodása nyilvánul meg abban, hogy a vállalatoknak igazga­tói alapot biztosít, amelyet jutalmazásokra és segélyezé­sekre használnak fel. Nem egy vállalatnál hallani megjegy­zéseket az igazgatói alapra: „Nem azok kapják, akik meg­érdemelnék ..„Elreprezen­tálják a vezetők” és így to­vább. A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemré­giben tíz vállalatnál tartott vizsgálatot a különleges ala­pok képzésének és felhaszná­lásának helyzetéről A vizsgá­latot nagy létszámú bizottság végezte öt pécsi és öt vidéki üzemben. Elöljáróban annyit, hogy a vállalatok igazgatói alapjait eltérő módon képezik a nye­reségrészesedésbe vont, illet­ve az oda nem tartozó üze­meknél Általában a felügye­leti szervek által meghatáro­zott fejkvóta és éves szintű többletnyeremény egy része kerül az igazgatói alapba. Az igazgatói alapot két részre bontják; jutalmazási és segé­lyezési célokra. Mechanikus a kettéosztás A vizsgálat megállapította, hogy az igazgatói alapot me­chanikusan osztják kétfelé; felét jutalmazásra és felét se­gélyezésre bontják. Vajon miért? Minden valószínűség szerint azért, mert a vállala­tok inkább a könnyebb oldal­ról közelítik meg a problémát, r.em dolgoznak ki megfelelő célokat az alapok felhasználá­sára. Gazdasági szempontból helyesebb lenne, ha a jutal­mazási alapot magasabbra emelnék, de ez esetben meg­felelő célokat kellene kitűzni a dolgozók elé, hogy azok tel­jesítése esetén méltán számít­sanak a jutalom összegére is. Akadnak olyan vállalatok is, amelyek így jártak el a múlt esztendőben. Például a Pécsi Dohánygyárban az igaz­gató a jutalmazási keret ter­hére egyes munkásállományú csoportvezetők részére ne­gyedévenként célprémiumot tűzött ki. A Pécsi Bőrgyár­ban is a jutalmazási keretnek jelentős részét fizették ki elő­re meghatározott feladatok teljesítéséért. Jutalom a kötelességteljesitésért? Az emberek elsősorban a fizetésükért kötelesek az elő­írt feladatokat elvégezni. Ju­talom, prémium a szabványos­nál jobbért, a többért jár. Sok vállalatnál az egyszerű kötelesség teljesítését is ju­talmazzák. Kérdés; hogy van-e az ilyen jutalomnak ösztönző hatása? Például a Beremendi Cementgyárban 21 ezer forin­tot fizettek ki előre kitűzött céljútalomként a nagyjavítá­sok határidőben való elvég­zéséért. Egy másik, meg kell mon­dani. igen meghonosodott gyakorlatot Is szóvá tett a vizsgálat. A vállalatok több­ségénél ugyanis a jutalmazási keret nagyobbik részét nem konkrét célfeladatok elérése esetén egyedi formában hasz­nálják fel, hanem a szokássá vált május elsejei és novem­ber hetedikéi kollektív jutal­mazás keretei között. Ilyen esetekben kevés nyo­mát lehet találni annak, hogy a vállalat vezetősége különö­sebb megfontolás alapján ha­tározna a megjutalmazandók személyét illetően... Az ilyen nagymérvű, s vá­logatásnélküli jutalmazás ösz­tönzése erősen kétségbe von­ható. Például a Pécsi Bútor­gyárban a dolgozók hatvan százaléka kapott a múlt év­ben jutalmat, persze egy főre nemigen jutott több, mint 100—200 forint. Reprezentáció a jóléti alapból Pedig a jóléti alap, illetve a jóléti célokra felhasználható részre vonatkozóan kormány- határozat előírja, hogy költ­ségvetést kell készíteni. Ezt sok vállalatnál elfelejtik, vagy egyszerűen nem veszik tudo­másul. A vizsgálat csak né­hány vállalatnál talált előre elkészített költségvetést. Egyébként is a vállalatok egy részénél vendégeskedésre, reprezentációra használják fel a jóléti keretnek nem is kis részét. A Kokszműveknél és a Komlói Helyiipari Vállalat­nál tapasztalt a vizsgálat ilyen gyakorlatot, amikor is a ren­delkezésre álló keretösszegnek túlzott mennyiségét használták fel vendégeskedésekre. A jóléti keretnek elsőrendű célja, hogy a vállalat összes dolgozóinak kulturális, üdü­lési, sport és ehhez hasonló igényeit segítse minél hatéko­nyabban kielégíteni. Olyan eset meg egyáltalán nem en­gedhető meg, hogy néhol juta­lom címén aláíratják — vala­kivel, aki csendben marad — a pénz átvételét bizonyító nyugtát és közben elreprezen­tálják az összeget. Segélyosztogatás indokolatlanul A vizsgálat ugyan . azt álla­pította meg, hogy a segélyeket a rendelkezéseknek megfele­lően osztják el, s azok kap­nak, akik valóban arra rá vannak utalva. De nem min­den esetben. A Komlói Helyi­ipari Vállalatnál olyan címen is folyósítottak segélyt, hogy a dolgozónak „az építkezés so­rán minden pénze elfogyott.” A segélyek lehet hogy indo­koltan jutnak a dolgozók ke­zéhez, azonban a kérelmek, illetve a kiautalások indoklásá­ban ez gyakran nem tükröző­dik. Több vállalatnál szórvá­nyosan, a Pécsi Víz- és Csa­tornaműveknél pedig rendsze­resen előfordult, hogy a segély kérelmek indoklása megalapo­zatlan és bizonyos fizetés­kiegészítő jelleget mutat. Erre utal az az eset is, hogy az egyik dolgozónak azért, illet­ve olyan címen adtak 300 fo­rint segélyt, hogy eddig még segélyben nem részesült. Végső konklúzióként megál­lapítható, hogy a vállalatok többsége helyesen és a törvé­nyes előírásoknak megfelelően használja fel az igazgatói ala­pot. A legtöbb probléma a ju­talmazási kerettel kapcsolat­ban adódik. Jobban meg kell fontolni a vállalatok vezetői­nek a jutalmazásra szánt ösz- szegek felhasználását. Ügy kell meghatározni a célokat, hogy azok a dolgozók anyagi érdekeltségével, a vállalat fő gazdasági célkitűzéseivel egy­beessenek. (G. I.) 7őaza(elé a mezákiél A paraszti életet ábrázoló írók nem egy könyvét olvastam, amelyekben a me­zőkről hazafelé tartó aratókról esett szó. Gyermekéveim több, mint egy évtizedét töltöttem pusztán, de — vagy rossz he­lyen laktunk, vagy az emberek voltak örömüket is befelé nye­lők — nótázó aratókkal én nem találkoztam. Annál in­kább fűzetlen bakancsukat össze-összeverö, porban csata- kóló csendes emberekkel, akik este tíz óra tájt tértek istál­lókban vackolt szállásukra. A tűző, nem ritkán negyven fo­kos hőségben végzett derék­szaggató munka, az aratás ko­morakká, sőt ünnepélyesekké is tette a paraszti mozdulato­kat. Hazudnék, ha azt imám, most bezzeg dalolva jöttek be a mezőről este a szederké­nyiek, termelőszövetkezet van már s boldogság a mezőn gör­nyedni. A kasza még itt is su­sog a domboldalon lévő árpá­ban. Markovits Antal, Till Adolf, Hammer Gyula és Pet- racz Vince vágják a „hosszú bajszú” gabonát. — Mennyit aratott le ma? kérdem Petracz Vincétől? — Ezerkétszázötven négy­szögöl körül. — Es a norma? — Ezeregyszáz. Ezért a mun­káért én két munkaegységet kapok. Hogy mennyi az érté­ke? ... Hát igen még nem tudjuk, de tavaly negyven fo­rint volt. — Mióta forgolódnak ebben a táblában? — Reggel ötkor keltünk. Hatkor kezdtük a munkát. — Elfáradt? — El, alaposan. De a mezei munka már ilyen. Fáradni kell. A faluban az élet úgy sza­kad meg az éjszakai pihenés­sel, olyan gyorsasággal, mint amilyen gyorsan eltűnik a nap a dombra kanyargó mű- út fölött. A völgyben még fe­hér vízgyöngyöket szór a pa­radicsomra, paprikára az ön­tözőberendezés rózsája, de már az esti homály bepárá- sítja a laposabb földeket, A búzatáblákon két kombájn dolgozik, amíg harmat nem lepi a növényt, addig kelepéi­nek a „sárga tengerben”. — Miért nem vágják az ár­pát is kombájnnal? — állítom meg Irikov György üzemegy­ségvezetőt. — Magasan van és sajnos ott nehéz lenne a gépnek dol­gozni. Meg kaptunk egy púsz­ta jeget is és elfektette az ár­pát, kaszával még alá lehet nyúlni, de kombájnnal aligha. ■— Mennyi a vetésterületük? — Ötszázötven hold búza s négyszázhúsz árpa. De nem mindet kell kézzel vágni, az árpából sem. Ma már az ara­tás nem olyan nagy dolog, mint valamikor. T/o.ncel Emöné nem Így r nyilatkozik, amikor a sötétbe burkolózó falu egyik utcácskájában lévő házukban beszélgetünk. — Tizenegy órát töltöttem el a mezőn támasztja meg egy pillanatra a derekát. —■ Mar­kot szedtem, , — Régebben is aratott? Legyint a kezével, mint aki azt mondja: „Hát mit lehetett volna itt csinálni, ebben a fa­luban?”, majd hangosan em­lékezik: — Azelőtt nagyobb gazdák­hoz jártunk, majd• egész nyá­ron, Tizedéből.. Minden tizedik kereszt a miénk volt. Kellett vágni, mire összejött a téli ke­nyérre való. Tudja akkor hánykor keltünk? Háromkor! j De nem bújtunk korábban az j ágyba. — Mennyit keresett a mai j napon? — Másfél munkaegységet, j Ha annyit ér, mint tavaly,! nem lesz panaszunk. Aztán j azt is mondják, jövőre már 1 több gép lesz és kevesebb a | kézi munka. 'Tíz óra tájban zörgetek ,-*■ Cinege József, a szeder- kényi tsz elnökének ajtaján. A í lakásban ég még a villany, 1 kislány jön ki ajtót nyitni. Az I elnök még nincs idehaza, né- | met küldöttséget kalauzol. ; A tsz irodájából most lép J ki Bakó Mátyás főagronómus, eddig a mezőn volt, meg az utolsó utasításokat adta ki a másnapi munkákra. — Csodálkozik, hogy nem látja a faluban azt a sürgés­forgást, ami azelőtt aratás idején volt? Este húztak be­felé csapatostul az emberek, szekerek zörögtek az utakon, siettek az asszonyok a házi jószágokat megetetni. Bizony fordult a világ, ma már von­tatók hozzák az embereket, s az aratásban is jóval keveseb- | ben vesznek részt. A termel- j vények sokfélesége is szerte• i széjjel viszi az embereket. Öt hold gyümölcsösünk van, ott is kell a szedő, hetven hold szőlőnkben a kötöző, csupán az ötven holdas kertészetben harmincnyolc asszony szedi a paprikát. A kapálást géppel végezzük. Persze azért akad még kézi munka bőven, s aki egész nap becsülettel dolgo­zott, az már ilyenkor keresi az ágyat. A falu kocsmája majdnem üres, két asztalnál ülnek mind­össze. Ide tért be kicsit fel­frissülni Dér Mátyás tanács­elnök. Vele is váltunk egy­két szót. —i Akinek TV-készüléke van, aí most otthon nézi, de aki aratott az bizony még a szép Eszterkére sem kíváncsi — mondja mosolyogva. — Hogy látástól vakulásig kell dolgozni?... Hát nem egészen így van. Igaz, hogy korán éb­red most is a falu és későn fekszik le, de ebben a két hónapban így is kell lennie. Ha azt akarjuk, hogy a tavalyi jó egységet jó pénz is kövesse, akkor mindenkinek dolgozni kell. Nem is marad már ott­hon senki. De tele van ez a falu tervekkel, az emberek te­le elképzelésekkel. Szőlő, ker­tészet, ipari növények... a maglucernánkat a németek veszik meg. Azért vannak itt.., S mi lesz majd öt-hat év múlva?... C zederkény a sok kis há­zával beburkolózik a sö­tét éjszakába, A határban csendesen várják a gabonák a kaszát és a kombájn késeit. _ . ; '' s !, Szűts István v *■ <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom