Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-24 / 171. szám

IVAPLO 1963. JULIUS 24. 2 :* {V:- A* iVs/A!* :'v/AA. ÚJONCOK A jobbágy-földművelés utolsó maradványait is felszámolják a Zselicségben A Pécsi Kesztyűgyár siklósi üzemében 30 leányt és 22 fiút vettek fel. A lányok a varrás minden folyamatát megtanul­ják, a kézivarrástól a díszítő varrásig. A fiúk szabász-mester­séget tanulnak, és ellentétben az átképzősökkel, a nemes anyagok feldolgozásával is foglalkoznak. Motil felv. Less elég szódavíz Pécseit A hetek óta tartó hőségben szinte állandó a forgalom a pécsi vendéglátó egységekben: hűsítő italokat, sört és szóda­vizet fogyasztanak a vendé­gek. Azokban az élelmiszer­üzletekben, ahol szódavizet árusítanak, egymásnak adják a kilincset a vevőik, kezükben üres szódásüvegekkel. Dél­után és estefelé azonban üre­sen is viszik haza ezeket az üvegeket, mert az elárusító csak annyit tud nekik mon- deni: elfogyott Ilyenkor a kedves vevő vagy csendben A televízió műsora július 24-én, szerdán: ,9.»45: TV-híradó (ism.). — 10.10: Az áldozat közbeszól. II. Az NDK televíziójának magyarul beszélő bűnügyi filmje (ism.). Csak 14 éven felülieknek! — 11.00: A játékigazgató. Magya­rul beszélő szovjet film (ism.). — 11.20: Falujáró kamera (ism.). — 11.40: Beutaló. A keddi rejt­vényműsor ismétlése. — 18.30: Hírek. — 18.35: A Magyar Hir­dető műsora. — 18.45: Kétmillió ember védelmében. Helyszíni közvetítés a Központi Járvány­ügyi Állomásról. — 19.15: Vidám percek. „Szeretem az állatot...” Karinthy Frigyes és Feleki László írásait előadja: Mányai Lajos. — 19.30: TV-világhíradó. — 19.45: Beszéljünk róla... — 19.50: Szép álmokat, gyerekek! — 20.00: Erkel: Brankovics. Köz­vetítés a Szegedi Szabadtéri Színpadról. A közvetítés I. szü­netében: Riport. A közvetítés ül. szünetében: Egyiptom mű­vészete. — Kb. 23.15: Hírek. TV- világhíradó (ism.). — LIPCSEI orvostanhall­gatók érkeztek hétfőn Pécs­re. A tíz német diák augusz­tus elsejéig gyakorlaton vesz részt a pécsi klinikákon. kifordul az ajtón, vagy pedig nyomdafestéket nem tűrő sza­vakkal illeti a szódavízzel és gyártásával foglalkozókat és rokonaikat. Pécsett a Sütőipari Vállalat ezikvízüzeme látja el a lakos­ságot szódavízzel és bambival. Az üzem dolgozói úgy tervez­ték, hogy a legnagyobb nyári melegben naponta körülbelül 15 hektoliter szódavizet kell készíteni. A valóságban azon­ban a 15 hektó kevésnek bi­zonyult, ezért naponta 16—20 hektó szódavíz készül, s ezen kívül 15—18 ezer üveg bambi. Szombaton például 16 700 liter szódavíz és 15 ezer üveg bam­bi készült, vasárnap miindösz- sze 2324 liter szóda és 5160 üveg bambi, hétfőn 20 000 li­ter szóda és 15 ezer üveg bambi. Nóhányan mégis arról panaszkodtak, hogy nem kap­tak szódavizet. Litter István, a szikvízüzem helyettes vezetője elmondotta, hogy azoknak az üzleteknek, amelyek szombaton este 10 óráig bejelentették igényüket, elküldték a megrendelt meny- nyiséget. Ahova nem jutott szóda, oda vasárnap délelőtt hordták ki. — Szállítás nehéz, nem ka­punk elég gépkocsit a TEFU- tól. Tegnap, kedden reggel is bedöglött egy kocsi, állt a szállítás, míg egy jegeskocsit nem indítottunk helyette. Ka­pacitásunk még bírná az erő­sítést, ha kellene, 4 műszakot is indíthatnánk, de a meg­rendelők szerint nincs rá szűk ség. Most kaptunk 2 ezer üveghez való ládát, így eny- nyivel több szódavizet tudunk készíteni és kiküldeni a bol­tokba. Reméljük, ez elég lesz. Mi mindent megteszünk, hogy kielégítsük az igényeket. Ezeréves csontvázak „vallatása" régi életükről A pécsi Janus Pannonius Múzeum nagyszabású sírfel­tárásokat végez a természet- tudományi múzeum embertani tárával közösen, Majs határá­ban. A mintegy félezer sírt magábafoglaló temetőből ed­dig 250 csontvázat emeltek ki. A temető használatának korát a sírokban talált István dénár, 1050-ben kibocsátott Péter dé­nár és a korra jellemző, ép­ségben maradt edények, ezüst és bronz hajkarikák mutatják. A feltárásoknál azonban nem is a különböző rendeltetésű : árgyi eszközök, hanem az em­beri maradványok érdeklik les jobban a kutatókat. Any- nyit már a helyszínen megál­lapítottak, hogy ezer évvel ko­rábban itt élt őseink átlagos magassága a férfiaknál 160— 165 cm. a nőknél ennél tíz centivel kevesebb volt. A csontokon, az izmok tapadási felülete arról tanúskodik, hogy a férfiakban az alacsony ter­met ellenére is roppant izom­erő lakozott. A rengeteg gyer- fraeksír viszont az alacsony át­lagos életkor tanúbizonysága. Behatóbb vizsgálatok elvég­zése céljából a 250 csontvázat gondosan megtisztogatva pa­pírzsákokban Budapestre, a természettudományi múzeum embertani tárába küldik, ahol Lengyel Imre orvos és Ne­meskéri János antropológus hé miai vizsgálati módszere alap­ján tíztagú munkaközösség vé­gez rajtuk különböző terüle­tekre kiterjedő vizsgálatokat. A csigolyacsontokban lerako­dott fehérje vegyelemzéséből például őseink átlagos életko­rára, táplálkozására, betegsé­geikre. vércsoportjaira — ez utóbbiból viszont családszer­kezeti viszonyokra — kapnak választ a tudósok. Az ezer évvel ezelőtt Bara­nyában, Majs környékén megtelepült magyarság életvi­szonyaira vonatkozó komplex vizsgálatokat 2—3 év alatt fe­jezi be az antropológusokból, genetikusokból, fogászból, bio­lógusból, régészből és más szakemberekből alakult mun­kaközösség A Zselicség a korszerű, nagyüzemi mezőgazdálkodás tekintetében még ma is ,,fe­hér folt”-nak számít. A több mint hatvan négyzetkilomé­ter területű tájegység egyik fele Baranyához, a másik fe­le Somogyhoz tartozik. Me­redek lejtőjű, erősen tagolt vidék ez, sok erdeje van és aránylag sűrűn lakott. Mivel a gazdálkodás meglehetősen külterjes, problémákat okoz a munkaerő foglalkoztatottsá­ga. A külterjes gazdálkodás még a jobbágy-világ marad­ványa, akárcsak a földek mű­velésének módja. A jobbágy­telkeket ugyanis olyképpen hasították ki, hogy teljesen fi gyeimen kívül hagyták a lejtési viszonyokat. Emiatt zömmel még ma is a lejtők irányában művelik a földeket, ami nagyban elősegíti az eró­ziót. A szakemberek megálla­pítása szerint a zselici domb hátakon rendkívül erős a' ta­laj-lepusztulás. A tájegyséig arculatának megváltoztatását két mező- gazdasági nagyüzem kezdemé nyezte: a Zselicség nyugati fe lében levő kaposvári és a ke­leti felében levő görösgali gazdaság. Ezek megbízásából az állami gazdaságok pécsi laboratóriuma most nagysza­bású tervet dolgoz ki a táj­egység -.átrendezésére’'. Első lépésként a laboratórium mun i katársai megvizsgálták a Ka­posvári Állami Gazdaság te- 1 rületét és úgynevezett geneti- j kus talajtérképet készítettek ! róla. majd átfogó ta'.ajvédel- I mi tervet dolgoztak ki. Jövő- I re a Görösgali Állami Gazda­ság talajtérképét és talajvédel mi tervét készítik el a Décsi szakemberek. A terveknek megfelelően komplex ta’ajren dezést hajtanak végre a kö­vetkező évek során. A két állami gazdaság lesz a minta a zselici völgyekben működő mintegy negyven termelőszövetkezet számára, hogy miként kell korszerű, belterjes földművelést és ál­lattenyésztést folytatni. A j belterjesség növelése végett — a pécsi laboratórium szak embereinek javaslatára — gyümölcsösöket telepítenek, intenzív legelőgazdálkodást va lósítanak meg, továbbá szarvasmarha és juh törzste­nyészeteket alakítanak ki a I gazdaságokban. Harminc éve szinte minden júliusban meghirdetik Har-^ kányban az Anna-bált. Az idén július 26-án, va­sárnap este 8 órakor a Bá­nyász Étterem kerthelyisé­gében adnak egymásnak ran­devút az Annák, s rajtuk kí­vül a Máriák, Évák. Katali­nok és más nevű lányok. A meghívott zsűri-tagok közöt­tük döntik eL ki kapja a szép ségverseny első. második és harmadik díját a 10 és öt napos üdülést a harkányi Ba­ranya Szállóban és a 3 üveg pezsgőt. A jó hangulatról először is Koós János táncdalénekes gondoskodik, aki a balatoni fellépését cserélte fel a har­Hírdetmény Közhírré teszem, hogy Pécs mj. város általános rendezési tervének felülvizsgálata során szabályozás alá került a város egyes területeinek beépítési módja. Pécs város illetékes kerületi tanácsai v. b. építési és köz­lekedési csoportjai — a hir­detmény megjelenésével egy­idejűleg — határozatban jelöl­ték meg azokat a területeket, ahol a jövőben kertes, családi házakat lehet 'építeni. A határozatok az illetékes . kerületi tanács v. b. építési és közlekedési csoportjainál köz­szemlére vannak kifüggesztve és ugyanott a szükséges fel­világosításokat is megadják. Értesítem az érdekelteket, hogy az illetékes kerületi ta­nács v. b. építési és közleke­dési csoportjainál az építési tilalmakat, illetve korlátozáso­kat elrendelő határozatok meg tekintése rendelkezésre álla­nak. Pécs, 1963. július 20. MARKI LÁSZLÓ osztályvezető főmérnök Emberölés kísérletéért két évi börtön Kovács Gyula fel emelte a bicskáját, szúrt és — két évet kapott. A szúrás é>őtt azonban sok min­den történt. Lega­lábbis Kovács Gyula szerint. ö ugyanis számtalan pohár sört hajtott garatra a június másodiki máriagyű- di búcsúban. Dél­után két órakor már annyira nyom­ta a fejét az ital, hogy tenni kellett valamit. Erre már elég volt egy-egy ferde pillantás, vagy néhány hety­ke szó, talán még ennyi sem keltétt, s Kovács Gyula belekötött a pecse­nyesütő sátorban iszogató Szabó-test­vérek egyikébe, Szabó Ottóba ,aki Nagybajomból jött a búcsúba. A másik testvér, Szabó Fe­renc, nem szerette volna, ha valami bajjal mennek ha­za Nagybajomba, estért öccse segítsé­gére sietett. Ottó­nak sikerült is ki­szabadulni Kovács Gyula karjaiból, el is sietett onnét, nyomában Ferenc­cel. S Kovács Gyu­la ekkor eme’té fel a kését, — vagy hat centi hosszú bicskát — és nagy erővel belenyomta Szabó Ferenc hátá­ba. Olyannyira, hogy a szerencsét­len napokig nyomta az ágyat a siklósi kórházban, s ke­vés hiján az életé­be került a gyűdi búcsú. De a szúrás előtt nemcsak ennyi tör­tént. Igaz, hogy már nem Mária- gyűdön, de ezek sem válnak Kovács Gyula dicsőségére. A sort a mohácsi járásbíróság 1954- es ítélete nyitja meg: hat hónapi börtön lopásért. Aztán 1957-ben egy év és 4 hónap lo­pásért és közve- szé'yes munkakerü­lésért, 1960-ban tíz hónap garázdasá­gért, fogolyszökte- tésért, hatósági kö­zeg elleni erőszak­ért és könnyű testi sértésért. Aztán — ezúttal már a ceg­lédi járásbíróság ítélete szerint — 1962-ben hat hó­nap visszaesőként elkövetett lopásért, majd ugyancsak 1962-ben tíz hónap súlyos testi sérté­sért. S végül a teg­napi ítélet, misze­rint a megjavulás 'ehetősége feletti gondolkodási idő ezúttal két kerek esztendő. Dé legközelebb már nem csak any- nyi lesz! I _ VASÁRNAP több, mint tízezer ember kereste fel Harkányt. — MINTEGY 3 millió fo­rintos költséggel épült fel Szigetváron a 12. sz. Autó- közlekedési Vállalat új te­lepe. A teljesen korszerű, ki­sebb javítások elvégzésére alkalmas műhellyel, üzem- iryagtárolóval és egyéb épü­ltekkel ellátott telephelyen óbb, mint 50 tehergépkocsit tárolnak. — TOVÁBB szélesítik az ‘.Itrarövid hullárr \ adó­vevőberendezések hálózatát i 12. sz. AKÖV-nél. A járási székhelyeken kívül most a műhelykocsik is ilyen beren­dezést kapnak, hogy irányí­tásuk gyorsabb legyen. — 20 LÁDAMOZGATÓ gépet állítanak munkába a pécsi pályaudvaron. A láda­mozgatók a súlyosabb árukat gépi úton rakják kocsikra. — PARKOT alakítanak ki a mohácsi Mező utcában, ahol az elmúlt években fá­sítottak és a csemeték szé­pen fejlődnek. A sétányokat nagyrészt társadalmi mun­kában alakítják ki. — BEMUTATÓT tartott a vásárosdombói mintalegelőn a sásdi járási tanács mező- gazdasági osztálya. — HALÁLOS baleset Ge- rényesen. Rabb Zoltán ági lakos pótkocsival gabonát szállított a kombájntól. A 35 mázsa terméssel megra­kott kocsi a lejtős, vízmosá­sos úton felborult és maga alá temette a traktor veze­tőjét, aki a helyszínen meg­halt. — GIMNÁZIUM épül Sellyén, amelyhez a Magas­építő Vállalat megkezdte az anyagszállítást. A községi tanács pedig az épülethez vezette a vízvezetéket és a villanyvezetéket is. — A SOMOGY APÁTI ter­melőszövetkezet is megkap­ta és a napokban már üzem­be állította az öntözőberen­dezést, így a szigetvári jár rásban jelenleg hat termelő- szövetkezetben öntöznek rendszeresen. — AZ EXPRESS szeptem­ber 28-án 11 és fél napos utat indít Kievbe — Moszk­vába 1700 forintért. Jelent­kezni a KISZ városi és me­gyei bizottságán még lehet. Időjárásjelentcs Várható időjárás szerda estig: napos, igen meleg idő. Legfeljebb néhány helyen záporral, zivatar­ral. Élénkülő délkeleti, déli szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 17—20, az északi hegyvidéken 13—16, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 31^- 34 fok között. MONSIEUR VINCENT tu­lajdonképpen véletlenül té­vedt Pécsre az autójával, de ez teljesen közömbös körül­mény. Volt egy háborúelőtti pompás, Zsabokorszky-fényké- pekkel illusztrált harkányfür- dői leporellója, Pécsett meg­nézte a plakátokat, amelyek Harkányba hívták, és a leg­újabb prospektusokból meg­tudta, hogy a harkányi forrá­sok napi kétmillió liter 62,2 Celsius fokos természetes me­leg, kénes, radioaktív vizet ad­nak. Az útkereszteződéseknél szívélyesen útbaigazították, és Monsieur Vincent, aki járt már a Harz-ímgységben, Afri­kában, Gibraltárban és Abbá­ziában — szerencsésen megér­kezett Harkányba. Elég sokáig kereste a fürdőt, egy ideig a házak és levezető csatornák között bolyongott, szerencsére a strand lármája’ és a hang­szóró útbaigazította. — Uram — mondta később egy illetékesnek, — megtet­szett nekem ez a fürdő, sze­retnék egy hétig ittmaradni... Az illetékes zavarában több­ször megdörzsölte az állát, és időnként tehetetlenül az ide­gen autójára nézett. _— Nehéz lesz, uram, mert a főszezont már áprilisban ler kötötték, de valahogy majd megoldjuk ... M. Vincent végül is kapott egy szép szobát a Baranya Szállóban, boldog volt és elé­gedett, fürdőruhát öltött, és még az se bosszantotta, hogy amikor leült a Lepke Bisztró teraszára, éppen akkor fogyott el a sör. A hangszóró időnként szívküldit küldött, az étkezé­sét könnyen és udvariasan megszervezhette, a park gyö­nyörű volt, a fiatal nők is gyö nyörűek voltak, a kergetőző gyerekek időnként akrobatikus mozdulatokra kényszerítették, a víz kellemes és lágy volt, és M. Vincent tudta, hogy mind­ez együtt képezi az igazi strandfürdő hangulatát. A me­dencében ráncolta össze elő­ször a homlokát, amikor sze­rette volna megtudni, hogy hány óra van, de hiába for­golódott, órát nem látott. Ez szokatlan volt a számára, mert tudta, hogy minden valamire­való strandon a medencék kö­zelében nagy, jól látható vil­lanyórákat szoktak felszerelni. Később talált ugyan egy el­dugott kis laliórácskát, de ez se nyugtatta meg. Kilépett a medencéből — gondolta —, hogy sétál néhány percig, és utána elmegy a strandborbély­hoz borotválkozni, de a sétát gyorsan befejezte, mert vélet­lenül a „szárítósétányra” té­vedt, ahol az utat szegélyező bokrokra tucatjával kitereget­ték a vizes fürdőlepedőket. Meghökk :ií-j k'-öbb méa csafk fokozódott, mert a stran­don nem talált borbélyt, és pe dikűxös se volt, pedig úgy tud ta, hogy a melegvizes fürdők­ben ilyen is szokott lenni, az­után kitört a zivatar. A fürdő előtt nyolcvan társas autóbusz állt, az utasok fürödtek, és amikor kitört a zivatar, min­denki megpróbált fedél aiá jutni. M. Vincent is ott szo­rongott a Lepke Bisztró alatt, időnként eszébe jutottak a he- ringek, és ilyenkor megint összeráncolta a homlokát. A FORDULAT később kö­vetkezett be, amikor a gyors zivatar elmúlt, és Monsieur Vincent egészen véletlenül összeismerkedett Keserű Sán­dorral, a megyei idegenforgal­mi hivatal vezetőjével, Hegyes Ferenccel, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának veze­tőjével és Gellért Brúnóval, a Baranya megyei Vendéglátó­ipari Vállalat igazgatójával, akik szívélyesen leültették egy asztalhoz, sör ugyan nem volt, de rendeltek málnát és fagy­laltot. és egész délután M. Vincent kérdéseire válaszol­tak. Elmondták, hogy jelen­leg Harkányban ugyan min­den a gyógyfürdőre épü1. ak" •• beteg a vendég, akár nem, de már kész a 15 éves fejlesztési terv, amely alapjaiban változ­tatja meg Harkányfürdő és Siklós mai képét. —i Két elképzelés ~i —i I * Anna-bál Harkányban kányi Anna-bálért. Kívüle Mikes Éva, Kővári Anikó, Halmi Gábor, Szolnoki Gyű­la és Idrányi Iván kötött szerződést a Baranya megyei Vendéglátó Vállalattal, hogy a Bohém együttes kíséreté­vel — melyet Hajas Béla és Berger József vezet — szóra­koztassa a bálozókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom