Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-19 / 167. szám

1963. JULIUS 19. HiaplA 3 Bányamérési ankét Pécsett Háromnapos bányamérési ankétot rendez Pécsett az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület mecsek- vidéki bányamérő szakcsoport­ja augusztus 8. és 10. között. Az ankétot Tamásy István, a Nehézipari Minisztérium szén- bányászati főosztályának he­lyettes vezetője nyitja meg. Majd a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Optikai Művek és szénbányászati trösz­tök szakemberei tartanak elő­adást geodéziai és geofizikai kérdésekről. Az ankét alkal­mából műszerkiállítást is ren­deznek az újmecsekaljai Ság- vári Endre Művelődési Ház­ban. Mozgóárus áruSja a feketéi a pályaudvaron A pécsi. Utasellátó Vállalat — hasonlóan pesti kezdeménye­zésre — mozgóárust állított szol­gálatba a pályaudvar peronján, hogy az utazóközönség azonnal hozzájuthasson óhajtott fekete­kávéjához. A finom kávét füles paoirpohárban szervírozzák, és előre csomagolva kapja a vá­sárló a cukrot és kanálkát. Az ára 3 forint, pohárkával együtt 3.50. Bizonyára a pécsiek is megkedvelik az ötletes újítást. A nyári munkák idején fontos feladat a mezőgazdasági gépek gyors javítása. Mágocson a hibás gépeket azonnal kezelésbe veszik. Szegő Ottó motorszerelő Fazekas János traktor­ját javítja. Tudósítás Kossuth-bónyáről: Teljes üzem a cseh rendszerű fejtésekben Két műszak alatt 70—80 vagon szenet termelnek Többmilliós fúrógép 300 ezer forintért? A ..föld alatti városban’' ed­dig még nem látott eredmé­nyeket produkáltak a bányá­szok. Énről beszélgettünk Kincses József főbámyamester- rel, a Kossuth-bányaüzem iro­dájában. A falon hatalmas tabló, hét rajzzal, s a rajzok felett a cím: „Harmadik sze- leti védőhálós (cseh) fejtés biztosítási vázlata”? — Oktatáson vettek részt a cseh-fejtésben dolgozó embe­rek, mielőtt elkezdték a mun­kát, — magyarázza a főbánya- mester. — Milyen ez a eseh-rend­szerű fejtés? — Adva van egy vastag szánréteg, mondjuk hét méte­res, mint ahogyan a jelenlegi éppen akkora is. Rendesen le­fejtjük a felső pásztát két mé­ter húsz centi vastagságban ás a talpazatra hálót helye­zünk. Ha ez készen van, ak­kor nem a következő pászta kerül sorra, hanem kihagyunk két és fél métert és az alsó pásztát kezdjük fejteni a szén- gyaluval. Ahogyan haladunk előre alól, a kifejtett szénré­tegből kiszedjük a tárnokát és az elhagyott két és fél méte­res pászta leomlik, rázúdul a kaparóra. Ez lényegében a cseh-rendsaerű fejtés. — Hol fejtenek jelenleg ilyen módszerrel a Kossuth- bányában? — Hétfőin kezdtük d az üzemszerű termelést a cseh- fejtésben. A telep a hetedik és a nyolcadik szint között van. 240 méter hosszban szedtük le a felső pásztát és elindul­tunk az alsón. Harminc vájár dolgozik a 94 méter hosszú fejtésben. A délelőttös har­mad az alsó pasztát fejti, a délutános pedig otmlasztja a középsőt. A harmadik har­mad előkészítést végez, a gé­peket rendezi, tárnokát helyez odébb és ehhez hasonló mun­kákat végez. — Mennyi szenet termelnek ebben a fejtésben? — Hetven—nyolcvan vagon szenet számítunk, persze je­lenleg még nem lehet pooto­Utépítő vállalat alkalmaz útépítési gyakorlattal ren­delkező ÉPÍTÉSVEZETŐT, MŰVEZETŐT és TECHNIKUST. Lehet építőtechnikus kezdő is. Ajánlatot a részletes önéletrajzzal, fizetési igény megjelöléssel „Útépítés” jeligére kérjük a Sallai ut­cai hirdetőbe. san megmondani, hiszen most kezdődött a munka. — Melyik csapat dolgozik ebben az újfajta fejtésben? — Nagy Dezső frontmester brigádjára bíztuk ezt a fej­tést. Nagyon jól megállják a helyüket, igaz régi összeszo­kott csapat Nagy Dezső csa­pata, fiatalok, szocialista cí­met is nyertek már. öröm néz­ni, ahogyan dolgoznak. A beszélgetés során elmond­ta még Kincses elvtárs, hogy újabb telepeket készítettek, illetve készítenek elő a nagy termelékenységű, cseh-rend- szerű fejtésre. A III. szinten 130 méteres hosszban most készítik az újabb hálós-fejtés munkahelyét, ugyancsak elő­készületek folynak a VIII. szinten is 300 méteres csapás­hosszban. — Milyen vastag a telep szénrétege, s jó-e a minőség? — Általában a tizes telep vastagsága 4—12 méter között ingadozik, tehát alkalmas a cseh-rendsaerű fejtésre. A szén minősége príma, 5—6 ezer kalóriás és alig van 8—10 százalék hamuja. — Ez a termelékeny fejtési módszer bizonyosan emelni fogja az egy főre eső termelés mennyiségét és az összüzemi teljesítményt? ■— Feltétlenül emelkedni fog a teljesítmény. A fejtési átlag egy főre számítva három és fél mázsa, itt, a cseh-fejtés­ben legalább öt—hat mázsára számítunk fejenként. Egyéb­ként a Kossuth-bánya össz­üzemi teljesítménye elérte az ezer kilogrammot, ami még nem volt, amióta itt bányász­kodnak. öt—hat évvel ezelőtt hatszáz—hatszázötven kiló szén jutott egy főre üzemi szinten, A továbbiakban a szállítás­ról beszélgetünk, s kitűnt, hogy a Kossuth-bányában a szállítás szinte teljes mérték­ben gépesítve van. A fejtések­ből szállítószalagok továbbít­ják a szenet a központi bun­kerekbe, a bunkerek alá pe­dig mozdony húzza a szerel­vényt. ahol töltenek. A gépe­sítésnél tartva megkérdezem a főbányamestert, hogy van-e valamilyen új gépük. — Van, — válaszolja. — Az üzem újítód készítettek egy nagy átmérőjű fúrógépet, amely képes 5—800 milliméter átmérőjű lyukat fúrni. Az elő­állítását körülbelül 300 ezer forintból meg lehet oldani Lehet használni a feltárási munkahelyeken, de a szenes munkahelyeken is. Nemsokára használatba lehet venni. Ez igen érdekes dolog, hi­szen ilyen nagy teljesítményű bányabeli fúrógépet legjobb tudomásom szerint Nyugat- Nómetországban gyártanak, s az ára közel hárommillió fo­rintba kerül Ha ez a gép be­váltja a hozzája fűzött remé­nyeket, óriási sikert könyvel­hetnek el maguknak a Kos- suth-bánya újítói. (G. I.) Nyári repülőjárat Budapest - Becs— München között Július 25-től, szeptember 12- ig nyári idény járatot indít a MALÉV Budapest—Becs— München között. A külföldi forgalom növelését elősegítő új repülőjárat hetenként egy­szer, csütörtökön közlekedik. A IL 14-es gép Budapestről 7 órakor, Münchenből 14 óra­kor induL Magyar hisfilm nagydíja Június 15-től július 10-ig Marseille-ben rendezték mega turisztikai és idegenforgalmi filmek fesztiválját. A nemzet­közi kisfilm-találkozón 45 or­szág 156 filmjét mutatták be. A fesztiválon magyar siker született: a „Magyar rapszó­dia 1963” című filmünk nyerte el a nagydíjat. A közlekedési filmstúdióban készült filmet, — amely Liszt II. Magyar rapszódiáját „képesítette” meg, s hazánkat mutatja be — Kováts Miklós írta és ren­dezte. Az óriásdartt kontinerje ki­tapintja magának a mozgóáll­vány közepét, és puhán, szinte óvakodva rácsusszantja a fél köbméternyi betonkeveréket, aztán az öt ember gyakorlott mozdulatokkal percek alatt el­tünteti a zsaluidom réseibe. Mind az ötnek megvan a ma­ga posztja. Közülük talán a „kocoló-éw a legkényesebb. Mintha vala­mi boroshordót kopogtatna, olyan „érzéssel” hallgatja ki, hol üreges, hol telt az öntő- idom. Nagy baj származna ab­ból, ha a betonvason csak né­hány szem kavics is fenn­akadna. Elzárná a massza út­ját, üregek képződnének a be­tonfalban. Még rágondolni is rossz. De azért van ott kéznél a vibrátor kezelője, hogy helyé­re csiklandozza a „bujkáló” habarcsot. A másik háromnak „könnyű” a dolga. Csak any- nyi, hogy amagas álláson ég és föld között egyensúlyozva „lyukra” lapátolja az anyagot. Háromnapos IBUSZ-utak Szegedre A pécsi IBUSZ iroda az idei Szegedi Szabadtéri Játékokra is indít több napos kirándulá­sokat. A nagy érdeklődésre való tekintettel már most szer­vezik az augusztus 3, 4. 5-i, valamint az augusztus 18, 19, 20-i utakat. A három napos utazás alkalmával a résztve­vők két előadást is megtekint­hetnek; az első út alkalmával a Trubadúr és a Szentivánéji álom című darabokat, a máso­dik út alkalmával pedig a Ci­gánybáró nagyoperettet és a Magyar Állami Népi Együttes műsorát láthatják. A három napos utazás al­kalmával a szállást Szegeden biztosítja az IBUSZ. A vi­szonylag mérsékelt — 332 fo­rintos — részvételi díjban több szegedi kirándulás, városnézés és egy gyopárosfürdői vikend is szerepel. Látszólag a darusé a legké­nyelmesebb munka. Ott. üldö­gél állandóan a vezérlőfülké­jében, és „mindössze” annyi a tennivalója, hogy az emelő, fordító kallantyukat kezelje, na meg annyi, hogy az ember is az anyag is csorbulatlan maradjon a maga helyén. Gábriel Imrével, a műveze­tővel és Gál László darussal beszélgetek. A művezetővel arról, hogy ezt az egész, nap­pali munkáért kiáltó művele­tet miért hagyják éjszakára. Hiszen nekik is jobb lenne, meg a közelben lakóknak is, akik panaszkodnak, hogy éj­szakákat töltenek ébren a fül­siketítő zajoktól. Miért nem csinálják fordítva. Éjjel az ács, a zsalumunkát, nappal a betonozást A válasz meggyőzően hang­zik. Az ácsmunka mérésekkel, vasszerelésekkel, zsaluzásokkal jár, amit mégennyi reflektor­ral sem tudnának éjszaka meg oldani. ö>k is tudják, hogy a lakókra nézve kellemetlen az éjszakai betonozás, de nem megy másképpen. Szeptember végére elkészülnek a beton­munkákkal, utána „csendé lesz. Legyenek addig türelem­mel. A darukezelő is a panaszko­dók sorába állt. Méghozzá ő is az éjszaka miatt. Persze nem a zajokat kifogásolja, pe­dig ő aztán igazán nyakig benne él, hanem a rossz látási viszonyokat. — Vannak ugyan reflektorai a darunak, de csak arra jók, hogy a szemébe világítsanak az embernek. Pedig ha vala­kin felelősség nyugszik, ak­Ha megnyitják a csapokat HEROIKUS a küzdelem. De az ember képes legyőz­ni a természetet. Erdősávok húzódnak a földek mellett, jelezve, apró rohamokat in­téz az ember a természet el­len. Szivárványfényben csil­log a víz, amint az öntöző­fej szétporlaBztja. Ez is ro­ham, és sikereit adatok bi­zonyítják. Belvárdgyulán telik már a több, mint száz­ezer köbméteres víztároló. Ez is az ember munkája, hogy felfogja és aztán szabá­lyozva tovább engedje a nö­vény egyik éltető elemét, a vizet. Mindenütt és mindenkor folyik a nagy küzdelem az ember és a természet itö- zött. Itt sikerült két vállra fektetni, ott egy pillanatra kicsúszott a kezünk közül. Ilyen gondolatok járnak a fejemben Csertőn, ahol az ötven holdas kertészetet né­zegetem. Nagy táblán sár­gul a paprika, virágzik az uborka. Az Almás patak partján szerelik a motort, kék csövek kígyóznak a zöld növények között. Tavaly még csak negyven holdat öntöztek. Idén már ötvenet. ötven holdat vontak már ki az idén a természet felügye­lete alól. Azaz csak részben vonták ki, mert a jég még jól elnáspángolta az ubor­kát, de az állandó, rend­szeres öntözés ezt a csapást is kihevertetni látszik. Ta­valy kezdték az öntözést, és bár rosszak voltak a földek, mégis 81 090 forint volt a tiszta bevételük. Idén lénye­gesen többre számítanák: Somogyapátiban is min­dig az eget kémlelték. Most is kémlelik, de megjött már az öntöző berendezésük: húsz holdas kertészetüket és 20 hold lucernájukat öntö­zik. Kezdetnek ennyi is elég. De mint mondani szo­kás : evés közben iön meg az étvágy. Öntöznek Hobolon és öntöznének a somogyvisz- lóiak, a patapoklosdak, a merenyeiök, a mozsgóiak és a szigetvári Zrínyi-beliek, ha lenne mivel. Még nem kapták meg a berendezése­ket. A szigetváriak megkap­ták ugyan a csöveket, de mit ér az motor nélkül. DRÄ V AKERES ZTURON az idén kezdték az öntö­zést. Kihordták a csöveket, megfúrták a csőkutakat és öntözni kezdtek. És jött az eső. Három, négy jó eső volt. Ekkor azt mondták a tsz-parasztok: — Minek nekünk öntözni? Elintézi helyettünk ezt a magasságos! Csak kidobták rá a pénzt. Utána viszont nem esett. Jöttek a tagok, hogy mi­lyen szép a markóciak cu­korrépája. — A mienk is szép iesz, ha öntözzük. — Olyan nem iesz az. Harminc hold cukorrépá­jukat öntözik. 'És most az­zal dicsekszenek a tagok: Már szebb is a mi répánk, mint a markóciaké. Persze nemcsak öntözték a cukor­répát, de az öntözéssel együtt pétisót • is kapott a terület. Ilyet sem láttak még a drávakeresztur! gaz­dák — vízzel együtt műtrá­gyáznak. Most már nem zsörtölőd­nek az öntözőberendezés miatt. Sőt most már azt is örömmel veszik, hogy jövőre nemcsak 100 hold kukoricát, 30 hold cukorrépát, 90 hold lucernát és 80 hold rétet tudnak öntözni, hanem akár ötszáz holdat is. Hiszen jö­vőre újabb három gépet kap­nak. Most már látják és ki­használják a lehetőséget. De nemcsak a lehetőséget lát­ják, hanem azt is: sok min­den függ ma már az ember­től is; A séilyei járásban ma már 2800 holdat öntöznek; Ennyit vontak ki — ha nem is teljes mértékben — a természet ellenőrzése alól. A felsőszentmártomi 180 hol­das kertészetet nem befolyá­solja az eső. Ha nagyon ke­vés csapadék is esik — a Dráva elegendő vizet biz­tosít. és csak a tagokon mú­lik: megtermelik-e kertésze­tükben azt a mennyiséget, amit beterveztek: Az Ormánságban is meg­tört a jég. Bár a vajszlói, a macrkóci és zalátai tsz nem szerepel az idei öntözési terv ben, ezek a tsz-ek mégis kértek és kaptak berende­zéseket. Most mind a három termelőszövetkezetben ön­töznek. AZ IDŐJÁRÁS mindig nagy ellensége volt a pa­rasztembernek. Most a nagy táblák, az összefogás ennek az ellenségnek is megtépáz­za erejét. Megtépázza, ha egyelőre kis mértékben is, de jövőre, két év múlva, egyre jobbam (S zalai) kor az elsősorban a darus. Elég egy vaksi mozdulat, és a kontiner lesöpri az embere­ket az állványról. Aztán részletesen elmondja, mi kellene. Hamarosan szük­sége lesz külön daruirányíto- ra, méghozzá kettőre. Az egyiknek a betonozóállványról, a másiknak a szemközti kész épület tetejéről kell irányíta­nia a darus munkáját. — Már most alacsonyabban van a fülkém az épület fö­démjénél, mi lesz, ha néhány szinttel feljebb kerülünk. Szóval, tényleg szüksége lesz a két irányítóra. Nehezebb, fárasztóbb az éj­szakai műszak a nappalinál, de a munkára senkinek sincs panasza. Pedig ahogy Müller György a betonozok egyike mondja: — ha minden jól megy, egy éjszaka 42—45 köb­méter betont dolgoznak bele a zsalukba. Mennyi is az a 42—45 köb­méter bedolgozott beton? Egy egész födémet jelent, ami ma­gyarul egy emelet, amelyen négyszer 2—3 szobás lakás betonmunkáit végzik el egyet­len éjszaka alatt. S ha ez ilyen ütemben megy, akkor tényleg csak szeptember végéig kell kitartaniuk a szomszédos há­zak türelmetlen lakóinak. A többi már „csendes” mun­ka, „finom” munka, nem kell tőle tartani. — sgy — t Reflektorfénynél

Next

/
Oldalképek
Tartalom