Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-03 / 153. szám

4 1963. JÚLIUS 3'. 1 N. Sz. Hruscsov és Walter Ulbricht beszéde a berlini nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalről.) szág számára is előnyös lenne. A békeszerződésre szüksége van a többi euró­pai országoknak is, az egész világ népeinek; a békeszer­ződés aláírása különösen megfelelne Nyugat-Német­ország lakossága érdekeinek és óhajainak. Mit javasol a Szovjetunió, am. kor a második világhábo­rú maradványainak mielőbbi felszámolását sürgeti? Mi sem­mi olyat nem indítványozunk, ami megváltoztatná a jelenleg fennálló és a hitleri Német­ország szétzúzása következté­ben létrejött feltételeket és helyzetet. Csupán jogilag akarjuk rög­zíteni a kialakult helyzetet, hogy ílymódon megfékez­hessük a revansistákat az új háború kirobbantásának előkészítésében. Józanul kell szemlélni a dolgokat. Meg kell érteni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem mítosz, ha­nem létező állam, amelynek megvan a maga kormánya, társadalmi rendje, törvényei és határai. A revansista körök hallani sem akarnak a békeszerződés megkötéséről. Céljukul tűzték ki, hogy felszámolják, elnye­lik az NDK-t. Világosan lát­ják azonban, hogy ezt saját erejükből nem érhetik el. Nem elég erős a gyomruk ah­hoz. hogy ezt a falatot meg­eméssze, no meg torkukon is akadna ekkora falat. Ezért igyekeztek annyira belépni a NATO-ba, a nyugati hatal­mak agresszív katonai tömb­jébe. A megmaradt hitleristák úgy látták, hogy a NATO lehetőséget nyújt nekik áb­rándjuk valóraváltásához, s végül revansot vehetnek a második világháborúban el­szenvedett vereségért. ife A Nyugat agresszív körei pedig a fő ütőerőnek akar­ták felhasználni Nyugat-Né- rnetországot a szocialista or­szágok ellen. E rabló tervek platformján találokztak a nyu­gati agresszív körök és a né­met revansisták érdekei — je­lentette ki Hruscsov. Megértjük azokat a némete­ket — folytatta —, akik sze­retnék, ha hazájuk egyesülne, s megszületne az egységes, békeszerető, demokratikus német állam. Ez természetes és jogos óhaj. A béke és együttműködés politikája kö­zelebb hozza, a háború és a revans politikája pedig távo­labbi időre halasztja e cél megvalósítását. Látnunk kell — hangoztatta —. hogy az imperialista erők saját érdekükben próbálják kijátszani a németek e termé­szetes óhaját, s a Német De­mokratikus Köztársaság fel­számolására törekednek. De korunkban nem lehet így magoldani a német kérdést. Ez a polgárháború, a világháború útja. Már pedig tudjuk, mit jelent a háború ma, amikor rendelkezésre állnak a nukle­áris rakétafegyverek. Még Adenauer kancellár is, akit pedig mindenki másnál erősebben mételyezett meg a revansizmus, megérti, hogy ha megkezdődik a háború, először Nyugat-Németország ég el. Még a kapitalizmus legféktelenebb képviselői is látni kezdik, hogy a háború ma öngyilkosság bármely ag- resszor számára — hangoztatta Nyikita Hrus­csov. Igen, Hitler ezeket a célokat akarta elérni, de dicstelenül elbukott. Hogyha a revansisták Hitler eszméivel akarnak élni, ugyanaz a sors fogja őket is érni. így hát jobb lenne, ha minél előbb higgadt realista álláspontra helyezkednének. Ahogy a távozó kancellár dicstelenül fejezi be pálya­futását, mert nem volt ké­pes ésszerűen értékelni a vi­lághelyzetet, az új kancellár­ra is ugyanez a sors vár, ha nincs elegendő ereje, hogy reális vágányra álljon. Kennedy nyugat-berlini láto­gatásának tényében egymagá­ban nincs semmi rossz. Üdvö­zölni lehetne a látogatást, ha jó szándékú lett volna. De azok, akik az elnököt meghív­ták természetesen nem jóin­dulatból tették ezt. Esztelen revansista törekvéseikhez akar tak megerősítést kapni. Az Egyesült Államok elnö­ke Franciaország elnökével versengve próbálja elnyerni az •,agg nyugatnémet özvegy” ke­gyeit. Mindketten meg akar­ják hódítani kihűlt szívét, amely gyakran sugalmaz tu­lajdonosának teljességgel kár­tékony gondolatokat. S ha en­nek az özvegynek úgy fognak udvarolni, ahogy azt ez a két udvarló teszi, amelyek közül mindegyik saját szívéhez pró­bálja kötni őt, akkor az öz­vegy még azt gondolhatja, hogy lényegében tőle függ a világra szóló problémák meg­oldása. Pedig a valóságban már igen kevés múlik rajta. Az effajta udvarlás csak fe­szültséget idéz elő, éspedig igen feszült világhelyzetet. Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág mindig igaz barátként s a kommunizmus győzelméért ví­vott harc szövetségeseiként állt és fog a jövőben is állni a Német Demokratikus Köz­társaság mellett. Hruscsov ezt követően rá­tért a nukleáris kísérleti rob­bantások megszüntetésének kérdésére és részletesen ki­fejtette a szovjet kormány ál­láspontját. N. Sz. Hruscsov beszédét sokáig tartó, lelkes taps kö­vette, majd az elnöklő Paul Werner átadta a szót Walter Ulbrichtnak. Walter Ulbrichts Adenauer politikája csődöt mondott Walter Ulbricht beszéde ele­jén feltette a kérdést, vajon miért előzte meg olyan nagy várakozás N. Sz. Hruscsov mai beszédét a Német Demokra­tikus Köztársaságban és Nyu- gat-Németországban is. Azért, mert a világban mág sok prob­léma rendezetlen és N. Sz. Hruscsovról tudják, hogy tel­jes felelősséget érez a népek sorsáért. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió a legutóbbi évek­ben nem egy alkalomból men­tette már meg a világ béké­jét. Hruscsov most is hasznos és jó politikával a poggyászá­ban érkezett meg Berlinbe. Hruscsovval ellentétben Kennedy amerikai köztársa­sági elnök egyáltalán nem hozott magával poggyászá­ban reális javaslatokat Euró­pába, közelebbről Nyugat- Németországba és Nyugat- Berlinbe. Kennedy Washing­tonban arról beszélt ugyan, hogy a hidegháborút le kell építeni, de Európában, a bonni állam és a bonni ál­lamvezetőknek, hitlerista tá­bornokainak szája íze szerint nyilatkozott. Kennedynek úgy látszik he­lyes ismeretei vannak a há­borúról és ezért el akarja ke­rülni a Szovjetunióval való atomháborút, de az Egyesült Államok kormánya nem tett le Trumannak arról a régi po­litikájáról, hogy német német ellen harcoljon. Ez pedig el­lentétes nemcsak a német nép, hanem az amerikai nép létérdekeivel is. Walter Ulbricht ezután ki­tért arra, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság te­rületén, Nyugat-Berlinbe ve­zető utakon robbanóanyagokat és embereket csempésztek Nyugat-Berlinbe, nem egyszer amerikai katonai repülőgépek is segítséget nyújtottak ehhez. Adenauer politikája — az NDK bekebelezésére irányuló politika — teljes csődöt mon­dott — hangsúlyozta azután az NDK Államtanácsának el­nöke. — Adenauer azonban ezt nem akarja beismerni, s Németország keleti részén is restaurálni akarja a monopol­kapitalista és a földbirtokosok hatalmát. Márpedig ez reménytelen politika, még Gerstenmaier- nak, a Bundestag elnökének is be kellett vallania nem­rég az Egyesült Államok­ban, hogy ez a politika tel­jesen csődöt mondott: Né­cA főMjk belteMJslqe tfgyetlen magunkfajta lány sem kapott mos­tanában olyan reklámot, mint a londoni Christine Keeler! — jelentette ki egy római „call- girl" az „Oggi" riporterének. A húszéves, jóalakú, szép­hajú „modell”-re, akinek John Profumo volt angol had­seregügyi miniszterrel való kapcsolata megrengette az amúgyis gyenge lábon álló, sok problémával küzdő angol konzervatív kormányt, nem kevés nyugati „széplány” irigykedik. Amikor legutóbb kihallgatták kerítőjének, a dr. Ward nevű állítólagos or­vosnak — Profumo közvet- let lebuktatójának — tárgya­lásán, az igazságügyi épület előtt száz meg száz fiatal lány várta és bámulta meg „a nagy Keeler”-t. Egy Susan Harey nevű londoni iskoláslány — illetve volt iskoláslány, mert a Ward-féle lánykereskedel­mi hálózatba való belekeve­redése miatt kidobták az is­kolából — hálózsákkal felsze­relve állt Macmillan minisz­terelnök hivatala elé. „Addig nem megyek el, míg a minisz­terelnök nem fogad és vissza nem vesznek az iskolába” — jelentette ki az ifjú, de már nem naív Susan és állítólag hozzátette: „Nekem Christine Keeler a példaképem, engem ném lehet olyan könnyen el­intézni." A „szép, de veszélyes Chris­tine” — sok nyugati újság így foglalta össze Profumo volt miniszter alkalmi barátnőjé­nek jellemzését, oly pehely­könnyű egyéniség, hogy össze sem lehet hasonlítani őt az elmúlt századok nevezetes ka­landornőivel, a politikában is szerepet játszó kurtizánoklcal. Christine Keeler csak tünet; személye, helyzete és az ügy, amelynek egyik szereplője lett, csak jelzése annak, mi­képpen is fest a valóságban az a hosszú ideje ápolt kon­zervatív legenda, amely sze­rint az előkelő Oxford, Eton, Harrow neveltjei (mint a mil­liomos és „előkelő” Profumo is) már csak magasrendű, „hagyományos” erkölcsiségük miatt is vezetésre hivatottak. De szomorú tünet az is, hogy a Ward-féle női húsbolt al­kalmazottja egy csomó angol, olasz, német, francia ifjú nő ideálja. Amikor Christine az elmúlt hetekben végigment egy divatos nyugati fürdőhely sétányán, és azt lehet mon­dani, a raffinált kis „leányka” egyebet sem tett, csak sétál­tatta bájait és „hímevé”-t, nemcsak idősebb férfiak bá­multak utána, hanem fiatal pályatársnök (és pályatársnő- jelöltek) is. Az egész botrány lényegét talán egy ifjú francia költő foglalta össze legtalá­lóbban. ö a költők virágos nyelvén fejezte ki az igazat: „Egy ölelkezésre specializált kurtizán csípőjén ring ime a toryk minden bölcsessége. És úsznak a romlottság fekete vizein.. A. Magyar államférfiak üdvözlő távirata jugoszláv államférfiakhoz JOSZIP BROZ TITO elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, PETAR SZTAMBOLICS elvtársnak, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének, Belgrad. Megválasztásuk alkalmából üdvözletünket és jókíván­ságainkat küldjük Önöknek az egész magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány és a magunk nevében. Őszinte szívvel jó egészséget és további sikereket kívánunk önöknek a jugoszláv nép felemelkedéséért, a szocializmusért és a békéért folytatott felelősségteljes munkájukhoz. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KÁDÁR JÁNOS, a forradalmi munkás-parasz kormány elnöke. metország újraegyesítése az 1937-es határok között nem képzelhető el. Németország újraegyesítése csak békepolitika, leszerelés, az atomfegyverről és a német militarizmusról való lemon­dás útján képzelhető el — mondotta Walter Ulbricht a jelenlevők nagy tapsa köze­pette. Az NDK Államtanácsának elnöke ezután arról beszélt, nem árul el titkot azzal, ha kijelenti, hogy az NDK vezetői egységes szocialista Németországot kívánnak: a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottsága 1957. januárjában hozott határozatában ezt a kívánságát nyilvánosságra is hozta. A szocializmus: az egész emberiség útja és Nyugat-Németország előtt sem áll más perspektíva. A két Németország kapcso­latainak megjavítását termé­szetesen nem azzal kell kez­deni, hogy Nyuigat-Németor- szágban is azonnal meg kell teremteni a szocializmust. — Walter Ulbricht a kapcsola­tok javítására vonatkozólag megismételte az NSZEP janu­ári VI. kongresszusán előter­jesztett javaslatait. Ezenkí­vül javasolta, hogy az NDK és az NSZK kor­mánya tárgyaljon közös kul­turális bizottság felállításá­ról; az NDK kormánya és Nyugat-Berlin szabad város magisztrátusa létesítsen kö­zös nevelési, valamint jog­ügyi bizottságot: a két né­met állam kormánya és Nyugat-Berlin szabad város magisztrátusa létesítsen kö­zös gazdasági, technikai, tu­dományos bizottságot. A nagygyűlés Paul Wemer rövid zárószavai után a ,,Fel vörösök, proletárok’’ eléneklé- sével, a résztvevők lelkes él­jenzése közepette ért véget. Kennedy „összefoglalója11 Nápolyban Nápoly: Kennedy elnök ked­den Rómában ebéden látta vendégül Segni olasz köztár­sasági elnököt, Leone minisz­terelnököt és Piccioni külügy­minisztert. Ezután Rusk kül­ügyminiszter kíséretében he­likopteren Nápolyba utazott. Segni köztársasági elnök és az olasz kormány vezetői kü- lönrepülőgépen ugyancsak Nápolyba indultak. Az ame­rikai elnök helikoptere Ná­polybáin a NATO dél-európai haderőinek főparancsnoksága előtti téren ereszkedett le. időközben megérkezett Segni köztársasági elnök és kísé­rete is. Kennedy a NATO dél­európai parancsnokságán tett látogatása alkalmával beszé­det mondott és abban össze­foglalta nyugat-európai kőr­útján szerzett benyomásait. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok nyugat- európai szövetségesei „a ha­ladó demokrácia” útján jár­nak és szilárd eltökéltségük, Tömeges mérgezést okozott a permetezőszer Egy 14 éves fiú meghalt A múlt hét végén Szabolcs- Szatmár megyében, az Apa- . gvi Állami Gazdaság napkori üzemegységében általános is­kolásokat vettek fel idény­munkára. A gyerekek a gyü­mölcsöskertbe.. köztesnövé­nyeket kapáltak. Ebéd után olyan fáról szedett almával oltották szomjukat, amelye­ket tíz nappal korábban per­meteztek. Az erre vonatkozó figyelmeztető tábla el volt ugyan helyezve feltűnő helyen a főbejárati kapunál és a ta­nulókat is oktatták a baleset- elhárítási rendszabályokról. Mindezek ellenére fogyasztot­tak a gyümölcsből s néhány óra eltelte után már jelent­kezett a méreg hatása. A gye­rekek közül kilencet azonnal a nyíregyházi kórházba szál­lítottak. Czirják József 14 éves tanulón sajnos már nem segíthettek. A szerencsétlen fiú félóra múlva meghalt. A tanulók egy része három­négy nap alatt átesett a ve­szélyen, hazament, kettőt még mindig a kórházban ápolnak. Szinte ezzel egyidőben a megye másik részén, Nagy­doboson ugyancsak tömeges mérgezés történt. A termelő- szövetkezet gyümölcsösében FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT felvesz a Pécsi Porcelángyár — hajó- és vagonrakodás­hoz — azonnal felvesz a Mohácsi 1. sz. téglagyár. í ugyancsak a Wofatox-szal | permetezett, ezután kimosták a hordókat, s megtöltötték vízzel, hogy ki ne száradja­nak. Két napra rá a gyerekek egy csoportja megfürdött a vízben, amely még ekkor is bőségesen tartalmazott mér« gező anyagokat. A gyerekek közül kilencet a mátészalkai, négyet pedig a vásárosnamé- nyi kórházba szállították. A gyors orvosi beavatkozás tel­jes sikerrel járt: két nap múl­va valamennyien egészségesen térhettek haza. A Megyei Közegészségügyi-J árványügyi Állomás vezetői megtették a szükséges intézkedéseket, hogy az újabb mérgezéseknek elejét vegyék. hogy „az Egyesült Államok kai együttműködve kiépítsél fegyveres erőiket”. Hangsú lyozta, hogy a NATO katona ereje 1955 óta jelentősen meg növekedett. Ezzel kapcsolat ban újból megismételte azt a: európai körútja során több szőr hangoztatott ígéretéi amely szerint az Egyesült Ál lamok „feltétlenül megvédel mezi nyugat-európai szövetsé geseit”. Nemzetközi kérdésekkel fog lalkozva Kennedy azt állítot ta, hogy a NATO, s ezen be lül az Egyesült Államok nyu gat-európai szövetségesei fel adatuknak tekintik a bék< megőrzését „Nem az a véle ményünk — mondotta — hogy a háború elkerülhetet len, vagy hogy a tárgyalásai alapjában véve nem kivána tosak”. Anélkül, hogy De Gaulli tábornokot megnevezte volna Kennedy szükségesnek tar tóttá hangsúlyozni, hogy „a: önelégült nacionalizmus kor szaka lejárt és elérkezett ai egymásrautaltság kora”. Ezzé kapcsolatban azt a vélemé nyét fejtegette, amely szerin a Közös Piac nem azért jöt létre és nem azért élvezi a; Egyesült Államok támogató sát, hogy „falat emeljen mái nyugati országok, vagy a fej lődésben lévő nemzetek el len”. Kennedy közvetve beismer te, hogy változatlanul vannaí vitás kérdések az Atlanti Sző. vétségén belül. Mint mon dotta, ,,barátok között min dig is lesznek nézeteltérések s ezeket szabadon és őszintéi kell megvitatni”. Hozzáfűző azonban, azzal a meggyőző déssel tér vissza Nyugat Európából, hogy „az atlant partnerség egyre erősödő va lóság” és hogy a NATO-n be lüli nézeteltérések nem i megvalósítandó célokra, ha nem csak a célok elérésénei eszközeire vonatkoznak. Kennedy elnök az esti órák ban hazautazott az Egyesül Államokba. Értesítjük a lakosságot, hogy a Pécsi Fémipari Válla­lat hűtős részlegét a Baranya megyei Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet vette át. Lehel, Super és más háztartási hűtőgépek garanciális és fizetendő javítása, karbantartása és üzembehelyezése, továbbá import hűtőgépek javítása PÉCS, FELSŐ-MALOM UTCA 11. SZÁM alatti műhe­lyünkben történik. Telefon-bejelentés: 11-52 számon. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom