Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-15 / 138. szám

r m. xonttts is. IHAPLÖ A nyár és az ifjúság Beszélgetés Kúp ka Sándor elvtárssal, a KISZ megyei titkárával Véget ért a tanítás, meg­kezdődött a vakáció, mind több szó esik az üzemekben és hivatalokban a fiatalok kö­rében a nyári szabadságról. Tervek, elképzelések szület­nek: Hogyan lehet kellemesen eltölteni a nyarat? Az ifjúsági szövetség nagy gondot fordít a fiatalok sza­badidejének kellemes és hasz­nos felhasználására, A KISZ megyéi bizottsága olyan ter­vet dolgozott ki, amely előse­gíti, hogy szórakozva, pihen­ve, élményekben gazdagon, hasznosan alakuljon nyári programjuk. Ezekről beszél­gettünk Kupka Sándor elv­társsal, a KISZ megyed titká­rával. — Mi iránt érdeklődnek leginkább a fiatalok? — A legnagyobb érdeklődés a táborok felé irányul. Min­dent megtettünk annak érde­kében, hogy az ifjúság leg­különbözőbb rétegei a táboro­zások számtalan lehetőségei között választhassanak. Ezek egy része mozgalmi, másik része a társadalmi munkák szempontjából lesz jelentős, de nagy számban jönnek lét­re kifejezetten üdülő jellegű táborok ás. — Nagy gondot fordítunk a KISZ magyeá vezetőképző táboraira. Balatantfenyvesen a megszépült tábor várja a KISZ-vezetőket. Június 15-től egyhetes váltásokban eg< augusztus 31-ig több száz if­júsági vezetőt várunk ide. V áltozatos programot állítot­tunk össze a részükre, mely a tanulást, a kirándulást, a sportolást és a fürdést egy­aránt lehetővé teszi. A másik vezetőképző táborunkat Bóly- ban hozzuk létre. Itt 600 út­törő őrsvezető táborozik majd. — A tanuló fiatalok részé­ről igen nagy az érdeklődés a már hagyományos nyári ön­kéntes építőtáborok iránt. Mintegy 1600 diák megy él a KISZ Központi Bizottságának tárnoki, balatonaligai, csopaki, eágvári, balatonboglári r»agygombosi táboraiba, ahol a 'fiúk útépítésen, a lányok a gyümölcsszedésnél, növény­ápolásban dolgoznak. Me­gyénkbe az idén 1200 budapesti diák' érkezik, akik a Sátorhely- Bólyi Állami Gazdaságban hibrid-kukoricát címereznek. — Első ízben hozzuk létre Balatonfenyvesen az úttörők váltótáborát. ahol kellemes kömyezetbeii, megfelelő tá­bori felszerelést biztosítva, várjuk a kis pajtásokat. Eb­ben a táborban tíz csapat váltja egymást és mintegy ez­ren találnak üdülési lehetősé­get. Megnyílnak a járási és városi váltótáborok is. A sik­lósi, sellyei, mohácsi és a sás- di K ISZ-bizottságojc úttörő váltótáborai a megye és a Balaton-part legszebb részein várják a résztvevőket. Az ed­dig beérkezett jelentések sze­rint 120 úttörőcsapat önállóan táboroz a nyáron a Balaton mentén, a Pilis hegységben, Szeretettel várjuk kedves vendégeinket az újon­nan átalakított HULLÁM táncos, zenés ifjúsági étterem és cukrászdába. Ünnepélyes nyitás jú­nius 15-én, szombaton délután 4 órakor. Nyitva naponta fél 9-től este 10 óráig. Pécsi Vendéglátó Vállalat. — Aramszüünet lesz június 18- án 7—9 óráig: Bimbó u, Orgona u. Viola u, Névtelen u, valamint a Tán^ics M. u., Siklósi út és Szövetség u. által határolt terü- fleten. Baján, Szegeden és a megye üdülőhelyem. — Hogyan biztosítják a fiatalok .nyári szórakozását a KISZ-alapszervezetek? —' Az eddig beérkezett je­lentések szerint a legtöbb KISZ-alapszervezet országjáró kirándulásokat, hétvégi túrá­kat, rövid idejű táborokat, hétvégi körzeti találkozókat, kulturális és sportrendezvé­nyeket, klubesteket szervez. A KISZ Pécs városi Bizottsá­ga mecséld gyalog- és Balaton körüli kerékpáros túrát szer­vez. A MEGYEVILL, az Épí­tő és Tatarozó Vállalat KISZ szervezete egyhetes tábort hoz létre, a dohánygyári fiatalok kétnapos harkányi kirándu­lásra készülnek, a Hőerőmű kiszesei három alkalommal országjáró túrán vesznek részt Általában rendszeres kirándulásokat szerveznek megyénk közismert idegenfar- forgaimi helyeire, Harkányba, Abaligetre, Sikondára. Sok vi­déki KISZ-szervezet tagjai lá­togatnak el közösen Pécsre, ahol a Mecsek, az állatkert és a vidámpark várja őket. Az alapszervezetefc programjában megtalálható a közös színház- látogatás is. Különösen a szabadtéri rendezvények iránt nagy az érdeklődés. Többek között itt mutatkozik be a nyár folyamán a Pécs városi KISZ-bizottság jazz-klubja is. — Milyen utazási lehető­ségeik vannak a fiataloknak a nyáron? — Ez évben 870 fiatal részé­re tesszük lehetővé, hogy kül­földön üdüljön. Sok szép utat indítunk a szocialista orszá­gokba, de ezen kívül Francia- és Olaszországba, Jugoszláviá­ba is eljuthatnak* a baranyai fiatalok. Az NDK-ba több mint kétszázan, Csehszlová­kiába közei hároanszázötvenen utaznak az Express szervezé­sében. Indul egy ifjúsági cso­port Ausztriába is 31 részt­vevővel. A Tanárképző Főis­kola, az Orvostudományi Egye tem. a szentlőrinci és a bá­nyaipari technikumok diákjai csereakció keretében keresik fel a Szovjetuniót, illetve az NDK-t —' Természetesen a mun­ka nyáron sem áll meg. Milyen termelési mozgal­makat szervez ebben az idő­ben a KISZ? — A hagyományos ifjúsági versenymozgalmakon kívül a nyár elsősorban a falusi KISZ alapszervezeteket állítja sa­játos feladatok elé. Három­ezernél több fiatal nevezett be a mezőgazdasági verseny- mozgalmakba és ezek többsé­gét most a nagy nyári mun­kák elvégzése során kell moz­gósítani. Követésre méltó kez­deményezés született Babar­con, ahol az úttörőszervezet és a tsz szerződést kötött, melynek értelmében az úttö­rők segítik a gyümölcsszedést, a vízhordás megszervezését az aratásnál és a cséplésnél. Szeretnénk; ha ezt a kezdemé­nyezést minél több úttörő csa­pat követné a nyáron. Társa­dalmi munkavállalásaink so­rából ki kell emelnem a fő­útvonalak mentén fekvő köz­ségek csinosításának; jelentősé­gét, amire felhívtuk KISZ- alapszervezeteink -figyelmét. Vállalásunk alapján tovább folytatjuk a nyáron is az cur- fűi üdülőhely építését A fia­talok szívesen vesznek részt ebben a munkában, azonban számunkra nehézséget okoz, hogy a megígért segítség elle­nére sem tudjuk megoldani a fiatalok kiszállítását. Remél­jük, hogy a tanács és a vál­lalatok segítenek gondunkban. — Az elmondottakból lát­ható, hogy mi is jól felké­szültünk a nyárra. A tervek között, a lehetőségek alapján van bő választék a fiatalok előtt. A KISZ megyei bizott­sága reméli, hogy a megye fiataljai élnek ezekkel a le­hetőségekkel és nyarukat kel­lemesen, hasznosan, élmények­ben gazdagon töltik el! Mitzkl Ervin Qlatytyuzzm a Qip-faz KTSZ-hen Június 16-án: Vidám juniális Sikondán A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének komlói területi bizottsága vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel vi­dám juniálist rendez Sikon­dán. A műsor keretében *a bányász fúvószenekar, ba­rátságos labdarúgó mérkő­zés, tréfás sportversenyek szórakoztatják a résztvevő­ket. Délután bábegyüttes, tánccsoport lép fel, majd este a zene mellett táncol­hatnak a párok. A Pécsi Cipész KTSZ havonta 10 ezer pár cipőt készít. A minőség kiváló, melyet ékesen bizonyít, hogy a termelt áru 80 százaléka exportra kerül. Látogatásunk alkalmával 1605 pár női fehér cipőt készítettek angol rendelésre. De szívesen hordják a pécsi cipőket a svájciak, hollandok, belgák és svédek is. — Felvételünk a felsőrész fűződét ábrázolja, hol 46 nő, 500 pár felsőrészt készít naponta. Talajvédelem a sásdi járásban Bemutató üzem lesz Gerényes és Felsőmindszent 7 000 holdon védő erdőket, talajvédő fasorokat ültetnek A KÖZELMÚLTBAN meg­alakult Sásdi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulás, mely az első ilyen kezdemé­nyezés a megyében, máris ko­moly programmal lép a nyil­vánosság elé. A Baranya csa­torna vízgyűjtője mentén lé­vő termelőszövetkezetek azzal a céllal társultaik, hogy ki­használva az állam nyújtotta komoly kedvezményeket, ki­mozdítsák a holt pontról a sásdi járás régóta vajúdó problémáit, megfékezzék az évszázadok óta tartó talajpusz­tulást. gátat vessenek az eró­ziós károknak, szabályozzák a belvizeket, vízfolyásokat s így (magasabb szintre emel­jék a járás mezőgazdasági kú­táré ját. A társulás, mély most ka­pott egy állandó székházat Sásdon, a vezetőségét mező­gazdasági, tervező és ifculirúr- mémökkel erősítette meg, már is egy sor komoly intézke­dést tett, melyekről Salamon György, a társulás vezetője így tájékoztatta lapunkat. — Ez évi munkaprogra­munkat úgy dolgoztuk ki, hogy maximálisan elvégezhes­sük még 1964-ben mindazt, ami anyagi erőnkből futja. A 3004/5-ös kormányhatározat 50—80 százalékos állami ked­vezményt Diztosít a tsz víz­gazdálkodási és talajvédelmi munkák elvégzéséhez, plusz a termelőszövetkezetek hozzá­járulását is meghitelezi 15 év­re. Mindez nagyon komoly se­gítség az állam részéről, mi ezt ki is akarjuk használni. — Éppen ezért úgy határoz­tunk, hogy még ebfeen az év­ben két termelőszövetkezetet teljesen rendbe teszünk, a kis­Beszélgetés Zokogán milyen szép meséket szolgák nekünk felolvasni a gyere­kek?! Az ólakban sertések, az ud­varon baromfi. — Van, akinek tehene i* van. «— Hogy hívják? Balogh Mihálynak, 'ö ott lakik a másik soron. — És miért Zokoga-puszta ennek a neve? Ki tudja. Talán a Bog­dán Lajos bácsi meg tudná mondani. 0 a legidősebb. — Hány éves, Lajos bácsi? ■-— Hetvenhét. — Meg tudná-e mondani, miért hívják ezt a települést Zokoga-pusztának ? — Hát kérem, én itt szü­lettem, itt volt az apám is, de azt nem tudom, hogy miért Zokoga-puszta ennek a neve. — Volt itt egy csárda, azt Zokoga csárdának hívták — szól közbe a kisbíró. — Nagy fák voltak, jó halászlé, ci­gányzene, még Pécsről is jöt­tek ide fiakeren. Nagy urak voltak, mert csak azok jártak akkor fiakeren. Akkor még az is úr volt, aki sört ivott, hát még, aki bamasört Ügy sírtak itt a hegedűk, hogy... Talán innen a név. Sir, zo­kog a hegedű. Talán onnan, bogy volt idő, amikor zokog­tak itt az emberek. Ki tudja ezt már megmondani?! — Van itt egy kisgyerek, nagyon szépen harmonikázik. Átvágunk a házak között. Az egyik fa alatt férfi bo­rotválkozik. a házak mögötti kis kertekben zöldell a bur­gonya, a zöldség. Minden ház­hoz van kis kert. r— Na, itt laknak. Az ajtóban áll egy férfi, egy nő, karján pályással, kö­zöttük egy melegítős fiú. Ö az. Herényi Jóskának hívják. Hozza a harmonikát. Szép pi­ros, tangóharmonika. — Most tanul még — ma­gyarázza az apa. — Csak az a baj, hogy nem tudok neki, se­gíteni. A gombokhoz m$g csak értek, de ehhez a részhez mát nem. A hegedű az más. Le akarom fényképezni a gyereket. Az anyja kiabál: Így ne. Várjon, mindjárt felöltözik. Barna cipő, olympiakék nad­rág. fehér ing. — Nyakkendő nem kell. Gyereknek nem való! — így az apja. Már szol is a harmonika. Csillog a gyerek szeme. Hoz­za az apja is a hegedűt, öt kíséri a fiú. — Hány éves? — Tizenötödikben vtm. Most megy majd nyolcadikba. —; És utána? — Valamilyen mesterséget tanul. Szól a zene. Az embernek kedve lenne táncraperdülnL Lassú szél kerekedk a Drá­va felől. Esőfelhőket hoz,. In­dulni kell. Nem tudom, honnan ered­het a puszta neve. Nem is ér­dekel, hiszen ezen a pusztán csupa mosolygós emberrel ta­lálkoztam, akik között csak néhány öreg ember van, aki nem dolgozik. A többi mind munkába jár, ki a tsz-be, ki az építkezésekre. A munka tette őket mosolygóssá és az, hogy munkájuk után végre ék « emberek lettek. Szálai János vaszári vízfolyás vízgyűjtőjé­ben a gerényesi, a felsőmind­szenti vízfolyás vízgyűjtőjében pedig a felsőmindszeni terme­lőszövetkezetet látjuk el komp­lex víz- és talajvédelemmel még ebben az évben. Ez a két tsz bemutató üzem lesz. Komplex víz- és talajvédelmi munkálataik iránytervét már készíti is a budapesti VIZI- TERV, az üzemi terveket pe­dig a inti szakkofilektívánk fogja elvégezni, MIT IS CSINÁLNÁK ebben a két termelőszövetkezetben? Először is rendezik a vízfolyá­sokat, ami lehetővé teszi majd víztározók, halastavak létesí­tését, ezenkívül nagyobb sza­bású öntözést Talajvédelmi szempontból" e két tsz-ben megváltoztatják a lejtős terü­letek művelési agáit A 25 szá­zalékon felüli lejtőkön meg­szüntetik a szántóföldi kultú­rákat és hegyi legelőket, erdő­ket létesítenek. A talajvéde­lemnek megfelelően megvál­toztatják ezekben a tsz-ekben a táblósátást, tehát új-rft táb- 1 ásítanak, kialakítják a talaj­védő vetésforgókat 20—25 szá­zalékos évelő pillangóst iktat­nak a termelésbe. A vízlecsa- polas után az elposványosodott rétek egy részét szántófölddé minősítik, itt fogják a tsz-ek megtermelni — öntözéses gaz­dálkodással — a domboldalak­ról lehozott kapás kultúrákat. — Komplexül ellátni egyelő­re csak éti a két termelő­szövetkezetet tudjuk, de a kö­vetkező években sor kerül a többi tsz-ne is. A járás többi részén ebben az évben első fokú talajvédelmet hajtunk végre, amibe beletartozik a kisebb anyagi költségekkel is megvalósítható vízszintes mű­velés, altalaj lazítás, a kapá­sok íehozatala á lejtőkről, a rétek altatejl szítása, feltörése; Végül ebben az évben a járás területén, mintegy 7000 holdon ültetünk védő erdőket, talaj­védő fasorokat. EZEK MÉG CSAK a kez­deti lépések; A következő években a társulás valameny- nyi termelőszövetkezetében megvalósítják a korszerű és komplex vízgazdálkodási és talajvédélini munkálatokat, melyektől a termelőszövetke­zetek nagy eredményeket vár­hatnak a mezőgazdasági ter­melésük, termésátitgaik nö­vekedésében) FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT felvesz a Pécsi Porcelángyár. i kel. Nem tudom asszony vagy lány, mert így mutatkozik be: — Kiss Juliska vagyok. —r Szép neve van. — Vannak itt, akik magya- ■ rositottak is. Bányaiék pala­mikor Bogdánék voltak. ■— És hányán laknak itt? — Sokan, nagyon sokan. Nem tudnám megmondani hányán. De az biztos, hogy gyerek itt több van, mint Révfaluban. — És tanulnak a gyerekek? Nyerges Bogdán Sándomé nagyot sóhajt. — Az én gyerekeim tanul­nak majd. Ha kell, a hátamon viszem el az iskolába. Azt mondják, minden lehet belő­lük. Egy pöttömnyi fekete gye­rek fut elő a ház mögül. Nagy kék szeme okosan vil­log. —■ M? nem jártunk iskolá­ba, Qk már járnak. Tudja, Az utcán emberek feksze­nek. Az egyikre ráköszönök: — Jó reggelt. Ijedtálmosan emeli fel a fejét. — Szundítottam egy kicsit — magyarázza. .— Tudja, ná­dunk ma ünnep van. — Milyen ünnep? — Hát űrnapja — felkönyö­köl és az utcát nézi. Farkaskutyák somfordáinak körülöttem, némelyik mérge­sen vicsorít. Az asszonyok te­referélnek. •— Az emberek hol vannak? — Lakácsán búcsú van — válaszolja Bányai Józsefné. —? Odamentek muzsikálni. — Csak a zenéből élnek? — A férjem dolgozni is jár. i— És mennyit keres? — Azt még nem tudom, mert most kapja majd az el­ső fizetését. Ide szegődött el a vízrendezőkhöz. Hosszúhajú nő kínai szék­jjz. ; : i;.. '' Ai

Next

/
Oldalképek
Tartalom