Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

6 NAPLÓ IMS. JUNTOS ü 7 4 világ még többet vár! A Szovjetszkaja Rosszija Kennedy beszédéről Moszkva. A Szovjetszkaja Rosszija 6zemleírója megjegyzéseket fűz Kennedy elnöknek, a was­hingtoni egyetem hallgatói előtt a napokban elmondott beszédéhez. A hidegháború 20 éve alatt — írja — most először történt meg, hogy az Egyesült Államok elnöke nyilvánosan állást foglalt a szovjet—amerikai viszony gyökeres értékelése mellett és bizonyos mértékben el­ismerte a békés együttélés szükségességét. Figyelemre méltó körülmény az is, hogy Kennedy beszédé­vel egyikében jött létre a meg állapodás arról, hogy a Szov­jetunió, az Egyesült Államók és Anglia külön képviselői jú­liusban Moszkvában összeül­nek és tárgyalnak a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról. — Lehetőségek támadtak a nemzetközi légkör lényeges megjavulására — folytatja a szemleíró. — Ez csak örömmel tölthet el mindenkit, aki őszintén békét akar. Az amerikaiak tízezrei tapsolták meg elnö­kük szavait, amelyek az amerikai nép hangulatát jut tatták kifejezésre; — Erezhető az is, hogy Kennedy beszédét Nyugaton egészében véve rokonszenwel fogadták. Viszont nyilvánvaló, hogy e beszéd nem volt Ínyé­re a hidegháború fékevesztett híveinek, és az úgynevezett „veszettek” mindjárt félre is verték a (harangokat, s azt hangoztatták, hogy „kemény erőpolitikára van szükség”. — Meg kell állni Kennedy elnöknek annál a kijelentésé- . nél — folytatja a szemleíró —, hogy az Egyesült Államok nem fog elsőnek végrehajtani • újabb nukleáris fegyvenkí- sérleteket a légkörben. Ez természetesen jobb, mint a fegyverekkel való fenyege­tőzés. Ámde, a világ még többet vár! A béke és a népek biztonsá­ga megköveteli, hogy a nuk­leáris fegyverkísérletek eltil­tásának kérdését minden vo­natkozásban oldják meg, va­gyis minden nukleáris fegy­verkísérletet tiltsanak el; a föld alatt, víz alatt, a légikör­ben és világűrben végzett nukleáris kísérleteket egy­aránt. — Az Egyesült Államokban vannak nagy befolyású reak­ciós erők, amelyeknek nem tetszik az elnök legutóbbi be­széde. Ezek nem adják meg magukat. Mégis világos, hogy a béke útja: a békés együtt­élés, a leszerelés és az együtt­működés útja — állapítja meg befejezésül a szemleíró. Az MSZMP Közponfl Bizottságának távirata Észak-Irország Kommunista Pártjához A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Eszak- Irország Kommunista Pártját a párt megalakításának 30. év_ fordulója alkalmából. Aláírták a magyar — román határügyi szerződést Csütörtökön Földes László, a belügyminiszter első helyet­tese és Mihail Rosiano, a Ro­mán Népköztársaság budapes­ti nagykövete aláírta a ma­gyar—román határügyi szerző­dést, amely felújítja s az idő­közben felvetődött tapaszta­latok figyelembevételével ki­bővíti a két állam kormányai között 1952-ben megkötött ha­sonló tárgyú egyezményt OTTÓ A SOROMPÓNÁL 0-2,© Iff fn t ‘‘líM'.'ÜÍÍ- A??,"'1* Toner Tibor rajza Max Reimann beszámolója a Német Kommunista Párt Lapzártakor érkezett Barzani kiáltványa kong resszusan Berlin: A Neues Deutsch­land csütörtöki száma közli Max Reimannak, a Német Kommunista Párt első titká­rának a párt nemrégen meg­tartott kongresszusán elmon­dott beszámolóját A beszámoló Németország helyzetével foglalkozó része hangsúlyozza, hogy az egysé­ges német munkásosztálynak elszánt harcot kell folytatnia a revansvágvó és testvérhábo­rút kirobbantani akaró bon­ni politika ellen, a két német állam közötti megértésért és a korrekt kapcsolatok kialakí­tásáért. A Német Demokratikus Köztársaság létezésében és Nyugat-Németországra gya­korolt hatásában jut kifeje­zésre Németországban korunk legfőbb jellemvonása, a kapi­talizmusból a szocializmusba való átmenet — állapította meg a továbbiakban a szó­nok. A nemzetközi helyzetet ele­mezve Max Reimann hangsú­lyozta, hogy hála a Szovjet­unió jelentősen megnöveke­dett erejének és politikai te­vékenységének, a népek az el­múlt években sikerrel védel­mezték meg a békét. A szov­jet állam fennállása óta a szovjet külpolitika alapvető vonala a különböző társadal­mi rendszerű államok békés együttélése. Az a tény, hogy az imperialista háborús poli­tika ellen, á békéért és a bé­kés együttélésért, a feszültség enyhüléséért és a népek kö­zötti barátságért vívott har- oot a Szovjetunió elgondolá­sokban gazdag és rugalmas módon vezeti, az emberiség számára egyre világosabb bi­zonyítéka annak, hogy szocia­lizmus és béke egy és ugyan­az — mondotta befejezésül a Német Kommunista Párt első titkára. Vereséget szenvedett az U. Dózsa A párizsi nemzetközi labdarúgó torna csütörtöki fináléján először a harmadik helyet eldönti U. Dó­zsa—Anderieeht mérkőzést ját­szottak le. A találkozót a belga csapat nyerte, 2:0 (1:0) arányban. Góllövők: Stockmann (13 perc) és Van Himst (87 perc). Musztafa el Barzami, az iraki kurdok vezetője, kiált­ványt adott Jd­Barzami a kiáltványban hang súlyossá: „Nincs más megol­dás számunkra, csak a harc, hogy meg tudjuk védeni né­pünket és falvabnkat Nem vá­gunk agresszonok, védelmá harcot folytatunk. Küzdünk mindaddig, amíg az iraki kor­mány meg nem szünteti ve­lünk szemben a gazdasági és katonai blokádot, el nem fo­gadja követeléseinket a fcöz- tünük lévő konfliktus békés rendezése céljából Továbbra is az a meggyőződésünk, hogy népünk békésen élhet az Iraki Köztársaság és az arab állam- szövetség keretéiben. Barzani végül cáfolja az iraM közpon­ti kormánynak „a győzelem­ről” szóló közleményét és td- jéLewtí, a kurd fegyveres erők nyomulnak előre, hogy meg­szállják az egész kurd-lakta övezetet. Kezükön Van Kir­kuk város kivételével az egész tartomány és haladnak Mo- szul tamtomány felié. * Aref marsall iraki elnök az tartományokban tett Papp László ma este Kölnben mérkőzik Papp László középsúlyú hi­vatásos Európa-bajnok ököl­vívó pénteken este Kölnben az amerikai Charlie Cottonnal mérkőzik. A magyar és a né­ger versenyző találkozója sze­repel a nagyszabású ökölvívó i program középpontjában. Terror a venezuelai baloldali erők ellen Caracas: Romulo Betan­court venezuelai elnök rádió­beszédet mondott és bejelen­tette, hogy Ciudad Bolivar vá­rosában merényletet kísérel­tek meg ellene. A rendőrség állítólag le is tartóztatott két merénylőt akik a város püs­pöki palotájában időzített bombát próbáltak elhelyezni. Betancourt elnöknek röviddel Nyári nagytakarításkor gondoljon bátorkárpit fára is. A PATYOLAT helyszínen szakszerűen, olcsón kitisztítja. TELEP O IV: 40—»« ezután kellett volna megér­keznie, hogy részt vegyen a püspöki palota felavatásában. Az állítólagos merénylet közzétételével egyidőben meg­indult a hajsza a haladó erők ellen. Romulo Betancourt el­nök személyesen adta ki azt az utasítást, hogy az ország­ban tartóztassák le a Kom­munista Párt és a baloldali forradalmi mozgalom tagjait. Az elnök felszólította a kong­resszust, hogy minél előbb haggya jóvá a GEÜkségálilaipat- ról szóló törvényjavaslatot, amelynek segítségével az or­szágban fel akarják számolni az ellenzéket. Politikai megfigyelők rámu­tatnak, Romulo Betancourt elnök az általa bejelentett merényletet nyilvánvalóan ürügyként akarja felhasznál­ni arra, hogy minden eddigi­nél kegyetlenebb irtóhadjá­ratot indítson az ország ha­ladó <e*a eUsn. szemleútja után visszatért az iraki fővárosba. Száléh Mahdi Aumas iraki hadügyminiszter — a bagdadi rádió közlése szerint — szerdán kijelentette, hogy a tisztogató műveletek a rebelis övezetben gyors ütem­ben folynak. A koamány csapa­tok nem ütköznék eüeoáflás- ba, mert a kurdok visszavo­nulnak. A naftkhaoeihj olaj­kutak környékét; amely az inaik—iráni határ mentén fek­szik, tilos övezetté nyiLvána- tottáik. Film Film Film ide fa WILIAM BUKOVY és Pa­vel Vasút „Parancs” című Hirosimáról szóló balettje jut az ember eszébe, amikor a fiatal Peter Kass rendező el­ső filmjének bemutatójára be­ül, hiszen a „Pogányok ideje” is a hirosdmad pilótáról szól, azzal a többlettel, hogy a tör- ténelmd tényen túllépve min­denfajta embertelenség ellen felemeli a hangját. A hátunk már akkor meg- borsózik, amikor Gaunt az Űzött, őrült kinézetű csavargó megjelenik a vásznon és elin­dul felénk, tragikus sorsa alatt rogyadozva. Gaunt elkín- zott ember, egyetlen bibliával a zsebében teljesen céltalanul vándorol. Ekkor még nem tud­juk, hogy Gaunt szimbolikus figurája a hirosimaá pilótával azonos, csak fokozatosan ért­jük meg, amikor Link fia már meggyilkolta a néger Mariét, s Link üldözőbe veszi Gaunt, akire a gyilkosság gyanúját akarja terelni Ezen a ponton Gaunt fülében felzúgnak a hajdani katonai repülőgépek motorjai, és a búgás elsöpri a jelent, az időn átlépve visz- szakényszeríti a lélektanilag már megbünhódött férfit Hi­rosima fölé. Peter Kass ren­dező szinte mindent képekkel fejez ki, így Gaunt alig mond egy-két szót, s az összefüggé­seket a nézőnek magának kell megtalálnia a néger gyilkolás és Hirosima élpusztítása kö­zött A képek és a hangok döbbenetes zuhataga tárja fel előttünk Gaunt rettenetes tit­kait: Peter Kés«, bátor gondolati ritmusra építve ábrázolja á belső folyamatokat, és a tör­ténelmi igazságszolgáltatás kanyargós útjait. Gaunt védel­mébe vesz egy néger kisfiút akinek az anyját Link meg­ölte, s link más céltól, de ér­zelemvilágtól vezérelve ugyan* de megbosszulja az első atombombák áldozatainak a halálát Gaunt úgy pusztul el mint egy kutya ... S ekkor megjelenik az igazságszolgál­tatás képviselője, és Linknek is meg kell halnia. A film hangvétele bibliai* sok helyen a logikai ugráso­kat hangulati, vagy vallási elemeikkel színezve teszik el­fogadhatóvá, törésmentessé. A film főszereplője John Heffeman óriásit játszik. — Puszta mozgással, és arcjáték­kal mindent elmond, teljesen felesleges megszólalnia. Kü­lönösen a mozdulatai kifeje- zőek, melyekkel a figura minden lélektani fordulatát* rezdülését érzékeltetni képes. JESSE, MARIE, Link és Ted személyét megjelenítő színészek is kitűnően játsza­nak, tipikus emlberalákokat jelenítenek meg, de a film sikere mégsem nekik köszön­hető, hanem Peter Kass ren­dezőnek, aki a film hangu­latában újait, egyedülállót teremtett meg. Az új angol fűm nem ép­pen szórakoztató, de igazi XX; századi alkotás, mely a leglényegesebbről, az embe­riség továbbélésének lehető­ségedről beszéL Bertha Bulcsú ENSZ-megfigyelok Jemenben Sanaa, (MENj. A MEN-hírügynűkség tudó­sítása szerint csütörtökön a jemeni fővárosba érkezett Carl von Horn svéd tábornok ve­zetésével az ENSZ hattagú megfigyelő csoportja. A ké­sőbbiek folyamán még hetven ENSZ-megfigyelő utazik Je­menbe. Az ENSZ tisztviselők a szaud-arábiai-jemend hatá­ron teljesítenek majd szolgá­latát De Gaulle Bonnba látogat Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti Jiütas elején — közvetlen Kennedy elnök bonni látoga­tása után — de Gaulle elnö­köt fogadja majd Adenauer a nyugatnémet fővárosban, hogy ezzel a francia—nyugat­német együttműködési szerző­dés parlamenti ratifikációja után hivatalosan is megkezd­jék a szerződés életbelépteté­sét, amely a két ország kor­mányfőjének és miniszterei­nek rendszeres tanácskozását írja elő. De Gaulle bonni látogatá- tásával kapcsolatban a Frank­furter Rundschau párizsi tu­dósítója azt jelenti, hogy megbízható értesülések sze­rint de Gaulle azt tervezi, Adenauerral együtt közös Csoda Itáliában L| ár nem sláger a nyugatné­met gazdasági cso­da. Új sztár lépett a helyébe: az olasz csoda. Lám, csodák nélkül mit sem ér az élet Nyugaton. Azt mondják hát az elbűvölt proga- gandisták, hogy a dolce vita már mán denki számára le­hetséges olasahan szépséges tájain. Erre előáll Mrs. Ju­dith Coeln, a News week hasábjain és tapintatlanul fel­fesd a kérdést: Ha Itáliában csakugyan van gazdasági cso­da, akkor máért nyert újabb egy­millió szavazatot az Olasz Kommu­nista Párt a leg­utóbbi választáso­kon? Különböző mer gyarázatokat sorol fel a kérdés felte­vője. De ő maga úgy véli, hogy a legfrappánsabb ma­gyarázat mégiscsak az, hogy *az olasz gazdasági csoda csupán egy piciny százalékát érinti az összlakosságnak: a gazdagok gazda­gabbá válnak, a szegények pedig szegények marad­nak ...” Lám, lám, ki hitte volna? De a jeles Mrs. még azt is megje­gyezte, hogy: i,,Sok milánói ipari mun­kás a nélkülöző Délről származik. Ezeknek sokat kell dolgozniuk ala­csony bérekért, a különórákért pedig nem kapnak sem­mit.” Ugyanekkor látják azonban a tulajdonosok és hozzátartozóik el­képesztően botrá­nyos luxuséletét. Azt a bizonyos dol­ce vitát, amelyhez az éden örömei egy silány vurstli pro­duktumai lehetnek Mindezt betetőzi az uralkodó politi­kai körök sajátos erkölcse, ami „ci­nikussá teszi az olaszokat saját kor­mányukkal szem­ben” — írja a jeles Mis. És a poén? Az lenne a csoda, ha az olasz csoda — nem kommunis­ta előretörést szült volna. felhívást bocsát majd ki bonni látogatása alkalma* vaL Ebben felszólítja a Kö­zös Plc-ban tömörült többi nyugat-európai országot —< Olaszországot és a Benelux- államokat —, hogy Francia- országgal és Nyugat-Német* országgal karöltve valósít­sák meg a nyugateurópaí politikai uniót, amelynek létrehozását már régóta ter­vezik Bonnban és Párizs­ban. A politikai unió létrehozását elvben már elhatározták a hat ország kormányzói az 1961. júliusban tartott bad-godes- bergi konferenciájukon, ám az elvi határozat gyakorlati megvalósítása elakadt, mivel Hollandia és Belgium azt kö­vetelte, hogy előbb várják’ meg Angliának a Közös Piac­hoz való csatlakozását. A politikai unió létrehozása ugyanis gyakorlatilag azt je­lentené, hogy a négy kisebb nyugat-európai ország beletö­rődik Bonn és Párizs gyámko­dásába, Hollandia és Belgium éppen azért sürgette az angol részvételt, mert Angliában látja a megfelelő ellensúlyt Bonn és Párizs hegemónia-tö­rekvésével szemben. Most azonban — mint a Frankfurter Rundschau pá­rizsi tudósítója jelenti — de Gaulle ismét fel akarja me­legíteni a tervet, mert úgy véli, hogy megérett a meg­valósításra. De Gaulle arra számít, hogy Angliában hamarosan mun­káspárti kormány kerül hata­lomra és az nem fogja fenn­tartani a Közös Piac-hoz való csatlakozási igényt, így tehát a hollandok és belgák nem érvelhetnek tovább azzal, hogy az elvben már korábban elhatározott politikai unió megvalósításával várni kell, amíg Anglia csatlakozik a Kö­zös Piachoz. Hagy mennyiségben kapható ágymatrac a Pécsi Bizományi Áruház Vállalat Pécs, Bem utca 2. sz. a. fiókjában t

Next

/
Oldalképek
Tartalom