Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-14 / 137. szám
1963. JÜNTÜS 14. PÉNTEK A beton vizsgálatának szabványairól XX. ÉVFOLYAM, ARA: 60 FILLÉR 137. SZÄM Ülésezett a Minisztertanács Fontos kérdések napirenden tárgyaltak tegnap a KGST építésipari szakemberei a pécsi tanácskozáson A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta a pénzügyminiszternek az 1962. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentését és a Központi Néfii Ellenőrző Bizottság elnökének a jelentéshez fűzött hozzászólását. A földművelésügyi miniszter az állatállomány áttelelte- téséről és a takarmányakciók lebonyolításáról tett jelentést, majd beszámolt a mezőgazdasági munkák menetéről. A kormány a jelentést és a beszámolót tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke a népgazdaság tüzelőanyag-ellátásáról, a belkereskedelmi miniszter és a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke a közellátás helyzetéről terjesztett elő jelentést. A kormány a jelentéseket megtárgyalta, elfogadta és határozatokat hozott. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Tegnap délelőtt Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában folytatta tanácskozását a KGST építési állandó bizottság építés iparosítási szekciójának munkacsoportja. A tanácskozáson részt vett dr. Palotás László professzor, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem építőanyag tanszékének vezetője is. A tanácskozás vitájáról Rosivall Ferenc, az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet igazgató helyettese, az értekezlet elnöke a kövétkezőket mondotta: — Tanácskozásunk második napján a beton vizsgálatának kérdéseivel foglalkoztunk. A bizottság két munka- csoportra oszlott és a beton szilárdsági vizsgálatok tárgyalását is két csoportra bontottuk le: a roncsolásos és a roncsolás mentes vizsgálati módszerek megvitatására. Az alapos és részletes vita során megmutatkozott, hogy milyen nehéz hét országban kialakult beton vizsgáláti módszereket egységes álláspontra hozni. Miután a tárgyaló, felek a legtárgyilagosabban a közös cél fontosságától áthatva vesznek részt a vitában, megvan a remény arra, hogy a felmerülő kérdésekben megtaláljuk a megoldást. Ilyen problémák a próbatest alakjának és méreteinek egységesítése, a próbatestek készítésének módja, a különböző vizsgálati módszerek közötti választás, illetve annak eldöntése, hogy melyek alkalmasak már a nemzetkö”' szabványosításra. Mindezen kérdések komoly vitát váltottak - ki. A tanácskozás érdemi részét ma befejezik. Délután a külföldi delegációk városnézésen vesznek részt. Este a megyei tanács vezetői adnak fogadást részükre. Holnap kerül sor a megvitatott okmányok ünnepélyes aláírására. A MOSZKVAI NEMZETKOR ELŐTT NÖKONGRESSZUS A gyárak és üzemek százaiból érkeztek ajándékok a moszkvai kongresszusra. Képünkön az ajándékokat a gZOT Székházban készítik elő csomagolásra. Különös háború folyik Észak-Irakban. A bagdadi kormány saját népe, a lakosság húsz százalékát kitevő kurd kisebbség ellen indított véres irtó had járatot. Bombákkal fenyegetik a védtelen falvakat, háromszázezer dolláros vérdíjat tűztek ki az ismert kurd vezető, Musztafa El Barzani fejére. Az első jelentések ugyan arról számolnak be, hogy a túlerőben levő kormánycsapatok előrenyomultak, a történelem azonban intő például szolgálhat: a kurd problémát még sohasem sikerült katonai eszközökkel rendezni. A kurdok képezik ugyanis a Közép-Kelet legjelentősebb kisebbségét, hat országban legalább kilencmilliónyian vannak. Nem arabok, más nyelvük, kultúrájuk, mások a hagyományaik, természetesen vannak azonos vonásaik ,is: a kurdok például szintén mohamedánok. Valamikor önálló kurd állam létezett a középkeleten, de a XVII. században a törökök leigázták őket. A kurdok azonban nem adták meg magukat, s az első világháború utón, a béke- szerződésben is elismerték jogaikat. 1922-ben, szulejmani- jában (az iraki kurdiakta területek fővárosa) Kurd Köztársaság alakult, de az angolok később leverték, s irakhoz csatolták. Megtörni ismét nem tudták őket, egyik kurd felkelés a másikat követte, s tevékenyen résztvettek az 1958 júliusi forradalomban is. A Kasszem rendszer megígérte a kurdok követeléseinek teljesítését, ez azonban puszta ígéret maradt, sőt, katonai erővel fordult ellenük. A kaland meggyengítette Kasszem kormányzatát, s egyik oka lett bukásának. A februári államcsíny után, a kurdok várakozással tekintettek az új iraki vezetők politikája elé. De azok, miközben szavakban elítélték Kasszem súlyos hibáit, ha lehet rálicitáltak. Egy darabig tárgyaltak ugyan a kurdok képviselőivel, de csupán azért, hogy közben időt nyerjenek s felkészüljenek a véres akciókra. Amikor a katonai felvonulás befejeződött, rövid i lejáratú ultimátumot adtak át és kezdetét vette a háború. BARZANI, a kurdok vezetője Mit is akarnak a kurdok? Nem kívánnak önálló államot és elszakadást iraktól. Az arabokkal együtt, demokratikus alapokon, az egységes irakon belül szeretnék rendezni vitás ügyeiket. Ragaszkodnak viszont Kurdisztán önkormányzatához, a teljes egyenjogúsághoz, a nemzeti nyelven folyó oktatáshoz, s a földjük kincseinek hasznából történő részesedéshez. Ez utóbbi az egyik ugrópont. Ezeket az igazságos és észszerű követeléseket nem lehet fegyverekkel „megoldani” annál is inkább, mert az összetűzés bizonyos értelemben túlnő az ország határain. Felvetődik például, milyen álláspontra helyezkednek majd a többi arab országok, de elsősorban Egyiptom és Szíria, amelyek az új EAK egységokmányát aláírták Bagdaddal? A kérdés annál érdekesebb, mert a kurdok küldöttsége az elmúlt napokban fontos megbeszéléseket folytatott magával Nasszerr el, és Ben Bellával. Az új iraki rendszer hata- lomrakerülése óta alig négy hónap telt el, de ez elegendő volt ahhoz, hogy véleményt alkossunk róla. Ez idő alatt megszakítás nélkül folytatta a harcot — saját honfitársai ellen. Kezdődött az embervadászattal Bagdad utcáin, folytatódott a nagy terrorhullámmal, s törvényszerűen el kellett érkeznie a kurdoknak küldött hadüzenetig. AZ ANGOL LÉGÜGYI MINISZTER A SZOVJETUNIÓBAN MOSZKVA: N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök fogadja a Kremlben Julian Amery, angol légügyi minisztert. Külföldi vendégek érkeztek t békekongresszusra A VI. magyar békekongresszuson résztvevő külföldi vendégek közül csütörtökön hazánkba érkezett Bruno Wran ke, a Német Demokratikus Köztársaság Béketanácsa Elnökségének tagja és Edith Neumann, a Béketanács osztályvezetője: Lurs Gomez Wangüemert, az II Mundo című napilap főszerkesztője, a Kubai Béketanács Titkárságának tagja, Zwaczik Miroslav, a Csehszlovák Béketanács elnökségének tagja, a Csehszlovák Nemzeti Front főtitkárhelyettese és dr. Friedrich Kollmann, az Osztrák Béketanács Elnökségének tagja. A vendégeket a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács vezető munkatársai fogadták. A négerek már eleget tűrtek Tanácskozások Washingtonban a négerkérdésrol A hivatalos Washingtonban a néger kérdés miatt támadt feszültség minden más problémát háttérbe szőrű. A Fehér Házban és az igazságügyminisztériumban egymást követik a tanácskozások, amelyeknek fő célja megakadályozni, hogy a feszültségből robbanás legyen. Kennedy elnök csütörtökön reggel a kongresszus mindkét pártjának vezetőivel tanácskozott. A megbeszélések után a kongresszusi vezetők a Fehér Ház egyik oldalajtaján át távoztak, hogy elkerüljék az épület előtt várakozó újságírókat. Semmiféle nyilatkozat a tárgyalásokról nem hangzott el. Az elnök a csütörtöki nap folyamán szakszervezeti vezetőket fogad, hogy megvitassa velük a négerek alkalmaztatásának kérdését. Az amerikai igazságügyim. nisztérium állandó kapcsolatban van azokkal a városokkal, ahol a helyzet a legfeszültebb. Pattanásig kiélezett a helyzet a Mississippi állambeli Jacksonban. Ebben a városban gyilkolták meg szerdán Medgar Everst, a jack- soni négerek egyik vezetőjét. Attól tartanak, hogy a város 60 000 főnyi néger lakossága erőszakhoz folyamodik. Jackson egyik vezetője kijelentette: attól lehetne tartani, hogy „hamarosan elszabadul a pokol a városban...” Az egyik legnagyobb néger szervezet titkára nyilatkozatában hangoztatta: a négerek már éppen eleget tűrtek, tovább nem fognak várni. Texas állam egyik egyetemi kisvárosában a Ku Klux Klan keresztet égetett, majd három néger család lakását felgyújtotta. A marylandi Cambridge-ben tüntetés zajlott le, összetűzésre azonban nem került sor. New York Harlem negyedében azonban a tüntetések során három sebesülés történt. A Virginia állambeli Danville városkában a négerek iílősztrájkot kezdtek. A néger szervezetek bejelentették, hogy pénteken délután Washingtonban rendeznek tüntetést — ezúttal első ízben. A tervek szerint a Fehér Ház előtti parkban gyülekeznek majd és onnan az igazságügyminisztérium elé vonulnak. A déli államok demokrata- párti szenátorai és képviselői változatlanul azt hangoztatják, hogy meg akarják akadályozni Kennedy beharangozott törvényjavaslatának gyors megszavazását a kong-; resszusban. A népek szolidaritása U uszanöt évvel a spanyol 1’ polgárháború befejezése után hazafijaik ezrei szenvednek a terrorral fenntartott francodsta rendszer börtöneiben. Tízezreik állnak rendőri felügyelet alatt és nem hagyhatják el lakóhelyüket A spanyolok ezrei élnek száműzetésben, közöttük munkásvezetők, politikusok, a demokrácia harcosai és világszerte ismert értelmiségiek. Nem térhetnek vissza hazájukba, megfosztották őket szülőföldjük, otthonuk melegétől, A firaa- cóista katonai bír óságok sokakat ítélnek el politikai nézeteikre, társadalmi helyzetükre való tekintet nélkül pusztán azért, mert ellentétes a véleményük, mint az országra kényszerített diktatúráé, Spanyolországban a terror" az őrületig fokozódott. Száz- és száz olyan politikai fogoly van Spanyolországban, akiket tizenöt-húsz évre bör- tönöztek be. Csupán Burgos börtönében 393 olyan politikai fogoly van, akiket ösz- szesexi 9825 esztendei börtönnel sújtottak. Spanyolországban ma az egész nemzet amnesztiáért kiált. Aláírásokat gyűjtenek, leveleket küldenek a hatóságokhoz, amelyekben tiltakoznak a törvénytelenségek ellen. Az amnesztiáért. folyó harcban egyre inkább létrejön az antifasiszta erők szövetsége. A kommunista párt és a haladó erők ma a nemzeti megbékélés politikáját hirdetik. Mit jelent ez pontosan? 1936-tól 1939-ig egymillió ember halt meg a polgárháborúban; a háború óriási szakadékot vágott a spanyolok és spanyolok közé. Franco ezt a szakadékot ma is mélyíteni akarja. A kormány ehhez kényte” len külső segítséget is igénybe venni. Ez a külső erő az amerikai imperializmus. Ezért engedik meg 'amerikai támaszpontok létesítését. A spanyol nép iránti szolidaritás erőteljes és aktív nemzetközi mozgalommá vált, a tiltakozás világszerte erősödik, s legkülönbözőbb politikai nézeteket valló embereket fogja össze. Ezek az emberek együttérez- nek a spanyol nép hősi harcával és nem sajnálják a fáradságot, hogy segítsenek azoknak, akik véget akarnak vetni a polgárháború szellemének és a fasizmusnak. amely tovább él Franco gyűlölt rendszerében. AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA __________________ ■' .'i >■-. ________ ■ ■ - _________ V IRÁG PROLETÁRJAI, EGY E SUTJETÉ K! / \ i Különös háború Kurdisztánban Bombákkal fenyegetik a falvakat — SOO ezer dolláro» vérdíjat tűztek ki a kurd vezető fejére
