Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

■' ft tó-r-jf 1963. JÚNIUS 13. Gyilkoltak az amerikai fajgyűlölők Az Egyesült Államok faj­gyűlölői kedden meggyilkol­ták Medgar W. Everst, a Mississippiben élő négerek egyik vezetőjét, a színesbőrűek haladásáért küzdő országos szövetség ismert harcosát. Evers, három gyermek ap­ja, kedden este részt vett a jacksoni négerek gyűlésén, majd éjfél után gépkocsin ér­kezett otthona elé. Alig lépett ki a járműből, az utca sötét­jéből eldördült az alattomos merénylő lövése, amely kiol­totta Evers életét. De Gaulle vidéki útja De Gaulle szerdán meg­kezdte 19. vidéki körútját. Va­sárnap Charente, Charente- Maritime, Sevres és Cvienne megyéket látogatja meg. Vien­ne megye kommunista, szocia­lista, radikális jjárti szerveze­tei és a szakszervezetek fel­szólították a lakosságot, ne vegyen részt a köztársasági elnök fogadásán, távollétével tüntessen a degaullei rendszer ellen. De Gaulle útjának első ál­lomása Cognac város volt, ahol rövid beszédet mondott. Megalapították a Lambrakisz-békedfjat Londonban kedden közzé­tették John Bernal professzor­nak, a Béke Világtanács el­nökének nyilatkozatát arról, hogy a Béke Világtanács el­nöksége megalapította a Lambrakisz-békedíjat. A Lambrakisz békedijat ezüst érem formájában min­den év május 27-én — Lamb- rakisz halálának évfordulóján — adják majd át annak az 50rv'-békeharcosnak, akik a Béke Világtanács elnökségé­nek véleménye szerint a leg­jobban szolgálták az adott esztendőben a béke és a le­szerelés ügyét. Az érdemérmet oklevél kíséretében nyújtják át a kitüntetetteknek. Moszkva készül a nők világkongresszusára Alig két hét van a június 24-én összeülő nemzetközi nő­kongresszus megnyitásáig, s az előkészületek már javában folynak: a Szovjetunióban mindenfelé sok-sok ajándékot, könyvet, filmet készítenek a világ minden részéből összese- reglő asszonyoknak. A francia nemzetgyűlés megkezdte a francia—nyugatnémet egyezmény vitáiét Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés szerdán este megkezdte a francia—nyugatnémet együtt­működési szerződés vitáját. Az egyezmény ratifikálásával szemben a parlamenti ellen­zék és a francia közvélemény körében is erős ellenállás mu­tatkozik. A nemzetgyűlés ülé­sének megkezdése előtt pári­zsi és környékbeli üzemek küldöttségei keresték fel a parlament tagjait és felszólí­tották a képviselőket ne sza­vazzák meg De Gaulle és Adenauer paktumát. A Francia Kommunista Párt egyértelműen az egyez­mény ellen foglalt állást. A Szocialista Párt nemrégiben megtartott kongresszusán ugyancsak leszögezte: az egyezmény felesleges és ártal­mas, semmi köze a francia— német kibéküléshez. A szo­cialisták és az ellenzéki pol­gári pártok mindenekelőtt azért helytelenítik az egyez­ményt, mert a nyugat-euró­pai országok „integrációjá­nak” akadályát látják Párizs és Bonn kétoldalú együttmű­ködésében. FEHÉREK a négerek ellen TUSCALOOSA, ALABAMA, USA: Ku Klux Klan maszkba öltözött atlantai baptista pap izgató beszedi« mond egy fehér tömeg előtt, ellenezve a két néger tliák *«ívé4elét az aiabamai egyetemre. Rádiótelefoto — MTI külföldi képszolgálat. KENNEDY: „Országunkat és népünket erkölcsi válság fenyegeti“ Az amerikai elnök rádió- és televízióbeszéde Szovjet ajándék Jugoszláviának Puzanov, Szovjetunió belg­rádi nagykövete szerdán ün­nepélyes keretek között át­adta Bugarcsicsnak, a belgrá­di városi népbizottság elnök- helyettesének a szovjet kor­mány ajándékát, — egy há­romezer kötetes könyvtárat. Az átvételkor Bugarcsics kö­szönetét mondott a szovjet kormánynak az értékes aján­dékért és kijelentette, biztos benne, hogy ez méginkább megszilárdítja a jugoszláv— szovjet barátságot és együtt­működést. Közölte, hogy a vá­rosi népbizottság határozata alapján a szovjet kormány ajándékát a belgrádi egyetem­nek adják át. Washington. Kennedy elnök kedden este külön felhívással fordult az Egyesült Államok népéhez. A felhívásban, amelyet a rádió és a televízió közvetített, hangsúlyozta: a Birmingham­ben, Alabamában és másutt folyó események olyan erőtel­jesen juttatták kifejezésre a négerek egyenjogúsági követe­lését, hogy azt már nem lehet semmibe venni. „Országunkat és népünket erkölcsi válság fenyegeti. Ezt nem lehet rend­őri megtorló-intézkedésekkel leküzdeni”. — Száz év telt el várako­zással azóta — mondotta Ken- | nedy —, hogy Lincoln elnök felszabadította a rabszolgákat,' de ezek utódai, unokái nem teljesen szabadok. Még min­dig nem mentesek az igazság­talanságtól. Még mindig nem szabadultak fel a társadalmi és gazdasági, elnyomás alól... Az elnök szomorú képet fes­tett az amerikai négereknek, a lakosság egytized részének életéről. Ha ma egy néger gyermek születik Amerikában, — mon­dotta — tekintet nélkül arra, melyig államban születik, csak fele annyi lehetőséggel rendelkezik, hogy középisko­lába járhasson, ahhoz képest, amilyen esélyei vannak erre egy ugyanott és ugyanakkor született fehérbőrű gyermek­nek. Főiskola elvégzésére, szak képzettség megszerzésére a néger gyerek esélye csak 33 százalékos a féhéréhez képest, viszont kétszer akkora a lehe­tősége, hogy munkanélkülivé váljék... Ma kétszer vagy háromszor annfji néger van munkanél- kül, mint fehér. A négerek átlagos életkora hét évvel ke­vesebb a fehérekénél. Kennedy többször megismé­telte, hogy „a négerekkel szem j ben az ország minden váro­sában, minden államában ta­pasztalható elkülönítés és megkülönböztetés”, nemcsak a déli államokban. Beszédéből kitűnik, hogy a washingtoni kormány meg­rettent az amerikai négerek­nek a fajülüdözés és a meg­különböztetés ellen növekvő arányokban és fokozódó éles­séggel kibontakozó harcától, és amig nem késő, békés me­derbe szeretné terelni ezt a harcot. Kennedy például többek között kijelentette, hogy az ország sok városában „az elé­gedetlenség hulláma már olyan magasra csapott, hogy a közrendet veszélyezteti”. „Elégedetlenség lángol észak és dél városaiban... A fenn­álló helyzet megváltoztatásá­nak módját az utcákon, tün­tetéseken, tiltakozó felvonulá­sokon keresik. Ezek feszültsé­get okoznak, erőszakos cselek­ményeknek és emberi életek pusztulásának veszélyét idé­zik elő”. Kennedy azt is hangsúlyoz­ta, hogy az ország feladata és kötelessége, „mindenki szá­mára békéssé és konstruktívvá tenni e forradalmat, e válto­zást”. Felszólította a néger la­kosságot, „viselkedjék felelős­ségteljesen és tartsa be a tör­vényeket”. Az amerikai elnök ezután röviden vázolta, milyen vissz­hangot kelt világszerte az amerikai négerüldözés. „Mond hatjuk-e a világnak és ami még fontosabb, egymásnak — jelentette ki —, hogy hazánk c szabad emberek országa, kivéve a négereket, hogy ná­lunk nincsenek másodrendű állampolgárok, kivéve a né­gereket?” Beszéde befejező részében Kennedy általános vonások­ban ismertette a kormánynak a polgári jogokról szóló tör­vényjavaslatát, amelyet — ígérete szerint — hamarosan az Egyesült Államok kong­resszusa elé terjesztenek. Azt állította, hogy e törvényjavas­lat értelmében a néger lakos­ság egyenjogúvá válik a szál­lodákban. vendéglőkben, mo­zikban, áruházakban és má­sutt történő kiszolgálás szem­pontjából és e javaslat segít­ségével — úgymond — igaz­ságos helyzetet lehet teremte­ni. Figyelmeztetett arra is, hogy ha a kongresszus nem fogadja el a kormány által javasolt ■törvényes intézkedé­seket, akkor a néger lakosság számára nem marad más esz­köz a helyzet megváltoztatá­sára, mint az, hogy tömegesen kimenjen az utcára. Mindamellett Kennedy kény télén volt elismerni, hogy az Egyesült Államokban a faji problémát nem lehet csupán törvényhozói intézkedésekkel megoldani. A faji probléma nemcsak az elnököt, a kong­resszusi képviselőket és kor­mányzókat érinti, hanem az Egyesült Államok minden pol­gárát — mondotta Kennedy, majd kifejezte reményét, hogy „minden amerikai meg­kérdezi saját lelkiismeretét, milyen álláspontra helyezked­ik jék a fejleményekkel kapcso­lj latban”, másfél évi.szünet után kedden lépett először színpadra a genfi operában. Charrat-t egy televíziós fellépésnél baleset érte: ruhája tüzet fogott és a művésznőt rendkívül súlyos állapotban szállították kór­házba. Az orvosok még nem voltak biztosak felépülésében, amikor a genfi opera balett­mesterévé hívta meg. A mű­vésznőn több plasztikai mű­tétet hajtottak végre, ame­lyekhez tanítványai ajánlot­ták fel bőrüket. Charrat fél­évi kórházi kezelés után kez­dett el újra dolgozni. A kiváló francia művésznő a Trisztán és Izolda balett változatában mutatkozott be újra a közönség előtt, maga alkotta új koreográfiával. Partneréül Róna Viktort, Ál­lami Operaházunk magántán­cosát választotta. Az előadás nagy nemzetközi művészi ese­mény volt. Párizsból a szín­házi világ színe-java megje­lent. A francia sajtó a legna­gyobb elismeréssel ír lanine Charrat teljesítményéről és a dicséretből bőven kijut Róna Viktornak is. A Figaro kriti­kusa a világ legnagyobb tán­cosaihoz hasonlítja a fiatal magyar művészt. Háborús bűnösök a bírósig e*ött Bonn: A nyugat-németorszagi Wup- pertalban jelenleg tárgyaljak négy háborús bűnös perét. A vádlottak bűnösek több ezer szovjet állampolgár meggyil­kolásában. A bíróság rendel­kezésére bocsátott anyagok ki­mutatják. hogy egy hitlerista büntetőegység. a vádlottak padján ülő Robert Mohr pa­rancsnoksága alatt agyonlőtt több mint 350 békés szovjet állampolgárt. Egy másik do­kumentum szerint az említett egység két faluban végrehaj­tott „tisztogatás” során meg­semmisített 493 embert. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó V. felvesz az útkarbantartáshoz SEGÉDMUNKÁSOKAT. A kereset 1300—1600 Ét­ig. Továbbá HAJTÓT és LÓETETÓT. A dolgozók részére szál­lás biztosítva van. Jelentkezés: Pécs, Rózsa Ferenc u. 17. szám alatt a munkaügyi vezetőnél. Béreljen német hajszárítógépet napi 6,— forint, A multimilliomos festményei és a licitálók Rekord árak egy londoni árverésen London: London egyik legnagyobb ' árverési csarnokában 70 perc I leforgása alatt rekord magas- j ságba feltornászott árakon cse- j ■rélt gazdáit 48 festészeti rit­kaság. William Cargill, a múlt évben elhunyt skóciai multi­milliomos egyedülálló impresz- szionista magángyűjteménye került dobra, köztük van Gogh. Gauguin. Renoir, Monet, De­utazóbőröndöt ventillátort napi 4,50 forint, heti 5,— forint, havi 14,— forint. Campingcikkeket, 2—4 személyes házsátort, gumimatracot. BELKERESKEDELMI KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT, Pécs, Bajcsy Zsilinszky a. 3. Telefon: 10-06. Épületlakatos szakmában nagy gyakorlattal rendel­kező, önálló művezetőt azonnali belépéssel kere­sünk. Baranya megyei ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Pécs, Zsolnay V. u. 4—6. szám. gas, Cézanne és Pissaro al­kotásai. A nyolcszáz személyt befo­gadó kiállítási teremből ki­szorult látogatók televíziós mo­nitorokon követhették a gaz­dag megbízók — főként ame­rikai penzmá gnások — nevé­ben licitáló képkereskedök éa szakértők párviadalát. Egy amerikai műgyűjtő köz­vetlen telefonvonalon Kali­forniából licitált s végül 105 ezer fomtsterlimgért vásárolta meg Degas balett-táncosnőket ábrázoló lepkefinom pasztell- jét. Egy Monet-kép „Vasúti híd Argenteuil-nál” 77 000 fontért kelt éL A festő annak­idején 300 fontot kapott a képikereskedőtől művéért. A világrekordot megdöntő, szokatlanul heves licitálás után a skót műgyűjtő örökösei 1 043 000 fomtsterl inggel lettek gazdagabbak. Anglia pedig néhány páratlan műkinccsel szegényebb. Május 29-én óriási erejű ciklon pusztított ebben a tér­ségben. Becslések szerint mintegy 10 000-ren életüket vesz­tették és több mint p- millió ember hajléktalan maradt. A képen: egy kistül volt ot honának romjai között. MTI külföldi képszolgálat. Ipari tanulókat vesz fel a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat. Je­lentkezés írásban, vagy sze­mélyesen folyó évi június 15-ig a vállalat munkaügyi osztályán. Pécs, Rét u. 49. I. em. — Felvételi vizsga: Pécs, Siklósi út 77. szám alatt június 17-én 8 órakor. Róna Viktor nagy sikere Párizsban Janine Charrat, a legkivá­lóbb francia balettművésznő A francia kormány a bonni kormánnyal ellentétben csu­pán a szerződés szövegét ter­jesztette a parlament elé. Az „európai ellenzék’’ ezért meg­egyezett abban, hogy a szer­ződés kiegészítését javasolja a Bundestagban elfogadott be­vezető szöveghez hasonló zá­radékkal. Amennyiben ezt a parlament nem szavazná meg, a ratifikálás elhalasztását fog­ják indítványozni. A szerződés előadója, Tér- renoire volt miniszter, UNP párti képviselő azt hangoztat­ta, hogy az egyezmény „o francia—német kibékülés ki­fejezője”, egy olyan történel­mi korszakot zár le, amely Nagy Károllyal kezdődött és De Gaulle-lal fejeződött be. A Bundestag által elfogadott bevezető szöveg, az Atlanti Szövetség és az Egyesült Ál­lamok iránti hűségnyilatko­zat mellőzését azzal magya­rázta, hogy Nyugat-Németor- szág politikai és katonai szem pontból nagyobb mértékben rá van utalva az Egyesült Államokra, mint Franciaor­szág. Ugyanakkor kiemelte, ] hogy a francia kormány is nélkülözhetetlennek tartja az I Atlanti Szövetséget. Francia- 1 ország és Nyugat-Németor- | szág földrajzi helyzete azon- I ban indokolttá teszi — han­goztatta a kormánypárt szó­noka —, hogy a két ország I között a közös alakulatokig | terjedő szerves katonai együtt i működés alakuljon ki. Megerősítette azt is, hogy a francia kormány a szerződés | értelmében valamennyi fon­tosabb politikai kérdésben csupán Bonn megkérdezése után alakítja ki álláspontját. A szerződés feletti vita, amelyben a Francia Kommu­nista Párt álláspontját Fran­cois Billoux, a szociálistákét Guy Mollet fejti ki, a késő esti órákban kezdődött meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom