Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-21 / 143. szám

mx. JÚNIUS 21. WAPLÓ 3 Megnyíltak a Pannónia mezőgazdasági napok Pécsett Dr. Dimény Imre elvtárs megnyitója — Színvonalas hazai és külföldi előadások az első napon (Folytatás az L oldalról.) lékciós munkához adott hasz­nos útmutatást Az első nap utolsó előadója Szigeti Jámos, a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet osztályvezető­je a baromfitenyésztés leg­újabb eredményeiről és mód­szereiről tartott előadást. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének lehetőségei Az öntözéses gazdálkodási szekció a járási tanács kis­termében tartotta meg első napi ülését A szekció részt­vevői élsőként Járányi Györgynek, a FöMműveüiés- ügyi Minisztérium osztályve­zetőjének előadását hallgatták meg az öntözéses gazdálkodós szükségességéről és lehetősé­ged rőL J árányi elvtárs mindenek­előtt azt hangsúlyozta, hogy a nagy terméseik eléréséhez a mi csapadékviszonyaink kö­zött öntözésre van szükség. Mint az elmúlt évek hazai példád is beigazolták, öntö­zéssel 50—100 százalékos ter- mésnövekedés érhető éL To­vábbi előnye, hogy növeli a terület kihasználását, öntö­zéssel egy évben 3 termést is betakaríthatunk, ezáltal nó­veid a termelés gazdaságossá­gát, biztosítja a munkaerő foglalkoztatását. Az öntözés végrehajtásánál azoniban ügyel ná kell arra, hogy ne életmen­tő öntözés legyen, ezt a mód­szert egyre inkább ki kéffl. kü­szöbölni. Jobban ki kell hasz­nálni az öntözőgépek kapa­citását, évente 1200—1500 üzemórát kell egy gépnek leg­alább elérni. Az öntözés fejlesztésével kapcsolatban Járányi elvtárs rámutatott arra, hogy hazáik­ban 2,5 millió katasztrális hold öntözéséhez van elegen­dő vizünk, az öntözésit viszont 6,5 millió hold föld igényelné. Ezért kell minél több gondot fordítaná az öntözési lehető­ségek legteljesebb kihasználá­sára. Ebben az évben 180 000 holddal nő az öntözött terület az országban. Az ötéves terv során 3 milliárd forintot for­dít öntözési beruházásokra az állam. Az öntözés fejlesztésé­hez a 3004/5-ös konmányha- rozat nagy kedvezményeket biztosít a termelőszövetkeze­teknek. Az eddigi hasznos in­tézkedések tették lehetővé hogy az I960, évi 160 000 hold­ról, 1963-ig 450 000 holdra nőtt az öntözött terület az ország­ban, Baranyában ugyanez idő alatt 1000 holdról 10 000 hold­ra nőtt. A tél folyamán 6000 szakmunkást képeztek ki az országban, e mellett az AG- ROTRÖSZT kiépítette szakta­nácsadó hálózatát az új öntö­zéses gazdaságok támogatásá­ra Ezután Földvári János, , a Baranya megyei Tanács elnök helyettese tartotta meg hozzá­szólását megyénk öntözési helyzetéről és távlatairól. A szekció első napjának utolsó hozzászólója Vass János, a BalatonbogLári Állami Gazda­ság öntözési szakmérnöke volt, aki a gazdaságban szer­zett tapasztalatairól tájékoz­tatta a szekció résztvevőit. A szőlő iparszerű termesztése A szőlőtermesztési szekció­ban dr. Kozma Pál, a mező- gazdasági tudományok dokto­ra tartott előadást a követke­ző címmel: ,,A szőlő iparszerű termesztésének biológiai és technikai kérdései”. Előadá­sának elején vázolta a ter­meléspolitikai célkitűzéseket. Ha második ötéves szőlőter­melési tervünket teljesíteni akarjuk, s továbbmenően or­szágos átlagban el akarjuk érni rövid időn belül a világ­színvonalat — mondotta dr. Kozma Pál — akkor a terme­lés területén három legfonto­sabb feladatot keß végrehaj­tani: 1. A termésátlagok és — 2. a termésminőség növelése és 3. a termelési költségek csökkentését. Az előadó a továbbiakban elmondotta, hogy feltétlenül szorgalmaznunk keß a homo­ki szőlőfajták termesztését, a nemzetközi piacokon is . ver­senyképes és igényes cseme­geszőlő-termesztésre legalkal­masabb terület pedig a du­nántúli és a mátraaljai szelí- debb dombok déli lankái. A jelenlévő szőlész-szakemberek figyelmét pedig a továbbiak­ban felhívta a teraszosításra, illetve annak előnyére. A te­raszokon felfogott víz és le nem mosott tápanyagok a he­lyi ültetvények termésátlagait 10—30 százalékkal emelhet­nék. Ehhez a munkához sür­gősen hozzá kell kezdem. A fajtulajdonságokkai kap­csolatosan elmondotta, „nem Bizonyítványosztás a középiskolákban Pénteken és szombaton lesznek a beiratások Csütörtökön tartották or­szágszerte a *tanévzáró ünnep­ségeket a középiskolákban, amelyekben a most zárult ok­tatási évben több mint 187 000 diák tanult nappali tagozaton. A negyedik évfolyamot vég­zett fiatalok száma meghalad­ja a 35 000-et. A tanévzáró ünnepségeken kiosztották a bi­zonyítványt, valamint a díja­kat és a jutalmakat azoknak a diákoknak, akik a legjobb eredményt érték el az orszá­gos középiskolai tanulmányi versenyen. A középiskolákban június 21-ón és 22-én kerül sor a be­ír?''.sokra. Az idén — a ter­vek szerint — 72 (KM) új első évfolyamos diák kezdi meg t nulmónyait. lehetünk hívei a túlsók fajtá­nak, de nem lenne ésszerű borvidékenkénti egy-kót faj­ta sem. A változatos talajú és mikrokjimájű makróra jónak kihasználása az üzemen be­lüli munkaeaó-hasznosítás gaz daságossága megköveteli, hogy különböző típusú, érési idejű bőtermő és kiváló minőségű biztonságos fajták legyenek egymás medett ésszerű arány­ban. Számuk azonban nem haladja meg típusonként (vö­rös- és fehérbor-, csemege­fajta) a 3—6-ot, a borvidéken és egy-egy üzemen belül...” Ezután ismertette a hagyo­mányos tőkealakok hazánkban megjelent formáit, amelyek ma már korszerűtlenek, és ezért — mintegy összegezve a hazai és külföldi kutatások eredményeit — megállapítha­tók, hogy a korszerű, intenzív tőkealakok bátrabban alkal- ' mázhatok nálunk is a gazda­ságos kockázat, tervszerű faj­ta és kömyezetmegválasztás határain belül A védett, mélyrótegű, jótalajú dunán­túli domboldalakon például a Moser-művelési rendszer koc­kázat nélkül bevezethető, a cukrot jól termelő és a fagy­ra kevésbé érzékeny nyugat- európai származású fajták tér mésimennyiségét, átlagtermé­sét, a mainak 2—5-szörösére tudjuk ezáltal növelni anél­kül, hogy a cukorhozam lé­nyegesen csökkenne. — Hazánk éghajlati és ta­lajviszonyai alkalmasak, tár­sadalmi viszonyaink pedig még alkalmasabbak arra, hogy szőlőtermesztésünket a világ­színvonalra emeljük. A kinti nagy szőlőtermesztő államok 40—60 hl/kh átlagát mi is el­érhetjük, és felül is múlhat­juk, amennyiben reális lehe­tőségeinket kihasználjuk, és elképzeléseinket pontosan vég­rehajtjuk. A déli szünet után dr. Karlo Briza igazgató, jugoszláv ku­tató, majd Lakatos András főkertész és dr. Diófási Lajos tudományos munkatárs szólalt fel a szőlőtermesztési szekció programja keretében. Százhetven holdas a felső­szentmártoni kertészet. Most épül az új hajtatóház, a távol­ban itt is, ott is mesterséges eső hull a talajra. Gyönyörű ez a kertészet, ilyen nagy terüle­ten, ilyen szépet keveset látni. Pedig, hogy húzódoztak a ker­tészkedéstől ebben a község­ben, ahol azelőtt a legtöbb te­hénfogatot láthatta az ember, és ahol a petrezselymen, ká­posztán, burgonyán és babon kívül mást nemigen termel­tek. Most meg olyan növénye­ket termesztenek, mint a kar­fiol, a karalábé, amilyeneket azelőtt csak a piacon láttak. És szamócát! Ezért is haragudtak, amikor telepítették. Most meg a tagok a háztájiban is telepí­teni akarnak belőle. Asszonyok hajladoznak, édes, telthúsú szamóca lapul a lá­dákban. — Tizenhárom Ft-ért vész­szűk az első osztályút. Ha több lenne az is elfogyna. Pestre szállítjuk a Közértnek. Nagyon kényes vevők, de ez ellen ne­kik sincs kifogásuk — magya­rázza Orlovics Mihály, a MÉK körzeti felvásárlója. Várom, hogy panaszkodnak majd. Hisz a vasárnapi lapban arról írt egyik munkatársunk, hogy a MÉK spekulál, nem akarja átvenni a szamócát, vár, amíg nyolc forintért is átvehe­ti De senki nem szól erről egy szót sem. Sőt. Azt magyaráz­zák, hogy szombaton is húsz mázsát, vasárnap tizennégyet, most megint húsz mázsát szál­Az első fél év vége előtt Ezt az esztendőt úgy kezdtük, hogy gazdaságilag visszavetett bennünket a szigorú és kemény tét Emiatt a szokásos, visszatérő éveleji termeléskiesés még az elmúlt évinél is nagyobb volt megyénk ipari üzemeiben. Az első félév vége előtt éppen ezért felkeres­tünk egy-két baranyai üzemet, hogy beszámolhassunk olvasóinknak, hogyan sikerül a kemény tél ellenére az első féléves tervek teljesítése s milyen eredményekkel zárnak ipari üzemeink. KOMLÓI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT A vállalat hallatlan erőfe­szítést tesz a tél okozta lema­radás pótlására. A tervvel szembeni kiesés nem keve­sebb, mint 22 millió forint. A vállalat dolgozói célul tűzték ki, hogy ebből a 22 millióból a fél év végére 6 milliót letör- lesztenek. A letörlesztés azonban nem sikerült úgy, mint ahogyan várni lehetett volna. Nem ke­vés gondot okoz a vállalatnak, hogy kevés emberük van, munkásokat vennének fel, de kevés jelentkező akad. Anyag­hiány is nehezítette munká­jukat. Főleg az úgynevezett égetett termékek hiánya miatt állt sok építkezés. Válaszfal- téglából, mészből, valamint a szerelésekhez szükséges ká­belekből nincs még ma sem kellően 1 az anyagszükséglet biztosítva. A fuvareszköz hiánya is visszaveti őket. Ha­vonta 10—15 ezer tonnával kevesebb anyag szállítását tudja az AKÖV vállalni, mint amennyi az építkezések zavar­talan menetéhez szükséges lenne. A komlói vállalat tervtel­jesítésére pedig a népgazda­ság számít. Olyan fontos munkákat végeznek, ami ki­hatással van más iparágak tervteljesítésére is. Például, az István-aknai rekonstrukció a több szén termelését segíti elő. A Mohácsi Farostlemez­gyár időbeni elkészülte nép­gazdaságunkat havonta több- százezer forint értékű deviza kiadásától mentesítené. A tél okozta lemaradás első félévi pótlásáról sajnos a komlói építőknél szó sem le­het. ÉS A BARANYA MEGYEIEK? A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat az első félév végére előreláthatólag 96 százalékra „hozza” a tervét. Nem rossz eredmény, ha fi­gyelembe vesszük nagy nehéz­ségeiket, de nem is jó. Abból a 20 milliónyi termeléskiesés­ből, amit a tél okozott, sajnos náluk sem fog megtérülni az első félévben annyi, ameny- nyire számítani lehetett. Az első hat hónapban mintegy 145 millió forint értékű mun­kát végezték el. A vállalat dolgozói igye­keztek főleg a lakásépítkezé­seknél tartani a határidőket és ez a félév végéig sikerrel is jár. A tervezettnél talán valamivel több lakást is át tudnak adni. Anyagellátásuk eléggé zökkenőmentes most, s bár emberhiánnyal küzdenek, mégis igyekeznek pótolni a lemaradást. Nehezíti munká­jukat a szállítóeszközök hiánya, de mégjobban az,! hogy az ÉPFCJ a teherautóira, nem tud elég rakodót biztosí­tani, s ezért az építkezések-! tői kell még a szállításra is munkáskezeket elvonni. Jó ütemben folytatják a pécsi klinikai tömb építését, a Pa­tyolat új „székházát”, gyárát s remélik, hogy a második fél­évben már versenyt tarthat­nak az idővel. A BŐRGYÁR A Pécsi Bőrgyárban már kedvezőbb kép fogadja a lá­togatót. Tervüket a félév vé­géig teljesítik, bár itt is há­rom nap kiesett a termelésből bizonyos elektromos gépek üzemzavarai következtében. Az első féléves tervhez ez a három napi termelés nagyon kellett volna, bár így is „tisz­ta lappal” .neh( *nek az „ipa­ri anyakönyvvezető” elé. A Bőrgyár ugyanis hamarosan beolvad a Bőripari Vállalat­Az idén is május első felé­ben kezdődött meg a szokásos juhnyírás a megyében. A ter­melőszövetkezeteik ezúttal mintegy 55 000, az állami gaz­daságok 40 000, az egyéni, il­letve háztáji termelők állo­mányával együtt pedig össze­sen mintegy 100 000 juhot nyír­nak meg Baranyában. A szak­értelmet es nagy gyakorlatot igénylő munkához a szövetke­zetek és állami gazdaságok töíbb száz nyírót alkalmaztak. A Gyapjúforgaimi Vállalat május 15-én kezdte meg az át­vételt elsőiként a termelőszö­vetkezetektől. Ez idő alatt a közös gazdaságok összesen 133 ezer kilogramm gyapjút adtak el a vállalatnak több miint 7 millió forint értékben, a ház­táji gazdaságok ennek mint­egy tized részét szállították le. Az állami gazdaságok két hét­té! később kezdték meg a nyírást és a gyapjúátadást. A gyapjúét vételt július végién befejezik. ba, annak lesz az I. számú gyáregysége. 3ZIGETVÄRI CIPŐGYÁR „Végre egy üzem, ahol nincs baj” — kiálthatnánk fel tá­vozóban. gen, a Szig, Cipőgyár, illetve most már a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregysége a féléves tervét jól és eredményesen teljesí­ti. E hónap 24-ére első -e. - éves exporttervét már maga után „hagyja” a gyár, s teljes termelési tervét is a félév ve­géig „rendesen” befejezi. Az év első hat hónapjában (jú­nius 17-éig) nem kevesebb, mint 263 ezer pár cipőt készí­tettek. S miközben az export­ra induló ládákat csomagol­ják a Szovjetunióba, Lengyel- országba és Németországba, a gyár dolgozói azon is elgon­dolkodhatnak, hogy sikerült növelni termelékenységüket. Az első negyedévben ugyanis 11, áprilisban 6,5, májusban 15,2 százalékkal növelték a munka termelékenységét, de június hónap sem kedvezőtle­nebb. A Gyapjúforgalmi Vállalat­tól kapott tájékoztatás szerint az idei gyapjú lényegesen tisz­tább, gondosabban kezelt, jobb minőségű a tavalyinál. Az öt hónapos hosszú tél a gyapjú mennyiségében és szálhosszú­ságában érezteti némileg ká­ros hatását.. A termelőszövet­kezetek kilónként átlag 3— forinttal többet kapnak a gyáp júért mint az előző években, nagyobb gonddal ellenőrzik a nyírok munkáját s elsősorban jó minőségű munkát követel­nek meg tőlük. A jól kezelt gyapjúból az ipar is értéke­sebb árut tud készíteni. Külö­nösen nagy mennyiségű és szép gyapjút adott le az iba- fái, kákicsi, sellyei, magydob- szai és felsőm indsaeretá terme­lőszövetkezet, de komolyabb minőségi kifogás egy tsz-ben sem fordult élő. A vállalat II. negyedévi átvételi terve 180 ezer kiló gyapjú Baranyában, ezt a tervüket előreláthatólag teljesíteni is fogják. A terme­lőszövetkezetektől — melyek­nél már befejezéshez közeledik Százharmincezer lile gyapjú a ísz-skfol Közel 100000 juhot nyírnak meg a megyében EPERSZÜRET a nyírás — még mintegy 15 ezer kiló gyapjút vesznek át. a többit az állami gazdasági nagy juhászotok biztosítják. lítanak. Jó a termésük, már ötödször szüretelnek és a hét és fél holdról összesen körül­belül 150—160 mázsát szednek le. Többet, mint amennyire számítottak. És több lesz a be­vételük is. Persze a cikknek — a megyei tanács illetékes szak­embere és egy minisztériumi ember mondta el — volt vala­mi igaza, de ez az igazság csak annyi volt, hogy harminc láda eper nem fért fel a kocsira, mert a tsz a valóságnál keve­sebbet jelentett, a MÉK pedig kisebb kocsit küldött és erre nem fért fed. Ennyi az igazság és semmi több. — Jövőre harminc hold sza­mócát szeretnénk telepíteni. A tagok is oda vannak érte. Harminc holdat! Ez egy ki­csit talán sok lesz, hisz ehhez nagyon sok ember kell és egy­szerre. A harminc holdon ér­demes gondolkodni! A fele is elég lenne ennek. Így időben, veszteség nélkül le is szüretel­hetnék. Igaz, hogy sok az em­ber Felsőszentmártonban, de annyi mégsincs, hogy a har­minc hold szamócával megbir­kózhatna. Százhetven holdas a kerté­szet és ez még tovább bővül. Olyan jók itt az öntözési lehe­ti főjek, hogy ötszáz holdra bővíthetik a kertészetet. És bő­viták is. — Kétmillió 400 000 forintot terveztünk be a kertészetre — mondja a brigádvezető, — de ennél több lesz. Már most is látszik. Szép az öt hold kel­káposztánk, a karfiolunk, a tíz hold uborkánk, a tíz hold korai káposztánk és nézze milyen szépen virágzik a hat­van hold paprikánk ... Tehénfogattal túrták ezt a földet még néhány évvel ez­előtt is, most meg modem gé­pek szaladgálnak rajta, szinte gombnyomásra indul a mes­terséges eső. Ott, ahol valami­kor gyenge volt a termés, most virágzó kertészet van, amely egyre bővül és nem túlzás, ha azt mondjuk: Pécs és Komló éléstárává válik. És mindez az Ormánság szélén történik, ott, ahová később tört be a kulturált termelés. Egyszerre rontott rájuk az új és becsületükre legyen mond­va a felsőszentmártoniaknak — gyorsan megtanulták az újat, gyorsan a maguk javára fordították azokat az adottsá­gokat, amelyek azelőtt is meg­voltak, csak a kisparcellák miatt nem tudták kihasználni (S zalai) Értesítés & A temető szabályrendelet 15. §, (5) alapján a vállalat az alant felsorolt sírboltokat 30 nap eltel­te után igénybe veszi és a ben­nük levő tetemmaradványokat el­távolítja, mert a tulajdonosok is­mételt felszólításra sem hozatták rendbe a sírboltokat. Kisajátítás alá kerülnek: K táblában: Wéber Ferenc, Kozma Jánosné, Keszü József, Kulcsár József, Steiner Jánosné, Kiss József családi sírboltok. I táblában: Farkas József, Rééh Vilmosné, Zeis József, En- gedy József, Németh György, Kuirsch Mór, Szentgyörgyi B$la családi sírboltok. H táblában: Kögl Dánielné, Szemárd Tivadar, Vass Ödön, Stab Lénárt, Békái Horváth Ká­roly, Bubregh Mihály, Mike Géza családi sírboltok. G táblában: Rehák Rudolf sír­bolt. T táblában: Gáspár—Kincsei— Vidákovics, Zöld József, Molnár Rezső sírboltok. S táblában: Sallay János, Bur- gics Nándor sírboltok. WY táblában: Dezső Dénes, Bor­sos István sírboltok. X táblában: Rambuszek Jakab, Takács—Gergics—Jurisics sírbol­tok. II. táblában: Komócsi István sírboltja. N táblában: Lomm Nándor sír­boltja. Nyugati falnál: Brabetszky Já­nos, Gadó—Horváth—Kálfics sír­boltok. Keleti falnál: Szekrényessy Bé­la, Wágner—Darócy—Marinkovies —Hínár, Pichler Józsefné családi sírboltok. BM. TEMETKEZÉSI VALLA* LAT IGAZGATÓJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom