Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-20 / 142. szám

r 19*3. JÚNIUS 20. MAPlO 3 Korszerű szocialista nagyüzemeket! A termelőszövetkezetek megerősítéséről tárgyalt Baranya megye Tanácsa A termelőszövetkezetek to­vábbi megerősítésének felada­tairól, az 1962. évi községfej- lesztési terv teljesítéséről és a községfejlesztés idei teendői­ről tárgyalt tegnapi ülésén Baranya megye Tanácsa. A tanács előtt letették a hivata­li esküt a végrehajtó bizott­ság tagjai, majd megválasz­tották a megye népi ülnökeit és ideiglenes bizottságot ala­kítottak a megyei tanácsappa­rátus létszámának felülvizsgá­latára. Az ülésen megjelent megyei tanácstagokat és vendégeket, köztük Rapai Gyula elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát Palkó Sándor élvtárs köszöntötte, majd a végrehaj­tó bizottság tagjai letették a hivatali esküt. A lejárt határ­idejű határozatok végrehajtá­sáról, valamint a végrehajtó bizottságnak a legutóbbi ta­nácsülés óta kifejtett munkás­ságáról Palkó Sándor elvtárs számolt be, majd átadta a szót Földvári János elvtársi­nak, a megyei tanács elnök­helyettesének, aki a termelőszö­vetkezetek további megerősí­téséből adódó feladatokat is­mertette. Egészséges feflűdés Földvári János elvtárs el­mondotta, hogy a szocialista mezőgazdaság első vizsgáján 1962-ben jól felelt meg a me­gye. A termelés a jó munka­szervezés, megfelelő vezetés eredményeképpen gyors ütem­ben fejlődött, a termelőszö­vetkezetek vonzóvá váltak. A megye parasztságának élet- színvonala 1962-ben emelke­dett, amit hűen tükröznek a munkaegységek adatai. 1961- ben 22,31 forint volt a megyé­ben egy munkaegység értéke, 1962-ben pedig már 30,30 fo­rintot fizettek átlagosan mun­kaegységenként. A termelőszövetkezetek munkájának megítélésére két fontos szempont az irányadó. Egyik, hogy mennyi árut ad a népgazdaságnak* másik, hogyan biztosítja a tagság megélhetését. Az ötéves terv­ben a baranyai termelőszövet­kezetekben is legfontosabb feladat az árutermelés növe­lése. — Ebben az esztendőben —; mondotta Földvári elvtárs —I nem a betakarítás lesz a me­zőgazdasági munkák csúcsa, hanem az őszi munkákra va-; ló jó felkészülés. Idén előre-' láthatólag ezzel sem lesz! probléma, valamint kevesebb I gond lesz a gyomirtással is,; hiszen a megyében összesen; 16 ezer holdon tudtunk már; Hungazimos gyomirtást végez-! ni. Elmondotta, hogy a gyom-! irtó szereket elsősorban azok­ba a termelőszövetkezeteikbe j irányították, ahol nincs ele-; gendő munkaerő. ; A takarmánytermelésről szólva elmondotta, hogy erre nagyobb gondot kell fordítani, hiszen a takarmánytermelés jól vagy rosszul kihat az ál­lattenyésztésre. Ezzel kapcso­latban hetven szakemberből álló bizottság felmérést vég­zett a megyében és megálla­pította, hogy milyen intézke­déseket kell tenni a rétek és legelők megjavítására, műtrá­gyázásukra, a vadvizek elve­zetésére, öntözésükre. Az ál­lattenyésztés problémáit érint­ve többek között megállapí­totta, hogy a háztáji gazdasá­gokban gyorsan csökken a szarvasmarha-állomány. A to­vábbi csökkenést meg kell akadályozni, s el kell érni, hogy minden háztájiban leg­alább egy tehén és lehetőleg szaporulata legyen. Az. anya- kocaállománnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy annak nem szabad csökkennie. Ne csak a közösben, hanem a háztáji gazdaságokban is tartsanak anyakocát. Földvári János elvtárs hang súlyozta, hogy a megyei ta­nács mezőgazdasági vonatko­zású programja megegyezik a megyei pártbizottságéval, s a tanácsok akkor szolgálják leg­jobban a termelőszövetkezetek érdekeit, ha e program meg­valósításáért fáradoznak. Korszerű nagyüzemek A beszámoló utam vita kö­vetkezett Többen hangsúlyoz­ták, hogy a megye mezőgaz­dasága további felemelkedé­sének érdekében külön feladat a szakember-utánpótlás meg­oldása, mert a szakember- ellátottság Baranyában az or­szágos átlagnál is rosszabb. A felszólalók elmondották, hogy a megyei tanács és a termelő­szövetkezetek ösztöndíjait is a mezőgazdasági szakember­utánpótlás megoldásának szol­gálatába kellene állítani. A vitában szót kért Hapai Gyula elvtárs is. — Azt hiszem — mondotta Rapai élvtáns — Baranyában nagy lehetőségek vannak a termelőszövetkezetek tartalmi munkájának további javításá­ban. Igaz, hogy a megye me­zőgazdasági üzemei, formáju­kat tekintve, szocialisták, de még sok mindent kell tenni azért, hogy valóban korszerű, szocialista nagyüzemekké vál­janak. Lehetőség van arra, hogy a termelőszövetkezetek jelentős részét rövid időn be­lül korszerűsítsük. Sok jő tsz- élnöktmík, kiváló szakembe­rünk van, akik szíwéL-lélek- kel fáradoznak ezen. Nagyon jó a tsz-tagok munfcakedve, amelyet a termésátlagok is bizonyítanak, tehát minden együtt van aíhhoz, hogy a tar­talom is javulhasson. Rapai Gyula elvtárs hang­súlyozta, hogy az öntudat nö­velése, az emberekkel való megfelelő bánásmód különö­sen fontos, hiszen a többter­melés, a tsz-demokrácia erő­södése, és más nemes célok elérése az embereken múlik, tehát minden fontos kérdést az emberek oldaláról kell megközelíteni. Igen fontos például, hogy a termelőszövet­kezet elnöke rendszeresen meghallgassa a tagokat, ne intézkedjék nélkülük, ne érez­ze magát teljhatalmú főnők­nek, hanem saját aktivitását fogja be a tsz-demokrácia szekerébe, mert a kollektív vezetés sokkal többre képes. — Az átlagosnál is nagyobb gondot kell fordítaná a követ­kező hónapokban — folytatta Rapai elvtáxis — a termelés növelése érdekében a nyári és őszi mélyszántásra. A meg­lévő kapacitást ki kell hasz­nálni és úgy kell a munkát megszervezni, hogy a trakto­rok legalább 50—60 ezer hol­don végezzenek nyári mély­szántást, bogy a visszamaradó terület mélyszántását ősszel be lehessen fejezni. Rapai elvtárs felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a búza termésátlagának növelése mel­lett meg kell akadályozni ve­tésterületének további csök­kenését, majd a takarmány­termelés fontosságáról beszélt — Ebben az évben egy kis baj lesz a takarmánymérleg- géL. A lucerna termés nem volt rossz, de sokat etettek fel be­lőle zölden. Nagyobb baj, hegy sok helyen nem kaszálták le a réteket és sok ezer mázsa ta­karmány megy tönkre, ha nem történik időben megfe­lelő intézkedés megmentésük­re. Sokat kell foglalkozni a mezőgazdasággal Befejezésül hangsúlyozta, hogy jelenleg és a jövőben is sokat foglalkozunk a mező­gazdasággal, mert miután el­értük a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését el kell ér­nünk, hogy a mezőgazdasági üzemek valóban korszerű, szo­cialista üzemek legyenek. A hozzászólásokra Palkó Sándor elvtárs válaszolt El­mondotta, hogy a végrehajtó bizottság sok okos, jó tanácsot kapott a tanácsüléstől. Ezután került sor ár. Vértes Tibor vb-titkár beszámolójára az ez évi községfejlesztési feladatok­ról, majd megválasztották a megyei bírósági népi ülnökö­ket és megalakították azt az ideiglenes bizottságot, amely a megyei tanácsapparátus lét­számának felülvizsgálatára lesz hivatott. Új általános iskola épül (J>iU(H)ok között JÓL ISMERI jt Napolt, Hol­dat, barátságiban van a Vé­nusszal, Jupiterrel és a Sa- tumusszal. látott a Tejút­rendszerben nyílt és zárt csil­laghalmazokat, planetáris kö­döket, egyéb gaíaktikai ködö­ket, diffúz ködöket és extra- galaktikákat ;;, Egy pillanatra lesz kedves megállni! Ki látta? Hol látta? És miért? Az első kérdésre könnyen válaszolhatok: dr. Balázsy László sásdi járási főállator- vosról van szó. Évtizedek óta figyeli, kémleli az égboltot Hogy miért? Nem tudom. Ba­lázsy doktornak ez a szenve­délye: a csillagos ég, a diffúz ködök, az üstökösök és extra­galaktikák. Magas, őszihajú férfi. Az író­asztala fölött teleszkóppal ké­szített fényképek, az előszobá­ban a műszerszekrényben az állatorvosi műszerek mellett I egy félelmetes fogakkal meg­A TITOK. Barnára cserzett alacsony, inas férfi járkál a tőkék kö­zött s ebben az üdítő csen­dességben csak a permetező­gép rózsája sziszeg. A szőlő­levelek haragoszöldek, a vesz- szők szinte rendellenesen szökkennek a magasba. Messze a siklósi vár, lilaopál-függöny mögött. Azt mondja Kordé Mihály, menjek csak le a présházhoz, mindjárt végez, aztán jön utánam. Roppant öreg, terebélyes diófa a ház előtt, bent az előtérben bor­illatú dézsák, szőlőprés, a ge­rendáról hajfonatszerű rafia. köteg. A föld, alá zöld, kopott ajtó vezet, ott a pince, meg a hordók, kisebbek, nagyobbak, valamelyikben Furmint, Riz­lingszilváni, Muskotály. Olasz rizling. Leveti a zöldre patinásodott, permetette ruhát, másikat húz, fogja az üveghébért, a gyertyát meg a kezembe nyomja. Két ezüstérmes bort kóstolunk: Rizlingszilvánit, Kékfrankost. Rangos borok, a két ezüstöt a tavalyi buda­pesti nemzetközi borversenyen ítélték oda a szakértők. De a hírnév nem innen ered. — Majd eljön az ideje an­nak is. Nem titok ez, csak még korai lenne ... Ezt az őszön mondta, ami­kor arról faggattam, hogyan növeli meg évről évre a sző­lőtermést, még hozzá úgy, hogy a cukorfokot megfelelő szinten tartja? Levéltrágyá­zással. De ez nem olyan egy­szerű. Az anyagösszetételen sok múlik i— s most bár ki­csit neheztelve önmagára -* azért bevallja, hogy ötvenhá­romban megégetett néhány tőkét, de hát hiába, kísérlet nincs áldozatok nélkül. — Mióta kísérletezik? — Tíz éve. A tíz év úgy telt el, hogy a megyei könyvtár szőlészeti, borászati szakkönyveit bújja, jegyzetel, számol, szaladgál permet-anyagért, közben bor­versenyek zajlanak le, ahova benevez és boraival nagyon is szép, előkelő helyeket fog­lal el. Reggel négykor kel, sötétedésig a szőlőt járja, mert itt munka aztán van kora tavasztól októberig, utá­na meg a borokat kell kezel­nie. Da hát hogyan fs állunk a terméssel? — Megmondom én már a permetanyag összetételét, csak írd fel pontosan. A levéltrágya anyaga: 100 liter vízhez 1 kg pétisó, 0,70 kg szuperfoszfát, 0.50 kg ká­lisó. Ezzel az anyaggal leg­alább négyszer kell a levél­trágyázást elvégezni, de jú­liustól kezdődően a pétisót már nem szabad használni. Egy-egy tőkére 150—160 gramm anyag mehet, több semmiképpen sem, mert elé­geti ... Kordély Mihály ezzel az eljárással szabályozza a növény növekedését és fejlő­dését a talaj és éghajlati vi­szonyoktól függően. A pero- noszpóra elleni védekezéssel egyidőben elvégezhető á levél­trágyázás is. A szuperfosz­fáttal lombtrágyázott szőlők cukortartalmának az átlagos növekedése 1,6—2,4 százalék. Csökenti a virágok és a szőlő­bogyók hullását, javul a mi­nőség és fokozódik a szürke­rothadással szembeni ellen­állóképesség. — Ennyi az egész? — kér­dem kicsit eltűnődve. — Nem ennyi. Hiszen né­hány szóban nehéz összefog­lalnom tíz év eredményeit és átkait is. De aki kíváncsi rá, látogasson meg, én szívesen, akár órákon át elmondom azt, amit én tapasztaltam. Annyi biztos, hogy nekem még vesszőm nem fagyott ki, rothadásom sem volt, de a termésem mennyiségileg ts megnövekedett az utóbbi években. A „szakmai” témáról aztán később kissé „világibb” dol­gokról beszélgetünk itt lent a hordók mentén. Miska bá­csi azonban nem nagyon iszo­gat, csak egy csöppnyit ereszt a pohár aljára a héberből. Az is az igazsághoz tartozik, hogy inkább a szőlőhöz von­zódik. r— „Ez az életem...” — mondja, a borra már keve­sebb gondot fordít, pedig az is lényeges, hiszen a borver­senyeken elért eredmények is tanúsítják: érdemes beleolvas­ni, gyakorlatba átültetni a borászati tudományt is. Hatvanhat esztendős. Auto­didakta módon, sajátos „tu­dományos” ismeretei alapján ápőlgatja szőlejét itt Siklós határában ez a sokat dolgozó, szőlő-rajongó ember. Amit tud — saját tapasztalatai alapján — nem titok. Mások számára sem ... Rab Ferenc tűzdelt bernáthegyi koponya és egy összeforrt disznó-láb- szárcsontj A disznó-lábszárcsont miné- műségét ifjabb Balázsy László tizennégy esztendős fiatalem­ber magyarázta el élénk ta­núságot téve az állatorvostu- damányban való jártasságáról. Ez azért van itt, mert a disznó lába 'titkán szokott ösz- szefarrni. Már csak azért is, mert ha eltörik a lába, levág­ják. Ez egy jókora disznó volt, mégis összeforrt a csontja, azért őrzi apu. A csillagoktól a sertés-láb- szárcsontig egyébként a serté­sek miatt jutottunk. Beteg disznókhoz hívták az állator­vost s ezidő alatt fiával előbb az állatarvostudományról érte­keztünk, majd sorra került a csillagászat is. A távcső miatt. A távcső az ajtó mögött állt, egy darabig nem vettem ész­re, aztán szájtátva álltam a .káílythacső vastagságú, ágyú­forma szerszám mellett, bá­multam a bemérő műszereket, az érzékeny csuklókat. •— Igen jó vannak benne, igaz? — mond­ta Laci, miközben megforgat­ta, halljam milyen zajtalanul és finoman jár. Aztán ki is ámítottuk a táv­cső-ágyút a szoba közepére céLbavettük véle egy távoli templom tornyát — Laci még az útban álló ablak előtti ága­kat is létördelte, hogy jobb le­gyen a kilátás — aztán nem boldogultunk a távcsővel, se- hogysem tudtuk ráilleszteni az okulár-lencsét. így aztán csil­lagászatból, azaz legalábbis távcsőkezelésből elégtelenre vizsgázva megvártuk míg a fő- állatorvos befejezi a vizsgála­tot; *— Honnan szerezte ezt a távcsövet? — Nem szereztem, saját ma­gam csináltam. Ilyen képet vághatott 1957- ben Balázsy László, amikor meglátta a Mrkos üstököst, mint ón erre a távcső ügyre. AZTÄN szép lassan kiderül minden. Huszonnyolc éves ko­rában „bolondult bele” a fiatal doktor a csillagokba, akkor kezdett vágyakozni egy igazi csillagász-távcső után. — Csakhogy milyen az állat­orvos élet? Nincs egy perc szabadidő, esry pillanatnyi meg állás sem. örül az ember ha a munkái a végzésére tud ele­gendő időt szakítani. 1941-ben vette meg Kulin György; A távcső világa című könyvét, de csak 1945-ben a háború után, amikor az ő mes­terségében is kis pangás állott be. akkor iutott hozzá a táv- ■'sőéní+éshez. — Ez egv Newton rendszerű Vekniiben" 10 centiméteres távcső. Hússzoros és hetven­szeres nagyítás között tudok véle dolgozni. Hogy hogyan készítette? Repülőgéproncs felhasznál­ható darabjaiból, ószerestől vásárolt vicik-vaöakból. A távcső negyvenhattól negyvennyolcig készült és utá­na 1960-ig dolgozott, javított rajta Balázsy Béla. — Most már nem kell rajta alakítani semmit. Inkább egy újat kellene készíteni. Van egy 20 centiméter átmérőjű tük­röm . i; csakhát az idő. Csak később az állomás felé menet vallotta be, hogy azért' a 20-as távcsőről nem mon­dott le; — Majd ha nyugdíjba me­gyek, s bírja a szemem, meg a reumás Ízületeim, akkor kez­dek csak igazán csillagászkod­nás De addig még sok minden történt. Láttam egy szelídített vadnyidat és egy napfoltot. A szelídített vadnyúl Laci tu­lajdonát képezi, fiatal és ke­zes — nagyon szép nyusaka csak esténként szokott nyugta­lankodni, olyankor szeretne megszökni. A napfoltot a táv­csövén néztük. — Nincs szerencséje «*• mondta a csillagász-állatorvos — múlt héten olyan napfolt­tevékenység volt, hogy szabad szemmel is észlelni lehetett. Most csak egyetlen pontocska látszik. A színszűrőn át zöld ko­rongnak látszott a Nap. S a bal felső szegélyén valóban ott volt egy apró fekete folt. Aztán a sásdi főéllatorvos előszedte jegyzetfüzeteit. Szép- vonású, szálkás betűkkel áll­nak benn a följegyzések. Látta Mrkos üstökösön kívül az Axend-Roland-t és a Burn- ham-et. észlelt légköri Tyndal jelenségeket, fényképezett napfogyatkozást és még sok minden áll ezekben a jegyzet­füzetekben. S VÉGÜL azt mondta: — Tudja ha több időm len­ne sok sok embernek meg­mutatnám a csillagos eget a távcsövön át. De remélem ar­ra is sor kerül. Azt szeretné ha mindenki ismerné a bolygók, üstökösök, diffúz ködök és extra galakti­kák világát. Mert ez a világ csodálatos, sok mindenre meg­tanítja és emberré teszi az embert; Lázár Ervin — KEDVEZŐ módon hosszabbította szolgáltatási ide­jét a Pécsi Fémipari Vállalat gépkocsi-szerviz szolgálata. Az eddigi 8 órás javítómunka he­lyett reggel 6-tól este 8 óráig üzemel. Az új szervizszolgálat máris nagy népszerűségnek ör­vend. — CSAKNEM tíz tonna jeget szolgáltat naponta a Komlói Élelmiszeripari Vállalat. A he­lyi igények kielégítése mellett Dombóvár és Szekszárd ellátás sát is segítik« A Móricz Zsigmond utcában egy 20 tantermes általános iskola építését kezdték meg. A Jókai utcai központi kazánház fogja fűteni a modemül felszerelt parkettás, gumipad- lós tornateremmel rendelkező iskolát. Az épületkomplexum középső része 2 emeletes. 12 millió forint összköltséggel 1964. május végére készül el az iskola.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom