Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-15 / 111. szám

NAPLÓ ucs. május a. ' •NAk***A*!víAI iVlAi-i^AP;*A*!V)A!- NAP — A* iviAI- NAP- A-IvlÁr NA; Vx&b-ália meg, ú(ca... Pénteken reggel vagy ötvenedmagammal vára koztam az IBUSZ útlevél­osztályának Városház utcai kirendeltsége előtt. Félki- lenckor megjelent az ajtó­ban egy kedvesmosolyú hölgy és sorszámokat oszto­gatott annyi várakozónak, amennyiről jeltételezték, hogy ügyüket aznap elintéz­hetik. A többieknek vi­szont azt a tanácsot adta, hogy próbáljanak meg a kö­vetkező napon sorszámhoz jutni. Később felhívtam telefo­non a Kirendeltséget, hogy megkíséreljek néhány hasz­nos javaslatot tenni az ügy­menet ésszerűbb intézésére, annak az áldatlan állapot­nak a felszámolására, hogy napokig sorszámért álljanak sorba az útlevélkérelmükkel várakozók. Ebben azonban megakadályozott telefon­partnerem, aki agresszív, udvariatlan hangnemben oktatott ki arról, hogy ez a rendszer a helyes és punk­tum. Szombaton reggel ismét terepszemlét tartottam az IBUSZ kirendeltség előtt. Egy ismerősöm kisszéken ült a Perczel utca sarkon. — Már itt? — csodálkoztam rá. — Hogy-hogy már? — né­zett vissza meglepődve. Éj­félkor váltottam a férjem, aki pénteken este foglalta el az első helyet. Gyors közvéleménykuta­tást végeztem arravonatko- zóan, hogy milyen helyesebb ügyintézési módot javasol­nának az IBUSZ útlevélki­rendeltségének a szenvedő alanyok, a várakozók. A következőket ajánlották: 1. Vegyék be az útlevél- kérő lapokat, írjanak rá sorszámot és mondják meg, vagy értesítsék ki későb­ben a tulajdonosokat, hogy mikor jelentkezzenek ügyük intézésérer 2. Adjanak sorszámot a , reggeli munkakezdéskor minden várakozónak aznap­ra, vagy a következő napok­ra megjelölt dátummal. 3. Állítsanak be elegendő munkaerőt hz ügymenet za­vartalan intézésére. Államunk anyagi lehetősé­get teremt sok állampolgá­rának arra, hogy világot lás­son, rokonaihoz utazzon. Az IBUSZ pécsi kirendeltsége ne akadályozza ezt rossz munkaszervezéssel, bürokra­tikus huzavonával. (IS) Modern hatemeletes szálloda épül Tihanyban. 1500 fiatal indul a nyári építőtáborokba Folyamszabályozás, növényápolás, műútépftés a programban A KISZ Megyei Bizottsága már elkészítette a nyári ön­kéntes ifjúsági építőtáborok részletes terveit és a hét fo­lyamán 1500 egyetemi, főisko­lai és középisikolás fiatal kap­ja kézhez az utazási utalvá­nyokat. A nyár folyamán a fiúk kö­zül az egyetemisták és főisko- ásak 220-as csoportja a bala­toni műút építéséhez indul munkára, a Pest megyei Tár­nokra. 220 középiskolás diák a Veszprém megyei Csopakon vesz részt vasúti rekonstruk­ciós munkálatoknál. További 230 középiskolai tanuló a ság- vári Latinka Sándor építőtá­borban folyam- és pataksza­bályozást végez majd. A lányok idén főként a gyümölcsszedés­nél, és növényápolásnál segéd­A televízió műsora május 15-én, szerdán: 10.00: TV-híradó (ism.). — 10.-5: A Sátán temploma I. rész. — Magyarul beszélő NDK-film (ism.). Csak 14 éven felüliek­nek. — 11.35: Falujáró kamera (ism.). — 11.35: Hírek. — 17.50: Hírek. — 17.55: Tanuljunk oro­szul! — Nyelvlecke kezdőknek. — 18.15: Lányok, asszonyok. — 18.45: TV-világhíradó. — 19.00: Szép álmokat, gyerekek! — 19.10: Közvetítés a Nemzeti Színházból. Moliére: A nők is­kolája. Vígjáték 3 felvonásban. Csak 14 éven felülieknek. — A közvetítés I. szünetében: a Ma­gyar Hirdető műsora. — A köz­vetítés II. szünetében: Ungvári Tamás színházi jegyzete. —• Kb. 21.10: Josef Manes. — Csehszlo­vák kisfilm. — 21.25: Hírek. TV- híradó (ism.) keznek. Az egyetemisták és főiskolások közül százkilenc- venen a Balatcnaligai Állami Gazdaságba mennek, további 630 középiskolás lány pedig Balatonboglárra indul gyü- mölcsszediésre. Idén elsőízben ötven fős csoportot indítanak a Hatvan melletti Nagy gom­bosra, növónyápolási munká­latokhoz. Ötmillió forint a megye moziiiá!ózatának fejlesztésére 1964-ben íVlohácson új 450 személyes mozit építenek A Baranya megyei Moziüze­mi Vállalat az adott lehető­ségekhez képest ebben az év­ben is nagy gondot fordít a megye mozihálózatának kor­szerűsítésére, műszaki fejlesz­tésére. Tavaly a szélesvásznú- sítási program keretében a megye hat moziját korszerűsí­tették, az idén a tervben 10 mozi szélesvásznúsítása szere­pel, továbbá szó van két mozi „terven felüli” átépítéséről is. Nemrégiben befejezték Pé­csett a Kossuth mozi ideigle­nes átépítését. ezzel Pécs mindhárom nagy mozija szé­lesvásznú lett. 1964-ben meg­kezdik a Pécsi Petőfi mozi nagyszabású korszerűsítését, ugyancsak a következő évi programban szerepel a pécsi Kossuth mozi teljes belső át­építése, valamint a pécsi Park mozi nézőterének teljes felújítása. A vállalatnak az a célja, hogy egy-két éven belül Pécs mindhárom nagy mozija elérje a korszerű nagyvárosi filmszínházak színvonalát. Pécs külterületi mozijai kö­zül az idén a pécsszabotcsi és a mecsekaljai Rákóczi széles­vásznú filmszínházakat tovább korszerűsítik, csinosítják. A megyében befejezés előtt áll a másfélmilliós költséggel kor­szerűsített sellyei mozi átépí­tése, továbbá a mágocsi és a szigetvári új, szélesvásznú mozik megnyitása is az év feladatai között szerepel. A szentlőrinci és a sásdi mozi teljes átépítését, illetve szé- lesvásznúsítását hamarosan megkezdik, ez évben be is fejezik. A pécsváradi mozit már átfestették, a siklósi film­színház új faburkolatot kap és korszerűsítik a mozi elektro­mos hálózatát. A nagyharsá- nyi mozi szélesvásznúsítása hamarosan befejeződik és egyelőre megoldódik a harká­nyi „mozi probléma” is. Har­kányban eddig a legfontosabb panaszok között szerepelt a korszerűtlen helyi mozi, most a vállalat a megyei tanács hozzájárulásával a volt Nem­zeti vendéglőt átépíti széles­vásznú mozivá, amely hama­rosan meg is kezdi működését. Mohácson a városi tanács segítségével az Idén megépí­tik a szabadtéri mozi 12 mé­teres támfalát, amely lehető­vé teszi a szélesvásznú vetí­tést. Már folynak az előkészí­tő tárgyalások az új mohácsi mozi építését illetően és a jö­vő évben valószínű megkezdik az új 450 személyes filmszín­ház építését. Mindenesetre ad­dig a meglevő mozit korszerű­sítik. Szélesvásznú mozit kap még az idén Dunafalva is. A kisebb mozik korszerűsí­tése érdekében a Moziüzemi Vállalat a megyei tanács segít­Májusban higyúl a belőni láng Keszthelyen ez évben május 23, 24, 25. és 26-án kerül sor a Helikoni Ünnepségek rendezvényeire. A KISZ Köz­ponti Bizottsága és a Művelő­désügyi Minisztérium védnök­sége mellett, a szervezésben részt vesz a KISZ Veszprém megyei Bizottsága, a Veszp­rém megyei tanács művelő­désügyi osztálya, a Keszthelyi Állami Vajda János Általá­nos Gimnázium és a Keszt­helyi Állami Nagyváthy Já­nos Mezőgazdasági Techni­kum KISZ-szervezete. Az ün­nepségre a Veszprém megyei kulturális szemléken arany, ezüst és bronz fokozatot elért 95 dunántúli . középiskola — mintegy 3800 tanulója jelen­tette be részvételét A helikoni láng meggyújtá­sára május 23-án fél 9 órakor a veszprémi szabadtéri szín­padon kerül sor. Űj juhfajta születik Szentegáton nyességét mutatja, hogy a bir­kák évről évre több gyapjút adnak. Tavaly átlagosan 5 kiló 34 dekát nyírtak le egy-egy állatról és a gyapjú minősége magasan felülmúlta az orszá­gos szintet. Az új juhfajta kitenyészté­sével egyidejűleg érdekes kí­sérlet történik a birkákkal. Dr. Gál Mihály bizonyítani akarja, hogy silóval teljes mértékben pótolni lehet a szé­nát. Ezért a juhok a szükséges abraktakarmány mellett nem is kapnak mást, csak silót, mégpedik öt kilót naponta. A juhászok, sőt a szakemberek jelentős része is, ma még azt tartják, hogy a silót nem sze­retik a juhok és annak etetése hátrányosan hat a termelésük­re. A szentegáti kísérletek en­nek éppen az ellenkezőjét iga­zolják. A juhok szívesen fo­gyasztják a silót és nemhogy csökkenne, hanem állandóan nő a gyapjú hozam. 55. — Igen. — En balga! — Krebs a homlokára csa­pott. — Hiszen maga a Khümetz igazgató sofőrje, úgye? — Igen, az ő gépkocsivezetője vagyok. — Nahát ez jó! — kiáltott fel a raktáros. — Kiderült, hogy egy és ugyanabban a gyárban dolgozunk ... Aha, itt a sör. A leg­főbb ideje, hogy kiigyuk az áldomást az ismeretségünkre. — Tréfán kívül mondja, hogy szintén a Gans-Behmer gyárban dolgozik? — Otf én, már több, mint húsz eszten­deje, az áldóját! — Akkor valóban összehozta a véletlen ezt a találkozást. — Aszker felemelte a korsót. — Egészségére, barátom. De bocsás­son meg, kire iszom a sörömet? — Erich Krebsre. Raktáros vagyok. Az én gondjaimra bízták az anyagokat, meg a tar­talék-alkatrészeket. — Ahá! Tehát kétszeresen kellemes az ismeretségünk. Kiitták korsóikat. Aszker cigarettával kínálta asztaltárs&t. Egész idő alatt nevetett, tréfálkozott az öreggel Krebs hasonló szellemességekkel válaszolt, s elmesélte újdonsült ismerősé­nek néhány érdekes, mulatságos történetét. — Egészen el vagyok ragadtatva magá­tól, barátom! — lelkendezett Aszker. — És ha bármikor szüksége lenne a Buickomra... — En nem tudom a kedvességét hasonló­val viszonozni, — felelte Krebs. — Nekem nincs kocsim. A raktár pedig olyan, mint a többi hasonló intézmény: a küszöbét élő lélek át nem lépheti. Kivéve természetesen engemet. En éjjel-nappal ott vagyok. — Úgy beszél, mintha ott is éjszakázna, abban a raktárszentélyben, — nevette el magát Aszker. — Ha ott nem is éjszakázom de minden­esetre a közelében tartózkodom. Hiszen én a gyárban lakom. — A gyárban lakiki Hogyan értelmez­zem ezt? — Szószerint úgy, ahogy mondom, — gesztikulált a kezével Krebs. — Így ala­kult. A múlt évben lebombázták a háza­mat. Még az a szerencsém, hogy egy szál egyedül élek, és nem kell siratnom' a csalá­domat, amely bizonyosan ott pusztult vol­na. Hogy fedél nélkül maradtam, sokáig keresgéltem lakást. De mindegyik vagy túl­ságosan drága volt, vagy az isten háta mö­gött, messze a gyártól. Nekem pedig elég körülményes kilométereken át utazni. — Természetesen, — felelte Aszker. — Már éppen készülődtem, hogy átme­gyek a másik gyárhoz dolgozni, mert itt megígérték, hogy lakáshoz segítenek. De Khümetz igazgató közben intézkedett, hogy ürítsék ki nekem azt a kis kamrát, amelyik közvetlenül a raktár épülete mellett van. — Es most abban lakik? — Mi mást tehetnék? Igaz, kicsi a szo- bácska, de hát nem is kell a magamfajta agglegénynek valami díszes, nagy kastély. — Még eggyel, — int Aszker a pincér­nek, majd odament a wurlitzerhez és egy pénzdarabot dobott be. A régi tiroli walcer hangjai töltötték be a mulató tefrnét. Krebs énekelni kezdett, s utána Aszker is. — Gondolom, a különböző szerszámok és anyagok egesz ármádiája van abban a ma­ga raktárában, — szólalt meg Aszker, ami­kor lejárt a wurlitzer. — Képzelem, mi minden lehet ott elraktározva. — Vétkeznék, ha panaszkodnék. — Krebs ravaszkásan elmosolyodott. — Takarékos vagyok és zsugori, mint Gobseck. Ezért az­tán minden van, ami kell. — Hohó, maga dicsekszik, barátoml Le­fogadom, hogy minden azért nincs. — Ám legyen! Lássuk! Mondjon miamit, és én hármat teszek egy ellen, hogy mellé­fog. Három korsó sör egy ellen, hogy fel­tétlenül elveszíti a fogadást! — Állom! — Aszker gondolkozott egy kis ideig, aztán megszólalt: — Az én Buickom- hoz való akkumulátorok valószínűleg nin­csenek Krebs felnevetett, — Három is van! A jó ég tudja, hogyan is tettem rájuk szert. De ez már más kér­dés. Most pedig hözathatja azt a söröcs két! — De én még nem akarom abbahagyni Hiszen a vesztesnek joga van a revansra — Legyen igaza! Jogos a reváns. De bár­mit mond, azt is elveszti. Gyerünk a kér­déssel! — Meggyőződésem, hogy hegesztőpisztoly nincs a raktárában. Krebs abbahagyta a nevetést. Csodálkoz­va húzta el a száját — ördöge van! — mormolta. — Eltalálta, barátom. Ami igaz, az igaz. Hegesztőpisz­tolyom nincs. — Visszanyertem a sört! — kiáltott fel Aszker önfeledten. — De hogyan lehet meg egy raktár hegesztöpisztoly nélkül? — Volt az! Több mint egy évig hányódott ott kettő is. A kutya se használta őket, és én rengeteg időt vesztegettem rá, hogy meg óvjam a szennyeződéstől, tisztántarteam, gondozzam a kaucsukkábelét. — Mi lett velük? Krebs vállat rántott, s ,a söröskorsóért nyúlt. — Elvitték tőlem, Gube. Ha akarja még azt is megmondom, hogy ki. Valami katona emberek. Éjszaka jöttek, a főmérnök pa­pírját mutogatták. Még most is nálam van az irá«. Odaadtam nekik mind a két he­gesztőpisztolyt, az apparátokkal együtt. El­vitték és vissza se hozták. — A lelke rajtat — nevette el magát Ajzker. — Legalább egyszer és mindenkor­ra megszabadult tőlük. ,.. Késő este búcsúztak el egymástól. Krebs bement a gyárba, $ Aszker is haza­felé indult. Útközben azon gondolkozott, mit sikerült megtudnia ezen a délutánon Amit maga elé tűzött, azt tehát elérte. Meg­ismerkedett a raktárossal, s meggyőződött róla, hogy az öreg azon a bizonyos éjjelen valóban adott ki hegesztőapparátot valami katona embereknek. Minden egybeesett az­zal, amit Homann közölt az éctszökése után. (Folytatása következőt ségével saját erejéből több helyen kisebb-nagyobb felújí­tásokat végez. A vállalat ter­mészetesen ott áldoz a helyi mozik felújítására elsősorban, ahol a helyi tanács is szív­ügyének tekinti a mozit. Pél­da erre Bikái és Nagynyárád is. Sok új művelődési otthon épül a megyében, a vállalat a lehetőségekhez képest segítsé­get nyújt az ilyen új művelő­dési otthon építkezéseknél, mint például Bánfán, Liptó- don, Székelyszabaron, Monyo- ródon és Cunban. A vállalat ebben az évben anyagi erejének nagy részét a szélesvásznúsítási program ke­retében használja fel, a válla­lati „felújító brigád” munká­jával együtt — közel 5 millió forint értékben korszerűsíti a megye mozijait. * Jugoszláv nőmozgalmi vezetők Pécsett Ma délben a Jugoszláv Szo­cialista Köztársaság nószövet­ségének képviseletében kétna­pos látogatásra nőmozgalmi vezetők érkeznek Pécsre. A vendégek tiszteletére a délutá­ni órákban a megyei nőtaná­cson fogadást adnak, majd eszmecserére kerül sor a nő­mozgalom időszerű kérdései­ről. A programiban ezenkívül a város nevezetességeinek megtekintése és egy baranyai termelőszövetkezeti látogatás szerepel. — GÁZVEZETÉKET fekte­tett le hétfőn a pécsi Ágota utcában 80 méteren a Gáz- szolgáltató Vállalat. A 100 milliméteres eternit azbeszt cső az eddiginél jóval na­gyobb nyomást pir el, s része lett a megerősített városi gáz­vezeték-hálózatnak. — A KÖZÉPISKOLAI irányelvek baranyai végre­hajtásáról szóló jelentést tár­gyalja meg a KISZ Központi Bizottságának Intéző Bizott­sága csütörtöki ülésén. — INGYENES tavaszi­nyári kozmetikai és fodrá­szat! tanácsadást tartanak pénteken délután 6 órakor a Fegyveres Erők Klubjában a Pécsi Fodrászipari Vállalat dolgozói. — SPORTKÖR ALAKULT Belvárdgyulán a napokban labdarúgó- és női kézilabda­szakosztállyal, a KISZ, a ta­nács és a termelőszövetkezet támogatásával. —. IFJÚ GÁRDA csoportot szerveznek a szentlőrinci fia­talok az Uránércbánya Válla­lat Ifjú Gárdájának támoga­tásával. Eddig húszán jelent­keztek a csoportba. — KÉTMILLIÓ FORINT­BA kerül ebben az esztendő­ben Pécs első kerületi óvo­dáinak fenntartása. A napkö­zi otthonok működtetésére pedig 3 millió forintot költ a tanács. — GYÓGYSZERTAR ÉPÜL Pécsett a Szigeti vám kör­nyékén, a lakosság kívánsá­gára. A Gyógyszertár Válla­lat már biztosította az épít­kezés anyagi feltételeit. — A SZIGETVÁRI JÁRÁS fiataljainak sporttevékeny­ségét vizsgálja ma és holnap a KISZ Központi Bizottságá­nak háromtagú küldöttsége. — MÁJUS 25. és június 2. közötti könyvhéten megyénk­be látogat Garai Gábor költő és Mesterházy Lajos író. — AZ ÉV harmadik ne­gyedében egyesítik a Komlói és a Pécsi Fodrászipari KTSZ-eket. Az új ktsz szék­helye Pécsett lesz. — TEGNAP a kora reggel) órákban, országjáró programjuk során dr. Pfeifer József dékán ve­zetésével Pécsre érkezett a Buda­pesti Hittudományi Akadémia ta­nári kara és mintegy ötven hall­gatója. A vendégek dr. Cserhát József pécsi káptalani helynök meghívására érkeztek a városba Délelőtt meglátogatták a székes- egyházat, továbbá a dzsámikat, majd megtekintették a Porcelán- gyárat. Az üzemlátogatás után a mecseki menedékházban közös ebéden vettek részt és este a püspöki székházban együtt vacso­ráztak az egyház helyi vezetőivel, A vendégek a késő esti órákban visszautaztak Budapestre, A Szigetvár közelében lévő Szentegáti Állami Gazdaság­ban furcsa kis bárányok lát­tak napvilágot az idei tava­szon. Az ismert hazai juhfaj- táktól eltérően ezeknek az álla toknak a hasalja, lába és po­farésze is be van nőve gyap­júval. A „csupaszőr” bárá­nyok egy születőben levő új juhfajta képviselői. Dr. Gál Mihály tudományos kutatónak, az Állattenyésztési Kutató In­tézet munkatársának irányí­tásával 1959 óta folynak kí­sérletek Szentegáton. A cél az, hogy több és főleg fino­mabb gyapjút adó fajtát ne­mesítsenek ki. Ezért — mes­terséges megtermékenyítéssel — két juhfajtát kereszteznek: a .nálunk honos, jó testalkatú, igénytelen magyar fésűs me­rino és a nagy gyapjúhozamú, hosszú fürtű szovjet kauká­zusi fajtát. Az idei ellések so­rán az új juhfajta harmadik nemzedéke született már meg. A tenyésztői munka eredmé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom