Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-12 / 109. szám

6 NAPLÓ 1963. MÁJUS VL ! Kádár János felszólalása a szakszervezetek XX. kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról). a szakszervezet viszonyában is. Megegyeztünk abban a he­lyes jelszóban, hogy a szak- szervezetek a munkásosztály leghatalmasabb osztályszerve­zetei, a munkásosztály forra­dalmi élcsapatától, pártjától nem lehetnek függetlenek, vi­szont szükséges, hogy önálló­ak legyenek. Nem tudom, hogy ebben a teremben ml az arány a párt­tagok és a pártonkívüliek kö­zött, de azt tudom hogy a több mint 300 ezer szakszervezeti tisztségviselő között hatalmas pártonkívüli tömegek vannak. És azok az emberek teljes meggyőződéssel vallják és hir­detik a párt politikáját, har­colnak megvalósításáért. Emlékezzünk csak, voltak oiyan évek, amikor a szerve­zettség foka nem 90 százalék volt, mint most, hanem 100, sőt néha 102 százalék is (de­rültség) s elég magas volt a tagdíjfizetés részaránya is, mert a szervezést leegyszerű­sítették, s mindjárt ott, ahol a fizetést adták, le is vonták a szakszervezeti járulékot Ez most nincs. Most a szakszer­vezetek önállóak, lehet, hogy a mostani 90 százalékos szer­vezettség majd később több is lesz. Nyugodtan mondhatjuk: a partnak nagyszerű fegyver­társa a szakszervezet, s a fej­lődés szempontjából is egész­séges az az irány, amelyet a szakszervezetek ma követnek. Pedig ez nem is olyan egy­szerű. Foglalkoznia kell a szak- szervezeteknek a termeléssel, mert itt most a munkásosztály önmagával találkozik. Hiszen a dolgozó, a munkás végzi a munkát, de rendelkezik a ter­melési eszközökkel és a mun­ka eredményeivel. így aztán — ezt csak úgy képletesen mondom — a kőveteléslistát voltaképpen önmagának is be­adhatná (derültlég), mert ez osztályértelemben valóban így van. Nálunk a szakszervezetek megtalálták a helyes utat, ki­alakították a megfelelő célokat és a munkamódszert, ahogyan a szocialista viszonyok azt megkívánják. Elmondhatjuk, hogy nálunk a szakszervezetek a kommunizmus iskolájává váltak, abban az értelemben, ahogyan ezt Lenin meghatá­rozta. Szakszervezeteink máris sok bonyolult nagy feladatot vet­tek át az államtól: a társa­dalombiztosítást, a betegellá­tást, az üdülést és sok egye­bet. Mint látható, nagyon sok tekintetben megvan már a tár­sadalom saját ügyintézése, nagyon sok feladat van már a szakszervezetek kezéből és mindig több lesz. Támogatnunk kell a mezőgazdaságot A burzsoázia prapagaocSa­tóinak persze sehogy sem tetr szenek a mi szakszervezete ink. Azt mondják, hogy „micsoda szakszervezet az ilyen, nin­csenek sztrájkok. Nézzék meg nálunk: szabadság van, sztrájk van. Franciaországban is, Nyu- gat-Németarszógban jg. Hogy­hogy nincs sztrájk a szocialis­ta országokban? Ég a rend­szer ellen sem harcolnak?” Ez azonban a munkásosz­tály alapvetően megváltozott helyzetéből magától értető­dően adódik. Vajon azt gondolják, hogy munkásosztály ostobább, mint . a burzsoázia vagy g «vgybirtokoe osztály és sztráj­kot szervez, harcol saját rend­szere ellen? Ez nem szabad­ság kérdése, hanem az osz­tályhelyzet megítéléséből és osztályöntudatából követke­zik. És a követelések, g dolgo­zok érdekvédelme? örvende­tes és egészséges, hogy a kongresszusi okmányokban, a beszámolókban, sőt a felszóla­lásokban is uralkodik az az állásfoglalás, hogy azt amit el akarunk osztani, előbb meg kell termelnünk. Az osztály - harc fő frontja a jelen sza­kaszban — a szocialista világ biztonságáról valló gondosko­dás rreÜett döntően a terme­lés. Mert ha a termelés, a munka termelékenysége nem eméllkedilk, akkor elosztani sem lehet többet. Ebből következik az. hogy jó ha a szakszervezetek az egész munkásosztályt, az egész dolgozó népet mozgósítják az ötéves terv magvalósítására, a tervek teljesítésére. Meg kell mondanom, hogy a gazdasági építésben óriási feladatok áll­nak előttünk. Nem szabad meg feledkeznünk am®, hogy még azokban az években vagyunk, amelyekben erőteljesen támo­gatnunk keli a mezőgazdasá­got. hogy az egykori ktspar- cel'lés vergődés, kínlódás he­lyébe a virágzó szocialista nagyüzemi gazdálkodás lép­jen. Az iparban nem kevesebb a feladat. Az 1963-as terv első negyedévének feladatait nem teljesítettük. Január és febru­ár rossz volt, márciusban szin­te ugrásszerű volt a fejlődés, de ez nem tudta pótolni a ja­nuári és februári lemaradást. A lényeg az, hogy bár az ipa­ri termelés a módit*évihez ké­pest 5,3 százalékkal növeke­dett a terv teljesítésében nem értük el a tervezett szintet. Tudomásul kell venni, hogy első negyedéves tervünket nem tudtuk teljesíteni, kivéve egy pontját, a munkabér kifizeté­sét. (Derültségé Természetesen semmiféle csalásról nincs szó, nem mű­ködött zavartalanul a szállí­tás, itt volt a hideg, s ezért nem tudtak dolgozni, a bért pedig ki kellett fizetni. Azt szeretném jól az elvtáreak emlékezetébe vésni, hogy amikor a kongresszusról ha­zamennek, a fő feladatok közé sorolják az 1963-as terv tel­jesítéséért folytatott harcot. Be kell pótolni az elmaradást, s a legtöbb vonatkozásban be is lebet pótolni. A pártkongresszuson más intézkedésekről is határozat született így arról, »hagy a kétgyermekes családok csa­ládi pótlékán is javítani kell és azonkívül vannak különbö­ző fizetésben elmaradt dolgo­zó kategóriák, amelyeknél 1957. óta nem volt béremelés. De arra is kimondtuk a szen­tenciát, hagy csak az első fél­év tervteljesítésének ismere­tében határozunk el bármit is. Nem térhetünk el az utóbbi I évek gyakorlatától, a népgaz­daság szilárdságát és bizton­ságát nem veszélyeztethetjük, | még akkor sem, ha egyébként jogos és figyelembe veendő | igényekről van szó. Természetesen nem hiba, hogy itt a kongresszuson fel­vetették ezeket az igényeket. Helyesen tették. Tartsák szá­mon, különösképpen a szak- szervezet foglalkozzék velük, de pillanatnyilag én felelős­séggel mást nem mondhatok. Vegyük komolyan a munkát Dolgozó népünkön belül na­gyon kevés a haszontalan em­ber. Ezt mi sohasem felejtjük el. Kevés, de van. Ezért van dolgozó munkás, és van nem dolgozó munkás. Nem azért, mert munkanélküli, munkája volna, de nem dolgozik. (Nagy derültség.) Azután van dolgo­zó alkalmazott és van nem dolgozó alkalmazott. Az utób­bi is állásban van. de nem dolgozik. És így van ez más terűiétől is. Ha mi meg tudnánk oldani, hogy a nem dolgozó ne jus­son hozzá ahhoz, ami neki úgysem jár, akkor lehet, hogy hamarább tudnánk, például a pedagógusoknak is valamit nyújtani Hadd mondjak egy példát Néhány héttel ezelőtt vala­milyen ügyben Kanadában Járt;, valaki, s ott. összekerült annak idején útlevél nélkül kiment honfitársainkká1. A kanadaiak panaszkodtak az életkörülményekre, a helyze­tükre, s általában az életükre. Az itthoni magyar azt mond­ta: vem értem magukat. An­nakidején kiszaladtak, mert sók mindennel nem voltak elégedettek, most itt vannak és mást se hallok maguktól csak panaszt Tulajdonképpen hol vagy hogyan szeretnének élni? Etrre azt mondja az egyikük: úgy szeretnénk, ha lehetne, hogy otthon dolgoz­zunk és itt, Kanadában kap­juk a fizetést. (Derültség.). Miért? Azt Íriszem azért, mert ott sókkal többet keffl. dolgoz­ni mint idehaza, aztán nincs ingyen betegbiztosítás, nincs sók más, ami Magyarországon megvan a dolgozó embernek: de a névleges bér valamivel magasabb. ELvtánsaim! Azt szeretném kérni önöktől, tegyenek meg mindent, hogy a dolgozók ve­gyék nagyon komolyan a munkát. Jelenleg az építkezéseken, tekintettel a nagy számú vi­dékről utazó emberre, min­den második szombat szabad. De a munkanapnak számító szombaton a munkaidő csak három óra, hogy hamarabb szabaduljanak, s a hét más napjain valamivel több. így jön id a 48 óra. Arra van szükség az építőknél — nem­csak az építőkre vonatkozik ez, hanem másokra is, ahol hasonló a helyzet, hogy ez a bizonyos második szombat le­gyen tényleges munkanap. A becsület kötelez A pénz nálunk stabil, a tar karékíban több mémt tizrnil- liárd forint van. Van fedezet, van áru a forgalomban. Ha az egyensúlyt felborít­juk, kinyomunk még egy­néhány milliárd papírt valódi fedezet nélkül, összekeverjük az egész népgazdaságot és meg ingatjuk ugyanazoknak az életét, életszínvonalát, akik­nek segíteni akarunk. Eízt pe­dig nem lehet ^Tartjuk tehát a régi álláspontot: ha meg van a lehetőség, nem fogunk késlekedni az életszínvonal emelésével. De, ha nincs meg a lehetőség, nem fogjuk meg­szavazni. Ez nálunk törvény, a lelíldásmerert és a becsület kötelez minket erre. Kádár élvtáns a továbbiak­ban belpolitikánk néhány kér­désével foglalkozott Hangsú­lyozta, hogy mi nem liberális politikát, nem dogmatikus és nem revizionista politikát foly­! tatunk hanem marxista—le­' ninista politikát. Ezzel össze- ! függésben emlékeztetett né- I hány dologra, amiben bizo- nyos vita is kialakult. Emlé­keznek ezekre: pártonkívüli is betöithessen közfunkciót. Az­után legutóbb, hogy az egye­temen, főiskolán ne a szülők 1938-as foglalkozását nézzék, ha elbírálják, hogy felveszik-e a jelentkezőt, vagy nem. Több ilyen intézkedés volt. Mind­nek az a rendeltetése, hogy a szocializmus erőit növelje és *— meggyőződésünk szerint — fél tért Lenül növeli is. — Mon­dotta Kádár elvtárs. Ilyen intézkedés volt leg­utóbb a közkegyelem, az am­nesztia is. Az emberek álta­lában megértették, mi ennek a célja, rendeltetése. De az emberek egy része nem értet­te, vagy félreértette. Voltak becsületes elvtársak, akik osz­tály harcos céljainkat féltették. Nem sokan, de voltak. Ezek­nek az elvtársaknak is meg kell órteniök, miről van szó. A közkegyelem a mi rendsze­rünk erejét növeli. A Magyar Népköztársaságot ezután sem lehet bántani, összeesküdni sem lehet a Magyar Népköz- társaság ellen, mert megvan­nak ugyanazok a szervek, ame lyek a közkegyelem előtt meg voltak, a zárkák is megvan­nak, férőhely is van, és aki akar, aki oda igyekszik, az oda fog jutni. Mi hiszünk el­veinkben, eszméinkben, meg­győződésünkben, és biztosak vagyunk abban, hogy a. ke­gyelemben részesültek nagy- része nem fog többé az álam­mal összeütközőébe kerülni. Pártunk támaszkodik a szakszervezetekre Rendszerünk, társadalmunk ebben as irányban halad to­vább: a szocializmus építése, a szocialista demokrácia irányá­ba. Meg szeretném említeni azrt is, hogy mind kisebb mér­tékben, de néha felbukkan olyasfajta bizonytalanság is a rendszerért aggódó emberek­ben, hogy nyugodalmuk bizo­nyos személyhez fűződik. Nos ez a politikai vonal — ezt mindenki tudja moert már — nem egy ember, vagy nyolc ember politikája, még csak nem Is nyolcvané. A mi poli­tikánk, a milliók politikája Magyarországon. És ezt nem változtathatja meg serriri, sem az országon belül, sem az or­szágon kívül (Nagy taps.). EÜVtánsak! A párt Központi Bizottsága szilárdan meg van győződve arról, hogy a szoda- Bzmus tSJ győzelmei félé me­I gyünk, • a párt ebben a harc­ban nyugodtan, biztosan tá­maszkodik a szakszervezetek­re, mert tudja, hogy a szak­szervezetek akarják is és tud­ják is segíteni a szocializmus építését. A szakszervezet^ munkás­osztályunk* dolgozó népünk számítson a pártra, annak Központi Bizottságára, a kor­mányra, bízzon benne úgy* ahogyan az utóbbi estzendők- ben bízott. Ki ki a maga he­lyén helyt fog éHmd és a két erő: a vezetés és a tömegek ereje együtt éri el nagy cé­lunkat, a szocialista Magyar- ország teljes felépítését. Min­den jót elvtársiak! — fejezte be hosszantartói, lelkes nagy tapssal fogadott beszédét Ká­dár János elvtámg. A kongresszus ma folytatja munkáját. Sok konkrét igény Rátérek az életszínvonal kérdésére. A kongresszus egyik okmányában azt olvas­tam, hogy: feladatunk az életszínvonal állandó emelése, illetve annak elősegítése. Ez hibás tétel. Az életszínvonalat nem lehet állandóan emelni. Ezt minden józan gondolko­dású ember tudja. Az élet- ?'i ín vonalat lehet rendsze­resen emelni, b a sző­ri ".'izmus építésének együtt kell járnia a dolgozók élet- szín vonalának rendszeres eme lésével. Ez a helyes kifejezés. Mindenki megérti azt, hogy csak altkor lehet életszínvo­nal-emelést elhatározni, ha megtermeltük és megszálárdl- t ettük annak anyagi fedezetét Azután megint termelni kell és akkor megint lehet az élet- színvonalat egy kissé emelni. Ezt nevezik az* életszínvonal rendszeres emelésének. Brutyó elvtárs beszámoló­jában is szó esett arról, hogy az. életszínvonal megítélésénél nagyon fontos a meglévőt biztosítani, erősíteni és be­csülni. Nem akarok részletek­be menni, de meg kell mon­danom, hogy a mi országunk­ban a dolgozó emberek élet­színvonala általában nem rossz. Ezzel as étártszínvonallal arányban kell dolgozni is. Az átlagsúlyban, meg a napi át­lag kalóriában körülbelül a világszinvonakm állunk, ha a termelékenységgel is legalább ott leszünk, akkor nem lesz semmi hiba. (Derültség, nagy taps.). Sok konkrét igény hangzott itt el, pedagógusok, a pácien­sekkel közvetlen érintkezésben nem lévő orvosok, betegápo­lók és más dolgozó kategó­riák bérproblémáját említet­ték. Valóságos, létező problé­mák ezek. Engedjék meg, hogy emlékeztessek arra, hogy a pártkongresszuson elhatáro­zott és január 1-t hatállyal bevezetett intézkedések — az alacsony nyugdíjak emelése, a biztosítás, a kórháza keze- és kiterjesztése és mások — évi összegben 584 millió fo­rintot jelentenek. Penyhovsskijí halálra, Wynnet nyolcévi szabadságvesztésre ítélték t4fÚWf\ SZÍNHÁZ 'Jim vasasnap« A Szovjetunió Legfelső Bírósá­gának katonai kollégiuma a szov­jet állampolgár Oleg Penykovsz- kij kémet golyó általi balálra és vagyonelkobzásra Ítélte. A katonai kollégium Indítvá­nyozta, hogy {osszák meg Peny- kovszÚJt ezredesi rangjától és ót érdemrendjétől és érdemérmétől. A brit alattvaló Greville Wynne kémösszekötőt nyolcévi szabadság- vesztésre Ítélték, ebből három évet börtönben, a többit pedig szigo­rított munkatáborban kell tölte­nie. Az Ítélet eüen femnUségl pa­nasznak és fellebbezésnek helye nincs. A szovjet alkotmánynak meg­felelően Penykovszkij kegyelmi kérelemmel fordulhat a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának elnök­ségéhez. Wynne k érbett büntetésének enyhítését. A tárgyaláson elnöklő Borlszog­lebszkij tábornok megengedte Sheila Wynne-nek, hogy a Szov­jetunió Legfelső Bíróságának épü­letében félórát beszélgethessen férjével, az elitéit Greville Wynne nel. Lapzártakor jelentették Ünnepség Jflág’ocsoM Az 1962-es évre meghirdetett orsz. termelési versenyben elért Kiváló eredményeiért vándorzászlóval és a „K i v ál 6 Termelőszö­vetkezeti Gazdaság” cím­mel tüntette ki a Minisztertanács a mágocsi „Béke” termelő­szövetkezetet. A 4500 szántóegység­nél nagyobb területen gazdálkodó termelőszövetkezetek kategóriájá­ban a II. helyezettként értékelték s ezért a szövetkezet dolgozói 80 000 forint pénzjutalomban is ré­szesültek.. A tegnap délután megrendezett ünnepségen megjelent Hont J á- no s, a földművelésügyi miniszter helyettese, N ov i cs János, a megyei pártbizottság titkára, Sze­keres László, a sásdi járási pártbizottság titkára, több megyei és járási állami, valamint társa­dalmi szerv vezetője. Hont Já­nos elvtárs a kormány és a Föld­művelésügyi Minisztérium üdvöz­letét tolmácsolta a termelőszövet­kezet dolgozóinak magas kitünte­tésük alkalmából. A termelőszövetkezet tagsága ne­vében S z iv e r i Kálmán el­nök vette át és köszönte meg a kitüntetést. Röviden emlékeztette a termelőszövetkezet tagjait arra a nehéz útra, melyet közösen tet­tek meg az elmúlt év eredményei­nek eléréséig. Az ünnepség alkalmából a ter­melőszövetkezet vezetősége 50 ki­váló dolgozót 500—500 forint pénz­jutalomban részesített. Este a községben három helyen gyülekeztek közös szórakozásra a szövetkezet dolgozói. A hangulat­ról egy tánc-, egy népi- és egy fúvószenekar gondoskodott. A ve­zetőség minden tagot vacsorára vendégül látott. A jól végzett mun­ka után közösen, vidáman szóra­koztak a mágocsiak. A ramszunet Áramszünet lesz tt-án 1-17 óráig nagyfeszültségű hálózat át­építése miatt a következő terüle­ten: Felszabadulás út a—40, 33—Hí, Almos u. 5—23, 5—18, Csaba u., Re­mény m, Ságvári u., Géza n„ Gyula u., Huba u.. Táltos u., Sajt- érlelő területe és Pécsbánya-ren- dező vasútállomás területe. Május 14-én 8—lé óráig kisfe­szültségű hálózat karbantartása miatt a Február 24 u., Kormoskő- sor. Vajda J. u., Körös u. 1—5-ig, Komjáthy u. 14—20. számú házig. Május 14-én. 15-én, 16-án reg­gel 7-től 17 óráig hálózat felújítása miatt Kővágószöllős községben. Áramszünet lesz 13-án 7—14 óráig hálózatátépítés miatt Hásságy községben. A pécsi RADIO IKS. május 12, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb—horvát nyelvű műsor: Bemutatjuk a Vukica Mitrovica együttest. 17.30: Német nyelvű műsor: A XVL század humorából. — Összeállítás. Vasárnap esti muzsika. 18.00: Hírek. 18.05: Változó falu, változó embe­rek. — Mozsgó. — László Lajos összeállítása. 18.25: Szórakoztató zene. 18.55: Leon Dumas: A fekete Jegy. Előadja a pécsi Nagy Lajos Gimnázium irodalmi színpadá­nak szavalókórusa. 19.05: Komoly múzsa — könnyű történetek. — Várnai Ferenc összeállítása. (Az 1963, április 14-1 adás ismétlése) 19.25: Vasárnapi muzsika. 19.45: Sporthírek. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás bicefíblAtsi Nemzeti Színház: Füredi komé­diások (délután 3 és este 7 óra­kor). Tájszinház: Erkölcsös szerelem (este 8 órakor). Barcson. ZENE: Liszt-terem: Hangszerek világa. Általános Iskolások 6. bérleti hangversenye (délelőtt 10 órakor). MOZI: Park: A harangok Rómába mentek (délelőtt 9 órakor). — A parancsnok (délelőtt 11 órakor). — Csodálatos vagy Júlia (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek 1 Petőfi: Bambi (délelőtt 8 óra­kor). — Vigyázz nagymama (dél­előtt 11 órakor). — Csodálatos vagy Júlia (5, 7 és 9 órakor, szé­lesvásznú). Csak 18 éven felüliek­nek! Kossuth: A boldogság vasárnap jön (délelőtt 10 órakor). — A sár­ga cipő története (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Bűntény, vagy . . . (délelőtt 10 óra kor). — Revüparádé (5 és 7 óra­kor, szélesvásznú). Építők kultúrotthon»: Afrikában jártunk (délelőtt 10 órakor). — Halászlegény frakkban (5 és 1 órakor). Bőrgyári Művelődési Otthon: Pirosbetűs hétköznapok (fél 5 órakor). Jószerencsét (Pécaszabolcs): Bátor kandúr (délelőtt 10 órakor). — A kétéltű ember (2, 5 és 7 óra­kor). Gárdonyi Géza Kultúrotthon (Ts- tenkút): A világ minden aranya (7 órakor). Rákóczi (Mecsekatja): A Ids csalogány (délelőtt 10 órakor.) — Római történetek (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Május 1. (Vasas n.): A balti égbolt n. (délelőtt 10 órakor). — Pinocchio (5 és 7 órakor). Vörös Csillag (Bóly): A 39-es dandár TSélelőtt 10 órakor). — Csak ketten látszhatják (5 és 7 órakor). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth (Mohács): Áprilisi riadd (délelőtt lé órakor). — Isten őszi csillaga (4, I és I őrskor, széles­vásznú). Zrínyi (Szigetvár): A sztyeppék csendjében (délelőtt 10 teakor). — Kulcs a szerelemhez (4, 8 és fa 9 órakor). Táncsics (Siklós): A csend vi­lága (délelőtt 10 órakor). — A Blng-Blng fegyház foglya (0 és tél 9 órakor). HETFÖt A PÉCSI RADIO DM3, május 13-1, hétfői műsor» a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsort Hírek. Aktuális témák. Kultúrcsoportok műsorából. Hétfői beszélgetés. 17.30: Német nyelvű műsort Magunk közt... — Tolira j* Régi somberekl sváb szokások. Nevelési kérdések a családban. Kellemes szórakozást. 18.00: Hírek. 18.05: Magyar szerzők táncdáUd. 18.25: Két riport. 1. Egy Interjú után. 2. Vonatok. — írták: Ga­ray Ferenc és Nagy István. ‘ 18.35: Uj magyamóta-felvételeink­ből. 18.45: Dél-dunántúli híradó. 19.00: Színes, tanulságos élet. — Zenés összeállítás. 19.55: Műsorismertetés. 20,00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzet! Színház: Szünnap. ZENE: Nemzeti Színház: B, és C. 6. kamarabérieti hangverseny. — Közreműködik: Stefan Ruha he­gedűművész (Románia) (fél 8 óra­kor). MOZI: Park: Csodálatos Vi.jy Júlia (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szé­lesvásznú). Csak 18 éven felü'iek- nekl Petőfi: Csodálatos vagy Júlia (5, 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth: A fekete nemzedék (féj 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, 8. sz. világhíradó, Kamasz- város, Mai herkulesek, Szóról szóra, Te. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). ­Fekete Gyémánt (Gyárváros): Isten őszi csillaga (7 órakor, szé­lesvásznú). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Különös kirándulás (5 és 7 óra­kor, szélesvásznú). Ságvári Endre Kultúrotthon (Uj- Mecsekalja): Egy év 9 napja (fél 6 és fél 8 órakor). PIRANDELLO-EST május 13-án, hétfőn este 7 óra­kor Pécs város Művelődési Házá­ban (Déryné u. Iß.). Bevezeti: Ko­lozsvári Grandplerre Emil. A IV. Henrik c. darab előadásában címszereplő Mensáros László, köz­reműködnek még Dobák L„ Fülöp M., Karikás P., Koós O., Kop­pány M., Vág M., Végvári T, Rendező: Dr. Németh A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom