Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-11 / 108. szám

' nm. maws tL iAPLÓ 3 Az irányító és szervező munkáról, a beiskolázásról és a színház felújításáról tárgyalt Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Az eimúlrt éviben — a vá­rosfejlesztési munka tükrében — megvizsgálta a Miniszter­tanács Tanácsszervek Osztá­lya a pécsi városi tanács vég­rehajtó bizottságának szerve­ző és irányító mimikáját. A tapasztalatokat, eredményeket és hiányosságokat tegnap dél­előtt vitatta meg a végrehajtó bizottság. Elhatározták, hogy a jövőben még szorosabbra fűzik a kapcsolatot a kerü­leti tanácsokkal és az ál­landó bizottságokkal. A vég­rehajtó bizottság tagjai gyakrabban keresik fel az állandó bizottságokat, az egyes üzemeket és szerve­ket, hogy kölcsönösen tájé­kozódjanak egymás munká­járól. Ennek, elősegítésére jönfrus Ír­tál a váró® tanács titkársága havi eseménynaptárt áULfct ösz- sze, ameflybäl a végrehajtó bizottság tagjai időben tájé­kozódhatnak: hói, milyen ülé­sek, tanácsi megbeszélések lesznek, amelyeken kívánatos részt venni. Elhatározták azt is, hogy a függeftüenített: vezetők egyes vizsgálatoknál, eHenőrzéseknéi igénybe veszik a végrehajtó bizottság tagdk, — szakem­berek segítségét Megtárgyalták az ülésen • .a beiskolázást, a neveJő és tan­termi ellátottságot is. Meg­állapították, hogy az idei tan­évben sikerült elérni velar mennyi tanköteleskorű gyer­mek beiskolázását, és az ál­talános iskoláiból középiskolá­ba jelentkezett valamennyi ta­nuló elhelyezését. A városi tanács művelődés­ügyi osztályának nyilvántar­tása szerint Pécsett a tankötelesek szá­ma 15 887 gyermek, és va­lamennyi beiratkozott az is­kolákba. Középiskoláinkban 5193 fiatal tanul és a leg­utóbbi adatok szerint W7 tanulót vettek fel a közép­iskolákba, akik ősszel kez­dik meg tanulmányaikat A Pécsről jelentkezett fiata­lokat el tudtak helyezni a kö- tópástooQsáktaan, de már nem ilyen kedvező a helyzet a szak ipari technikumokban, ahoi csak meghatározott számú ta­nulót vehetnek feiL Azonban a városd tanács úgy szervezte meg a felvételi vizsgákat, hogy a technikumi felvételik megelőzték a gimnáziumi Vizsgákat, és így a szakközép­iskolákból kimaradt fiatalokat átirányíthatták a gimnáziu­mokba. Gondot jelent a város szá­mára, hogy kevés a tanterem & ezekben is zömmel osztott tanítást vezettek be. a szük­ségtantermek száma 19, és igen kevés a szakrendeltetésű előadótermek száma. Ezen a helyzeten bizonyos mértékben segít az idén átadásra kerülő új-mecsekaljai, valamint a Köztársaság téri iskola. A kettőben összesen 40 tante­rem lesz. Ebből Uj-Mecsekal- ján 10 tantermet gimnáziumi oktatásra vesznek igénybe. Ez azonban csak néhány évre szól, ment 1965-ne már felépül U j -M ecsékalj ám a lő tanter­mes középiskola. A vitában a végrehajtó bi­zottság tagjai sok közhasznú javaslatot tettek, amelyek egy részét határozatba is foglal­ták. Marosi Károiyné vb-tag hiányolta, hogy az oktatásügyi intézmények tervezésénél nem mindig kérik ki a gyakorlati mun­kát végző pedagógusok vé­leményét így az intézetek megépülése után a helyisé­geket nem mindig tudják rendeltetésének megfelelően használni. Amis is beszélt, hogy helyes 16. életévhez kötni az általá­nos iskolai kötelezettséget, azonban a tapasztalatok bizo­nyítják, hogy egyes tanulók lé éves korukig sem végzik el a VIII. általánost. Ezért javasolta, hogy szigorítsák meg ezst az intézkedést, és meghatározott általános isko­lai osztály elvégzéséhez kös­sék az általános iskolai vég­zettséget. Dr. Kolta Ferenc az oktatási állandó bizottság elnöke a napközikben ural­kodó áldatlan helyzetről be­szélt, és javasolta, hogy mérjék fel tudományos ala­possággal a jelenlegi hely­zetet és a következő évek fejlesztési lehetőségeit, va­lamint a szükségleteket. Papp Imre, a végrehajtó bi­zottság eUnökhelyettese arról beszélt, hogy a férőhely biz­tosítása most az elsődleges feladat, éppen ezért a végre­hajtó bizottság, valamint a szakigazgatási szervek haté­konyan ellenőrizzék, hogy a tervezett tantermeket minél előbb, de lehetőleg határidőre elkészítsék. A tantermeket, iskolákat, az oktatási célokra épített létesítményeket min­dig rendeltetésüknek megfe­lelően használják feiL Körösi Lajos, a végrehajtó bizottság elnöke összefoglaló­jában ' mégegyszer hangsúlyoz­ta. hogy elsőrendű feladat a meglévő lehetőségek jobb ki­használása, esetleg oly mó­don is, hogy a hét nagy ré­szében üresen álló kultúrhe- lyiségeket is oktatási célokra vennék igénybe. A következő napirendi pont ként tárgyalta a végrehajtó bizottság a Pécsi Nemzeti Színház, a Kamara Színház, a tottyed színészház, a színész- klub, valamint a Szabadtéri Színpad idei felújítását. Ezek­re a célokra összesen 3 millió 860 ezer forintot szavaztak meg. Békegyűlés Lippón Ognyenovics Milán elvtárs. országgyűlési képviselő, a Magyarországi ' Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára rf-én Lippóra láto­gatott, ahol fogadóórát tar­tott, majd este részt vett a békegyűlésen. Előadásában többek között méltatta má­jus 9-ét, a második világhá­ború befejezésének évfordu­lóját, szólt a leszerelési hó­nap jelentőségéről, program­járól, a júniusi országos bé­kekonferenciáról. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: Nyugatról előnyomuló felhősödéi. Több helyen eső, zivatar. Időnként élénkebb szél. A nappali felmele­gedés nyugaton csökken, keleten alig változik. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 8—11, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap keleten 22—25, nyugaton 18-21 fok között. Nagy az érdeklődés a társasházak iránt Készül az új kokszosztályozó tésre alkalmas telkeket. Ezek tervei rövid időn belül az OTP-nél az építtetők rendel­kezésére állanak. Mint a tegnap esti ankéten elmondották, a társasház-építő kívánsága szerint kisebb mó­dosításokat figyelembe vesz­nek a kivitelezésnél. A Pécsi Kokszműben egy új 35 méter magas épületben egyesítik a modern osztályozó-berendezést és. a vagontöltőt. Jelenleg 25 méternél tart a 'Dunaújvárosi 26-os száinú ÉM Építő Vállalat, s valószínűleg határidő előtt elkészülnek vele. Foto: Czakó. 7őárő m két déiui Teherautó kanyarodott kä! ^T1 tätel jobban állunk, * mint az elmúlt evben. Pedig akkor majdnem minden terü­letünk mélyszántott volt. Most meg sok maradt szántailan a korai tél miatt. Az irodában a vetőmagfél- ügyelőség embere faggatja a tsz vezetőit. — Mennyi borsót intettek? Es burgonyájuk mennyi van? s—■ összesen 139 hold. 130-at terveztünk, de ennyi labt. A vetőmagfelügyeiőség em­bere jegyeaget, aztán elkö­szön. Az üzemegységvezető fe­lém fordul. — Nemcsak a burgonyát tel­jesítettük túl. 80 hold helyett például 85 hold cukorrépát ve­tettünk. És vetettünk 380 hold pillangóst is. Tavaly kevés pillangósunk volt. A szántó- területnek mindössze 10 szá­zalékán termesztettük. Idén elérjük a tizenöt százalékot. Ha bejön, nem lesz probléma a szénával. •— És az ősziék milyenek? •— Nem lát olyant mint a miénk, talán a megyében sem. a kis utcáiból. Mögötte pót­kocsi, rózsaszín sertésekkel megrakva mind a kettő. — Most ötvennégyet szállí­tunk — mondja az állatte­nyésztő. — Mind 110—112 ki­lósak. Hét-nyolc hónaposak. A saját tenyésztésűt ennyi idő alatt hizlaljuk. A vásároló­nál sajnos nem megy ennyi idő alatt. A határban utolsókat for­dulják a traktorok. Május he­tediké van és kész a kukorica vetés. Pedig 750 holdat vetet­tek. 440 holdnyi területet Hun- gazinoztak. — Ebben benne van a siló­kukorica is — magyarázza Ka­pitány József üzemegységve­zető. — Jó időnk volt. Be tud­tuk hozni a lemaradást. Jó — De van olyan <^t ^bb is — vág közibe a főkönyvelő. — Én nemrég jártam Boly­ban és ott szebb vetést lát­tam. De csak ott . — Az meglehet, de itt a kör­nyéken nincs szebb. Újabb témába kezdtünk. — Most villamosítottuk a szaporcai majort. 124 000 fo­rintba került, de megérte. — Most pedig egy negyvennyolc férőhelyes tehénistállót bőví­tünk 100 férőhelyesre. Nő az állomány, kell az épület. — És három hete vettünk egy 3.5 tonnás teherautót is 239 000 forintért — szólal meg a főkönyvelő. — Erre is nagy szükség van, különösen a zöld- ségszáUításnál. Hetven, holdas öntözéses kertészetükben sem áll a mun­ka. Kiültetésre készítik elő a paprika palántáikat. Harminc hold paprikát ültetnek. Ha egyszer ez a nagy terület ter­mőre fordul, éjjel, nappal szál­líthatják innen a jófajta ce- cei paprikát. — Egy kicsit félünk a fagy­tól, de azért meg kell kez­deni a kiültetést. A dohány­nyal még várunk, mert eléggé lapos, ködös a területünk. Azt még nem ültethetjük. Pedig a dohánypalánta is nagyon szép, ki lehetne már ültetni. — Most szállítunk ki két darab 2000-res öntözőberendezést. — Nem lesz probléma az öntő­zéssel. Csak víz legyen. Az pedig talán csak lesz. Huszonöt hold káposzta, karfiol és karalábé zöldéül ka­tonás rendiben. A karalábé már diónagyságú és az egész terület tiszta. — Négy falu asszonyai dol­goztak itt. Egy nap alatt meg­kapáltuk az egész területéti Ez is mutatja, mennyivel jobb egy nagy szövetkezet, mint sok kicsi, szétszórt. öt község: Kémes, Cun, Drávapiski, Szaporca és Té- senyfa tsz-parasztsága dolgo­zik ebben a közös gazdaság­ban e riitt. Jól megértik egy­mást, a munkakedvvel sincs hiba. Hogy mennyire nincs, azt mutatja a munkák állása is. Tavaly ilyenkor még nem tartottak itt. Akkor még má­jus végén is vetették a kuko­ricát, pedig alig maradt né­hány hold szántani való ta­vaszra. Most meg? Sok volt a tavaszi szántás és a kukorica­vetést május 7-én befejezték. Jól dolgoznak, mert látják, hogy érdemes. — Harminckét forintot ter­veztünk munkaegységenként — magyarázza a főkönyvelő. — Ennek hetven százalékát kifi­zethetnénk előlegként. Mond­tuk ezt a közgyűlésen: 22,40 forintot kaphatnak minden hónapban — De leszavazták _ szói közbe az üzemegységvezető. — í r~* Igen, leszavazták. Azt mondták: fizessünk csak 15 forintot, nekik annyi is elég. A többit pedig tegyük félre terményre. Jobb, ha a ter­ménypénz bentmarad, mert ha egyszer kiadták a forintot, aki­kor nehéz azért visszanyúlni a zsebbe. Szívesen beszélnek a kémesi tsz-beliek a gazdaságukról, szívesen megmutatnak min­dent. Megtehetik. Van miről beszélniük, van mit megmutat- niok. Büszkék lehetnek ered­ményükre. Ezt nem az újság­író moncija, hanem a határ, amely mindenkinek, aki arra jár, a tsz-tagok munkáját di­cséri. Szalai János FÖLDMUNKÁRA felveszünk 5—6 főt, lehe: nyugdíjas bányász is. — Pécsi Általános Építő KTS2 SaDai u. 11. szám. Analfabéták nélkül lekor kör osztókét esi- adtunk. Hát hun vó- tunk mi akkor! — tárja szét karját az öreg Or­sós Miska bécsi. „Orsós Mi­hály” — ezt az embert két kereszt jelentette a régi papi­rosokon, minden fizetésnél. S még ki tudja, hány fizetési papíron jelentette ugyanaz a négy ügyetlen vonás az Orsó­sok, Kalányosok egész- so­rát. ... ?' — Azér vótak ilyenek, mer nem kaptak oktatást — mondja, és ferdekörmű hü­velykujjával belekapar fehér bot ostáiba. Elnéz valamerre Mire gondolhat? A kompresz- szor zúgását nem hallja, és a buktatók zajára sem rezzen Ossie. Nagyon messze kalan­dozhatott eL A tízes évek vé­gére. Erdőben laktak, a sár­kunyhó oldala egy partoldal­nak támaszkodott — egy fal­lal kevesebbet kellett raknL Nem tudott ott még senki sem írni, és nem is hiányzott. Ak­koriban még a magyarok sze­gényeinek sem kellett ez a tudomány. — Még levelet is Írok, meg számolok — mondja vissza­térve a buktatók szénpora és zajai közé. — Most sajnos be­teg vótam, mellhártyával, és itt ni a lábamon a ficamodás. A negyedik osztálybul nem vizsgáztam. Jövőre már biz­tosan, mer a gyerekek nem hagynak békin... Hány gyereke van Miska bácsinak? Csak azt az ötöt veszi számba, aki odahaza van. — Mínnyá járnak iskolába! A legkisebb másodikos. A Miska már itt dogozik, most vettem neki motorkerékpárt. Olvasok is ám — a gyerekek­ről jut eszébe. — Mindig hoz­nak valamit a könyvtárból. Orsós Miska bácsi négy évig tanácstag is volt a körzetben. Most lemondott. — „Öreg va­gyok én má...” Az első két évben még nem tudott olvas­ni és írni. Hogyan látta el mégis ezt a teendőt? — A fiam, meg a lányaim .„ Ha jött valami a tanácstól, ők fölolvasták. Aztán én megfo­galmaztam magamba a vá­laszt, diktáltam, ők meg le­írták. Akkoriban járt itt egy ta­nár. Miska bácsit nem kellett invitálni... — A többiek még haragud­tak is énrám. Mindig példá- zódott a tanító, „hogy én az öreg!” 907-es vagyok, mégse röstelltem. rsós Miska bácsinak szép szürke háza van. Az italosbüfével szem be, nézze csak meg, ha arra megy...” Rádiója is volt, meg lemezjátszó egy éve, de eladta. Most a szomszédba jár, a másik Orsósékhoz, tele­víziót nézni. Igazi bányásznak érzi ma­gát, pedig eddig még mindig a külszínen dolgozott. Ahhoz, hogy valaki leszállhasson, tu­dás kell. Az a munka nem olyan egyszerű. „Ott van a három másik Orsós: a György, a Ferenc és az István. Elvé­gezték ezt a tanfolyamot, le­mentek dolgozni, most a mun­ka miatt szakmai dolgokat is tanulnak” — mondja Miska bácsi, a tisztelettől, vagy az ilyen cselekedet elismerése miatt — hibátlan magyarság­gal. A csillék ütemesen csattan­nak. Minden három csattanás után egy halommal tovább nő a domboldalhoz ragasztott palahegy. A kis görbe sínek a kompresszor felé futnak, el­hagyják a halomra rakott szel lőztetőcsöveket, TH-gyűrűket. A hűtőtornyok mellett szét­szaladnak több sorba, elvá­lasztják egymástól a bányát megjárt, fekete fahegyeket a frissen szállított támfáktól. Két pár bekanyarodik az ak­nára. Komlói Bányaüzem, Ill-as akna. Itt veszett el a kimuta­tásokból harminc ember ... Tavaly hatvanhárom analfa­béta volt itt Harminchármat beiskoláztak — egy hete vizs­gáztak. Az idei felméréseknél viszont kiderült, hogy nincs analfabéta a HI-as aknán. Itt hiányzik a harminc ember. Is­kolán kívül tanultak volna meg írni? Nem valószínű. — Egy részük az átszerve­zéssel kerülhetett el az anyag­ellátó üzemhez. A többiek? Azt hiszem letagadták... — mondja Győri Miklós szb- titkár. A hír valóban figyelemre méltó volt: van Komlón egy akna, ahol a cigány dolgozók között nincs analfabéta. A ta­nár ezt mondja, és azok is, akik a felmérést végezték. Egyedül Győri Miklós ráncol­ja össze homlokát: — Ez csak papírforma... Párat biztosan találnánk még. Persze, a nevüket ők is le tudják imi, de iskolájuk nincs. Komlón ez a bányaüzem di­csekedhet azzal, hogy ha akad is analfabéta, a számuk igen kicsi. A közel ezerötszáz em­berből talán tíz... Az ősszel őket is beiskolázzák. Lóránt Ferenc komlói tanár oktatja öreg diákjait, az eddig nyug­hatatlan nemzetség leszárma­zottjait. Az ősi nyugtalanság­ból sokat leadtak. Az öreg Miska bácsi is már tizenhá­rom éve dolgozik a bányánál, a család megkap mindent épp úgy, mint bárhol máshol. Az erdei, sárkunyhós élet már csak az öreg elbeszéléseiben él. Sárkunyhók most is vannak, de a benne élő emberek dol­goznak, és elmennek iskolába is, ha szólnak nekik... iska bácsinak szürke háza van, szemben az „italosbüfével”. Szép < ház. ; Igen... és nem messze tőle! az iskola. Két csillezaj között hívta fel rá a figyelmemet: < „Mink építettük társadalmi $ munkába! Szeptembertől már 5 oda járunk...” s P. Najy Gabriella Az üzemekben — a Komlói és a Pécsi Építőipari Vállalat­nál, a MÁV Igazgatóságon, valamint a pedagógusoknál — már tartottak társasházépítési ankétot. Tegnap este a Haza­fias Népfront, az OTP, a vá­rosi tanács újabb ankétot ren­dezett a városi tanács társal­gójában, amelyen mintegy 50 érdeklődő vett részt. A tár­sasház előnyéről elmondották az érdeklődőknek, hogy keve­sebb az egy lakásra eső költ­ség, kevesebb anyag szüksé­ges és rövidebb idő alatt is megépíthető, mint a családi ház Ugyanakkor a családi házra csak 80 ezer forint köl­csönt biztosít az OTP, a tár­sasházaknál a lakások össz­költségének 75 százalékát meg­hitelezi, de a maximális határ nem haladhatja meg a 120 ezer forintot. Az is előnye a társasháznak, hogy 25 évig adómentes. A városi i tanács felkérésére már öt épület terveit elkészí­tették és ebből egy épület la­kásai elkeltek. Társasházakat kívánnak építeni a Zsolt utcá­ban, ahol három darab 3 eme­letes lakóépület kerül egymás­mellé. A Magaslati útra a Su­sogóval szemben is terveznek társasházat Ezenkívül a város különböző területein, de első­sorban a Mecsek oldalán ala­kítanak ki társasházas beépí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom