Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

r 1943. MÁJUS 31.

IÜAPl.é

3

Többet termelünk

mint tavaly

Tsz-elnök ok a Központi Bizottság javaslatairól

Az MSZMP Közpanitö. Bi- zottsága május 23-i kibővített ülésén a népgazdaság jelenlegi helyzetével foglalkozott és megjelölte az év hátralévő időszakának főbb feladatait. A mezőgazdaságban arra kell törekedni, hogy a termelés növelésének évi előirányzatai teljesüljenek. Ez a feladat megköveteli, hogy a termelőszövetkezetekben is tökéletesedjék a termelés szervezése, erősödjék a munkafegyelem. Megkérdeztünk néhány termelőszövetkezeti vezetőt, mit kívánnak tenni a határozat megvalósítása érdekében.

OLÄH JEREMIAS

a bárl Uj Élet Tsz elnöke

— Bár az időjárás nem kedvezett terveink teljesítésének, bízunk abban, hogy mégis teljesíteni fogjuk termelési tervünket 1963. évi termelésnövelési tervünket főleg \z öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére alapoztuk s az öntözés bizonyos mértékig függetlenít az időjárástól 40 holdas öntözéses kertészetünket egyáltalán nem érintette a tavasza szárazsága Félmillió forint bevételt terveztünk a kertészetből és ez meg is lesz, mert az öntözött zöldségek igen szépein füzetnek. Adventi kelből például 350 mázsára kötöttünk szerződést a MÉK- kel, de meglesz a 400 mázsa is. Zöldborsóiból nem vehetjük fel koraiságban a versenyt a siklósdákkal, de ezen úgy segítünk, hogy a most lekerülő káposzta után újból vetünk borsót, amellyel aratás táján >— mikor már a tavaszi borsó- szezon végétért — újból megjelenünk a piacom

Az öntözés lehetővé teszi, hogy ne csak a kertészetben, de a szántóföldi termesztésben is megvalósítsuk a kettős, sőt hármas termesztést. Erre nekünk nagy szükségünk van, mert kevés a földünk s csak úgy tudjuk növelni a termelést, ha egységnyi területről minél nagyobb hozamot érünk el Most építünk egy 20 holdas víztározót, melyben a vé- ménd—bárt. patak vizét gyűjtjük össze, s ebből fogjuk öntözni a kukoricát, lucernát és más takarmányféléket. Célunk az, hogy egy számosállat takarmányszükségletét minél kisebb területen termeljük meg, így terület szabadul fel és bővíteni tudjuk a kertészetet, az ipari növények, dohány stb. területét.

Munkafegyelemben nálunk nincs hiba, hisz már az elmúlt években bevezettük a havonkénti bérfizetést. Tavaly 14 000 forint évi jövedelem jutott egy dolgozó tagra. Ebben az évben 22 százalékkal fogjuk növelni a tagság jövedelmét Ilyen körülmények között nem kell különösebben fegyelmezni, a vezetőség inkább azon töri a fejét, hogyan tudna még több murikat biztosítani a tagoknak.

nagyobb gondot fordítunk a

takarmány — főleg a zöld- takarmány -— termesztésére. Silókukoricát 150 holdon termelünk.

Kialakítottuk, a zöld futószalagot, melyben 8—10 féle zöldtakarmányt termelünk. Kukoricából 16—20 000-re növeltük a tőszámot s az alap- trágyán kívül 4.5 vagon pétisót szórtunk ki fejtrágyaként a kukoricára. Nálunk a hangsúly a takarmánytermesztésen- van, hisz csak így tudunk nagyobb állati hozamogat elérni. Tehenészetünkben most is 14,5 literes a fejésd átlag 3,95 százalékos tejzsír mellett, de a fejési átlagunk télen sem esett 11 liter alá. így elmondhatjuk, hogy nálunk valóban jövedelmező a tejtermelés s a szarvas marhatenyésztés. • Hogy még olcsóbban még több tejet és húst állíthassunk elő, öntözni kívánjuk a takarmánynövényeinket. Még ebben az évben megkezdjük egy- víztározó és vízduzzasztó építését a Csele patak mentén, s jövőre máT 250 hold takarmányt fogunk öntözni

KARL JANOS,

a reménypusztai TJj Élet Tsz elnöke:

— Az eümúlit évhez képest Lényegesen növeltük állattenyésztési tervünket, mivel keltő férőhellyel és bőséges takarmánnyal rendelkezünk. A tavalyi 780 darabbal szemben az idén már 900 hízottsertést adtunk el az államnak, s ebből május végéig 400 hízót

már le is szállítunk. Burcelló- zissai fertőzött kocaállományunkat az Idén teljesen lecseréltük, de az új anyáktól már csak jövőre várhatunk malacokat, ezért a hízó alapanyag egy részét az idén még kénytelenek vagyunk megvásárolni. Hízótervünket azonban így is mindenképpen teljesítjük

Evek óta törzskönyvezett tehénállományunkait is most fiatalítjuk, illetve megkezdtük a tbc-vel fertőzött tehenek fokozatos lecserélését. Ez persze nem' megy máról holnapra, mert igen nagy tejelésű teheneket kell kiselejtezni, azonban mégis meg keli tennünk, mert azt akarjuk, hogy értékes tenyészállataink utódai ne vágóba kerüljenek, hanem tenyészállatként értékesíthessük őket. Szarvasmarha hizlal ásd tervünket már májusban több mint 50 százalékra teljesítettük, ugyancsak napra készen állunk a tejértéfcesítésd tervünkkel is.

Növénytermesztési tervteljesítésünk jórészt az időjárás függvénye. Tagjaink nagy szorgalommal láttak hozzá a tavaszi munkához, a növény- ápoláshoz, de kedvüket szegte a szárazság. A múlt héten azonban jelentősebb esőt kaptunk, s határunk képe ez alatt az egy hét alatt teljesen megváltozott, ami persze nemcsak az esőnek, de a tagok szorgalmának is köszönhető. Úgy néz ki, hogy még a gabonákon is segített valamit az eső.

Ma jogásznap Pécsett

Ma jogásznapot rendez a Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei Szervezete, a Közalkalmazottak Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara az egyetem aulájában. Délelőtt tíz órakor dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze „Jogpoli- tikánk időszerű kérdései” címmel tart előadást.

Egy szemüvegen

Megtiltották a játékíjak gyártását

Az utóbbi időben elszaporodtak a játéknyilak, íjak és sok szemsérülést okoztak. A szemklinikák felhívták erre a játékfelülvizsgáló bizottság figyelmét és a bizottság megállapította, hogy bár a szembalesetek legtöbbje nem a kereskedelmi forgalomban vásárolt nyilakkal történt, mégis úgy döntött, hogy nem engedélyezi az íjak további gyártását. Visszavonta az ilyen játékok gyártására kiadott engedélyeket.

Újfajta betonozási eljárást vezetnek be az építők

A Baranya megyei Építőipari Vállalatnál a műszaki fejlesztési terv keretén belül érdekes kísérletbe kezdenek az első félév végén. A kísérlethez szükséges gépi berendezések gyártása, a sablonok ősz szeáliítása folyamatban van. A kísérleteket Pécsett a nyugati városrész építkezésénél kezdik meg. Az új eljárás lényege, hogy a betonozásnál vacuumot képezve a már beépített beton bál a vizet kiszivatják.

Kétszáz önkéntes munkás

NYILAS LAJOS a sombereki Béke őre Tsz elnöke

— Fő profilunk az állattenyésztés és ezen belül is elsősorban a hizlalás. Hízott sertésből 1500-ra, hlzottmanhá- ból 220-ra növeltük értékesítési - tervünket az idén, ez azt jelenti, hogy minden hold közös szántó után egy mázsa húst adunk el az államnak. — Tavaly jó kukoricatermésünk volt, s ezért tartalékoltunk 90 vagon abrakot erre az évire, hogy növelni tudjuk az állat- állományt. A kocaállományt ezen a tavaszon 96-ról 136-ra növeltük, a tehénállományt pedig 136-ra szaporítottuk fel, amelyből 112 már fejős telién. Gondosan ügyelünk arra, hogy ezután már csak saját szaporulatból növeljük a szarvas- marha állományt, s ez nem nehéz, mert már tavaly is elértük a tehenészetben, hogy 100 tehén után 96 borjú szünteti.

Állattenyésztésből az idén millió forint bevételt terveztünk, s hogy ez meglegyen,

HIHETETLEN, így első hallásra.

— Mind a kétszáz dolgozik?

— Nagyon is hasznosan — mondja Takács József, a mohácsi járási tanács elnöke — de ne én beszéljek erről.

Kiszól és hozzák az állandó bizottságok mellett működő huszonkét szakbizottság eddigi javaslatait. Kétszáz önkéntes szakember dolgozik a szakbizottságokban, valamennyi szívesen végzi ezt a munkát, felkérésre, vagy úgy jelentkezett beszélgetés közben. Egész kis tanulmányok készülnek egy-egy feladatról, amelynek megoldása a következő években a járási tanács előtt áll.

— Mielőtt beleolvasnánk, elmondanám, hogy nagyon sokat tanultunk tőlük. Mennyivel másképpen láttuk korábban az egyes feladatokat. Nem ismertük összefüggéseit Ma pedig ezek a kis tanulmányok pontosan kidolgozták a közeli meg a távlati fejlesztési lehetőségeket. Na, most vegyük elő az elsőt.

Az egyik szakbizottság javaslata arról szól, hogy a ba- barci tájegységben jellegzetes szőlőfajtákból borvidéket kell kialakítani, olyant, mint a villányi, a siklósi vagy a pécsi. Neve legyen és kiváló bora. Az adottságok kedvezőek. Versend, Babarc, Lánycsók és Szajk határa igen megfelelő erre.

Ezt így kimondani nem sokból áll, de a szakbizottságság tovább megy ennél. Javasol:

— Itt írják, hogy négymillió forintból megvalósítható a borvidék kialakítása. Van egy harmincezer hektoliteres pince, alig használják ki, ötszáz litert ha tárolnak benne. Aztán az állatállomány megfelelő elhelyezésével lehet biztosítani a szőlő trágyázását. De még ezzel sem elégegett meg a szakbizottság. Kiszámították, hogy a szőlővidék szakszerű gondozásához milyen és menynyi szakemberre van szükség és ezért javasolják, hogy az érintett termelőszövetkezetek már a következő években küldjenek ösztöndíjjal fiatalokat kertészeti főiskolára. A borvidéken legalább két szőlészre és két állattenyésztő j szakemberre less szükség. _ l

Ilyesmit olvasok a jelentésben: 1965-ben meg kell építeni ötven vagonos magtárt és ötven köbméteres víztárolót.

Folytatjuk a kutatást a jelentésekben.

Az utóbbi években sok csőkutat létesítettek a mohácsi járásban is. Beharangoztuk, dicsértük, elsoroltuk a hasznát értekezleten és újságokban egyaránt. Aztán megalakultak a szakbizottságok és az egyik vizsgálatai közé felvette a csőkutakból nyert vizet. Az állami gazdaságok laboratóriuma ellenőrizte a víz minőségét és megállapította, hogy a kölkedi csőkutakból erősen vastartalmú vizet kapnak. Megjavítása sokba kerül. Ha időben megvizsgálják az első csőkút vizét annakidején, megtakaríthatták volna a beruházás összegéi

A JÖVŐBEN ilyesmi már nem fordulhat elő. Őrködik a víz minősége, a csőkutak létesítése, a beruházási pénz fel- használása felett a szabizott- ság.

— Vegyük tovább az öntözést! Az utóbbi években sok milliót költöttünk öntöző-berendezésekre. Most pedig javasolja a szakbizottság, hogy ezt a pénzt célszeri? lenne összpontosítani. Egy helyen nagyobb összeget beruházni és hosszú időre megalapozzuk így az öntözést, mintha elapróznánk, és bizonyos egyen- Iősdi alapján elosztanánk az egész járásban.

Igaza van a járási elnöknek, amikor felkarolja ezeket a szakbizottságokat és alapoz munkájukra. Hiszen kétszáz szakember mégiscsak jobban látja mi hová, mikor kell, mint egy vezető, akinek ráadásul sokirányú elfoglaltsága ezer felé aprózza a figyelmét.

A beszélgetés után mégis nyugtalanított valami. Hiába javasolnak ezek a szakbizottságok okos, ésszerű dolgokat, hiába tárják fel a hibákat, mutatják meg, merre kell kitérni az új keresése közben, ha egyszer szavukat nem fogadják meg. Mert végső soron a döntés egy-egy szakigazgatási vezető kezében van.

A kételyemmel Vértes Tiborhoz, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárá- 1 hoz fordaltnv.

— A felelősség valóban azoknak az embereknek a kezében van, akik a pénz, a hitelek felett rendelkeznek, de < azért az állandó bizottságok < — ezeknek a szakbizottságoknak a javaslatai alapján — közvetett módon hatósági szerepet is betöltenek. Ha nem értenek egyet a szakigazgatási szervek intézkedésével, vagy javaslatuk jobb, több haszonnal jár, a hiteleket kedvezőb-( ben használhatják fel, akkor észrevétellel fordulhatnak a végrehajtó bizottsághoz, amelyik felfüggesztheti a szak- igazgatási határozatot, vagy hallatják szavukat a tanácsülésen. Ez az ő fórumuk és a végső döntés itt születik.

ÍGY MÄS — így a társadalmi és választott személyek ; javaslata már nem sikkadhat el íróasztal fiókokban, ha egyszer az a közjavát szolgálja.

A mohácsi kétszáz önkéntes [ munkás pedig nagyonis a köz ; — az egész járás — érdekében tevékenykedik.

Gáldonyi Béla

A napokban régi ismerősömmel beszélgettem. Kint a határban a cukorborsót mérlegelte. Panaszkodott, hogy nem a legjobb a termés, talán nem is tudja a termelőszövetkezet a tervét teljesíteni. Az árakxa is pa naszkodott. Akkor éppen uz forintért vették át a cusor borsó kilóját és ő ezt keve- selte.

— Jobban megfizethetnék! — mondta. — Tavaly jobb volt az ára, mint a/, idén.

— Pécsett egy héttel ezelőtt tizenháromért mérték, többet nem adhatnak, mert ki tudná akkor megvenni — mondtam.

— Budapesten bizony adnak érte még huszonöt forintot is.

— Megvenné ennyiért?

Rámcsodálkozott.

— Én ugyan nem.

Ennyi volt a beszélgetés.

Többet szeretne kapni a cukorborsóért, ugyanakkor kijelenti: ő bizony többért meg nem venné. Tudja, hogy igazságtalanság lenne többet kérni a borsóért, de ő mégis többet szeretne érte kapni. Érthetetlen felfogás. Annál érthetetlenebb, niert ő is volt ipari munkás, évekig dolgozott Du- naújvároban, akkor ennek az ellenkezőjét fújta. Azt hajtogatta: drága a piac, agyontömik a parasztokat, mindenre felárat kapnak. Akkor nem így beszélt. Most visszajött a termelő- szövetkezetbe és egyszerre alacsonynak tartja a cukorborsó árát. Persze most, mint tsz-tag nézi a dolgot, úgy nézi, mint aki elad és nem úgy, mint akinek azt meg kell vennie. Azt szokták mondani: az eladónak semmi sem drága. Ez így van. Az eladó dicséri a portékáját, többet kér érte, de ha azért a többért neki kellene megvennie például a cukorborsót, akkor nem venné .meg, mert ő maga is tudja, hogy nem ér annyit.

Ugyanezen a napon jártam Diósviszlón. A diós- viszlói elnök nem kevesel- te a cukorborsó árát. Art mondta: ő mindig úgy néz mindent, ha neki kellene megvenni, vajon adna-e érte annyit, vajon megérné-e neki. „Én például nem adnék tíz forintot egy kiló cukorborsóért, mert ha kibontom, nem lesz belőle több, mint 20—25 deka szem.”

Nem örül annak, hogy jó árat adnak a cukorborsóért? Erről szó sincs, örül, mert így több lesz a tagok jövedelme. örül, de gondolkodik is. Megpróbálja egyeztetni az érdekeket, megpróbál mindig és mindent egyazon szemüvegen keresztül nézni. Amikor gépet vesz, akkor is azt nézi, megéri-e azt a pénzt, amit kérnek érte, amikor elad, akkor is

azt nézi, ha neki kellene megvennie, megvenné-e annyiért, amennyit kér érte. Egyszóval: megpróbálja egyeztetni az érdekeket.

Neki az a feladata, hogy minél többet, minél olcsóbban termeljen. Ha olcsóbban .többet termel az ő termel " etkezete is, a másik termelőszövetkezet i.-:. ekkor ny 1vár.valóan lemegy, annak a terméknek az ára Olcsóbb lesz de nem .vny- nyival olcsóbb, hogy ez kihatással lenne a tagok jö védelmére. Ha többet, olcsóbban termel a tsz, a:ö: >r annak ellenére, hogy az úr egy kissé lemegy, nő a tagok jövedelme, hiszen nőtt az áru mennyisége is. A tér- melésnek tehát állandó n nőni kell. Baranyában például hosszú évekig nem tudtunk 10 mázsás búzatermést elérni. Két évvel ezelőtt elértük, sőt túlszárnyaltuk. Az elmúlt évben mégis többet termeltünk és az idén még többet akarunk termelni, hogy több kenyér, kalács jusson minden asztalra. Kukoricából is jó termésünk volt az elmúlt évben. Art jelenti ez, hogy az idén nem kell többet termelnünk? Nem. egyáltalán nem, hiszen a több kakorca több tej, több hús, és hr. több jut a városnak, több jut a falunak is. Vagy itt van a zöldség Idén töbo a zöldség, mint amennyi a/ elmúlt á\ b n volt. Több és olcsóbb. A termelőszövetkezetek mégis jól járnak, mert ha alacsonyabb is a zöldség ára a piacon, azért a több zöldségért ilyen ár mellett is több pénzt kapnak, mint amennyit tavaly a kevesebbért kaptak És a márkások is elégedettebbek, meri több zöldséget kapnám ugyanannyi pénzért, mint amennyit és amennyiért az elmúlt évben.

Ez is életszínvonal-emelkedés. Sőt ez az életszínvc»- tíaieme]nock's, mert a többé; termelésből, a többől fakad,, Persze nemcsak a mező-* gazdaságban találni ilyen és ehhez hasonló példákat Van az iparban is bőven. Olcsóbban gyártjuk a rádiókat, jóval olcsóbban árusítják az üzletekben is, mint néhány évvel ezelőtt.

És ez így van rendjén. Mint ahogy így van rendjén a cukorborsó és más esetében is.

Ha többet, olcsóbban termelek, akkor adjam is art az árut olcsóbban, nézzem a másik érdekét is, ne csak a magamét. És ne csak akkor nézzem ezt, amikor veszek, hanem akkor is, amikor eladok. A szemüvegcserélgetés csak ellentétet szül, az egyszeművegen nézés, amely mindkét fél érdekét megmutatja — igaz, megbonthatatlan barátságot szül. Ezt soha sem szabad elfelejteni sem városban, sem falun.

A láfifuétw:csafá

Bogdán Istvánt a börtönből vezették elő a tárgyalásra. A bírósági iratok tanúsága szentet négyszer ült már a vádlottak padján. Huszonnégy éves! Az utóbbi négy évben nyolc munkahelye volt és mindenünnen mennie kellett sorozatos csalásai, lopásai miatt. — Elítélték már Nagyatádon lopásért, Szigetváron okirathamisításért kapott hat hónapot, aztán az idén márciusban újabb hét hónapra ítélték, mert vasúti bérletet hamosított.

Most a táppénzcsa- lóst próbálta meg Bogdán István.

— Hogyan csinálta?

— Kérem, az egyszerű volt Elmentem az orvosihoz, mert kiújult a derékfájdalmam. A doktor úr kiírt táppénzre. Azt le is töltöttem és bementem dolgozni. A táppénzem kevés voll csak 722 forint, tartozásom is volt, és úgy mondom, ahogy van kérem, a derekam is fájt még .;.

— Ezért hamisított?

—1 Nem akartam dolgozni. Elmentem a körorvoshoz és art- mondtam, hogy elvesztettem a táppénzes lapot, állítson ki másikat, mert különben nem kapom meg a táppénzt a vállalatnál.

—■ És kapott új lapot?

— Már hogyne, kérem. Ráírták, hogy másolat én pedig kijavítottam a dátumokat és beadtam a vállalathoz. Úgy tettem, rrftntha továbbra is táppénzen lennék...

A vállalatnál pedig számfejtették a hami sított táppénzes igazolásra az 1061 forintot, amit Bogdán szépen felvett és újra otthon maradt, amíg tartott a pénzből. — Akkor pedig . s i

— Elmentem a kör orvoshoz és azt hazudtam neki, hogy most meg a vállalatnál veszítették el az igazolást, — kérek róla egy másolatot. Amikor art is kiadta, én vettem a boltban egy dátumbélyeg zőt és azzal kijavítottam mindenütt a hónapot és a napot, mintha folytatólagosan táppénzen lennék,

Az igazolást bevitte a vállalathoz. És csak ekkor tűnt fel a 7. ÉPFU-nál, hogy valami, ninas rendben Bogdán táppénze körül. A legény ment érdeklődni kérte a pénzt újra, amikor közölték vele: elküldték az igazolást a kör orvosnak felülvizsgálatra.

—• Akkor már tudtam, hogy baj lesz belőle, ha egyszer a körorvos a kertbe veszi. Mondtam is, hogy Bogdán, újra börtönbe kerülsz.

Ördöge volt..: a bíróság visszaeső bűnösként vonta felelős ségre és közokirat hamisításért két év és három hónapi sza- badságevsztésre ítélte