Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-30 / 124. szám
1863. MÁJUS SO. 3 Szebbé teszik a falvak eletet Kultúrházakat, iskolákat, orvosi rendelőket tervez a Hazafias Népfront műszaki akcióbizottsága A szebb és nagyobb művelődési ház, a korszerűbb iskola és orvosi rendelő, a jó bekötőút és a többi ma már mindennapos igény falun. A rohamosan növekvő igényeket azonban nem könnyű ’kielégíteni. Nemcsak, azért, mert minden objektum pénzbe kerül, hanem azért is, mert építeni csak akkor lehet, ha előbb megtervezik, a tervezői kapacitás pedig szűk. Tervező vállalataink annyira túl vannak terhelve a lakásépítéssel, hogy a falura csak kevésbé futja erejükből. Tervezőmérnökök és technikusok A Hazafias Népfront megyei bizottsága látva a problémákat, három évvel ezelőtt ún. műszaki akcióbizottságct alakított. A bizottság elnöke Bánhelyi Ferenc, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetője. A bizottságnak 125 tagja van Negyvenöt tervezőmérnök és tervezőtechnikus a Pécsi Tervező Vállalat és Baranya megyei Tervező Iroda, 20 építészmérnök, általános mérnök és építésztechnikus, a Baranya megyei Építőipari Vállalat, a Komlói Építőipara Vállalat és a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat részéről tagja a bizottságnak. A többiek ugyancsak építészmérnökök és technikusok, akik tanácsi apparátusban, ktsz-ek- nél és máshol dolgoznak. A bizottság tagjai vállalták, hogy társadalmi munkában segítik a falvak új, korszerű létesítményekkel való gyarapodását. A bizottság munkájának mechanizmusát a következőkkel lehetne jellemezni: a köz- sé" tanácsok jelentik a Hazafias Népfrontnak, hogy művelődési házuk bővítésére, orvosi rendelőjük korszerűsítésére, .srtb-re lenne szükségük. A Hazafias Népfront megyei bizottsága összegezi és elbírálja az igényeket, s a reális kívánságokat továbbítja a műszaki akcióbizottsághoz. A bizottság tagjai elosztják egymás között a munkákat, és elkészítik a szóbanforgó művelődési ház, illetve orvosi rendelő tervét. Ezeket a terKészül a komlói bányászemlékmű Ifj. Szabó István szobrászművész 2,60 méter nagyságú bányászemlékműve kerül Komlóra, a Petőfi térre. Az emlékművet a bányásznapon leplezik le. Pécsi Építő és Tatarozó V., Pécs, Déryné u. 35. ács-állványozó és kőműves szakmunkásokat, fűtésszerelő, kőműves, villanyszerelő és ács-állványozó segédmunkásokat felvesz. veket felülbírálják, majd átadják a községi tanácsoknak, amelyek megfelelő kivitelezőket keresve, elvégeztetik a szükséges munkákat. A bizottság tagjai menet közben is kiszállnak az adott községbe és ellenőrzik, hogy az előírt terveknek megfelelően folynak-e az építkezések. A bizottság tagjai tehát a tervezésen túl felelősséget vállalnak az új objektum minőségéért is. Tizennyolc művelődési ház A bizottság megalakításával] a Hazafias Népfront olyan társadalmi erőiket hozott mozgásba, amelyek nélkül aligha várhatták volna a falvak községfejlesztési terveik realizálását. Erről tanúskodik a bizottság két és féléves munkájának mérlege is. A jelzett időszak alatt a bizottság elkészítette 18 újonnan létesítendő, illetve bővítésre váró művelődési ház és klub tervét. A bizottság tervezte a magyar hertelendi tisztasági fürdőt, a szentiőrinci strandfürdőt, a magyarsarlós!, sellyei orvosi rendelőt és orvosi lakást, a Mágocs, Drávafok, Felsőszent- márton, Beremend, Harkány. Dunafalva, Szalatnak, Magyar- boly községekben épülő ma- kadámutafcait, a baranyajenői, drávaszaíbolcsi, bólyi iskola- bővítéseket, a palotabozsoki, hidasi, szabadszentkirályi óvodákat és bölcsődéket, a ko- zármislenyi, dunai álvai falu- rész-villamosításokat, a hosz- szúhetényi, bdcsérdi törpe-vízmüveiket, a véméndi mélyfúrású kutat, a sellyei mentő- állomást, a bári, nagybudméri parkot, beremendi sportpályát, székelyszabari sportöltözőt, kisszentrnártoini ravatalozót, az Idegenforgalmi központokba kihelyezett idegenforgalmi táblákat. A bizottság készítette öl megyénk 258 falvának községrendezési irányelveit is. Ezek az irányelvek szabják meg a falvak 15 éves távlati fejlesztési tervednek legfőbb mutatóit, tehát a lakosság számának várható alakulását, az ehhez méretezett kulturális, szociális szolgáltatási igényeket és így tovább. Könnyű belátni, hogy az irányelvek ismerete nélkül még egy ktsz-t sem ajánlatos létrehozni falun. A községrendezési irányelvek elkészítésével járó munkát nem számítva, több mint egymillió forint a bizottság két és féléves munkájának értéke. Ez év végére, az 1963 végéig elkészülő tervek értékét is beleszámítva, eléri majd a másfél millió forintot. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ebbe a községrendezési irányelvek értéke nincs beleszámítva, pedig az sem csekélység, mert községenként számítva, legalább húsz óra szaikképzett munkát vett igénybe. A községi tanácsok az elmúlt két és fél év alatt 75 ezer 900 forintot fordítottak a bizottság tagjainak jutalmazására. Ez valóban csak jutalomnak tekinthető, hiszen az összeg nagysága a végzett munka értékéhez képest jelentéktelen. A bizottság tagjait tehát nem a csekély ösz- szegű jutalom, hanem annál sokkal több és minőségileg más, a falvak megsegítésének vágya sarkallta és sarkallja munkára. Aki a legtöbbet tette A bizottság csaknem mind a 125 tagja derekas munkát végzett Mégis, a 125 közül is ki kell emelni Szigetvári Jánost, a Pécsi Tervező Vállalat közismerten szerény ma- gatartású, ám annál többel dolgozó tervezőmérnökét. Szigetvári eävtärs ugyanis többszörösét végezte annak, amit az átlag-bizottsági tag nyújtott .Szigetvári János készítette el a monyoródi, regényei, liptódi, szalántai művelődési házak, a baranyajenői iskola bővítésének, a palota- bozsoki bölcsőde és a beremendi sportpálya felépítésének tervét. A társadalmi munkának — lényegében ugyanis erről van szó — olyan kimagasló teljesítménye ez, amely méltán érdemel dicséretet. M. L. Elutazott Budapestről a ghanai iparügyi miniszter Néhány napos budapesti tartózkodása után szerdán elutazott hazánkból Imoru Egala ghanai iparügyi miniszter és felesége. Erdei boszorkányfu Szaporcán Vörös László Zsigmond, a Pécsi Tanárképző Főiskola növénytani tanszékének adjunktusa már évek óta rendszeresen kutatja a Mecsek és általában Baranya megye növényvilágát. Most az Ormánság területén, Szaporcán, olyan növényt talált, amelyre Európában eddig még nem bukkantak a botanikusok. A növény neve: Panicum Phila- delphicum, magyarul „Erdei boszorkány fű”, amely a kölesfélékhez tartozik. Feltételezhető, hogy az „Erdei boszorkányfű” pár esztendővel ezelőtt Törökországból vagy Kínából importált kendermagból került az Ormánság területére és azóta kisebb mértékben elszaporodott. Á szezon kezdetén A borsószezon indulása előtt az utolsó simításokat végzik a Szigetvári Konzervgyár karbantartói a borsó „vonal” gépein. Az idén ezeken a gépeken 160 vagon borsókonzer- vet fognak gyártani. QYOQYULAS CSODÁLATOSAN SZÉP kis falu! A kertekből mindjárt az erdőbe lép az ember. A házakból zene szűrődik, rádiók szólnak. A falu végén új téglaházak: cigányok laknak benne. Nem messze tőlük roskadozó vályogházak, amelyek szalmatetejükkel úgy buknak előre, mintha a járókelőkre lennének kiváncsiak. — Már csak négy ilyen van! — magyarázza a tanácselnök. — Jó állattenyésztő község volt ez. Látja, az istállók is mutatják. Nagy, téglaistállók, a vályogfalú házak mögött. Valóban így lehetett. És most? — Most csak a háztáji van az istállókban. — És a közös? — Ott elég gyenge az állomány. Mindössze ötven szarvasjószágjuk van. Most kezdenek vásárolni tenyész- anyagot. Tudja, nem nagyon akarnak az emberek az állat- tenyésztésben dolgozni. A sertésekhez még csak elmennek, de a marhákhoz nem nagyon. A bolt előtt a Füszértes kocsi rakodik. — Fűszer, gyufa, cigaretta, meg ilyesmi' kapható itt, de nincs például rövidáru, cipőfűző, kész ágynemű. Az is jó lenne, ha volna, nem kellene érte elmenni. A falu kihaltnak látszik Kint van a járási tanácselnök is, eljött körülnézni, az emberekkel beszélget. Ezt látom, ahogy végigjárjuk a falut, s nem tudom: mennyi öröm, keserűség szorulhatott ezekbe a házakba. Pedig van ebből Is, abból is, csak ki kellene kutatni. Messziről furcsa zenét hoz felénk g szél. Először a hangszóróra gyanakszom, de nem recseg, nem serceg, olyan tiszta a tam-tam dob pergé- se, mintha valahol a közelben ütné valaki. Néha mélabúsan szól, aztán mindent elsöprően pereg. A strandfürdő kerítésére emberek csimpaszkodnak, jelzőként mutatva: a strandon valami furcsa, valami látnivaló van. A nagy medence partján nagy embergyűrű. A gyűrű közepén két fekete fiatalember üti a tam-tam dobot. Tapsolnak hoz zá, néha kiáltanak is. Százötven külföldi diák fürdik, a medencében. Mindenki őket nézi. Van, aki közelről is megszemléli, nem jön-e le a feketeség a fürdéstől, van aki nem tud betelni a négerek atléta termetével, szépen ívelt testével. Csak a kíváncsiságukat elégítik ki az emberek. Nem lenézik őket a bőrűik feketesége miatt, csők csodálják, hisz sokan közülük négert csak fényképen vagy filmen láttak. Megbocsátható ez a kíváncsiság, bár az egyik külföldi diák azt mondja: — Mindenütt azt szeretnénk elérni, hogy ne furcsaságnak tartsanak bennünket, hanem embernek. A szocialista országokban ezt elérték. Mert itt embernek tartják őket és amennyire erőnkből telik, segítünk is, hogy minél előbb mindenütt úgy nézzenek rájuk, mint em berekre. Földrészek adtak itt egymásnak találkozót: guineaiak, szu- dániak, kameruniak, ganaiak, kubaiak, bol gárok, laosziak, szicíliaiak, basutóföldiek, Soknemzetiségű, soknyelvű és soknézetű diák. Most egy nyelvet tanulnak, a magyart. Azt mondják nagyon nehéz a magyar nyelv. Ez lehet, de az tény, hogy ezek a fiatalemberek igen jó képességűek. Szép tember óta tanulnak magyarul és már egészen jól el lehet velük társalogni. A nézeteik sokfélék, de két dologban teljes az egyetértés. Az egyik: az afrikai országok nagyon el van nak maradva és ők azért jöttek, hogy segítsék minél előbb felszámolni országaik ban az elmaradottságot. — A másik: mindannyian kimond hatatlanul gyűlölik a háborút és óhajtják a népek közötti barátságot. önfeledten lubickolnak a meleg harkányi vízben. Ki gondolná, hogy ezekre a fiatalemberekre otthon misszió vár! Az egyik orvosnak készül, a másik mérnöknek, a harmadik zenésznek, a negyedik nyelvésznek. — Mindegyik tanul, hogy az itt megszerzett tudást otthon gyümölcsöztesse. —i Nagyon rendes, illemtudó gyerekek, mondja a tanárnőjük miközben ismét megszólal a dob. Tenyerek csattannak. — Kik dobolnak? — Biztosan a kubaiak. Azok állandóan jákedvüek. Ha mindenkinek lóg az orra, azok akkor is vidámak. Rákezdenek egy vérpezsdítő dalra és mindjárt mindenki jókedvű lesz. Budapestről jöttek öt napra és a harkányi Baranya szállóban laknak. Pénteken már mennek vissza, de addig is ismerkednek a környékkel, elviszik az afrikai, az ázsiai népek kultúráját, békevágyát a környékre. — Ma Villányba megyünk —■ mondja a tanárnő. — Ott adunk műsort a kul- túrházban. Miközben ezt mond ja megszólal a han- gosbeszélő is: „Kérjük a külföldi ösztön díjas diákokat készüljenek az ebéd- hez”. A diákok csomagolnak, lassan szálUngózva elindulnak a kijárat, a Baranya szálló felé. — Búcsúzkodnak az új ismerősöktől, barátoktól és mennek készülődni Villányba, ahol újabb barátok várják őket. Tavaly 420 000 forint mérleghiánnyal zárt a pettendi termelőszövetkezet. Kihatott ez az emberekre is. Most új elnököt kaptak. Sámodról jött, Berki Gyulának hívják. Agro- nómusuk is van, Végh László, aki Bogdásáról került ide Fettend re, amit Sellye felől csak süppedős, homokos mellék- útón lehet megközelíteni. Mégis a sellyei járáshoz csatolták. Most kérték: csatolják őket vissza a szigetvári járáshoz, azzal sokkal jobb az ösz- szeköttetésük. FAGGATOM az embereket: kigazdálkodj ák-e az idén a mérleghiányt, jobb termésre számítanak-e, mint amilyen az elmúlt évben volt? Benkő Sándor raktáros nekitámaszkodik az ajtófélfának, hümmög, majd azt mondja: — Ezt nem tudom. De egy biztos: idén jobban megy a munka. — Nincsenek már tsz-beteg- ségben szenvedők? Mosolyog, mintha csak azt kérdezné, hát maguk is tudják, hogy voltak ilyenek? — Nincsenek — válaszol. Az irodában három nő tartózkodik. Kiss Józsefné, a főkönyvelő nem szívesen válaszol, mondván, ki tudja azt pontosan. — Talán sikerül, bár már most van kiesésünk. Például burgonyából 16 hold. A terület megvan, csak éppen nem alkalmas burgrnyatermesztés- re. A bíborunk sem sikerült. Azért, ha a többi sikerül, akkor talán kigazdálkodjuk a tavalyi mérleghiányt. — Nagy volt a takarmány- hiány is — szól közbe a tanácselnök. — Kaptunk segítséget. Kértük: van nekünk kétszáz mázsa tápra kiutalásunk a második félévre, adjanak legalább harmincat ebből ebben a félévben. Nem kaptuk meg. Pedig nagyon kellene. Az úton lovat hajt egy középkorú ember. Megállítom. Benke Gyulának hívják, kocsis a tsz-ben. Neki is felteszem a kérdést. i— Hát azi én nem tudom, pedig én is tagja vagyok a vezetőségnek. Egy biztos: most jobban megy a munka. Nagyon szép a burgonyánk, amit elvetettünk. Alig győzünk a kapások előtt iglizni. A kukoricánk is szép. Most jobban van kedvük az embereknek, mert előleget is kapnak az állami támogatásból — Miért, tavaly nem dolgoztak? — Dolgoztat k akkor is, de most mintha jobban menne. Röstelkedve, de leírom. Akkor, amikor húsz mázsa körül volt a holdankénti termés megyei átlagban kukoricából, akkor itt mindössze 3,70 mázsa szemeskukoricát takarítottak be holdanként. — Az idén jobb lesz. Most időben elvetettük — mondják. Galambbajszű, mezítlábas ember jön az úton. Kezében gyeplő, előtte két szép nehéz ló. *— Hoboli József vagyok, a tanácselnök édesapja — mutatkozik be. ö azt mondja: — hol így, hol úgy megy a munka. A pénz most már jobban vonzza az embereket. Járom a falut, faggatom az embereket. Egyik ezt mondja, a másik azt, de egyben mindegyik megegyezik: bizakodnak, hogy az idén már jobb lesz. És az is tény, hogy egyre jobban rájönnek: hogy milyen lesz az eredményük, milyen lesz a soruk, az csak rajtuk múlik. Ha rosszul dolgoznak, maguknak okoznak kárt, ha becsapják a vezetőséget, magukat csapják be. PETTEND az utóbbi időben jelkép lett egy kicsit. Olyan község, ahol minden rossz megtörténhet. Megtörténhet, ha nem is történik meg. A ta- riácstitkámő is azt mondja: mindent csak rájuk kennek, azt is, hogy eladtak ötvenegy hold földet a szomszédos tsz- nek. Volt igazság a tsz-beteg- ségben is, de azért volt abban túlzás is. Az erdőben madarak adnak koncertet, keservesen brúkol egy vadgalamb. Mennyit megértek ezek a fák! A megyében széltében-hosszában beszélik a következő történetet. Sok volt a dúvad, a varjú, a héja és az uraság fát Ígért a petten- dieknek, ha segítenek kiírtál ni ezeket. Segítettek. Igenám. de az erdő olyan sűrű volt, hogy nem lehetett bemenni létrával. Elmentek az urasághoz a pettendiek és azt mondták: nem lehet az erdőbe bevinni a létrát. Az csak ennyit válaszolt: vágjanak ki mindent, ami a létra útjában áll. Megfogadták a tanácsot, nagy területet irtottak ki, mert a létra keresztben csak nagy területen fért eh Régi história, az öregek ravaszságát dicséri. Régi história, de úgy érzem: nem ártana most is keresztbe vinni azt a bizonyos létráit, hogy minden akadáy eltűnjön a közös útjá- böl. Ha a pettendiek így akarják, akkor el is tűnik és akkor nemcsak eszességükről, hanem arról lesznek híresek, amiről a tőlük nem messze lévő Szörényiek — eredményeikről. Ez utóbbiból jobban meg lehet élni. Szalai János Pécsett, a Mecsek legszebb részén a városközponttól 10 percnyire villanegyedben 1—3 szoba-hallos OTP öröklakások eladók Jelentkezés, felvilágosítás, tervek megtekintése OTP Pécs, Kossuth Lajos u. 11. Tel.: 11-29 Beköltözhetőség: 1964 I. negyedév. •— Irányáraik: 1 szobás: 125 000 Ft. 2 szobás: 185 000 Ft. 200 000 Ft. 3 szobás: 229 000 Ft-
