Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-03 / 101. szám
/ m MÄJUS 3. WAPt-ö A szakszervezetek XX. kongresszusa Beszélgetés Bogár Józseffel, az SZMT vezető titkárával A szervezett munkások nagy érdeklődéssel várják a szakszervezetek XX. kongresszusát. Már megválasztották megyénk képviselőit, akik megkapták és tanulmányozzák a kongresszusi okmányokat. A kongresszus előtt tettünk fel néhány kérdést Bogár József elvtárának, az SZMT megyei vezető titkárának a szakszervezetek munkájáról. — Hogyan alakultak megyénkben a dolgozók életkörülményei az elmúlt évek során? — A számvetésnél a legfontosabb segítőtársunk a statisztika. Mit mutatnak a számok? A múlt évben a lakosság pánzjövedelme 6.7 százalékkal volt több az előző évinél. Ebből 5.2 százalék növekedést a munkabérek emelkedése szolgáltatta. A személyi jellegű kifizetésele, — mint például a premizálás, jutalmazás — 24.1 %-kal voltak magasabbak az 1961-es évinél. A megyei átlagkereset tavaly 1962 forint volt, de a nehéziparban dolgozóknál elérte a 2364 forintot is. A takarék- betétek összege az elmúlt évben megyénkben 31 százalékkal növekedett. A lakosság hiteligénylése tavaly 34 szá^ zalékkal növekedett, melyet elsősorban tartós fogyasztási cikkek — rádió, televízió, bútor és hűtőszekrény — vásárlására használtak fel A tapasztalatok szerint az elmúlt évben a dolgozók többet költöttek élelmiszercikkek vásárlására, mint az előző években A szakszervezetek természetesen tisztában vannak azzal is, hogy egyes dolgozó rétegeknél jelentkeznek problémák a még jelenleg is fennálló béraráínytaianségok következtében- A kormányzat már eddig is foglalkozott ezek fokozatos megoldásával teljes rendezése azonban népgazdaságunk további fejlődésétől függ. — Mit tesznek a szakszervezetek a dolgozók tanulási, művelődési és üdülési igényeinek kielégítése érdekében? — örvendetesen növekedett a szervezett dolgozók érdeklődése a továbbtanulás iránt. Az 1962/63-as tanévben 2500 dolgozó iratkozott be az ól talános iskola nyolc ‘ osztályának elvégzésére, 3800-an középiskolákban, 800-an főiskolákban tanulnak. A szakszervezetek által szervezett munkásakadémiáiknak tö-bb mint 5 ezer hallgatójuk van, míg ismeretterjesztő előadásokat több mint 32 ezren hallgatnak rendszeresen. Növekedett a szakmai továbbképzés iránti igény is, amit a szaktanfolyamainkon résztvevő több mint 250 hallgató is bizonyít. A szakszervezeti bizottságok mindenütt segítik az üzemi és területi felnőttoktatást, széleskörű felvilágosító munkát végeznek ennek érdekében. A szocialista brigádokon belüli segitségszervezés, a kereset- csökkenés nélküli munkaidőkedvezmény biztosítás ennek legelterjedtebb formája. A továbbtanulásban résztvevők egyik legfőbb problémája éppen a munkaidőegyeztetésnél Wdeptkezik. Ezen igyekszünk segíteni az üzemi általános iskolák szervezésével, de a területi iskoláknál még sok problémánk jelentkezik. — A művelődési lehetőségek az igényeknek megfelelően szélesednek. A szakszervezetek kezelésében megyénkben 36 művelődési objektum van. Ebből 23 mintegy 6 millió forintos önálló költségvetéssel dolgozik, melynek támogatására a szakszervezetek 2 millió forintot fordítanak. Az elmúlt évben 3500 felnőtt vett részt a szakszervezeteken keresztül kedvezményes belföldi üdülésben. Külföldi üdülésben 259-en vettek részt. Ezen felül a vállalati üdülőkben mintegy 5 ezren pihentek. Nagy gondot fordítunk » gyermeküdültetésre is. A szak szervezetek a múlt évben 989 gyermeket, az üzemek 1950- et üdültettek. Növeltük a tár sadalombiztosítási szolgáltató sokat is. A pécsi rendelőintézetben 1961-ben 977 ezer esetben végeztek kezelést és ez a szám tavaly 1 millió 166 ezerre nőtt. — Hogyan aegfttk a szakszervezetek a dolgozók termelési mozgalmait? — A szakszervezetek XIX. kongresszusa ebben jelölte meg legfontosabb feladatunkat Elmondhatjuk, hogy az MSZMP VIIL kongresszusa tiszteletére (kiban/takozott versenyben komoly szerepe volt a szakszervezeti bizottságoknak is. Az elért eredményeket a legljobban azok a kitüntetések, zászlók, oklevelek igazolják, melyeket az utóbbi napokban vettek át megyénkben» Jelenleg üzemeinkben 3500 munkabrigád versenyez 40 ezer fővel. A Szocialista brigád cím elnyeréséért 1290 brigád küzd 13 ezer taggal és közülük több mint 500 teljesítette vállalását Az egyéni verseny szélesedését bizonyítja, hogy a múlt év második felében 849-en kaptak Kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet — Mit tesznek a szakszervezetek a dolgozók érdekvédelme érdekében? — Erről a kérdésről sok vita folyik. A kapitalista viszonyok között másként jelentkezik az érdekvédelem, mint a mi rendszerünkben. Meg kell érteni, hogy nálunk a dolgozók érdekvédelmének fő kérdése a társadalom részére felosztható javak meny- nyiségének növelése! Mivel ná lünk'.minden megtermelt érték a dolgozóké, azok életszínvonalának növekedését segíti elő, mi csak akkor védhetjük igazán a dolgozók érdekeit, ha ezt a fejlődést segítjük elő. Ugyanakkor feladatunk aiz is, hogy az állam által a dolgozók érdekében hozott törvények betartását megköveteljük mindenkitől. A dolgozók jogainak védelmében az elmúlt évben több mint 2 ezer vizsgálatot folytattunk és szereztünk érvényt a törvényeknek. Ezentúl nagy figyelmet fordítunk a baleset- védelmi mimikára is, mely az érdekvédelem elszakíthatatlan része. — Megyénkből 24 küldőt' vesz részt a szakszervezetek XX. kongresszusán. A kongresszustól azt várjuk, hogy értékelje a szakszervezetek elmúlt 5 évi munkáját és meghatározza a további feladatokat. A kongresszus jelentőségét emeli, hogy a jelenlegi viszonyoknak megfelelően rögzíti majd a szak- szervezetek alapszabályát. Ez meghatározza majd tevékenységünk, szervezeti életünk ’ további kereteit. Mitzki Ervin Testyérráros, testvérgyár Lvov és Pécs eddig is gyümölcsöző kapcsolatainak újabb bizonyítéka az a levél, amit a napokban kaptak kézhez a Sopiana Gépgyár vezetői. A levél így kezdődik: „A Lvovi Gépgyár munkásai, mérnökei, technikusai és adminisztratív dolgozói örömmel készek átvenni önöktől mindazt a tapasztalatot, ami új, ami haladó, úgyszintén mi is készséggel adjuk át tapasztalatainkat.” A levél további részében a Lvovi Gépgyár szocialista műn kafelajánlásait ismertetik, melyet az SZKP XXII. kongresz- szusának szellemében a saiát hétéves tervük ötödik (1S63.) évének határidő előtti teljesítésére vállaltak. íme néhány a felajánlás pontjaiból: _\ Az éves terv december 27-ig történő befejezése és 50 ezer rubel értékű terven felüli eredmény elérése. L\ A munka termelékeny- ségének a tervben rögzítetteken felüli 0,5 százalékos emelése, s a kibocsátott termék önköltségének 0,lx százalékos csökkentése. Az üzemi újító mozga- lom széleskörű fejlesztésének eredményeként elérni, hogy az év végéig kb. 25 ezer rubel összegű megtakarítás származzon. J\ Az energiamegtakarftás és anyagtakarékosság érdekében, elektromos energiában 3 százalékos, anyagban 80 tonna megtakarítás elérése az év végéig. Állandó kapcsolatot tar- tani a közeli kolhozokkal, iskolákkal, s számukra minden irányú segítséget nyújtani. Elfogadott szocialista vállalásaink alapján versenyre hívjuk a Pécsi Sopiana Gépgyár kollektíváját.” A levélben részleteket közölnek a múlt év és az idei esztendő első negyedének tervteljesítéséről, illetve a tervek határidő előtti befejezéséről, ezzel is jelezve a verseny- kihívás komolyságát. Megírták többek között azt is, hogy a gyár egész kollektívája, a kommunista brigád címért áll versenyben és egyharmada el is ésfCe a kitüntető címet. Ne- I veket említenek, köztük a szo- I cialista munka hőse V. J. Gur- j gaj esztergályosét, továbbá F \ J. Mazur ívhegesztő, Artyu- ' kov gyalus, K. J. Karlov, Ab- roszimov, Zsogov és több élenjáró vasmunkás nevét, akik ezentúl a Sopiana Gépgyár esztergályosainak, lakatosainak, hegesztőinek versenytársai lesznek, amennyiben a oé- csiek elfogadják verseny!elhívásukat. A Sopiana Gépgyárban egyelőre a vezetők és a műszakiak | ismerik a levél tartalmát, de néhány napon belül a dolgozók körébe is eljut a verseny- felhívás pontos, részletes ismertetése. A versenyfelhívás minden bizonnyal visszhangra talál a Sopiana dolgozói körében, hiszen az ő felajánlásaik lényegében azonosak a lvovi gyár dolgozóinak versenypont- jaival. S ami a legörvendete- sebb, a pécsiek is szép eredményekkel dicsekedhetnek az első negyedévben. Teljes termelési tervüket 106. exporttervüket 119 százalékra teljesítették és önköltségüket a tavalyi bázis időszakhoz viszonyítva nem kevesebb, mint 9,5 százalékkal csökkentették. Tehát az első negyedév ered- I ményeiből kiindulva a Sopiana I Gépgyár dolgozóinak minden adottságuk megvan a versenyfelhívás elfogadására, illetve a versenypontokba foglalandó felajánlások teljesítésére. Gondolatok a várudvaron Bevezetőben talán arról szólnék, hogy Iha turista volnék, miért keresném fel Pécs- váradot? Először is könnyen elérhető, hiszen a 6-os főútvonal mellett fekszik. A várdombról pazar kilátás nyílik a környékre, szinte belátni a fél megyét. Turistáknak kiváló hely a kirándulásra. Vadregényes üit vezet a Mecsek legmagasabb pontjára, a Zen- gőre. A keleti Mecsek ezernyi szépségé tárulkozik fel Kisújbánya, Óbánya, Ré- kavölgy, Etelka-forrás felé vezető úton. De történelmi emlékekben is rendkívül gázáéig ez a vidék. Az Árpád- korabeli templom, a Réka- vár, rengeteg érdekességet nyújt. A vidék hatezer éve lakott, s megyénk^ legérdekesebb leletei származnak Zen- gővárkony környékéről. A turista megpihenni a váx turistaszállójába térhet vjsz- sza. Az 58 ágyas szálló kényelmes berendezése szép. S ha valaki a várban sétál, ott is talál látni valyt. Román kori altemplom, múzeum — összegyűjtve vitrinéiben a környéken talált érdekes leletek — mind a hasznos pihenéssel párosult ismeretbővítést szolgálja. Mondhatni: Pécsvárad a keleti Mécsek turistaközpontja. Azaz — a keleti Mesék turistaközpontja lehetne! Szép a vár, szép a környék, de .. Nos, erről a „de”-ről hadd mondjak egyet s mást! Kezdjük a turistaszállónál! Nem nagyigónyű, a célnak megfelel, de inkább csak a diákok keresik fel. Egy turistaszálló nem nyújt összkomfortot — ez természetes, de hogy egy pohár málnát se lehessen a várban kapni — ez már nem természetes. A száRé környékéről aztán már ne is beszéljünk. Bejárató előtti udvarban istálló, trá- gyás szekerek, bűz. Az istálló előtt konyhákért, benne karóra tűzött rongyok — madárijesztőnek. Ez a terület a Mecseki Erdőgazdaság birtoka, övék a nagy istálló is. „Mi nem ragaszkodunk ehhez a helyhez, szívesen elköltöznénk, de hova? — ezt mondják az erdő- gazdaságnál S különben is, ez az ügy már évek óta húzódik” — teszik hozzá. Némi igazuk van, mert nemcsak az istálló van a vár udvarában, hanem az erdőgazdaság irodád, alkalmazottainak lakásai, sőt a bognárműhelyük is. Ha a tanács megfelelő objektumot ad cserébe, ők mennének. Mit mondanak a megyei tanácson? Amikor megfelelő épületet találtak, pénz nem volt, amikor pénz volt, már az épület nem állt rendelkezésre, jövőre talán együtt lesznek a kellékek, a pénz is, az épület is. Talán. Márpedig ameddig az erdő- gazdaság ki nem vonul a vár ból — az idegenforgalmat fejleszteni nem lehet. Pedig sok érdekes, látványos és vonzó művelődési, szórakozási lehetőségnek is nyílna itt tere. Fokozatosan fejleszteni keltene a szálló befogadóképességét A szálló melletti épület — most két szolgálati lakás van benne — alkalmas újabb turistaszobák kialakítására. S hátha lehetőség nyílna egy állandó néprajzi kiállítás létesítésére, ahol a megye sok nemzetiségének népviseletét, magnószalagon a nyelvjárásokat őriznék és bebemutatnák. A büfé problémáját is meg lehetne oldani A vár udvara pedig szinte kínál ja magát a parkosításra. Egy teniszpálya vagy egy röplabda-pálya építése csak talál-1 kozna a pihenésüket itt töltő felnőttek, diákok óhajával. Egy szabadtéri színpad a várban — nagyszerű kulturális események színtere lehetne. Tavasszal, nyáron vagy kora ősszel egy „pécsváradi ünnepT hét” megfelelő színvonalas rendezvényekkel, akár országos hírnévre is szert tehetne, Hosszú hetén ynek, Szekrénynek kitűnő népi együttese van, egy sor népi játékot, népi táncot gyűjtöttek. A hosz szúhetényi lakodalmas például a maga látványosságával, népviseletével közönséget vonzó sikert aratna ezen a szabadtéri színpadon is. A bogádi népi együttes műsora is emelné az ünnepi hét színvonalát. A környéken nem egy fúvószenekar alakult — miért ne mutathatnák be műsorukat a „fúvószenekarok fesztiválján?” S egy országos I jazz-fesztivál gondolata sem elvetendő. Minden bizonnyal sok érdeklődőt vonzanának ezek a játékok, újabb lendületet adna a környék kulturális életének is. Pénz kérdése ez? Igen. Tudom, hogy például Pécsvárad és környékének 20 éves fejlesztési terve foglalkozik a vár, a község, a környék szépítésével. Tervek vannak arra, hogy a várban lévő turistaszállót rövidesen a MÉSZÖV veszd át. De mindez mégis arra ösztönöz, hogy a kisebb anyagi áldozatba kerülő ötleteket miélőbb megvalósítsák és az eddiginél még erőtéljesébb alkotó lendülettel dolgozzanak a község fejlődésén. Azért, hogy Pécsvárad valóban a keleti Mecsek kulturális és turista központjává váljon! Gar»* Éltizemmé avatiák a komlói Anna-akoát A Nehézipari Minisztérium a Komlói Szénbányászati Tröszt üzemei közül Anna-aknának adományozta a kitüntető élüzem címet. Anna-akna 1962-ben az előirányzott 173 840 tonna szén helyett 175 872 tonna szenet adott a népgazdaságnak. A termelés emelkedését az utolsó tonna szénig a termelékenység fokozásával érték el a dolgozók. Az élüzemavató ünnepségre vasárnap kerül sor a Kossutli-bánya kultúrtermében, ahol ebből az alkalomból 110 dolgozót tüntetnek ki, illetve jutalmaznak meg, kb. 30 ezer forint értékben. adjuk eia MEH-nek! ÁPRILIS 10. -MÁJUS 10, RONGVGVŰJTŐ HETEK Kísérleti építkesés ? Hogy mennyi minden belefér három esztendőbe! Még felsorolni is sok Csak úgy kapásból felépült a Mecseki Vidámpark, húszezerre emelkedett a tv-elöfizetök, majdnem annyira a magánautótulajdonosok száma. Közben partnert kapott Cézár, az állatkert hímoroszlánja és a Dózsa döntetlent harcolt ki az MTK-val. Csak három dolog maradt változatlan. Az évszakok három havonkénti váltakozása, a disznóhús utáni olthatat- lan vágy és a pécsi Szabadság út 5. szám alatti ház veg- nélküli tatarozása. A szerencsétlen lakók három esztendeje élnek állandó létbizonytalanságban, s ezt az utóbbit szó szerint kell venni. Ügy bizony, szó szerint. Mert nem tudni, melyik percben indul meg felettük vagy alattuk az agyonbolygatott fal és a fundamentum. Nem is tudják már pontosan, hogy a megyei vagy a városi tatarozó vállalat kezdett-e bele három évvel ezelőtt a födémcserébe, de azok !eg- alább kész munkát hagytak' maguk mögött, amikor elvonultak. Igazában tavaly ösz- szel kezdődött a lakók kálváriája. Amikor a Baranya megyei Építőipari Vállalat hozzáfogott a ház déli oldalának födémcseréjéhez. Ez meg is történt, de mielőtt belekezdtek volna, az első emeleti válaszfalak építéséhez, lihegve jött a „futár”, bogy — álljon meg a menet. Ha már ilyen „flottul” mennek a dolgok, miért ne emeljenek még egy emeletet a házra — gondolták a beruházók. El is kezdték isten nevében, az „áldás” azonban elmaradt. Kiderült, hogy a talaj nem bir el még egy emeletet. Sebaj! — mondta erre a beruházó. Elő a talajmechanikai vizsgálatokkal, a felmérésekkel, a teherbíró próbákkal. S az eredmény? Alighanem az egész épület alatt szükségessé válik az aláfalazás. És ami ezzel jár, a földszinti teherhordó falakat is újra kell szigetelni a talaj- nedvesség elleni védekezés miatt, ami a padló és a vakolat tönkremenését vonná maga után. Természetesen ez újabb bonyolult munkát jelentene a kivitelezők számára, akik eredetileg az épület déli oldalának födémcseréjére és lakásleválasztásokra kötöttek szerződést. Több mint valószínű, hogy a kivitelezők nem vállalják a többletmunkát, ami azon felül, hogy kb. 3000 plusz kőmúvesóiát igényelne, elvonná az amúgy is szűkében álló szakembereket az egyéb határidős munkák terv szerinti befejezésétől. Mi nem vagyunk építész- szakemberek, de annyit feltételeztünk az illetékesekről, hogy egy több évtizedes ház mebolygatásakor nem feledkeznek meg az olyan elemi dolgokról, mint a talajviszonyok pontos ellenőrzése. Különösen olyan esetben, amikor. új emelettel akarják megterhelni a régi alapokat. S ha már egyik hibát elkövették, legalább arra legyen gondjuk, hogy a veszélybe került lakókat mielőbb biztonságosabb helyre telepítsék az elfuserált épületből. Ha már a Szabadság út 5. szám alatti házból „kísérleti építkezést” fabrikáltak, ne tekintsék kísérleti nyúlnak a lakóit. — ás — Jóróbeteg- ambulanciát kap Siklós Évről évre visszatérő gond a Siklósi Kórházban a járó betegek megfelelő ellátása. Ezért határozták el, hogy a járási községfejlesztési alapból és az Egészségügyi Minisztérium anyagi tálmogatásával járóbeteg-ambulanciát építenek a kórház mellett. A járási tanács kilencszázezer forintot biztosított, míg a, minisztérium félmilliót adott — a megyei tanács közvetítésével — erre a célra. A tervek már elkészültek. Úgy tervezték meg a járó- beteg-ambulancdát, hogy azt később újabb szakrendelőkkel bővíthessék az igények alakulásának megfelelően. Az építkezést még az idén megkezdik és jövőre már műkor dik a jéxóbeteg-ambulancia.
