Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-10 / 107. szám

1968. MÁJUS 10. rwAB»a.d 5 Baranyai kesztyű, cipő, gép és sajt a külföldi piacokon Az egész országból, így Ba­ranya és Pécs üzemeiből, szö­vetkezeteiből is különféle ter­mékeket exportálnak mind a kapitalista, mind pedig a szo­cialista államokba. Megyénk­ből évente sokszáz millió fo­rint értékű áru kerül a kül­földi piacokra, egyre több he­lyütt ismerik el ezeket a ké­szítményeket, s jelentkeznek újabb és újabb vevők, meg­rendelők. Az év első negyedében is elég nagy volt a külföldre szállított áruk mennyisége: 56 millió forint értékű baranyai és pécsi készítmény került külföldre. Az ország 1600 kisipari szö­vetkezetéből az idén mind­össze hyolc érdemelte ki az OKISZ elnökségének jutal­mát, az Ország kiváló kis­ipari szövetkezetének címét. Közéjük tartozik a Pécsi Kesz­tyű- és Bőrkonfekció KTSZ. A szövetkezet tavalyi export­tevét 115 százalékra teljesí­tette. Termékeit jól ismerik Európának szinte minden ál­lamában, elégedettek is a ké­szítményekkel. így vált lehe­tővé, hogy az idén 180 ezer pár kesztyű — 15 ezer pár­ral több, mint tavaly —< ke­rül a külföldi piacokra. A Kesztyűgyár az idén 730 ezer pár kesztyűt készít. En­nek 60 százaléka Hollandiába, Svédországba, Nyugat-Német- országba, Angliába és Bel­giumba kerül, a többi a Szov­jetunióba és Lengyelországba. Nagy a választék a kesztyűk között: bélelt és béleletlen, sertésbőrből és nappából ké­szült. férfi, női és gyermek- kesztyűk a barna minden ár­nyalatában és feketében ke­rülnek az üzletekbe. Az idén száz új modell kerül ki a gyárból, s emellett, ha az igénylő kéri, a régebbi minták szerint is készítenek kesztyű­ket. A Pécsi Cipész KTSZ mo­delljeinek belföldi sikerét lát­va, egyre több külföldi meg­rendelő jelentkezett. így né­hány éve exportra is dolgozik a szövetkezet Megrendelői I között megtalálható Anglia i Svédország, Belgium, a Szov- J jetunió, Lengyelország és I Svájc. Az idén 28 ezer pár női cipő kerül külföldön forgalomba a pécsi szövetkezettől. A model- j i3k közül a legnagyobb sikerre j a fonott fejű, középmagas | sarkú, nyújtott orrú cipők számi thatnak. Belföldre 52 ezer pár cipő készül — 10 ezer rel több, mint tavaly — rész­ben a fonott fejű modellekből. I Ebben a hónapban házibemu- j tatóra kerül sor, melyen részt vesznek a bel- és külkereske- 1 delem képviselői, hogy el­döntsék, milyen modelleket ér­demes készíteni. A Porcelángyár ez évi terme­lési tervének húsz százalékát alkotja az export, mely két­szerese a tavalyinak. Az ex­portra kerülő termékek közül az első hely a szigetelőket il­leti. Törökországba, Görög­országba és Lengyelországba távvezeték építéséhez szüksé­ges szigetelőket szállítanak. Kis tételekben az újtípusú magasfeszültségű sajtolt szi­getelők, az úgynevezett lám­patestek készülnek. Szó van arról, hogy Angliának edényt szállít a Pécsi Porcelángyár és Ausztria meg Svédország is | feliratkozik az importáló or- s-ágok listájára. A Vasas KTSZ a tavalyi kétmillió forintos export he­lyett kétmillió 400 ezer forint értékű árut szállít az idén külföldre. A Szovjetunióba a benzinmotoros fűnyírógép már megérkezett, s a Német De­mokratikus Köztársaságba is elindították a gépfonatokat. Hollandia új vevőként jelent­kezett az idén, s a kéziemelő, valamint a barkácsoló asztal prototípusa már kint van. Ezek a gépek 500, illetve 100 ezer forint értékűek. A kézi fűnyírógépekből is kerül Hol­landiába. Sodronyfonó kisüzem Indiának A másik új megrendelő India ebben az évbjn. Sod­ronyfonó kisüzemet szeretne a szövetkezet ebbe a távoli ál­lamba szállítani, egymillió fo­rint értékben. Az előszerző­dést már megkötötték és így várható, hogy a szerződés is nemsokára elkészüL A hatodik pécsi exportáló vállalat a Sopiana Gépgyár. Az első negyedévben a terve­zett 6 millió 532 ezer forint helyett 7 millió 798 ezer forint értékű árut exportáltak a gyár ból, s így a második negyed­évre 8 millió 857 ezer forint értékű exportot terveztek. Csupán ebben a hónapban több mint kétmillió forint ér­tékű gép kerül külföldre. Szovjetunió és Lengyelország cukorborsófeldolgozó vonalat és húsipari gépeket rendelt. Romániába és Jugoszláviába dagasztó és borsótöltőgép ke­rül a hattyúnyakelevátorral, borsószelektálóval, pacaltisztí­tóval és bélnyálkátlanító gép­pel egyetemben. A Budapesti Nemzetközi Vásáron folyama­tos töltő, univerzális húsauto­mata, csiszológép és más ap­róbb termékek kerülnek ki­állításra a Pécsi Sopiana Gép­gyárból. Az ipari üzemeken kívül a mezőgazdasági termékeket is kedvelik külföldön. A MÉK szerződései alapján zöldhagy­ma, fejessaláta, retek és óbur­gonya került eddig Baranyá­ból a külföldi konyhákra, s sok helyütt, mint a Német Szövetségi Köztársaságban és Belgiumban, a Pécsi Tejipari Vállalat készítményei — az ementáli sajt különösen — szereztek elismerést a megyé nek, s országunknak. B. S. Már elkészült és csak a villany bekötésére, valamint a berendezésre vár az új-mecsck- aljai játszótéri sporttelep impozáns öltözőépülete. Az új épületben két öltöző, zuhanyozó, iroda, gondnoki lakás lesz és ide kapcsolódik a raktárépület is. Jó lenne, ha mielőbb el­készülne, mert ha még nem is olyan jó az idő, a játszótéren máris „nagyüzem” van, és elkelne egy jó kis mosdás a hosszú játszadozás után. Foto: Erb Még egyszer az „Éneklő ifjúság hangversenyeiről“ Az említett hangversenyről írott kritika a keddi számunk­ban helyszűke miatt nem je­lenhetett meg eredeti terjedel­mében. A kimaradt részek pótlását, illetve közlését itt végzem el. A műsor első része Kodály Kállai kettősével zárult a Mü. M. 500. sz. Iparitanuló-intézet vegyeskarának előadásában, Reszeltek, kékesen villant a hegesztőpisztoly lángja. Három „nyughatatlan’’ ember olajos munkaruhában, izzadságtól gyöngyöző homlokkal dolgo­zott egymás kezére a gyér vil­lanyfényű lakatosműhelyben. Kint sütött a nap, csalogat­va csillant a víz tükre, a par­ton tarkaruhás emberfüzér szorongott, várták a verseny kezdetét. — Gyerekek, indulnak a motorcsónakok — mondta az egyik a lakatosműhelyben, és csendet intve felemelte a ke­zét. Jól lehetett hallani a mo­torok berregését. — Na, én megyek, megnézem — mondta és ronggyal gyorsan törölgetni kezdte olajos tenyerét. A másik kettő felkapta a fejét. Kérdőn néztek rá. S ebben a nézésben kérdés és — kérés is volt. Ne menj el, ket­ten nem bodogulunk ... meg aztán a brigád Keze már fogta a műhely ajtajának kilincsét, de hátán érezte társai kérő tekintetét. Hirtelen megfordult, és már majdnem csattant a hangja ... De mégsem. — Az isten verje meg azt a rohadt csavart — mondta mérgesen, aztán lassú léptek­kel visszament a satupadhoz, ügy állt mellette szétterpesz­tett lábbal, mintha soha sem akarna onnan elmenni... Közeledett délután 4 óra, a meccs kezdete. Mindhárman szurkolók, hangosan szokták biztatni a város csapatát. Ti­tokban egyik is, másik is kar­órájára pillantott. Egyre ide­gesebb lett a hangulat. A munkát — amit maguknak meghatároztak — azonban még korántsem fejezték be. — Mennyi az idő? — kér­dezte az egyik. — Pont négy — mondta a másik. — Akkor most kezdődik — szólt közbe a harmadik. Maradtak. Estig. S a követ­kező vasárnap is. De olyan módszert dolgoztak ki, ame­lyik lehetővé tette, hogy a gépek a kritikus csavar nél­kül is kifogástalanul működ­jenek. Csak ezzel az egy újí­tásukkal több mint 300 000 fo­rint évi megtakarítást értek el. De ezekben a vasárnapok­ban munka van, lemondás a szórakozásról, a családról. — Na, azért nem kell ám bennünket félteni — mondja Tóth Gyula, a brigád másik tagja. — Jut idő szórakozásra, meg egy-egy halászlés vacso­rára is. De azért mégiscsak a „meló” az első. Igaz? Tóth Gyula most házat épít. Az egyik vasárnap meglepték a brigád tagjai. Szó nélkül fog ták a lapátot meg a csákányt, és segítettek az alap kiásásá­ban. — De aztán ott leszünk ám az áldomásnál is — mondják neki nevetve. Most újabb ötleten töri a fejét az immár négyta­gúra bővült brigád. Hiába, öregek a szövőmasinák, egy­szer a „tüdejük” beteg, más­szor a „lábuk” fáj... Sok rajtuk a „gordiuszi cso­mó”. De van „kard” is hozzá: a brigád egysége, esze, akarata. S ez legalább olyan élesnek bizonyult eddig, mint az a történelmi acélpenge ... c-aray Angol vendég Pécsett magyar város. Már az első be­nyomásai alapján úgy nyilat­kozott, hogy a várakozásban nem csalódott, sőt több mint amennyit vált. Néhány órás itt-tartózkodása idején megtekintette a műem­lékeket, a Zsolmay múzeumot, amelyről nagy elismeréssel szólt. Kívánatosnak tartaná, ha a közeli hónapokban Lon­donban nyíló nemzetközi ke­rámia kiállításon a múzeum­ban látottak néhány repre­zentáns darabja is szerepelne, mert előre nagy sikert remél. Meglátogatta Uj-Mecsekalját Az épülő házakat és lakáso­kat kívülről és belülről meg­tekintve arról beszélt, hogy hihetetlenül alacsonyak a bér­leti díjak. Megnézte az egyik munkásszállodát is. Igen nagy érdeklődéssel nézte a műszak­ról hazatérő bányászokat, ru­házatukat. amely szerinte egy­általán nem úgy néz ki, mint­ha munkából jöttek volna. — Nagyon elegáns — mondta. A munkásszálSoda berendezé­sét és bérleti díját ugyanolyan meglepetéssel fogadta mint a lakásokét. Az angol vendég a délutáni órákban a Tolna megyei apar- hanti termelőszövetkezetbe lá­togatott, majd visszautazott Budapestre ahonnan a Horto- bágyra látogat, hogy készülő műsorához sokrétű élményt cnrn •i+’Vr occnm A Magyar Rádió és Televízió vendégeként hazánkban tar­tózkodó Mr. Gregory Macdo­nald a BBC idegemnyelvű fő­osztályának vezetője csütörtö­köm Pécsre látogatott, hogy él­ményeket és tapasztalatokat gyűjtsön Pécsről, az építő- munkáról, az emberek életé­ről. Elmondotta, hogy Pécsre, külön kérésre, azért jött, mert már Londonban felhívták a fi­gyelmét arra, hogy Budapest után a vidéki városok közül elsősorban Pécset tekintse meg, mert különlegesen szép, Pécsi Géza vezényletével. A kórus a művet megillető ala­possággal szólaltatta meg, és méltán érdemelte ki a közön­ség vastapsát. A szünet után a Zrínyi Mik­lós Közgazdasági Technikum vegyeskara foglalta el a pó­diumot. Csak az elismerés hangján szólhatunk erről a kó­rusról is. A mostani szereplé­sük alapján bízvást reméljük, hogy aranyéremmel térnek is­mét haza a helikoni verseny­ről! Ezután számszerint az ötödik olyan kórus lépett fel, amelynek „spiritus recto- ra”, lelkes karnagya Ivasivka Mátyás. A Janus Pannonius Gimnázium kamarakórusának műsora és teljesítménye vilá­gít rá legjobban Ivasivka Má­tyás karvezetői erényeire: a gondos felkészítésre és elem­zésre, az újnak bátor, egyé­ni felfogású, de mindig a megszabott határokon belül mozgó megszólaltatására. A Leöwey Klára Leánygim­názium énekkara Vönöczky Endre vezetésével három mű­vet adott elő. Pompásan szólt mindhárom mű, de ha ki kel­lene emelni a legjobban meg­oldott művet, úgy a választás Bartók Isten veled rószám cí­mű művére esne. A műsort a Tanárképző Fő­iskola vegyeskarának műsora-------------j-------------­z árta be. Produkciójukat rend­kívül differenciált hangszínek és izzó drámaiság jellemezte. Kodály Székely keserves című műve, Tillai Aurél vezényle­tével a hangverseny kiemel­kedő száma volt. Ligeti Andor, Huba János, dr. Sólyom Józsefné és Füzes Komélné — az elhangzott mű­vek tanúsították — megtettek mindent annak érdekében, hogy a lehető legjobb tolmá­csolásban szólaljanak meg azok a művek, amelyeket mű­sorra tűztek. De elismerés il­leti a többi kórus vezetőit is, akik műsorválasztási szem­pontból nagyot téptek előre az elmúlt évhez viszonyítva. A hallott számok közül ezen a hangversenyen a Mátyás ki­rály utcai általános iskola kó­rusának előadásában Kodály Esti dal című műve tűnt ki. Szép tolmácsolásban hallhat­tuk a Petőfi utcai ált alánfis iskola kórusától Kodály ABCD című művét, Kodály Egyed&m- begyedem, valamint Grieg Gyermekdal című kompozíció­ját az Alkotmány utcai álta­lános iskola kórusától, illetve ének-zenei tagozatának ének­karától és Behár Május című művét a 39-es dandár úti ált. iskola kórusától. Várnai Ferenc Nem fojtottam meg, csak jól becsavartam, hogy megfulladjon Csecsemögyilkosságra derült fény Hanglemezvásár májas 25-ig! 40 %-os engedmény! Most egészítse ki hanglemezkészletét. Óriási választék! A leány, alá mindössze 17 éves, azért van emberölés bűntettével vádolva, mert gyermeke született volna at­tól a fiútól, akit szeret. Pon­tosabban kisgyermeke meg is született, csakhogy ő, az édes­anyja, születése órájában meg­ölte. Nehéz lenne utólag megál­lapítani, má ösztönözte ezt a gvenmekszámba menő leányt gyilkosságira. Az azonban bi­zonyos, hogy a faluban, ahol él, dívik a pletyka. S ha az asszonyok nyelvükre vesznek valakit! Suttogtak róla is ép­pen eleget. S talán éppen azt akarta elkerülni, hogy tápot adjon nekik és csúnya plety­kák céltáblájává váljon csak azért, mert szeretett. A kis­lányt különben fel tudták volna nevelni, hiszen dolgozik ő is az állami gazdaságban és keresni fog a fiú is, ha lesze­rel. Most ahelyett, hogy olyan gondok foglalkoztatnák: mi­lyen inget, cipőt vásároljon a kicsinek — terhes kérdések nyomasztják: miért ölte meg j születése után életképes gyér- j mekét. — Néni fojtottam meg — ismételgeti kétségbeesetten — | Nem fojtottam meg, csak jól becsavartam egy rongyos szoknyámba, hogy megfullad­jon. A pirospettyes szoknya, mely R. J.-n libegve, vidá­mabb napokat látott, egy for­más kisbabára csavarva fe­jezte be pályafutását Mert az istállóból, ahol a meggyil­kolt csecsemő született — más nap délután zsákba dugva el­vitték a furcsa csomagot, amelyben már nem rúgkapált, nem adott hangot senki sem. A csomag bekerült egy kiszá­radt kútaknába, R. J. pedig vissza a munkahelyére, ahol a lányok, asszonyok félreért­hetetlen célzásokat tesznek hirtelen szerzett karcsúságára, soványságára. jjVégülis fé%y derül minden­re. A holttestet kiszedik a kútból, a leányt kihallgatják, anyja vallomását jegyzőkönyv be veszik, orvosszakértő vé­leményét kérik. Az orvosszak­értő azt mondja, hogy olyan fejlettségű újszülöttek, mint amilyent R. J. világrahozott — megfelelő gondozás mellett életben tarthatók. R. J. gyer­meke nem maradt életben. Ezért áll majd emberölés bűn­tettével vakolva a bíróság elé. (H. M.) FÖLDMUNKÁRA felveszünk 5—6 főt, lehet nyugdíjas bányász is. — Pécsi Általános Építő KTSZ Pécs, Sallai u. 11. szám Értesítés. II. oszt. jó minőségű, kis­méretű TÉGLA korlátlan mennyiségben el­adó. 1000 db. 400.— forint Érdeklődni: Közös Ut Mtsz Belvárdgyula. Telefon: 7. t *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom