Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

tm. Április 14. IVAPLÖ 5 Vége van egy művészet karrierjének"? Szédületes „karriert” futott be alig hatvan esztendő alatt — mert bár a Lumiére testvé­rek már 1895-ben elkészítet­ték Franciaországban az első felvevőgépet, a filmművészet új kifejező eszközei és torma- nyelve csak tíz-tizenkét évvel később született meg Ameri­kában. Az első világháború uián a nlm még a vásári mutat­vány ősállapotában volt, a mű­velt hagyomány és ízlés gát­lásai nélkül. Bár önkényesen használta a régi, úgynevezett előkelő művészetek legfino- nvultabb eszközeit is, nem tud­ta és nem vallotta magáról, hogy művészet. Esztétikája nem volt, törvényeit senki se kutatta, mégis, azóta a film művészet lett, új megnyilatko­zása az embernek — a töme­gek művészete. A film úgy különbözik valamennyi régi művészettől, mint a zene a fes­tészettől vagy az irodalomtól, és az elmúlt ötven év alatt olyan egyéniségei voltak ennek a művészetnek, mint Eizen- stein, Pudpvkin, Flaherty, Ké­né Clair, Korda Sándor és so­kan mások, vagy a maiak, mint Wajda, Csuhraj, Kaloto- zov, Fellini, Bardem, Truffaut és ugyancsak sokan mások. Mégis — hatvan dicsőséges év és egy sereg nagyszerű filmművészeti alkotás után egyre több szó esik a film „megmentéséről”, de ezzel együtt a mozilátogató közön­ség „megmentéséről” is, hiszen a múlt esztendőben — a ko­rábbi évhez viszonyítva — csak Baranya megyében egy millióval csökkent a moziláto­gatók száma. Kétségtelenül le­hangoló adat, amivel az ember hirtelen nem is nagyon tud -mit kezdeni, annál is inkább, mert egyidőben a szocialista kultúra térhódítását a mozi- látogatottsággal is mértük. Mi az ok? A televízió? A rossz filmek? A Moziüzemi Vállalat munkájában lenne a hiba? Ez utóbbi aligha, mert a dolgok teljes igazságához tartozik, hogy a „negatív nézők” szá­mának ilyen nagy mértékű szaporodása nemcsak bara­nyai jelenség. Például Vas me­gye a múlt évben a megyék közötti versenyben — látoga­tottság és mozikihasználtság terén — az elsők között volt, az idei év első két hónapjá­nak eredményei alapján a hu­szadik. Somogy megye tavaly ugyancsak a kiválóak között volt. jelenleg a „hátsó mezőny­ben” van. Mindehhez még azt is hozzá kell számítani, hogy a mozihálózat fejlesztését Ba­ranyában már korábban, 1960- ban h^feiezlék, ezt jelezte az akkor* kimagaslóan jó ered ménv ,'s. a hazai filmgyártás mellett a hazai filmátvétel, a filmellátás helytelen módszere. A múlt év második felében, amikor a nemzetközi helyzet feszült volt, a filmátvételi szervek | egymásután csaknem egy tucat ! háborús témájú filmet vásá­roltak meg, illetve javasoltak átvételre. Át is vettük vala- ) mennyit. A nyilvánvaló cél — gondolom az volt, hogy a né­zőközönségben intenzíven fel­idézzék a háború borzalmait, a nézőt állásfoglalásra kész­tessék. Az alapelvvel nem is volt baj, csakhogy már a har- imadik vagy a negyedik hábo­rús témájú filmet alig-aiig nézték meg. Nem volt ilyetén­képpen a moziban kinek állást- foglalni. A világon évente körülbelül kétezer filmet készítenek. A kétezer film közül alig néhány tucat igazán művészi produk­ció akad. Ezek közül néhányat, sokszor a legjelentősebbeket át se tudjuk venni, a legjobb szándék mellett se, mert a ka­pitalista forgalmazó cégek kü­lönböző politikai szempontok miatt nem adják. Filmátvéte­lünk alapelve feltehetően az, hogy az átvehető filmek közül a legjobbakat vegyük át, de az utóbbi évek gyakorlata alap­ján teszem fel a kérdést: va­lóban a legjobb filmeket vesz- szük át? Általános alapelv van, de nincs a műfajokra vonatkozó alapelv. Mi legyen a követel­mény egy ifjúsági filmmel szemben, mi legyen a drámá­val és mi a vígjátékkal szem­ben? Az átvétel nem eléggé széleskörű, az átvétel módja — a bizottságot tekintve is — eléggé adminisztratív és he­\ televízióra sokmindent rá lehet fogni, kétségtelenül az egyik „bűn- b k”. de nem az egyedüli. Két­ségtelen. hogy a televízió „el­szívó” hatása Baranyában job­ban érvényesül, több a készü­lék. és a legtöbb újdonsült te­levíziótulajdonos úgy véli, hogy a kis készülékkel „ház­hoz szállította” az összes kul­turális lehetőséget. Ez minden televízió-tulajdonosinál csak át­és kárpitozott bútor tisztítás, szőnyegjavítás és karbantartás. PfiCSI TEMPÓ KTSZ Pécs, Sallai n. 40. Telefon: 38-69. OSI kultCkak földjén... e, sorozatban Kínáról tart ve­títettképes. előadást dr. Miklós Pál tud. kandidátus április 19-én, pénteken este 7 órakor Pécs vá­ros Művelődési Házában (Déryné n. 18.) Jegyelővétel az írók Köny­vesboltjában, 4 és diákoknak 2 fcva* áron. I meneti időszak kérdése, mert j egyre gyakoribb jelenség, hogy a televízió-tulajdonosok is meg értik, a televízió csak egyfajta eszköze a kultúrának. A jó fil­meket egyre gyakrabban ők is megnézik a moziban — a tér­hatás, a szín, a mozi sajátos hangulata, sőt társadalmi jel­lege is — végül is döntő vonzó­erő lehet. Az is igaz, hogy a mozi ko­rábbi „monopólhelyzete” — a tömegkulturális lehetőségek között — megszűnt. Egyre több és több a jól működő munkás-, tsz- és ifjúsági klub, egyre több a színvonalas, vetítéssel egybe­kötött ismeretterjesztő előadás, ami vonzza az embereket, és részben ezek miatt is — az emberek általános esztétikai igénye is megváltozott. Ko­rábban a nézők egy-egy film kedvéért, sőt egy időben még minden film kedvéért, bemen­tek a fűtetlen, füstszagú, vi­szonylag gondozatlan moziba is — ma nem mennek. Idő­közben máshoz szoktak, a kul­turálthoz, a magasabbrendű- höz, az emberibbhez, igényük a külsőségekkel szemben is megváltozott. Korábban tehát még bemen­tek a füstös, fűtetlen, kényel­metlen moziba is — a film ked­véért. Sajnos, ezen van a kő­vetkező hangsúly. A film ked­véért. Érdemes megjegyezni — egy kicsit a lehangoló, egy­milliós adat ellensúlyozására is —, hogy van olyan hét, ami­kor a pécsi mozikban harminc­ötezer néző űl. Ha jó a film A „bűnbakok” között is a j legfontosabbak közé tartozik | lyenként talán szubjektív is, az átvátelt alig befolyásolja a forgalmazási szakemberek vé­leménye. Bizonyos közönség­igényekkel számolni kell. bizo- zonyos sznob igényekkel pe­dig le kell számolni. Nem szín­vonal leszállításról van szó, hanem műfaji színvonalról. A múlt évben alig tíz filmvígjá­tékot vettünk át, ugyancsak csökkent az átvett kalandos, romantikus filmek száma is. Ha ezt átvételi alapelvek okoz­ták — változtam kell ezeken az alapelveken. Márcsak azért is, hogy a művészi filmdrá­mák tekintélyét, az úgyneve­zett „komoly filmek” tekinté­lyét vissza lehessen szerezni a nézőközönség előtt. Hogy a né­zőközönség szereti a művészi filmeket, bizonyítják A kápó, az Aki sze­let vet, a Napfény és árnyék vagy a Magasabb elv mozi­sikerei. A helyzet természetesen nem „katasztrofális”, hiszen tavaly így is négy és fél millió mozi­látogató volt Baranya megyé­ben, Pécsett pedig — ezen be-, lül — kétmillió 200 ezer, de ha azt a bizonyos egymillió nézőt keressük, bizony elsősorban ezekre a — megoldható és megoldandó — problémákra kell gondolni. A filmátvétel­re, a filmforgalmazásra, a filmgyártásra, a televízióra, a mozik kultüráltságára — nem pedig a filmművészet „karrier­jének” válságára. Thiery Árpád Koedukáció a Nagy Lajos Gimnáziumban Szőlőtermelő és borkezelő szakközépiskola létesül Mint ismeretes, az idén is felvesznek általános gimná­ziumba minden olyan nyolc osztályt végzett diákot, aki jelentkezik. Joggal merül fel azonban a kérdés: hogyan fog­ják elhelyezni az így jelent­kező többletet, hogyan osztják el az új elsőosztályosokat a középiskolákban. Pécsett a felmérések és a lehetőségek egybevetéséből a következő kép bontakozott ki: az új-mecsekaljai új gimná­ziumban négy osztályt lehet indítani az ősszel, így mintegy 100—150 fiatal elhelyezéséről kell csak gondoskodni. A gimnáziumok között él lehet osztani ezt a tanulólétszámot, azonban a lányok elhelyezése nehézségeket okoz. A techni­kumokba várhatóan fel nem vett, s így általános gimná­ziumba kerülő lányokkal együtt valószínűleg 100—120 lánytanulót a Nagy Lajos Gimnáziumba irányítanak. — Mit hoz magával ez az új helyzet? Dobay József, a Nagy Lajos Gimnázium igazgatója szerint a következőket. — Mivel ősszel nyolc első osztályt indítunk, ami kb. 330 gyermeket jelent, ennek mint­egy fele lesz lány. A lányokat és fiúkat úgy szeretnénk el­osztani, hogy minden osztály­ban fele-fele legyen az arány. Pedagógiai szempontból ez bi­zonyult a legcélszerűbbnek. Sokak félreértését szeretném eloszlatni, amikor hangsúlyo­zom: nem keU félni a koedu­kációtól! A tudomány bebizo­nyította, hogy jobb eredmé­nyeket érnek el a vegyes osz­tályokban tanuló diákok. A tanulmányi eredményekben az egyes szaktárgyakban átlago­san 20 százalékos javulást le­het kimutatni. A gyakorlat pedig számos példával igazol­ja, hogy egészséges életszem­léletet és diákéletet, színes ifjúsági mozgalmat, stb. lehet kialakítani a koedukáció se­gítségével. M5 amellett igye­keztünk alaposain átgondolni az új helyzet minden esetle­ges problémáját, s azt hiszem, valamennyinek elejét vesszük majd. Az osztályok elhelyezé­si terveit is elkészítettük már. Nagyobb problémák nem lesz­nek, hiszen az idei várható létszám nem haladja meg az utolsó évek átlagát, és némi bővítést is hajtottunk végre az iskolában. — Hogyan oldják meg a lá­nyok gyakorlati oktatásának kérdését? — Ez nem volt könnyű fel­adat, mert a jelenleg folyó gyakorlati oktatásaink nem lányoknak valók. Villanysze­relést, autószerelést, asztalos- munkát végeznek a fiúk, és az erdőgazdaságokban dolgoz­nak. A lányok számára ezért elsősorban a szabás-varrást vezetjük be, ez az iskolán be­lül is megoldható lesz, a fiúk másutt folyó politechnikai óráival egyidejűleg. Beveze­tünk egy újításit is két osz­tály számára. Politechnika nélküli nyelvi tagozatot indí­tunk, egy angol és egy francia nyelvűt. Ez azoknak a fiata­loknak lesz jó, akiknek az ér­deklődése eleve a nyelvek, a humán tárgyak felé irányul. A második idegen nyelvet heti 5 órában tanulják a két szóbainforgó osztály tanulói, magyarból és történelemből pedig egy-egy órával többet kapnak hetenként, mint a töb­bi osztály. A munkára neve­lést sem hanyagoljuk el: azt szakkörökön, társadalmi mun­kákon keresztül biztosítjuk. Máris van érdeklődés, a TIT nyelvtanfolyamain résztvett általános iskolások körében leginkább. Végül egy harma­dik lehetőség is akad: a mi­nisztérium már engedélyezte egy szőlőtermelő és borkezelő szakközépiskola megindítását. — Mit jelent pontosan a szakközépiskola a diákok szá­mára? — Elegendő jelentkező ese­tén indítjuk csak, egy osztályt tervezünk 4+2-es oktatással. A szakmai oktatás kérdése máris megvan oldva, amellett megkapják a gyermekek mxnőf azt, amit a gimnázium álta­lában nyújtani tud. A lénye­ges különbség az lesz, hogy az érettségivel együtt szak­munkás-bizonyítványt is kap­nak négy év múlva. Különö­sen azokra a vidéki lányokra gondolunk, akiknek ez a szak­ma nem áll messze az érdek­lődésétől, s akik az érettségi után hazamenve, a kettős kép zettséggei könnyebben juthat­nak munkához, s nagyobb fel- készültséggel is rendelkeznek. Az bizonyos, hogy a szakkö­zépiskola gondolata kitűnő, s reméljük, hogy meglesz a kellő érdeklődés, azután pedig elgondolásaink beválnak a gyakorlatban is. A hivatalos intézkedéseken túl egy kedves gondolatot is megvalósított az iskola: a „Nagy Lajos Híradót”, a KISZ szervezet, diákok szerkesztet­te kiadványát elküldték az ál­talános iskoláknak. A Híradó­ban ismertetik a lányok szá­mára biztosított beiskolázási lehetőségeket és közűik, hogy április 26-án az általános is­kolák küldöttségeit szeretettel várják iskolalátogatásra, a gimnázium épületének, a ta­nulásnak, a KISZ és egyéb foglalkozásoknak a megtekin­tésére. Kesztyű és divattáska A Pécsi Kesztyű és Bőr- konfekció KTSZ csaknem 50 ezer pár kesztyűt exportált főként a nyugati államokba az év első negyedében. A világos bőrből készült tava­szi, nyári kesztyűk csaknem 15 féle színes fonál díszí­téssel készültek. A húsvéti ünnepekre a pécsi üzletekbe is jutott belőlük. A kesztyű­újdonságok mellett 12 új táskamodellel is kedvesked­tek a vásárlóknak. A kesz­tyűkből és a divatos táskák­ból a tervek szerint 20 millió forint értékben készítenek 1962-ban. Pécsváry Gabriella két arca A színész életét valahogy sehogy sem lehet elválasztani a színpadtól. Mégis amikor színpadra lép, már nem őt látjuk, hanem azt, akit meg­testesít, életrekelt. Es hogy a közönség valóban higgyen a színésznek, a kitűnő alakítá­son kívül nagy szerepet ját­Cabriella, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal alt-énekesnője Verdi: Álarcosbáljában Ulri­cát, a néger jósnőt személye­síti meg, kimagasló sikerrel. Képriportunkkal elvezetjük olvasóinkat a „kulisszák mö­gé”, meglesni, miként lesz szik a jó maszk is. Pécsváry Pécsváry Gabriellából Ulrica. ilyen vagyok civilben nyolc szereppel mögöttem, a Pécsi Nemzeti Színház első évados művésznője. Szeretem a festést, ilyenkor Pécsváry Gabriella eltűnik és mint egészen niás ember jelenik meg újból. Ez az én kabalababám, nagyon Ez pedig már nem én vagyok, szeretem és ügye hasonlítok ő Verdi Ulricája és egészen rá? más, mint Pécsváry Gabriella! (Erb János képriportja} .1 I í

Next

/
Oldalképek
Tartalom