Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-14 / 87. szám
tm. Április 14. IVAPLÖ 5 Vége van egy művészet karrierjének"? Szédületes „karriert” futott be alig hatvan esztendő alatt — mert bár a Lumiére testvérek már 1895-ben elkészítették Franciaországban az első felvevőgépet, a filmművészet új kifejező eszközei és torma- nyelve csak tíz-tizenkét évvel később született meg Amerikában. Az első világháború uián a nlm még a vásári mutatvány ősállapotában volt, a művelt hagyomány és ízlés gátlásai nélkül. Bár önkényesen használta a régi, úgynevezett előkelő művészetek legfino- nvultabb eszközeit is, nem tudta és nem vallotta magáról, hogy művészet. Esztétikája nem volt, törvényeit senki se kutatta, mégis, azóta a film művészet lett, új megnyilatkozása az embernek — a tömegek művészete. A film úgy különbözik valamennyi régi művészettől, mint a zene a festészettől vagy az irodalomtól, és az elmúlt ötven év alatt olyan egyéniségei voltak ennek a művészetnek, mint Eizen- stein, Pudpvkin, Flaherty, Kéné Clair, Korda Sándor és sokan mások, vagy a maiak, mint Wajda, Csuhraj, Kaloto- zov, Fellini, Bardem, Truffaut és ugyancsak sokan mások. Mégis — hatvan dicsőséges év és egy sereg nagyszerű filmművészeti alkotás után egyre több szó esik a film „megmentéséről”, de ezzel együtt a mozilátogató közönség „megmentéséről” is, hiszen a múlt esztendőben — a korábbi évhez viszonyítva — csak Baranya megyében egy millióval csökkent a mozilátogatók száma. Kétségtelenül lehangoló adat, amivel az ember hirtelen nem is nagyon tud -mit kezdeni, annál is inkább, mert egyidőben a szocialista kultúra térhódítását a mozi- látogatottsággal is mértük. Mi az ok? A televízió? A rossz filmek? A Moziüzemi Vállalat munkájában lenne a hiba? Ez utóbbi aligha, mert a dolgok teljes igazságához tartozik, hogy a „negatív nézők” számának ilyen nagy mértékű szaporodása nemcsak baranyai jelenség. Például Vas megye a múlt évben a megyék közötti versenyben — látogatottság és mozikihasználtság terén — az elsők között volt, az idei év első két hónapjának eredményei alapján a huszadik. Somogy megye tavaly ugyancsak a kiválóak között volt. jelenleg a „hátsó mezőnyben” van. Mindehhez még azt is hozzá kell számítani, hogy a mozihálózat fejlesztését Baranyában már korábban, 1960- ban h^feiezlék, ezt jelezte az akkor* kimagaslóan jó ered ménv ,'s. a hazai filmgyártás mellett a hazai filmátvétel, a filmellátás helytelen módszere. A múlt év második felében, amikor a nemzetközi helyzet feszült volt, a filmátvételi szervek | egymásután csaknem egy tucat ! háborús témájú filmet vásároltak meg, illetve javasoltak átvételre. Át is vettük vala- ) mennyit. A nyilvánvaló cél — gondolom az volt, hogy a nézőközönségben intenzíven felidézzék a háború borzalmait, a nézőt állásfoglalásra késztessék. Az alapelvvel nem is volt baj, csakhogy már a har- imadik vagy a negyedik háborús témájú filmet alig-aiig nézték meg. Nem volt ilyeténképpen a moziban kinek állást- foglalni. A világon évente körülbelül kétezer filmet készítenek. A kétezer film közül alig néhány tucat igazán művészi produkció akad. Ezek közül néhányat, sokszor a legjelentősebbeket át se tudjuk venni, a legjobb szándék mellett se, mert a kapitalista forgalmazó cégek különböző politikai szempontok miatt nem adják. Filmátvételünk alapelve feltehetően az, hogy az átvehető filmek közül a legjobbakat vegyük át, de az utóbbi évek gyakorlata alapján teszem fel a kérdést: valóban a legjobb filmeket vesz- szük át? Általános alapelv van, de nincs a műfajokra vonatkozó alapelv. Mi legyen a követelmény egy ifjúsági filmmel szemben, mi legyen a drámával és mi a vígjátékkal szemben? Az átvétel nem eléggé széleskörű, az átvétel módja — a bizottságot tekintve is — eléggé adminisztratív és he\ televízióra sokmindent rá lehet fogni, kétségtelenül az egyik „bűn- b k”. de nem az egyedüli. Kétségtelen. hogy a televízió „elszívó” hatása Baranyában jobban érvényesül, több a készülék. és a legtöbb újdonsült televíziótulajdonos úgy véli, hogy a kis készülékkel „házhoz szállította” az összes kulturális lehetőséget. Ez minden televízió-tulajdonosinál csak átés kárpitozott bútor tisztítás, szőnyegjavítás és karbantartás. PfiCSI TEMPÓ KTSZ Pécs, Sallai n. 40. Telefon: 38-69. OSI kultCkak földjén... e, sorozatban Kínáról tart vetítettképes. előadást dr. Miklós Pál tud. kandidátus április 19-én, pénteken este 7 órakor Pécs város Művelődési Házában (Déryné n. 18.) Jegyelővétel az írók Könyvesboltjában, 4 és diákoknak 2 fcva* áron. I meneti időszak kérdése, mert j egyre gyakoribb jelenség, hogy a televízió-tulajdonosok is meg értik, a televízió csak egyfajta eszköze a kultúrának. A jó filmeket egyre gyakrabban ők is megnézik a moziban — a térhatás, a szín, a mozi sajátos hangulata, sőt társadalmi jellege is — végül is döntő vonzóerő lehet. Az is igaz, hogy a mozi korábbi „monopólhelyzete” — a tömegkulturális lehetőségek között — megszűnt. Egyre több és több a jól működő munkás-, tsz- és ifjúsági klub, egyre több a színvonalas, vetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadás, ami vonzza az embereket, és részben ezek miatt is — az emberek általános esztétikai igénye is megváltozott. Korábban a nézők egy-egy film kedvéért, sőt egy időben még minden film kedvéért, bementek a fűtetlen, füstszagú, viszonylag gondozatlan moziba is — ma nem mennek. Időközben máshoz szoktak, a kulturálthoz, a magasabbrendű- höz, az emberibbhez, igényük a külsőségekkel szemben is megváltozott. Korábban tehát még bementek a füstös, fűtetlen, kényelmetlen moziba is — a film kedvéért. Sajnos, ezen van a kővetkező hangsúly. A film kedvéért. Érdemes megjegyezni — egy kicsit a lehangoló, egymilliós adat ellensúlyozására is —, hogy van olyan hét, amikor a pécsi mozikban harmincötezer néző űl. Ha jó a film A „bűnbakok” között is a j legfontosabbak közé tartozik | lyenként talán szubjektív is, az átvátelt alig befolyásolja a forgalmazási szakemberek véleménye. Bizonyos közönségigényekkel számolni kell. bizo- zonyos sznob igényekkel pedig le kell számolni. Nem színvonal leszállításról van szó, hanem műfaji színvonalról. A múlt évben alig tíz filmvígjátékot vettünk át, ugyancsak csökkent az átvett kalandos, romantikus filmek száma is. Ha ezt átvételi alapelvek okozták — változtam kell ezeken az alapelveken. Márcsak azért is, hogy a művészi filmdrámák tekintélyét, az úgynevezett „komoly filmek” tekintélyét vissza lehessen szerezni a nézőközönség előtt. Hogy a nézőközönség szereti a művészi filmeket, bizonyítják A kápó, az Aki szelet vet, a Napfény és árnyék vagy a Magasabb elv mozisikerei. A helyzet természetesen nem „katasztrofális”, hiszen tavaly így is négy és fél millió mozilátogató volt Baranya megyében, Pécsett pedig — ezen be-, lül — kétmillió 200 ezer, de ha azt a bizonyos egymillió nézőt keressük, bizony elsősorban ezekre a — megoldható és megoldandó — problémákra kell gondolni. A filmátvételre, a filmforgalmazásra, a filmgyártásra, a televízióra, a mozik kultüráltságára — nem pedig a filmművészet „karrierjének” válságára. Thiery Árpád Koedukáció a Nagy Lajos Gimnáziumban Szőlőtermelő és borkezelő szakközépiskola létesül Mint ismeretes, az idén is felvesznek általános gimnáziumba minden olyan nyolc osztályt végzett diákot, aki jelentkezik. Joggal merül fel azonban a kérdés: hogyan fogják elhelyezni az így jelentkező többletet, hogyan osztják el az új elsőosztályosokat a középiskolákban. Pécsett a felmérések és a lehetőségek egybevetéséből a következő kép bontakozott ki: az új-mecsekaljai új gimnáziumban négy osztályt lehet indítani az ősszel, így mintegy 100—150 fiatal elhelyezéséről kell csak gondoskodni. A gimnáziumok között él lehet osztani ezt a tanulólétszámot, azonban a lányok elhelyezése nehézségeket okoz. A technikumokba várhatóan fel nem vett, s így általános gimnáziumba kerülő lányokkal együtt valószínűleg 100—120 lánytanulót a Nagy Lajos Gimnáziumba irányítanak. — Mit hoz magával ez az új helyzet? Dobay József, a Nagy Lajos Gimnázium igazgatója szerint a következőket. — Mivel ősszel nyolc első osztályt indítunk, ami kb. 330 gyermeket jelent, ennek mintegy fele lesz lány. A lányokat és fiúkat úgy szeretnénk elosztani, hogy minden osztályban fele-fele legyen az arány. Pedagógiai szempontból ez bizonyult a legcélszerűbbnek. Sokak félreértését szeretném eloszlatni, amikor hangsúlyozom: nem keU félni a koedukációtól! A tudomány bebizonyította, hogy jobb eredményeket érnek el a vegyes osztályokban tanuló diákok. A tanulmányi eredményekben az egyes szaktárgyakban átlagosan 20 százalékos javulást lehet kimutatni. A gyakorlat pedig számos példával igazolja, hogy egészséges életszemléletet és diákéletet, színes ifjúsági mozgalmat, stb. lehet kialakítani a koedukáció segítségével. M5 amellett igyekeztünk alaposain átgondolni az új helyzet minden esetleges problémáját, s azt hiszem, valamennyinek elejét vesszük majd. Az osztályok elhelyezési terveit is elkészítettük már. Nagyobb problémák nem lesznek, hiszen az idei várható létszám nem haladja meg az utolsó évek átlagát, és némi bővítést is hajtottunk végre az iskolában. — Hogyan oldják meg a lányok gyakorlati oktatásának kérdését? — Ez nem volt könnyű feladat, mert a jelenleg folyó gyakorlati oktatásaink nem lányoknak valók. Villanyszerelést, autószerelést, asztalos- munkát végeznek a fiúk, és az erdőgazdaságokban dolgoznak. A lányok számára ezért elsősorban a szabás-varrást vezetjük be, ez az iskolán belül is megoldható lesz, a fiúk másutt folyó politechnikai óráival egyidejűleg. Bevezetünk egy újításit is két osztály számára. Politechnika nélküli nyelvi tagozatot indítunk, egy angol és egy francia nyelvűt. Ez azoknak a fiataloknak lesz jó, akiknek az érdeklődése eleve a nyelvek, a humán tárgyak felé irányul. A második idegen nyelvet heti 5 órában tanulják a két szóbainforgó osztály tanulói, magyarból és történelemből pedig egy-egy órával többet kapnak hetenként, mint a többi osztály. A munkára nevelést sem hanyagoljuk el: azt szakkörökön, társadalmi munkákon keresztül biztosítjuk. Máris van érdeklődés, a TIT nyelvtanfolyamain résztvett általános iskolások körében leginkább. Végül egy harmadik lehetőség is akad: a minisztérium már engedélyezte egy szőlőtermelő és borkezelő szakközépiskola megindítását. — Mit jelent pontosan a szakközépiskola a diákok számára? — Elegendő jelentkező esetén indítjuk csak, egy osztályt tervezünk 4+2-es oktatással. A szakmai oktatás kérdése máris megvan oldva, amellett megkapják a gyermekek mxnőf azt, amit a gimnázium általában nyújtani tud. A lényeges különbség az lesz, hogy az érettségivel együtt szakmunkás-bizonyítványt is kapnak négy év múlva. Különösen azokra a vidéki lányokra gondolunk, akiknek ez a szakma nem áll messze az érdeklődésétől, s akik az érettségi után hazamenve, a kettős kép zettséggei könnyebben juthatnak munkához, s nagyobb fel- készültséggel is rendelkeznek. Az bizonyos, hogy a szakközépiskola gondolata kitűnő, s reméljük, hogy meglesz a kellő érdeklődés, azután pedig elgondolásaink beválnak a gyakorlatban is. A hivatalos intézkedéseken túl egy kedves gondolatot is megvalósított az iskola: a „Nagy Lajos Híradót”, a KISZ szervezet, diákok szerkesztette kiadványát elküldték az általános iskoláknak. A Híradóban ismertetik a lányok számára biztosított beiskolázási lehetőségeket és közűik, hogy április 26-án az általános iskolák küldöttségeit szeretettel várják iskolalátogatásra, a gimnázium épületének, a tanulásnak, a KISZ és egyéb foglalkozásoknak a megtekintésére. Kesztyű és divattáska A Pécsi Kesztyű és Bőr- konfekció KTSZ csaknem 50 ezer pár kesztyűt exportált főként a nyugati államokba az év első negyedében. A világos bőrből készült tavaszi, nyári kesztyűk csaknem 15 féle színes fonál díszítéssel készültek. A húsvéti ünnepekre a pécsi üzletekbe is jutott belőlük. A kesztyűújdonságok mellett 12 új táskamodellel is kedveskedtek a vásárlóknak. A kesztyűkből és a divatos táskákból a tervek szerint 20 millió forint értékben készítenek 1962-ban. Pécsváry Gabriella két arca A színész életét valahogy sehogy sem lehet elválasztani a színpadtól. Mégis amikor színpadra lép, már nem őt látjuk, hanem azt, akit megtestesít, életrekelt. Es hogy a közönség valóban higgyen a színésznek, a kitűnő alakításon kívül nagy szerepet játCabriella, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal alt-énekesnője Verdi: Álarcosbáljában Ulricát, a néger jósnőt személyesíti meg, kimagasló sikerrel. Képriportunkkal elvezetjük olvasóinkat a „kulisszák mögé”, meglesni, miként lesz szik a jó maszk is. Pécsváry Pécsváry Gabriellából Ulrica. ilyen vagyok civilben nyolc szereppel mögöttem, a Pécsi Nemzeti Színház első évados művésznője. Szeretem a festést, ilyenkor Pécsváry Gabriella eltűnik és mint egészen niás ember jelenik meg újból. Ez az én kabalababám, nagyon Ez pedig már nem én vagyok, szeretem és ügye hasonlítok ő Verdi Ulricája és egészen rá? más, mint Pécsváry Gabriella! (Erb János képriportja} .1 I í
