Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 86. szám

TwaipiA A végzett munka alapján Alapbér- és normarendezések az állami építőiparban- Szocialista gazdaságunk fej­lesztése semmiképp sem nél­külözheti a.közös célunk meg­valósítására ösztönző társadal­mi hajtóerőt, amit fcöznyelven erkölcsi és anyagi érdekelt­ségnek neveznék. Elengedhe­tetlen feltétel, hogy vállala­taink egészének és ezen belül minden egyes dolgozójának anyagi .érdeke fűződjön nép- gazdasági tervünk teljesítésé­hez, túlteljesítéséihez. Az anyagi érdekeltség elsősorban a bérezésein. keresztül érvénye­sül. Ez az érdekeltség mégsem érvényesülhet Jete­den tekintetben,, «makor sok esetben olyan térek kifizeté­sére is sor kerül az építőipar­ban, ami mögött . nem tudtak teljesítményeket felmutatni Es ez nemcsak a megyénk állami építőipari vállalataira vonatkozik, hanem országosan a? egész építőiparra. Az új normarendezés első­sorban arra hivatott, hogy a szocialista bérezés elvét szem előtt tartva, a végzett munka szerint történjenek az új bé­rezések és megszűnjenek az eddigi jogtalan bérkiegészíté­sek. A mintegy 25 százalékos alapbéremelés az új normák bevezetése után lehetővé te­szi, hogy a dolgozók 100 szá­zalékos nonmaiteljesBtés ese­ten elérjék azt az átlagbért, amelyet a vállalati terv ré­si-ükre biztosít. Eddig ugyan­is 100 százalékos teljesítés esetén például a kőművesek 5.60 forint, az ácsok 6 forin­tos órabért értek ed, ami át­lagbérük eléréséhez nem volt elegendő. Ez juntos L után annyiban módosul, hogy 100 százalékos teljesítés meBett mindkét szakmáiban 8 forintos órabért érnek el a dolgozók. A vállalat eddigi próbaelszá- moiásaí azt mutatják, hogy az új normákkal és akkordokkal dolgozó építőmunkások bér­kiegészítések nélkül is elérik eddigi keresetüket. Ehhez azonban az kell, hogy a mű­vezetők és a munkások első­sorban a munkaszervezés meg javítására, a munkai egyelem megszilárdítására törekedje­nek. A módosított technológiai előírásokat éppen úgy, mint az új munkanarmákat a vál­lalatok dolgozódba kibővített szakmai bizottságok bírálták el, ami a kettős elszámolások so­rán a vállalatok véleményé­vel is találkozott. A mintegy 450 fajta munka részletes technológiai riőírásaának el­készítése. illetve a munka- könyvben való megjelentetése olyan előnyökkel jár, hogy általa a művezető és a teHje- sitmény-eűszámolók könnyű­szerrel eHenőrizhetfk az egyes normaitéfceJek alkalmazásának helyességét, és a művezetők világosan láthatják, mit kö­vetelhetnek meg a dolgozók­tól az adott normatételek al­kalmazásakor. Ugyanakkor a munkások is egyértelműen el­lenőrizhetik a részükre ki­adott normatétel helyességét vagy helytelenségét, s ily mó­don is csökkennek a még min dig gyakori norma-viták. Az új normarendezés beve­zetésének időpontjától meg­szűnnek az úgynevezett jól­fizető és rosszul fizető mun­kák, melyek a dolgozók kere­setének kisebb-nagyobb mér­vű ingadozását vonták maguk után. A munkák új besorolá­sánál egyik fő célkitűzés az volt. hogy az egy-egy szakmá­hoz tartozó munkák (néhány kivételtől eltekintve), egy ka­tegóriába kerüljenek. Az új normák megállapítása a dolgozók és a gyakorlati szakemberek széleskörű bevo­náséval történt, ami egyetlen eddigi normarendezésre sem volt jellemző, és ez a módszer jelentősen hozzájárult az új munkanormák színvonalának emeléséhez, és az e téren ed­dig elkövetett hibák, melléfo­gások kiküszöböléséhez Azon­ban ahhoz, hogy a rendezés torén végzett resndkív& Byotott munka, vétettetek se kerülhessen a íélmegoldto stá­diumába, a rendezés második szakaszában a következő fel­adatok hárulnak az állami építőipari váliálatokra. A egyik döntő feladat, olyan n kakor üíménr ehet biztosítani, melye* lehetővé teszik az új munkanormák 10(1 százalék körüli teljesíté­sét. Konkrétan arról van szó, hogy minden építésvezetősé­gen biztosítani kell a dolgo­zók folyamatos munkaterület- tea történő ellátását. Vagyis az építésvezetőiknek, a műve­zetőknek nemcsak azt kell lát­niuk, hogy aznap milyen munkát végeztetnek a brigá­dokkal, hanem azt is, hogy a következő napon és a rákö­vetkező héten milyen új mun­katerületre állítsák a dolgo­zókat Sajnos, ezen a téren éppen élég javítaná való akad, mi­után a balgád vezetők gyakran több gondot fordítanak az új munkaterület biztosítására, mint egyes műszaki dolgozók. A jelenlegi munkaszervezés, de a dolgozók jelenlegi munka­fegyelme is megnehezítheti az új normaidők teljesítését Eh­hez már az is hozzájárulhat, ha egy nagyobb létszámú bri­gád a hónap 25 munkanapjá­ból fél napot elveszít, mert a kiesett órákat nehezen tudják bepótolná ahhoz, hogy a nor­maidőt száz százalékra telje­sítsék. A munkaterület biztosítása mellett arra is gondolni kell, hogy a szükséges építőanyag­gal »folyamatosan ellássák a dolgozókat, de az anyagokat is úgy kell tárolni, hegy a normakönyvekben feltüntetett szállítási távolságokon belül legyenek. Az Aj normák bevezetésének időpontjától (június elsejétől) a vállalat szembeállítja a tel­jesített normaidőt a munká­ban eltöltött idővel, hogy ily módon brigádonként és épí­tésvezetőségienként is minden hónap végén pontosan lemér­hesse, hány százalékra telje­sítették a normaidőt. Az új besorolásoknál a vál­lalat legfőbb célkitűzése a helyes arányok betartása, az egyenlősdiség felszámolása. Ez azt jelenti, hogy még brigádon belül is úgy sorolják be az alsó és felső bér határok közé a dol­gozókat, hogy a szorgalom, a szakmai tudás érvényesüljön a személyi órabérek megálla­pításánál. összefoglalva a fentebb el­mondottakat, az új munka­normák és alapbérek jelentős fordulatot és fejlődést ered­ményezhetnek az anyagi ösz­tönzés fokozására, és ami ez­zel együtt jár, a termelékeny­ség emelkedésére. Az építő­iparban is jobban érvényesül az az elv, hogy több és jobb munkáért több fizetés is jár. Az új normák és alapbérek kidolgozása azonban önmagá­ban nem biztosít eredménye­ket, ha gyakorlati végrehaj­tását nem kíséri a dolgozók megértése és széleskörű támo­gatása. A munkaügyi dolgozók szak mailag felkészültek az új nor­mák és akkordbérek alapján történő elszámolásra, azt azon­ban, hogy a teljesítményelszá- molók mit számolnak el, az elsősorban a fizikai dolgozók hozzáállásán és az őket irányí­tó, támogató, munkát biztosító műszaki dolgozókon múlik. — sgy — Könyvhónap - tanulsággal Algák az étrenden Javul a falvak ivóvízellátása — Vándor fürdetőkocsi Foglalkozási ártalmak a mezőgazdaságban A Baranya megyei KÖJÄLL ebben, az évben különös gond­dal foglalkozik a falvak ivó­vízellátásának megjavításává! A baranyai falusi ásott kutak 70 százaléka egészségügyileg nem elfogadható. A szakembe­rek éppen étert a Vízügyi Igaz­gatósággal karöltve vizsgálják a vizek összetételét és javas­latokat tesznek a tanácsi vég­rehajtó bizottságoknak, törpe vízművek építésére. A javas­lat alapján az idén a Baranya megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága hat állami gaz­daságban létesít törpe vízmü­vet Dencsházán, Szentlőrincen már hozzá is kezdtek a fúrá­sokhoz. így az év végére ösz- szesen 21 baranyai községben szolgáltatja törpe vízmű az ivóvizet Megyeszerte felmérik a fel- szabadulás óta épült házak közegészségügyi helyzetét, megfelelőségét, hogy pontosan megállapíthassák, melyik tí­pus, milyen lakóház felel meg egészségügyi szempontból leg­jobban a falvak lakosságának. Ugyanezt a vizsgálatot az új iskolatípusok összehasonlításá­val is elvégzik. Ebben az év­ben kezdték felmérni az orvosi rendelők, orvosi lakások, böl­csődék, egészségházak helyze­tét aminek célja a legmegfe­lelőbb típust kialakítani. Az elmúlt évtizedekben a falvakban egybefolyt a gazda­sági terület a lakóházzal. A cél, hogy fásítással és egyéb módon elválasszák a két terü­letet egymástól. Igen nagy­arányú fásítást terveznek a falvak belterületén és a majo­rok körül, éppen a növényzet porleválasztó, légytelenítő ha­tása miatt Szervezetten, egy különleges permetező géppel íi lolto nyerőszámai A lottó 15. játékhetének húzását Kőszegen tartották. A kihúzott nyerőszámok a kővetkezők: 22, 34, 50, 64, 81 látják el a nyár folyamán a falvak légytelenítését. Baranya meglehetősen víz­szegény terület, pedig a für­dési igény egyre nagyobb mér­tékben jelentkezik a falvak­ban. Jelenleg 18 községben működik zuhanyos tisztasági fürdő és folyamatosan szeret­nék emelni a számukat. Ezen túlmenően a Baranya megyei KÖJÁLL a nyár folyamán egy különleges, fürdetögépkocsi- val járja majd a falvakat, fürdési lehetőséget biztosítva. A mozgó fürdőszoba 32 zu­hannyal rendelkezik, meleg­vizet, fürdőköpenyt, sőt még fürdőmestert is biztosítanak. A fürdési lehetőségnek első­sorban az állami gazdaságok idénymunkásai és az általános iskolai tanulók örülnek. A ko­csi előnye, hogy permetezésre is átalakítható, amellyel légy- és szúnyogirtást végeznek majd a szezonban. Mivel a mezőgazdaság átala­kulásával szakosodik a mező- gazdasági munka, az úgyneve­zett foglalkozási betegségek kialakulását is vizsgálják. A Sátorhely-Bólyi Állami Gaz­daságban és a mágocsi gépállo­máson vizsgálják meg, hogy a traktorosok milyen traktorfaj­tán, milyen talajon és mennyi idő óta dolgoznak. Pontosan feljegyzik munkakezdésük óta milyen betegségekben szen­vedtek és hogy ez kapcsolat­ban van-e munkájukkal. A vegyszerek térhódítása a fal­vakban is nagyon sok egészség- ügyi problémát vet fel. Ponto­san megvizsgálják, milyen ne­hézségekkel kell megküzdeni annak, aki vegyszerrel bánik. Meghatározzák majd, milyen feladatok várnak megoldásra a vegyszerekkel való bánás, tárolás és kezelés biztonságos­sá tételéhez. Megyeszerte ellenőrzik a szo­ciális otthonok konyháit, hogy vitamin, kalória és változatos­ság szempontjából megfelelő­en táplálják-e az öregeket. Ellenőrzik majd a bölcsődék, napközik étrendjét és gyakor­lati tanácsokat adnak annak összeállításához. Bokré­tán András közegészségügyi ellenőr egy nagyon hasznos és fontos kalóriaszámítási táblá­zatot készített, amelyet elfo­gadta^ újításnak, s amelynek használatát az egészségügyi miniszter az egész országban ajánlja bevezetésre. Az új mód szerrel egyszerűen és gyorsán a konyhában is megállapítható a megfőzött étel kalóriaértéke. Érdekes kísérletet folytat a KÖJÁLL olyan algafajták ki- tenyésztésére, amelyek az ál­lati táplálékon kívül emberi fogyasztásra is alkalmasak lennének. A megyében létesí­tendő víztározók alkalmasak lesznek arra, hogy sekély vi­zükben algatenyésztő telepe­ket létesítsenek s így kétszere­sen használják ki a vizet. YV. M. Ma már hagyomány a me­zőgazdasági könyvhónap. Az idén is megrendezték és, ha a számokat nézzük, akkor kedvező eredménnyel. Idén 69 700 forint értékű szak­könyvet adtak el a könyvhó­napon. Tízezer forinttal több értékűt, mint az elmúlt év­ben. Ehhez hozzájárult a házról házra akció is. Ennek az akciónak az eredménye 50 300 forint értékű könyv eladása volt. A könyvhónap idején 149 rendezvény volt. ötvenhárom esetben találkoztak a szak- könyvírók az olvasókkal. — Különösen kiemelkedett ezek közül a sellyei író-olvasó ta­lálkozó, amelyen dr. Horn Artur a hazai szarvasmarha­tenyésztés eredményeiről és feladatairól beszélt. Kétszáz ember vett részt ezen a ta­lálkozón nemcsak mint hall­gató, hanem sokan közülük elmondották értékes tapasz­talataikat is. Hasonlóan sike­res volt a belvárdgyulad és a bólyi ankét is Jól sikerültek ezek az an­kétok. Csak hát volt ezek­nek a találkozóknak egy szépséghibája. A legtöbb esetben egyetemet és közép­iskolát végzett szakemberek találkoztak a szakkönyvirák- kal, ők vitatkoztak, elvétve iitt-ott megjelent egy-egy ál­lattenyésztési vagy növény- termesztési brigádvezető is, de sajnos neon ez volt a jel­lemző. Hiányoztak az átlag­emberek. Pedig a szakköny­vet nékik is írják, a szak­könyvből tanulhatnak. A szakembereket, az agronó- musökat az egyetemein mán bevezették a tudomány rej­telmeibe. ők szükségesnek tartják már az olvasást. Az egyszerű tenmeLőszövetkezetS. paraszt még — egy-két eset­től eltekintve — nem érzi ennek szükségességét. Jó ah kálóm lett volna az író-olva­só találkozó arra, hogy ezek­kel az emberekkel is meg­szerettessék a szakikönyvet, a több termelés, a nagyobb jö­vedelem egyik alapvető for­rását. Ma még sajnos sok he­lyütt találkozni ezzel a né­zettel: „Elég, ha a szakem­ber olvas”. És ezt nemcsak a szakkönyveikre, de még a szakfolyóiratokra is értik egyik-másik helyen. Baranyá ban például mintegv 1500 ember tanul agráregyete­men és mezőgazdasági szak­iskolán, A Magyar Mezőgaz­daságra pedig összesen 1060 előfizető van a megyében. — Megdöbbentő szám már csak azért is, mert ebben a szám­ban benne vannak a közüle- tek is. Kocsis István, a be- ramendi termelőszövetkezet elnöke egy ankéton elmon­dotta: náluk harmincöt elő­fizetője van ennek a szaklap­nak. Sokat tanulnak belőle és éppen ezért keveselik az előfizetők számát „Ha csak annyit tanultaink volna meg belőle, mert ezt innen tanul­tuk, hogy milyen előnyös a mélyművelés, az előfizetési díj akkor is egy év alatt sok százszorosán megtérült vol­na”. Persze nem minden ter­melőszövetkezetben gondol­kodnak így a vezetők. Azt mondják: jár az agronómus- nak, az elnöknek, elég az. Nem elég. Nem élég. ha az irodára jár a folyóirat, a dolgozók is csak akkor képe­sek többet termelni, ha nem­csak a vezetőik, de ők is többet tudnak. Sokan azt mondják: nem szeret olvasni a .parasztem­ber. Ez nem igaz. A télen Nagybudmérban jártam. Ér­deklődtem ki, mivel tölti el a hosszú téli estét? Egy pa­rasztember egyszerre három szakkönyvet mutatott: ezeket olvasgatja. a isz-irodából hozta. Szeret olvasni, ha fel­keltik benne az igényt az ol­vasás iránt Ha van érte me az olvasásnak, a tanulásnak. Ha például leteszi a szak­munkás vizsgát, akkor meg­kapja a szakmunkást megil­lető magasabb részesedést. A megye termelőszövetke­zetei nem zárkóznak ed, hogy embereket küldjenek két-hé- rom hetes, vagy akár hóna­pos tanfolyamra. Még a mun­kaegységét is jóvá írják ne­ki, csak menjen tanulni. Ar­ra már rájöttek: ezek a tan­folyamok hasznot hoznak, de arra még kevés helyen jöt­tek rá. hogy ezeket a tanfo­lyamokat, csak egy példát említsek, száz forintért egész évre állandósítani lehetne A Magyar Mezőgazdaság című folyóiratról vitatkoz­nak a szakemberek. — Azt mondják: alacsony színvona­lú, nem szakembereknek va­ló. És mégis nekik jár első­sorban, a brigádvezetőlkhöz nagyon ritkán, a csapatveze­tőkhöz, az egyszerű tagokhoz pedig tisztelet a kivételnek, egyáltalán nem jut el. Pedig milyen nagy hasznát vennék'' ennek a termelőszövetkeze­tek. Száz forintért egyszerre egész évben tanfolyamra jár­hatnának. És ennek a „tan­folyamnak” is hasznát venné a közösség, az egyén. Meg­érné. Az igazság az; ma még ke­vés egyszerű tsz-paraszt ol­vas szakkönyvet, szakfolyó­iratot. Kevesen olvasnak, mert ennék szeretetére senki nem nevelte őket. A könw- hónap is ezt mutatta. És mutatta azt is, hogy ez a munka sem várathat magá­ra. Ezt a feladatot pedig azoknak kell megoldaniok, akik ismerik a szakkönyvek, szakfolyóiratok hasznát — a szakembereknek. Szálai János Beépül a Magaslati út A Magaslati út egész hosszában építkezések láthatók. A Pálosok temploma mellett a Baranya megyei Tanács épít társasházat. A társasház négy háromszoba, ös€zkomfortos lakását júUus 15-én adják át. \ Virágzik az aranyeső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom