Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EG YESÜI JETEK! BARANYÁI TÁJAK OUIilAlilTULH [ 1963. Április is. szombat XX. ÉVFOLYAM, • «AGYAR SZOCMUSTA MUNNÁSPÁfiT »ARANYA WtCYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA: 5« FILLÉR 8«. SZÁM Moszkva az űrhajósokat köszöntötte Ünnepi eat a szovjet űrhajózás napján Irani Az ismeretterjesztés, az is­kolán kívüli szakmai, politi­kai, kulturális oktatás szüksé­gessége a szocializmus lénye­géből fakad. Nem véletlen, hogy a Magyar Tanácsköztár­saság még alig érte meg tize­dik napját, de máris előadás­sorozat megindítását határoz­ta el, amely előadások az új korszak szellemi alapjait is­mertették, majd április 30-án hozott átfogó rendeletében a felnőttek iskolán kívüli sza­bad oktatását így indokolta: „az üzemviteli tanfolyam nem a jó szakmunkásokból akar rossz könyvelőt képezni, ha­nem azt a céüt szolgálja, hogy a munkások befolyást nyervén az üzemek vezetésére, ezt a jogot oly szaktudással gyako­rolhassák, amely a kollektív termelés produktivitását elő­nyösen befolyásolja’*. Azóta sok idő eltelt. A fel­szabadulás után sokféleképpen indult meg a felnőttek tovább képzése, művelése, szakmai ismeretekkel való minél ered­ményesebb felruházása. A sok féle formából lassanként ki­bontakozott a munkásakadé­miák rendszere, amely fenn­állásának néhány éve alatt a legsikerültebb formának bizo­nyult, rendkívül elterjedt, sj Moszkva Péntek este a Kreml kong­resszusi palotájában ünnepi esten emlékeztek meg Moszk­va dolgozói, a szovjet közélet képviselői az űrhajózás nap­járól, Gagarin űrrepülésének második évfordulójáról. A hatezer résztvevő nagy tapssal fogadta a párt és a kormány megjelent vezetőit, Brezsnyevet, Kirilenkot, Miko- jant, Poljanszkijt, Szuszlovot, Iljicsovöt, Selepint, a fegyve­res erők marsalljait és tábor­nokait, köztük Grecsko, Bir- juzov, Szokolovszkij és Bugyonnij marsai okát, vala­mint a négy szovjet űrhajóst: Gagarint, Tyitovot, Nyikola- jevet és Popovicsot. Az ünnepi estet Vlagyimir Promiszloty, a moszkvai váro­si tanács elnöke nyitotta meg. Ezután Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadé­mia elnöke mondott beszédet. Borisz Jegorov, a Szocialis­ta Munka Hőse; az analitikus számalógépek moszkvai gyá­rának dolgozója, majd Tamara Hodakova moszkvai főiskolai hallgató méltatta a szovjet űr­kutatás nagy eredményeit. Szűnni nem akaró taps fo­gadta Andrijan Nyikolajevet és Jurij Gagarint, akik köz­vetlen hangú beszédében ele­venítették fel űrrepülésük él­ményeit. Az ünnepi est végén ismert moszkvai művészek hangver­senyt adtak. * Jurij Gagarin és German Tyitov az évforduló alkalmá­ból a következőket írta a Pravdában: „Amilwr ma meg­emlékezünk az űrhajózás nap­járól, nemcsak a megtett utakra gondolunk, hanem örömmel nézünk a jövő felé is”. Gagarin és Tyitov meg­említi azokat, akiknek neve még ismeretlen, az ötödik, a hatodik, a tizedik, a tizen­kettedik, a tizenötödik űrha- i jóst. Nincs kizárva hogy ezek ; egyilke az első számú űrhajós j névrokona lesz: Vlagyimir Ga­garin, az oreniburgi repülőisko­la hallgatója. (Ebben az inté­zetben tanult az első űrhajós is.) Gagarin alezredes a Mosz- kovszkaja Pravdának adott nyi latkoza fában a második kozmi­kus év fontos eseményei közé sorolta Carpenter és Schirra amerikai űrhajósok útját is. Remeterét. Erb János felvétele. Társadalnasítják a lakásgazdálkodást Megvitatták a vízellátás helyzetét — Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Nyolcmillió forint Pécs utcáira zelhető el nélküle. Pontos ere­dete nem állapítható meg, nem mozgalomként, nem kon­krét feladatokkal indult, de rövid idő alatt az ismeretter-1 jesztés, fejlettebb, magasabb- rendű módszerét jelentette, amely az alkalmankénti, tájé­koztató jellegű ismeretterjesz­tés helyett megtervezett, ösz- szefüggő ismeretanyagot, egy adott témában való biztonsá­gosabb eligazodást ad. A mun kásakadémiák kibontakozását, rohamos elterjedését 1958-tól lehetett megfigyelni. Tavaly már sor került a munkásakadémiák első orszá­gos konferenciájára is, ahol rengeteg új feladatot, sok hasznos tapasztalatot vitattak meg, segítettek lekoptatni a munkásakadémiák szervezésé­ben még meglévő hibákat, té­ves nézeteket, egységesíteni tematikájukat, céljaikat. Egy bizonyos: mi sem rossz könyvelőket akarunk képezni a jó szakmunkásokból a mun­kásakadémiák előadásain. M3 is azt akarjuk, hogy az embe­rek a vezetésbe való beleszó­lás jogát kellő szaktudással gyakorolhassák. Azt akarjuk, hogy munkások és parasztok, férfiak és nők, fiatalok és öre­gek egyaránt nagyobb hozzá­értéssel, szélesebb látókörrel, több ismeret birtokában vé­gezzék munkájukat, vegyenek részt a közös problémák meg­oldásában, szóljanak hozzá a társadalom számos, mindenkit érintő kérdéséhez. Ennek a célnak az érdekében dolgoz­nak a munkásakadémiák — s az-ik valamennyi fajtája: az ifjúsági, a bányász, a tsz, a nők akadémiája, sitb. — s nem is eredménytelenül. Fenn á’lásuk ötödik évében semmi­vel sem áll kisebb jövő a munkásakadémiák előtt, mint valaha, sőt, évről évre többen kapcsolódnak be az előadá­sok hallgatásába. Megyénkben például 102 munkásakadémia működik jelenlek 5960 hallga­tóval. A tavalyi művelődési évadban még mintegy 700-zai kevesebben látogatták az elő- adá"okat, mint ma. Olvan mozgalom tehát a mmká'•akadémiáké, amelynek sikere öt év alatt bebizonyo­sodott, s amelytől még na­gyon sokat várhatunk. Az Aszfaltú tépítő Vállalat ebben az évben Pécs utcáinak, járdáinak rendbehozására 8 millió forint értékű munkát végez. Az első negyedévben tervüket a rossz idő miatt csak 91 százalékra tudták teljesí­teni, de így is egymillió 300 ezer forint értékben javítot­ták meg a Légszeszgyár utcát, a Vasvári utcát, és a Regős utcát, vagyis a jövőben épí­tésre kerülő 6-os főközlekedési út terelőútjait. A munka nagy­ja azonban még hátra van: a Rákóczi út és a Jókai tér közötti útszakaszt, valamint a Nagy Lajos utca és a villany- rendőr közötti utat kell majd a 120, illetve a második fél­évben már 180 munkásnak el­végeznie. A Pécs város Tanácsa Vég­rehajtó Bizottsága tegnap dél­előtti ülésén többek között fog­lalkozott a lakásgazdálkodás társadalmasítására előterjesz­tett javaslattal. A rendelkezések értelmében a kerületi, illetve városi ta­nács igazgatási osztályvezetője a lakásgazdálkodásról egysze- mélyben dönt. Tekintettel Pécs lakáshelyzetére, indokolt, a lakáskiutalás és a lakásgaz­dálkodással kapcsolatos egyéb tHintések jogának társadalmasítása. Ez a megoldás nyilván köz- megelégedésre tarthat számot. Más városokból szerzett ta­pasztalatok alapján Pécsett a három kerületi és a városi ta­nács jogi és igazgatási állandó bizottsága lakásgazdálkodási albizottságot hóz létre, melyek vezetője tanácstag. A lakás­gazdálkodási albizottság fel­adata lesz: felülvizsgálni a ke­rületi tanács v. b. igazgatási osztályához beadott lakás­igényléseket és megállapítani a jogosultság sorrendjét. A bizottság tagjai továbbá figyelemmel kísérik, hogy az illetékes előadók betartják-e lakás kiosztáskor a megjelölt sorrendet. A lakásgazdálkodás társa­dalmasítására vonatkozó ja­vaslat tervezetét elfogadták. Következő napirendként a vízellátás helyzetével foglalkozott a v. b. Tekintve, hogy Pécs közelében jelentősebb folyóvíz vagy tó nincs, ezért régi probléma a rohamosan fejlődő ipari léte­sítmények és lakóházak víz­ellátása. 1957—59. között napi yvyyyvyvyvvvvyv, Megyei tanácselnökök értekezlete a parlamentben A Minisztertanács tanács­szervek osztálya pénteken ér­tekezletre hívta össze a me­gyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsá­gainak elnökeit. Az értekezle­ten részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára és Losoncéi Pál földmű­velésügyi miniszter, Kállai Gyula megnyitó szavai után dr. Dallos Ferenc, a Miniszter- tanács tanácsszervek osztályá­nak vezetője számolt be a ta­nácsok időszerű feladatairól, a mezőgazdaság tanácsi irányí­tásának javításáról és a gaz­dasági, községfejlesztési mun­ka színvonalának emeléséről. Losoncéi Pál földművelés- ügyi miniszter a mezőgazda­ság problémáiról és a közös gazdaságok további fejlesztésé­nek teendőiről tájékoztatta a tanácselnököket. — Ezt hozza a nyuszi Ferikének — mondja a pultnál egy fiatalasszony a társá­nak, amint lapozgat­ja a kínaiból fordí­tott, színes rajzokkal illusztrált „A kiska­csa és barátai” című mesekönyoet. A vá­sárlók legtöbbje a ké­pes és a meseköny­vek között válogat a színháztéri könyvsá­torban. Egy nagyma­ma éppen tanácsot kér az elárusítótól. — Melyik könyvet vegyem meg a kis- unokámnak, — aki ugyan még elsős, de gyönyörűen olvas. — llúwéti k&pi'fimás'ái Félévkor csupa ötöst hozott haza. Nagy a nyüzsgés. Özvegy Papvári End- réné alig győzi cso­magolni az árut. — Ketten szolgálják ki a vevőket Buzási Jó­zseffel, de segít a munkában Papváriné rokona Dekleva Laci, aki elsős a Nagy La­jos Gimnáziumban. Nagyon szereti a könyveket, s most ki­használja az alkal­mat, hogy velük fog­lalkozzon. Legalább hasznos szórakozással tölti el a szünidőt. A könyvsátrat a 101. számú könyves­bolt állította fel, idén először a húsvéti ün­nepek előtt. — Nagyon jól be­vált a sátoros áru­sítás — mondja Pap­váriné — úgylátszik nemcsak karácsony­kor, hanem húszéi­kor is szívesen aján­dékoznak könyvet az emberek. Szerda dél­től árusítunk és ez alatt több mint 23 ezer forint értékű könyvet forgalmaz­tunk. Jönnek a vásárlók, már nem lehet hoz­zátérni a pulthoz, azután megint keve­sebben lesznek. Mel­lettem éppen az ol­csó könyvek között válogat egy idősebb asszony, tanácstala­nul nézi a Jókai- és Móricz-köteteket. — Vajon melyiket vigyem, hogy az egész család szívesen ol­vassa? Ez már meg­van ,.. talán mégis ezt... — mondja, majd Móricz Zsig­mondi Fáklya című könyvét csomagoltat- ja be. B. E. A l fi Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken az ÉDOSZ székházában teljes ülést tartott. Az ülésen meg­jelent Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztály­vezetője. A tanácskozást Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke nyitotta meg. Brutyó Jánosnak, a Szaktanács főtit­kárának előterjesztése alapján az ülés megvitatta a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának szóbeli és írásos jelentését a magyar szakszervezetek XIX. és XX. kongresszusa közötti időszakban végzett munkáról, a XX. kongresszus határozat­tervezetét, valamint a szak­szervezetek alapszabály-terve J zetét. ! A Szakszervezetek Országo« | Tanácsa a vita alapján meg- j felelő határozatokat hozott. jugoszláv szövetkezeti delegáció érkezett Budapestre Pénteken — a SZÖVOSí i Igazgatóságának meghívásári — jugoszláv szövetkezeti dele­gáció érkezett Budapestre. A j küldöttséget, amely a magyai j szövetkezeti mozgalmat tanul- I mányozza, s megtárgyalja i két ország szövetkezeteinek további együttműködési lehe­tőségeit, Vojin Popovity, a Ju­goszláv Szövetkezetek Közpon­ti Szövetségének elnöke v*. 40 ezer köbméter teljesítmé­nyű dunai vízmüvet építettek, mely" a Hőerőmű vízellátása mellett más üzem vízszükség­letét is kielégíti. Pécsett naponta mintegy 10.1 ezer ember hálózati ivóvízellá­tásáról kell gondoskodni. A háztartási fogyasztáson kívül a vízmű ivóvíz minőségű vízzel látja el az építőipart és a la­kosság közvetett szükségletét kielégítő kisebb üzemeket, va­lamint az iskolákat, óvodákat, A Sörgyár és a Porcelángyár forrásvizet használ, a Bőrgyár, á MÄV. a Kokszmű artézi és talajvizet kap, a Szénbányá­szati Tröszt és a Hőerőmű bá­nyavizekből, illetve Duna-víz- ből biztosítja szükségletét. i A vízellátással kapcsolatos I jelentés megállapítja, hogy Pécsett a vízmű fejlesztésére nincs szükség jelentősebb ösz- j szegű beruházásra. Viszont szükség lenne a vízszűrő ma i még fennálló hiányosságainak! [ megszüntetésére. Pécs kömyé- í kén újabb kutakat kellene fúr­ni, növelni lehetne a tetiyei forrás vízhozamát. Amennyi­ben a város a tervezettnél to­vább fejlődne, úgy elsősorban a Karasica vagy a Bükköséi völgy, illetve a Dráva vizének bevezetése jöhet számításba, A vb-ülés ezután a NSB munkatervével, valamint a be­nyújtott panaszok felülbírálá­sával foglalkozott. „A mohácsi kulturális napok” programjainak sorába illeszkedett bele a Képcsarnok Vállalat bemutatója a városi -.anács nagytermében.A „Művészeti alkotások az otthonban” címmel megrendezett kiállításon a képeken kívül idén már iparművészeti alkotások, kerámiák, ötvösmunkák, szőnyegek, s térítők, és néhány bútordarab is helyet kapott. Az ízlés- fejlesztésre és a vásárlásra módot nyújtó kiállítás az alapja a Képcsarnok Vállalat munkájának, Képünkön: Sontai István ügynök Moldván képet ajánl. Varga Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom