Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 85. szám

2 (UAPLO 1S63. Április ff; 1 ;•.? a n WM iÄi‘>NÄp---A­„Szentek“ személy* ezonossági igazoiványai A szentéletű indiai szerzete­sek, az iín. „Sahdu”-k ezentúl fényképes személyazonossági igazolványt tartoznak maguk­nál hordani.. Az indiai kor­mány új intézkedése értelmé­ben „többé nem igazolja őket jellegzetes narancsszínű ruhá­zatuk és hatalmas lengő sza­kálluk”. A hatósági intézkedést az tette szükségessé, hogy egyre több csaló adta íci magát hin­du, szerzetesnek és ezen a cí­men nemcsak „jogtalanul” kol­dult, hanem bűncselekménye­ket is követett el. □ KAIRÖBAN különleges kölcsönprogramot dolgoztak ki, hogy a rászoruló egyiptomi menyasszonyok megkaphassák hagyományos hozományukat, amely nélkül nemigen lehet ott házasságot kötni. A hozomány- kölcsön bat-nyolcszáz dollárt tesz ki és részletekben fizeten­dő vissza, a házaspár havi jö­vedelmének arányában. □ AZERBAJDZSÁN egyik kis hegyi falucskájának lakosa, Sirala Farzala Ogli Mzszlimov, betöltötte 15&. életévét. Az ősz- szakállú hegyilakó, nagy élet­kora ellenére, jó erőben van. Az öreg még emlékszik a múlt század elején végbement ese­ményekre. Életében sohasem volt beteg, mindig dolgozott. Fő tápláléka a friss bárány­hús, a juhsajt, a gyümölcs és a zöldség. » □ A KOZMOSZ meghódítá­sával kapcsolatban több mint 4000 különféle postabélyeg, bo­ríték, levelezőlap és gyufacím-‘ ke jelent meg szerte a világon. A moszkvaiak most megtekint­hetik a leggazdagabb „kozmi­kus” gyűjteményt: a politech­nikai múzeum egyik csarnoká­ban 30 moszkvai gyűjtő állí­totta ki „kincseit”. j_> a PAESE SERA, nevű ró­mai eStj lap közölte, hogy Gre­ta 'Garbo állítólag ismét fog­lalkozik a filmezés gondolatá­val. ügy hírlik, hogy a huszas és harmincas évek nagy sztár­ja szerződést kötött egy olasz filmproducerrel és Rossano hrazzi olasz filmszínésszel együtt Jog fellépni. □ A PRAVDA jelentette, hogy a moszkvai kísérleti En­dokrinológiai Intézetben mint­egy száz törpenövésű emberrel végeznek kutatásokat. Külön­féle Vitaminok adagolásával elérték, hogy jórészük egy év alatt 10—12 centimétert növe­kedjen. Film Film Fi lm Film n)íhdávi 5-kőt JUadtldhaíi Jósé, a torreádor férj szállo­dai lakosztálya. Gabriella, a felesége szorongva ül a televí­ziós készülék előtt. A képer­nyőn előbb az aréna, majd Jó­sé arca látható. Jósé összeszo­rított fogakkal, valami külö­nös, kikerülhetetlen rémület­tel, tulajdonképpen tehetetle­nül ballag az arénában. A kö­zönség tombol, tapsol, valami vad és éhes izgalom üli meg a nézőteret, minden csupa fe­szült várakozás. Juan Reyes, az egykori torreádor-csillag vol taképpen már megszabadult lidérceitől, a hidegfejű, a pén­zért mindig kíméletlen me­nedzser már halott, és talán ez lehetne az első olyan pillanat a filmben, amikor a szörnyű, mindvégig nyomasztó tehetet­lenségen úrrá lesz egy igaz­ságosabb erő — mégis tovább­ra is minden kétségbeejtően tehetetlen. Még egy pillanatig ismét Jósé arcát látjuk, azután véget ér a film. Nyolcvanad- szor is győzni fog Jósé, az ün­nepelt torreádor? Aligha, de ez már a néző belső magán­ügye. Bardem kitűnő rendező, a szó legjobb és legnemesebb értelmében modern filmrende­ző. A Délután 5-kor Madrid­ban című filmje ismét csak ezt bizonyítja. Az atmoszférának egy olyan sajátságos, különös világát tudja megteremteni, amivel vitatkozni talán lehet, de rendkívüli művészi erejét tagadni nem. A mi számunkra a bikavia­dalok, a torreádorok világa meglehetősen idegen, és in­kább csak csodálatraméltó, semmint érthető és összefüg­géseiben felfogható. Szokvá­nyos meghatározás lenne most azt leírni erről a filmről, hogy Bardem nem ennek a különös, vad áradatnak a külsőségeit ábrázolja, hanem a véres cir­kuszi mutatvány kellős köze­pén álló ember roppant bo­nyolult, és végül is teljesen érthető belső világát. Nem túl­zás leírni azt, hogy amit He­mingway, a torrerók nagy ba­rátja szépprózában oly nagy­szerűen ábrázolt, azt Bardem a filmszalagon csaknem ugyan­olyan nagyszerűen utánacsi­nálta. Bardem a belső atmosz­férára és nem a rémségekre kíváncsi, egy őszinte, lelkiis­meretes tudós hozzáértésével és gondosságával kutatja en­nek a világnak a belső, objek­tív és kegyetlen törvényeit, rejtelmeit. Eszközei egyszerűek, ponto­sak, szerkesztése a modem re­gényekre emlékeztető. Gyak­ran csak jelzésekkel dolgozik, ezért nincs jelentősége a cse­lekménynek, hiszen a film storyja meglehetősen szimpla, alig történik valami külsőség. Bardem egy torreádor-öltöz­tetés nyugtalan, de szinte tel­jes fényképezésével is olyan hangulatot, olyan különös és kifejező atmoszférát tud te­remteni az adott helyzetben, ami többet képes elmondani és ábrázolni, mint bármi cse­lekmény. Szerkesztése zárt és szigorú, a letűnt torreádor­csillag pokoljárását, tragédiá­ját párhuzamosan ábrázolja Jósé — külsőségeiben még dia­dalmas, de lelkiállapotában már megbukott — drámájával. Az, hogy Jósé megnyeri-e azt a viadalt, ami a film után következne, vagy következik, a dolgok lényegét illetően tel­jesen közömbös. A tulajdon­képpeni „viadal” Bardem film jében játszódott le. (Thiery) A televízió műsora 10.00: TV-híradó (lsm.). — 10.15: Telesport <ism.). — 10.30: Vlrág- nyilástól hóhullásig. — a Ma­gyar TV kisfáim Je (lsm.). — 11.10: Nagy nevettetik I. — Max Linder (ism.). — 12.00: A Jövő hét műsora. Hírek. Elkészült a műegér A Mikszáth téri Gimnázium kibernetikai szakköre új logikai játékot készített. A műcgér-játék működése a követ­kező: egy, 25 négyzetre osztott mezőben mozgatható válasz­falakkal labirintust kell készíteni. Az útvesztő egy-egy tetszés szerinti pontjára el kell helyezni a sajtot és a műegeret. Az egér, miután minden lehetséges útvonalat megpróbált, előbb- utóbb megtalálja a sajtot. Ha a sajt helyét változatlanul hagyjuk, a készülék 75 jelfogóval működő memóriaegységé­nek segítségével, az egér másodszorra már falbaütközés nél­kül a legrövidebb útvonalat választja a sajthoz. Ásatások a Postaigazgatóság udvarában Újra megkezdték az ásatáso­kat a múlt héten a Pécsi Pos­taigazgatóság hátsó udvarában és a mögötte levő telken. Dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Mú­zeum főigazgatója vezeti az ásatást, és elmondta, hogy a tavaly megkezdett feltárás folytatódik. A kutatások sze­rint ezen a részen épült az egy­kori római város, s mar 1961- ben kezdtek ásni, s épületma­radványokra, alapozásokra, használati tárgyak darabjaira találtak. Tavaly ismét munká­ba kezdtek belül az udvarban, s napvilágra kerültek a római épületdarabok. A középen levő szigetelt falak, a vízhatlan pa­dozat és a lefolyócső arra utalnak, hogy fürdőépület le­hetett ott vagy fürdőszoba. Az épület pontos rendeltetésének megállapítása érdekében idén kibővítették a feltárást, az ud­var másik felét is felnyitják, valamint a kerítésen túlra eső részt is felássák. Kissé sok a földmunka, mivel mélyre, csak nem négy méterre kell leásni, amíg előbukkannak a föld „múzeumának” kincsei. A tervek szerint június vé­géig befejezik itt a feltárást, de a város más pontján is ha­marosan megkezdik a munká­latokat. Pécs város biMöllsigénsk látogatása Finsországbaa Helsinki (MTI) Pécs város küldöttsége Kö­rösi Lajosnak, a városi tanács végrehajtó bizottsága elnöké­nek vezetésével április 7. és 15. között körutazást tesz Finnor­szágban, hogy megismerked­jék Lahti, Helsinki, Turku és Tampere városigazgatási in­tézményeivel és termelőüze­meivel — jelenti az STT finn távirati ügynökség. Pécs és Lahti baráti városok, Lahti küldöttsége Olavi Kajala pol­gármester vezetésével tavaly látogatott el Pécsre a baráti kapcsolatok megerősítése cél­jából. A magyar küldöttség látoga­tási programjának keretében szerdán Lahti város fogadást adott tiszteletükre a városhá­zán. A fogadáson megjelent Kurtán Sándor magyar nagy­követ és felesége is. A városi zenekar hangversenyt adott a küldöttség tiszteletére. A ma­gyar vendégek Lahtiban meg­tekintettek egy textilgyárat, áruházakat és szövetkezeti üzemeket. Időjárásjelentés Várható Időjárás péntek estig: felhőátvonulások, többfelé esó, né­hány helyen zivatar. Elénk déU, később délnyugati, nyugati szél, a [ nappali felmelegedés holnap gyen­gébb lesz, mint ma. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 8—plusz 11, leg­magasabb nappali hőmérséklet hol nap 15—19 fok között. 30. — Megjöttünk, — mondta Aszker is, mi­közben a bőröndjéért nyúlt. A keskeny bazaltkockákkal kövezett út felfelé vezetett. Egy lélek eem járt a kör­nyéken. Csak a városba visszaindult villa­mos csörömpölése hallatszott, az is egyre távolabbról. Az őrház nem messze volt. Alacsony kéménye alig észrevehetően füs- tölgött. — Itthcm vannak, — modta Lange. — Mehetünk. — Aszker elmosolyodva folytatta: — Hál’ istennek! Lange is igyekezett mosolyogni. De igen kényszeredett mosoly lett belőle. — Nyugalom, — fogta meg Aszker a ke­zét. Az őrház elé értek. Néhány lépcsőfok ve­zetett fel a tornácra. Lange meghúzta a patkót, mely az ajtó felett lógott egy dró­ton. Csöngetés, majd lépések hallatszottakf bentröl. Knyílt az ajtó és egy fiatal lárju állt a küszöbön, kezes-lábas tréningruhában és durva, szögletes orrú balcancsban. Az idős temetőcsősz egyedül élt, rokonai nem voltak a városban. De akkor ki lehet ez a lány? — Jónapot kívánunk, — szólalt meg Asz­ker. — Lothar bácsit keressük. A lány összecsapta a tenyerét. — Szent isten, maga az unokaöccse? — Nézd csak, micsoda ravasz, — moso­lyodon el Aszkerí. — Azonnal tudni akar mindent. — Az unokaöccse! — állította határozot­tan a lány. — Feleljen értelmesen: höl van Lothar bácsi? — Megmondom: éppenséggel magukhoz utazott. Vagyis Gantzhoz. Gantz most hagy­ta el a kórházat, s egy hónap szabadságot kapott, hogy felerősödjön. Lothar bácsi azonnal el is akart utazni Hamburgba, de táviratot kapott. Gantz azt sürgönyözte, hogy idejön néhány napra, s akkor együtt mennek el. Ezért aztán várt egy darabig Lothar, bácsi. Tegnap átjött hozzánk. Mi különben a temető másik oldalán, egy ta­nyán lakunk. Azt mondja: „Emma, késik ez a semmirekelő. Engem meg csak három hétre engedtek el. Úgy, hogy elutazom. Te meg gyere át hozzám, ügyelj a házra. Ha Gantz megjönne, zavard vissza Hamburgba. Én ott várom öt”. — Akkor úgy is lesz, — mondta Aszker Lange felé fordulva. — Kár, hogy nem ta­láltuk itt. Mit tehetünk? Menjünk? — Mit mondjak Lothar bácsinak? Aszker elmosolyodott, s az újjával paj­kosan megfenyegette a lányt. — Mi lenne, ha meglepnénk az öreget? Gyerünk, menjünk egyenesen Hamburgba! — Ahogy gondolják. — A lány a jóvágá­sú káplárra nézett. — Azért bejöhetnének, megpihenni egy kicsit... — Köszönjük. — Aszker barátságosan integetett a lánynak, alá még sokáig állt a tornácon. Szemével kísérte a két férfit. Egy ideig hallgatagon mentek egymás mellett. Az imént elállt eső újból szemer­kélni kezdett. Egészen apró, ködszerű, hi­deg cseppekben permetezett. Mintha nem is a magasból hullott volna alá, hanem állt volna a levegőben, s gombostűfejnyi csep­pekkel hintette volna be a két férfi kezét, arcát, ruháját. Megálltak, felvették a kö­penyt. Amikor Aszker ismét felvette a bő­röndjét, úgy érezte, mintha jóval nehezebb lenne... Aszker megszólalt: — Most telefonálunk a gyárba, Stalec- kemek. Nem szükséges vele beszélni, csak meggyőződünk, hogy ott van-e. Aztán majd eldöntjük, mi legyen tovább. — Értem. — Lange meglassította lépteit, s Aszkerra nézett. — Egy kiósit izgulok... Valahogy nem úgy történt... Mindjárt az elején... Az erdőben az a katona, most meg az öreg Fisch. Ki gondolta, hogy ez jut az eszébe. Hiszen évekig ki sem mozdult a viskójából!... — Megesik... No, menjünk. Hol van itt telefon? — Nem messze a villamosmegállótól, van egy telefonfülke. — Menjünk, — ismételte meg Aszker. A fülkében a gyár telefonközpontjának a számát tárcsázta Lange. — A hármas üzemet kérem, — mondta Lange, mikor jelentkezett a telefonközpont kezelőnője. — Hármas műhely, — szólalt meg néhány pillanat múlva egy férfihang. — Otto Stalecker műszerésszel szeretnék beszélni... — Stalecker két óra múlva lesz bent — válaszolta a hang. — Nem tudja, otthon van? — A délutános műszakban dolgozott, bizonyára otthon van. A vonal túlsó végén letették a kagylót. Aszker és Lange kilépett a telefonfülké­ből. — Hozzá? — kérdezte Herbert. — Igen. Csak először én egyedül megyek be. Sohase lehet tudni, ki van ott éppen, hátha éppen pont valami ismerőse magá­nak. — Ilyen korán reggel? A szomszédok nem jöhetnek számításba. Különálló házuk van, más nem lakik ott. — Mindegy. Ismét az utca’ ‘ rótták. Aszker az előbbi kimért nyugaloh. iial ment, állandóan követ ve Langet, aki vagy száz lépéssel előrébb haladt. Utcakereszteződés. Itt be kell for­dulni, s két háztömb után az az épület kö­vetkezik, amelyet ők keresnek. Az utcakereszteződésnél járőr állt. A tiszt kezének intésével odahívta Langet. Herbert, készséget imitálva futott oda, s máris nyúlt a zsebébe az igazolványokért. Mire Aszker odaért, Lángénak már visz- szaadták az iratokat. Aszker egyenesen a járőrhöz tartott. Tisz­telgett előtte. — Szintén keletről? — kérdezte a tiszt. — Igen, hadnagy úr. — No és... mi újság ott? — kérdezte a tiszt elgondolkozva. Aszker határozatlanul vállat vont (Folytatása következük — ÁPRILIS VEGÉN tiszta­sági napokat rendez a mégve tsz-eiben a Baranya megyei KÖJÁLL, amelynek során egészségügyi felvilágosító elő­adásokat tartanak. — UJ KÉZI gyógyszertárat állítanak fel a napokban Fel- sőszentmártonban. A kézi gyógyszertárat a körzeti or­vos fogja kezelni. A község lakóinak eddig Drávafokra kellett menniök a , gyógysze­rért. — MEGTÖRTÉNT az ösz­töndíjas képzőművészek - ki­állításra kerülő műveinek zsűrizése. A kiállítás megren­dezéséről tegnap tárgyaltak a városi tanács művelődésügyi osztályán. — A PÉCSI KAMARAKÖ- RUS április 27-én Szigetvár­ra látogat, ahol a legsikerül­tebb műsorszámaiból ad hang versenyt. Péntelten temetik dr. Hadnagy Lászlót A Művelődésügyi Minisz­térium közli, hogy dr. Had- nagv László miniszterhelyet­tes temetése pénteken, ápri­lis 12-én délután fél 2 óra­kor lesz a farkasréti temető­ben. — TÁRSADALMI MUN­KÁBAN termelik ki a homo­kot és végzik el a földmun­kát Szágy község lakó! a nagyarányú járdaépítkezés­nél. ÁPRILIS 17-ÉN, szerdán délután 5 órakor Pécs vá­ros Művelődési Házában Ba­logh Pál neves mohácsi hor­gász tart előadást a süllő- zésről és a kecsege-horgászat- ról a Pécsi Horg&szegyesűlet rendezésében. — MEGJELENT a Baranya Ifjúsága áprilisi száma, amely a megye KISZ-szervezeteinek életéről, az „ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom” megyei eredményeiről közöl érdekes tudósításokat, riportokat. HÚSVÉTI TÁNCMULATSÁGOK április 14-én és 15-én délután 5 órától Pécs város Művelődési Há­zában (Déryné u. 18.) UJ TÁNCISKOLA kezdődik április 16-án, kedden este 7 órakor a Vasutas Kultúrottiion- ban. Várady Antal u. 7/2 sz, Tanít! Baioat

Next

/
Oldalképek
Tartalom