Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-04 / 79. szám

APKUjIS NAPld' 11 Simon Béla: A kapát, 18 év világraszóló magyar találmányai Évfordulót ünnepelünk — szabadságunk születésnap­ját ... amely biztos alapot teremtett muskásnak, mér­nöknek, tudósnak, egyaránt az alkotáshoz, amely a munka mellett annak gyü­mölcsét is biztosítja az. al­kotó ember számára. Nagy­szerű lehetőségek nyíltak a tudnivágyó, gondolkodó száz ezreknek. S ha áttekintjük eredményeinket, büszkén mondhatjuk: élni tudtunk a szabad alkotás lehetőségei­vel. Ragadjunk ki néhány példát, ismerkedjünk meg műszaki fejlődésünk néhány értékes eredményével. Forradalmi újdonság: a J-diffúzió Élelmiszeriparunk felsza­badulás utáni fejlődési sza­kaszának legszebb eredmé­nyei közé tartozik a folya­matos cukorgyártási eljárás, A J-diffuzió kidolgozása 1949 és 1957 között, nyolc esztendő alatt megkétszere­ződött a magyar cukorgyár­tás termelése. Ebben az idő­szakban készült el a J-diffu­zió első kísérleti berende­zése, melyet azután 750— 1500 tonma/nap teljesítmé­nyű egységek követtek. Mi a J-diffúzió lényege, ináért számit forradalmi újdonság­nak? Régen a cukorrépából úgy „lúgozták ki” a cukor­tartalmú nedvet, hogy a fel­aprított répaszeleteket hen­geres edényekben (diffúziós battériákban) kifőzzék. Ezt a műveletet csak szakaszosan lehet végezni, tehát egy- egy adag répaszelet kilúgo­zása után a főzőedényeket ká kell üríteni, újra kell tölteni. Ez a módszer idő- veszteséggel jár, csekély ter­melékenységű, és nem tudja biztosítani a répa cukortar­talmának tökéletes kioldását. Az új folyamatos magyar cu­korgyár-tó berendezés szünel nélkül, leállás mellőzésével dolgozik. A berendezés kto. 20 méter magas járataiban végtelenített láncokra szór­ják a friss répaszeletet. A baloldali járatba lépő friss répából forró víz segítségé­vel oldják ki a cukortartal­mat, majd a berendezés fel­ső részén eltávolítják a ki­lúgozott répát. Ellentétben a régi eljárással, a friss cu­korrépát állandóan és fo­lyamatosam adagolják, ugyan csak folyamatosan, leállás nélkül történik a cukortar­talmú folyadék (édeslé) le­csapódása a készülékből. S hogy a berendezés nemcsak célszerű, hanem olcsó is, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a J-diffuzió építési költségei (1 tonna cukor gyártási kapacitásra vonat­koztatva) nem érik el a ha­sonló rendeltetésű nyugati gyártmányok létesítési költ­ségeinek 50 százalékát. Egy brüsszeli nagydíjas Az elektronika, a gépgyár­tás, a repülőgép technika és még számos más szakterü­let rohamos fejlődése kü­lönleges szerszámok gyártá­sát teszi szükségessé. A leg­főbb követelmény a szer­számokkal szemben a ma­gas fokú keménység és a különböző igénybevételekkel szembeni nagyfokú éüenálló- képesség. Ilyen tulajdonságú' szerszámok gyártása csak speciális, nagy szilárdságú acélok és fémötvözetek fel­használásával lehetséges — a nagy szilárdságú anyagok megmunkálása azonban a hagyományos technológiai eljárásokkal nem oldható meg. A szovjet Lazarendo pro­fesszor útmutatásai alapján az ötvenes évek közepén Magyarországon is foglalkoz­ni kezdtek az igen kemény fémek szikraiorgácsolásávaL Az eljárásnak az a lénye­ge, hogy az elkészítésre váró szerszámot egy áramforrás kivezetéséhez kapcsolják és felületét a másodperc ez­redrészéig tar-tó, parányi villamosáramlökésék ezrei­vel „bombázzák”. Az áram- lökések, szikrakisülések ered ményeként apró fémrészecs­kék távoznak ei a fémtárgy felületéről. Ezzel a módszer­rel még a legeHenállóbb anyagok is megmunkálha­tok. A hazánkban kifejlesz­tett Erosimat szikraforgácsoló gép 1958-ban nagydíjat nyert a brüsszeli világkiállításon. A típus teljesítmény több mint kétszerese a brüsszeli nagy­díjas Erosimat teljesítmé­nyének, de már készül az új változat is, amely az Erosimat termelékenységé­nek ötszörösét fogja nyúj­tani! Magyar vegyészek nagyszerű találmánya Szánté beláthatatlanok azok a lehetőségek, melyeket ma­gyar vegyész-kutatók talál­mánya, az új Darivatográf nyitott a kémiai kutatás te­rületén. Igen érdekes módon dolgozik ez a különleges mű­szer. Alapvető részleg egy mérleg, melynek egyik ser­penyőjét tégely alakúra ké­pezték ki. A tégelybe he­lyezik az ismeretlen össze­tételű vizsgálandó anyagot, majd villamos áram segítsé­gével hevíteni kezdik. A hevítés következtében az anyagban különböző vegyi és fizikai folyamatok men­nek végbe (például nedves­ség elpárolgása, illékony gá­zok távozása, vegyi átala­kulások, stb.) és emiatt súly- csökkenés lép feL A műszer önműködően feljegyzi a he­vítés szakaszában végbement súlyváltozást. Más, ismert összetételű anyagoknál szer­zett, hasonló tapasztalatok­kal vetik ezután ősszé a fel­jegyzett adatokat és így tud­ják megállapítani az isme­retlen anyag összetételét Áramtermelés gomb• akkumulátorokkal A tranzisztorok, nyomta­tott áramkörök és más úgy­nevezett miniatürizált ele­mek használata lehetőséget nyújt a .híradástechnikai be­rendezések méreteinek csök­kentésére. A világ minden foglalkoznak a miniatűr ele- részén szakemberek ezrei mok tervezésével és gyár­tásával. Hazánkban a közel­múltban sikerült egy pará­nyi áramforrás-típust az ezüst-cink szerkezetű gomb- akkumulátort kifejleszteni. A magyar gombakku áram­szolgáltató képessége két­szerese a világpiacon jelen­leg elterjedt nyugatnémet DEAC akkumulátornak, mé­reté: kisebb, mint egy fo­rintos! Szeles hőmérsékleti határok között üzemeltethe­tő (—20-tól +25 fokig), s min­den energiaveszteség n" 1- kül akár hónapokig is tá­rolható. A magyar gomb- akkumulátorok bevezetése parányi rádiók, igen kis mé­retű, szinte súlytalan zseb­lámpák és még számos fon­tos villamosipari termék gyártását könnyítik meg. Uj anyag a technikában a magyar perlit Kívülről közönséges szür­ke kőzet, mely semmivel sem árulja el kitűnő tulaj­donságait. Sok százezer ton­na számra hever és csak a felszabadulás utáni években gondoltak először célsze­rű feldolgozására. Pedig a perlit megérdemli a figyel­met: rendkívül sokoldalúan felhasználható. Csekély sú­lya következtében az építő­anyagipar előregyártóit pa­nelek, blokkok formájában hasznosítja. 10 cm vastag perlitbeton hőszigetelő ké­pessége 71 cm vastagságú téglafaléval azonos! Hőszigetelő képessége kö­vetkeztében nagy jövő vár a feltárt periátre a kohászat­ban is, mert az olvasztott vas perli tréteggel burkolva sokáig megtartja folyékony­ságát Emellett a perlit igen jól használható hangszigetelő anyagként, továbbá a vegy­iparban, mint szűrőközeg és a mezőgazdaságban palán­tázásnál. Közel két eszten­deje működik már a nyíregyházi perlitíeldolgozó, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket és siker­rel hasznosítja ezt a rend­kívül olcsó és igen sokol­dalúan hasznosítható nyers­anyagot Plalthy György: Bányász. nagy beugrott egy bunker ajtaján és majdnem elnevette magát a látványtól. Ijedt ar­cú német tisztek egy csoport­ja állt alsóruhában a fűtött bunker közepén, és a rémü­lettől reszkedtek, mint a nyárfalevél. Az asztalon ott hevertek a fegyvereik, de a váratlan rajtaütés miatt ma­gasra nyújtott kézzel várták a sorsukat. A zászlóalj váratlan táma­dása leírhatatlan pánikot kel­tett a fasiszták között Né­hány óra leforgása alatt 460 német katonát és tisztet ej­tett foglyul Kjanzsin főhad­nagy gárdazászlóalja és a többiek eszeveszetten mene­kültek a Dunába ömlő mel­lékfolyó túlsó partjára. Á zászlóalj gyorsan meg­tisztította a terepet és foly­tatta a fasiszták üldözését, hiszen a parancs úgy szólt, hogy el kell foglalni a 169-es magassági pontot Kjanzsin főhadnagy rendezte a zászló­alj sorait és délelőtt már a mellékfolyó partján álltak. A németek csónakokkal me­nekültek és miután átértek, benzinnel leöntve valameny- nyit felgyújtották. A támadás megtorpant. De csak néhány pillanatra. Kjanzsin főhad­nagy nem tétovázott. Felka­pott egy kétméteres rudat, k.önenye számvait a vállára dobta és a vízbe ugorva el­kiáltotta: — Zászlóalj utánam! Es a zászlóalj egy ember­ként követte bátor parancs­nokát a folyóba. KI úszva, a magasabbak a fegyvert ma­gasra nyújtva, lénkedve ve- rekodték át magukat a fo­lyón. Mégy napig fartő ütközet Aztán megkezdődött a harc • 169-es magaslatért. A né­metek az első ijedtségből felocsúdva makacsul véde­keztek. Egyre újabb erőket vetettek harcba. Egymást ér­ték az ellenlökések. Novem­ber 9-én Szmertinüj hadnagy, a géppuskás század parancs­noka haláltmegvető bátorság­gal fogadta a túlerővel tá­madó németeket. Géppuská­sainak parancsot adott, hogy engedjék egészen közel az ellenséget és aztán zúdítsa­nak pusztító tüzet rájuk. A géppuskások teljesítették Szmertinüj parancsát. A bá­tor Szmertinüj hadnagy, ami­kor az egyik ellenlökés so­rán alegységével felfogta a fasiszták dühödt rohamát, észrevette, hogy egy géppus­kája mellett mindenki ha­lott. Ez a géppuska a legve­szélyesebb helyen állott. A hadnagy a géppuskához ug­rott és jól irányzott sorozat­tal megállásra kényszerítette a támadókat, A bátor gép­puskás parancsnok nem sok­kal később kiesett a sorból. A hősi halált halt Szmerti­nüj hadnagy helyébe egyik szakaszparancsnoka lépett és a géppuskósok szeretett pa­rancsnokuk halálára feltar­tóztathatatlan rohamokkal válaszoltak. November 10-én még vére­sebb és elkeseredettebb volt a harc. Ekkorra már közel száz fasiszta semmisült meg a harcmezőn és megszámlál­hatatlan sebesült üvöltése jelezte, hogy a németek, ve­lük sem törődve, minden va- lamenyire is épkézláb embe­rüket rohamról rohamra ker­getik. Ekkor még úgy gon­dolták, hogy felszámolhatják a hídfőt és a Dunába kerget­hetik Kjanzsin főhadnagy partra szállt zászlóalját és a nyomukban egymás után ér­kező egységeket Is. A németek elszámították magukat. November tizen­kettedikén Kjanzsin főhad­nagy zászlóalja végső roham­ra indult. A parancsnok és Oszpanov Abdrahman száza­dos, politikai helyettes az el­ső sorokban rontottak a fa­sisztákra. Árokról árokra, bunkerről bunkerre folyt az elkeseredett küzdelem. Ko­gan harcos három némettel akaszkodott össze. Kettőt le­terített, de a harmadiknak sikerült géppisztolyával halá­los sebet ejtenie a derék szov jet katonán. Győzelem Fegyver, fegyver ellen, em­ber, ember ellen folyt a küz­delem. Kjanzsin főhadnagy az egyik romos épület sarká­nál egy német tiszttel ölre ment. A fasiszta megsebesí­tette a parancsnokot és már- már úgy látszott, halálos ütésre lendülhet a karja, de az egyik szovjet katona gyor­sabb volt. Pontos lövése nyo­mán a fasiszta tiszt ernyedten rogyott a földre. A parancs­nok mellett termett Borovsz- kij alhadnagy. Segíteni akart, de a főhadnagy intett: előre. És Borovszkij rohant tovább, vezette katonáit a menekülő fasiszták után. Kjanzsin főhadnagyot a Honvédő Háborúban elszen­vedett ötödik sebesülése ki­döntötte a sorból. A parancs­nokságot át kellett adnia Krohalev alhadnagynak és mikor a győzelmes kiáltás je­lezte, hogy az ellenség meg­adta magát, Kjanzsin főhad­nagyot hordágyon vitték a Dunához. Az ezredparancs­nok meglátta a bátor zászló­aljparancsnokot, a hordágy­hoz lépett és megszorította a kezét. Aztán rászólt a sebe­sült vivők re: — Vigyázzatok nagyon. Egy bőst visztek megmenteni az életnek. Kjanzsin főhadnagy, a du­nai átkelés hőse kórházba ke­rült. Mire felépült, már nem kerülhetett az első vonalba. A hadosztálytörzs mellett mű­ködő gyakorlóalegység pa­rancsnokává nevezték ki. Egészsége megromlott, mások léptek a helyébe, de hősi tettéről nem feledkeztek meg. A Dunántúlon még állt a harc, amikor megjött a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete ar­ról, hogy Kjanzsin Pantelej Kuzmucs gárdafőhadnagyot a dunai átkelés során tanúsí­tott bátor magatartásáért, zászlóalja harcának példás vezetéséért a Szovjetunió Hóse címmel, Lenin-renddel és Arany Csillaggal tüntetik ki. Ugyanakkor tüntették ki a zászlóalj egész személyi ál­lományát is érdemrendekkel Borovszkij alhadnagyot, az egyik szakaszparancsnokot ugyancsak a Szovjetunió Hő­se címmel tüntették ki. Ki­tüntették Szmimov harcost és a többjeiket mind, akik haláltmegvető bátorsággal küzdöttek és győztek a túl­erőben lévő ellenség felett. Azóta több mint tizennyolc év telt el. Kjanzsin gárda­főhadnagy, a Szovjetunió Hő­se leszerelt a hadseregből, s most Inza város gabonabe­gyűjtő állomásán műhelyve­zetőként dolgozik. Levében küldte el visszaemlékezéseit —, amelynek alapján ez a riport készült. Levele végén kéri. adjuk át legjobb kíván­ságait a magyar nénnek, hogy mindenki nyugodtan, boldo­gan élvezhesse azt a szabad­ságot. amelyért annyi elvtár­sával együtt. 6 Is küzdött a Duna partján. .-------- „ , fl, «. E. B oltra Elemér: Vasbetonszerelők. Tóka Vendel: Szőkőkút-figura. Foto: C35AKQ %

Next

/
Oldalképek
Tartalom