Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-04 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DuniÄiirrüLi 1363. Április 4. CSÜTÖRTÖK | Fill Ma IL€i Felszabadulási emlékmű Sellyén- » *M6U* SIOCMOST* MUMNÁ6PÁBT »A«*«?* migye« BIMTIJÁGAÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA ■*' XX. ÉVFOLYAM, ÁRA: 80 FILLÉR T9. SZÁM fi szabadság adta tehetőségek kimeríthetetlenek I>‘k*t5nnej«sé{f I*écsett a Fegyveres Értük Eílubfáltan T’ovn diszünnepséget tartottak Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában. Az elnökségben helyet fugla.lt Rapai Gyula, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Központi Bizottság póttagja, a megyei tanács elnöke, Ambrus Je-tő, a városi pártbizottság első titkára, Körösi lMjos, a városi tanács elnöke, dr. Füaszanovich Imre, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöke, Domonkos István­ná; a városi KISZ-bizottság tagja, dr. Don- hojfer Szilárd, az Orvostudományi Egyetem Kossuth-dijas professzora, országgyűlési kép­viselő, Benedetti Tibor, a városi pártbizott­ság tagja, a Pécsi Tervező Vállalat igazgató­ja, Nyikoláj Romanov alezredes, az ideigle­nesen Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok képviselője, Farkas Mihály ezre­des, a pécsi helyőrség parancsnoka, dr. Ne­mes Alajos alezredes, a megyei rendörföka- pitányság vezetője, Duga József, a megyei munkásőrség parancsnoka, Garai József Kos- suth-dájas vájár, Czeider Lajosné, a Pécsi Kesztyűgyár szocialista brigádvezetője, Baján Lajos, Munka Érdemrenddel kitüntetett vá­jár, B. Nagy Gusztáv, a munkásmozgalom régi harcosa. A magyar és a szovjet Himnusz elhang­zása után Koós Olga, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művésze Asztalos Sándor: Szabad életünk törvénye című versét adta elő. Ezt követően Benedetti Tibor elnöki megnyitót mondott, és átadta a szót Palkó Sándor elvtársnak. Éljen április 1., hazánk felszabadulásának 18. évfordulója i Kádár János vendégül látta Maurice. Thor ezt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára ebéden látta vendégül Maurice Thorezt, a Francia Kommunista Párt' főtitkárát és feleségét, Jeanette Ver- meerschet, a Francia Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagját. Az ebéden részt vettek Kállai Gyula és Nemes De zsö, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. A sellyei járás dolgozói felszabadulásunk emlékére emlék­művet állítottak Sellyén. Az emlékművet ma délelőtt 11 óra­kor leplezik le Sellye főterén. Palkó Nándor elvtárs beszéde 8»»É«P«S*»! — Ma 18 éve elhallgatott az ágyúszó, a csatazaj Magyar- ország földjén — kezdte Pal­kó Sándor elvtárs ünnepi be­szédét. — Ma 18 éve felléleg­zett egy ország népe, s biza­kodóan ízlelgette a szabadsá­got. Pedig véres volt ez a föld, kifosztott a nép, lerombolt az ország. 1945 óta minden április har­madikén, szabadságunk ün­nepének előestéjén első gondo­latunk a felszabadító hősöké. Első utunk az elesett harcosok sírjához vezet, akik sok tízez­ren életükkel, vérükkel oldot­ták le elnyomott népünk bi­lincseit, Ilyenkor a mi nemze­dékünkben felrémlik a múlt: a hétköznapok nmcstalenségé- gének keserűségétől a szünte­len megalázottság nyomasztó érzéséig, a világot rendítő há- j borúk borzalmáig. Százszor , idézett versek, súlyos elma­rasztalást hordozó mondatok emlékeztetnek a múltra: a há­rommillió koldus, az ezernyi fajta népbetegség és szapora csecsemőhalál, a cicázó csend­őrtollak országára, a gazdasá­gi és társadalmi elnyomás névtelen áldozataira, pártunk földalatti küzdelmének fe­ledhetetlen mártírjaira. Ajándék volt népünknek 1945 tavasza. Az Európát foj­togató német fasizmus eszeve­szett támadását megfékezte, majd megsemmisítette a dia­dalmas Vörös Hadsereg. A hős szovjet nép fiad elhozták a szabadságot, hogy az urak or­szágának romjain felépítsük a nép_ hazáját. Késve, de nem későn jött a tavasz; Magyar- ország fája, mely 1919-ben el­fagyott. újra kivirágzott 1945 tavaszán. * Megtettük, amit a kor követelt tőlünk De ez a tavasz nemcsak az öröm ünnepe volt, hanem sú­lyos gondokat is jelentett. A háborúba ájult ország népe fölocsúdva az apokaliptikus évekből, romokat, pusztulást látott szerte a hazában ... Az j országépítés hősi korszaka j volt ez, az új kor nyitánya, melyben a vezérszólamot a csákány és kalapács jelentet- j te. Munkásosztályunk nagy- j szerű példáját adta az áldó- 1 zatos hazaszeretetnek: sokszor, a legszükségesebbeket is nél­külözve dolgozott, épített, al­kotott, hogy meginduljon az ország vérkeringése. A mun­kásosztály nemzetközi szolida­ritása. elsősorban a Szovjet­unió sokoldalú támogatása se­gítette talpraállítani hazánkat. A munkásosztály lendülete magával ragadta a földek né­pét. a néphez hú értelmiségie­ket s így valósult meg az a hatalmas, diadalmas történel­mi tett. amelyet ma így össze­gezhetünk: leraktuk a szocia­lizmus alapjait hazánkban. V ' ‘ ’-vtized sem kellett ehhez! ^alkó Sándor elvtárs rövid v-'sszapillantásban méltatta pártunk felszabadulás utáni politikai és gazdasági harcait, a proletár diktatúra kivívásá­nak történelmi jelentőségét. Elismerően szólott a szocializ­mus énítése során elért, ha­zánk történelmében példátlan en<v->ménvekről. Magyarország foiWt mezőgazdasággal ren- ipari ország lett. Sok út marág létesült, ipari ter­melésünk 1938-hoz viszonyítva r égv szeresére emelkedett. Több mint 190 új nagyipari létesítményünk van, számos ré-ri üremet rekonstruáltunk, mír,is lépten-nvomcvn tal-r-OT-batunk e korszak nagy szerű eredményed vei. Ilyen «aociaüsta bányavárosunk.. Komló, a hőerőmű és sok-sok más. 1959 óta a mezőgazdaságban is uralkodóvá vált a szocia­lista termelés, győzött a ter­melőszövetkezeti mozgalom. — Ma már korszerűen gazdálko­dó állami gazdaságok és a kez­deti nehézségeket egyre sike­resebben legyőző termelőszö­vetkezetele szorgoskodnak me­gyénk földjén. Befejeztük Ba­ranya villamosítását, újjáva­rázsoljuk és fejlesztjük úthá­Lózatunkat. A kultúrforrada- lom, a, soha nem látott mű­velődési lehetőségek kiaknázá­sa átformálják megyénk lakos­ságát. Az előadó utalt arra, hogy ez az út nem volt akadály- mentes. Hibák is voltak, fej­lődésünket megzavarta a szo­cialista rendszertől merőben idegen személyi kultusz, nagy pusztításokat okozott az ellen­forradalom. Ám a szocializ­mus nagy erejét bizonyította, hogy kibírta, túlélte, legyőz­te a kisebb-nagyobb megráz­kódtatásokat, Hazánk fejlődé­se áz elmúlt évek során olyan ütemet vett, a dolgozó pa­rasztság termelőszövetkezeti. útra való térésévé] olyan gyö­keres gazdasági-társadalmi for dulat játszódott le. hogy pár­tunk VIII. kongresszusa meg­állapíthatta: leraktuk hazánk­ban a szocializmus alapjait. Megtettük, amit a kor kö­vetelt tőlünk. Palkó Sándor elvtáirs, a többi között elmondotta: ma is vannak gondjaink. Ezek a gondok azonban mások, mint 1945-ben voltak. Most nem olyan gondolatok gyötörnek ] bennünket, hogy lesz-e fedél a fejünk felett a lebombázot­tak helyébe, és mit fogunk enni holnap — ma a növekvő igények kielégítése a gond. A több és jobb lakás. az új bútor és háztartási (Folytatás a 3. oldalon) Elismerés a legjobbaknak Átadták u megyei pártbizottság díjait a kongresszusi verseny győzteseinek A tegnapi nap folyamán bensőséges ünnepségen nyúj­tották át a megyei pártbizott­ság tagjai a pártkongresszus tiszteletére indított verseny' győzteseinek a megyei pártbi­zottság díjait es díszokleveleit, Pécsbányafeíspen A Szóchenyi-aknán rende­zett ünnepségen megjelent Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Stier József, a városi pártbi­zottság titkára, dr. Bánki Nándor, a városi pártbizott­ság ipari osztályának vezető­je, Pataki Mihály elvtárs or- Ezággyűiiési képviselő, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazga tója, Kovács István elvtárs, ; tröszt pártbizottságának tit­kára, Markwart Károly elv- társ, a tröszt szakszervezet bizottságának titkára és i Széohenyi-aikma vezetői. Körülbelül négyszáz bá­nyász hallgatta figyelemmel Ambrus elvtárs beszédét — Megtisztelő feladatna’! teszek eleget — kezdte beszé ■ Palled Sándor elvtárs ünnepi beszédét mondja, i mmmm nép i nosntiimai TI11II FELENTIICIIEK IIBHIIIüIBI LEPETT . amikor Keresztúri György elvtárs, Szabolcs bányakeriket pártitkára megnyitotta az ün­nepi gyűlésit. Az üdvözlő szavak után Kárpáti Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság ipari osz­tályának vezetője köszöntötte a kongresszusi versenyben szép sikereket elért Szabolcs- bánya dolgozóit. Értékelte a kongresszusi versenyben elért, eredményeket, külön kihang­súlyozta a téli hónapok jelen­tőségét, amikor pártunk és kormányunk kérő szavára, szinte egyemberként álltak csatasorba bányászaink, hogy a bekövetkezett széndnséget felszámolják. HS>ben a gigászi munkában a rendkívüli téllel is dacolva kitettek magukért a Szabolcs- kerületd bányászok. 1500 ton­na szenet adtak terven felül a népgazdaságnak. Munkájuk elismeréseként a megyei párt- bizottság díszoklevelet ado­mányozott a dolgozóknak. — Ez a harmadik díj min­denképpen elismerésre méltó — mondotta Kárpáti elvtárs, — Íriszen a tröszt legnagyobb aknájáról van szó, ahol a kül­színi szállítás gépesítésével, rengeteg előre nem látott ne­hézséget kellett leküzdeniük, önnek ellenére termelési ter­hüket túlteljesítették, s a tér* rielékenységet 3 százalékkal lövették. A tervek túllsljesí- éséhez óriási mértékben hoz­zájárult az is, hogy a kerület 35 szocialista brigádja .küz­dött a győzelemért. Kárpáti elvtárs beszámolója régén méltatta április 4. je­lentőségét és a megyei párt- oizöttság nevében köszönetét mondott a bánya egész kol- ektívajának a nagyszerű ered nényékért, Ezután a tröszt reze tőinek jelenlétében nyúj­totta át a díszoklevelet, ame- yet a kerület üzemvezetője ráírat József vett át. Kárpáti dvtárs ezután átnyújtotta ílepach János frontmest^rnek i „Szocialista Munkáért £r- iemérmet”. S Pécsi Bútorgyárban A Pécsi Bútorgyár felsza- ladulási ünnepségén Herke -ajos párttitkár mondott ün- lepi beszédet, majd Földes 1 ndrásné, a megyei pártbd- ottság osztályvezetője köszön­etté a kongresszusi verseny­en második helyezést elért yár dolgozóit (Folytatás a 3. ofdakm) i elét Ambrus Jenő elvtárs —:- tolmácsolom a megyei pártbi­- zottság jókívánságait és üd- s vözletét. Pécsbányatelep dol- Y gozói nehéz és felelősségtélties- munkát végeznek a mecseki ., szénmedencében, s büszkék lehetnek arra, hogy a mecse­ki szénmedencében az előkelő, második helyet szerezték meg- a komgresszusi munkaverseny t folyamán. i A bányászok hosszantartó ■> tapssal fogadták Ambrus elv- ■ 7 társ szavait. [ A megyei pártbizottság zsu- [ gonmázas vázáját Kirsching János üzemvezető vette át, ; majd Hámori András, az akna ‘ j párttitkára zárta be az ürme-: " pi gyűlést. A gyűlés alkalmá-: 1 j val Kirsching elvtárs Magyar ' i István vájárnak átnyújtotta a | ' I „Kiváló bányász” miniszteri j 1 kitüntetést. i Istvánaltnán L A felolvasó terem földszint-1 je és erkélye zsúfolásig meg-' : telt a bányából kiszállt és I- lefelé készülő bányászokkal, {

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom