Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-25 / 95. szám

Méhanya-nemesit« telep létesül Baranyában Félkész torták, aluféliás ételek május 1-re Hol van Abaliget? Meggyőződtem, minden rend- ben van. Az Uj Magyar Lexikon­ban is az eredeti helyén szere- pel, a térképen és a helységnév- tárban is, továbbá a mai napon megkérdezett szemtanúk val­lomása is megnyugtatott — 'Iba- ligét önálló tanáccsal rendelkező község Baranya megye sásdi já­rásában, Pécstől északnyugatra, a Mecsek északnyugati peremén helyezkedik el. Történt ugyanis, hogy a televízió Ki miben tudós? vetélkedőjének kedd esti föld­rajzi negyeddöntőjében bizonyos zavarok mutatkoztak Abaliget helyét illetően és a zsűri is elmu­lasztotta az időközben felmerült kétségek tisztázását. Az egyik versenyző azt a lei­adatot kapta, hogy öt barlang helyét — közöttük Abaligetet is — jelölje be hazánk térképén, mire versenyzőnk a már nemzetközi­leg is hitelesített Abaligetet meg­lehetős biztonsággal és hidegvér­rel Észak-Magyarországra he­lyezte. A másik négy barlang stimmelt és így a szabályok ér­telmében a versenyző megkapta az egy pontot a feleletért, mi csupán a zsűri helyreigazítását vártuk, da hiába. Persze, a kedd esti vetélkedőnek nem ez volt az egyetlen szépséghibája. Sok bosz- szúságot okozott a pontatlanság, a játékvezetés feltűnő bizony­talansága, általában a rossz fe­leletek helyreigazítása és nem utolsó sorban a teljes technikai összevisszaság. Ugyancsak hiány­zott a kérdéseknek az a népszerű izgalma, ami a korábbi vetélke­dőket. eddig jellemezte. Egyetlen örörrfánk hogy Szondy György, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanulója hosszú „küzdelem” után bejutott a negyeddöntőbe. <Hy) &---------------—t A z egész országban egyedül- ! álló az a kezdeményezés, amit a megye méhészeinek küldött­gyűlése szavazott meg vasár- | nan délelőtt. Annak ellenére ugyanis, hogy a magyar méz a iegkeresettebb a világpiacon, nálunk elmaradt a méhneme- sítés fejlesztése. Igaz, számta­lan méhész foglalkozott már vele, de a saját kis méretei között egyik Sem tudott töme­ges eredményt elérni. Ezt a hiányosságot pótolják most a baranyai méhészek. — Elhatározták, hogy egy méh­anyanevelő és nemesítő tele­pet létesítenek, valószínűleg Zengővárkonyban. A pécsvá- radi járáisi tanács mezőgaz­dasági osztálya már Ígéretet is tett, hogy akácot, hársot sze- lidgesztenyét. valamint a vad­káros területeken somkórót telepítenek a méhek számára. Felajánlotta segítségét a len- gyeli méhészeti szakiskola is. A vasárnapi gyűlésen azt határozták, hogy valamennyi méhész szakcsoport tagja lesz az anyanevelő telepnek, mint tulajdonközösségnek. A méz- értékesítési szerződések alap­ján, a szerződéskötési díjból tíz fillért fizetnek be kilogram monként a telep céljaira. — Ezenkívül 40 ezer forintot ad az OMSZK és a SZÖVOSZ is. A pécsváradiak évi közös be­vételüket, 1350 forintot, a pé­csi méhészek pedig a közös tulajdonukban lévő 22 méh­családot ajánlották fel. Később Kétszáz tonna lánc exportra A Pécsi Fémipari Vállalat az idén is dolgozik külföldi megrendelésre: 2 millió 550 ezer fo­rint értékben több, mint 200 tonna lánc gyártására kötöttek eddig szerződést. A Német Demokrati­kus Köztársaságiba kerülő láncíélesége- ket folyamatosan, az előírásnak megfe­lelően szállították és szállítják. A vállalat az épí­tőiparnak épület- szerelvényeket gyárt ebben az év­ben, melyek közül az ablakdiópánt és csuklóspánt a leg­szükségesebb. E két áruféleségből 55 ton na készül el 1968- ban. A lakosság igé­nyeinek és kérésé­nek is eleget téve, a tanács tüzifa- fűrészető-gép gyár­tására kérte fel a Fémipari Vállalat tot. E gépeket a Vegyesipari Válla­lat kapja meg, melynek emberei már 4 fűrésszel jár jáfc a háziakat. s ahol szükséges, fel- fűrészeliik a tűzifát. Ebben az évben új gépet is tervez­tek és gyártanak a vállalat dolgozói: a faforgácsbálázó­gépet. A prototípus csak május végén készül el, de a ter­veket már átnézte néhány vállalat, s közülük az ERDŐ­ÉRT 4 bálázóra kö­tött szerződést. Ed­dig a faforgácsot és fűrészport ki­dobták. Ennek a gépnek az az elő­nye, hogy a fahul­ladékot bálázza, s ezt szállítás után az ipar sokféle te­rületén könnyen fel lehet használni. csatlakozott a telep megszerve­zéséhez a Tolna megyei mé­hészek küldötte is, s a 10 fillé­res kilónkénti segítségen fe­lül 20 család méhet ajánlott fel társai nevében. A 42 méhcsaláddal tehát megkezdik a méhek nemesíté­sét. Egyelőre a magyar szür­ke méh legkiválóbb egyedeit választják ki kísérlet céljára. A sürgősen megvalósítandó feladat most az, hogy a két megye közös — s az ország­ban első — telepén egy hosz- szú szipókás, bőtermelő, mi­nél több növényt beporozó faj­tát nemesítsenek ki. Elmúlt a húsvét, közeleg május elseje. Az első félév áp­rilis 4-ét követő munkaszüneti napjai mindig némi gondot okoznak a háziasszonyoknak. Az ő gondjukon próbál segíte­ni a Baranya megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat. Hogy ez a segítség húsvét előtt sikerült is, arról a számok ta­núskodnak: április első felé­ben 29,2 százalékkal több árut adtak el, mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. Ez két­millió 200 ezer forint többletet jelent. Milyen áruféleségeknek volt a legnagyobb sikere? Legtöb­ben a félkész cukrászipari ter­Százezer hold rétet és legelőt térképeznek fel a megyében Kedden délelőtt 9 órai kez­dettel 70 agronómus részvéte­lével rét-legelő vizsgálati be­mutatót tartanak Ócsárd ha­tárában. Baracs József megyei főagronómus oktatja ki a ta­nácsi és tsz agronómusokat a rétek- legelők feltérképezésé­nek módszerére. Baranyában ez a 70 fős brigád végzi majd a rétek, legelők felmérését az országos kampány keretében. Kategóriákba sorolják a réte­ket, legelőket megállapítva és minősítve azok fekvését, dom­borzatát, növényzetét, talaját stb. Május 18-ig. tehát 3 hét leforgása alatt 110 000 hold ré­tet és legelőt mérnek fel, illet­ve térképeznek fel a megyé­ben. Ez a felmérés lesz az alapja az új rét- és legelő- törvénynek. Üj élüzemeket avatnak A Baranya megyei állami gazdaságok közül ebben az évben a Bogádmindszenti Állami Gazdaság és a Szent­lőrinci Tangazdaság nyerte el az élüzem címet. Az ün­nepélyes élüzemavatókra szombaton délután kerül sor ! mindkét gazdaságban, ez al­kalommal adják át a gazda­ságok vezetőinek az élüzem jelvényt és a vele járó pénz­jutalmat. Időjárásjelentés Várható időjárás csütörtök estig: változó mennyiségű felhőzet, több felé esővel, zivatarral. Időnként élénk északi szél. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8—13, legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap általában 16—20 fok között, keleten helyenként még 20 fok fölött. Szovjet vendéget várnak Pécsre Zajcsikov elvtárs, a Szov­jetunió Tudományos isme­retterjesztő Társulatának fő­titkára dr. Nagy László, a TIT főtitkára és Balogh Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága Kulturális és tudományos osztálya alosz­tályvezetője kíséretében szombaton Pécsre érkezik. Délelőtt 11 órakor a TIT Baranya megyei v ezetőivel beszélget a vendég, majd délután Szigetvárra látogat, ahol a járási művelődési házban találkozik a járás párt és tömegszervezeti ve­zetőivel. A szovjet vendég vasárnap utazik el Pécsről. Áramszünet Áramszünet lesz ápr. 26-án, pén­teken 7—14 óráig nagyfeszültségű hálózatkarbantartás miatt Személy, Lothárd, Birján, Peterd és a Feter- di ÁG. területén. mékeket keresték és vittek. Ez az, új cikk nagyon megnyerte a háziasszonyok tetszését, mert olcsó és könnyen elkészíthető, s a fogyasztók is elégedettek, mert ízletes. Húsvét előtt ter­mészetesen a szokásos tojásból, tojáscukorkából és csokoládé nyulakból vásároltak még so­kat a vevők. S bár az idén jó­val több húsvéti árut raktároz­tak az üzletek, az utolsó előtti napokban már nem mindenki­nek jutott az, amit szeretett volna. A vállalat most május else­jére készül. A raktáron 15 mil­lió forint értékű áru, a boltok­ban pedig csaknem húszmillió forint értékű élelmiszer várja, hogy a dolgozók asztalára jus­son. A nagy ünnepre új áru­féleségekkel szereznek örömet a vásárlóknak: szinte kor’át- lan mennyiségben lehet kapni konzerveket, befőtteket, édes­ségeket, félkész cukrászati ter­mékeket Újdonság lesz az alu­fóliába csomagolt félkész étel is, melyet a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat készít A televízió műsora április 25-én, csütörtökön! 17.50: Hírek. — 17.55: Beszélges­sünk oroszul! — Nyelvlecke ha­ladóknak. — 18.15: Zenekedvelő gyerekek klubja. — Közvetítés Szegedről. — 19.00: A Jövő hét műsora. — 19.05! Telesport. — 19.30: TV-híradó. — 19.45: A Ma­gyar Hirdető műsora. — 19.55: Szép álmokat, gyerekek! — 20.05: Mai vendégünk... — 20:15: Candlde, avagy a XX. szá­zad optimizmusa. — Francia film. (Csak 18 éven felülieknek). — 21.25: Szülők, nevelők eiry- másközt. — A napközi ottho­nokról. Előadó: Eperjesi Gézá- né szakfelügyelő. — 21.40: Hírek. TV-híradó (ism.). Közlemények A KIOSZ pécsi járási helyi cso­port vezetősége ezúton értesíti a kisiparosságot, azoknak nozzátar- tozóit, hogy 1963. április 26-án 18 órai kezdettel TIT ünnepélyes záróelőadást tart a KIOSZ szék­házban (Rákóczi út 24.) Az előadás elme: A kisiparosság helyzete tár­sadalmunkban. Előadó: Achátz Imre, a kereskedelmi technikum Igazgatója. Vetítésre kerülnek Mó­ricz Zsigmond, A város peremén, Fényes Adolf című filmek, * A Pécsi Közlekedési Vállalat ér­tesíti az utazóközönséget, hogy áp­rilis 29-től kezdődően a 21-es autó­busz vonalon Dalndolból 4.45-kor induló járat indulási idejét meg­változtatja. A járat a Szécftenyi térről 4.20-kor, Dalndolból 4.40-kor és Széchenyi térről 5.05 órakor in­dul. A fentieken kívül a vonal menetrendje nem változik. 40. — Igaz, ami igaz, Torp, — mondta Becker — saját kezével dobta el magától a „Vas- kereszt”-et, az obersturmführeri rangot és könnyen lehetséges, hogy még más egyéb ráadást is. Torp bánatosan lehajtotta a fejét. — El kell fogni azt az ejtőernyőét, — csapott az öklével az asztalra Becker. — Bármibe kerül is ez nekünk! Torp felemelte a kezét, mintha esküt fo­gadna. — Esküszöm, nem szabadul meg a kezem közül! — Azt hiszem, — szólt hűvösen Becker,' — hogy a „Zöldre” keli tennünk a legfőbb tétet. A főnök emellett van, és gondolom, nem téved. Szóval: minden figyelmet sa „Zöldre" kell fordítani. Ejtőernyősünk min­den körülmények között kénytelen kapcso­latot keresni vele. TIZENKETTEDIK FEJEZET Staleckerék este nyolc óra körül értek haza. Aszker az ablakból látta, amint las­san közeledtek az utcán. Otto jobbjával gyöngéden karonfogta az asszonyt, a balke- záben pedig Bertha táskáját hozta. Aszker nem várta meg, mig csengetnek Előre ajtót nyitott. Stalecker, amint beért, alig észrevehetően biccentett a fejével Asz- kerra. Az ebédnél — amelyből már vacsora lett — nem beszélgettek. Frau Bertha később kiment a szobából, s a férfiak egyedül ma­radtak. Stalecker felállt, kinyitotta a díványon lévő táskát s elővette belőle a rádióadót. — Köszönöm! — Aszker megszorította Otto kezét. Stalecker kivitte a rádióadót a szobából. — Minden eshetőségre számítva, ne fe­lejtse tíz a szeneskamránál dugtam el a leadót, — mondta Aszkemak, amikor né­hány perc múlva visszajött. — Ott, a sze­neskamra mellett áll a kutyaól. Abba tet­tem be, a szalma alá. — Es van ott kutya? — Igen. Méghozzá félelmetesen hamis. •— No csak — Aszker elmosolyodott. — Ezt ügyesen kigondolta. — De mit kell tennünk a továbbiakban? — kérdezte Otto. — Mik a tervei? Aszker nem válaszolt. Kissé halkabbra fogva a hangját, elmondta, mi történt vele az utcán. Stalecker elgondolkozott. — Nagyon nehéz a helyzete. — Ilyen körülmények között általában nem könnyű... — Mindenesetre — mondta határozottan Stalecker — valahol, biztos helyen, ki kel­lene várnia most egy kis időt. Mondjuk egy hetet. — Ez valóban jó lenne. De höl? — Maga, ahogy sejtem, teljesen egyedül van, ügye? Aszker nem felelt — Egyedül, — ismételte magát Stalecker. — Ilyen körülmények Között egyetlen meg­oldás látszik lehetségesnek. Itt kell marad­nia. — Vállalkozik egy ilyen kockázatra? — kérdezte halkan Aszker. — De hiszen nincs más kiút a maga szá­mára! Aszker ismét hallgatott. Gondolkozott. — Maradjon itt, — folytatta Ottó, — az­tán pedig majd meglátjuk, hogyan legyünk tovább. — Nem lehet, Stalecker elvtárs. Túlságo­san veszélyes, különösen magára és felesé­gére. Természetesen már most talpon van az egész kémelhárító szolgálat, hogy felku­tassanak engem és elfogjanak. Nézzüjk csak meg az egészet a Gestapo és az Abwehr szemével. Mindenekelőtt azt mondják: az a másik illető Herbert Langeval jött egyÉtt, nála pakolt le. Miért? Bizonyosan azért, mert Ostburgban nincs lakása. — Ez igaz, — bólintott Stalecker. — Menjünk csak tovább. Herbert Lange, aki idegen igazolványokkal jött: halott. A vendég elment a házból. Nyomon követték egy darabon, de sikerült egérútat nyernie. Tehát itt van a városban. (Számításba keil venni, hogy most minden Ostburgból kive­zető utat lezártak.) Tudja, hogy keresik őt. Természetesen igyekszik elrejtőzni. De hol? Mindenekelőtt a barátainál, vagy Lange barátainál. — Tehát esetleg házkutatást is tartanak? — Minden lehetséges, Stalecker elvtárs. Es akkor maguknak, Frau Berthával, alapo­san meggyűlne a bajuk. S ráadásul a fasisz­ták szemszögéből nem tiszta a felesége múltja. — Magáról nem is beszél, — mondta csendesen Otto. Aszker hallgatott. Stalecker mélyen a gondolataiba merült. Az asztal mellett ült, fejét a mellére haj­totta, s újjait az asztalon táncoltatta. — Jó, — mondta végül, miközben ki­egyenesedett, s megigazította a nyakkendő­jét. — Tegyük a következőt: maga véglege­sen civillé változik. Ezt pedig — Aszker egyenruhájára mutatt — az egészet gyorsan elégeti a kályhában Frau Bertha. — De... — Felőle ne nyugtalankodjék. Ő a náciz­mus iránti gyűlölet kiváló iskoláját járta ki: a koncentrációs tábort. És aztán, külön­ben is a feleségem, vagy mi az ördög. . Egyszóval, Bertha tud magáról mindent. — Stalecker kiigazította magát: — helyesebben mindazt, amit én tudok.... — És a leadóról? (Folytatás* kövefhs&Oc) Varga Jenő, neves közgazdász, 1963. évi Lenin-díjas. * Telefoto—MTI Külföldi Képszol­gálat — UJ SZIKVIZÜZEM lé­tesült Mohácson a közel­múltban, ahol jelenleg napi ezer polietilén tasak citrom; erdei bambi és málnaíz szörpöt gyártanak. — TEGNAP Pécsre láto­gatott és meg tekintette a Ja­nus Pannonius Múzeum gyűj teményét Greta Aripsson, a stockholmi egyetem régészeti tanszékének vezető profesz- szóra. — fásítási ankétot rendeznek ma Pécsett a vá­rosi tanács kistanácstermé­ben, amelyet bemutatóval kötnek egybe. — HOSSZABB vidéki tur­néra készül a szigetvári ének kar, amely a nyáron a sop­roni közönségnek is bemu­tatkozik. — MA ESTE a városi Mű­velődési Házban dr. Németh Lajos művészettörténész „A mai magyar művészet XX. századi hagyományai” cím­mel tart vetítettképes elő­adást. A KISZ megyei v. b. ülése Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bi­zottsága. A megye hat közép­iskolájában megvizsgálták a KISZ Központi Bizottsága kö­zépiskolai irányelvei végrehaj­tásának tapasztalatait. A végre­hajtó bizottság ennek alapján megállapította, hogy a közép­iskolai KISZ-szervezetek ered­ményesen segítik a tanulók vi­lágnézeti fejlődését, sokat tesz­nek a tartalmas szervezeti élet kialakítása terén. A kulturális és sportmunka kialakításával sokféle lehetőséget biztosítanak a tanulók szabadidejének helyes kihasználása érdekében. — HOLNAP választmányi ülést tart a KPVDSZ a Jó- szef utcai művelődési ház­ban. — MA ESTE 7 órakor a Jelenkor szerkesztőségében dr. Sarbak Géza az egzisz­tencializmus irodalmi prob­lémáiról tart előadást. Az előadás nyilvános. ! — IVÁNYI JÓZSEF a Pécsi Nemzeti Színház tag- i ja a közeljövőben kéthónapos I tanulmányi útra indul Olasz- I országba és Svájcba. Utazá- J sa alkalmával főleg Svájc ! francia színházainak játék­stílusát szeretné tanulmá­nyozni. I — TAKÁTS GYULA Jó- | zsef Attila-díjas költő — aki j grafikával is foglalkozik — a közeli napokban Pécsett is j bemutatja színes rajzait. Ki­állítása a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utcai he­lyiségében vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik. A kiállí­tást Simon István Kossuth* díjas költő, a Magyar írók, Szövetsége titkára nyitja meg. — ÉRTESÍTÉS: A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat veze­tősége értesíti a vállalat ösz- szes dolgozóit, hogy 1963. április 26-án 17 órai kezdettel élüzemavatással egybekötött családi estet tart az' Építők Tüzér utcai kultúrtermében. CVolt Lakies ü I V

Next

/
Oldalképek
Tartalom