Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
1963. ÄPKJIJS 24. waplA 3 Amikor a szó komolyra fordul HÜSZEGYNÉHÁNY évvel ezelőtt 6 volt az esztergályos tanulók mintaképe és ma is az. Sőt több is annál. Ma a szakemberek egyik mintaképe. Abban az időben öreg inasként tisztelték a nálánál is fiatalabbak, őt, akitől munka- fogást, szorgalmat tanulhattak. Exner Andrást 15 éves kora óta ismerem. Együtt vettem fel vele hetenként a tanon- coknak járó két pengős '„fizetést”. Miért ne mondjam meg őszintén, ő még erre is jobban rászolgált valamennyiünknéL Vagyis amíg md kíninai, verítékkel ott tartottunk még, / hogy az eszterga sík tárcsáján úgy ahogy kiterétáztük, kicentíroztuk az öntvényt, Bandi már ^máfarométeres” munkákon ügyködött És amíg a mi, „mérőkaliberüök” úgy esett be a furatokba, az övé indigós finomsággal majd min dig ,.fleisz” rangot kapott De mindezt olyan szolidan, szinte boesánatkéró szerénységgel művelte, hogy jóformán észre sem vettük, amikor egy szép napon ő vette át a hangot is az inas-galeriben. — Mit szólnátok hozzá srácok, ha mi is szervezkednénk? Ha beáünánk a Zrínyi Utcai ifi-munkások közé. Persze, hogy követtük. Mint ahogy később is, amikor a szakmunkások bérsztrájkja idején inasszfcrájkot hirdetett meg szolidaritási alapon. Neki erre is több jussa volt, mint nekünk. A famíliájából ő volt az ötödik esztergályos; az apja, a testvérbátyja és a két nagybátyja után. Szervezett munkások valamennyien. Ezt akartam riport formájában összefoglalni, amikor felkerestem munkahelyén a Sopiana Gépgyárban. Bandi ról akartam életképet feni. Róla, az esztergólyozás művészéről, a szakma szrewámesé- rőü, akinek feltétet^;-kleiden ma is az a legfőbb gondja, bogy a keze alól kikerülő munkák előtt kalapot emeljen 3 meós. AZTÁN KIDERÜLT, hogy sgyéto komoly természetű gondjai is vannak. Valami jskszíjfárcsán dolgozott, amai- íor ráköszöntem, ősi esztergályos szokás szerint a kőnyomét tolta elém üdvözlésre, bár íz is éppen olyan olajos volt, nint a marka. S noha szemmel áthatólag nem volt jó kedvűjén, szívesen fogadta a látogatást. — Na, éppen kapóra jötték — hardaisfcodott, de pillanatra sem vette le szemét a nunkájárőL — Na, figyelj Meretfogáat vert* a faaonéssel, amikor az öntvény ükrös fénye hirtelen megtört s alattomosan előbukkant az sztergályosok mindenkori negkeserítője, a lyukacsos elület — Na ezzeá a munkával is irtóztam az ördögnek. Bőnek rar selejt a neve. Hogy az És ezzel már meg is fenekűt az eredeti riporttervem. andi a selejtes öntvényről, normáról, a felesleges száz- z percekről szenvedélyes han :>n mondogatta a magáét. — De hiszen nem te vagy z oka és a normád, a fizetésed mcs veszélyben, — kísérlettem a gyatra vigasztalással. Szemmel láthatóan neheztelt •te. Az ő fizetése? A normá- i? Hát mit gondolok én róla? 'indegy neki, hogy majd két tát dolgozott egy éksztjtár? Hiszen exportgépekhoz szül. Határidős munka. — Néha az az érzésem, hogy izdátlamok vagyunk, — ondta keserű hangon. Nem a gyár közvetlen vetőire gondolt, és ezt mind- rt ki is nyilvánította. — Ők biztosítják a munkát e legfeljebb negyedévre. Ha volabbra érdeklődünk, ők is zonytalamná válnak. Jobb ján a kilátásokról tudnak ak beszámolni. Forintban ipjuk az éves tervet, erről •ndoskodott a minisztérium, s, hogy a millió forintokon síül az év végéig mit kell ártanunk, nincs, aki meg- ondja. Keresem az összefüggést a lejtes ékszíj tárcsa és az éves rv között. Aztán megáilapodofc a negyedévnél Ezt próbálom menteni. Olyanformán, hogy ha már van negyedéves tervük, legalább abba ne szól janak bele a selejtes öntvények. Aztán kiderült, hogy ezek a negyedévek sok más egyéb bajjal is terhesek. Ezt is ő derítette feL — Olvasom as hallgatom a rádióban, hogy a magyar ipar rendszeresen teljesíti a maga kvantumát De ehhez a magyar ipáihoz mi is hozzátartozunk. Nem is kicsit hiszen javarészt exportra termelünk. Vajon hova sorolnak bennünket a magyar iparban. ÉS MINDEZT az az esztergályos mondja, akinek velünk együtt 20 évvel ezelőtt kisebb gondja is nagyobb volt árunál, hogy beleokoskodjon a magyar iparba, pláne a Sopiana akkord tervteljesítési gondjaiba. Most ezt teszt És úgy teszi, mintha egyedül az ő vállaira nehezednének ezek a terhek. — A negyedéveinkkel is bajok vannak — mondja. Miértt van az, hogy sokszor éjjeűr-nappalM munkával hajtatják ki belőlünk a határidőket. És mit látunk belőle? A kész gépek ott állnak hónapokig az udvarban. Mi megkaptuk érte a fizetésünket, a túlóránkat, nem voltunk megkárosítva. A műszakiak is felvették rá a prémiumot, hiszen a vállalat teljesítette a tervét Hát ezért nem megyünk előre. Ezért gondolunk sokszor arra is, hogy jó lenne idejében, biztosabb munka után nézni És Exner András esztergályos a népgazdasági érdekekről is beszélt Arról, hogy két év múlva, öt év múlva az ő gyáruk is okozója lehet annak, ha valahol sántikál majd a sokat emlegetett életszínvonal. Ha így folytatják. — Kinek van szüksége arra, hogy a rádió, a magyar sajtó, hamis képet adjon a gyárunkról? Az idei Kpcsed nemzetközi vásárt emlegeti, ahol a magyar televízió munkatársa bemutatta iparunk egyik „büszkeségét", a Sopiana univerzális húsautomatáját — Ezen már csak derülni és bosszankodni tudtunk. Hát nem elképesztő? A tv bemutatja és ország-világ előtt lelkendezve keÉeítetí azt a gépet, amit mi egyszerű melósok már az első prototípus láttán torzszüíöttnek nyilvánítottunk. Aztán elmondja, hogy ezekből a gépekből egyelőre tízes szériát gyártottak, pedig már a prototípusán is megmutatkoztak a szerkesztési hibák. — Ma is itt állnak ezek az automaták, most kezdjük őket javítgatni, átalakítgatni. Ez nem munka kérem. MINDEMELLETT tavaly azon csúszott el a tervteljesí- tésüfc, hogy a hibás konstrukciójú hústöltőkön bajmodód- tak, és a sok kísérletezés miatt eltolódtak az egyéb gyártmányok határidői. De vajon csak a hibákat látja a munkás a Sopianában? Van-e gondja arra is, hogy segítő kezeit adjon a súlyos gondok felszámolására? S ha van, akkor mindez csak abban nyilvánul meg, hogy hajtja magát a határidőkért? Nemcsak ebben. Exner András aggodalmaskodásában nagyon sokat osztozkodnak a Sopiana gépgyáriak. Ez már hónapokkal, évekkel előbb is kiderült, amikor az igazgató, a főmérnök, a párttitkár is hasonlóképpen nyilatkozott a gyár gondjairól Csak akkor aprópénzre váltva publikáltuk még a Sopiana gondjait, mórt úgy tudtuík, átmeneti hibákkal állunk szemben. Uj profil, átállás, műszaki tájékozatlanság és egyebek szerepeltek a tudósításainkban, s nem egyszer az élő sebek mellé ragasztottuk a flastro- mot LÁM, Exner Andrásnak is komolyabb, súlyosabb gondjai vannak annál, amit az imént feltételeztem róla. És ezekkel a gondokkal felkopogtat a nnmsatériumig, a legfelsőbb ipari szervekig is. A gyári gondokból országos gondot akar teremteni Már nemcsak az igazgató, a főmérnök, hanem a munkás is kritikus szemmel bírálja a felsőbb iparvezetést, és nemcsak kér, hanem követel is. — Ne járassuk le a magyar ipar jó hírnevét, — mondatta, — ne vigyünk W a világ szeme elé hamis portékát Ne- csak beszéljünk a világszín- vonalról, hanem tegyünk meg érte mindent, még az ilyen Iris /gyáraikban is, mint a Sopianae Jók itt a szakemberek, képesek rá. Ne vegyék el a kedvünket azzal, hogy véstünk foltozta*ják meg a hibás szerkesztésű gépeket, ne mi fizessük meg a gyenge tervezők tandíját Kapjunk hibátlan prototípust, és aztán jöhet a széria. Mi kezeskedünk a minőségért és kezeskedünk a határidőkért is. — P. Gy. — Újjáépítik a nagyharsány—villányi országutat 823 lakás OTP-kölcsönnel Egy év mérlege a OTP-ben Az elmúlt év a lakosság takarékbetét állományának alakulása szempontjából jelentős és kedvező esztendő volt Baranyában. Az Országos Takarékpénztárnál elhelyezett betétek állománya az év végén 8800 millió forintot tett ki, a betétállományok emelkedése 2143 millió forint volt. A nagy állományemelkedésből Baranya lakossága is méltón vette ki részét. 1962-ben megyénk lakosságának betétállománya a takarékszövetkezetek teljes betétállományát Is figyelembe véve 346.4 millió forint volt. Az egy főre jutó összbetétállo- mányt is megközelíti a megyei átlag, mindössze 32 forinttal tér el tőle és eléri a 844 forintot Egyre növekvő takarékossági törekvést figyelhetnek meg az utóbbi időben az OTP munkatársai. Baranyában az elmúlt esztendőben 8572-vel gyarapodott a betétkönyvek szánra. A >ykönyves”-be tétek között lényegesen nőtt országosan is a gépkocsi nyeremény betétek népszerűsége. Az év végén már egymiUiárd forint körüli összeget tett ki A gépkocsi betétkönyvesek között az elmúlt év folyamán 12 gépkocsit sorsoltak ki Megyénkben tizenhéttel emelkedett tavaly az üzemi, hivatali KST-k száma. 1962' ben 37 tmülió forint betétet helyeztek el ezekben a tagok és 27 millió forint kölcsönt vettek igénybe. Jelenleg BaTanuljunk az állami gazdaságoktól! Valamikor a paraszt emberek elküldték fiaikat olyan helyekre, ahol jól megtanulhatják a gazdálkodás csinját-bin- ját Ma is vannak egyes termelőszövetkezeteknél ilyen törekvések. Sőt vannak ilyen országos törekvések is. Neves magyar szakemberek mennek el például egyszerű munkásnak dán baromfifarmokra, hogy ott tapasztalatokat szerezzenek és azt visszajőve itthon hasznosíthassák. Azonban nemcsak külföldön lehet jó tapasztalatokat szerezni. Lehet itt nálunk is. Többek között az állami gazdaságokban. Két állami gazdaság van a szigetvári járásban, a görös- gali és a szentegáti. Földterületük minősége nem a legjobb. A görösgaliak földterületének hatvan százaléka a járás északi, erősen dombos részén terül el. Ezek eléggé gyenge termőképességű talajok. A szentegá- tiak sem nagy&n dicsekedhetnek: eléggé kötött, sokhelyütt alacsony, talajvizes a területük. Ugyanakkor a görösgali gazdaság területe tizenhét, a szentegátié pedig tizenkét község határában van. Ennek tudható be többek között, hogy Görösgalon az üzemági vezetésről az idén kénytelenek voltak visszatérni az üzemegységrendszerre. Nem kedvezőek az állattenyésztés feltételei sem. Egyes állatfajokon bélül a csoportosítást ugyanis megnehezíti a helyprobléma, ami köllség- szint-emelőként is jelentkezik. E nehézségek ellenére is mindkét gazdaság igen szép fejlődésen ment keresztül az ölmúlt években. Az eredményes gazdálkodást mutatja, hogy terveiket több éven keresztül rendszeresen teljesítették. 1962-ben a szentegáti gazdaság tervezett nettó terme- ! lési értéke 44 millió forint volt, a tényleges 47 millió forint lett. A vállalati eredménytervüket is mintegy 400 000 forinttal túlteljesítették. A gcrös- gali gazdaság is teljesítette nettó termelési tervét, de eredménytervét sajnos nem tudta teljesíteni. Mindkét gazdaság megfelelően van gépesítve. A görösgali gazdaságban egy szántótraktorra 133 hold szántóterület jut. Viszont nagyon is elkelne egy kis korszerűsítés, elsősorban a széna- és gabonaszárító bővítése, aprómag- cséplő beállítása. Sajnos, a gépi munka önköltsége magas. A görösgali gazdaságban egy normálholdra tervezett gépi önköltség a múlt évben 41 forint volt és ténylegesen 44 forintot fizettek ki. Szentegáton egy normálhold önköltsége 59 forint helyett 77 forint lett. Ehhez hozzájárult az is, hogy a nagyobb gépek esetében igen magas volt az alkatrészköltség. Mindezek ellenére azonban mindkét gazdaságtól sokat tanulhatnának a termelőszövetkezetek. A görösgaliak is, a szentegátiak. is kikísérletezték például, hol milyen fajta búzát, kukoricát érdemes termesz teni. Ezt a termelőszövetkezetek is megnézhetnék, hogy a MAGÄNPRAKSZIST folytató orvosok FIGYELMÉBE! Az orvosi műszer, valamint az orvosi és háztartási gépjavító részlegeinhet Pécs, Rákóczi űt 78. alatt megnyitottuk Meghibásodott orvosi műszereiket és orvosi gépeiket rövid határidővel megbízhatóan megjavítjuk. saját területükön ennek megfelelő fajtát termelhessenek. De tanulhatnának egy-két dolgot a gazdaságok szarvasmarha-istállóiban is. Mindkét gazdaság árutermelő és ezért nagy mértékben foglalkoznak állattenyésztéssel is. A görösgali gazdaság például az országban kijelölt hat törzstenyésztő telep között van 93 tehénnel. Itt kizárólag TBC-negatív állományt tenyésztenek tovább. Az üszőket átlagosan 400 kilós súlyban veszik tenyésztésbe. Szakszerű a takarmányozás és itatásos módszerrel nevelik a borjakat Hogy milyen nagy jelentőségűek ezek az állami gazdaságok, azt a következő néhány szám is mutatja: a görösgaliak 16 600 mázsa búzát, 1 204 000 liter tejet 1 081 000 tojást 2905 mázsa vágómarhát és 2778 mázsa hízott sertést adtak el az elmúlt évben az államnak. És ezek csak a főbb áruféleségek. A szentegáti gazdaságból is érdemes néhány adatot megemlíteni. Ez a gazdaság az elmúlt évben 22 874 mázsa búzát 1 293 000 liter tejet, 4576 mázsa marhát és 3665 mázsa sertést adott el az államnak. Ezek a számok világosan mutatják: annak ellenére, hogy néha problémákkal küzdenek ezek a gazdaságok, sok mindenben példát mutatnak a termelőszövetkezeteknek, s a látogatóba érkező tsz-elnökök- nek, brigádvezetőknek sok hasznos tanácsot adhatnak. Kelta temető Szentlőrincen A Janus Pannonius Múzeum régészei az elmúlt héten tárták fel a szentlőrinci téglagyár környékén lévő kelta temetőt. A feltárás során rendkívül értékes leletek, többek között hét csontvázas sir került elő. A sírokban az elhunytak mellett ékszereket és fegyvereket Is találtak. Legértékesebbek közülük a bronz ruhakapcsok, borostyán gyöngyök, valamint vas lándzsák és kések. A leletek tartósítására a közeljövőben kerül sor. A feltárt temető feltehetően időszámításunk előtti 4—2. századból való, ranya bérből és fizetésből élő dolgozóinak mintegy 30 százaléka tagja valamelyik KST- nek. Az iskolások takarékbél yeg- gyűjtési mozgalma is hozzájárult a betétállomány jelentős növekedéséhez. A*. 1961—62-es tanév végéig Baranyában 3,7 millió forintot takarítottak meg a diákok, g az új tanév kezdetétől december 31-ig újabb 1,7 millió forinttal gyarapították a megye betétállományát, Baranyában a múlt év végén 17 önálló takarékszövetkezet és 17 kirendeltség fejtett ki tevékenységet, taglétszámuk 11847 volt. Betétállományuk 8787 betétkönyvben 27,3 millió Ft-é tett kt A takarékszövetkezetek a betétfoegyűjtés mellett fokozottabb mértékben elégítették ki tagságuk indokolt, rövidlejáratú kölcsönigényeit, Az év végén a megye takarék- szövetkezeteinek kölcsönállo- mánya — 4901 tételben 12,6 millió forint volt. A falusi lakosság anyagi helyzetének állandó javulását mutatja, hogy a takarékszövetkezetek ma már megközelítően sem tudják kőlcsőnképpen kihelyezni betétállományuk ötven százalékát Baranya lakossága 1963, elejétől — a korábbi esztendő eredményeihez méltón — ismét alaposan kiveszi részét takarékoskodásból. Március végéig 65 millió forinttal emelkedett a megye betétállománya és elérte a 393 millió forintot Ha az OTP mérlegét nézzük feltétlenül meg kell emlékeznünk az általános építési köl- csönakcióról is. melynek keretében tavaly több mint ezer kölcsönkérelmet engedélyeztek. A kölcsönök segítségével 823 lakás készült el, 171 lakás építése áthúzódott erre az évre. Az emeletráépítési akció iránti nagy érdeklődést is támogatta az OTP: 82 emelet- ráépítésből kialakítandó lakáshoz adtak kölcsönt, ezekből azonban csak tíz készült el tavaly, a többi kivitelezését kapacitás hiány és kellő számú szükséglakás hiánya gátolta. Az egyéni családi házak építésének támogatása mellett szívesen segítik a magasabb laksűrűséget biztosító, korszerű társasházak építését. Pécsett több magántulajdonban lévő társasház építkezésre alkalmas telket kutattak fel tavaly. Három tánsasház építéséhez kértek kölcsönt, összesen 25 lakáshoz. Jelenleg három társasházhoz keresnek építtetőket Pécsett és támogatják az építkezésre hajlandó, komolyan érdeklődő szigetváriakat. A társasház építkezések előmozdítása érdekében számos kezdeményezést tettek. Például 150 vállalat szakszervezeti bizottságának küldtek részletes tájékoztatót, ezenkívül sikeres ankétot tartottak Baranya megyei és a Komlói Építőipari Vállalat dolgozói Az átépítés során mintegy 300 méter hosszú ívkorrekciót hajtanak végre az Útépítő Vállalat kőbányája alatt. A képen: nyolc erőgép végzi a földmunkákat az ívkorrekciónál. Foto: ERB
