Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-23 / 93. szám
'll ühc, Április rs. IVAPlö Robert Gerle és Sulyok Tamás hangversenye A Pécsi Filh anmonsifcus Zenekar kissé ellentétes érzelmeket kiváltó bérleti hangversenyét hallgattuk végig vasárnap délelőtt a Liszt-te remiben, illetve hétfőn este a Nemzeti Színháziban. Az eredeti programtól eltérően egy külföldön élő magyar származású hegedűművész. Robert Gerle működött közre, míg a vendégkarmester ezúttal Sulyok Tames \'olt. A hangverseny a rendkívül lendületesen, valóban újjon- go mozarti életörömtől pezsgőn megszólaltatott Haffner- szám- fón’aval kezdődött. Öröm volt hallgatni, miképp tükröződik a nagyon lelkesen és az ezúttal is egészen hibátlanul muzsikáló zenekar játékában az az őszinte derű, ami az élete legboldogabb időszakát élő Mozartot komponálásra ihlette. Sulyok Tamás tökéletes m űif.méretről tett tanúságot, amikor partitúra nélkül, mellőzve minden felszínes, külsődleges pózt, a lényegre törően irányította a zenekart. Ugyanezt, a vidéki zenekarnál igen magas színvonalat jelentő a zenekar és karmester emlékezetesen szép teljesítményt nyújtó összefogásából fakadó muzsikálást tapasztalhattuk a műsor második részében Brahms IV. szimfóniájának előadásakor. E két szimfóniától közrefogva hangzott el Mendelssohn Hegedűversenye. Igen nagy érdeklődés előzte meg Robert Gerle vendégjátékát, akit érkezését megelőző híre a vilá- gotjáró művészek közé sorolt. Csalódást seramiesetre sem okozott játéka, bár helyzete eléggé nehéz volt. Mendelssohn Hegedűversenye a leggyakrabban játszott versenyművek közé tartozik, csaknem minden nagy hegedűs műsorán tartja. Az igényes hallgatóban ez kézenfekvő összehasonlításokra adhatott alkalmat, bár mindjárt hozzá kell tennünk, hogy ez Robert Gerlére egy cseppet sem volt kedvezőtlen, jóllehet a megszokottnál többet, újabbat nem tudott nyújtani. Mendelssohn tolmácsolását köny- nyednek, biztonságosan elegánsnak éreztük, melyben már alig /ilt nyomna a szép hangzásért, a technikai tökéletességért folytatott küzdelemnek. Talán épp ez a túlan- túli könnyedség és elegáncia fosztotta meg a belső fzzású elmélyedtebb, szenvedélyesebb interpretálástól. A zenekar méltó társa volt, ami különösen a meglehetősen kényes feladatú zárótétel tökéletes szinkronjában nyilvánult meg. Természetesen egyetlen koncertből lehetetlen teljes képet nyernünk Robert Gerle művészi képességéről. Hogy muzikalitás, hangszerének fortélyait ismerő technikai felkészültség tekintetében különösebb kívánnivalót alig hagy maga után, arról meggyőződhettünk. De játéka azt is sejtetni engedte, hogy ■ nem kimondottan romantikus alkatú művész, mert a ráadásul játszott Bach szólószonáta néhány tételének előadását hozzá közetebbállónak, épp ezért megoldottaibbnak és érettebbnek éreztük. Aki ilyen kifejező erővel tud Ba-clhot játszani, az valóban megiérdemái azt a lelkes tapsot és meleg tetszés- nyilvánítást, amivel a pécsi közönség fogadta. Mégis úgy éreztük — és itt vissza kell utalnunk a cikk elején említett ellentétes érzelmekre — 'hogy bármennyire szép, önmagában művészileg magas színvonalú volt is a hangverseny, némi hiányérzetről nem hallgathatunk. Úgy gondoljuk, hogy nem vagyunk még olyan gazdagok, hogy repertoár számokból ösz- szeállított hangversenyt hallgassunk, amikor mind a klasz- szikus, mind a modern zenekari irodalomban még bőven akad bemutatni való. Külön- külön örültünk mindhárom mű valóban szép előadásának, de még jobban örültünk volna, ha legalább egy olyan mű i? elhangzik, ami előrelépést jelent. Erre remek lehetőséget nyújtott volna Robert Gerle fellépése, aki épp a közeljövőben játssza Bécsiben hanglemezre két modem zeneszerző: az amerikai Sámuel Barber és az angol Frederick Delius versenjnmüveit. A művész számára hálásabb lehetőséget jelentett volna ezek valamelyikének bemutatása, és a pécsi koncertlátogató közönség is gazdagodott volna egy ritka zenei csemegével. — nt — Másfélhete tamlmány- óton Moszkvában A napokban érkezett meg mésfélhetes szovjetunióbeli ta- nulmányútjáról Fulmer József, a Pécsi Szénbányászati Tröszt főmérnöke, aki Balkányi Bertalan NIM osztályvezetővel és Faller Gusztávval, a BÁTI tudományos munkatársával hasznos tapasztalatokat szerzett a moszkvai Bányászati Gazdasági Kutató Intézetben. A másfél hét alatt tanulmányozták a szovjet bányászat eddig elért gazdasági eredményeit, tervezési metodikáját, a mélyművelési bányák gazdaságosságának vizsgálati módszereit. a beruházások tervezését és kapcsolatot teremtettek a bányaművelést osztály gázkitörésekkel foglalkozó részlegével. Megváltozol! egyes ráéiétípnsok ara A Belkereskedelmi Minisztérium — az Országos Tervhivatallal egyet értésben — 1963. április 22-vel megváltoztatta néhány rádiótípus, valamint lemezjátszóval vagy lemezjátszóval és magnetofonnal Kombinált rádiókészülék árát. Az árváltozás 22 típust érint. Valameny- nyinek csökkent az ára. Eszerint — többek között — hétfőtől a Szeged nevű lemezjátszós rádiót 5800 forint helyett 5100 forintért a Miskolc lemezjátszós rádiót psdig 3700 forint helyett 3100 forintért árusítják. Ezer forinttal, 6500-ról 7500 forintra csökkent a T—528 mg, valamint a T—529 mg jelű lemez- játszós és magnetofonos rádió ára. A 13 400 forintos zeneszekrényt 11 500, a 12 000 forintost pedig 10 000 forintra szállították le. Kiterjed az árváltozás több 2000 forint körüli rádiótípusra és tizenegy fajta drágább lemezjátszós rádióra is. Magyarországra bízták néhány ipari varrógépiipus gyártását 800000 forint célprémium A tavalyi 13 millióval szemben 1963-ra 22 millió forint nyereséget tervezett a Bolyt Állami Gazdaság. Ezt az cred- j. ményt — mivel tavalyi kitűnő termésátlagaikat ugrásszerűen már emelni nem tudják — első sorban a munka termelékenységének növelésével és az önköltség csökkentésével kíván- I ják elérni. A kettős cél elérése érdeké- | ben már eddig m sok hasznos i intézkedés született a gazda- i Ságban. Az általános költségek csökkentése érdekében ésszerűbbé teszik a műnkés- szállításokat, csökkentik a raktározási, anyagmozgatási, épületberendezési és üzemeltetési valamint a takarmányozási költségeket. Különösen nagy lehetőségek kínálkoznak a minden évben nagy összeget \ kitevő segédüzemi költségek csökkentése terén. A javitó- \ üzemnél és traktorüzemnél például a gépek jobb kihasználásával, a helyes üzemeltetéssel igen sok költséget takaríthatnak meg. Ennek érdekében az idén újra meghirdették a gazdaságon belüli munkaversenyt. A versenyben legjobb eredményt elért dolgozók meg jutalmazására a tavalyi 4S0 000 forinttal szemben most 800 000 forint prémiumot tűztek ki. A célprémium odaítélésénél a munka termelékenységi és önköltségcsökkentési tényezők a döntőek. A gépjavító- és traktorüzem dolgozóinak jutalmazására 300 000 forint céljutalmat tűztek ki. Ha a traktoros túlteljesíti évi gépimunka tervét é? nem lépi túl a gépi költségeket, az év végén 800 forint célprémiumban részesül. A javítóműhely dolgozói is jutalomban részesülnek az év végén, ha a hozzájuk tartozó gépek javítási költségei nem lépik túl a tervezettet. Jobb munkaszervezéssel és az ösztönző premizálással a bólyiak szeretnék túlszárnyalni méa a tavalyihoz képest 9 millióval megnőtt nyereségtervüket is. KGST egyik szekciójának üléséről is, ahol Magyarországra bízták néhány ipari varrógéptípus gyártását. A termelékenység a tavalyihoz képest az idén két és fél százalékkal emelkedik, gyorsabb ütemben, mint a termelés. Az év kezdeti eredményei biztatóak, a januári és februári elmaradás után, márciusban lényegesen javult a mun ka, s első negyedévi tervüket teljesítették a Csepel Vas- és Fémművek dolgozói. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: változó mennyiségű felhőzet. Nyugaton és északon, főként ma néhány helyen záporeső, zivatar, mérsékelt szél. Az évszakhoz ké-. pest meleg idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—11, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 19—23 fok között. Tjauaiz autóból nézve. Itt.-ott még rozsdás az erdő, de a legtöbb fa sokszínű zöldben pompázik. A zöld vetések szélén fehérkontyos kökönye bokrok, egy macska óvatosan lépked, minden mozdulatán látni, hogy egérre vadászik. Kacsóta határában burgonyát ültetnek, mellettük motor suhan, rajta fiatal lány, szel hordja a haját. Nagype térdnél. elhagyott . trfiűtragyaszóró szundikál a vetés mellett: ott hagyták elfeledkeztek róla. — Fehér lúd hegyesen vezeti sárga pelyhes porontyait és ott a botykapeterdi új sertésólnál gémeskút nyújtózik. Becefán traktor bufog, előtte valaki égeti a kukoricaszárat. Az úton traktor vontat diszk- tillert és a pocsolyában disznók fürde- nek. Szigetvár határában négy traktor dől gozik egy táblán: kukoricát vetnek és boronáinak. Régi emlékek idéződnek! Sokszínű, vidám gyermeksereg sóskát szed a réten! Visszavonhatatlanul itt a tavasz. Valósággal megmozdult a határ Váradújpusztán téltől t épette n, le rogyva áll a kukoricaszár. Jó len ne már levágni és felszántani a területet. Teklafaluban zöld füvön rúgják a gyere kék a labdát. Jó lenne közéjük állni. Az autó robog és újabb és újabb kép fogad. Drávafokon szőlőt metszenek, — Vajszlö körü\ két nehéz ló ekét húz. Kis földjét egyedül, elhagyatottan szántja az egyéni paraszt. Nagy kerítés. Holdakat fog át. Ez a Bogádmindszenti Állami Gazdaság gyümölcsöse. Az apró fák mind kizöldül- tek és közöttük tar- lcaruhás asszonynépség irtja a gyomot. Feliérden kézilabdáznak a srácok piros ronggyal a kezében két gyerek futkos le fel a vonal szélén. Ök a partjelzők. Megannyi jele van a tavasznak. Az ember csak győzze nézni. Éled a természet, éled az ember. Kezdődik a nagy birkózás. Ahogy elnézem a határt — ebből a birkózásból megint az ember kerül ki győztesen, (S zalai) Felvétel a felsőfokú gépipari technikumba A Zipernovszky Károly Gépipari iechnikumon működő felsőfokú technikumok esti ta-gozatán az 1963—64-es tanévben hőerőgépész és automatika szakon indul oktatás. Felvételre jelentkezhetnek azok, akik: a) érettségivel vagy annak megfelelő iskolai végzett- ■ seggel rendelkeznek vagy a képzés szakirányának megfelelő szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek. b) 22. életevüket betöltötték, de a 45 éves életkort még nem haladták meg, c) legalább 2 éves munkaviszonnyal rendelkeznek, d) egészségileg alkalmasak főiskolai tanulmányra. A tanulmányi idő 7 félév. Jelentkezés a Zipernovszky Károly Gépipari Technikum igazgatósága mellett működő kihelyezett csoportok vezetőiénél. Zádor József igazgató helyettesnél történik az igazgatóságon kapható, megfelelően kiállított és az üzemek vezetősége, továbbá a párt és szakszervezet által javaslattal ellátott jelentkezőlapon. A jelentkező lapokait az üzemek £963. május 12-éig juttatják el a fentebb megadott helyre. A jelentkezők júliusban, kijelölt időpontban és helyen felvételi vizsgát tesznek: matematika, fizika és rajz, a nem érettségizettek még magyar nyelv és irodalom tárgyakból. A felvételi vizsga anyagát a Zipernovszky Károly Gépipari Technikum igazgatói irodájában a jelentkezők kaphatják, Száz új kabint építenek idén a Hullámfürdőben. A régieket felújítják, átfestik. Június elején már három medencével tervezik a nyitást. vMilliókat nyerhetünk a korszerű anyagmozgatással! A termelékenység fokozásának egyik legfőbb tartaléka iparunkban a belső anyagmozgatás korszerűsítése. Tudvalévő ugyanis, hogy az iparban foglalkoztatottaknak mintegy 30—32 százaléka anyagmozgatással van leterhelve. Ez a helyzet — hogy konkrét példát említsünk — a Pécsi Bőrgyárban is, ahol a 34 kataszrtrális hold kiterjedésű ipartelepen sok vagon, részben nyers, részben gyártásközi állapotban lévő bőrt szállítanak a különböző megmunkáló helyek között. Igen jelentős anyagmozgatási feladatot kell megoldani a bőrgyártáshoz szükséges cserző és egyéb anyagok tárolásával, raktározásával és a felhasználás helyére történő szállításával is. Valamikor a Pécsi Bőrgyárban az anyagmozgatás kizárólag emberi erővel történt. Igaz, hogy már a felszabadulás előtt fektettek le keskeny nyomtávú iparvasút-hálózatot, de az ipar vágányokon a csillekocsíkat még mindig kézi erővel mozgatták. A függőleges anyag- mozgatás mechanizálása, teherfelvonók felszerelése cr-ak a felszabadulás után vette kezdetét. Az ötvenes években három nagy műhelycsarnokba szerelték be az egygerendás „DEMÁG” rendszerű emelő berendezéseket, amelyekkel a meszező, illetve cserző kádakból történő bőrkiemeléj, illetve beakasztás és továbbszállítás munkáját gépesítették. Ugyancsak ebben az időben tértek át a szállító szalagok munkába állítására, részben a gyár tüzelőanyagának mozgatására, másrészt a cserzőanyagok raktárba szállítására. 420 ember mozgat anyagot A korszerűsítések mellett is azonban még mindig nagyon sok, hozzávetőlegesen a gyár 1400 dolgozójából mintegy 420 fő foglalkozik anyagmozgatással. Természetesen ebben a számban nemcsak a kifejezetten anyagmozgatók értendők, hanem azok a szakmunkások is, akik a termelés közben kénytelenek „szállítani”. A °é- csi Bőrgyárban van olyan bőr- féleség, amely a kikészítésig nem kevesebb, mint 2—2,5 kilométert „utazik”. A gyár nagy területe, korszerűtlen épület- elhelyezése erősen útját állta az anyagmozgatás korszerűsítésének, mégis nagy erőfeszítéssel munkálkodtak ennek megvalósításán. Már az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a gyár erősen emelkedett Termelése mellett a pályához kötött anyagmozgatás nem korszerű, mert egyrészt emberi erővel történő kocsimozga'.ást igényel, másrészt váltóval nem rendelkező sínpályákon elkerülhetetlen torlódásra vezet. A több kilométer hosszúságú sínpályák felszámolása viszont sok évet vesz igénybe. Mi lenne mégis a gyár számára a korszerű anyagmozgatás legfontosabb eszköze? Az épületek közötti szállí- lásban a tömör gumikerekes, könnyen gördülő kézikocsi, a 'elsőbőrkikészítő műhelyekben a könnyen mozgatható guruló I asztalok rendszere. A mozgatható guruló asztalok futószalagként működnek a kikészítő műhelj’ekben, mert folyamatosan szalad rajtuk a bőr a stabil gépek irányába. A nedves műhelyekben áttértek az emelővillás targoncák használatára, de további bevezetésüket akadályozza a műhelypadlók egyenetlensége, durvasága. Ezek a berendezések csak sima padlón dolgoznak üzembiztosán, ezért még nagyon nagy feladatot kell megoldani a műhelypadlók átépítésében „Gumikeréken“ futó anyag Nagyon kedvező tapasztala- i tokát nyerhetünk a Bőrgyárban a tömör gumikerekű ulán- I futó kocsikkal kapcsolatban, mert ezek a nyersbőrt a me- I szes műhelyekbe, majd a pőrét | a meszes műhelyből a cserző- I műhelybe és végül a készárut j a kikészítőből a raktárba űgy- | szólván emberi erő nélkül to- I vábbítják (!). A nagyobb vivő- ; képesség elérése végett 6—8 I utánfutó kocsit kapcsolnak össze, melyeket traktor vontat ; a gyár udvarán. A kocsikból | az anyagot nem kell kiraKni, ; ha emeletre viszik fel, mert a | teherfelvonók ezt a szolgálatot | elvégzik. Kétségtelen, hogy a ; gyárban már nagyon sokat tet- ! tek az anyagmozgatás korszerűsítésére, azonban ez koránt sem elég. A feladat, óriási. Naponti mintegy 150 tonna anyagot kel megmozgatni és a korszerűdé nül elhelyezett épületek között vagy épületek belsejében to vábbítani a termelés lebcnyo lításához. Az eddigi anyag mozgatási rendszer a nagy cél kitűzésnek csupán részleté oldotta meg. Ahhoz, hogy a je lenleg 30 százalékban anyag mozgatással foglalkoztatott do gozók létszámát le lehesser csökkenteni újabb gépesitésri volna szükség. A tervek sze rint ebben az évben mmíegi 1,3 millió forint értékben kap nak korszerű szállítóeszközö két, szállítószalagokat, 2 emeli targoncát, 50 gurulóasztalt, 21 utánfutókocsit. Ezekkel a be rendezésekkel ebben az évber a termelékenység mintegy l,í százalékos emelésére lesz mód Az anyagmozgatás hely zeté egy gyárban néztük meg. Sol más termelési részlegnél, termelési folyamatnál volt már £ szemlélőnek olyan érzése: hallatlanul nagy tartalékaink vannak. Az anyagmozgatás korszerűsítésénél azonban méf ennél is több, óriási tartalékaink vannak, amelyekkel £ termelékenységet ugrásszerűer emelni tudnánk. Ismételni serr kár: a korszerű anyagmozgatás milliókat jelent! Szüts István Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója hétfőn tájékoztatta az újság-.i írókat a gyár munkájáról, fel- | adatairól. EliViondotta, hogy a: Csepel Művekben is a műsza- j ki fejlesztés került a feladatok ; középpontjába. Egy nemrég! végzett felmérés szerint több! területen máris jelentős az elő- i rehaladás. A gyár szerszám- j gépeinek nagyrésze vetekszik j a világ legismertebb géptípusaival, nagymérvű fejlődés tapasztalható a híradástechnikai és a műszeripari alapanyagok gyártásában, javult a csőgyár termékeinek minősége. A Csepel Művek termékei iránt'igen jelentős a külföldi országok érdeklődése. Egy esztendő alatt 14 millió dollár és 23 millió rubel bevételt jelentett az országnak a Csepel Művek exportja. Szerszámgépeinknek körűibe- | lüi í>0 százalékát vásárolja meg külföld, a csepeli exportkerékpárokat például teljes egészében a nyugati piac, köztük az Egyesült Államok és Hollandia vásárolja. Kedvező hír érkezett nemrég Prágából a
