Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-02 / 77. szám

i NAPLÓ 1993. Április t Egyéni hadjárat a felesleges akták ellen Rómában most kutatnak az élszánt harcos után, aki nyil­ván elhatározta, hogy magán­háborút indít az aktahalmo­zók ellen. Az utóbbi héten betört a város statisztikai hi­vatalába, de nem vitt el semmit, csupán mindent szét­szórt és szanaszét dobált. Másnap reggel név nélkül te­lefonon értesítette a rendőr­séget, hogy „6 volt a te..es és a folytatás következikV. A következő eset valóban nem váratott magára. Másnap éj­jel a római autóklub szék­hazában dobálta valaki össze az összes aktákat és okmányo­kat, majd ismét értesítette a rendőrséget, hogy ja harc fo­lyik tovább”. □ HENRI ROCHATIN francia kötéltáncos új világre­kordot állított fel szakmájá­ban. Egyfolytában 250 órát tartózkodott kötélen □ A DÉL-RHODESIAl Bu- lawayoban twistversenyt ren­deztek, a győztes pár 51 óra 20 percet táncolt szünet nél­kül. A második helyre került pár teljesítménye 50 óra és 40 perc. E pár női táncosát erősen jrokkant” állapotban kórház­ba szállították, □ A SZOVJETUNIÓ Állami Politikai Könyvkiadója meg­jelentette Nyikita Hruscsov beszédei gyűjteményének 5. kötetét „A kommunizmus épí­tése a Szovjetunióban és a me­zőgazdaság fejlődése” címmel. A kötet Hruscsov elvtárs 1961. februárjától októberig mon­dott beszédeit és leveleit tar­talmazza. □ idén juntusban ünnepli* Párizsban a Notre Dame székes- egyház fennállásának SOS. évfor­dulóját. A hatóságok legújabb dön­tése értelmében a Notre Dame megőrzi „szürke ábrázatát” is el­lentétben más párizsi műemlékek­kel, amelyeket az elmúlt években magasnyomású vtzsugdrral letisz­togattak”, a katedrálist meghagy­ják patinás, régi színében. Idojárásjelentés Várható időjárás kedd estig: hű­vös, erősen felhős idő. Többfelé eső, az északi megyékben havas­eső, a hegyekben havazás. He­lyenként élénk északkeleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet nulla, plusz 4, legma­gasabb nappali hőmérséklet holnap 4—7 fok között. Üj műszaki egyetem Győrött VJ tanszékek az egyetemeken Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletére Győrött mű­szaki egyetemet nyitnak. Az új intézményre azért van szükség, mert népgazdaságunk nagyará­nyú fejlődése 1980-ig mintegy 70 ezer mérnök kiképzését igényli, amihez meglevő egye­temeink keretei már nem ele­gendőek. A győri műszaki egyetem 4500—4800 nappali tagozatos hallgatók befogadására épül. Munkáját azzal is segítik majd, hogy folyamatosan megfelelő üzemeket, tervező- és kutató- intézeteket telepítenek a vá­rosba. Az új egyetem oktatói karának lakásokat is építenek. A tervek szerint Győr egye­temén az 1968—69-es tanévtől építőmérnöki, gépészmérnöki, közlekedési, valamint híradás- technikai és műszeripari karon kezdődik meg az oktatás. A képzés kiszélesítésére bő­vítik műszaki egyetemeinket. Az építőipari és közlekedési műszaki egyetemen építő­anyagok tanszék és épület­gépészeti tanszék, a miskolci nehézipari műszaki egyetemen szervetlen és analitikai kémia tanszék, valamint szerszámgé­pek tanszék, a veszprémi vegy­ipari egyetemen pedig rádió­kémiai tanszék és vegyipari műveletek tanszék felállítását rendelte el a művelődésügyi miniszter. A budapesti, a miskolci és a veszprémi műszaki egyetem nappali tagozatain 1980-ig több mint kétszeresére növelik a hallgatók létszámát. Ugyan­csak jelentősen emelik a lét­számot az esti és a levelező tagozatokon. Április 8-án kezdődik a 4. magyar rövidfilm-szemle Az idei, sorrendben 4. ma­gyar rövidfilm-szemlén mint­egy 70 rövidfilm és több mint száz híradóriport vetélkedik majd a díjakért A múlt év termésének legjavát április 8-tól, hét kategóriában érté­keld a bíráló bizottság. A rajz- és bábfilmek, a tv-fil- mek, a híradók, a riportfil­mek, a népszerű tudományos filmek, a dokumemtumfilimek, valamint a kísérleti és egyéb filmek közül kiválasztják a legjobbakat Fábry Zoltán el­nökletével ül össze a főzsüri, amely dönt a díjakról Az ünnepélyes eredmény- hirdetést április 21-én tart­ják. Kurt Blecha elvtárs, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság sajtóhivatalának vezetője és Francz Köhler elvtárs, a bu­dapesti NDK nagykövetség saj­Magyar áruk négy nemzetközi vásáron Áprilisra gazdag kiállítási programot készített elő a ma­gyar külkereskedelem. Hivata­los kiállítói lesznek vállala­taink a milánói, tokiói, Casa­blanca! és grazi nemzetközi vásároknak, ahol a Magyar Kereskedelmi Kamara rende­zésében együttesen mutatják be termékeiket. Ezenkívül külkereskedelmi vállalataink áprilisban a világ különböző részein 34 önálló szakkiállí­tást rendeznek. Szokatlanul „eseménydús” hétvége volt a televízióban —•* ami a műsorok „halmozását” illeti. Két labdarúgó-mérkőzés, amelyek közül a vasárnapit tu­lajdonképpen műsoron kívül, a televízió szerint „ajándékba” kapta közönség. Befejeződött — felcsigázott érdeklődés után — meglehetősen befejezetle­nül — a Teli Vilmos című an­gol ifjúsági televíziósfilm soro­sat, és ugyancsak befejeződött a Carnegie Hall című amerikai film, aminek második részéi vasárnap este tűzték műsorra A meglehetősen szimpla és helyenként á komersz filmek­re emlékeztető keretjátéktól eltekintve — kellemes, művé­szi szórakozást jelentett a Car­negie Hall, hiszen Artur Ru­binstein, Jasha Heifetz, Gre­gor Pjatigorszki és más mű­vészek közreműködése már eleve meghatározta a film ze­nei-művészi színvonalát. A Carnegie Hall évtizedek óta az Egyesült Államok hangver­senyéletének középpontja, a film művészi erejét, értékét éppen azok a jelenetsorokba dpített zenei produkciók alkot­ták, amelyek a Carnegie Hall „életéről” készültek. A hétvége irodalmilag leg­színvonalasabb műsora kétség­kívül a „Töltsön egy estét Mark Twainnel!” című szelle­mes, rendkívül szórakoztató összeállítás volt. Az első részt képező szatirikus játék, amit Marjc Twain műveiből állítot­tak össze — az író képtelen öt­leteivel és Várkonyi Zoltán remek, játékos rendezésével — a hatvan év előtti Amerikát idézte. Vadnyugati körülmé­nyek között működő újságszer­kesztőség kézigránátos főszer­kesztővel és revolveres gépíró- nővek kocsmában térítő prédi- kátorok, ostoba, zavarosban halászó szenátorok — mind­mind egy alapozásnál tartó kapitalista társadalom éles. gunyoros rajzát képezik. Mark Twain kiismerhetetlen arcú művész volt. Az egyik percben gúnyosan kinevette embertár­sai gyarlóságát, de ebben a nevetésben volt valami utá­nozhatatlan, derűs bizalom, a másik percben pedig világo­san, rendkívüli értelemmel látta, hogy van néhány alap­vető emberi fogyatékosság, ' amitől az amerikai ember a ! tőkés viszonyok között sohase j szabadulhat meg. Ezt az utóbbi | „percet” ábrázolja „A lóvátett város” című televiziófilm, amit Mark Twain kisregényéből ké­szítettek. Egyszerű, céltudatos, pontos keresztmetszetét adja a századeleji amerikai kisváros­nak. A műsor szerkesztése, rende­zése — amiről korábban mir volt szó — néhány jólsikerült színészi alakítás, mint Malcláry Zoltán, Sulyok Mária, Major Tamás, Latinovits Zoltán, Káló Flórián és mások játéka — együttesen avatják a szombat esti „Töltsön egy estét Mark Twainneir’ című összeállítást az év eddigi, talán legsikerül­tebb irodalmi műsorává. ( (<-y) Kurt Blecha elvtárs a látoga­tás után tett nyilatkozatában többek között a következőket mondotta el: — Rendkívül kedvesen fo­gadtak mindenütt. Remélem, nem haragszanak meg, hogy kedvességüket egy megjegy­zéssel viszonzom. Barátok va­gyunk és kötelességünk egy­másnak elmondanunk min­dent. Sok szépet láttam én itt. Ezt nem részletezem. Inkább arra hívnám fel a figyelmet: nagy lehetőségek vannak az tóattaséja vasárnap Pécsre és Villányba látogatott. Pécsett a Dunántúli Napló szerkesztősé­gében találkoztak a helyi sajtó képviselőivel Ismertették az NDK sajtójának munkáját és tájékozódtak a pécsi lapok te­vékenységéről, az újságírók munkájáról. A baráti beszélgetés után a vendégek a villányi Uj Alkot­mány Termelőszövetkezetbe mentek, ahol baráti beszélge­tést folytattak a tsz vezetőivel és tagjaival, majd megtekin­tették a közös gazdaság major­ját. Nagy elismeréssel nyilat­koztak a sertéstenyésztésről és a szarvasmarhatenyésztésről. Francz Köhler állattenyésztés gépesítésére. Én erre gondoltam, amikor a szép és jól gondozott állatokat láttam, amelyekre méltán büsz kék lehetnek a villányiak. A televízió műsora április 2-án, kedden: 17.35: Hírek. — 17.40: A Magyar Hirdető műsora. — 17.50: Isko­lások műsora: 1. Száz kérdés — száz felelet. 2. Kedves isme­rősünk: dr. Anghy Csaba. — 16.50: Falujáró kamera. — 19.10: Az ember és a gép. — Modern francia rajzfilm. — Felnőttek részére. — 19.30: TV-Mradó. — 19.45: A TV mesekönyve. — 19.50: Münchhausen báró. — Magyarul beszélő csehszlovák film. — 21.15: Amiről beszélnek. — Külpolitikai műsor. — 21.35: Zeneművészek a kamera előtt. — Szebenyi János fuvolázik, Mező László gordonkázik. — 21.55: Hírek. TV-biradó <ism.>. íALEKSZAm nasziboy: dett. Igen megindult, elérzékenyült jelentést írt az esetről a parancsnokságnak. Azt gon­dolja, hogy szóltak hozzám egy szót is ér­te? Azt sem mondták, hogy fapapucs. — Most pedig a szabadság is, meg elis­merő szavak is? —• Pontosan! És még egy: mielőtt elutaz­tam a szabadságra, odamentem Shulz had­nagyhoz. Tudja, nekem úgy tűnt... hogyan is fejezzem ki magam.., hogy ő sincs tel­jesen tisztában ezzel az egész esettel, vagy a fene tudja ... — Régóta ismeri Hans őrnagyot? — Nem értem a kérdést. — Szóval... Hans őrnagy valamiért talán kedveli magát? — Ugyan! — Homann elnevette magát. — Gondodom, hogy a raktárban keletkezett tűzeset előtt azt sem tudta, hogy egyáltalán létezem. HETEDIK FEJEZET Három hét telt el azóta, hogy Aszker visszajött a frontról, s Likov tábornokkal beszélt. Likov most ismét Kerimov őrnagy jelentését hallgatta. Aszker beszámolt Schulz hadnagy, Her­bert Lange Obergefreiter és a többiek ki­hallgatásáról, meg a Georg Homannal foly­tatott beszélgetésről. — Következtetéseket, őrnagy, — mondta Likov, amikor Aszker befejezte. — Vonjon le mindebből következtetéseket! — A következtetéseket? — gondolkozott el Aszker. — Ez a következtetésem: Georg Homann igazat mond. Likov mintha kissé furcsán nézett volna Aszkerre. Aztán megnyomta a csengőt. Az adjutáns jött be. — Mondja, megérkezett Csisztov ezredes? — kérdezte Likov. ^ — Igen, tábornok elvtárs. Itt van és vár. — Küldje be. (Folytatása következőt) — ÁPRILIS 2-AN 11 óra 15 perckor lesz Harkányban a felszabadító harcokban el­esett bolgár katonák emléké­re felállított emlékmű meg­koszorúzása, ugyancsak 2-án délelőtt 10 órakor pedig Pé­csett a jugoszláv harcosok sírjait koszorúzzák meg. — A FEGYVERES Erők Klubjában március 31-én, vasárnap délután az Ifjúsá­gi Klub rendezésében nagy­sikerű mozgalmidal-vetélke- dőt tartottak. A fiatalok kö­zül huszonnyolcán neveztek be. Első helyezett Grischisch Ágnes, második Takács Ilo­na, a harmadik helyezett Szilvágyi Mária lett. — A PÉCSI , Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája április 4-én, hazánk felszabadulásának ünnepére nyitja meg hagyományos ki­állítását A szemléltető esz­közök a tanulók, a szülők és a tanárok együttes Mun­kájával készültek. A kiállí­tás három napig tart nyitva a gyakorló iskola első eme­leti tantermeiben. — TEGNAP volt tízéves a komlói Béta-akna. Az üzem termelése ma 1420 tonna, az ötéves terv végére a napi termelés eléri az 1700 tonnát. — BARANYA megyében a tél folyamán 25 000 holdon végezték el az őszi gabonák fejtrágyázását a termelőszö­vetkezetek. Az egész Dunán­túlon összesen nem szórtak ki ekkora területen műtrá­gyát. — EBBEN AZ ÉVBEN 13 ezer hold kukoricát művel­nek kapálás nélkül a tsz-ek. 1200 holdra már az ősszel ki­szórták a Hungasint, további 11 800 hold Hungasinos per­metezéshez pedig a közeljö­vőben látnak hozzá. A terü­let felén a Szederkényi Nö­vényvédő Állomás végzi el a permetezést. — A PÉCSI járási Vörös­kereszt és Véradó . Állomás április 7-én, vasárnap ki- szállásos térítésnélküli vér­adó napot tart Ujpetrén a környező községek bevoná­sával Ezért pénteken este Ujpetrén a véradás jelentő­ségét ismertető orvosi elő­adást tartott Bajtay Cábor főorvos kétszáz hall-''.tó előtt, akik közül 29-en mind járt jelentkeztek véradónak. t t 23. — Azt kővetően, hogy a tüzet eloltotta és a riadalom alábbhagyott, magamhoz hi- vattam Homannt. Mindenről részletesen ki­kérdeztem, és megdicsértem. Ö azt mond­ta erre, hogy semmi különöset nem csi­nált, Ténylegesen tulajdonképpen semmi­féle veszéllyel nem is fenyegetett a tűz. A fal mellett egymás tetejére rakott ládák égtek. A falak, a padló és a mennyezet, mind csitph földből és kőből állt, a tűz nem tehetett bennük semmiféle kárt. Még a fal festése sem olaj, hanem mész, volt. Abban a helyiségben nem volt sem több láda, sem élelem, semmi a világon, ami tüzet foghatott volna. Egyszóval, ha elég­nek a ládák, hamu lett volna belőlük, s az ügy befejeződik. Én ezek után minden további nélkül elengedtem Homannt. De csakhamar csengett a telefon. Hans őrnagy hívott. A tűzesetről érdeklődött. Én jelen­tettem, amit elmondtam most itt. Hans er­re azt mondta: „Homann hősiesen viselke­dett, meg kell jutalmazni”. Miért — kér­deztem vissza, megmagyaráztam, hogy egy kis jelentéktelen tűz keletkezett a fumir- lemezből készült ládák halmában. „Mind­egy — válaszolt Hans —, Homann önfel­áldozó volt, s ezt a lépést nem lehet ki­tüntetés nélkül hagyni”. Kis iróniát enged­tem meg magamnak, s azt kérdeztem, nem gondolja-e az őrnagy, hogy mindjárt a Vaskeresztre terjesszük fel Homannt. Hans erre azt felelte: „Érdemrendet nem adunk neki, de elküldjük szabadságra, hadd le­gyen odahaza egypár napig”. — És Hans kitartott az álláspontja mel­lett? — Természetesen. Hatalmában állt. — Rendben van. — Aszker felállt. — Egyelőre befejeztük beszélgetésünket. A következő nap reggelét a Georg Ho- mann-nal való beszélgetésre szentelte Aszker. Először egy csomó szokvány-kérdést tett fel, mi közben elmélyülten vizsgálgatta a németet. Homann válaszai a legpontosab­ban megegyeztek azzal, amit Aszker a har­madik zászlóalj elfogott katonáinak és tisztjeinek kihallgatása során megállapított. Homann egyszer sem mondott valótlant, még a legapróbb, semmiségnek látszó ügyekben eem. Pontosan, készségesen, mindenféle mér­legelés és mellébeszélés nélkül válaszolt a kérdésekre. S bár azok alapján, amit Schulztól megtudott, Aszkemak bizalmat­lanul kellett volna fogadnia minden sza­vát, ménis az volt az érzése, hogy ez az ember talpig becsületes. Aszker óvatosan az élelmiszerraktárban történtekre terelte a kihallgatás menetét. Úgy tartotta: a tűzesetről való beszélgetés komoly próbakő lesz Homann számára. Ha valaki kémszervezet megbízásából jött, akkor minden igyekezetével ki kell emel­nie, fel kell nagyítania a maga szerepét a tűz oltásában, hogy a továbbiaknak, a so- ronkivüli szabadságnak és az ottani láto­gatásnak megalapozott indoka legyen. De Homann pontosan ellenkezőleg visel­kedett. Kijelentette, hogy semmi különö­sebbet nem tett, s tulajdonképpen nem sok alapja volt az ő kitüntetésének. — Hogy hogy? — csodálkozott Aszker. Homann vállat rántott. — Én magam sem tudom felfogni, miért történt az egész. Sok minden' nem egészen érthető, őrnagy elvtárs. Itt van például, hogy egy hónappal ezelőtt megmentettem a századparancsnok életét. — Homann el­mosolyodott, hangjából melegség áradt. — Volt nálunk egy Schulz nevű hadnagy. Becsületes fiú, a nácikat nem valami na­gyon kedveli, a katonákhoz igazságos ... Egyszer úgy adódott, hogy én mentettem meg az életét. Ütközet volt, mi éppen visz- szavonultunk. Schulz és én egymás mellett álltunk, amikor a közelben akna vágódott le. Annyi lélekjelenlétem még volt, hogy magammal együtt a földre rántottam a hadnagyot is. S abban a pillanatban akkora robbanás reszkettette meg a levegőt, hogy majdnem kiszakadt a dobhártyánk. Később, amikor magunkhoz tértünk, Shulz sírni kéz­Hétvége a televízióban Német vendégek Pécsett és Villányban

Next

/
Oldalképek
Tartalom