Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-29 / 74. szám
? »63. MÁRCIUS 29. WAPLÓ 5 Gyalog, lóháton és motoron A falu legszélső házában z lakik. Azon túl még a ]cövesútnak is vége szakad. Azon túl már semmi sincs, csak a puszta, a sár meg az elmaradottság. És a Duna, amely minden oldalról körülöleli a szigetet. Ölel is. meg fojtogat is, jégzajlás ide jén mindnyájan a folyó rabjai. Akkor csak a legmerészebb csónakos mer átcikcak- kczni a folyón. Ez a ház a civilizáció előőrse Duna}alván. Kerítés mellett kapirgáló tyúkok, bőszen csaholó fekete puli és Tv-antenna, — itt minden megtalálható. Az ajtó fölött tábla: dr. Su- rányi Lajos ... Fiatal orvos háza ez. A férfi harminc, a felesége húsz egynéhány éves lehet. Nyíltak, derűsek, közvetlenek, az ember még mögöttük érzi a diák évek levegőjét. Első érdemleges kérdésem: Hogy érzik magukat a faluban? Nyilván, hiszen Duna- falván nem lehet mással kéz deni a kérdezősködést. Abban a faluban, ahol még járda sincs, ahová még telefonálni is nagyon körülményes, ajiol a parasztok egyik fele még ma is a távoli, egymástól szétszaggatott tanyákon él, s ahol az orvos jobbik esetben motorkerékpárral, leginkább pedig csak gyalog vagy éppen lóháton tudja megközelíteni a betegeit, — s Dunaszekcsőről, fi Dunán át, hátizsákkal cipeli a gyógyszert — ott ezzel kell kezdeni a beszélgetést. A válasz az, amire számítottam.. Mégpedig: nem erre gondoltak. Nem idegenkedtek a falutól ugyan, de mindenre felkészültek, csak Dunafalvá- ra nem. Mindketten a viharsarokból jöttek, azelőtt csak a térképen látták ezt a szigetet. Honnan tudhatták volna., hogy ehhez a képtelenségig szétszórt. Dunától körülzárt faluhoz képest még a szomszédos Dunaszekcső is városnak lá-‘—ík? Nem, ezt nem tudták. Jl,f ->st már megszokták. Vagy meg is szerették? Valószínű, mind a kettő igaz. Mert ha az ember olyan faluba csöppen, ahol nagy az elmaradottság, ahol az orvosnak még telefonja sincs, hogy kihívja a mentőket, s' ahová a mentő egyébként is csak nagyon körülményesen tud bejutni — kompon és kínos lassúsággal — ott az embert előbb-utóbb elfogja egy mindennél erősebb vágy: változtatni kell ezen. S ha az ember dühös, meg változtatni akar, akkor már meggyökerezett. — írja be, hogy telefon kell, mert anélkül nem tudok dolgozni — mondta az orvos, majd a telkemre kötötte, hogy az utat se hagyjam ki. A Baja felé vezető utat. ök ugyarijs a Mohács—Baja távolságnak körülbelül a felezőpontján fekszenek, s számukra sokkal előnyösebb lenne, ha a bajai kórházzal kooperálnának. Bajáig ugyanis három kilométer híján jól karbantartott szárazföldi út vezet. Ha azt a három kilométert is megépítenék, akkor végigfuthatnának egészen a partig, azt a partot és Baját pedig csak egy holtág választja el egymástól, nem pedig a széles, hömpölygő folyam, a maga jégzajlásaival és árvízveszélyeivel, mint Du- naszekcsőnél. Ezért sürgős az út. Hogy nyomatékosabbá tegye a kívánságát, elmond egy példát. Egy hetven egynéhány esztendős öregről van szó, aki szív- meg tüdőasztmában szenvedett. A tüdejét fojtogató váladék lepte be, alig maradt légzőfelület. Most mit csináljon? Telefonja nincs, hogy mentőket hívjon, és különben is: hiába hívná, mert nem tudna átjönni. Nem jár a komp mert zajlik a Duna. Mit tegyen hát? Ültesse csónakra a beteget, s kérje meg a legügyesebb csónakost, hogy vágjon át. a Dunán? Istenkísértés a lefelé rohanó jégtáblák között átevickélní, talpig férfiakat kíván, az öreg belehalna az izgalmakba. Még ha nem fordul fel a csónak, akkor is megfullad a folyó közepén. Nem hívott mentőket. Gyorsan végiglapozgatta a szakkönyvelcet, mert ez speciális, kórházi beavatkozást' igénylő helyzet volt, s a körzeti orvost sem képezhették ki mindenre. Végiglapozta a szakkönyveket és megfelelő injekciókkal meg egyebekkel sikerült megmenteni a beteget. Az öreg még most is a tsz-ben dolgozik, Kiss Mihály a neve. Helyretett már olyan vállfi- camot is, amit csak altatással szabadna megcsinálni. Muszáj volt. És a háta mögött van egy olyan szülés, amit sohasem felejt el. Ki látta a Kiss Menyhért születése című filmet? Nos, ez megismétlődött a szigeten. Éjnek éjjelén kopogtattak be hozzá, hogy az egyik isten- hátamögötti tanyán szülni készül egy asszony. A tanya meg a falu között a sártenger kilométerei. Csak két lehetőség volt: a ló vagy a traktor. Az utóbbit választotta, mert a termetes bábaasszonyt is el kellett vinni, s nincs az a ló, amely mindkettőjüket megbírja. Super Zetoron bukdácsoltak a sártengeren át, de olyan mély volt a latyak, hogy a traktor beásta magát... Kiugrottak, kukoricaszárral töm- ködték a gép tehetetlenül görgő kerekét.., Mire odaértek, az asszony már megszült, nyílt sebekkel, véresen fetren- gett az ágyán. Éjjel, két büdös és alig pislogó petróleumlámpa világánál varrta össze az asszony sebeit... Az asszony már meggyógyult, a gyerek is egészséges, az orvos pedig nevet. Vidám ember. A végén mindig nevet. rPervei? Egy autó, hogy a kövesút mellett fekvő betegeket gyorsan el tudja érni. Egy csónak, hogy a vizen ha kell, éjjel is át tudjon kelni. Egy szőlőlugas, aminek árnyékában megpihenhet. A szőlőt már kitelepítette. Hogy mikor lesz belőle árnyas lugas? Úgy három év múlva. És mikor fog alatta pihenni?. Akkor és azután. A fiatal orvos nem egy évig marad Du- nafalván. MAGYAR LÁSZLÓ Húszéves fejlesztési terv készült Szigetvárt 400 ágyas kórház épül — 16 tanteremmel bővítik a gimnáziumot Áthelyezik a 6-os utat — Az üzemek csak a községen kívül építhetnek A Szigetvár fejlesztésére 1957-ben elkészített települési vázlat ma már nem biztosítja a község fejlődésének megkezdett ütemét, ezért a szigetvári községi tanács, felettes hatóságaival és az illetékes üzemek, hivatalok, és társadalmi szervek vezetőivel egyetértésben húszéves távlati fejlesztési tervet dolgozott ki. A terv megalkotásakor figyelembe vették a lakosság foglalkoztatottságának megoszlását. valamint a mostani és a tervidőszakban várható lé- lekszámot. Szigetvár lakosainak száma: 7 400. Az elkövetkező húsz évben ez a szám előreláthatólag 15—18 ezerre nő. Tekintve, hogy a lakosság mintegy 50 százaléka ipari fog lalkozású a tervben is jelentős helyet kellett biztosítani az ipar fejlesztésére. Az üzemek jórésze a község belterületén van, ezért a tervben úgy határoztak, hogy üzemi létesítmények építését csak a községen kívüli területen engedélyezik. A Konzervgyár fejlesztéséhez szükséges terület megoldott, a Cipőgyár számára ugyancsak biztosítva van az építési lehetőség. A Kisgépgyártó .Vállalatot a dencsiházai út és a pécsi vasút közötti területen helyezik el. A Fűztermeltető Vállalat, Sétára indulnak a béri bölcsőde apróságai . t&i; •• • Foto: Erb ked környékén fúrt kutak bár bő vízhoza- múak. mégsem javasolhatjuk a jelenlegi kiképzési forma mellett, mert fél év után egy részük beomlott, mivel a vízadó réteg igen finom szemcséjű homok. Kölked község hatarában a csőkutak vizének igen magas a vas- tartalma, ami a termelt növényeket fiziológiai lag kedvezőtelnül befolyásolja. A Margittá szigeti csőkutak az eddigi tapasztalatok szerint jól beváltak, mert itt a vízadó réteg nem finom szemcséjű homok és a víz mennyisége is állandó, vegyileg kifogástalan. A Dráva mentén a csőkutas öntözés alkalmazási körzetét hozzávetőlegesen a Sellye, Harkány, Drávaszabolcs vasútvonal és a Dráva folyó által bezárt terület alkotja. Ezen a területen is általában ugyanazok a hibák mutatkoznak, mint a Duna menti csőkutaknál: a vízadó réteg finom szemcséjű homokrétegben helyezkedik el. Egyes helyeken a vízadó réteg kékes-szürkés színű, éles szemű, durva folyami homok. Itt a csőkutak percenként 800—1000 litert is adnak. Az eddigiekből látható, hogy a csőkutak alkalmazásánál nagy körültekintéssel kell eljárni: a kutak kiépítését, szűrőzését és kavicsolását illetően. Létesítendő csőkutak körülbelüli mennyisége járásonként: Járás Kh. Csőkutak sz: Mohácsi 800 15—20 Siklósi 600 10—15 Sellyéi 1200 20—25 összesen: 2600 45—60 VÍZTÁROZÓK A kis vízfolyásokból való öntözést a továbbiakban csak úgy tudjuk megoldani, ha ezekre tározókat létesítünk. így a kis vízfolyások vizeit, valamint a téli és tavaszi csapadékok felfogásával nagyobb területek válnak majd ontözhetővé. A tározókat megfelelő enyhe lejtésű völgyek elzárásával építhetjük meg. Ezeket az öntözésen kívül vízi szárnyasok tenyésztésére, haltenyésztésre, esetleg sport és idegenforgalmi célokra is felhasználhatjuk. A több irányban hasznosítható víztározók jelentős szerepet kaphatnak Baranya megyében. A vízgazdálkodás távlati tervei szerint 56 millió köbméter vizet tárolhatunk azokban a tározókban, amelyek a megye természeti viszonyai alapján megépíthetek. A gazdaságosan kiépített tározó esetén a tárolt víz köbméterének 1,3-szerese használható fel évenként. Ez pedig 72,8 millió köbméter vizet jelent. A megyében tározók létesítésére alkalmas terület a szigetvári, a sásdi és a mohácsi járás egyes vidékein van. A tározók közül az alábbiakban azokat a lehetőségeket soroltuk fel, melyeknek öntözési lehetősége van: Vízfolyás neve: Karasica Tapolca Borza Csele Vasas—bélvárdi Tormás—szágyi Somogyhatvani Gyöngyös keleti Gyöngyös keleti Sándor-árok Ellen di Villány— pogány! Tározás helye: Borjád Kásád Boly, Nagynyárád Somberek Magyarsarlós, B aranyaszentgy örgy Somogyhatvan Somogyviszló Patapoklosi Nagyváty Martonfa Kistótfalu A tározók közül a jelenlegi hásságyi—bel- várdgyulai kiemelt szerepet tölt majd be. A tározó országos és megyei viszonylatban is kísérleti jellegű lesz. Működésén le lehet mérni majd, hogyan lehet a dombvidéki tározókból öntözni. ÖNTÖZŐRENDSZEREK Az öntözés további nagyarányú fejlesztése megköveteli, hogy a Dunára és a Drávára épülő nagykiterjedésű öntöző rendszereket hozzunk létre. A Dunára épülő rendszerekkel mindkét oldalon nagy területeket öntözhetünk. Margitta-szigeten az egész szigetet behálózó csatorna tisztításával és feltöltésével úgyszólván az egész terület. ontözhetővé válik. A csatornák vízellátása egyrészt Kanda- fok környékén, a Duna balpartján épülő szivattyúval, illetve szivornyával történhet. A többi csatorna a Dunafalva térségében megépítendő szivattyú-, illetve szivomya-rend- szerrel látható el vízzel. A Duna jobb partján, Mohács északi részén a téglagyár környékén megépítendő fő vízkivételi művel a vizet Sátorhely, Kölked térségéig lehet elvezetni. Erre a rendszerre a vízügyi igazgatóság beruházási programot, javaslatot már elkészítette. A programjavaslat szerint részben felszíni csatornákban, részben felszín alatti nyomócsöves rendszerre, négy nyamásközpomittal, mintegy 11 ezer hold válik ontözhetővé. További lehetőségeket jelenteinek a Drávára épülő öntözési rendszerek. Az egyik lehetőséé szerint a Drávára épülő fő vízkivétellel a vizet a részben nyílt csatornákkal, részben felszín alatti csővezetékkel Siklós térségéig lehetne elvezetni. Az előzetes becslések alapján itt is mintegy 10—12 ezer hold válna öntözhetővé. A másik lehetőség ugyancsak a Drávára épülő vízfkivételS mű, amelynek segítségévéi a vizet Sellye térségéig lehetne elvezetni és itt mintegy 10 ezer holdat öntözni. A nagyarányú rendszerek építése szükségessé teszi azt, hogy a kapcsolódó, valamint a kiegészítő beruházásokkal egyidőben, vagy legalább a rendszer építését megelőzően a tsz-ek öntözése növénytermesztésének megfelelően legyenek elosztva. Ilyen kiegészítő beruházás az öntözendő területek többlettrágya igényét részben biztosító istálló épületek, továbbá ezek beépít éséhez szükséges hitelek. De ide tartozik az öntözéses termelés révén előálló többlethozamok szállításához és tárolásához szükséges eszközök és berendezések biztosítása is. Az öntözéses termelés feljlesztése összefüggő nagyobb területek esetén szükségessé és indokolttá teszi az illetékes terület növény- termesztési szerkezetének az átalakítását is Az öntözéses termelés megköveteli, hogy olyan növényeket termesszenek, amelyek az öntözést meghálálják és a trágyatermelést biztosító állatállománynak megfelelő mennyiségű szálas- és abraktakarrnányt biztosítsanak. Éppen ezért törekedni kell arra, hogv az öntöző rendszerek területén legnagyobb mértékben kukorica és pillangós virágú szé- lastakarmény növények termesztésére rendezkedjenek be. A TÁP ANYAGELLÁT ÁS KÉRDÉSE Az öntözés ilyen nagyarányú fejlesztése a talaj tápanyag utánipótlás szempontjából igen fontos feladatot ró ránk. Öntözéses viszonyok között a termés nagyságára döntő jelentőségű a megfelelő tápanyagellátás. A talajtól és a termelendő növénytől függően kéjt-három évenként legalább két—háromszáz mázsa szervestrágyát kell biztosítani az öntözött terület minden holdjára. Kizárólag istállótrágyázásra támaszkodni nem lehet. Figyelembe kell venni a növény igénye szerint a talaj ásványi tápanyagelláfottságát. Az ásványi tápanyagot megfelelő műtrágyák — NKP — adagolásával biztosítjuk a növények számára. A növények ugyanis általában több ásványi tápanyagot vonnak ki a talajból, mint ameny nyit istálló-trágyával pótolni tudunk. A trágyázás és műtrágyázás célja, hogy a talaj tápanyagban gazdag legyen. A szervesanyag- utánpótlás helyzetét mutatja a megyére va- r.aitkozóan az alábbi szervestrágyázási mérleg: A. A megye számosállatlétszáma: Állatfaj: összes Szorzószám Számosállat 1963. I. 1. db: számosállat/cTb: db: Szarvasmarha 104 600 0.8 83 689 Ló 15 812 0,8 12 649 Sertés 302 300 0,114 34 462 Juh 116 086 0,07 8126 összesen: 138 917 összes számosállat évi trágyája á: 80 q/szá,' 111134 vagon istállóiragyá értéke. B. Évelő pillangósok. Lucerna 26 614 kát. hold Vöröshere 6078 kát. hóid Baltacin 614 kát. hold összes évelők: 33 306 kát. hold á: 90 q istállótrágya érték, 29 975 vagon. C. Egyéb hüvelyesek: Botsó 7747 hat. hóid Baíb 1921 hat. hold Lencse 397 hat. hóid Szója 1362 kát hold Egyéb hüvelyes: 73 kát. hold összes hüvelyes: 11 500 kát. hold á: 30 q istállótrágya érték, 3540 vagon. D. Komposzt: 3000 vagon, kétszeres istálló- trágya érték = 6000 vagon. E. Zöldtrágya: 4000 kát. hold, á: 70 q, is- tálílótrágyaériék 2800 vagon. Összes szervestrágya: 153 359 vagon. Négyévenkénti 150 mázsás istállótrágyát feltételezve az évente trágyázandó redukált szántó 143 440 hold. összes szervestrágya- készletürak 153 359 vagon. Ebből 150 mázsa/kh adaggal mindössze 107 240 holdat trágyázhatunk. Ebből világosan kitűnik, évente 41 310 holdra nem tudunk szervestrágyát biztosítani. Mi a teendő? A szervesanyag utánpótlás egy részét zöldtrágya növények termesztésével és a számosállat növelésével oldhatjuk meg. Másrészt a megyében előállított szer- vesitrágyák felvásárlásával is csökkenthető a hiány. A Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat 1963. évi terve 1550 vagon tő- zeges fekáitrágya, 750 vagon komposzt ?s 373 vagon orgafoszfát. Meg kell oldani, hogy az előző évektől eltérően a megyéből szervestrágyát ne vigyenek ki. Az itt megtermelt szervestrágyát a baranyai tsz-ek, elsősorban az öntözéssel foglalkozó termelőszövetkezetek használják feL A szervestrágya hiányt csökkenteni kell azáltal is, hogy fokozzuk a pillangós virágú növények vetését. A szervestrágya hiány pótlását úgy is meg lehet oldani, hogy a kukoricaitenmő területeken a kukoricaszárat megfelelő felaprítás . után kellő adagul műtrágyával együtt alászántjuk. Az^ állatállomány létszámának emelésére lehetőséget ad az a körülmény is, hogy Baranyában a 30 000 hold öntözött területből 20 000 holdon takarmányt kívánunk termelni. Ennek megoszlása és többlettermése a száraz műveléssel szemben a következő: Lucerna és vöröshere szénában: 120 00 q. Hét és legelő termésében szénaértékre átszámítva: 39 000 mázsa. Kukoricában: 220 000 mázsa. Szdlázs és nedvdús takarmányban : 150 000 mázsa. Ez a többlefctaikarmány 2500 szarvasmarha, 3000 sertés és 148 000 tojóiyúk évi takarmány ellátásához elegendő. I amely jelenleg a várban van* ! szintén a község' külső szélén S kap helyet. A Községgazdál- , k adási Vállalat pedig a 12. sz. Autóközlekedési Vállalat régi telephelyére kerül. A terv gondoskodik a közlekedés korszerűsítéséről is. A várható szaporulattal pár huzamosan a lakások számát is növelni kell. Jelenleg 2058 lakásban 3206 szoba van Szigetváron. A lakások számát 2600-zal kívánják növelni, úgy, hogy a nyugati részen kétezer és a keleti területen pedig hatszáz 1 új lakást építenek. A lakásépítést három ütemben oldják meg. Első ütemben az üres, foghíjas tel keket építik be, majd folyamatos ' szanálással többszintes házakat építenek és a harmadik ütemben pedig a szanálást befejezik. A középületek többségét a Zrínyi téren helyezik el és így a teret a község tényleges köz~ pontjává alakítják ki. A jelenleg 8 tantermes gimnáziumot 24 tantermessé bővítik és egy új 16 tantermes gimnázium építését tervezik. A községnek egy 18 tantermes általános iskolája van. A terv szerint áz általános iskolák hálózatát is fejlesztik, ezért a nyugati és a keleti területen összesen két 8 és egy 16 tantermes általános iskolát építenék. Továbbá a község különböző területein hat 25 férőhelyes óvodát létesítenek, de a tervben még egy, korszerű diákotthon építése is szerepel. A száz férőhelyes járási kórházat a község északnyugati felébe telepítik, ahol 400 ágyas új kórházat építenek, és a jelenlegi kórházat központi rendelővé alakítják át. Az említetteken kívül a terv ben szerepel még egészség- ügyi fürdő, strand létesítése, valamint művelődési ház bővítés. ?:|