Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

? »63. MÁRCIUS 29. WAPLÓ 5 Gyalog, lóháton és motoron A falu legszélső házában z lakik. Azon túl még a ]cövesútnak is vége szakad. Azon túl már semmi sincs, csak a puszta, a sár meg az elmaradottság. És a Duna, amely minden oldalról kö­rülöleli a szigetet. Ölel is. meg fojtogat is, jégzajlás ide jén mindnyájan a folyó rab­jai. Akkor csak a legmeré­szebb csónakos mer átcikcak- kczni a folyón. Ez a ház a civilizáció elő­őrse Duna}alván. Kerítés mellett kapirgáló tyúkok, bőszen csaholó fekete puli és Tv-antenna, — itt minden megtalálható. Az ajtó fölött tábla: dr. Su- rányi Lajos ... Fiatal orvos háza ez. A férfi harminc, a felesége húsz egy­néhány éves lehet. Nyíltak, derűsek, közvetlenek, az em­ber még mögöttük érzi a diák évek levegőjét. Első érdemleges kérdésem: Hogy érzik magukat a falu­ban? Nyilván, hiszen Duna- falván nem lehet mással kéz deni a kérdezősködést. Abban a faluban, ahol még járda sincs, ahová még telefonálni is nagyon körülményes, ajiol a parasztok egyik fele még ma is a távoli, egymástól szét­szaggatott tanyákon él, s ahol az orvos jobbik esetben mo­torkerékpárral, leginkább pe­dig csak gyalog vagy éppen ló­háton tudja megközelíteni a betegeit, — s Dunaszekcsőről, fi Dunán át, hátizsákkal cipe­li a gyógyszert — ott ezzel kell kezdeni a beszélgetést. A válasz az, amire számítot­tam.. Mégpedig: nem erre gon­doltak. Nem idegenkedtek a falutól ugyan, de mindenre felkészültek, csak Dunafalvá- ra nem. Mindketten a vihar­sarokból jöttek, azelőtt csak a térképen látták ezt a szige­tet. Honnan tudhatták volna., hogy ehhez a képtelenségig szétszórt. Dunától körülzárt faluhoz képest még a szomszé­dos Dunaszekcső is városnak lá-‘—ík? Nem, ezt nem tudták. Jl,f ->st már megszokták. Vagy meg is szerették? Való­színű, mind a kettő igaz. Mert ha az ember olyan faluba csöppen, ahol nagy az elmara­dottság, ahol az orvosnak még telefonja sincs, hogy kihívja a mentőket, s' ahová a mentő egyébként is csak nagyon kö­rülményesen tud bejutni — kompon és kínos lassúsággal — ott az embert előbb-utóbb elfogja egy mindennél erősebb vágy: változtatni kell ezen. S ha az ember dühös, meg vál­toztatni akar, akkor már meg­gyökerezett. — írja be, hogy telefon kell, mert anélkül nem tudok dol­gozni — mondta az orvos, majd a telkemre kötötte, hogy az utat se hagyjam ki. A Baja felé vezető utat. ök ugyarijs a Mohács—Baja távolságnak kö­rülbelül a felezőpontján fek­szenek, s számukra sokkal elő­nyösebb lenne, ha a bajai kór­házzal kooperálnának. Bajáig ugyanis három kilométer hí­ján jól karbantartott száraz­földi út vezet. Ha azt a három kilométert is megépítenék, akkor végigfuthatnának egé­szen a partig, azt a partot és Baját pedig csak egy holtág választja el egymástól, nem pedig a széles, hömpölygő fo­lyam, a maga jégzajlásaival és árvízveszélyeivel, mint Du- naszekcsőnél. Ezért sürgős az út. Hogy nyomatékosabbá te­gye a kívánságát, elmond egy példát. Egy hetven egynéhány esztendős öregről van szó, aki szív- meg tüdőasztmában szen­vedett. A tüdejét fojtogató váladék lepte be, alig maradt légzőfelület. Most mit csinál­jon? Telefonja nincs, hogy mentőket hívjon, és különben is: hiába hívná, mert nem tudna átjönni. Nem jár a komp mert zajlik a Duna. Mit te­gyen hát? Ültesse csónakra a beteget, s kérje meg a leg­ügyesebb csónakost, hogy vág­jon át. a Dunán? Istenkísértés a lefelé rohanó jégtáblák kö­zött átevickélní, talpig férfia­kat kíván, az öreg belehalna az izgalmakba. Még ha nem fordul fel a csónak, akkor is megfullad a folyó közepén. Nem hívott mentőket. Gyor­san végiglapozgatta a szak­könyvelcet, mert ez speciális, kórházi beavatkozást' igénylő helyzet volt, s a körzeti orvost sem képezhették ki mindenre. Végiglapozta a szakkönyveket és megfelelő injekciókkal meg egyebekkel sikerült megmen­teni a beteget. Az öreg még most is a tsz-ben dolgozik, Kiss Mihály a neve. Helyretett már olyan vállfi- camot is, amit csak altatással szabadna megcsinálni. Muszáj volt. És a háta mögött van egy olyan szülés, amit sohasem fe­lejt el. Ki látta a Kiss Meny­hért születése című filmet? Nos, ez megismétlődött a szi­geten. Éjnek éjjelén kopogtattak be hozzá, hogy az egyik isten- hátamögötti tanyán szülni ké­szül egy asszony. A tanya meg a falu között a sártenger kilo­méterei. Csak két lehetőség volt: a ló vagy a traktor. Az utóbbit választotta, mert a termetes bábaasszonyt is el kellett vinni, s nincs az a ló, amely mindkettőjüket megbír­ja. Super Zetoron bukdácsol­tak a sártengeren át, de olyan mély volt a latyak, hogy a traktor beásta magát... Kiug­rottak, kukoricaszárral töm- ködték a gép tehetetlenül gör­gő kerekét.., Mire odaértek, az asszony már megszült, nyílt sebekkel, véresen fetren- gett az ágyán. Éjjel, két büdös és alig pislogó petróleumlám­pa világánál varrta össze az asszony sebeit... Az asszony már meggyó­gyult, a gyerek is egészséges, az orvos pedig nevet. Vidám ember. A végén mindig ne­vet. rPervei? Egy autó, hogy a kövesút mellett fekvő betegeket gyorsan el tudja ér­ni. Egy csónak, hogy a vizen ha kell, éjjel is át tudjon kel­ni. Egy szőlőlugas, aminek ár­nyékában megpihenhet. A szőlőt már kitelepítette. Hogy mikor lesz belőle árnyas lugas? Úgy három év múlva. És mikor fog alatta pihenni?. Akkor és azután. A fiatal or­vos nem egy évig marad Du- nafalván. MAGYAR LÁSZLÓ Húszéves fejlesztési terv készült Szigetvárt 400 ágyas kórház épül — 16 tanteremmel bővítik a gimnáziumot Áthelyezik a 6-os utat — Az üzemek csak a községen kívül építhetnek A Szigetvár fejlesztésére 1957-ben elkészített települé­si vázlat ma már nem biz­tosítja a község fejlődésének megkezdett ütemét, ezért a szigetvári községi tanács, fe­lettes hatóságaival és az ille­tékes üzemek, hivatalok, és társadalmi szervek vezetői­vel egyetértésben húszéves távlati fejlesztési tervet dol­gozott ki. A terv megalkotásakor fi­gyelembe vették a lakosság foglalkoztatottságának meg­oszlását. valamint a mostani és a tervidőszakban várható lé- lekszámot. Szigetvár lako­sainak száma: 7 400. Az elkö­vetkező húsz évben ez a szám előreláthatólag 15—18 ezerre nő. Tekintve, hogy a lakosság mintegy 50 százaléka ipari fog lalkozású a tervben is jelen­tős helyet kellett biztosítani az ipar fejlesztésére. Az üzemek jórésze a község belterületén van, ezért a terv­ben úgy határoztak, hogy üze­mi létesítmények építését csak a községen kívüli területen engedélyezik. A Konzervgyár fejlesztéséhez szükséges te­rület megoldott, a Cipőgyár számára ugyancsak biztosítva van az építési lehetőség. A Kisgépgyártó .Vállalatot a dencsiházai út és a pécsi vasút közötti területen helyezik el. A Fűztermeltető Vállalat, Sétára indulnak a béri bölcsőde apróságai . t&i; •• • Foto: Erb ked környékén fúrt kutak bár bő vízhoza- múak. mégsem javasolhatjuk a jelenlegi ki­képzési forma mellett, mert fél év után egy részük beomlott, mivel a vízadó réteg igen finom szemcséjű homok. Kölked község hata­rában a csőkutak vizének igen magas a vas- tartalma, ami a termelt növényeket fiziológiai lag kedvezőtelnül befolyásolja. A Margittá szigeti csőkutak az eddigi tapasztalatok sze­rint jól beváltak, mert itt a vízadó réteg nem finom szemcséjű homok és a víz mennyisége is állandó, vegyileg kifogástalan. A Dráva mentén a csőkutas öntözés alkalmazási kör­zetét hozzávetőlegesen a Sellye, Harkány, Drávaszabolcs vasútvonal és a Dráva folyó által bezárt terület alkotja. Ezen a területen is általában ugyanazok a hibák mutatkoznak, mint a Duna menti csőkutaknál: a vízadó ré­teg finom szemcséjű homokrétegben helyez­kedik el. Egyes helyeken a vízadó réteg ké­kes-szürkés színű, éles szemű, durva folyami homok. Itt a csőkutak percenként 800—1000 litert is adnak. Az eddigiekből látható, hogy a csőkutak alkalmazásánál nagy körültekin­téssel kell eljárni: a kutak kiépítését, szűrő­zését és kavicsolását illetően. Létesítendő csőkutak körülbelüli mennyisége járásonként: Járás Kh. Csőkutak sz: Mohácsi 800 15—20 Siklósi 600 10—15 Sellyéi 1200 20—25 összesen: 2600 45—60 VÍZTÁROZÓK A kis vízfolyásokból való öntözést a továb­biakban csak úgy tudjuk megoldani, ha ezek­re tározókat létesítünk. így a kis vízfolyások vizeit, valamint a téli és tavaszi csapadékok felfogásával nagyobb területek válnak majd ontözhetővé. A tározókat megfelelő enyhe lejtésű völgyek elzárásával építhetjük meg. Ezeket az öntözésen kívül vízi szárnyasok tenyésztésére, haltenyésztésre, esetleg sport és idegenforgalmi célokra is felhasználhatjuk. A több irányban hasznosítható víztározók jelentős szerepet kaphatnak Baranya megyé­ben. A vízgazdálkodás távlati tervei szerint 56 millió köbméter vizet tárolhatunk azokban a tározókban, amelyek a megye természeti vi­szonyai alapján megépíthetek. A gazdaságo­san kiépített tározó esetén a tárolt víz köb­méterének 1,3-szerese használható fel éven­ként. Ez pedig 72,8 millió köbméter vizet je­lent. A megyében tározók létesítésére alkal­mas terület a szigetvári, a sásdi és a mohácsi járás egyes vidékein van. A tározók közül az alábbiakban azokat a lehetőségeket sorol­tuk fel, melyeknek öntözési lehetősége van: Vízfolyás neve: Karasica Tapolca Borza Csele Vasas—bélvárdi Tormás—szágyi Somogyhatvani Gyöngyös keleti Gyöngyös keleti Sándor-árok Ellen di Villány— pogány! Tározás helye: Borjád Kásád Boly, Nagynyárád Somberek Magyarsarlós, B aranyaszentgy örgy Somogyhatvan Somogyviszló Patapoklosi Nagyváty Martonfa Kistótfalu A tározók közül a jelenlegi hásságyi—bel- várdgyulai kiemelt szerepet tölt majd be. A tározó országos és megyei viszonylatban is kísérleti jellegű lesz. Működésén le lehet mér­ni majd, hogyan lehet a dombvidéki tározók­ból öntözni. ÖNTÖZŐRENDSZEREK Az öntözés további nagyarányú fejlesztése megköveteli, hogy a Dunára és a Drávára épülő nagykiterjedésű öntöző rendszereket hozzunk létre. A Dunára épülő rendszerekkel mindkét oldalon nagy területeket öntözhe­tünk. Margitta-szigeten az egész szigetet be­hálózó csatorna tisztításával és feltöltésével úgyszólván az egész terület. ontözhetővé vá­lik. A csatornák vízellátása egyrészt Kanda- fok környékén, a Duna balpartján épülő szi­vattyúval, illetve szivornyával történhet. A többi csatorna a Dunafalva térségében meg­építendő szivattyú-, illetve szivomya-rend- szerrel látható el vízzel. A Duna jobb partján, Mohács északi részén a téglagyár környékén megépítendő fő víz­kivételi művel a vizet Sátorhely, Kölked tér­ségéig lehet elvezetni. Erre a rendszerre a vízügyi igazgatóság beruházási programot, ja­vaslatot már elkészítette. A programjavaslat szerint részben felszíni csatornákban, rész­ben felszín alatti nyomócsöves rendszerre, négy nyamásközpomittal, mintegy 11 ezer hold válik ontözhetővé. További lehetőségeket jelenteinek a Drávára épülő öntözési rendszerek. Az egyik lehetőséé szerint a Drávára épülő fő vízkivétellel a vizet a részben nyílt csatornákkal, részben felszín alatti csővezetékkel Siklós térségéig lehetne elvezetni. Az előzetes becslések alap­ján itt is mintegy 10—12 ezer hold válna öntözhetővé. A másik lehetőség ugyancsak a Drávára épülő vízfkivételS mű, amelynek se­gítségévéi a vizet Sellye térségéig lehetne elvezetni és itt mintegy 10 ezer holdat ön­tözni. A nagyarányú rendszerek építése szüksé­gessé teszi azt, hogy a kapcsolódó, valamint a kiegészítő beruházásokkal egyidőben, vagy legalább a rendszer építését megelőzően a tsz-ek öntözése növénytermesztésének megfe­lelően legyenek elosztva. Ilyen kiegészítő be­ruházás az öntözendő területek többlettrágya igényét részben biztosító istálló épületek, továb­bá ezek beépít éséhez szükséges hitelek. De ide tartozik az öntözéses termelés révén elő­álló többlethozamok szállításához és tárolá­sához szükséges eszközök és berendezések biztosítása is. Az öntözéses termelés feljlesztése összefüg­gő nagyobb területek esetén szükségessé és indokolttá teszi az illetékes terület növény- termesztési szerkezetének az átalakítását is Az öntözéses termelés megköveteli, hogy olyan növényeket termesszenek, amelyek az öntözést meghálálják és a trágyatermelést biztosító állatállománynak megfelelő mennyi­ségű szálas- és abraktakarrnányt biztosítsa­nak. Éppen ezért törekedni kell arra, hogv az öntöző rendszerek területén legnagyobb mértékben kukorica és pillangós virágú szé- lastakarmény növények termesztésére ren­dezkedjenek be. A TÁP ANYAGELLÁT ÁS KÉRDÉSE Az öntözés ilyen nagyarányú fejlesztése a talaj tápanyag utánipótlás szempontjából igen fontos feladatot ró ránk. Öntözéses viszonyok között a termés nagyságára döntő jelentősé­gű a megfelelő tápanyagellátás. A talajtól és a termelendő növénytől függően kéjt-három évenként legalább két—háromszáz mázsa szervestrágyát kell biztosítani az öntözött te­rület minden holdjára. Kizárólag istállótrá­gyázásra támaszkodni nem lehet. Figyelembe kell venni a növény igénye szerint a talaj ásványi tápanyagelláfottságát. Az ásványi tápanyagot megfelelő műtrágyák — NKP — adagolásával biztosítjuk a növények számára. A növények ugyanis általában több ásványi tápanyagot vonnak ki a talajból, mint ameny nyit istálló-trágyával pótolni tudunk. A trá­gyázás és műtrágyázás célja, hogy a talaj tápanyagban gazdag legyen. A szervesanyag- utánpótlás helyzetét mutatja a megyére va- r.aitkozóan az alábbi szervestrágyázási mér­leg: A. A megye számosállatlétszáma: Állatfaj: összes Szorzószám Számosállat 1963. I. 1. db: számosállat/cTb: db: Szarvasmarha 104 600 0.8 83 689 Ló 15 812 0,8 12 649 Sertés 302 300 0,114 34 462 Juh 116 086 0,07 8126 összesen: 138 917 összes számosállat évi trágyája á: 80 q/szá,' 111134 vagon istállóiragyá értéke. B. Évelő pillangósok. Lucerna 26 614 kát. hold Vöröshere 6078 kát. hóid Baltacin 614 kát. hold összes évelők: 33 306 kát. hold á: 90 q istállótrágya érték, 29 975 vagon. C. Egyéb hüvelyesek: Botsó 7747 hat. hóid Baíb 1921 hat. hold Lencse 397 hat. hóid Szója 1362 kát hold Egyéb hüvelyes: 73 kát. hold összes hüvelyes: 11 500 kát. hold á: 30 q istállótrágya érték, 3540 vagon. D. Komposzt: 3000 vagon, kétszeres istálló- trágya érték = 6000 vagon. E. Zöldtrágya: 4000 kát. hold, á: 70 q, is- tálílótrágyaériék 2800 vagon. Összes szervestrágya: 153 359 vagon. Négyévenkénti 150 mázsás istállótrágyát feltételezve az évente trágyázandó redukált szántó 143 440 hold. összes szervestrágya- készletürak 153 359 vagon. Ebből 150 mázsa/kh adaggal mindössze 107 240 holdat trágyázha­tunk. Ebből világosan kitűnik, évente 41 310 holdra nem tudunk szervestrágyát biztosíta­ni. Mi a teendő? A szervesanyag utánpótlás egy részét zöldtrágya növények termesztésé­vel és a számosállat növelésével oldhatjuk meg. Másrészt a megyében előállított szer- vesitrágyák felvásárlásával is csökkenthető a hiány. A Baranya megyei Talajerőgazdálko­dási Vállalat 1963. évi terve 1550 vagon tő- zeges fekáitrágya, 750 vagon komposzt ?s 373 vagon orgafoszfát. Meg kell oldani, hogy az előző évektől eltérően a megyéből szer­vestrágyát ne vigyenek ki. Az itt megtermelt szervestrágyát a baranyai tsz-ek, elsősorban az öntözéssel foglalkozó termelőszövetkeze­tek használják feL A szervestrágya hiányt csökkenteni kell azáltal is, hogy fokozzuk a pillangós virágú növények vetését. A szer­vestrágya hiány pótlását úgy is meg lehet oldani, hogy a kukoricaitenmő területeken a kukoricaszárat megfelelő felaprítás . után kel­lő adagul műtrágyával együtt alászántjuk. Az^ állatállomány létszámának emelésére lehetőséget ad az a körülmény is, hogy Ba­ranyában a 30 000 hold öntözött területből 20 000 holdon takarmányt kívánunk termelni. Ennek megoszlása és többlettermése a száraz műveléssel szemben a következő: Lucerna és vöröshere szénában: 120 00 q. Hét és legelő termésében szénaértékre át­számítva: 39 000 mázsa. Kukoricában: 220 000 mázsa. Szdlázs és nedvdús takarmányban : 150 000 mázsa. Ez a többlefctaikarmány 2500 szarvasmarha, 3000 sertés és 148 000 tojóiyúk évi takarmány ellátásához elegendő. I amely jelenleg a várban van* ! szintén a község' külső szélén S kap helyet. A Községgazdál- , k adási Vállalat pedig a 12. sz. Autóközlekedési Vállalat régi telephelyére kerül. A terv gondoskodik a köz­lekedés korszerűsítéséről is. A várható szaporulattal pár huzamosan a lakások számát is növelni kell. Jelenleg 2058 lakásban 3206 szoba van Szi­getváron. A lakások számát 2600-zal kívánják növelni, úgy, hogy a nyugati részen kétezer és a keleti területen pedig hatszáz 1 új lakást épí­tenek. A lakásépítést három ütemben oldják meg. Első ütemben az üres, foghíjas tel keket építik be, majd folya­matos ' szanálással többszin­tes házakat építenek és a harmadik ütemben pedig a szanálást befejezik. A középületek többségét a Zrínyi téren helyezik el és így a teret a község tényleges köz~ pontjává alakítják ki. A jelenleg 8 tantermes gim­náziumot 24 tantermessé bő­vítik és egy új 16 tantermes gimnázium építését tervezik. A községnek egy 18 tanter­mes általános iskolája van. A terv szerint áz általános is­kolák hálózatát is fejlesztik, ezért a nyugati és a keleti te­rületen összesen két 8 és egy 16 tantermes általános iskolát építenék. Továbbá a község különböző területein hat 25 férőhelyes óvodát lé­tesítenek, de a tervben még egy, korszerű diákotthon épí­tése is szerepel. A száz férőhelyes járási kórházat a község északnyuga­ti felébe telepítik, ahol 400 ágyas új kórházat építenek, és a jelenlegi kórházat köz­ponti rendelővé alakítják át. Az említetteken kívül a terv ben szerepel még egészség- ügyi fürdő, strand létesítése, valamint művelődési ház bő­vítés. ?:|

Next

/
Oldalképek
Tartalom