Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

ma. mArctcs t. / NAPtA 3 Hatezer köbméter színes farostlemez Jövőre már színes farostlemezt gyártanak Mohácson Színes felületű farostlemezfelhasználásával készült szoba bátor. Feltűnően szép farostlemez- lapocskák feliszenek Miklai Jenőnek, a Mohácsi Farost­lemezgyár főkönyvelőjének asztalán. Felületük színes és fényes, mint a tükör. Mint ki­derül. nemcsak tetszetősek ezek a lapocskák, hanem olyan tulajdonságokkal bír­nak. melyben nem versenyez­het velük egyetlen fafajta sem. Ha méter magasságból egy zacskó szöget szórnak rájuk, nem marad nyomukban kar­colás. Sav nem marja, tinta, vagy más vegyszer nem ejt rajta foltot. Tűzhelyről leemelt és ráhelyezett fazék nem égeti ki. sőt a kés pengéje sem hagy nyomot rajta. Ezeket egy pros- 'pektüs tanúsítja, de részben az a próba is, melynek Miklai Jenő veti alá a színes lapokat: felemeli zsebkését és egy mé­ter' 1 ráejti' a vaniliasárga 1; lületre. A kísérlet, hogy iné értse az NSZK-ban gyár­tót t íhíhtadarabökat — siker­telen. j Tavaly decemberben: 81 millió forintos beruházást kezdtek a Mohácsi Farost­lemezgyárban. Azóta épül az tízem, melyben 1964-től éven­I te 6000 köbméter farostlemezt vonhatnak be színes felülettel. I A beruházás első szakaszában I a lakkos eljárással dolgozó : üzemrész épül fel. Ebből a szi- ! várvány minden színében ké- | szülő, lakkos fényű farost- | lemezlapok kerülnek majd ki. I Az üzemrész gépeit osztrák j cég szállítja, ahol a Farost- j I lemezgyár dolgozói közül né- ! hányán megismerkedhetnek j I majd a lakkos eljárás lényegé- ! | vél. Ennek az üzemrésznek j i 1963 decemberében lesz az el- i I ső gyártási próbája. A próba- | j gyártást követően, 1964. I. ne­gyedében már tervfeladat sze­rint dolgoznak. A beruházás második szaka­szában épül fel az üzem má­sik része, amelyben laminátos eljárással kezelik a farost- í lemezlapokat. A laminátos el- | : járás lényege, hogy a farost- I lemezre vékony, mintás, gyan- j í tóval impregnált papír kerül, [ | melyet ráégetnek. A minták- | bői teljes kollekciót szereztek , be égy olasz cégtől, mely va- t lószínűleg állandó szállítója lesz később a Farostlemez- gyárnak. A minták között iga­zán bőséges a választék: leg- ! alább kétszáz különböző színű j és mintájú, itatóspapírhoz ha- I sonló fogású lap duzzad a vas­kos dossziéban. Van köztük pettyes, csíkos, kockás, sőt fa- j utánzatú is. Aligha akad olyan i bútoripari szakember, aki ne találná meg közöttük az ízlé­sének megfelelőt. A színes felületű farost­lemez nem ismeretlen nálunk, j Évente körülbelül háromezer köbmétert importéi Hun le eddig nyugati államokból, köb­méterenként 350—400 dollá­rért. Ilyen lemezt használ fel a magyar ipar például a Lehel 1 hűtőszekrények és néhány tet­szetős konyhabútor-típus gyár­tásánál. A bútoripar szívesen venne a jelenlegi importnál sokkal nagyobb mennyiséget a- színes felületű lemezből, ép- j pen ezért örömmel üdvözöl- í ték a Mohácsi Farostlemez- i gyár további bővítését. A színes felületű farost- j lemez gyártása hallatlan lehe­tőségeket nyit meg a magyar bútoripar előtt. A színes le- j mezekből készülő bútoroknál,! szinte teljesen mellőzhetik a j fényezést, festést. Azonkívül, j hogy ily módon meggyorsul- j hat a gyártás, a színes íaroet- I lemez olcsó anyag, a belőle két | szült bútor előreláthatólag! nem kerül többe, mint az, ; amelyet, ma kézzel , festenek. ! vagy fényeznek. Az uj üzem építése termé- j szelesen sok gonddá] jár. A 1 Komlói Építőipari Vállalatnak \ egy napot sem szabad késnie i a határidőkkel, melyek bizony eléggé szorosak. is osztrák és nyugat­német régek ugyanis pontos határidőre szál­lítják a berendezéseket, me­lyekkel együtt megérkeznek majd á szerelők is a gyárba. Másik gondjuk, ki kell válasz- J tani a - Farostlemezgyárban í azokat az embereket, akik az; új üzem. dolgozói lesznek.] Ezekbek a képzése tulajdon­képpen a gépek szerelésével egyidőben kezdődik, részt­vevők ezen kívül elutaznak majd a szállító cégekhez egy­másfél hónapos tanulmány­útra. H. M. Elégelt egy iMm Tegnap délután 4 órakor a Pécsi Közlekedési Vállalat új-mecsekaljai indítóállomá­sán a GA 26-26 forgalmi rendszámú Ikarus társas­gépkocsi vézetője Löchler József benzinlám/pával pró­bálta melegíteni a gépkocsi befagyott. hátsó ajtaját. A gépkocsi karosszériája ki­gyulladt. A helyszínen lévő kézi tűzoltókészülékekkel azonnal hozzáláttak a tűz oltásához, a tüzet azonban nem sikerült megfékezni. Az égő autóbuszról a tűz átter­jedt a váró és irányító he­lyiség tetőszerkezetére is. A helyszínre érkező tűzoltók­nak sikerült a tűz tovább­terjedését megakadályozni. A tűzeset következtében a becslések szerint több mint 200 000 forint, kár keletke­zett. A Pannónia Sörgyár új eróműnének kapacitása másfélszerese a eginek. Az új kazánházban megszűnt-a fizikai munka, futószala­gon érkezik. Önműködő berendezés továbbítja tüztérbe ?s ugyii- csak gépek segítségével távolítsák el a salakot és hamut. Ai ú; erőművet már úgy tervezték, hogy az fedezni tudja a gyér 15 éves ■távlatfejlesztési tervében létesítőn lő gépek, berendezések energia­ié szükségletét. A képen: beállítják az adagolót és óz autó mitikusán I' továbbítja a szenet a tüztérbe. Erb János Ielvétele Ónálló zsürijogot szeretnénk Beszélgetés Soltra Elemérrel a Képzőművészek Szövetségének •I | A a a/\ ™ üléséről egész magyar képzőművészetet. — SZÖVAL. amit a TIT-ben elkezdtünk? Bólintok. Két héttel ezelőtt a Népfront művészeknek ren­dezett „estéjén” találkoztam Soltra Elemér festőművésszel. Akkor egész éjszakai utazás és áttanított, nap után fáradtan ült a székben, most friss és jó­kedvű. Elkéri a naptáramat és pontos dátumot keres: — Február 13—14-én tartot­ták Budapesten a Képzőművé­szek és Iparművészek Szövet­ségének ülését. Tisztújítás volt De nem ez a lényeg. Sokat vitáztunk, kiállításokról, az őszi-tavaszi tárlatokról, a fiata­lokról, de egyben teljesen' egyetértettünk: szocialista-rea­lista . művek.kellenek s mi en­nek a kornak akarunk festeni. Darabos Iván a párt Központi Bizottságának osztályvezetője szerint „széles út’’ nyílott előt­tünk, a legváltozatosabb for­mákkal fejezzük ki a tartal­mat. A művész kísérletezzen, mért ez alkotó munkájának szerves része, de csak az a for­mai kísérlet indokolt, amely mögött belső tartalom van. — Sokat foglalkoztatta a vi­ta itthon is? — Két-három napig nem, de azóta, hogy leülepedtek bennem a dolgok már mind jobban foglalkoztatnak. A. szé­les út véleményem szerint nem szűkíthető le a nyugati kópiá­ra, de a sablonos naturaliz­musra sem. Az életünk rend­kívül változatos, hogyan is le­hetne egysíkúan ábrázolni! A jelenlévő három-négyszáz fes­tő mind egyetértett abban: a szocializmus építését szocialis­ta realista módon, sokrétűen kell ábrázolni. De hogyan? ... Magas forma, magas követel­mény. Picasso, ha itt élne, nem festene úgy, mint nyugaton, de modemül festene. Nekünk is meg kell találnunk a korszerű, magas színvonalú kifejezőesz­közüket. Néha úgy is érzi az ember, sikerült..: — Hányán voltak Pécsről a szövetségi ülésen?1 — MARTIN FERENC. Sar- kadiné Hars Éva és én.'Sajnos, csak mi hárman vagyunk szö­vetségi tagok Baranyában. _— Lantos Ferenc, mint „vendég” volt fenn velünk, bár az ő fel­vételi kérelme két éve Pesten van. A szövetségi ülésen új módon, vetődött fel a „vidék” problémája is. Végre kimond­ta valaki, hogy Pest nem kép­viseli, nem képviselheti az Itt nem lehet közigazgatási be osztást csinálni, A képz-jinű". vészét nagy műhelyei. ’ Nagy­bánya, Szolnok, íSzentendre/ mind vidéken voltak. Ezért is jó lenne, ha az eddigi munka- csoportok helyett helyi, szövet­ségek létesülnének azokon a; helyeken, ahol érett művészek vannak. — Pécsett megvannak-e er­re a lehetőségek? — Feltétlen. Zsolnay óta a mai generációig nem volt még Dél-Dunántúlon ilyen tehetsé­ges művészi, gárda, mint most. , Joggal pályázhat a szövetségi tagságra Kele Sándor, akinek karakterisztikus, komolyan be­érett pikturája, vagy Simon Béla, akinek expanzív, belső impulzusokkal teljes művésze­te a legjobbakkal vetekszik. De itt van Lantos, Bizse Já­nos és szánqos tehetséges fia­tal, akik képesek országos tű változatossággal alkot*/, egész ország művészetét benyi* tatni. Bencze Gyula a szövet­ség főtitkára, de maga Dara­bos elvtárs is ezeket állapítot­ta meg, tehát' nem elfogult­ságból mondom. — Milyen kereteket feszít ez a tehetséges gárda s miben le­hetne problémáikon segíteni? II. Eléggé elterjedt, téves nézet, hogy a cigányok hajlamosak a bűncselekmények elköveté­sére és általában bűnözők. Kétségtelen, 'hogy a bűncse­lekmények elkövetésiében való részvételük aránylag maga­sabb. mint a nem cigány la­kosságé, azonban abszolút szá­mokban wem túlzottan ma­gas. A cigányok részvétele •’Baranya megyében a bűncse- leirír Ínyek elkövetésében: ezer főre az alábbi bűncse­lekmény jut: Év: Nem cigány: Cigány: 1934 17.8 29 .I960 8.8 19 1961 9.28 18.5 Annak, ellenére, hogy ezer fői-e számítva a cigányok ál­tal elkövetett bűncselekmé­ny.:: száma 100 százalékkal magasabb, mint a nem cigány lakosságé, mégis pozitívan keli értékelni, hogy 1961-ben 1954- bez viszonyítva a bűnözések csökkenése ezer főre számít­va. nagyobb mérvű az átlagos csökkenésnél. Az ezer főre jutó összbűncselekmények ezen idő alatt 8.5-tel, inig a cigánylakosság esetében 10.3 bűncselekménnyel csökkent. Természetesen ezzel az ered­ménnyel nem lehetünk, meg­elégedve, mert a. lakosság 3.5 százalékát kitevő _ cigányok követik el az összbűncsefek- ir>ányak_ közel 7 százalékát. Mindezek az adatok bizo­nyítják annak a nézetnek a helytelenségét és téves voltát, , hogy a cigányok mind bűnö- fc-k, s a bűnözésre v^ló haj­A cigány lakosság helyzete Baranyában esőn 6-2 házasságon kívül szü­letett gyerek családjogi hely­zetét rendezték és 15 vadhá- zasságbam élő házaspár kötött házasságot. latnuk származásukból eved. Az azonban igaz, hogy a bű­nözésben való részvételük ma­gasabb arányú a nem cigány lakosságénál, ennek viszont fő oka elmaradottságuk és ros-z- szabb életkörülményük. Ezek­ből az adatokból olyan követ­keztetést kell levonni, hogy — a törvényes lehetőségiek fel­használásával — az eddiginél HATÄROZOTTABB INTÉZKEDÉSEKET kell tenni a bűnöző és szoká­sos bűnöző cigányokkal szem­ben, ment. a bűnözésben való részvételük aránylag magas. Ugyanakkor azonban mindent meg kell tenni a társadalom­ba való beilleszkedésük előse­gítése érdekében. A tanulmány ’ második feje­zete a cigányok helyzetének megváltoztatására tett intéz­kedésekkel foglalkozik. Az MSZMP Politikai Bizott­sága határozatának megjele­nése óta több mint egy év telt el. Ae párthatározat — megcáfolva a kérdéssel kap­csolatos téves nézeteket —, minden szervnek megszabta a szükséges intézkedéseket, A határozat alapján a helyi szer vek konkrét intézkedéseket tettek, amelyeknek eredmé­nyei már kezdenek megmutat­kozni. A cigánylakosság hely­zetét megtárgyalta a megyei tanács v. b.-je is, majd a me­gyei tanácsülés is, és egy sor konkrét határozatot hozott. így többek között a taná­csok művelődésügyi szervei utasítást kaptak, hogy a tör­vényes észközöb betartásával — biztosítsák; bőgj' minden iskolaköteles cigánygyerek járjon iskolába. Ennek előse­gítése érdekében családláto­gatásokat szerveztek, meg­szüntették az iskolában a kü­lön ültetést. Az úttörőszerve­zetek patronálják a cigány- gyerekeket, segítik tanulásu­kat:. Az intézkedések nyomán több községben is javult a cigánygyerekek iskolába járá­sa és javultak a tanulmányi eredményeik is. Miután megyénk ipari jel­legű és egyre több cigány dol­gozik ipari üzemekben, fel­kértük az SZMT-t arra. hogy az üzemi szakszervezeti bizott­ságok vállaljanak a cigány dolgozók felett védnökséget, neveljék, tanítsák őket, kísér­jék -figyelemmel munkájukat. Különösén ügyeljenek arra, hegy hátrányos megkülönböz­tetésükét szüntessék meg és cigány voltuk miatt emberi önérzetükben ne sértsék őket. Tapasztalataink szerint a cigánygyerekek óvodai és nap­közi otthoni elhelyezésében is hátrányos helyzetben voltak. Mohácson például — ahol nagy számban élnek cigányok — 180 férőhelyes a napközi- otthon, s a 80 felvételre je­lentkezett cigánygyerek közül mindössze csak 9-et vettek fel. Ezért a megyei tanács utasí­totta a művelődésügyi osz­tályt, tegyen intézkedést, hogy — a lehetőségekhez mérten — - az eddiginél nagyobb szám ban vegyenek fel cigánygyere­keket. Versenden, Gilvámfán, ALsószentmártonban — ahol nagy számú cigány él — új napközi otthonokat létesítet­tek, amelyekbe a felvett gye­rekek többsége cigány. A rendkívül nagy analfa­bétizmus csökkentése érdeké­ben ANALFABÉTA-TANFOLYA­MOKAT is szerveztünk. A tanfolya­mokon jelenleg több mint 900 felnőtt cigány tanul, vagyis a cigány analfabéták közel 20 százaléka. A rossz lakáshelyzet javí­tása érdekében a járási és községi tanácsok utasítást kap tak, hogy az üresen álló álla­mi házakat vagy lakásokat a letelepülni kívánó cigányok­nak keli adni. Ennek alapján a pécsi’aradi járásban már 7 ilyen állami házba több ci­gánycsalád be is költözött. Az olyan cigányok részére, akik lakást kívánnak építeni,, ked­vezményesen vagy ingyenesen házhelyet. juttatunk. Például Nagyváty községben, Pécsett, Komlón és Gilvánía község­ben több cigány részesült in­gyenes házhely-juttatásban, sőt Nagyváiyon a község la­kói fel is építették a házat. Komlón és Pécsett a szénbá­nyászati trösztök több házra való bontási anyaggal segítet­ték házépítésüket. Az egészségügyi helyzet ja­vítása érdekében havonta min cien cigánytelepem mozgó szak­orvosi vizsgálatot tartanak az egészségügyi szervek, amely­nek során szűrővizsgálatokat én operatív gyógyító beavatko­zásokat végeznek. Nagy számban vannak ci­gányok, akiknél családjogi problémák vetődnek fél. Un­nék rendezése érdekében az igazgatási szervek tettek in­tézkedéseket Például D.Iohá­A cigányok munkába állí­tását, valamint nevelésük és a társadalomba való beillesz­kedésük elősegítését, egyik, leg­lényegesebb feladatként érté­keltük. Ennek előmozdítása érdekében minden járási és városi tanácson összehívtuk a gazdasági vezetőket és tájé­koztattuk őket a jelenlegi hiányosságokról és segítségü­ket kértük minél több cigány munkába állításához. Az érte­kezlet óta újabb 326 cigányt sikerült elhelyezni, közülük 18-at ipari tanulónak. A tanulmány a következők­ben a cigányok helyzetének segítése érdekében tett rend­őri intézkedésekkel foglalko­zik. A nagy érdeklődésre számot tartó tanulmány hű képet acl megyénk cigánylakosságának helyzetéről, az ezzel kapcso­latos problémákról. A tanul­mány kitűnően alkalmas ar­ra, hogy megismertesse me­gyénk cigány lakosságának helyzetét és állami, valamint gazdasági vezetőink, de az egész társadalom figyelmét ismételten felkeltse a problé­ma megoldásának további se­gítésére. Solt lehetőség adó­dik még, különösen a társa­dalomba való beilleszkedésük segítése terén. Ehhez pedig elsősorban megfelelő lakás- helyzet kialakítása szükséges. Tanácsaink sokat tudnának tenni például az olcsó vagy ingyenes házhely juttatás terü­letén, de adódna mód arra is, hogy kedvezményes épületfát lap hassanak. A probléma megoldásáért össze kell fogni mindazoknak, akik valamit is tehetnek megyénk több mint Iá 000 cigányának érdekében. — önálló ksürijogot szeretnénk. A szövetség tagjai ugyanis zsűrizésre alkalmasak a szabályok szerint, de ugyan­akkor nem zsűrizhetnek. A másik, hogy kellően értékelni kellene az embereket. Martyn szerintem egészen különleges tehetség. Egyszer már szembe kellene nézni életművével. Ne csak annak legyen elismert életműve nálunk, aki már meg hált. Harmadszor: össze kel­lene fogni ezt a tehetséges művészi gárdát. Lvov testvér- városunk. Jó lenne egy önálló képkiállítást vinni a szovjet városba, s bemutatni művein-* két. Jó lenne — és ezt álta­lánosságban állítom — az em­berek esztétikai nevelésére nagyobb gondot fordítani. A közönség ne maradjon öt ver. évvel a festők mögött. Hisz m: annyi engedményt tettünk, a közérthetőség kedvéért, hogy már nem léphetünk vissza. Ne ­velni kell a gyerekeket az is­kolákban, több művészettörté­neti órát beiktatni. Ami pedig bennünket Ulet, többet és job­bat alkotni. Szütó István A televízió műsora március 1-én, pénteken: 10.00: TV-híradó (Ism.). —, lo.li: öten a sok közül. — Magyar kisfáim (ism.). — 10.35: Anatö! úr kalapja. — lengyel fiira ism. — 1« éven felülieknek! — 12.65: A Jövö hét műsora. Hírek. — 21.SS: Műkorcsolyázó vb. Férfi szabadonválasztott gyakorla ui. Közvetítés: Cortina d’Ampezzó- MI. — 33.38: Hírek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom