Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-15 / 62. szám
4 mmó 1963. MÁRCIUS 15. A pokol napszámosai Riport a világ legnagyobb, legmélyebb és legforróbb aranybányájából Felhőkarcolók Moszkvában Johannesburg korán kél. Már pirkadatkor népesek az utcáit, de csak siető bennszülötteket lehet látni, s azok is eltűnnek, mire a nap ráveti sugarait a városra. Autónk miár tíz perce röhög Az út mellett mindenütt kúpba rakott kövek, nemrég még a föld alatt rejtőzködtek háborítatlanul. Aztán robbanások remegtették meg környéküket, csákányok vájták ki őket, hogy kivonják belőlük a Dél-Afrikai Unió legnagyobb kincsét, az aranyat. — Tíz kilométert tettünk meg — fordult hozzám a vezető —, és az egész úton arany fölött haladtunk. Alattunk, a föld mélyében kemély munka ío1 vik. négerek és fehér emberek dolgoznak, néhol két-há- romezer méter mélyein. Út a föld központja felé Megállunk a világ legmélyebb bányájának bejárata előtt. Az aknák 3800 méter mélyre nyúlnak le a föld gyomrába. Amikor megtekintettem a dél-afrikai aranybányákat, 300 ezer néger fejtette izzadva a sárgán csillogó ércet. Ezeknek csak 30 százaléka a Dél-Afrikai Unió lakója, a többiek Nvasszaföddről, Beesuam-föld- ről, Baszutoföldről és más brit protektorátusokból, meg a közeli Mocambique-ból jöttek. Mocambique-ból százezer ■néger jött bányásznak, Baszutoföldről 40 000. Francistown- ból 60 000. Ez utóbbi helységet '■"süt köti össze Johannesburggal ezen a vonalon csak bá- nvás7ok utaznak. — Honnan kerül a rengeteg néger bányász Francistownba? — Francistownról sok mindent hallottam. Azt regélik róla. hogy légi úton szállítják oda a munkásokat. Titokzatos Dákot a-típusú repülőgénen s^óUnak le a dzsungel szé'én, f'-efrésdróttal körülvett repülőtéren, gyomrukból szárával lennek ki a néger munkások, ho?v aztán teherautón a vaséi állomásra. onnan pedig Jo- hanneshurffba a toborzó telepre v'crvék őket. Valakitől azt hallottam, hnrv Franeistown kámeríthe- tpH-n munkaerő-forrás, évente tHhh mint 70 000 néeert vis-eek el onnan az Afrikai Up:ó aranybányáiba. Vitám ennyi ükét külföldön verbuválták a bánva ügynökei. mert a Dél-Afrikai Unió bennszülött lakosai mind kisebb számban jelentkeznek a bánva felhívásaira. Tudlak már hogy mi vár rájuk a föld méivéhen. Az ügynökök ezért a primitív törzsek tarjait igyekeznek megnyerni az embertelen munkára. Nagy beszédeket tartanak nekik, hogy a bányászás az igazi férfimunka, aki a föld mélyében megállja a helyét, az csakugyan bátor, erős férfi, s amellett eleget keres ahhoz, hogy asszonyt vehessen magának. Csodákat mesélnek a jo-_ hannesburgi életről, és az egyszerű hiszékeny bennszülöttek seregestől jelentkeznek munkára. Az ügynökök ígéretei persze csak hamis szavak, Johannesburgban nyomorúságos szállás, rossz élelem és még rosz- szabb bánásmód vár rájuk, a nehéz munkáról nem is szólva. A bányabejárat előtt Baloldalt egy magas torony emelkedik az ég felé. Kísérőm elmondja, hogy ott egv új bányát nyitnak, 3800 méter mélyen hatolnak le, hogy elérjék a gazdag aranyeret. Ncponta hat métert fúrnak le. percenként négy font költséggel, de ha elérik az aranyeret, minden egyes perc munka 125 fontot jövedelmez legalább hat évtizeden át. — Tudja mennyi követ kell kibányászni 30 gramm aranyért? — kérdezi tőlem. Pontosan egy tonnát, ennyit — mutat rá egy derékig érő kőpira- misira. Körülöttünk, amerre csak a szem ellát, mindenütt ilyen kőkupacok emelkednek. Iszonyatos mélységből, verejtékei munkával hordták fél a sok ezer mázsányi követ, hogv kitermeljék belőle az aranyat. Az urán meséje Jónéhány bányában már rég abbahagyták a, fejtést, amikor a bánya egvilc mérnöke véletlenül rájött, hogv a kimerftettnek vélt aknákban még rengeteg kincs rejlik urán formájában. 1945-ben, amikor az Amerikai Egyesült Államokban az első atombombákat állították össze, a borzalmas fegyver töltéséhez Katangából szállították az uránt. Ott azonban nagyon nehéz és költséges volt kiaknázása. Truman elnök egy napon meglepő táviratot kapott Smats marcalitól, a Dél-Afrikai Unió elnökétől. Egy mondatba sűrítve ez állt benne: , Tudom, hogy nagy áldozatok áráji bányásszák az uránt, a kongói erdőkben. Nálunk a föld felszínén korlátlan meny- nyiségben található, rendelkezésükre bocsátom.” Egy héttel később egy húsz tagból álló amerikai mérnök- csoport utazott Johannesburgba. és rövid pihenés után jelentették, hogy felkészültek az uránkutatásra. — Minden felszerelésről gondoskodtunk, két hónapra van élelmiszerünk — jelentette vezetőjük ... — Jól van, holnap indulunk mondta a melléjük kirendelt kormánytisztviselő, — de sátrak, fölszerelés és élelem nélkül. Csak Geiger-számlálókat hozzanak magukkal. A mérnökök hitetlenkedve néztek rá. Másnap reggel négy autó állt meg szállodájuk előtt. Beszálltak és 40 perc múltán megálltak egy volt aranybánya előtt. — Hát az urán?... — kérdezte egy mérnök. — Itt van — mutatott széles mozdulattal a kőrengetegre a kormánv tisztviselője. A mérnökök vezetője úgy ■nézett rá, mint a bolondra. Látszott rajta, hogy egy szavát sem hiszi el. fehér és 2500 néger dolgozik. Valami furcsa, keverék nyelven érintkeznek. Ahogy a föld gyomra felé haladunk, egyre melegebb a levegő. Ügy érzem, hogy lángot lélegzek be. A szellőztető berendezés működik ugyan, de mire a friss levegő ilyen mélyre leér, nagyon felmelegszik. Ruhám csuromvíz, még az ujjam hegye is izzadt. A hőmérő 50 fokot mutat. Az akna falai pokoli hőséget árasztanak. Tíz perc alatt 3400 méter mélyre értünk. Amikor kiléptünk a felvonóból, sarat tapostunk. A tárna falairól vékony patakokban víz csörgött. Előttünk hat néger fejtette az aranyeret, övig meztelenek, háhtkon vereitékpatakok. Még mélvebbre mentünk. Most 3750 méter vastag földtakaró borul ránk. Odaléptem a légvezetékhez: forró levegő csapott meg, de mégsem volt i olvan meleg, mint a vágatban. Ha csak húsz percre megszakadna a levegő-«57/>lgáltatás. mindannyian megfulladnának. Maga a pokol ez. Alig vártam, hogy kikerüljek Innen. Amikor fölértünk kísérőm tanácsára megméret- keztem. Három óra alatt másfél kilót fogytam. Novíji Arbatot, a régi moszkvai városnegyedet lebontják. Moszkva általános városrendezési tervében az építészek ide egy főútvonalat terveztek. A 80 méter széles út két oldalán ilyen felhőkarcolók alkotják majd a kerület új arculatát. T így utazik az amerikai elnök Hosszú szóváltás után egy mérnök inkább udvariasságból, mint meggyőződésből kicsomagolt egy Csiger-számlálót, és elindult vele a törmelék felé. Mihelyt a közelébe ért a készülék tűje őrülten kezdett el ugrálni. Azóta Az USA és Nagy- Britamnia hatalmas összegeket ruházott be a Dél-Afrikai Unióba. De kifizetődött, mert évente több mint 6000 tonna uránércet importálnak ebből a dél-afrikai országból. Leszóltunk a föld gyomrába Belépünk a felvonóba. Szédítő gyorsasággal siklunk lefelé. Csakhamar ötezer láb mélyre érünk. Mellettünk végtelen tárnák ágaznak szerte. Csak ebben a bányában 400 Elnökségének első két esztendeje alatt John Kennedy 275 órát töltött a levegőben, és kereken 200 000 kilométert tett meg. Az amerikai pilóták Air Facts című folyóirata most érdekes részleteket közöl arról, hogy milyen óvóintézkedések történnek az amerikai elnök minden légiútja előtt és alatt. Mielőtt az elnök beszáll a fekete orrú, kék-fehér színű léglökéses gépbe, nagy előkészületek történnek. Gépének természetesen minden repülőtéren elsőbbségi joga van. Elnökségének első évében Kennedy egy alkalommal Washingtonból Floridába repült, hogy Kay Westben találkozzon Macmillannal. A brit miniszterelnök a Karib-tenger felől érkezett, mégpedig kedvező hátszéllel, úgy hogy gépe a kitűzött időpont, élőn Kay West fölé ért. miközben Kennedy repülőgépe az ellenszél miatt még csak Miami fölött volt. A brit gép pilótája felhívta a repülőteret: — Kérek leszállási engedélyt! — Nem adhatjuk meg — volt a válasz. — Keringjen egy ideig! — Lehetetlen, hiszen Macmillan van a gépen. — Sajnáljuk — hangzott a válasz a repülőtér parancsnoki tornyából. — Mielőtt önök leszállnának, Kennedy elnöknek kell leszállási engedélyt adnunk. Addig keringjen a várakozásra kijelölt térben. A brit pilóta kénytelen volt mindaddig keringeni, amíg Kennedy leszállt, hogy néhány perc múlva üdvözölhesse Mac- millant. Kennedy elnök nyilszárnyú Boeing VC—1.37 típusú léglökéses repülőgépen utazik, ez nagyjából ugyanolyan, mint az interkontinentális polgári légiforgalomban használt 707— 320 B típusú. Ezt a gépet 1962. végén állították . forgalomba. Maximális sebessége 1000 kilométer órán ként, hatósugara 11 000 kilométer. 4000 kilométerrel több. mint az elnök által azelőtt használt gép. Az új repülőgép csaknem 8 millin dollárba került. 2 millió dollárral többe, mint. az átlagos forgalmú repülőaévek. mert olyan hírközlő és léghajózási műszerekkel van felszerelve, amilyenekkel a világ kevés más gépe. RádtóáVomá- sa olyan erős. hogy bármikor kapcsolatba léphet a világ bármelyik állomásával. A 86 tagú repülőtéri személyzet sokkal gondosabban kezeli ezt a gépet, mint a többit. A léglökéses hajtószerkezetet a szokásos 1200—2000 óra helyett már 700 repülőóra után kicserélik. Semmilyen szerelést vagy javítást nem szabad végezni a gépen négy állandó mechanikusának jelenléte nélkül. Az üzemanyagot 24 órával a *öltés előtt szioorú vegyvizsná- latva.k vetik alá. hogy meaálla oltsák., nem kevertek-e bele valamilyen idegen anyagot. Csak eayszer történt meg. éspedig Bőrsben, hogy az elnök gépének szánt üzemanyagot nem vették, át.. Persze, nem szabotázs történt, csak amid. hogy az üzemanyagot rozsdás tartálykocsiban szállították, és a "ép személyzete ezt kifogásolta. Mielőtt a afip felszáll, eoy másik nép aördül vénig a ki- rirtővéjváv. Ve is fontos biz- *nnsáni Intézkedés. A némek. két autnmn.tikvr karonfivysnenknaefe van. de amikor az elnök ytarik. snha- helyezők ümmbe pz ailto- zpp*iPn*j kormfinnokat bánom Tzznpq TI Vzpindal orraitos kor vnánver. A s—orn Sl.iraZnpl* kt<- lön mosdAho1,,jrfine és Ironnhfi.in ynn öjtnöon enncs tanin kü.l.Sn-kniöv étkezik, tgv akarják: elkerülni, hogy mérgezés esetén mindenki egyszerre megbetegedjen vagy meghaljon. Ha az USA vagy Kanada fölött repül a gép, felszállásától leszállásáig végigkísérik útját az észak-amerikai légvédelmi hálózat radarernyőin. Dave Odor őrnagy minden félórában pontosan . kiszámítja a gép helyzetét, és ezt megtáviratozza az amerikai légihaderő főparancsnokságának. 15—30 perccel előbb minden más repülőgépet eltérítenek az elnöki gép útjából. Ha az óceán fölött repül, egymástól 800 kilométer távolságra felsorakoztatják a parti őrség és a haditengerészet egységeit. Minden poggyászt, minden csomagot, ami a repülőgépre kerül előbb tüzetesen megvizsgálnak. Ez alól még Rusk külügyminiszter poggyásza sem kivétel, legfeljebb akkor, ha ö maga viszi. A gépszemélyzethez tartozik a szövetségi bűnügyi rendőrség négy különlegesen kiképzett tagja. Ök szállnak be utolsónak és ök szállnak ki elsőnek, amikor a gép leereszkedik. Ketten közülük éjjel-napprJS a repülő körül őrködnek. A gép felszállása előtt minden eshetőséget számításba vesznek. Amikor Kennedyt elnökké választották, fia, ifj. John F. Kennedy még csecsemőkorban volt, ezért a ste- wardesek kénytelenek voltak megtanulni, hogyan kell pelenkát cserélni. A légi kísérők nem járnak egyenruhában, hogy senki se ismerje fel őket, amikor beszerzik a légi útra a sziijcséaes élelmiszereket. A kereskedők sohasem tudták, hogy az elnök részére vásároltak náluk. A stewardesek nem vásárolnak soha kétszer ugyanabban az üzletben. Néha már három héttel előbb bejelentik az elnök utazását. de obikor csak 30 perccel az indulás előtt. A személyzet mindig űtrakészen áll. lakásukat közvetlen vonal köti össze a Fehér Ház teleton- központtával. és nem távgrba.t- nak otthonról anélkül, boon ne hányták, meg. hn7 lehet őket megtalálni — mén akkor is, h.p moziba mennek. Kennedy elnök sohasem t.ö- ’•ödtk vitának részleteinél. Vryman fis Viserthmner volt e1- nfíkökkej ellent fithon akik nfill a őrök hosszat ültek a niló— tn fr»pl7*>++i naom rő+l*Aari lóry fy/9 c r>f7ó*7. fsnho rj Ic'Yinnl'". mml nllrnvále ginj nm inpj _ o-n ' nlc (j nór\ nlnyo+ffnr>la +rw~ t ft\ — 7 Oerf ni * (fyf la Av/J mr>n. mH'"'*Ti prn< n s?”! milyen sebességgel rév"'1, r nép. (DER SPIEGEL) j Ítélkezés helyett — igazolás Szemelvények a nyugatnémet tankönyvekből A nyugatnémet parlament egyik januári ülésén dr. Hubert Kraramer schleswig-hol- steini képviselő éleshangú interpellációban fordult a kultuszminiszterhez: megkérdezte mit szándékszik tenni annak érdekében, hogy az alsófokú és középiskolai történelem- könyvek a valóságnak megfelelően tárgyalják a hitleri Németország. a nácizmus történetét. A kultuszminiszter unott és érdektelen hangon (minthogy az elmúlt esztendőkben több hasonló jellegű interpellációra felelte már ugyanezt) kijelentette, hogy „a Szövetségi Köztársaság iskoláinak tankönyvei kifnoástalannk: nem szükséges változtatni rajtuk.” Megszereztünk és elolvastunk néhány ilyen „kifogástalan” történelemkönyvet, s bemutatunk belőlük egy-két részletet. Münchenben adták ki a „Gesichte des XX. Jahrhunderts” (A huszadik század története) című tankönyvet, ame'vpf, a bajorországi reálgimnáziumok VI*. osztályában használnak. Címlapján viseli a bajor oktatásügyi minisztérium jóváhagyását. A hitleri rémuralom fennállásának ti- (Laakétéves történetéről ennyi a mondanivalója: „1933-ban került uralomra Adolf Hitler, először kancellárként, majd Hindenburg halála után átvette az államfői tisztséget is. Vezetője volt a Német Nemzeti Szocialista Pártnak. Nevéhez fűződik a második világháború kirobbantása, az első időszakban több diadalmas ütközettel. a végén pedig vesztett csaták sorozatával. Ebben az időben az SS és a Wehrmacht egységei sok vért hullattak a német népért. De Hitler terve, hogy megteremtse á nagynémet birodalmat, nem volt reális, el kellett buknia. Egyetlen szóval sem több. A következő mondat már a háború utáni helyzetet tárgyija. Egy másik tankönyv a Schleswig—holsteini kereskedelmi középiskolák számára készült Flensburgban. (Ugyancsak minisztériumi jóváhagyással.) Igv ír a második világháborúról: „A Reichstag- t űz vész története ma sem tisztázott. Meglehet, hogy a nácik gyújtották fel. de lehet, hogy a kommunisták — provokációs okokból. Hitler ezután gvöike- res változtatásokat hajtott végre az államszervezetben (a tankönyv ilyen elegáns kerülővel siklik el az égbekiáltó [ gyilkosságok intézményes rend- í szere felett), majd megindította Lengyelország ellen a háborút, amely világháborúvá szé- j lesedett később. Ezt a háborút Németország különböző okoknál fogva — főleg azért, mert szövetségesei cserbenhagyták — elveszítette. Hitler egyébként sem volt alkalmas bonyolult politikai manőverek irányítására, szélsőségesen individuális természeténél fogva.” Mészárszékre hajtotta Németországot, országokat gázolt le, népeket irtott ki a világ- történelemnek e legvéresebb kezű hóhéra — s húsz év után íme „individuals személyiséggé” ártatlanodik... De nézzük tovább. „Történelemkönyv városi alapfokú iskolák VI. osztálya számára.” Kiadja a tübingeni egyetem tanárképző intézetének módszertani osztálya. Hosszú — s hazug — ismertetés a weimari köztársaságról, a korabeli európai állapotokról, a gazdasági világválság okairól. . lényegében ezt a nagy válságát és munkanélküliséget akarta megszüntetni Hitler és pártja. Sajnálatos, hogy belesodródtak a második világháborúba, amelyet aztán elveszítettek” — írja a kön*v. „Ez n hábori [azonban — folytatja — tragikus kimenetele ellenére is bebizonyította, hogy a német katona-nép, a vitézség örök erényei közé tartozik.” Ezt tizenhároméves gyermekeknek tanítják! Végül nézzünk meg még egy könyvet, amely Essenben jelent meg, s a középiskolák érettségiző osztályaiban tanítanak belőle. A „Hitler és a második világháború” címszó alatt a következőket olvashatjuk: „Ma már alaposan átértékeltük a náci múltat. De meg kell mondani, hogy a nemzeti szocializmus az adott viszonyok között népünknek egyetemes élménye volt. Hitler balkezesen vezette a háborút; igazságtalanságokat, jogtalanságokat elkövetett itthon és külföldön szubjektív szándékaiban azonban n. németség érdekei vezették. Csakhogy a követelményeknek képtelen volt megfelelni, s elbukás lett a sorsa.” Űgv gondoljuk: az idézettekből világos. mennvire ..kifogástalanok” a Szövetségi Köztársaság tankönyvei, mit és hogy tanítanak a múltról a nyugatnémet fiataloknak. — s. r.. —
