Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

BUS. MÁRCIUS KL

A1APLÓ

5

'-n

F. Palné, Mohács: A termelőszövetkezetek a szociális-kulturális alapból segélyezik beteg tagjaikat. Segélyezésre az a tag jogosult, aki a megbetegedést megelőző évben rendszeresen részt vett a közös munkában. A segélyezés kezdő és befejező napját az aközgyülés határozza meg, amelyik a minta alapszabályt tárgyalta és elfogadta. A segélyezés módjára és nagyságára vonatkozóan ugyancsak a közgyűlés határozata az irányadó.

Szigorúan értelmezve a minta- alapszabályt, az ön esetében a termelőszövetkezettől segélyezésre nem jogosult. Javasoljuk, hogy kérésével forduljon a termelőszövetkezet szociális bizottságához, amely megfelelő kömyezettanul- mányozás után javaslatot tehet segélyezésére a közgyűlésnek.

Rokkantsági nyugdíjigényléséhez szükséges feltételei is hiányoznak. Rokkantsági járadék kérelmet pedig azért nem nyújthat be, mert házastársa jövedelme, aki ipari munkás, meghaladja a havi 260 forintot.

Az SZTK és nyugdíj-járulékot a

fennálló törvények értelmében fi- zetnié kell, függetlenül attól, hogy a férje után jár-e SZTK-szolgálta- tás vagy sem.

A termelőszövetkezetbe bevitt földje után azonban a földjáradék megilleti.

..Bánatos falusi asszony” Jeligére ugyanaz a válaszunk, mint F. Pállténak (Mohács).

„Cs. J. pécsi lakos” jeligéié válaszként közöljük a gyermektartásdíjra vonatkozó hatályos jogszabályokat:

Csjt. (60. S 1. bek.) értelmében tartásra jogosult, aki magát eltartani nem tudja. Gyermekek tartására elsősorban a szülök kötelesek. A különélő házastáns is köteles a gyermekek tartásához hozzá járulni, ezt az összeget bíróság állapítja meg. ennek mértéke 2 gyermek esetén nem lehet kevesebb, mint a tartásra kötelezett összkeresetének (jövedelmének) 20 százaléka. (7/1958. IL 8. Mt 1. § 1. bekezdés. Ez olvasónk esetében keresetének. Illetve rokkantsági járulékának Is 20 százalékát jelenti. Enrtél kevesebb tehát nem lehet. Két gyermek után a bíróság általában 40 százalékot szokott megállapítani. A tartásra kötelezettel szemben érvényesíthető ösz- szes tartási igények a kötelezett keresetének, (Jövedelmének) 50 százalékát nem haladhatják meg, illetőleg táppénz esetén a táppénz 33 százalékát. Ezen kereten belül a hátralékok, illetve táppénz esetén a tartásdíj és a táppénz miatt csökkentett összeg különbsége is levonható, természetesen visszamenőleg is.

Ez lehet a helyzet olvasónk esetében is és a bfróilag megállapított 600 forint tartásdíjat meghaladó összeget valószínüteg hátralék címén vonják le.

Amennyiben olvasónk keresetében (jövedelmében), illetőleg körülményeiben a tartáedlj megállapítása éta lényeges változás állott be, a Csjt 09. $ (1) bekezdés értelmében a tartás megváltoztatását (leszállítását vagy felemelését) lehet kérni.

Ezt a kérelmet kereseti kérelem formájában a bíróságnál lehet beadni. illetőleg jegyzőkönyvbe mondani.

A Pécsj Köztisztasági és Öt- karbantartó Vállalat felvesz vizsgázott

GÉPKEZELŐT, AUTÓSZERELŐT, LAKATOST és ÜTÖRÖKET.

Jelentkezés: Pécs, Rózsa Ferenc utca 17. szám alatt, a munkaügyi vezetőnél

Értesítjük a lakosságot, hogy a Heim Pál n. 5. szám alatti villamos részlegünk nyitvatartási idejét megnöveltük.

REGGEL 7 ÖRÄTÖL ESTE

7 örAig Állunk t.

ÜGYFELEINK RENDELKEZÉSÉRE.

Vtvesziink

Mosógép, porszívó, villanyvasaló, rezsó és egyéb villamos háztartási kisgépeket garanciális, illetve fizetendő j avításra.

Pécsi Villamosipari- és Gépjavító KTSZ .

Tetetem 15-23.

Hogyan lehet íróból akadémiai tag?

J

anuárban, a pécsi orszá- 9 gos költő tanácskozás előtt írtam egy cikket, aféle előzetes hozzászólást, amelyben bevezető és befejező példaként Pierre Corneille francia drámaírót említettem — nem minden célzat nélkül — akit pályája első felében a Francia Akadémia különösen Cid című drámája miatt tárna dott élesen, majd ugyanezt a Pierre Comeille-t negyvenegy esztendős korában ugyanannak a Francia Akadémiának a tagjává választották.

Azóta kiderült — részben a költők tanácskozásán, részben pedig az ezt követő sajtóvitában, — hogy a fiatalok jelentkezése és „nemzedékké válása” körül meglehetősen kusza állapotok uralkodnak, kiderült, hogy nem egy újfajta minőségről, hanem inkább az évjáratok cseréjéről van szó. így természetes, hogy a lapvita végül is személyes vonatkozásokra terelődött, ahelyett, hogy — néhány cikkíró kivételével — a dolgok el- viségéről és lényegéről lett volna szó, mert ezt a problémát aligha lehet személyes vitákkal elintézni.

A problémának jelenleg — vagyis a vitáknak, a tanácskozásoknak és magatartásoknak — két alapvető jellemvonása van. Egyrészt — a vita egyelőre, lényegét és belső, alkotói koncepcióját tekintve nem „a Francia Akadémia és Pierre Corneille” vitája Vagyis nem arról van szó, hogy lezárt, megcsontosodott esztétikai és más gyarló tételek eltorzítják az új, a nagyszerű és a továbbit jelentő — „szabálytalan” jelentkezését. Másrészt —• ami következik az előbbi megállapításból — az egész „nemzedékesdi" így, ahogyan van, sajnos csak álprobléma. Jobban mondva: egy rendkívül izgalmas problémának csupán formális és eléggé szerencsétlen vetülete.

Természetesen nemcsak a költészetről van szó.

Az egész nemzedéki probléma — viszonyait és törekvéseit tekintve, ahogyan az emlékezetes „kiáltványban” és a pécsi költői tanácskozáson, valamint később a lapvitában is megfogalmazódott — semmivel se különb, mint a polgári irodalmi életben oly gyakori, és nem egyszer csak a reklám céljait szolgáló ilyen vagy olyan felosztás. Például — „dühös fiatalok”, „apák nélküli nemzedék”, „néma nemzedék”, „arcnélküli nemzedék” és a többi, ahogy ezt Jovánovics Miklós nem kevés iróniával felsorolta vitacikkében. Az irodalmi életet nem lehet évjáratokra és anyakönyvi kivonatokra osztani. és ami e vita kapcsán jelenleg a felszínen látható, tulajdonképpen nem más, mint egy korábban kezdődött nyugati irodalmi áramlás későre maradt hazai hullámverése. Mégis .mi az a ,.rendívül izgalmas” vonása a „jelentkezés és helycsinélás” körüli problémának az igazi vonása, ami viszont egy s másban hasonlít a Francia Akadémia és Corneille vitájához, ami személyektől és kiáltványoktól teljesen függetlenül létezik, de amiről egyelőre alig beszé- lünkV

T

ermészetes, hogy újra és újra új emberek érkeznek az irodalomba. — Ezek az emberek bizonyos közös vonásokat hordoznak magukban, azonban ezek nem írói, hanem elsősorban emberi, szemléletbeni vonások. Bizonyos dolgokat, esetenként talán alapvető dolgokat is másképpen látnak meg, mint azok, akik mondjuk tíz vagy húsz éve érkeztek az irodalomba, de a különbségben nem az évszámok a döntő tényezők, jelentőségüket ez nem határozhatja meg. Egyedül még azok a közös vonások se, amelyek egymáshoz egy kicsit kétségtelenül hasonlóvá teszik őket. Természetesen annak hangoztatásával, hogy a látszólagos hasonlóság ellenére is mindegyik szinte külön „alakulatot” képvisel. Baj lenne, ha nem így volna.

Ami közös bennük?

Rendkívül képzettek, ismerik a világot, a leghasznosabb ég legfrissebb tudományokat, amiket a tíz vagy húsz évvel korábban érkezők nem isméi“ hettek meg. Nem tanítani és prédikálni akarnak, de embereket, helyzeteket, meghatározó hangulatokat ábrázolni. Ha regényt imák, ritkán törődnek az esztétikai hagyományokkal, és a jelenből is csak a lényég érdekli őket. Megírják versben és prózában, hogy a hőseik mit tesznek és mit éreznek most, feltéve, hogy ez a most az életük legdöntőbb szakasza. Ez a „most” izgatja őket szenvedélyesen, ez a „most” foglalja egybe náluk a múltat, a jelent és a jövőt. A korszerűség náluk nem napianyag, és tudják, hogy a kor biatára a világ fejlődésének ütemétől függ. Tiltakoznak a lezárt, csinos, derékszögű kép ellen, amelyet a szem káprázásáig gyönyörűséggel lehet nézni, azután menthetetlenül el kell felejteni. Energikusak. Tudják, hogy a sikertelenség nem az anyag vagy az élmény hiányából ered, hanem elsősorban a tehetség és az energia

hiányából. Lehet, hogy túlsá gosian kedvező képet festek róluk, de egyrészt lényegüket kell ismerni, és azt, hogy mind ezeknek a tulajdonságoknak a a kiteljesedésére alapvető lehetőségeik vannak. És milyen nagyszerű szint, alkotó részt jelenthetne ez, és jelent is majd az egyetemes magyar irodalomban, arról tanulmá nyakat kell majd írni.

Tehát kevésbé vagy jobban, de elütnek a korábbiaktól — szemléletben, magatartásban és talán másban is — azonban mindez még nem avathatja őket nemzedékké, mert korszerűen meglátni és Tneg- ími a jelenségeket és az ösz- szefüggéseket nem egy nemzedék joga — ha „korosztályokról” beszélünk — nem is kettőé, hanem az egész, egyetemes magyar irodalom fontos kötelessége. Hiszen ezért van.

ök egyfajta módon látják a jelenségeket és az összefüggéseket. Lázasan keresik a korszerű mondanivalót, a kifejező módszereket és természetesen, —• az előbbiekben erről már volt szó, — más a felépítésük. De az őket követő „irodalmi korosztályok” felépítése is más lesz, és valószínű, hogy hasonló jellegű konfliktusban állnak majd velük, és akkor se lehet majd nemzedéki felfogás szerint leválasztani vagy felosztani az irodalmat, mint egy társbérleti lakást

rodalompolitikámk nagyon helyesen, látva egy eléggé érett és termékeny helyzet lehetőségét, elsősorban egy igazi, tiszta és őszinte eszmei egységre törekszik, A „nemzedékieskedés” ezt az egészséges és hallatlanul bonyolult folyamatot csak megzavarja,

A lényeg végül is az, hogy írni kell, és nem kinyilatkoztatásokat szerkeszteni. Elsősorban ezt kell csinálni mindenkinek, aki írni tud és akar — képességeihez mért tehetséggel, eszmeileg hibátlanul és bátran, ia legkorszerűbb módszerekkel. így válik mindaz, amit tehetséggel és jószándékkal csinálnak — nemzedéki jogok és más formaságok nélkül is — a szocialista irodalom részévé, mint ahogy a felszabadulás utáni évek értékes árodialma is szocialista irodalom volt, és a majd ezután következő irodalom is szocialista lesz.

Az más dolog, hogy kik nyerik el az akadémiai tagságot. Thiery Árpád

I

, Villányi szőlőskertek hóban

(Varga Gyula felvétele)

Javul az egészségügyi helyzet Baranya üzemeiben

Új orvosi rendelő épül Zobák-aknőn —• Növekszik az üzemorvosi óraszám

Pécsett ég Baranyában 51 üzemorvosi rendelő működött az elmúlt évben. Az üzemegészségügyi szolgálatot heti 1200 óraszámmal látták el a£ orvosok. Az elmúlt évben a pécsi és megyei üzemeli és bányák orvosi rendelőiben csaknem 300 000 embert vizsgáltaik meg.

A Pécs környéki, komlód, hidasi, máza-r-szászvári bányavidék és számos üzem rohamos fejlődésével párhuzamosan az ipari üzemek és bányák dolgozóinak járó-beteg ellátását, üzemd egészségvédelmét is fejleszteni kell

Már épül Zobálc-aknán egy új, korszerű üzemorvosi rendelő, amely a megnövekedett munkáslétszámot lesz hiyjatva ott ellátni. Természetesen az új rendelőbe egy főfoglalkozású üzemorvost is szeretnének beállítani.

Már el is készült a siklósi kesztyűgyárban egy új orvosi rendelő, ahol a jövőben rendszeresen tartanaik üzemorvosi rendelést.

A tervek szerint a Mohácsi Gépgyárban üzemorvosi rendelőt létesítenek, a Szigetvári Cipőgyárban, a Szigetvári Konzervgyárban, a Pécsi Porcelángyárban, a Bőrgyárban s a Hőerőműnél a lehetőség szerint tovább emelik az üzem orvosi óraszámot. ^

Még kevés a szépen nyílott hóvirág, de a Mecsek szerelmesei már megjelentek a lapisi völgyben hóvirágot szedni, m hófoltok közül.

Ezt az intő figyelmeztetést sokszor olvashattuk már képes falra, “ászokon, a sajtó hasábjain, gyakran hallhattuk a rádióban, tűzrendészet! előadásokon.

A felhívások, vagy tragikus végű tűzesetek nyomán sokan fogadták meg azt, hogy a gyermekek elől elzárják a gyújtóeszközt, és nem hagyják őket felügyelet nélkül.

Sajnos azonban sok helyen semmibe veszik ezeket a figyelmeztetéseket, a tűzrendészen szabályokat figyelmen kívül halják és nem egy esetben éppen a felnőttek közömbössége, nemtörődömsége segíti hozzá a gyermekeket a gyűjtőeszközhöz.

Vannak szülők, akik nem tulajdonítanak fontosságot annak, ha gyermekük gyufával játszik, sőt egyesek büszkeséggel nézik, hogy a 3—4 éves gyermek meggyújtja ádesapja cigarettáját, vagy nagyapja pipáját. Pedig a gyermek ke. zébe került gyufa mérhetetlen kár- rokat okozhat.

A rádióból és a napilapokból nemrégen értesülhettünk arról, hogy Zalaegerszegen 3 magára hagyott kisgyermek égett benn a lakásban addig, amig a szüleik disznótorban voltak.

A napokban a Szabolcs-Szatmár megyei Tiszaberekben és Gyulaházán történt tragikus gyermaktűz- halál hírét közölték az újságok.

Megdöbbentő tűzeset történt a közelmúltban Szigetváron is. Fodor Józsefné őrizetlenül hagyta három gyermekét és bevásárolni ment a községbe. A hároméves József tűzzel játszott és meggyújtotta a lakásban lévő ágyat. A gyermekeket a járókelők csak nagy üggyel-bajjal tudták kimenteni az égő lakásból a legkisebb, a 14 hónapos Hajnalka füstmérgezést kapott.

Az ok mindenütt a gyufa és a felnőttek felelőtlensége volt. Me- gyénk területén az elmúlt évben 32 tűzesetet okoztak a gyerekek, melyből 2 gyermekhalállai végződött, de jelentős összeget tett ki az egy szál gyufa” által okozott kár is. Ha az Állami Biztosító — ahol biztosítást kötöttek — meg is téríti a károkat, de a pénz nem enyhíti a gyermekét elvesztett szülő fájdalmát.

A felügyelőt nélkül hagyott gyermek. a szabálytalan tüzelőberendezés, • gyemnek szántára js hozzáférhető helyen hagyott tűzgyúj- a szülőket arra, hogy gyermekei- tó-eszköz vagy tűzveszélyes anyag két ne hagyják magukra, ne bíz- mlndig oka lehet a nagyobb károk, zák meg tűzgyújtással és a gyu- esetleg tragédiák kialakulásának. fát zárják él előlük.

Az esetek többségénél a szülők Baranya megyei Tüzgomdatlansága volt megállapítható. rendészeti

Ezek? a példáik ki figyelmeztessék Osztályparancsnoksas

V