Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-07 / 55. szám

feAPBi) I Megjegyzések a tantervi viták tapasztalatairól Miről volt szó a Vasas Szakszervezet kongresszusán? Oktatás#' reform tervezetem k egyik alapvető célja, bogy a középiskolai tantervet alkal­massá tegye a korszerű peda­gógiai feladatok megoldására. A jelenlegi tan terv ugyanis nem féld meg a társadalom igényeinek, és a* időközben eszközölt tananyag-csökkenté­sekkel, illetve tananyag-módo­sításokkal ezt a gondot meg­oldani nem lehet. Az általáno­san képző gimnáziumok tan­anyaga korszerűtlen, maxima­lista, helyenként túlzottan d- méletieskedő, az élettől meg­lehetősen elszigetelt Pécsett a múlt. esztendő vé­gén minden általános gimná­zium. minden technikum és három általános iskola nevelő- testületében rendeztek általá­nos tantervi vitát A kiadott vitaanyag alapos, hozzáértő munka eredménye volt kellő alapot nyújtott a vitához, de a tapasztalatok nennt a rendel­kezésre álló anyag mennyi­sége kevésnek bizonyait Még arra se lett volna elegendő, hogy as általános gimnáziu­mok nevelőtestületet megfe­lelő példánnyal ellássák, így as általános iskolák és a techni­kumok részére csupán egy-két példány jutott Ennek ellenére kivétel nélkül, minden nevelő- testületben tartalmas, átkötő viták folytak, a pedagógusok teljes őszinteséggel, tapaszta­lataik teljes felhasznál ásávatl vettek részt a munkában. Az nhqtános As közép- isfcolo kapcsolata A kőeépiskotákten, de a» Ä taianos iskolákban lezajlott vi­tákon elhangzott vélemények szerint is helyes az, hogy a tantervi tervezet s középisko­lai tananyagot igyekszik az ál­talános iskola anyagára építem — hiszen a középiskola ezzel sok időt takaríthat meg, töb­bek között el lehet kerülni * felesleges és célnélkülí ismét­léseket is —■ de többen szóltak arról, hogy a középiskola több ok miatt nem építhet teljes bi­zalommal az általános iskolá­ból hozott anyagra. A közép­iskola „diákanyaga” meglehe­tősen vegyes, a teljesen osztott általános iskolától kezdve egé­szen a teljesen osztatlan álta­lános iskolából érkező diák- myaggal kell dolgozatok. En­nek a diákanyagnak a felké- szühséete eléggé változatos. Különösen azok a diákok küz­denek: igen nagy nehézségekkel — még most is, amikor több Időt Miét fordítani az Ismét­lésekre, sőt egyes anyagrészek éjből! megtanítására is — akik * fährst összevont osztályok­ból jennek. Másrészt, az álta­lános iskolából hozott anyag TP nr r * Tűz az új MÉK-raktárban T offttop a késő délutánt órákban tűz keletkezett a MÉK pécsi kirendeltségének új Megyeri úti raktárábant. A rektorban a Békés megyei MÉK részére dughagymát tá­roltak. A helyiségben tévő •elel'Jromas olajkályhák ve­getekéi —■ szabálytalanul — •nem süllyesztették 1« falba, és a tüzet feltehetően ez okoz ta. A tüzeset következtében síi hány mázsa dughagyma és a •padlástérben lévő poszdor jc elégett és hűtőgép is meg­rongálódott. Á Pécsi Fémipari V. gumirészlege március hó 1-től óiból üzemel Rövid határidőre váXlal mindennemű gumijavitási. Pécs, Bajcsy Zsilinszky üt 12. sz. alatt. nem eléggé szilárd, nem elég­begyakorolt, a tanulók <so- t elfelejtenek. A megállapí­tások szerint ez a körülmény az általános iskola jelenlegi tantervéből adódik, amely nem ad elegendő lehetőséget a be­gyakorlásra, az „alapozásra”. Bár mindezekben sok igazság van, a Tan tervszerkesztő Bi­zottság mégis helyesen és biza­lommal épít az általános isko­lára, mert a körülményeket nem az általános és középisko­lák jelenlegi helyzete alapján kell megítélni, hanem látni kell azokat a törekvéseket, amelyek a körzetesítés nagy­arányú megoldásával nagy mértékben megjavítják az ál­talános iskolákban folyó peda­gógiai munkát A tanterv etebu» helyesen harcol a túlterhelés elten, a gyakorlatban is megmutatko­zik a maxhnadmnus megszűn­tetésére irányuló törekvés, de mindez még mindig nem jár teljes eredménnyel. A jelen­legi tanterv túlterhelő anélkül, hogy korszerű tenne. A terve­zetben szereplő anyag még mindig meglehet ősén nők. nem csupán a tanulók terheléséről, hanem bizonyos értelmű túl­terheléséről van szó. Szinte csaknem minden szaktárgy köréből lehet erre bizonyítéko­kat említeni. Igaz, bogy a ter­vezet szerint több idő marad a gyakorlásra, a tanultak el­mélyítésére. de ez még mindig kevés, nem beszélve arról, bogy a szaktárgyak anyagában még mindig megtalálható a teljes tudományosságra való törekvés. Mindenesetre a tantervi ter­vezet ezen a téren a legnehe­zebb lépést már. megtette. A továbbiakban csak anyagré­szekről lehet szó, bizonyos ese­tekben másként alkalmazott súlypontozásról, más elrende­zésről, ami természetesen nem jelenti a szaktudományok igényeinek teljes elvetését A világnézeti neveié« A Tantervi Bizottság törek­vése, hogy az alapvető ismeret- anyag kiválasztásánál olyan döntő tényezőket vegyenek alapul, mint például a tanulók tudományos világnézetének fejlesztése, valamint előkészí­tésük a szocialista társadalmi gyakorlatra — általános he­TANNAK eaefnények, ame­lyek megtörténtnek és tudo­másul vesszük éket anélkül, hogy bővebben mögéjük néz­nénk. Mindennapi életünk megszokott jelenségei kötaé tartozik már, bogy a falun végbemenő átalakulásról hirt hallunk a rádióból, «^vasunk aa újságokban. Felvetődik a gondolat, ha már írtak röía tízszer vagy hússzor, vajon ér­demes-e nekilendülni huszon­egyedszer is. Ékre csak egyér­telmű lehet a felelet, igen, érdemes, mert ahány falu, annyi probléma és mindegyik hordoz magában valami ta­nulságot a többi számára **• Ebből a feltevésből kiindul­va szántam rá magamat, hogy a történet krónikásává sze­gődjek. Hóból község kicsi falu Szi­getvár tőszomszédságában. — Nincs termálvizes, gyógyfürdője idegenforgalmi nevezetessége, mégis gyakran emlegetik mos­tanában a járás területén, Ez az emlegetés tart már ide s to va három esztendeje, mert ezerkilencszázhatvanban nem­csak híre volt a falunak, ha­nem hírhedt volt rossz mun­kájáról. Ugyanazok az embe­rek éltek ott akkor Is. akik ma. ugyanaz volt a feladatúk is, csak az eredmények kö­zött vám a kimondhatatlan kü­lönbség. Az ezerfcflencszázhatvanas zárszámadását a vezetők mér nem szerepeltek, jobban mond va leszerepeltek. A kihelyezett új elnöknek jutott az a nép­szerűnek egyáltalán nem mond ható feladat, hogy a tagság­gal WteCTJe ez miért nem sí­lyesléssei találkozott. Ez az elv még akkor is általában meg­valósul a tantervben és az is­kolai gyakorlatban, ha több anyagrésznél nem is nyert megfogalmazást, vagy az egyes szaktárgyakon bedül bizonyos egyenlőtlenség mutatkozik. Ezek a tények bizonyos fokig termeszetszerűek, a különböző tantárgyak természetéből adó­dik. Nem ellenkeznek azzal a megállapítással, hogy az egyes szaktárgyak keretében a tu­dományos világnézet a tanulók tudatában a konkrét művelő­dési anyag feldolgozásán át alakul ki. A vitaanyag a tanulók erköl­csi, politikai és esztétikai neve­lését szorosan a világnézeti nevelés értelmezéséhez kap­csolja. A vélemények meg­egyeztek abban, bogy ezeknek a területeknek az elszakítasz, önálló szemlélése vagy önálló alkalmazása egyenlő a reform- törekvések félremagyarázásá­val, Az új tantervi tervezet következetesebben törekszik az egyes részlet feladatok, meg­valósítására, nagyobb súlyt kap az erkölcsi-politikai neje- léfe Telje* egyetértés volt • vi­ták során a gyakorlatiasság elvét illetően, ennek az elvnek az érvényesítése nagy mérték­ben sikerült te. A nevelők úgy 'látják, hogy főként a fizika, a ; kémia és a biológia keretében nagyfokú korszerűsítés történt — éppen a gyakorlatiasság el­vének érvényesítése érdeké­ben. Megszűnt a gyakorlati foglalkozás és az említett tár­gyak közötti kapcsolat, amely eddig a gyakorlati képzés ol­daláról az említett tantárgyak­hoz való közeledésben nyilvá­nult meg. A tervezet nagyobb súlyt helyez a helyes értelem­ben vett politechnikai kép­zésre. Mindezek természetesen csak a tantervi viták kiragadott fe­jezetei, hiszen legalább ennyi tapasztalat és alkotói készség jellemezte teás "fejezetek ~ mint a tantárgyi koncentráció, vagy az óratervi javaslatok — vitáját is. Mindenesetre ez a néhány fejezet is kellően érzé­kelted, hogy a tantervi javas­latok Pécsett is termékeny ta­lajra találtak, felébresztették a nevelőtestületek alkotó kész­ségét, és a pécsi viták is sok hasznos tapasztalattal és javas­lattal szolgáltak. Thiery Árpád Mihály János, a Soptena Gépgyár SZB-titkára küldötte volt a Vasas Szakszervezet XX. kongresszusának te Ab­ban az időben nem volt még üye® széleskörű szerepe a szak- szervezefceknek, miot * nap­jainkban. De hogyan is lehe­tett volna, hiszen 1949-ben az államosítások idején igen sze­gényes örökséget vettek át mind a Pécsi Sápiaméban mind pedig az ország máé ki- sebb-nagyobh üzemeiben. — A ®»rvezett munkások küldöttei mi mással állhatták volna a kongresszus plémuna elé. mint ax annak idején legégetőbb problémáikkal. Gaemi fürdő­ért, étkezdéért, rnnkarédel- aai berendezésekért jntenpeflái tok, inkább kevesebb saint nagyobb eredménnyel. De órá­ból ki adhatott votaa még ak­kor a mfiUé •sóddal toiWkööo állam. Azóta bárom bongremw követte egymást, és ezen a legutóbbin a Vasas és Fém­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének XXIV. kongresszusán Mihály élvtárs minden eddigi­nél hűségesebb képet kapott a vasas szakszervezetek ered­ményes munkájáról. — Ez * kongresszus felül­múlta valamennyit színvonal­ban, aktivitásban, őszinteség­ben, mindenben — mondotta. — A beszámolóból ax inter­pellációkból nem a szónoki képességek csillogtatása, ha­nem sí. eredmények és a még szép számban fellelhető hibák őszinte feltárása váltogatta egymást. — Itt derült ki. — mondotta —, hogy mindazon üzemek­ben. ahol érvényesült a szak- szervezet tömegbefolyása, ott megértette a munkás, hogy a különböző mozgalmak, különő sen a szocialista munkaverse­nyek. elsősorban a munkás életnívójának állandó javítá­sáért történnek. Ax az igazi érdekvédelem, mikor minden erőnkkel azon fáradozunk, hogy megszervezzük a korsze­rű, magas sztavoianú terme lést, hogy öv módon N to­vább javítsuk a dolgozók élet­éi munkakörülményeit B* ri- saont úgy lehetséges, ha a dolgozókat ax edc&gtoll foto HÓBÓL 196 3. Került, az miért volt rossz. Máasátnyi bővek súlyával top­pantak a szavak, mikor el­hangzott hogy egész évi mun­kájuk eredményeként termé­szetben és készpénzben kapott összes keresetük munkaegy­ségenként mindössze nyolc forint) — Lohet ebből megélte* A semmivel volt egyenlő az olyan próbálkozás, hogy vala­ki azt akarta volna bizony­gatni, mi lesz jövőre? A jö­vőből megélni nem lehet, leg­feljebb reménykedni benne, ha jók a kilátások. Nekik még ez is hiányzik. Félmillió mér­leghiányt cipelnek magukkal hatvanegyre, amit ki kell iz­zadni, nyögni, ha tudják. Elég nagy a gondja annak, aki mély vízbe kerül és gyengén tud úszni. Hát még, ha követ is kötnek a lábára. A félmillió az ő szemükben egész hegyet je­lent. A háromezer holdas gaz­daság vezetése szokatlanul új és nehéz tennivaló. Magával is elég lenne megbirkózni. így még nehezebb, ha a ballaszt mélybe húznia őket. Kell valami elpusztíthatat­lan ősi optimizmus ahhoz, hogy » bajok ellenére is neki- gyürkőzzenek a lehetetlennek. És nekigyürkőztek. Méhész József az új elnök. Szarka László az új könyvelő tartja a gyeplőt kemény kézzeL Ér­vényt szereznek a tőrvény betűinek, szűnik a herdálás, nő a fegyelem, és kicsit-kicsit a munkakedv is, de igen las­san. Egy-egy intézkedés nyo­mán. ami a köz érdekében, a tagság érdekében törtétek fel­tör a megbáteódáp gejzírje. Hm valakit bírálat ér. harag- szonnrádot játszik és félreáll. —i Csinálják maguk, ha job­ban tudják! És nBűidig akadnak, akt esi nalják és egyre jobban csi­nálják, és mire eJéridezre a hatvanegyes zárszámadás, se előző évivel szemben Byok fo­rint helyett tizenhárom nyolc­vanat fizetnek. Ledolgoztak háromszázezret a mérleghi­ányból, ami időközben nyolc­százezerre növekedett, mert a hiány egy részét könyvelési manipulációkkal eldugták a mérleg elkészítésénél a régi vezetők. A SZÁMOK tükrében ja­vulás van, de vajmi kevés. Méhész elvtárs újra ott áll a falu népe előtt és maga sincs megelégedve. Ha lehet még nagyobb az elégedetlenség hangorkánja, mint tavaly. — Sokan az elnök lemondását követelik. Annál kevésbé lát­ják be. hogy a tagság legalább annyira hibás, mint a vezető. A józanabfoja más hangon be­szél. — Ne bántsuk az elnököt! Arra is kevés ez az egy év, hogy az embereket megismer­je. A kocsi már elindult, most csak jó irányba kell tolni és gyorsabban, egyre gyorsabban! Akad, aki gorombasággal vádolja az elnököt, mert érzé­kenykedni és jogokat követel­ni azt mindannyian tódnak, hanem a kötelességgel már ugyancsak baj van sokak ré­széről. Éppen azoknál, akik oly nagyon hangoskodnak. Méhész eivtárs nem ér rá érzékenykedni, nem azok után /.ottabban bevonjuk a tervek elkészítésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe. A «socialist* munkaversenyt a gazdaságpolitikai célkitű­zések. leghatékonyabb eszkö- aévé kell tenni, amelyhez a dolgozók egreni kezdeményezése, képességei­nek kibontakozása adja meg a legbiztosabb alapokat A dolgozók élet- és munka­körülményeinek javítása ér­dekében hozott kongresszusi határozatokhoz is idézett né­hány fontos szempontot A határozat egyik pontja leszögezi, hogy minden dolgo­sé a végzett munka minősé- Sének és mennyiségének ará­nyában részesül jön a termelt javakból. Ezért a bérrendsze­rünket úgy kell továbbfejlesz­teni, hogy *7. jobban ösztönöz­zön a termelékenység gyor­sabb ütemű növekedésére, a minőségi munkára. A bérek fejlesztésénél ügyelni kell ar­te, hogy a fiatal dolgozók, új Kakimunkások, végzett mérnö­kük és technikusok kereseti arányai tovább javuljanak. — Ugyanakkor a műszaki, admi­nisztratív és fizikai dolgozók bérarányait is javítani kell. Különös figyelmet kell for­dítani a konstruktőrök, a gyártmánysoerkesztők, tech­nológusok helyes bérarányai írek kialakításéira. Felől kelj víregálnunk pré­miumrendszerünket te, hogy jobbon ösztönözzön a műszaki fejlesztésre. Mfi meg a Sah» egészít, akik a távozását követelik, látja, tudja, hogy van itt erő. Ha legalább a felét tenné minden­ki annak, amit egyéni korában dolgozott, (Jól mehetnének a dolgok. Akadnak bőven, akik a ttzedrészét sem teszik. A A közgyűlés után nincs baráti beszélgetés, poharazás, csak morgás és gyűlölködés. A jö­vő most is kevés jóval bíztat, a félmillió nyomasztólag ter­heli őket tovább. A fiatalok szöknek a faluból, ki erre. ki arra,. S mégis így is újra kez­dik hatvankettőben. Megalapozottabb terveaéf. gépek, kertészet, beruházások, műtrágya és sok-sok küszködés mérgelődés azokkal, akik fog­ják ugyan a szekeret, de hát­rafelé -húzzák. A FALU mindkét szélén ott áll a tábla: „HÓBÓL”. Nincs kis és nagy Hóból, csak Hó­ból. A. valóságban annál in­kább létezik. A falu két rész­re tagolt építkezése hajdan két falut képezett, de már ré­gen egyesítették közigazgatási lag. Az egykori nagyhoboliak őslakók, a kishoboliak pedig még a felszabadulás előtt tele­pültek át Zalából. Negyvenöt után báró Biedermann birto­kából kaptak földet, ami az őslakosokéval együtt alkotja a háromezer holdas Zrínyi Ter­melőszövetkezetet. Hiába van együtt a föld saép nagy 'táblákban, hiába egy a falu neve, a kettősség oly nagy, bogy akár ötszáz kilométerre te lehetnének egymástól. A gazdálkodásban a vezetőknek számolni kell azzal, hogy egy­más határába nem mennek át dolgozni. Egy kasszából kapják a jövedelmet, egy mag- tétből a teapwt, egy teko­A szakszervezeteknek inm­den szántén következetesen keli harcolni a mértéktelen túl órázások ellen. A túlórák mind fajlagosan, mind egy fő­re viszonyítva csökkenjenek, hogy ezáltal is elősegítsük a munka;dő továbbröviöltésének lehetőségét. A határozat kitért a még 1951-ben megjelent Munka- törvénykönyv sok elavult ren­delkezésének módosítására, il­letve egy új Munkatér vény- könyv kidolgozására, megjelen tetősére. A kongresszus hatá­rozata kihangsúlyozta, hogy tovább kell szélesíteni a mun­kavédelmi társadalmi aktíva­hálózatot. Minden vasipari üzemben honosodjék meg a munkavédelmi őrség mozga­lom. l»«S-ie ar. egészségre ártal­mas üzemekben és a nehé* fizikai munkahelyeken he kell fejezni a munkáidé csökkentéséi. de addig is rendszeresen ellen­őrizni kell a különböző mun­kavédelmi és óvórendszabá­lyok előírásait és ezek marer déktalan végrehajtását. Az egyéb szociális intézkedésekre vonatkozóan a határozat ki­mondja. hogy az üzemi étkez­tetés további fejlesztésével el kell érni. hogy »tend több üzemben áttérjenek az öoltd- sxoigáló étkeztetés rendszeré­re. Óvodák, napfcftsi otthonok férőhelyeinek bővítésére, a munkásszállások, «oeiáüis. kul tunálte körülményeinek javí­tására minden eddiginél foko­zottabb gondot kei fordíta­niuk a szakszervezeteknek. A határozat részletesen ki­tért a vasipari dolgosok általá­nos és szakmai műveltségi szín­vonalának széleskörű fejlesz­tésére. továbbá a szakszerve­zet , ezzel és számos más ér­dekvédelmi feladattat kapcso­latos tennivalóira, majd kö­szönetét fejezte kj mindazon szakszervezett vezetőknek, ak­tíváknak, akik eredményesen munkálkodtak: e nagyszerű év felelősségteljes feladatok meg­valósításába». •*• » — lába járnak gyermekeik még­is kibékíthetetlen ellentét van közöttük. Mindezek iameretében válik asodálnivalóvá a hatvankettő eredmény. Azoknak lőtt iga­zuk, akik ári állították hogy a szekér elindult, azok nyer­ték meg a csatát, akik nem adták fd a reményt. Ezt a esatanyerésrt jó szagok terjengőse bizonyítja. Ha sem­mi mást nem mondanának, csak annyit, hogy ezerkilen?- százhatvanhárom februárjában úgy készülődnek a Társzáriia- dási közgyűlésre, hogy tíz szakácsné serénykedik a levá­gott három kövér hízó húsá­ból pecsenyét sütni, hogy hat­száz liter turbéki bor vári»,, a tagokat, és a zenekar, máris itendenre feleletet kaptunk.' A falu népe már nem aggó­dik csak én. Három év óta vitázok az emberekkel a téli politikai tanfolyamon. Ott ül­tem az előző két rosszem'ékő zárszámadásnál közöttük. Is­merem körülményeiket. eUen- téteíkeit. Az én aggod a1mám is olyan jóféle aggódás, gmi abból fakad,' hogy légáláfcij háiromiszáz ember várható a vacsorához. Szép nagy a • fcul- túrház, amiben jócskán van társadalmi munka is, de enrifi embernek mégsem elég. M; lesz itt estére? Hogyan férfiéit meg az emberek egymás mé1- lett, test a testhez szóra’va. ha eddig a háromezerholdas nagy határ is szűknek- bizo­nyult számukra? Kelemen elv társ a párttitkár bizakodó ée vigasztal. — Ne aggódj barátom.: Meg­teszünk békességgel. fíéoéytoééto kő*eükez4k.t < '1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom